Csiha Kálmán református püspök beszámolt arról, hogy lassan befejezik a kolozsvári református diakóniai intézet épületét, itt kap majd helyet a mostoha körülmények között működő református kollégium is. Azért kényszerülnek minderre, mert nem kapják vissza épületeiket, iskolaépületeiket. /Sz. K.: Épül a Református Diakóniai Központ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Medgyesen, ahol mintegy tízezer magyar él, aug. 20-án református ifjúsági központot, vendégházat avattak, amely közadakozásból, nyugati egyházak segítségével épült fel, és egy óvoda alapkövét helyezték el. Dr. Csiha Kálmán református püspök elmondta, hogy az egyház történetében példátlan a mostani. amikor 28 templom épül, ebből már 14 készen áll, a medgyesivel együtt négy ifjúsági központ született, gyarapodnak az óvodák, Kolozsváron pedig dolgoznak a 108 szobás Diakóniai Központ épületén, tudósít Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Jún. 22-én a Régiók Magyar Tankönyvtanácsa meghívására Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megbeszélésre gyűltek össze a kisebbségi magyar oktatási szakemberek. A tanácskozáson részt vettek Horvátország, Kárpátalja, Vajdaság, Felvidék, Erdély és Magyarország képviselői. A tanácskozásokon rájöttünk arra, hogy nem ismerjük egymás problémáit és a különböző tanterveket, tankönyveket. Magyarországon folyik a Nemzeti Alaptanterv /NAT/ kidolgozása, amely - sajnos - csak országos célokat tűzött ki. Jó lenne egységes, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó tantervet elkészíteni. Anyanyelvi képzés folyik minden régióban, jó lenne ugyanazzal a szakszóval megnevezni például egy fizikai vagy kémiai folyamatot. Kiindulópontként szolgált az összegyűltek számára a Halász Péter szegedi főiskolai tanár vezette csoport által kidolgozott Nemzeti Alaptanterv. Ez ötleteket, módszereket adhat a határon túli tankönyvíróknak. - Horvátországban nincs közös tanterv, nincsenek tankönyvek, rengeteg baj van a magyar nyelvű oktatással kapcsolatban, vázolta helyzetüket Palkó Tünde, aki Eszékről érkezett. - A kárpátaljai magyarságot a magyar tanárképző ügye foglalkoztatja, mondta Perduk János. A minisztérium még mindig nem jegyezte be a már két éve működő nyíregyházi Bessenyei György Főiskola kihelyezett tagozatát. Tanterveink, tankönyveink nagyon elavultak, tette hozzá. - A szlovákiai magyar pedagógusok érdektelenek, panaszolta Ádám Zita. Szlovákiában az oktatási tárca a Szlovák Nemzeti Párt képviselőjének kezében van, nem tűrik a másságot, a kezdeményezést. Az oktatási vezetőket csak az érdekli, hogy tűnjenek el a magyar iskolák. - Legégetőbb gondjuk az oktatás centralizáltsága, fejtette ki Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.A lefordított szerb történelmet kell tanítani. A magyar irodalmi tankönyv kis százalékát képezik a magyar írók. Lényegében szerb szellemiségű oktatás folyik. - A tanácskozás záródokumentummal értet véget, ebben megállapították, hogy a tanterv-egyeztetési és tankönyvírási munkában az erdélyi magyar modellt követik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Jún. 20-a kettős ünnep volt az Erdélyi Református Egyházkerület történetében: ezen a napon a Farkas utca templomban felszenteltek 53 lelkipásztort és felavatták a kolozsvári Diakóniai Központot. A lelkészek szentelésén megjelent Tőkés László püspökön kívül több magyarországi református püspök. Dr. Csiha Kálmán kolozsvári püspök kifejtette, hogy az egyháztól elvették iskoláit, kórházait és egyéb javait, ezért nem tud létezni a külföldi egyházak segítsége nélkül. Mindazokat kitüntetették a Magister Ecclesiae Reformatae Transsylvaniensis címmel. A Diakónai Központ főigazgatója, dr. Bustya Endre elmondta, hogy a központban van több konferenciaterem,a vendégszobákban 160 személyt lehet elszállásolni, könyvtár, orvosi rendelők, várószobák, patika, raktár, ebédlő, konyha és mosoda. A Diakóniai Központ feladata a gyengék gyámolítása, gondoskodást nyújtani a segítségre szorulóknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29-30./

Szept. 7-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Református Diakóniai Központban tartották meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság V. vándorgyűlését. Dr. Kerekes Jenő, az RMKT elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a társaság évente más-más városban megtartott vándorgyűlése mindig nagy érdeklődést váltott ki. Szalkay József, a Páter Bank marosvásárhelyi igazgatója az immár fél éve működő pénzintézet vezérigazgatója, Péter László megbízásából vett részt az ülésen. Elmondta, hogy a Páter Bank egyelőre csak számlavezetéssel, elszámolásokkal foglalkozik. A Páter Bank román-magyar-amerikai bankká alakul, mert a Budapest Bankban /a Páter Bank főrészvényese/ 60 %-os többséggel rendelkezik a General Electric. A bank hitelezése csak október-november tájékán indul meg. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Három hónappal a megnyitás után Lőrinczy László igazgató beszámolt a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központ egyre bővülő tevékenységéről. A konferenciatermeket egész nyáron igénybe vették, a református világtalálkozó résztvevői itt üléseztek, majd a nyári szabadegyetem előadásainak adott helyet, továbbá a közgazdászok vándorgyűlésének. Szept. 2-tól orvosi rendelés indul az intézetben. A központ könyvtárat is működtet, itt tevékenykedik a Katekétikai Központ, ettől az évtől a református kollégiumi bentlakók is ideköltöznek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Kolozsváron jún. 20-án átadták rendeltetésének az Erdélyi Református Egyházkerület intézményét, a Bethlen Kata Diakóniai Központot. Dr. Bustya Dezső, a hittudományok doktora, egyetemi tanár, püspök-helyettes az intézet lelkész-igazgatója, szellemi vezetője, ő az Üzenet /Kolozsvár/ református gyülekezeti lap főszerkesztője is. Amikor Kolozsváron az 1989-es fordulat utáni újraindították a református kollégiumot, a hatóságok nem engedték az iskolát vissza régi épületébe /a jelenlegi Sincai Líceumba/, akkor bérelt tantermekben kezdődött meg az oktatás, a tanulók a püspöki palotában és református családoknál laktak. Püspökké választása után Csiha Kálmán prédikációs körútra indult az Egyesült Államokba, ahol elmondta, nincs iskolaépületük, kollégiumuk. Az Amerikaiak adtak egy összeget az építkezés megkezdésére, majd más országok református közösségei is segítettek. 1992 őszén kezdődött az építkezés és 1996-ban készült el a ház. Összesen másfél millió dollárba került. Az épület egyik szárnya négy, a másik hatszintes. Az alagsorban van a konyha, étkezde, a mosókonyha, az élelmiszerraktár és a kazánház. Vendégszobák vannak és bentlakásra szolgáló szobák a tanulóknak. Van 300 személyes konferenciaterem, Hadadi Magdáról elnevezett könyvtár, gyógytornaterem, általános orvosi és fogorvosi rendelő, gyógyszertár, itt van a Kecskeméti István Missziós Intézet, ahol a szenvedélybetegekkel foglalkoznak, de van telefonos lelkisegély-szolgálat, családi tanácsadás, itt kapott helyet a Katekétikai Intézet is. Ugyancsak az épületben működik a jövőben a diakonissza- és diakónusképző, akik az egészségügyi oktatáson kívül bibliaismeretet is tanulnak, hogy a testi gondozás mellett megtanulják a lelki gondozást is. Az szeretnék, ha a diakonisszák vállalnának házi gondozást, felügyeletet az öregekre. /Simon Judit: Intézményesített szeretet. = A Hét, szept. 27./

"40 éves szünet után újra megkezdte kulturális tevékenységét a Barabás Miklós Céh. Okt. 8-án nyílt meg a kiállításuk Kolozsvárott, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Dávid Gyula mondta az ünnepélyes köszöntőt. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17./ Negyvenkét képzőművész alkotásait láthatják az érkelődők, többek között Abodi Nagy Béla, Cs. Erdős Tibor, Incze János Dés, Kákonyi Csilla, Veress Pál festményeit, Benczédi Sándor, Bocskay Vince, Kós András, Vetró András szobrait, Csutak Levente, Deák Ferenc, Kusztos Endre, Muhi Sándor, Plugor Sándor grafikáit. /(németh): "Hogy legyen tető a fejünk fölött..." = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"

Nov. 8-10-e között Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság kezdeményezésére másodízben rendezték meg. Az egyházi műemlékek helyzete Romániában témájú konferenciát, amelyen részt vettek a romániai magyar egyházak képviselői, valamint a műemlékvédő civil szakmai és érdekvédelmi szervezetek. Dr. Szabó Bálint javaslatára megállapodtak az erdélyi magyar egyházakon belül létrehozandó Erdélyi Magyar Egyházművészeti és Műemléki Tanács létrehozásáról. Az Erdélyi Műemlék Restaurátorok Egyesülete, mint szakmai érdekvédelmi egyesület kezdeményezte a műemlék-felügyeleti csoport létrehozását. A konferencia résztvevői az Erdélyi Magyar Keresztény Egyházak Elöljárói Állandó Értekezletéhez kívánnak fordulni a szakmai kezdeményezések egyházi támogatása érdekében. Vetési László lelkész a szórványgyülekezetek tulajdonában levő egyházi épületek megmentési esélyeiről beszélt. A románság a legtöbb helyen úgy érzi, hogy ami a faluban van, az az övék. Magyarigenben például még három magyar él, és a többségiek ugrásra készen várják, mikor halnak ki, hogy birtokba vehessék a templomot. Akad ellenkező példa is: Sajóvásárban a helybéli románok áldoznának szívesen a rogyadozó magyar templomra, de nem vetődik arra restaurátor. Horváth Levente a magyarózdi kastélyról szólt. Kádár István a kolozsmonostori katolikus templom helyreállítását ismertette, amelyet sikerült visszakapni az ortodoxoktól, akik 1948 után elfoglalták a templomot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 19., 912. sz./

"Kodály Zoltán Emléknapokat rendez március 9-15. között a nagy magyar zeneszerző és zenepedagógus halálának 30. évfordulója alkalmából a kolozsvári székhelyű Romániai Magyar Zenetársaság. A jubileumi rendezvénysorozat keretében koncertekkel, operaelőadásokkal, tudományos értekezlettel, Kodály pedagógiai életművét bemutató előadásokkal emlékeznek a világhírű magyar zeneszerzőre. A rendezvény védnökei a Magyarok Világszövetsége, Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Ujfalussy József akadémikus. A Kolozsvári Állami Magyar Opera előadásában közönség elé kerül Kodály Székely fonója, Háry Jánosa, a Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum erdélyi ősbemutatóként. Az előadásokra a Kolozsvári Állami Magyar Operában, a Szent Mihály templomban, a Protestáns Teológián, a Kossuth Lajos utcai Unitárius templomban, a Bethlen Kata Diakóniai Központban, a Györkös Mányi Albert Emlékházban és a Gh. Dima Zeneakadémián kerül sor. A Kodály Emléknapok záróhangversenye szerencsésen egybeesik március 15-ével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 981. sz./"

"Márc. 8-án tartotta a Bolyai Társaság közgyűlését Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Hosszú vita után egyhangúlag elfogadott határozatot hoztak arról, hogy a Bolyai Társaság kéri az önálló kolozsvári állami magyar Bolyai Egyetem létesítésének törvénybe iktatását. Szakbizottságot kell felállítani, amely kidolgozza ennek részleteit, a Bolyai Társaság részt kíván venni ebben a munkában. A Bolyai Társaság továbbá felkéri az RMDSZ-t, hogy tegye meg az ehhez szükséges lépéseket és ilyen irányú döntést vár a jelenlegi hatalomtól is.Sürgető feladatnak tekintik a magyar nyelv státusának bizonyos egyetemek struktúrában való megszilárdítását, törvényes rendezését, beleértve egyes felsőoktatási intézmények kétnyelvűségének elismerését. A Bolyai Társaság döntést vár a jelenlegi politikai hatalomtól, melyben az ismerje el és jelentse ki a követelés jogosságát. - A tisztújítás során újraválasztották elnöknek Horváth Andort, az alelnök Neményi Ágnes, a titkár Kása Zoltán lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13., Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"

"Ápr. 2-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban tanácskoztak a magyar szakpedagógusok képviselői, melyen részt vettek a román és magyar minisztériumi küldöttek is. Vitaindítójában Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető professzora a rendezvény céljának az oktatási reform elindítását jelölte meg. A hazai magyar közoktatásban bizonyos elzárkózás tapasztalható a szakmai fórumok, a pedagógus szövetség és az anyanyelvvédő fórumoktól. Az új politikai konstellációban alapvető igény, hogy megszűnjön minden korlát a magyar nyelv érvényesítésében. Anyanyelvünkben romlás mutatható ki, figyelmeztetett Péntek János. A magyar szaknyelvek egységét, azonos terminológiáját meg kell őrizni. /Romániai magyar nyelvű líceumok és tagozatok fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

"Sitta von Eckardstein bárónő évek óta végez diakóniai szolgálatot Erdélyben. Már 1989 előtt elkezdte az élelmiszerrel, gyógyszerrel és ruhaneművel való segítést. Az utóbbi években erdélyi fiatalok számára szervezett németországi tanulmányutat /évente hatvan főnek/, ezzel is segítve továbbképzésüket. Támogatásával épülhetett fel Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központ, Zsobokon a Bethesda Gyermekotthon és Szórvány Iskolaközpont és Szamosújváron az Emmaus Gyülekezeti Ház. Eckardstein bárónő elmondta, hogy a segítő szolgálatot az egyház és a Rottary Klub támogatásával végzi. Támogatja a szamosújvári gyógyszertárakat és az idősek orvosi kezelését. Újabban Németországban változások történtek, az emberek már kevesebbet adakoznak./Papp Annamária: Diakóniai szolgálat Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./"

"Máj. 10-én az RMDSZ Oktatási, Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya és a Diaszpóra Alapítvány szervezésében Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban módszertani szórványtalálkozót tartottak a falvakat, iskolákat és közösségeket érintő gondokról. Az RMDSZ képviseletében Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök vázolták érdekképviseleti szervezetünk cselekvési programját a szórványtevékenységre vonatkozóan. Vetési László "Iskolabusz, bentlakás vagy valami más" címmel tartott átfogó ismertetést a szórványmunkáról. Az iskolabuszok megszervezésének, üzemeltetésének problémáiról szólt Becsky Emese /Apanagyfalu/ 21 gyermeket négy faluból hoznak a magyar tagozatra, Sárkány Ferenc /Beszterce/, a Beszterce Művelődési Egyesület elnöke, Szőke Zoltán lelkész /Tordaszentlászló/, Kónya Tibor lelkész /Magyarpalatka/, Éder Ottó /Arad/, Lakatos András /Kalotaszentkirály/ 6-7 településről hozzák a gyermekeket. A szakmai képzés lehetőségeiről szólt Incze Tünde /Székelyudvarhely/, Deák Márton /Szék/, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi államtitkárság munkatársa. A bentlakások, szórványkollégiumok, iskolatelepítés témakörében Vizi Imre /Kolozsvár/, Wolf György /Kolozsvár/, Farkas Miklós /Segesvár/, Juhász Péter /Hétfalu/, Szegedi László /Kőhalom/, Csicsó Antal /Csíkszereda/, Benedek Imre /Brassó/ ismertették a kollégiumok működtetésének tapasztalatait, a csángó oktatás feladatait, és javaslatokat tettek intézmények létrehozására. - Fischer Fülöp Ildikó oktatásügyi előadó a szórványoktatás megszervezésének aktuális kérdéseit világította meg és ismertette a szórványoktatás anyagi alapjainak megteremtésére vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Ferenczi Rita pályázati tanácsadást tartott. A megbeszélésen részt vett Egyed Albert és Berki Anna, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője, illetve tanácsosa./Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1024. sz./"

"A kolozsvári lapok tájékoztatnak Magyarország művelődési és közoktatási miniszterének kolozsvári látogatásáról. Magyar Bálint és a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Andrei Marga négyszemközti megbeszélésen vitatták meg az egyetem keretében önállósuló magyar tagozat, illetve az egyetem esetleges szétválasztásának problémáját. A Bethlen Kata Diakóniai Központban tartott sajtóértekezleten a rektorral folytatott megbeszélésekre irányuló kérdések kapcsán a magyar miniszter elmondta, hogy semmiféle megállapodásra nem került sor. Elmondta, hogy a rektor ismertette álláspontját, miszerint igenis támogatja az egyetem keretében működő önálló magyar tagozat létrehozását, de mindkét fél számára károsnak tartja a BBTE kettéválasztását. Marga kijelentette, hogy az erdélyi magyarság körében sincs nézetazonosság az önálló felsőoktatási intézmény ügyében, majd hozzátette, hogy a kérdés különben a tanügyi törvény módosítási indítványainak a parlament általi elfogadásáig egyelőre lekerült az egyetem szenátusának napirendjéről. Magyar Bálint üdvözölte azon módosítások kormányszinten való elfogadását, melyek elhárítják a tanügyi törvénynek az anyanyelvű oktatást korlátozó intézkedéseit, illetve azt, hogy végre kimondatott a nemzeti kisebbségek joga az önálló felsőoktatási intézmény létrehozására. Ugyanakkor fontosnak tartja a BBTE keretében az önálló magyar tagozatnak a kialakulását – első lépésként. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar felsőoktatás jogát a tanügyi törvény módosítása rendezi. "A magyar kormány eddig sem és ezután sem óhajt a nemzetiségek feje fölött egyezkedni. A szakmai és politikai kérdések rendezésének felelőssége ebben az ügyben elsősorban az RMDSZ-t terheli." – majd hozzátette, hogy "amikor pedig a román törvényhozás a tanügyi törvény módosító indítványainak elfogadásakor hitet tesz amellett, hogy a magyar kisebbségnek joga van önálló felsőoktatási hálózatot kiépíteni, magának állít erkölcsi és szakmai mércét." Magyar Bálint kifejezte meggyőződését, hogy a magyar felsőoktatás kiteljesedése az egész romániai kultúra érdekeit szolgálja". A Stirea "Romániai magyar egyetem – "igen", magyarországi román egyetem – "nem" című cikke szerint Magyar Bálint kijelentette, hogy megbízatása a román-magyar ekvivalencia-egyezmény aláírására szólt, Virgil Petrescu miniszterrel pedig a magyar egyetem létesítésének vitatott kérdését tárgyalta meg. A lap szerint a magyar miniszter kijelentette, hogy román kollegájával megegyeztek, hogy a magyar egyetem első lépéseként a BBTE keretén belül két független, egy román és egy magyar egyetemet nyitnak. A lap ugyanakkor tájékoztat, hogy Magyar Bálint kijelentette, "noha kormánya egyetért egy magyar autonóm egyetem létesítésével, nem képviselhet nyilvános álláspontot ebben az ügyben, mivel a tanügyi törvény módosítása, mely erre a kérdésre vonatkozna, a román parlament hatáskörébe tartozik". A magyar művelődési és közoktatási miniszter elmondta, hogy a magyar egyetem struktúráját, és jellegét az erdélyi magyarság kellene eldöntse. "Magyar Bálint sem többet, sem kevesebbet nem jelentett ki, mint, hogy a romániai magyar autonóm oktatás annak az érdekeit szolgálja" – írja a lap, mely szerint a miniszter kijelentette, hogy Magyarországon nem lehet felsőfokú román oktatásról beszélni, mivel az ottani románok tízezer lelket számlálnak és azok számára nem lehet teljes autonóm oktatást szervezni. A Ziua szerint a magyar minisztert meglepte a román-magyar ekvivalencia egyezmény gyors aláírása. Az Adevarul de Cluj kiemeli a Magyar Bálint sajtóértekezletén elhangzottakból, hogy a magyar kormány támogatja a romániai magyar autonóm oktatás megvalósítását. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy Magyar Bálint romániai látogatása alkalmából, részt vett egy erdélyi körúton. A lap szerint a miniszter kijelentette, hogy "támogatja egy magyar tagozat létesítését a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, illetve egyetért azzal, hogy a marosvásárhelyi Babes-Bolyai (!) líceumot magyar iskolává alakítsák." /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 11., 108. sz./

Dec. 11-én tanácskoztak Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben, az erdélyi magyar főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek és tanfelügyelők, az RMDSZ Oktatási Főosztályának szervezésében. Napirenden a korszerű anyanyelvű szakoktatási iskolahálózat telepítési koncepciójának vitája szerepelt. A résztvevők elfogadtak egy ütemtervet, amelynek alapján véglegesítődik az erdélyi magyar szakiskolai láncolat tervezete a romániai Magyar Pedagógus Szövetség szakmai koordinációja segítségével. Ezt a tervezetet terjesztik elő az illetékes szakminisztérium kisebbségi államtitkárságán. A tanácskozáson jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József ügyvezető alelnök, Lászlóffy Pál, az RMPSZ elnöke, Murvai László, az oktatási szaktárca kisebbségi igazgatóságának vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 12., 1174. sz./

Máj. 22-én idén második alkalommal ült össze a Romániai Magyar Szórvány Tanács /RMSZT/ a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban. A kétnapos tanácskozáson valamennyi egyházi képviselő és az öt regionális szórványfelelős vett részt, ugyanakkor képviseltette magát az EMKE, a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség is. Első és legfontosabb napirendi pontként a szórványgyermekek oktatása, iskoláztatása, a népiskolák szervezésének kérdését vitatták meg. Többek hozzászólalása nyomán a tanács azt a következtetést vonta le, hogy bár ezen a téren sok nehézség és akadály merül fel, a szórványoktatás megszervezése megoldható. Az egyházak hajlandók biztosítani az oktatás beindításához szükséges tantermet, a tanerőnek pedig szolgálati lakást, azonban a fizetés-kiegészítés kérdése gondot okoz. A szóban forgó gyülekezetek amúgy is szegények számban, s anyagiakban is, sok helyen lelkipásztort sem tudnak eltartani. Ez a kérdés tehát még megoldásra vár. Másfelől remény van arra, hogy az államtól a jogosan követelhető támogatást nemcsak szavak, ígéretek erejéig, hanem valóban meg fogjuk kapni. Ismét felmerült a kérdés egy szórványalap létrehozására, amely kizárólag szórványcélokat szolgálna. Ennek megvalósítása azonban anyagiak hiánya miatt még várat magára. A tanácskozáson megvitatták, kibővítették és véglegesítették az RMSZT Szabályzatát. Fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy szórványgondozást hathatósan végezni csak úgy lehet, és csakis akkor érdemes, ha a tömbmagyarságot mozgósítani tudják a szórványok irányában és érdekében. Határozat született arról, hogy negyedévenként, de szükség esetén bármikor, a régiófelelősök összegyűlnek tanácskozásra. A tanácskozások közötti időközökben folyamatosan fenntartják a kapcsolatot egymással és az elnökséggel, ahova beszámolót küldenek a végzett munkáról és gondjaikról, nehézségeikről. Május 23-án a régiófelelősök munkakörének meghatározására került sor. A Szórványtanács megerősítette azon felhívását, mely szerint az RMDSZ megyei szervezetei a szórványmunka megkönnyítése érdekében nyújtsanak kellő segítséget a régiófelelősöknek, és megfelelő hozzáállással támogassák őket erkölcsi és anyagi vonatkozásban egyaránt. Lévén, hogy a régiófelelősök nagy területekért felelnek, és kifejtett munkájuk a szórványmunka sokféle kérdését foglalja magában, megfelelő munkatársak bevonására van szükség. A régiófelelősök osszák el a munkát munkatársaik között, s ezeket a tevékenységeket folyamatosan koordinálják. A pályázatok tekintetében fontos lenne az RMSZT-nek véleményt nyilvánítania minden pályázati elbírálás esetén, képviselve a szórványkérdést mint prioritást élvező összmagyar problémát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 27., 1272. sz./

"A romániai magyar történelmi egyházak püspökei nov. 12-én megbeszélést folytattak a Bethlen Kata Diakóniai Központban Kolozsváron. A találkozón jelen volt Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető alelnök is. A több órán át, zárt ajtók mögött zajló megbeszélésen elsősorban a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletnek az egyházi oktatási intézmények létesítését szavatoló szakaszáról tanácskoztak, amelynek értelmében a felekezetek csak a magánoktatás szférájában működtethetnek tanügyi intézményeket. Mint ismeretes, a képviselőház plénuma múlt héten ennek a cikkelynek az oktatási szakbizottság által elfogadott változatát szavazta meg. A magyar történelmi egyházak közös nyilatkozatot fogadtak el, ebben szorgalmazták az oktatási törvény módosítását, hogy tegye lehetővé az állami felekezeti oktatást, kizárva minden megkülönböztetést. A nyilatkozatot eljuttatják a nemzetközi szervezetek képviselőihez is. /Egyházak felhívása. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14-15., Egyházi tiltakozás az oktatás korlátozása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Tőkés László püspök kijelentette, hogy "részjogokkal mit sem érünk. Mindaddig, amíg az országban élő adófizető polgárok vagyunk, elvárjuk, hogy az állam kellőképpen segítse az egyházak iskolaalapító szándékait." /Mindent vissza! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14-15./"

Nov. 15-én Egzisztenciateremtés-98 címmel szervezett vállalkozói fórumot a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége. A félszáz részvevő több olyan érdekes előadást hallgathatott meg, amelyek a gazdasági válság mélypontján levő Romániában különösen megszívlelendő adatokkal szolgáltak minden kisvállalkozó számára, akik tenni akarnak valamit a kilábalásért. Kerekes Gábor, a kolozsvári Tipoholding Rt. igazgatója A teremtés ellentmondásai a romániai valóságban címmel a romániai gazdasági haladás buktatóiról beszélt, kifejtve: a kisvállalkozóknak, a multinacionális cégekkel szembeni egyre erősödő versenyben az előnyei a helyismeret, a személyi kapcsolatok, a piac helyes ismerete. A román mezőgazdaság helyzete Kelet-Közép- Európában - erről dr. Vincze Mária, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora tartott előadást. Manapság Románia sokban függ a mezőgazdaságtól (aktív lakosságának 40%-a dolgozik itt), az agrárkülkereskedelem sok éve deficites, és importvámokkal nem orvosolható ez az ágazat. A megoldás: versenyképessé kell válni. A hazai kisvállalkozónak már nem elegendő a helyi piacot ismerni, hanem távolabbra kell figyelnie - az európai piac alakulására. /Ördögh I. Béla: Vállalkozói Fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke visszatekintett az elmúlt kilenc évre. Az egyházkerület mintegy 500 épületet igényel vissza a román államtól, azonban még egy szobát sem kaptak vissza. A magyar történelmi egyházak külön kihallgatást kértek ebben az ügyben Emil Constantinescu elnöktől. 1997 májusában azonban a kihallgatást úgy rendezték meg, hogy minden elismert egyház vezetője ott volt. Amikor közvetlenül feltették a kérdést a magyar egyházi javak visszaszolgáltatását illetően, kitérő választ kaptak. Az államelnök elismerte, hogy erre szükség van, de hozzátette, a megoldás nagyon nehéz. A visszaigényelt javak általában a városközpontban vannak, azokat a román állam régen lefoglalta más célokra. Nincs tehát politikai akarat a visszaadásra. 1998. okt. 26-27-én tartotta az ausztriai református és evangélikus egyház együttes zsinatát, ahová meghívták Csiha Kálmánt. A püspök beszámolt az egyház jelenlegi helyzetétől. - 1989 után megindultak az egyházi építkezések, külföldi testvéregyházak segítségével felépült többek között Illyefalván az Ifjúsági Központ, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központ, ebben kapott helyet a Diakonisszaképző Főiskola internátusa. 1989 óta az egyházkerületben 32 templom épült. Internátus épül Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen a református kollégiumok számára. Az árvaházakból 18 éves korukban kikerülők részére alakult meg az Eutikhus Ifjúság-gondozó Szolgálat, Baktai Béla lelkész vezetésével. Ennek keretében az elnéptelenedő falvakban az egyház megvesz számukra egy-egy épületet, földet is vesznek nekik, hogy gazdálkodni kezdjenek. Így tudtak elhelyezni eddig 24 fiatal a három központban, Lengyelfalván, Peteken és Égén. A beteg öregek gondozása is megindult, Kolozsváron 400 idős ember gondját viselik. Újabb kezdeményezés az utcagyerekek összeszedése. /Somogyi Botond: Építő egyház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Dec. 13-án avatták Mérán az újjáépített művelődési házat. A rendezvény istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Bustya Dezső, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője. A református egyház tulajdonában levő épületben egészségügyi központ is van, amelyet a kolozsvári Diakóniai Központ segítségével rendeztek be. Az épületet Jagamas János népdalkutatóról nevezték el, aki több éven át irányította a mérai kórust. /Barazsuly Emil: Művelődési házat és egészségügyi központot avattak Mérához. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

"Jan. 15-17-e között tartották meg Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a nemkormányzati szervezetek konferenciáját. Civil szféra az ezredfordulón címmel. A jan. 15-én elhangzott előadások után jan. 16-án párhuzamos kerekasztal-megbeszélések zajlottak a tudomány és környezetvédelem, művelődés és oktatás, gazdaság és szociális kérdések, műemlékvédelem, illetve ifjúsági kérdések témakörben. Kulcsár László (Magyarország, Pro Professione Alapítvány) a civil szervezetek szerepéről értekezett. Gyarmathy György (Svájc) A nyugati magyarság szerepe a civil szervezetekben címmel tartott előadást. Nyugat-Európában jelenleg megközelítőleg háromszáz magyar civil szervezet működik, ezek szakosodási megoszlása: 60% kultúra, 20% egyház, 10-10% politika és szociális. Valamennyien az önazonosság megtartásán fáradoznak. Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szólva kiemelte, hogy az alkotmány adta joggal élve több mint tízezer alapítvány és egyesület fejt ki tevékenységet. Annak ellenére, hogy Romániában a civil társadalom nem képes teljes mértékben fedezni feladatait, hogy a vállalkozói réteg lassú kialakulásával a polgári társadalom reformja várat magára, a magyar önszerveződés mégis jó irányba halad. Megteremtődtek a civil társadalom csírái és, dacolva a politika gáncsoskodásával, a higgadt építkezést folytatni kell. Kató Béla, a legendássá vált illyefalvi LAM Alapítvány elnöke, arról beszélt, hogyan lehetünk sikeresek a civil szférában. Szerinte az alapítványi munka egyik nehézsége, hogy a lakosság negatív tapasztalatokat szerzett erről. Meghatározó, hogy milyen emberi kvalitások állnak az ilyen szervezetek mögött. Vissza kell adni az embereknek a közösségi munkában való hitet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője előadásában a magyar állam és a civil szféra támogatási stratégiájával foglalkozott. Magyarországon hatvanezer civil szervezetet tartanak számon, és ez a térségben kiemelkedő eredmény. Minden híresztelés ellenére a magyar állam az utóbbi években költségvetésének alig 0,5 ezrelékét (!) fordította a határon túli magyarok támogatására, és erre az sem mentség, hogy utóbbiak szervezettsége meglehetősen gyenge. A hatékonyság fokozása érdekében a mostani kormány szeretné, ha a már ismert közalapítványok mellett EU-s támogatásban is részesülnének az anyaországon kívül élő nemzetrészek. "A jövőben, ahelyett, hogy a kisszámú, kevés vállalkozó szájába halat adnánk, inkább hálót próbálunk adni a kezükbe, inkább a vállalkozói közeget, a vállalkozói képességet igyekszünk feljavítani" - ígérte Szabó Tibor. A hivatalos látogatáson Kolozsváron tartózkodó Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kiemelte a polgári kezdeményezések jelentőségét, azt, hogy a politikának és a polgárságnak egymásért kell dolgozniuk. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltétele a polgárságnak, azaz a felelős, cselekvőképes emberekből álló középosztálynak a kialakulása. A magyar kormány egész nemzetben gondolkodik, ösztönzi a szülőföldön való maradást. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyarság önszerveződése az utóbbi kilenc évben dicséretesen fejlődött. - A finanszírozó és információs szervezetek fórumán részt vett az Illyés Közalapítvány, Románia Kisebbségi Minisztériuma, az Új Kézfogás Közalapítvány, Romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány, az EUROTIN, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Pro Professione Alapítvány, az AIDRom, Az Európa Ház, a Szatmárnémeti Vállalkozásfejlesztési Központ, a Mocsáry Lajos Alapítvány és más szervezetek képviselői. A délután a szekcióüléseké volt. A Tudomány, környezetvédelmi szekció vezetője, Pungor Ernő akadémikus, vitaindítójában a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének a műszaki és szakmai szervezetek együttműködésében vállalt szerepéről szólt. Benkő Samu Magyar tudományosság Erdélyben című előadását Havass Miklós és dr. Gyarmathy György referátumai, továbbá más hozzászólások követték. Művelődés, oktatás szekció /vezető: dr. Kötő József/. Dáné Tibor Kálmán vitaindítóját /Művelődés-szervezés/ Tavaszi Hajnal és Nagy Júlia referátumai, más hozzászólások egészítették ki. Általános konklúzió, hogy a közművelődés és az oktatás terén is meg kell tanulni profi módon végezni az intézménymegtartást, az önellátó modell kialakítását. Somai József vitaindítója /A civil szervezetek pénzügyi menedzsmentje és kötelezettségei/ vezette be a Gazdaság, szociális szekció (vezetője dr. Kerekes Jenő) munkálatait, majd Farkas Mária, Kemény Bertalan és Várhegyi Júlia referátumai, hozzászólások következtek. A Műemlékek, emlékművek, gyűjtemények szekció /vezető: dr. Entz Géza/ ülését Balogh Ferenc indította /A civil szféra lehetőségei a műemlékvédelem és a helyi gyűjtemények létrehozásában/, majd dr. Szabó Bálint, Dukrét Géza és dr. Pozsony Ferenc referátuma, vita alakította ki a következtetést: Erdélyben már beszélhetünk a teendők felméréséről, van tudományos alap (a minden évben megrendezett tusnádfürdői tanácskozás nemzetközi mércével is ritka értékű), alakulóban az oktatás, a szakemberek utánpótlása. Szorgalmazni kell viszont a honismereti mozgalmat, a műemlékvédelmi propagandát, a helyi mecénások bevonását. Romániában az idén először nyílik lehetőség arra, hogy a helyhatóságok segíthessék a restaurálást, a műemlékvédelmet. Jan. 17-re, vasárnapra is maradt az Ifjúsági kérdések szekció munkálataiból. A vitaindítók (Egri István, Makkai Zsolt, Lőrincz Ildikó) olyan témákkal foglalkoztak, mint a megélhetés és itthonmaradás; a magyar nemzetstratégia és az abortusszal kapcsolatos rendelkezések; az ifjúság szerepe a civil szférában. Referátumokkal járultak hozzá a vita kibontakoztatásához Soós Ágnes, Szigeti Annamária, Nagy László, Horváth László, Kányádi Kati, Magyari Tivadar és Veres Valér. A fiatalok hasznos "kovászfélének" tekintették ezt a fórumot, amelyből a jövőben tovább kell és, úgy tűnik, tovább lehet lépni. - A rendezők nevében Nagy Károly azt a következtetést vonta le, hogy a kétnapos tanácskozás bebizonyította: a romániai magyar civil szervezetek előtt álló sokrétű és sürgős tennivalóknak akkor lehet eredményesen eleget tenni, ha a jövőben kapott támogatások nem felaprózódva, hanem egy közös szervezetbe, az Erdélyi Magyar Szervezetek Fórumába érkeznek be. Az erre vonatkozó alapszabályzat tervezetét a konferencia részvevői tanulmányozás végett magukkal vitték, végleges formájáról, elfogadásáról a későbbiekben születik döntés. /Ördög I. Béla: Civil szféra az ezredfordulón: lehetőségek és kihívások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./"

Febr. 19-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a kisebbségügyi minisztérium kezdeményezésére tanácskozást tartottak, amelyen részt vett Eckstein-Kovács Péter miniszter, Tőkés Elek vallásügyi államtitkársági igazgató, illetve a magyar történelmi egyházak képviseletében Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Czirják Árpád érseki helynök /Kolozsvár/, Tempfli József nagyváradi, Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspök, Csiha Kálmán református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök, Tőkés László püspököt Szilágyi Aladár főgondnok képviselte. Eckstein-Kovács Péter ismertette az egyházi javak visszaszolgáltatásának és a vallásügyi tervezetnek a helyzetét: mindkettő késik. Eckstein-Kovács Péter kifejtette: elvárná, hogy a magyar történelmi egyházak újabb listát állítsanak össze a visszaigényelt épületekről, amelyekről újabb sürgősségi kormányrendeletet lehetne készíteni. A megbeszélésen megemlítették, hogy a kormány által az előző napon elfogadott rendelet 22 milliárd lejt nyújt templomok építésére, illetve restaurálására. Azonban a magyar történelmi egyházak egyetlen temploma sem szerepel ezen a kedvezményezett listán. A magyar egyházi vezetők szóvá tették a megkülönböztetést. Tempfli József emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évi sürgősségi kormányrendelet 17 épület visszajuttatásáról intézkedett, azonban a végrehajtása nem történt meg. Csiha Kálmán elmondta: a magyar történelmi egyházak a jövőben is tiltakozni fognak mindezek ellen. A román kormány azonban nem is válaszolt tiltakozásaikra, ezért a nemzetközi fórumokhoz fognak fordulni. /Csomafáy Ferenc: Uram, add meg nekünk, ami a miénk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

A Magyar Egészségügyi Társaság és az Erdélyi Múzeum Egyesület a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Intézetben tartotta meg a légzőszervi betegségekkel foglalkozó továbbképző nemzetközi konferenciáját, amelyen a pulmonológia neves szakemberei vettek részt. /Könyvekben a tudás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban egyedülálló hegedű-kiállítást, mintegy 16 nagy értékű hegedűt láthatott-hallhatott a közönség. A kiállító Márkus-Barbarossa János nemcsak neves hangszerkészítő, hanem figyelemreméltó műgyűjtő, akit a világ már számon tart. Szülővárosát nemcsak e kiállítással tisztelte meg, hanem díjmentesen hegedűket értékelt fel. A 45 éves hangszerkészítő művész beszélt a hegedűről és készítéséről. /A hangszerkészítő művész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Aug. 6-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben önálló magyar egyetem támogatását célzó alapítvány létrehozásáról tanácskozott a Történelmi Magyar Egyházak Egyházfőinek Állandó Értekezlete. Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület oktatási tanácsosa tájékoztatott a megbeszélésről. Az egyházfők állandó értekezlete dr. Jakubinyi György római katolikus érsek kezdeményezésére ült össze, s a tanácskozás kiemelt témája a Partiumi Magyar Keresztyén Egyetem kérdése volt. A történelmi magyar egyházak, mint ismeretes, messzemenően többet tesznek a romániai magyarságért, mint amennyi az egyház feladata. A Sulyok István és a marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskolát 1989 után beindították, de ezek jogi helyzete máig sem egészen tisztázott. Tőkés Elek tavaly már felvetette, hogy a történelmi magyar egyházak hozzanak létre egy alapítványt, amely megalapítaná a magánegyetemet. Úgy tűnik, Jakubinyi érsek úr latolgatja az alapítvány létrehozásának gondolatát. A tanácskozáson megegyeztek abban, hogy Tőkés Elek és Mikó Lőrinc összeállít egy szándéknyilatkozat-szöveget, amelyet minden történelmi magyar egyháznak eljuttatnak, ők hozzáfűzik megjegyzéseiket, s a végleges szöveg alapján esetleg létrehoznak egy alapítványt, amely erdélyi magyar magánegyetemet fog működtetni. Tőkés László püspök kifejtette: a Partiumi Magyar Keresztyén Egyetem is próbálkozás, amely egy magyar egyetem része lehet. - A lelkészek állami fizetéséről fog tárgyalni az Egyházfők Állandó Értekezlete szeptember 15-én. - Az értekezlet résztvevői megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy a mostani ingatlanrendezési-törvény nem vonatkozik az egyházi ingatlanokra is. /Szabó Piroska: Alapítvány létrehozásáról tanácskozott az Egyházfők Állandó Értekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

"A budapesti székhelyű Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata aug. 10-én tartotta évi plenáris ülését Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A találkozók célja annak a feltérképezése, hogy a Trianon következtében feldarabolódott magyar református egyház milyen gondokkal, problémákkal küszködik nemcsak Amerikában vagy Ausztráliában, hanem a Kárpát-medencében is. A millenniumi ünnepségek alkalmával el szeretnék készíteni a világ összes magyar református gyülekezetének a térképét, amelyen jól látható majd, hogy a negyvenhárom országban merre szóródott szét a magyar református közösség. A millenniumi rendezvénysorozat keretében a Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata a Magyar Református Világszövetséggel közösen Budapesten felvonulást tart, és megkoszorúzza a Hősök emlékművét. A testület másik alapvető célkitűzése a nemrég megjelent új egyetemes énekeskönyv és az új istentiszteleti rend minél szélesebb körben történő terjesztése. A másik fájó probléma a horvátországi református egyház helyzete, ahol sajnos az amúgy is kis létszámú egyház két részre szakadt. - A Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata 1994-ben alakult azzal a céllal, hogy erősítsék a magyar református tudatot. "Mind a kettőre szükség van azért, mert hitében az ember anyanyelvén él. A zsinatnak csupán konzultatív jellege van. A cél olyan teológiai, egyházszervezeti, egyházpolitikai és egyéb vonatkozású ajánlások előterjesztése, amelyek elősegítik a református magyarság összetartozásának tudatát. /Papp Annamária: Kolozsváron ülésezett a Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"

"Dr. Csiha Kálmán püspök nyilatkozott bukaresti látogatása eredményeiről, a romániai magyar püspöki találkozóról. A püspöki találkozón lefektették az alapját egy új alapítványnak, amelynek célja: az erdélyi magyar nyelvű egyetem létrehozása. A magyar püspököket fogadta Emil Constantinescu elnök, aki előtt elmondták három nagy problémát: anyagi kérdéseket; a lelkipásztori fizetés kérdését, ami határozottan anyagi csapdának néz ki; valamint a magyar egyetem kérdését és az általuk létesítendő egyetem szándékát. Az államfő pozitívan viszonyult mind a három problémához. - Az egyetemről azt mondta, hogy semmilyen ellenvetése sincs a püspökök kezdeményezését illetően. Az állam először azt ígérte, hogy a lelkipásztorok fizetését biztosítani fogja, csupán a fizetési forma változik; most pedig a kiderült, hogy lelkipásztoroknak csak a fele kapna fizetést. Ezt Constantinescu diszkriminatívnak nyilvánította, és megígérte, hogy közben fog járni. - A kultusztörvény tervezetét az egyházak közösen állították össze. A mostani /nem az egyházak képviselői által készített/ tervezetben már nincs szó az egyházi javak visszaadásáról; nincs szó a felekezeti iskolák állami támogatásáról, nincs szó arról, hogy az egyházak egymás között egyenlőek, hanem csak azt írja, hogy az állami szervek előtt egyenlőek. Ebben a törvénytervezetben is inkább már korlátozásokat látnak a magyar püspökök. Úgyhogy tulajdonképpen a jelen formájában feleslegessé vált. Az egyházak kéréseit, kívánalmait 80 százalékban törölték a tervezetből, ezzel szemben negatív megfogalmazásokat vittek be. Például azt, hogy az állam nem támogatja az egyházi karitatív intézményeket. Vagy az állam nem támogatja az egyházi magániskolákat. A tervezet jelen formájában tiltó rendelkezéseket tartalmaz. Akkor pedig nincs szükség erre a törvényre. Szerepel még benne a nemzeti egyház, ez a mai Európának nem felel meg. - A kolozsvári Diakóniai központ már berendezett az önfenntartásra. És minden iskolát és minden diakóniai szolgálatot önfenntartóvá tesznek, mondta Csiha Kálmán püspök. Körülbelül egy-két évig, három évig működnek külföldi segélyekkel, és azután már önfenntartóak. /Zsehránszky István: Beszélgetés Dr. CSIHA KÁLMÁN püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./"

Dec. 2-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megnyílt a Barabás Miklós Céh harmadik, országos tárlata, hatvanhét művész százötvenkét alkotásával. A tárlat a legjelesebb hazai magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh tagjainak és meghívottainak munkáit mutatja be. Az 1929-ben Kós Károly és Szolnay Sándor vezetésével megalakult céh 1994-ben újjáalakult, és immár harmadik országos tárlatát rendezi meg. A művészek közel fele, harmincketten kolozsváriak. A megnyitón dr. Csiha Kálmán püspök, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke és Abodi Nagy Béla festőművész, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke mondott beszédet. /Megnyílt a Barabás Miklós Céh harmadik, országos tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

"A református egyházon belül jelentkező különböző szakadár irányzatok elterjedéséről, az Erdély-szerte egyre nagyobb teret hódító vallási irányzatokról, mozgalmakról kérdezte a Szabadság Tőkés László püspök véleményét. Elmondta, hogy konfrontáció akkor következett be, amikor a Rapp-féle miskolci Missziós Iskola elkezdte tevékenységét. A legvadabb fundamentalista egyházellenes hangot ütötték meg, a református gyülekezetekbe körleveleket küldtek szét, amelyekben valósággal kiátkozták mind Tőkés Lászlót, mind Csiha Kálmán püspököt. Egyik fő vádjuk az volt, hogy "paráználkodunk" a római katolikus, evangélikus és unitárius egyházakkal való ökumeniában. Jelenleg öt-hat mikroközösségük tengődik Erdélyben. Nem lehet a dollárból hitet melengetni - jegyezte meg a püspök. A CE-szövetséggel hét-nyolc éven keresztül türelmes küzdelmet, párbeszédet folytattak. Végül a CE 1998-ban hivatalos levélben, illetve egyesületi határozatban megtagadták a református egyház joghatóságának elismerését. Nem tanbelileg, hanem egyházjogi szempontból támadtak ellentétek. "Az 1989 után beindult és elszaporodott vallási irányzatok úgy fonódnak az egyház testére, mint a fagyöngy." Ezek az új mozgalmak nem tartanak igényt az egyház egészére. Ők a kevesek, a hitbeli elit karizmatikus körére szorítkoznak. Tőkés László úgy látja, hogy bomlasztják a közösséget. Akarva-akaratlanul 1998-ban egymással összeugrasztották a Királyhágómelléki és az Erdélyi Egyházkerületet, valóságos internetháborút folytattak a Királyhágómelléki Egyházkerület ellen és fellármázták az egész nyugati sajtót, hogy itt vallásüldözés folyik. - Az új mozgalmak többsége saját diakóniai intézetet, könyvkiadót, újságot indít, és nem kívánja a hagyományos történelmi református népegyház keretében végezni a hitbeli megújítást. - El kell ismerni, hogy vannak valós egyházi hiányosságok és az ezekkel szemben jogos a megnyilvánuló elégedetlenség, állapította meg a püspök. Az intézményes egyház jellegéből fakadó a nehézkessége. Az egyházon belül lehet is lehet javítani a helyzeten. - Mindegyik mozgalomnak vannak elismerésre méltó vonásai. Nem is a tanításukkal van baj, hanem azzal az emberi attitűddel, "amelyet néhány meghatározó karizmatikus személy képvisel." Ezeknél a csoportosulásoknál erőteljes a szubjektív személyi függőség. /Papp Annamária: "Nem lehet a dollárból hitet melengetni" Beszélgetés Tőkés László püspökkel. = Szabadság (Kolozsvár), 2000. ápr. 19., folyt.: ápr. 20./"