Pontot tett a tegnapi koalíciós tanács a központi tisztségekről szóló tárgyalások végére
Már helyi szinten is működőképesnek tartja a koalíciót Markó Béla. A szövetségi elnök tájékoztatása szerint lezárult a kormányzati tisztségek elosztása, a politikai kérdések még csak ezután következnek.
Gyakorlatilag lezártuk a központi állami hatóságok vezető tisztségeinek elosztását – jelentette be a koalíciós tanács tegnapi ülése után Markó Béla RMDSZ-elnök. „A megyék többségében sikerült megkötnünk demokrata-liberális partnereinkkel az együttműködési egyezségeket, a koalíció tehát helyi szinten is működőképes” – idézte az Agerpres hírügynökség Markót.
A szövetségi elnök az Új Magyar Szót arról tájékoztatta, hogy a kormánytisztségek elosztása mellett a tegnap délelőtti koalíciós tanácson a nyugdíjtörvény vitatott cikkelyeiről is egyeztettek. Az RMDSZ szövetségi elnöke kérdésünkre elmondta, egyelőre nem tárgyaltak a kisebbségi törvény elfogadását célzó parlamenti együttműködésről, illetve a választási törvény módosításáról. „Ezekkel a kérdésekkel nem foglalkoztunk még, de hamarosan napirendre kerülnek” – fogalmazott lapunknak Markó.
A koalíciós tanács ülésén tegnap az is felmerült, hogy Radu Berceanu szállításügyi miniszter nem hajlandó kinevezni az RMDSZ jelöltjét a Tarom vezérigazgatói tisztségébe. A demokrata-liberális tárcavezető szerint Gombos Csaba közgazdász, Maros megyei tanácsos alkalmatlan az országos légitársaság vezetésére.
„Meg fogjuk ezt beszélni Radu Berceanuval” – fogalmazott lapunknak a szállításügyi miniszteri „vétó” kapcsán Markó Béla. Az RMDSZ elnöke szerint a minisztériumukhoz tartozó, államtitkári rangú intézményvezetők kinevezéséről a tárcavezetők természetesen mondhatnak véleményt, „mint ahogyan Kelemen Hunor művelődésügyi, Cseke Attila egészségügyi vagy Borbély László környezetvédelmi miniszter is mondhat véleményt a saját tárcájához tartozó személyekről”.
Markó szerint Berceanu nem ismeri Gombos Csaba Tarom-vezérigazgató-jelöltet, ezért vannak fenntartásai vele szemben.
Borboly: nem is áll jogában
Borboly Csaba, a koalíciós testület tagja szerint a Demokrata– Liberális Párt (PD-L) minisztereinek nem is áll jogában elutasítani az RMDSZ által javasolt jelölteket a koalícióban előzetesen kialkudott tisztségekre.
„A koalíciós szerződés szerint a felek nevesítik jelöltjeiket. Punktum” – fogalmazott kérdésünkre a Hargita Megyei Tanács elnöke. Borboly nem kívánt részletekkel szolgálni a szerződés jelölésekre vonatkozó fejezetéről. „A koalíciós felek megállapodása titkos” – jelentette ki a politikus.
Berceanu: Gombos nem ismeri a szaknyelvet
Radu Berceanu miniszter a hétvégén az Evenimentul zilei napilapnak adott nyilatkozatában is kilátásba helyezte, hogy nem fogadja el az RMDSZ jelöltjét a Tarom élére. „Olyan jelöltet várok el a koalíciós partnertől, aki szakértője ennek a területnek, ismeri a szaknyelvet, van elképzelése és programja a légitársaság vezetésére” – fogalmazott a lapnak a tárcavezető.
Amint már beszámoltunk róla, Gombos Csaba az ÚMSZ-nek is elismerte, hogy nem jártas a légi szállításban, ám jómaga nem lát kifogásolnivalót abban, hogy még nem dolgozott ezen a területen. Korábban lapunknak azt nyilatkozta: szerinte a Tarom vezetőjének elsősorban jó válságmenedzsernek kell lennie. „Én már válságmenedzserként bizonyítottam” – jelentette ki.
A PSD pilótát javasolt
A légitársaság vezetői posztja a tavalyi szociáldemokrata–demokrata-liberális kormányzás idején is konfliktus forrása volt. Radu Berceanu szállításügyi miniszter akkor szintén visszautasította a koalíciós partner jelöltjét a Tarom vezérigazgatói tisztségére. A PD-L és a PSD közötti egyezség értelmében ugyanis a poszt az utóbbi pártot illette meg.
A PSD májusban rukkolt elő – Marian Vanghelie, a bukaresti szervezet elnöke révén – azzal a javaslattal, hogy a társaság élére Adrian Iovan kerüljön. Iovan a Tarom egyik pilótája volt, s neve elsősorban azáltal vált ismertté, hogy 2007-ben lelőtt egy, a házába behatoló betörőt. Radu Berceanu akkor kijelentette: „soha nem lesz pilóta a Tarom vezetője”, s nem írta alá a kinevezést.
Utóbb maga Mircea Geoană, a PSD elnöke sem tartotta szerencsés ötletnek Adrian Iovan jelölését, s a szociáldemokraták – a kormányból történő kilépésükig, 2009 szeptemberig – nem is erőltették többé saját jelölt kinevezését. A szállításügyi miniszter egyébként nem volt következetes. A fennhatósága alá tartozó Román Vasúti Társaság egyik igazgatói posztjára egy teológus végzettségű PSD-jelöltet nevezett ki. „Legalább imádkozni tud” – válaszolta akkor a politikus az újságírók felvetésére.
„Brutaru-dinasztia”
A Taromot jelenleg is az a Ruxandra Brutaru vezeti, akit miniszteri mandátuma kezdetén, 2009. januárjában nevezett ki Radu Berceanu. A harmincéves menedzser a Blue Air légitársaságtól került az állami vállalathoz, ahol apja, Nicolae Brutaru 1995–1996 között szintén vezérigazgató volt.
Cs. P. T., S. M. L. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Hírsaláta
MADÉFALVÁN NEM ADJÁK FEL. Noha az elveszített per után egy ideje levették a magyar nyelvű feliratot a madéfalvi községházáról, ezt nemsokára újjal helyettesítik. Szentes Csaba, a község polgármestere egyelőre annyit árult el, hogy többnyelvű felirat készül, amelynek kihelyezése érdekében az utolsó egyeztetéseknél tartanak. „Mindenképpen ki lesz írva magyarul is, hogy községháza, és nem csak románul” – mondta Szentes.
A Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület tavaly több Hargita megyei polgármester és önkormányzat ellen indított pert a községháza feliratok eltávolításáért, Madéfalván kívül Csíkkozmáson kellett levenni a feliratot törvényszéki döntésre, Csíkcsicsó, Csíkdánfalva, Csíkrákos, és Csíkszentdomokos esetében még nincs ítélet. ( Székelyhon)
KIS LÉPÉSEKKEL A KISREPÜLŐTÉR FELÉ. Sikerrel pályázott a Hargita Megyéért Egyesület a magyarországi Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél a csíkcsicsói kisrepülőtér megvalósíthatósági előtanulmányának elkészítésére. Egy Hargita megyei, Csíkszereda közelében levő repülőtér ötletét még 2014-ben vetette fel Borboly Csaba megyetanács-elnök. A városhoz közeli Csíkcsicsóban jelenleg egy magánrepülőtér működik, a tervek szerint azt alakítanák át úgy, hogy menetrend szerinti kisrepülő-járatokkal kössék össze Csíkszeredát a magyar és a román fővárossal. (Transindex)
SZEGÉNYEBB A IOHANNIS-HÁZASPÁR. A brassói táblabíróság tavaly novemberben hozott jogerős ítélete nyomán Klaus Iohannis államfő elvesztette egyik nagyszebeni ingatlanát, amelyet feleségével, Carmennel közösen birtokolt. A házaspár azonban a jogerős ítélet kimondása után is havonta 5000 eurót kapott a Raiffeisen Banktól a ház bérléséért – mostanáig. Az adóhatóság ugyanis március 25-én törölte a telekkönyvi nyilvántartásból az államfő és a felesége tulajdonjogát. (Maszol)
FAPADOSOK AZ ÉLEN. A mintegy 13 millió utast számláló román légi közlekedési piacon az első öt legnagyobb szereplő közül három fapados légitársaság, amelyek tavaly összesen 7,2 millió utast szállítottak. A piacon tavaly megszilárdította első helyét a magyar érdekeltségű Wizz Air, amely 4,5 millió utast szállított, ami 35 százalékos piaci részesedést jelent. A 2003-ban alapított cég tovább növelte utasai számát, így bebiztosítva piacvezetői pozícióját, amit 2011 óta folyamatosan tart Romániában. Második helyen a Tarom állami légitársaság áll, amely tavaly 2,4 millió utast szállított. A szintén román érdekeltségű Blue Air diszkont légitársaság a harmadik, 2 millió utassal. A légi közlekedési piac negyedik legnagyobb szereplője a német Lufthansa csoport, amely 1,5 millió utast szállított a vizsgált időszakban. Ötödik az ír Ryanair, amelynek Romániát érintő járatain 700 ezren utaztak. (MTI)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)