Határon túli magyar színházi műhelyeket bemutató sorozat indul
Hagyományteremtő céllal szervezi meg február első napjaiban a Vendégváró Fesztivált a budapesti Bethlen Téri Színház. A sorozatban határon túli magyar színházi műhelyeket mutatnak be a közönségnek, az első meghívott a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház lesz, amely három előadást mutat be.
Vendégváró Fesztivál elnevezéssel határon túli magyar színházi műhelyeket bemutató sorozat indul a budapesti Bethlen Téri Színházban február elején. A Bethlen Téri Színház határon túli kulturális szervezetekkel kezdeményezett együttműködést.
„Az idei évet február 1-jén egy hagyományteremtő célú, a határon túli színházakat bemutató sorozattal indítjuk” – olvasható a színház közleményében. A Bethlen Téri Színház vendége három napon át a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház lesz.
„Erdély hetedik magyar nyelvű színháza, az egyetlen, amely alapításától fogva hangsúlyozottan kísérleti programmal rendelkezik. Egyszerre próbál megfelelni kísérletező hagyományainak és a 20 ezer lakosú kisváros elvárásainak. A kis létszámú társulat arra törekszik, hogy e két, egymással látszólag ellentétes elvárást ötvözze, így mára – a színházi nyelv megújítását célzó törekvések mellett – felnőtteknek és gyerekeknek szóló bérletes előadások is szerepelnek repertoárjukban” – áll a közleményben.
A fesztivál programjában, február 1-jén Bicskei István rendezésében az Utolsó pillanat (Beckett-parafrázis) című előadás szerepel, ezt követően, február 2-án Katona Imre rendezésében A téboly hétköznapjai című álomjáték lesz műsoron, míg az utolsó napon, február 3-án Goda Gábor rendezésében az Arany-légy című produkciót tekintheti meg a budapesti közönség. Az utolsó előadás után közönségtalálkozót tartanak: a Kritikus Óra című beszélgetésen az alkotókat Sebestyén Rita kérdezi.
A fesztiválhoz kapcsolódva február 1-jén Nagy Melinda Ablak Erdélyre című fotókiállítását Katkó Tamás nyitja meg a Bethlen Galériában. A teátrum közlése szerint a fiatal tordai fotográfus képei betekintést engednek az erdélyi életbe. A gyergyószentmiklósi közönség egyébként vasárnap este 7 órától láthatja ismét Katona Imre népszerű rendezését, A téboly hétköznapjai című előadást.
„A produkció műfaja álomjáték, mely következetesen vonja maga után a történések közti kuszaságot, következetlenséget. Egy pillanatig sem kényszerít a realitás rekonstrukciójára: megeleveníti az álomképeket, belehelyez egy komikus világba, mely abszurd helyzetei révén nevettet, miközben ott húzódik a lét lényegének egyfajta keresése is” – írja a Figura Stúdió Színház ajánlójában. Az Arany-légy című produkciót tavaly februárban, az Utolsó pillanatot októberben, míg A téboly hétköznapjait 2011 februárjában mutatta be a gyergyói alternatív társulat.
Krónika (Kolozsvár),

Szentgyörgyi vendégjátékok Budapesten
Négy előadással és eddigi legsikeresebb produkcióinak fotóiból válogatott kiállítással mutatkozik be a sepsiszentgyörgyi M Studio a budapesti Vendégváró Fesztiválon.
A sepsiszentgyörgyi M Studio Mozgásszínház lesz a következő vendége a Bethlen Téri Színház Vendégváró Fesztiváljának. A budapesti teátrum a Magyarország határain túli kulturális szervezetekkel együttműködésben második alkalommal rendezi meg az ezúttal négy naposra tervezett eseményt, amely minden alkalommal egy-egy előadóművészeti szervezetnek nyújt bemutatkozási lehetőséget – olvasható az intézmény közleményében.
A minifesztivál előadásokkal, fotókiállítással, közönségtalálkozóval igyekszik megismertetni az érdeklődőkkel a meghívott szentgyörgyi társulatot. A közlemény szerint a Bethlen Téri Színház célja a határain túli magyar művészek által létrehozott értékek Magyarországon történő bemutatása és annak terjesztése, megőrzése.
A 2005-ben megalakult, Uray Péter művészeti vezetésével működő M Studio Kolozsváron végzett fiatal színészekből és táncosokból áll, akik a mozgás- és táncszínház meghonosítására és megszerettetésére, formateremtő előadások készítésére vállalkoztak. A sepsiszentgyörgyi társulat a francia Yves Marc rendezte Esetlenségünk krónikája című előadás magyarországi bemutatójával kezdi a budapesti vendégszereplést jövő csütörtökön, január 23-án.
A klasszikus színészi kifejezést és a „kortárs pantomimet" ötvöző produkciót tavaly szeptember 27-én mutatták be Sepsiszentgyörgyön. Yves Marc első romániai rendezésében az M Stúdió művészei mellett a szintén sepsiszentgyörgyi Andrei Mureșanu Színház három művésze is szerepel.
Az Esetlenségünk krónikája után január 24-én, 25-én és 26-án a szentgyörgyiek előadnak három korábbi előadást is a budapesti közönségnek: a Veres Nagy Attila rendezésében bemutatott Kecsevecsét, a Fehér Ferenc által színre vitt Kampfot és a társulatvezető, Uray Péter rendezte A behajtót.
A fesztiválhoz kapcsolódva január 23-án egy, az M Studio eddigi kilenc évadának kiemelkedő előadásainak fotóiból válogatott kiállítást is megnyitnak. A kiállításra kerülő képeket Henning János, Barabás Zsolt, Musát Arnold és Rancz András fotóművészek készítették. A fesztivál fővédnöke Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus-rendező.

Izgalmas műhelyek fesztiválja – Budapesten a Váróterem Projekt
A kolozsvári Váróterem Projekt független színházi társulat az idei vendége január 22. és 24. között a budapesti Bethlen Téri Színház határon túli magyar színházi műhelyeket bemutató, Vendégváró Fesztivál elnevezésű sorozatának.
A fesztivál célja minden évben bemutatni egy izgalmas erdélyi színházi/alkotói műhelyt. A Váróterem Projekt társulata két felnőttprodukcióval és egy gyermekeknek szóló tárgyanimációs előadással érkezik a budapesti teátrumba. Január 22-én az Advertego, 23-án a Zéró című produkció látható, mindkettő Botos Bálint rendezésében, 24-én a Heltai Gáspár állatmeséit feldolgozó paraFabulák című tárgyanimációs előadás várja a nézőket Rumi László rendezésében.
A kolozsvári társulat 2016 januárjában ünnepli fennállásának hatodik évfordulóját. Az alapító tagok a Babeş-Bolyai Tudományegyetem elvégzése után kezdtek közös munkába, majd további frissen végzett színészek és más színházi szakemberek kerültek a csapatba. Repertoárjukban a felnőtteknek szóló produkciók mellett gyermekeknek szóló előadás és iskolaszínházi produkció is szerepelnek. A fiatalokból álló csapat nyitott a kísérletezésre, beleértve az improvizáción alapuló munkát, a szövegek fel- és átdolgozását, valamint a társadalmi érzékenységű témák színrevitelét.
A rendezvény nyitóelőadása után a KútszéliStílus.hu portál szerzői beszélgetnek a művészekkel, a Bethlen Galériában pedig január 22-től a Váróterem Projekt vizuális anyagait láthatja a közönség. A fesztivál fővédnöke Vető Marietta, Erzsébetváros alpolgármestere.
A fesztivált negyedik alkalommal rendezik meg, az előző években a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a sepsiszentgyörgyi M Studio és a marosvásárhelyi András Lóránt Társulat előadásait tekinthették meg az érdeklődők. Krónika (Kolozsvár)

Pornó. De a legkegyetlenebb
Visky András Pornó című darabja személyes történetből inspirálódott, és mégis sokak történetét mondja el. Securitatéról, üldöztetésről, színházról, öngyilkosságról.
Személyiségi jogok tiprása, lehallgatás, öngyilkosságba hajszolás, intellektuális ellehetetlenítés: az erdélyi magyar művészet nem érzi a huszonhat éve véget ért átkos korszakot eléggé táptalajnak, mintha erőszakkal ki kellene törölni az emlékezetből. Alig vannak alkotások, amelyek szembesítenék a jelen társadalmat múltbeli gyökereivel, és ennek számos oka lehet, kezdve attól, hogy annyira kicsi a tér, hogy nehezen lehet csinálni bármit, hogy ki ne teregessük valaki szennyesét. Éppen ezért tartom nagyon fontosnak Visky András Pornó című drámáját, amelynek két hete tartotta ősbemutatóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, most pedig a közönség újra láthatta a 8. Interetnikai Színházfesztivál (IFESZT) keretében.
A pornó kegyetlen monodráma, főhőse egy fiatal színésznő a diktatúra utolsó évében, aki olyannyira ártatlan, játékos, talán kissé habókos is, hogy a mindennapok szürkeségét rengeteg játékkal oldja fel. Együtt él egy fiúval, akit nem akar megnevezni (lévén, csak Istennek van joga néven nevezésre), ezért csak Embernek hívja. A színházban leginkább a fények érdeklik, különösen a sarki fény, az aurora borealis. Egy panellakásban éli mindennapjait Emberrel, és amikor Görény szomszéd figyelmezteti őt, hogy bepoloskázták, először kissé megijed, de amikor megtudja, hogy nem a kellemetlen állatokról van szó, hanem csak lehallgatják, akkor rögtön megkönnyebbül, sőt, felveti férjének, hogy akkor már szeretkezzenek “nekik”. A belbiztonság figyelmébe azért kerül, mert előadásokat tart egy bizonyos Antival az utcagyerekeknek, azaz a kis koszos verebeknek, ahogyan ő nevezi őket. Ezekről az utcaelőadásokról egy Kispap fedőnevű ügynök jelentéseket készít, felforgatónak és államellenesnek minősítve azokat. Embert a hatóságok öngyilkosságba hajszolják, a lány terhes, de az őt ért tragédia miatt elvetél, majd meg nem született gyereke és férje után megy.
A darab címe, a Pornó a lány fedőneve a róla készített jelentésekben. Albert Csilla játssza, de nem ő az egyetlen ember a színpadon, ott van még a Másik, (Antal Attila) is, aki nagybőgővel kíséri az eseményeket, csak ritkán szegeződik a néző tekintete rá, lévén, hogy megbúvik a színpad egy sarkába, de kapcsolata a színésznővel mindvégig intenzív. Egymásra hangolódnak, testre a zene, zenére a szó. Egyébként csak néhány kellék van, egy keret, melynek a Lány folyamatosan megváltoztatja funkcióját, hol fogas, hol hitvesi, hol kórházi ágy lesz, egy légfúvó, amely néha beindul, és egy műanyagfóliát lebegtet, hol szelíden, hol vadul, illetve a színpad fölött felfüggesztve egy fehér, kissé kopott fém íróasztal, mint egy égitestből, úgy süt belőle az állandó fenyegetés. És van egy angyal is, igaz, csak a csontváza, Picúrnak hívják, és nem tud beszélni, gyerekkori, akkor még élő angyalának csontváza. Albert Csilla majd másfél óra koncentráltsággal van a színpadon, hol gyerekes lelkesedéssel, hol már-már misztikus elragadtatással beszél, hol megtörten sétál ide-oda, jelenléte betölti a díszletek között tátongó űrt. Mozgása már-már egyetlen nagy tánckoreográfia, mimikája remekül alakul ahhoz, ha netán gyors ritmikájú párbeszédet kell mondania a Lány és az Ember, a lány, vagy Anti bácsi között. Remekül tudja bármely elnarrált szereplő tulajdonságait nyújtani: a rettegő Görény úrét, a kimért Emberét, és a titokzatos Anti bácsiét, aki a legizgalmasabb karakter: még Kispap sem tudja, hogy ő kicsoda, de úgy tűnik, a maga bölcsességével amolyan óvó figura, elmondja a fiataloknak, hogyan működik a világ körülöttük, segít “Pornónak” az előadásokban, majd egyetlen fájdalmas, különös dallamú, erős énekkel búcsúzik Embertől, annak öngyilkossága után. Ő fogalmazza meg az egyik alaptételt: „A diktatúra, mondta Anti, nem kivételes állapot, az a kivételes, ha nincs, ha nem diktatúra van, hanem szabad a tér.” A színésznő játékát csupán Kispap jelentései szakítják félbe, ilyenkor a színpadon sötét lesz, és vetített videók közben hallható Dimény Áron hangja. A videók fehér-feketék, egy park, egy utca, majd utoljára a tömbház látható rajtuk. Kezdetben azt hihetnénk, hogy a belügyesek videóját akarja jelenteni, de az első vetítésnél már látjuk, hogy ez nem föltétlen állja meg a helyét, a szubjektív kamerabeállítás egy, a parkban bolyongó ember szemszöge, egyedül van, kezdetben mintha céltalan lenne a tekintete, de aztán a hirtelen hátrafordulás, a paranoiás mozgás már inkább egy áldozat szemszöge. Nem a lányé, hiszen ő nem fél, neki nincsenek titkai, inkább azoké az esendőké, akik a korban élve féltek annak zsarnokságától, mindenhatóságától. A Pornó jóval komplexebb előadás, mintsem egyetlen megnézés alapján össze lehetne foglalni. A pornó pedig nemcsak a színésznő fedőneve, a pornó az, ahogyan felépül a rendszer, a kukkolás rendszere, az intimitás megszűnése, a pornó a különös, empátiátlan tekintet, az áldozatra néző hideg tekintet, a pornó az, hogy konspiratív ügynökként elnevezed pornónak az áldozatot. A pornó szó mindent magába gyűjt, abortuszt, karácsonyt, erőszakot, a hatalom szorítását, majd feloldását, azt, hogy akkor is ellenség vagy, ha egyáltalán nem érdekel téged a diktatúra. A pornó az, hogy “nem félni tilos”. A Lány beszél egy részben egy pornójelenetről, a fiút és a lány testét megérinti a fény, és abban a pillanatban igaz szerelembe esnek, a stáb kétségbeesetten menekül, míg ők kisétálnak, és együtt élnek. A dráma hőse megszelídíti, esztétizálja a világot, a zsarnokságot, megkeresi a boldogság lehetőségeit, egyszerűen ilyen a természete, még a halott gyermekét kioperáló orvosokat is Napraforgóknak nevezi el. Saját erkölcsi mércéje van, egy másik, isteni hatalomnak felel, ami jóval félelmetesebb, de jóval szenzációsabb élményeket is ad, és mintha a színház sajátos metafizikája kapcsolódna össze egy keresztényi világgal a Nagy Néma Világosító személyében. A lánynak a színház nem csupán hivatás, munka, hanem egyszerre a személyiség által megérinthető végtelen tere, egyszerre etikai kódex is, amiben benne van a kegyelem gesztusa, az agape lehetősége. Nem véletlen, hogy az utcagyerekeknek, akik színházi előadásra érkeznek, a járókelők hamar elkezdenek ételt hordani. A dokudráma egyébként szatmári ihletettségű, tulajdonképpen a szerző feleségének tragikus történetéből inspirálódott a fiktív szereplő. Most mondhatni, hogy a darab hazaérkezett. Visky még 2008-ban írta, amikor a Nemzeti Színház arra kért fel szerzőket, hogy a Tízparancsolat egy-egy parancsára írjanak darabot. Viskynek a hetedik jutott, a “Ne lopj”. Életet, szabadságot, világot, jövőt. Az ősbemutató Budapesten, a Bethlen Téri Színházban volt, akkor stúdióelőadásként, a nézőkhöz közelebb, egymás mellett zenész és színésznő, elképzelhetően még nagyobb feszültséget róva így a közönségre. Nagyszínpadon azonban mintha a távolság levenne bizonyos terheket rólunk, ugyanakkor mintha így jobban elhinnénk, hogy ez bárki története lehetne. „Pornó” gyereke, majd az anya is a forradalom előtt néhány nappal halnak meg, nem lehet nem egy áldozásra gondolni. Pornó, Ember, és a Gyerek a maguk bűntelenségével magukra veszik a büntetést, így tisztítanak meg túlélőket, nézőket. Az előadás szereplői: Lány: Albert Csilla m. v. – a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze, A másik: Antal Attila m. v. – a Kolozsvári Állami Magyar Opera művésze, Zene: Antal Attila m. v., Tér-fény-játék: Visky András m. v.
Kulcsár Árpád

Transindex.ro

Három előadással vendégszerepel Budapesten az Aradi Kamaraszínház
A budapesti Bethlen Téri Színház határon túli műhelyeket bemutató sorozatának idei vendége 2017. január 20-22. között az Aradi Kamaraszínház.  A határon túli kulturális szervezetekkel együttműködésben immáron ötödik alkalommal rendezik meg a Vendégváró Fesztivált. A háromnapos rendezvény keretében az Aradi Kamaraszínház előadásait láthatják az érdeklődők. A fesztivál fővédnöke Dr. Vető Marietta, Erzsébetváros alpolgármestere.
Január 20-án, Harsányi Attila főszereplésével, a MASZK Egyesülettel koprodukcióban bemutatott Sex, drugs, gods & rock ’n’ roll című radikális stand-up tragedy nyitja meg a háromnapos rendezvényt. Másnap a Békéscsabai Jókai Színházzal létrehozott Tündéri című minimál-szürreál musical kerül terítékre. Végül, a fesztivál zárásaként a decemberben Békéscsabán, Tege Antal főszereplésével szintén a Jókai Színházzal koprodukcióban bemutatottt Sonkamenüettcímű rokokó musicalt tekinthetik meg az érdeklődők. Mindhárom előadást Tapasztó Ernő jegyzi rendezőként, az előadások zenéjét Borsos Pál és Éder Enikő szerezte.
A fesztivál ideje alatt az érdeklődők kiállítást láthatnak az Aradi Kamaraszínház előadásfotóiból. Pénteken és szombaton előadás után szakmai beszélgetésre kerül sor a produkciók szereplőivel és alkotóival. Az előadások előtt az Aradi Kamaraszínház három kisjátékfilmjét vetítik, amelyek a Magyar Média Mecenatúra Program keretében valósultak meg az elmúlt években.
Nyugati Jelen (Arad)