Idei vándorgyűlését Gyulán tartotta a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. A részvevők szept. 5-én Nagyszalontára zarándokoltak, mert kiemelt célkitűzésük a magyar irodalom kegyhelyeinek megismerése. A megjelentek a városban Dánielisz Endre vezetésével megtekintették a Csonka-tornyot, majd Arany János, Sinka István és Zilahy Lajos szülőhelyét keresték fel, megkoszorúzták Arany János szobrát, majd a református templomban megkezdődött a tanácskozás. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./

Végh Ferenc magyar honvédség vezérkari főnöke szept. 9-én Aradra látogatott, ahol megbeszélést tartott Constantin Degeratu altábornaggyal, a román vezérkari főnökkel. Degeratu megelégedéssel állapította meg, hogy már negyedízben találkoznak. A román-magyar békefenntartó alakulat létrehozásának részleteiről tárgyaltak. A két vezérkari főnök szept. 10-én Nagyszalontára látogatott, ahol Tódor Albert polgármester fogadta őket. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 10., 11./

Szept. 12-én Alsócsernátonban mintegy 2000-en /a Romániai Magyar Szó szerint 1200-an/ gyűltek össze Erdély úgyszólván majd minden övezetéből, Tőkés László ismert kezdeményezésére, az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében. Nagyon sok újságíró érkezett Budapestről, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról és máshonnan. A fórum szabadtéri ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen igét hirdetett Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád erdélyi magyar evangélikus püspök, majd Czirják Árpád kolozsvári római katolikus érseki helynök szólt a megjelentekhez. Jakubinyi György erdélyi érsek nem jött el, "egységlazításnak" minősítve a fórumot. Ott volt többek között Orbán Árpád a Kovászna megyei és Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, számos külföldi vendég mellett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy erőt gyűjteni, hitet erősíteni sereglettek Háromszékre. "Bukarest gyűléstermeinek balkáni csűrés-csavarásából és parlamenti üléseinek ellenséges szózuhatagától eltávolodva, valamint a kicsire nem adó nemzetközi nagypolitika elidegenítő hatása alól kivonva magunkat, azért jöttünk ide, hogy ismét magunkra találjunk" - hangsúlyozta Tőkés László, majd hozzátette: az 1848-as agyagfalvi népgyűlés éppen 150 éves évfordulóján ideje ismét számba venni azt, hogy valójában mit akar a romániai magyar nemzeti közösség. Tőkés László úgy látja, hogy a képviselet eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Hol van már a Kolozsvári Nyilatkozat? - kérdezte, utalva a magyar képviselők 1992-es nyilatkozatára. Vissza kell térni a szövetség eredeti programjához, s különösképpen a tagsághoz, hangsúlyozta. Király Károly a között a történelmi egyházak fontosságát hangsúlyozta, amelynek mindig is közösségmegtartó szerep adatott. Határozottan fellépett az egységbontás gondolata ellen, jelezve: az alsócsernátoni fórumnak ilyen szándékai nincsenek. Király Károly felhívást olvasott fel magyarul és románul az együttélő két nemzet jellegzetes erdélyi megbékéléséről. Ehhez azonban a román állampolitikai gyakorlat gyökeres váltására van szükség, mert az eddigi sorozatosan figyelmen kívül hagyja Erdély Európa kultúrköréhez való tartozását, az erdélyi népek hagyományait. Ennek következtében megbomlott az egyensúly. Király Károly a koszovóihoz hasonló események elkerülése érdekében szükségesnek tartja egy állandó EBESZ-megfigyelő képviselet létrehozását Romániában. Az autonómia-igényről dr. Csapó József szenátor beszélt. Nem vagyunk jöttmentek, bevándorlók, vendégmunkások, ezért nem fogadhatjuk el a kisebbségi minősítést sem, jelentette ki. A regionális autonómia nemzetközi jogászok által pontosan körülírt, elismert önrendelkezési jog, amitől ma már a román hatóságok sem tekinthetnek el. A beszélő elmondotta: azzal vádolnak, hogy ez a követelés sehol a világon nincs. Ez nem igaz! Alkotmány által elismert autonómia működik Európa számos országában! 1997-ben az Európa Tanács jóváhagyta az Európai Állampolgársági Egyezményt, amelyik elismeri a kettes és többségi állampolgárságot. Ennek előírásai jó kiinduló pontot jelentenek a romániai magyar nemzeti közösség integrációs gondjainak orvoslásához. Kónya Hamar Sándor képviselő az állami magyar egyetem újraindításának szükségességét hangsúlyozta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ elnöke elmondta, a világ magyarságának vigyázó szeme ma Alsócsernáton polgári fórumának történéseit figyeli. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere az egyre kilátástalanabb erdélyi sorsról szólt, a megélhetési gondokról. Szász Jenő a fórum támogatását kérte a csereháti ügyben, ahol köztudottan jól szervezett, betelepítési merénylet készül Udvarhely polgárai ellen. A csíki RMDSZ-szervezet nevében Bíró Albin, a gyergyói szervezet képviseletében dr. Fülöp László, Marosvásárhelyről Kincses Előd, Kolozsvárról Gyémánt Mihály érvelt az RMDSZ megújulásának szükségessége mellett. Toró T. Tibor a Temes megyei szövetség, illetve a Reform platform, Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezet megújító törekvéseire hívta fel a figyelmet. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári magyar egyetem igényeit, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Elfogadtak több állásfoglalást, határozatot, felhívást is az erdélyi magyar lakosságot érintő, foglalkoztató kérdésekről, gondokról. A fórumot követő sajtóértekezleten az újságírók az autonómia megvalósításának mikéntjéről érdeklődtek. Dr. Csapó József kiemelte: alkalmazásuk csakis törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzelhető el. Tőkés Lászlót meglepte az, hogy Markó Béla nem jött el Csernátonba, s megerősítették az is, hogy a fórum állásfoglalásai az RMDSZ választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak csak legitimitást, a dokumentumok a fórumon megjelentek álláspontját rögzítik. A Programnyilatkozat mellett az alábbi dokumentumokat fogadta el: - Határozat a kettős állampolgárságról, - Határozat a kolozsvári állami magyar egyetemről, - Határozat Székelyföld autonómiájáról, - Határozat az egyházi, közösségi és személyi magánjavak visszaszolgáltatásáról, - Tiltakozás a székelyföldi militarizálás, a csereháti hatalmi beavatkozás, a másodrendű állampolgárként való kezelés és a sajtó, a politikum magyarellenessége miatt. /Makkay József: Magyar egyetemet, az elkobzott javak visszaadását, önrendelkezést! Alsócsernátonban új RMDSZ-egységet kértek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14., Székelyföldi Fórum Háromszéken. Csernáton üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Szilágyi Aladár 1500-ra becsülte a megjelentek számát. Tőkés László megnyitójában ismertette a Székelyföldi Fórum alapvető célkitűzéseit, valamint a rendezvény ellenzőinek és pártolóinak megnyilvánulásait. Idézte többek között Csetri Elek kolozsvári történészt, aki szerint "időszerű az RMDSZ megújulása... az eddig folytatott halogató és megalkuvó módon taktikázó politikának véget kell vetni szervezetünk életében." Tőkés László kifejtette, hogy Alsócsernátonba kellett jönni, a nép közé. "A helyes és hatékony politizálás és cselekvés új útjait kell keresni." A Székelyföldi Fórum előadói, Király Károly, Csapó I. József, Kónya Hamar Sándor, Patrubány Miklós és Szász Jenő a romániai magyarság - és különös hangsúllyal - a székelység megoldásra váró problémáit taglalták. Az elfogadott Programnyilatkozat 17 pontban foglalta össze a megfogalmazódott célkitűzéseket. A kettős állampolgárságról szóló határozat felkérte a magyar kormányt, hogy teremtsen törvényes keretet a magyar állampolgárság nemzeti hovatartozás alapján való elnyeréséhez. /Szilágyi Aladár: Székelyföldi Fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./ Részlet a Székelyföldi Fórum Felhívásából: "Olyan államban szeretnénk élni, amelyben nem csak a fővárosban dőlnek el sorsunk meghatározó kérdései, hanem olyan választott vezetők ítélkeznek ügyeinkről, akik sorainkból valók és megértik életünket. Nem azért dolgozunk és fizetünk adót, hogy a fővárosban ülő hivatalnokok előbb gondosan begyűjtsék, majd máshová osszák pénzünket, netán a korrupció feneketlen zsákjába kerüljön adónk. Azt kívánjuk, hogy a munkánk által megtermelt hasznon falunkban, városunkban, megyénkben, a mi vidékünkön, Erdélyben kerüljön felhasználásra." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ A Brassói Lapokban Balázs János a Székelyföldi Fórumról elmarasztaló tudósítást írt, Tőkés-csoportról beszélt és kifejtette, hogy a háromszéki falvak többsége nem jelent meg. "Feltűnő volt az RMDSZ országos vezetőinek távolmaradása." Tőkés Lászlótól nem idegen a taktikázás. A fórum után sem világosabb, hogy ők mit is akarnak, fejezte be beszámolóját Balázs János. /Balázs János: Az igazság, kérdőjellel. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./

A szenátus napirendre tűzte és megszavazta az 1996-ban elkészült idegenrendészeti törvényt, amelyet akkor a képviselőház visszautasított. A szenátus által elfogadott törvény szerint az idegeneket vendégül látó személyek 48, a szállodák 24 órán belül kötelesek jelenteni a rendőrségen külföldi személyek befogadását. Egyedül Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátor javasolta, hogy enyhítsenek a törvény szigorán, de módosítását elvetették. /Szilágyi Aladár: Rend a lelke mindenkinek. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 12-13./

Szept. 8-án végül a képviselőház elfogadta az RMDSZ indítványát, hogy a Hivatalos Közlöny magyar nyelven is megjelenjen. Sürgetni szeretnék a Securitate dossziéinak hozzáférhetőségéről szóló Ticu Dumitrescu-féle parlamenti tárgyalását, közölte Rákóczi Lajos képviselő. Nem tudja elfogadni azt a szenátusi változatot, hogy a szekus dossziékat továbbra is a titkosrendőrségnél, az SRI-nél tárolják. /Dérer Ferenc: Törvényhozási munka belülről. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 12-13./ Képviselőház szept. 8-án elfogadta a Hivatalos Közlöny szervezéséről és működéséről szóló törvényt. A lapok szerint igen éles vitát váltott ki a 18. cikkely tárgyalása, amely a közlöny első részének magyar nyelvre való fordítását írja elő. A lapok többsége idézi Petre Turleat, Kovászna megyei Nemzeti Egységpárti képviselőjét, aki a román nyelv hivatalos nyelvi státusának megsértését látja a törvényben, alkotmányellenesnek nevezvén azt. Ioan Gavra azért ellenezte a cikkelyt, mivel a fordítás folyamata igen költséges lenne. A Cronica Romana Marcu Tudor véleményét idézi, aki úgy látja, a törvény elfogadásával az RMDSZ egy lépéssel "közelebb került az ország föderalizálához". A vita folyamán felmerült az a javaslat is, miszerint a többi, nem magyar kisebbségek nyelvére is fordítsák le a közlönyt. Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek (nem magyar) frakciójának vezetője elutasította a javaslatot, úgy vélekedve, hogy "a mi a nemzeti kisebbségeink ismerik a román nyelvet", "feltalálják magukat", "nincs szükség a fordításra" - írják a lapok. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 12./

Sajtó és turizmus címmel nemrég háromnapos konferenciát tartottak Nagybányán házi és külföldi újságírók és idegenforgalmi szakemberek. A jelenlegi helyzetet illusztrálta a helyi Hotel Sport szolgáltatása: repedések a falakon, ágynemű nincs az ágyon, nincs törülköző, az ajtón nincs kilincs, de meleg vízre is hiába várnak. Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ ügyvezető elnöke nyitotta meg a konferenciát Boros Zoltán, a Román Televízió magyar nyelvű adásának főszerkesztője a sugárzott sajtó szerepéről tartott előadást. Ajtay Ferenc, a 2600 példányban megjelenő Erdélyi Gyopár főszerkesztője lapjáról beszélt: a munkatársak társadalmi munkában készítik az egyes számokat, megjelenése egyre bizonytalanabb. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./

Szept. 14-én volt az általános iskolákban a tanévnyitó. Nagyváradon a Szent László Római Katolikus Gimnáziumban ünnepi szentmisével kezdték a tanévet, melyet Tempfli József megyéspüspök celebrált. Összesen nyolc osztályban folyik a tanítás. A református középiskolában, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban az istentisztelet után Popperné Cserepes Zsófia igazgatónő köszöntötte a diákokat. A nagyváradi Iosif Vulcan Tanítóképzőben Bardóczi Erzsébet aligazgató magyarul köszöntötte a tanulókat. A képző 1500 növendékéből 150-en járnak magyar tagozatra. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt az RMDSZ kormánytiszt-ségviselőinek hozzá írt nyílt levelére. Rendkívül sajnálja, írta, hogy a hivatkozott interjúból idézett minősítést /a legazemberezést/ Hajdú Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula, Birtalan József, Demeter János, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kötő József, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal, Pete István és Varga Gábor államtitkárok, továbbá Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, valamint Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhardt Árpád, Czédly József, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv és Segesvári Miklós alprefektusok magukra vették. "Mivel interjúmban nevesítést nem alkalmaztam, népies egyszerűséggel mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy »Akinek nem inge, ne vegye magára«. A nyílt levél aláírói idézett kijelentését szövegösszefüggéséből kiragadva, tévesen vonatkoztatták magukra. Az inkriminált szöveg, a megfelelő kiegészítéssel, így hangzik: "Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén is azt vetettem fel, hogy ha már annak idején nem volt stratégiánk arról, hogy miként lépjünk be a kormányba, most talán kidolgozhatnánk egy stratégiát arra nézve, hogy hogyan lépjünk ki belőle. - Hogyan léptek be? - A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." (Kiemelések tőlem — T. L.) A bővítve idézett szövegrészből értelemszerűen kiolvasható, hogy minősítésem nem a kormányzati tisztségek viselőinek szól, hiszen ezen tisztségeiket valamennyien csak a kormánybalépés után nyerték el, tehát a kormányzati szerepvállalásért, illetve annak mikéntjéért őket nem lehet okunk bírálni." Tőkés László sajnálja hogy "olyan, általam nagyra becsült, jeles közéleti személyiségek sorakoztak fel velem szemben, akiknek nagy többségével soha semmi bajom nem volt, vagy éppenséggel jó viszonyban vagyunk egymással." Ugyanakkor furcsának tartotta, hogy az augusztus 6-i interjúra a nevezettek csupán másfél hónap múltán, szeptember 21-én reagáltak. A nyílt levél - időzítését tekintve, közvetett módon - inkább az alsócsernátoni fórumnak szól. "Ezt támasztja alá Borbély László államtitkár azon, szeptember 22-i nyilatkozata is, mely szerint az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa szeptember 19-i, marosvásárhelyi ülésén "egybehangzó vélemény volt", hogy a Székelyföldi Fórumot "nem lehet másként értelmezni, mint megosztási kísérletet" (kiemelés tőlem - T. L.). Márpedig a vásárhelyi megbeszélésen a szövetség alulíró kormánytisztviselői, az RMDSZ prefektusai és alprefektusai is részt vettek. Az alsócsernátoni fórum, az ott elhangzott építő jellegű bírálatokkal együtt, felelős módon őrködött az RMDSZ egységén. Nagyon remélem, hogy az interjúmmal kapcsolatos félreértések tisztázásával ez az egység továbbra is fennmarad és tovább erősödik." /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Akinek nem inge... Válasz az RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak és megyei tisztségviselőinek nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30., Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30./ A felsorolásból Tőkés László kihagyta Tokay György minisztert és Borbély László államtitkárt, tehát tőlük nem kért elnézést. Előzmény: Szabadság (Kolozsvár), szept. 22.

Az ellenzéki pártok Bihar megyei vezetői szept. 29-én Nagyváradon rendkívüli sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy a Vatra Romaneasca és az Avram Iancu Szövetség bevonásával éles hangú nyilatkozatot fogadtak el, amelyet megküldenek az államelnöknek és a kormánynak. Ebben hevesen támadták az RMDSZ-t, amely - szerintük - elfogadhatatlan követelésekkel állt elő és törekvéseink célja a román nemzetállam megsemmisítése. A nyilatkozatban elvetik az önálló magyar egyetem gondolatát és fölszólították az ország vezetőit: tegyenek meg mindent "azok ellen, akik Erdély függetlenségét hirdetik". Gheorghe Damian, a Vatra Romaneasca megyei vezetője bejelentette, hogy minden erdélyi megyében tüntetni fognak "a román egység megtartásáért". /Szeghalmi Örs: Tüntetésre készülnek a nacionalisták. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30./

Tőkés László püspök elleni támadások késztették az aláírókat arra, hogy állásfoglalásukban kiálljanak a püspök mellett, mert önzetlen munkája, megalkuvás nélküli küzdelme nélkülözhetetlen a romániai magyarság önazonosságának védelme, a magyar történelmi egyházak ökumenikus együttműködése terén. Az aláírók dr. Csapó I. József szenátor, Szilágyi Zsolt képviselő, Pintér István, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke és Pápay Zoltán, az RMDSZ Bihar megyei választmányának elnöke. /Állásfoglalás. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./

Okt. 1-jén kezdték meg Nagyváradon a Nagyváradi Napló százéves évfordulójának ünnepség-sorozatát. Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője és Wagner Csilla főszerkesztő-helyettes üdvözlő szavai után Králik Lóránd, a Bihari Napló felelős kiadója tartott megnyitóbeszédet. Tőkés László és Tempfli József püspökök is beszéltek. A jubileumra megjelent a Százéves a Napló című album. Szerzői: dr. Indig Ottó, Králik Lóránd, Szántó Sándor, Szűcs László. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./

A nagyváradi Caritas Catolica nyolcadik születésnapját ünnepelte. Ez az 1989-es változások utáni elsőként megalakult és legjelentősebb segélyszervezet. Tervezik egy olyan központ létrehozását, ahol az állami gondozásból kikerült fiatalok szakképesítését biztosíthatnák. Az állam nem segíti munkájukat, a nyugati támogatás csökken. /Balla Tünde: Nehézségeiről is vallott a Caritas. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./

Okt. 1-jén Tempfli József megyéspüspök felszentelte Nagyváradon a Fehér Dezső Sajtóklubot. Az ünnepség során Péter I. Zoltán bemutatta a Százéves Napló című jubileumi kiadványt. Okt. 2-án a lapkiadók megalapították a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületét és megválasztották az igazgatótanácsot, tagjai: Gellérd Lajos /Brassói Lapok/, Hecser Zoltán /Hargita Népe, Csíkszereda/, Králik Lóránd /Bihari Napló, Nagyvárad/, Makkai János /Népújság, Marosvásárhely/, és Torma Sándor /Háromszék, Sepsiszentgyörgy/. Az igazgatótanács elnöke Králik Lóránd lett. /Százéves a Napló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ okt. 3-án Marosvásárhelyen tartott rendkívüli ülésén 59 igen szavazattal 37 nem szavazat ellenében úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos eddigi határozatait. A testület ugyanakkor fenntartotta azt a jogot, hogy bizonyos meghatározott feltételek esetén az SZKT ismét felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. A határozat szerint az RMDSZ koalíciós szerepvállalását az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé, a koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltétele az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik saját programja megvalósításához, nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Az SZKT-n Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet az RMDSZ Operatív Tanácsának szept. 30-i üléséről. A testület az SZKT előző ülésén hozott döntésének megfelelően a kormánykoalícióból való kilépés módozatairól tárgyalt. Döntést nem hoztak. A szintén aznapra összehívott kormányülésen ugyanis határozat született egy Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német egyetem létrehozására. Markó szerint az Operatív Tanács úgy értékelte: noha az RMDSZ-szabta a feltételek, amelyeknek teljesülése nélkül az RMDSZ nem tudja további kormányzati szerepvállalását elképzelni, nem teljesültek, a kormány ajánlata olyan pozitív intézkedés, amely indokolttá teszi a rendkívüli SZKT összehívását. A testületnek arról kell tehát dönteni: fenntartja-e szeptember 5-i döntését, vagy felülbírálja azt. Markó Béla fontosnak minősítette a magyar-német egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot, mivel egyetemet véglegesen létrehozni csak törvénnyel lehetséges. Véleménye szerint ez a határozat azt fejezi ki, hogy a kormány és a koalíció előre akar lépni, ami az anyanyelvű felsőfokú oktatást illeti. "Illúziókban azonban továbbra sem ringathatjuk magunkat" - mondta Markó. Takács Csaba ügyvezető elnök egyetértett a Smaranda Enache és Gabriel Andreescu levelében megfogalmazottakkal, amelyben a két ismert román közéleti személyiség felhívta az SZKT figyelmét: amennyiben elfogadják a magyar-német egyetemet, ország-világ előtt bizonyságot tesznek tárgyalókészségükről, racionalitásukról. Tőkés László tiszteletbeli elnök szerint a magyar-német egyetem létesítésére elrendelő kormányhatározattal érdemben semmit sem változott a helyzet, ami a 36-os sürgősségi kormányrendeletet, illetve a Kolozs megyei képviselők, majd a képviselőházi frakció által benyújtott törvénytervezetet illeti a magyar egyetem létrehozására vonatkozóan, nem is beszélve az 500000 aláírással ellátott tanügyi törvénytervezet sorsáról. Cseberből vederbe kerültünk, állapította meg Tőkés László. "Úgy látszik, állandóan "a minimumnak a további minimalizálása felé haladunk, és ezt nevezzük kompromisszumkészségnek" - mondotta a püspök. Tőkés László szerint ennek az úgymond "kéznyújtásnak" az elfogadásával az RMDSZ nem tesz mást, mint ismét "mentőövet" dob a román kormánynak. Tőkés László azt javasolta: halassza el az SZKT a döntést még egy héttel, addig pedig legyen széles körű társadalmi vita tárgya a kilépés témája. Kötő József ügyvezető alelnök, oktatási államtitkár szerint az egyetemalapításra vonatkozó kormányhatározat - amennyiben a kormány valóban komolyan gondolja - jó lehetőség arra, "önálló magyar állami tudományegyetem megvalósításához, kiépítéséhez hozzáfogjunk", ugyanakkor pedig megoldást is nyújt az igen bonyolult akkreditációs problémákban. Verestóy Attila szenátor a kormányban maradást szorgalmazta, hasonlóképpen Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, Dézsi Zoltán prefektus, Frunda György szenátor, Borbély László államtitkár és mások is. Borbély Zsolt Attila szerint "alig-mézes-madzag" a kormány ajánlata, a lényege: bármi legyen, csak ne az, amit az RMDSZ kér. Ha most maradunk, abból a partnerek azt a következtetést vonják le, hogy velünk bármit "le lehet nyeletni", szögezte le Borbély Zsolt Attila. Csapó I. József szenátor kijelentette: a szeptember 5-i SZKT-döntésben meghatározott feltételek nem valósultak meg, az RMDSZ-nek tehát nincs helye a kormányban. Igenis, jogunk van az állami költségvetésből támogatott önálló magyar egyetemre! - mondotta. Katona Ádám hangsúlyozta: a magyar-német egyetem igenis alternatívája az önálló, magyar egyetemnek! Szerinte "mi a magunkét kérjük vissza, azt, amit 1919-ben szuronyokkal vettek el tőlünk". Katona Ádám kifejtette, hogy az RMDSZ-ben három hónapon belül tisztújításra van szükség. Bucur Ildikó, Somai József és Kónya-Hamar Sándor egybehangzóan azt vallották, hogy az RMDSZ hívja vissza két miniszterét és államtitkárait mindaddig, amíg a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet a parlament nem szavazza meg eredeti formájában. Markó Béla a szavazás előtt összegezte a vitát. Kifejtette, hogy a magyar-német egyetemre vonatkozó határozat nagyon kevés és nagyon ingatag, de az első jogi intézkedés, amely arra mutat, hogy van akarat a koalícióban a negatív folyamatot megállítani. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 5., Bögözi Attila: Maradtunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./ A 11 órás vita után a testület 59 mellette és 37 ellene leadott szavazattal az RMDSZ kormányon maradása mellett döntött. Az SZKT elfogadta az erre vonatkozó Határozatot, valamint egy Nyilatkozatot a szeptember végén lezajlott szlovákiai választások eredményével kapcsolatban. Határozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa rendkívüli ülésén megvizsgálta a szeptember 30-án a Petőfi-Schiller egyetem tárgyában elfogadott kormányhatározat következtében előállott politikai helyzetet, és a következőket határozza: 1. Hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos határozatait. 2. Koalíciós szerepvállalását a kormányprogramban foglaltak szellemében, az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé. 3. A koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltételének tekinti az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását, az 1998. szeptember 30-i 687-es kormányhatározat előírásainak megvalósítását és a helyhatósági törvény módosítását a 22/1997-es sürgősségi kormányrendeletnek megfelelően. 4. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik a saját programja megvalósításához, tehát nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Felszólítjuk a koalíció minden politikai pártját, hogy ebben a nehéz gazdasági és politikai helyzetben tanúsítsa azt a határozottságot és következetességet, amely elengedhetetlen a kormányprogram megvalósításához szükséges reform véghezviteléhez, valamint a kormány belföldi és külföldi hitelének megerősítéséhez. Az előbbiekben megszabott feltételek be nem tartása esetében az SZKT felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. Nyilatkozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa megelégedéssel vette tudomásul a szeptemberi szlovákiai választások eredményeit, amelyek lehetővé tették a szlovákiai demokratikus pártok kormányra jutását. Bízunk abban, hogy az újonnan alakuló kormánykoalíció vezetésével Szlovákia visszatér a közös Európa felé vezető útra, és teljesíteni fogja az Európai Unióhoz való csatlakozás politikai feltételeit, beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak garantálását és tiszteletben tartását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5. 1340. sz./"

A Sulyok István Református Főiskola /Nagyvárad/ okt. 4-én tartotta tanévnyitóját. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hirdetett igét. Kovács Béla rektor beszámolt arról, hogy Andrei Marga miniszterrel tárgyalt, ismertette a főiskola gondjait, így az épülethiány okozta nehézségeket. Egyelőre csak ködös ígéreteket kapott. Kovács Béla elmondta, hogy a vallástanár-szociális munkás szak elérkezett a végleges akkreditáláshoz, reméli, hogy a többivel sem lesz gond. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./

Néhány hete hozták nyilvánosságra a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium határozatát, mely szerint a középiskolákban kötelező tantárgynak számít a hittan. A határozatot valamennyi egyház örömmel üdvözölte. Most újabb gond merült fel. Szülők mondták el, hogy azokban az osztályokban, ahol a tanulók túlnyomó többsége ortodox vallású, nem gondoskodnak katolikus, református vagy baptista vallástanárról, hanem kötelezni akarják a diákokat az ortodox hittanra. A Bihari Napló munkatársa Tempfli József püspököt kérdezte meg, hogy mit tehetnek a panaszosok. Az iskolák vezetőségének kötelességük vallástanárokat biztosítani valamennyi felekezetű tanuló számára. Más kérdés, hogy a magyar szülők miért íratták gyermekeiket román iskolába? Emiatt ők is hibásak. Azok a fiatalok, akik a román osztályban nem járhatnak katolikus hittanórára, keressék fel a hitoktatókat. Református részről ugyanezt tanácsolta Lugosi Mihály. /Kötelező hitoktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ szervezésében a negyedik honismereti konferenciát tartották meg okt. 9-11-e között Sarmaságon, melynek az 1848/49-es szabadságharc eseményeinek és emlékműveinek bemutatása volt a fő témája. A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Arad, Temes és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki, tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak felés ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be munkájukról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. Az idein közel félszáz dolgozatot terjesztettek elő. Benedek Zoltán /Nagykároly/ két eltűnt szoborról és szétvert emléktáblákról értekezett. Nagykárolyban a jelenlegi városközpontban, a szökőkút mellett állt Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede alkotása, a milleniumi évfordulón, 1896-ban állították fel. 1938-ban lefejezték a szobrot. Ugyancsak Nagykárolyban állt Kossuth Lajos szobra a mai is Kossuth-kertnek nevezett parkban, szintén Kallós Ede munkája, a szobor 1939-ben eltűnt, akárcsak a Petőfi-emléktáblák. A PBMEB kiadásában jelennek meg a Partiumi Füzetek, szerkesztője Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, a legújabb füzet Bessenyei István református tiszteletes Sarmaság című munkája. /Fejér László: Partiumi honismereti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A honismereti konferencián Dánielisz Endre az 1901-ben Nagyszalontán felállított Kossuth-szobor ledöntésekkel tűzdelt kálváriáját ismertette, Vajda Sándor Borosjenő várának történetét foglalta össze. /Honismereti konferencia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./ Előadást tartott többek között Béres József /Máramarossziget/, Bokor Irén /Érmihályfalva/, Erdei János /Szilágysomlyó/, Fazekas Lóránd /Szatmárnémeti/, György Irén /Szalacs/, Hitter Ferenc /Felsőbánya/, dr. Jósa Piroska /Nagyvárad/, Kordics Imre /Nagyvárad/, Kovách Géza /Arad/, Major Miklós /Szilágynagyfalu/, Magyari Etelka /Arad/, Osváth Sára /Sarmaság/, Pávai Gyula, Puskel Péter /mindketten Aradról/, Székely Antal /Ombód/, rajtuk kívül Erdőközi Zoltán /Lelle/ Szilágy megye iskolahálózatáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: IV. Partiumi honismereti konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./

A magyar és német nyelven oktató állami egyetem felállításáról szóló kormányhatározat eredeti formájában végrehajthatatlan, állapította meg az Oktatási Minisztérium. Ezt a véleményezést Mihai Korka államtitkár és Constantin Bratianu minisztériumi vezérigazgató írta alá. Szerintük törölni kell azt a rendelkezést, hogy az oktatás nyelve magyar és német, mert erről csak az egyetem vezetősége dönthet. Megállapításuk szerint a Petőfi-Schiller egyetem alapításával kapcsolatos határidőkért a minisztérium nem vállalhat felelősséget. /Petőfi-Schiller egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 15./

A Demokrata Párt elégedetlen a kormánynak az államosított házak visszaszolgáltatására vonatkozó törvénytervezetével, Alexandru Sassu miniszter a tervezet módosítását szorgalmazta. Petre Roman, a DP elnök a földtörvény kapcsán emelet kifogásokat. Vasile Lupu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke joggal állapította meg: a DP célja, hogy a lehető leghosszabb ideig halogassa a mezőgazdasági földterületek visszaszolgáltatását. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

Az újraindult Családi Tükör második száma napvilágot látott, a folyóirat alcíme: Minden erdélyi család lapja. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./

Aradon találkozott Dávid Ibolya magyar és Valeriu Stoica román igazságügyi miniszter, áttekintették a tárcákat érintő fontosabb kérdéseket, kitértek a kisebbség helyzetére is. A magyar fél nyilvánosan sajnálatát fejtette ki a magyar-román labdarúgó mérkőzése utáni verekedés miatt, de hangsúlyozta, nem tudni pontosan, hogyan is történtek az atrocitások. /Röviden rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./

"Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök, államtitkár elleni bizalmatlansági indítványról szóltak a pletykák, azonban erről szó sem volt az RMDSZ Bihar megyei szervezetének okt. 17-i választmányi tanácskozásán. A meghívott vendég, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: Mindnyájunkat aggaszt az eredménytelenség, nemcsak kisebbségi, hanem gazdasági szinten is, vagy éppen a korrupció elleni harc sikertelensége miatt." "Ennek az országnak nincs jövőképe, ezért kétséges a mi jövőnk is. Éppen emiatt van szükség az együttműködésre." Takács Csaba nyílt párbeszédet sürgetett az RMDSZ-en belül is. Az RMDSZ folyamatosan tárgyal Budapesttel, mondta, a magyar-magyar kapcsolatrendszer kialakításán dolgoznak. Varga Gábor megyei elnöknek csak szavazással sikerült elérnie, hogy megtarthassa beszámolóját. Kijelentette, hogy az RMDSZ "minden eddigi döntése helyes volt." "Többet tudtunk elérni az utóbbi két év során, mint addig együttvéve." Varga Gábor tarthatatlannak mondta, hogy az RMDSZ nagyváradi székházát már délután négykor bezárják. A fórumon Stark László azt kérte számon, hogy Szarka Árpád, a Megyei Munkaügyi Igazgatóság vezetője arra szólított fel egy magyar nemzetiségűt, hogy az irodában csak románul beszéljen. /Szeghalmi Őrs: Vívódik az RMDSZ. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 20./"

Pápay Zoltán, az RMDSZ Bihar megyei választmányi elnöke ismertette a kétszázezres Bihar megyei magyarság helyzetét, amelyből kitűnt, hogy másodrendű állampolgárnak számítanak. A kisebbségi jogfosztottságot jelzik a következő adatok. A helyi közigazgatásban csupán néhány helyen használhatják anyanyelvüket, Nagyvárad több mint 30 %-át kitevő magyarok nem használhatják anyanyelvüket. A megyeszékhely közigazgatási intézményeiben csupán 5 % alatti magyar nemzetiségű dolgozik, közülük vezető beosztásban 10 % van. Nagyváradon a közigazgatási intézményeken nincs magyar nyelvű felirat, még a magyar színházon sincs. A helyi hatóságok határozatai nem jelennek meg magyar nyelven. Magyarul írott beadványt nem vesznek át. A nagyváradi és a Megyei Tanács ülésein a tanácsosok nem beszélhetnek magyarul. Van olyan állami vállalat, ahol írásban tiltották meg az alkalmazottaknak a magyar nyelv használatát. Bihar megyében az oktatási intézmények 6,9 %-a magyar tannyelvű, a továbbképzési intézményeknek pedig csak 0,4 %-a. Jogsérelemnek minősül, hogy leváltották Érmihályfalván a magyar igazgatókat. Nagyváradon egyetlen magyar nyelvű állami középiskola működik. A bíróságon nem használható a magyar nyelv, a perrendtartás román nyelven folyik, holott a kisebbségi nyelvek európai chartája ennek rendezésére irányelvet ad. /Szeghalmi Őrs: A Bihar megyei magyarság helyzete. Leszázalékolt kisebbség. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 21./

"A Romániai Rektorok Országos Tanácsának Galacon tartott ülésén határozatban foglaltak állást a Petőfi-Schiller magyar-német nyelvű állami egyetem létrehozásáról szóló kormányhatározat ellen, amely ellen alkotmányossági óvást nyújtanak be. A kormányhatározat szerintük szenesíti a kisebbségek szeparatizmusát, veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Tiltakozásukat elküldik az államfőnek, a kormánynak, a parlament két házának és a nemzetközi oktatási, illetve emberjogvédelmi fórumok figyelmét is felhívják a Romániában készülő "jogtiprásra". - A rektorok tanácsa egy hónap múlva rendkívüli ülést tart, hogy megvizsgálja döntésének eredményeit. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 21., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület okt. 22-én Nagyváradon tartott ülésén újraválasztotta tisztségébe Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Tőkés 118 szavazatot, míg ellenjelöltje, Csernák Béla 98 szavazatot kapott. Nagyfokú egyházkerületi polarizáció mutatkozik, állapította meg az eredmény ismeretében Tőkés László. Az a "széles körű lejáratási hadjárat, amely megbuktatásomra irányult, nem sikerült." - mondta. Négy évvel ezelőtt "egyben volt az egyházkerület, most egy éles megosztottság tapasztalható". Ebben döntő része van a kívülről jövő diverziónak. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./ Tőkés László az előtte álló feladatokról nyilatkozott: "Be kell fejeznünk az egyházon belüli rendszerváltozást, ami a régi viszonyok teljes kiiktatását, az intézményi reformokon túlmenően pedig a személyi változtatások következetes végrehajtását jelenti." A püspök szorgalmazza az evangéliumi, missziói szellem megerősödését. /Papp Gyula Attila: Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Újraválasztották Tőkést. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 27./"

Ismeretlen tettesek meggörbítették Margittán a kétnyelvű helységtáblát. /Végtelenített táblaháború? = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22./

"Okt. 24-én az alsócsernátoni fórum folytatásaként rendezték meg Érmihályfalván a Partiumi Fórumot, mintegy 250-300 résztvevővel. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Tempfli József püspök, valamint Czirják Árpád érseki helynök ökumenikus istentiszteletet tartottak, ezután nyitotta meg a fórumot Pintér István, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Tőkés László kifejtette, hogy a konjuktúra-politizálással elveszítik távlati céljaikat. "Kilenc éve hiába szántuk rá magunkat arra, hogy dolgozni fogunk és mindenkivel megbékélünk, mert nem hagynak bennünket dolgozni", mondta. Tőkés László kifogásolta, hogy kevesen jöttek el. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke hangsúlyozta: becsületbeli ügyének tekintette a találkozón részvételt. Fontosnak tartja a párbeszédet, a higgadt helyzetfelmérést bűnbakkeresés, egymásra mutogatás nélkül, egymás felé kinyújtott kézzel. Pillich László /Heltai Alapítvány/ megállapította, hogy az RMDSZ pártként működése hátráltatta a közösségi önszerveződést, elmaradt az intézményrendszer kiépítése. Somai József a Bukarest-, illetve hatalomközpontú RMDSZ-politizálással szembeni kételyeit hangoztatta és 25 pontban indokolta a kormányból való kilépést. Többek között Kolcsár Sándor Maros megyei elnök is megerősítette: nem akarnak szakadást. A hozzászólók kiálltak a magyar egyetem mellett. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26./ A Partiumi Fórum nyilatkozatban megállapította, hogy a "kormányban maradni nemzeti önérzetünket sértő, történelmi léptékű bűn.", emellett több határozatot hozott, az egyikben a belső választások megrendezését sürgette. A további határozatok: az egyházi oktatás szabadságáról, a közélet erkölcsi tisztulásáról, a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának igényléséről, a mezőgazdaság megfelelő támogatásáról, továbbá annak igénylése, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség aktív szerepet vállaljon a Kárpát-medence valamennyi kisebbségben élő magyar közössége közötti közvetlen kapcsolatok elmélyítésében és a régiók közötti együttműködés kiépítésében. /A Partiumi Fórum elfogadott nyilatkozatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./"

"Balogh Barnabás missziói előadó, Borzási Gyula gazdasági előadótanácsos, Csernák Béla főjegyző és Kállay László volt külügyi osztályvezető "Alternatív tájékoztatás" címmel Tőkés László ellenes írást juttatott el Szabadság és a Bihari Napló szerkesztőségébe, céljuk: "megmutatni az érem másik oldalát is" a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben sorra került tisztújítással kapcsolatban. Az aláírók tiltakoztak az alig 20 (118?98) szavazatkülönbséggel püspökké újraválasztott Tőkés László kijelentései ellen, aki ellene történt puccskísérletnek minősítette az egyházi választást. Szerintük ez a terminológia akarva-akaratlanul a Tőkés László által meghirdetett ecclesia militans (küzdő egyház) torzult formája. Szerintük ez "kaszárnyastílus." Az aláírók Tőkés László kijelentéseit idézték: "egyedül jobban el tudnám vezetni az egyházkerületet" és "én nem szeretettel akarok kormányozni". Az aláírók szerint a püspök a másként gondolkodókat a nemzet és az egyház ellenségeivé nyilvánította. "Hatalmi megnyilvánulásai, valamint a sorozatos törvénytelenségek ellen - és nem Tőkés László személye ellen - emelték egyre magasabbra hangjukat munkatársai. Az aláírók sorolják a vádpontokat: megfélemlítés, bizalmatlanság, a központi vezetés elszakadt a gyülekezettől stb. Az aláírók a zsinatpresbiteri egyházkormányzás, a közösségi munka hívei. A kolozsvári teológiai intézettel, az erdélyi és a többi magyar református egyházkerülettel fennálló feszült viszonyt rendezni akarják. Az aláírók szerint támogatói sorában ott tolonganak a "múlt rendszer kövületei". /Alternatív tájékoztatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 5./"

Sándor Lajos dühösen kirohant Tőkés László ellen, de cikkében nem írta ki a püspök nevét. A mítosz világában a bamba népeknek kellenek a félistenek, akik megmutatják, merre az út, írta. /Sándor Lajos: A birka. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 6./

A 75 éves, Marosvásárhelyen élő Tóth István költőt és műfordítót köszöntötte Dánielisz Endre. Tóth István a latin nyelvű humanisták tolmácsolója, de fordított román és francia költőktől is. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 6./