A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó Műterem kismonográfia-sorozatának újabb köteteinek szerzői Márton Árpád illetve Nagy Miklós Kund, akik Major Gizella valamint Bocskay Vince eddigi pályáját mutatták be. A marosvásárhelyi Bernády Házban a két kiadványt ismertették, egyúttal a két művész közös kiállítása is megnyílt. A festőnő mintegy negyedszáz pasztellképe és linómetszete, Bocskay Vince szobrásznak pedig néhány terrakotta kisplasztikája és monumentális köztéri szobrairól készült fotói nyújtottak bepillantást a két művész világába. Bocskay Vince alkotása, Márton Áron püspök hatalmas bronzszobra évek óta elkészült, de a hatósági packázások miatt még mindig nem avathatták fel Kolozsváron a Szent Mihály-templom elé szánt helyén. Az 1989-es fordulat után a szobrászokra újabb feladatok vártak, pótolni kellett a magyar emlékszobrászat komoly hiányait, következtek tehát a megrendelések, a pályázatok, és a Szovátán élő művész, Bocskay Vince válaszolt a kihívásokra. Petőfi, Balcescu, Márton Áron szobormása, Bernády György Marosvásárhelyen, Mikes Kelemen Zágonban, Mikó Imre Sepsiszentgyörgyön, Bod Péter Felsőcsernátonban, Patachich Ádám Kalocsán, Apor Vilmos Gyulán, 1848 és a két világháború emlékműve Kézdivásárhelyen, a Millenniumi oszlop Székelykeresztúron, a Don-kanyar hőseinek emlékműve Marosvásárhelyen és más kiváló monumentális alkotások bizonyítják tehetségét. Legújabb művét, Szent László bronzszobrát Csíkszépvízen avathatják, remélhetőleg a nem távoli jövőben. /(nk): Műteremtől Műteremig. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban, az RMDSZ marosvásárhelyi kampányirodájában együtt volt az RMDSZ vezérkarának vásárhelyi szárnya: Markó Béla, Borbély László, Frunda György, továbbá Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Benedek Imre, a szövetség Maros megyei képviselőjelöltjei. Amikor a televízió képernyőjén megjelent Borbély László 54,28 százaléka, valamivel később pedig az RMDSZ 6,7 százaléka, örömmámor csapott fel a házban. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi kifejtette, az RMDSZ töretlen támogatással bír választóink körében, legalább olyan erős parlamenti csoportjuk lesz, mint eddig. Az elnök megköszönte Takács Csabának, az RMDSZ országos kampányfőnökének az intenzív kampányt, köszönetet mondott a választóknak, az összefogás mellett döntő romániai magyar közösségnek. /Lokodi Imre: Pezsgőzött az RMDSZ a Bernády Házban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Tűzzománc munkákat és kerámiákat mutatott be a december 4-én a marosvásárhelyi Bernády Házban megnyílt kiállításon anya és lánya, Vidra Birtalan Éva és Vidra Birtalan Orsolya. A pályája elején tartó kerámiaművész, Vidra Birtalan Orsolya mellett édesanyja, Vidra Birtalan Éva közel félszáz tűzzománcot mutatott be. /N. M. K. : Kettős tárlat a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

Először ültek össze a választások óta a hét végén az RMDSZ szenátorai és képviselői. A marosvásárhelyi Bernády Házban azokról az elsőbbséget élvező problémákról tárgyaltak, amelyek között az infrastruktúra, a régiófejlesztés, az egészségügyi és a tanügyi reform, a kisebbségi törvény szerepel, illetve a prioritások közé került a mezőgazdaság, a mezőgazdaságból élők gondja is. A kormány december 15-i megalakulására az RMDSZ-nek készen kell állnia konkrét javaslatokkal, törvénytervezetekkel – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök. Újságírói kérdésre válaszolva, Markó Béla kifejtette, nem ért egyet Benedek Imre volt marosvásárhelyi képviselőjelölttel, aki úgy véli, neki kellett volna megkapnia Kötő József mandátumát, az utóbbi ugyanis mindössze 34 szavazattal jutott be a parlamentbe visszaosztás révén, az afrikai és közel-keleti külföldi választókerületből, míg Benedek 13 ezer szavazatra hivatkozhat. „Benedek Imre nem értette meg, hogy a jelenlegi választási törvény szerint ez így helyes, hogy Kötő jutott be a parlamentbe, és nem ő” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. /Új frakciók, régi problémák. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

Rendkívüli év volt az idei, mondta Kovács András Ferenc, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője, utalva arra, hogy 2008-ban kétszer adtak nívódíjat szerzőiknek. A Látó szerkesztői rendhagyó módon nem várták meg januárt a legszínvonalasabb írások szerzőinek díjazásával, hanem még év vége előtt átadták azokat. Marosvásárhelyen a Bernády Házban december 20-án nyújtották át a legjobbaknak az oklevelet esszé-, próza- és vers-kategóriában, illetve a pályakezdőknek szóló debütdíjat, a vele járó Batsányi-plakettet (Hunyadi László munkáját), illetve pénzösszeget. Váradi Nagy Pál a Látó márciusi számában megjelent Öregtorony című novellájáért debütdíjban részesült. Selyem Zsuzsa az esszé, valamint Király László a vers-kategóriában harmadik alkalommal vette át az elismerést. A Látó velencei számában közölt prózai szövegével Márton László budapesti író nyerte el az elismerést. /Antal Erika: Rendhagyó nívódíjak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Sz. Kovács Géza Segesváron élő képzőművész közel ötven festményéből és grafikájából nyílt kiállítás a marosvásárhelyi Bernády-házban. A tárlatnyitón a művészt bemutató, a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó Műterem-sorozatában megjelent kiadványt is megismerhették az érdeklődők, melyet a Magyarországon élő, erdélyi származású Banner Zoltán művészettörténész írt, aki a művészt a székely festőiskola egyik késői nemzedékéhez sorolta. Sz. Kovács Géza nyolcgyermekes, szegény családból származik Székelyszentkirályról, szülőfalujára utal a nevéhez toldott Sz betű. Ötven évvel ezelőtt végzett a marosvásárhelyi művészeti iskola festészeti szakán, majd Kolozsváron szerzett egyetemi diplomát grafika szakon. Segesváron több évtizede él, és tanít. Körülbelül 1990-ig a művész inkább grafikákat készített, majd festeni kezdett. Grafikáira az aprólékos megmunkáltság, a díszítő elemek sokasága jellemző. Sz. Kovács Géza a tárlatnyitón elmondta, hogy elsősorban az erdélyi falvak ezeréves múltját szeretné megörökíteni. „Minden paraszti porta olyan, mint egy műalkotás. Minden generáció valamit elvesz belőle, és valamit hozzáad. Ez a világ valóban el fog tűnni. Tehát jó, ha nyomuk marad a kultúrában, amikor a globalizáció végképp bedarálja e falvakat” – magyarázta. /Máthé Éva: Hagyománymentés a művész vásznán. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

A 85 éves Nagy Pál irodalomtörténészt köszöntötték Marosvásárhelyen. Publicisztikai jegyzetsorozatában számba vette a jogsértéseket, a szélsőséges magyarellenes megnyilatkozásokat. A szerző Gond és remény című kötetét január 30- án mutatják be a Bernády Házban, Marosvásárhelyen. /A jóreménység tengerén. Nagy Pál 85 éves. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke január 27-én találkozóra hívta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőségét, így január 30-án RMDSZ-küldöttség ül egy asztalhoz Tőkés László EMNT-elnökkel és a két alelnökkel, a marosvásárhelyi Bernády Házban. Folytatják a tavaly megszakadt tárgyalásokat az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) megalakításáról. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke örömét fejezte ki, hogy a Tőkés László által az év eleji üdvözletében indítványozott párbeszéd megvalósul. Szilágyi megerősítette, hogy a tárgyaláson Tőkés Lászlót a két alelnök, azaz ő és Toró T. Tibor kíséri el Marosvásárhelyre. Tőkés László püspök, EP-képviselő pár héttel korábban nemzeti lista megalakítását javasolta az erdélyi magyarság számára az idei EP-választásokra. /Markó találkozik Tőkés Lászlóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban január 30-án az RMDSZ és az EMNT küldöttségei tárgyaltak, a zárt ajtók mögött. Saját listájának első helyét, biztos befutó pozíciót ajánl az RMDSZ Tőkés László református püspöknek a júniusi EP-választásokon. Tőkés nyitva hagyta jelöltségének kérdését. A szövetség jogi szempontból csak az RMDSZ égisze alatt történő listaállítást tartja elfogadhatónak, míg Tőkés azt szeretné, hogy formailag is jelezzék: a nemzeti összefogás jegyében született jelöltnévsorról és nem pártlistáról van szó. A felek egyetértenek a romániai magyar politikai egyeztető fórum létrehozásának szükségességével. A megbeszélést követően Markó Béla, az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy két javaslatot tettek. Az egyik az, hogy alakítsanak ki szervezett keretet az RMDSZ és az EMNT együttműködésének, más civil szervezetek és intézmények bevonásával, és hozzák létre az erdélyi magyar politikai egyeztető fórumot. A másik javaslat, hogy az RMDSZ égisze alatt indítsanak közös listát, amelynek első helyét Tőkés foglalja el. Tőkés László nyilatkozatában jelezte: a két szervezet elképzelése különbözik, de nem áll éles ellentétben egymással. Rámutatott: az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumnak az azonnali megalakulását javasolják. Ennek keretében olyan nemzeti listát kellene összeállítani – hangoztatta Tőkés –, amely pártokon felül áll, és „vagy teljesen nemzeti elnevezést, vagy az RMDSZ és a magyar összefogás kifejezést, illetve hasonló megfogalmazást tartalmaz”. Tőkés hozzátette: az RMDSZ sajnos ettől elzárkózott. Az EMNT elnöke elmondta: nagyon megtisztelő számára az RMDSZ javaslata, de „nem akarja egy európai parlamenti helyért eladni az elveit”. Legközelebb február 12-én találkoznak. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezetői, valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) képviselője január 30-án Kolozsváron találkozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőségével: Tőkés László püspökkel, az EMNT elnökével, valamint Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor EMNT-alelnökkel. A két ifjúsági szervezet felkérte Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét, vállaljon újabb mandátumot az EP-ben. /B. T. : Első helyet ajánl saját listáján az RMDSZ Tőkés Lászlónak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Akiket fog a figura /Mentor Kiadó/ címmel Barabás László néprajzkutató, a Marosvásárhelyi Kántor- Tanítóképző Főiskola igazgatója kötetét mutatják be február 13-án Marosvásárhelyen a Bernády Házban. A könyvben 126 településen gyűjtött 915 népszokás hiteles leírását találja az olvasó. Barabás László elmondta, első nagyobb kötete Sóvidéki népszokások címmel 1998-ban jelent meg, abban is szerepelt a farsangi ünnepkör és 2000-ben adta ki az Aranycsikók, maszkurák, királynék című kötetet, amely a közép-erdélyi dramatikus népszokásokról szól. A mostani könyv a farsangi ünnepkörről, dramatikus szokásokról szóló írások összegzése, amely Marosszék régiót öleli fel. A szerző 1982-től gyűjtötte az anyagot. Az volt célja, hogy minél sokoldalúbban dokumentálja a szokásokat, ezért fotósokkal, filmesekkel dolgozott együtt: Bálint Zsigmond, Schnedarek Ervin, Miholcsa Gyula, Haragos Zoltán, Jakab Tibor, József Ferenc, Molnár Zoltán és mások voltak a munkatársai. /Máthé Éva: Akiket fog a figura Marosszéken. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Hármas kötetbemutatónak és tárlatnyitónak adott helyet Marosvásárhelyen a Bernády Házban, a Hargita Megyei Kulturális Központ által kiadott három fotóalbumot ismertették és az intézmény által szervezett oroszhegyi fotótáborban született munkák tárlatát nyitotta meg a házigazda, Nagy Miklós Kund. A három kiadvány: a marosvásárhelyi Bálint Zsigmond munkáit tartalmazza a Lélekőrző falvaim, Ádám Gyula csíkszeredai fotográfus Arcpoétika című albuma ,a harmadik kötet Székelyföldi vízikerekek nyomában című album, mely a 2008-as Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron A legszebb könyv címet kapta meg. /Nagy Botond: Lélekőrző arcpoétika. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./

Február 17-én mutattak be Marosvásárhelyen a Bernády Házban Balás Éva Párhuzamos merülés /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című kisregényét. A szerzőnek ez a második kötete, de mivel először állt szemtől szembe a közönséggel, méltatásában szerzőavatásnak nevezte az eseményt Nagy Miklós Kund. Évekkel ezelőtt Balás Éva – civilben tanítónő – Fintor(ta)szeletek /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ című kötete került az olvasók elé. A szerző gyakran szerepel novelláival a Népújság Múzsa nevű kulturális mellékletében is. /Antal Erika: Szerzőavatása Bernádyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Rég nem látott tömeg tolongott Marosvásárhelyen az amúgy sem élettelen Bernády Házban, kettős, közös tárlatnyitó megnyitására vártak: Nagy Zsuzsanna textilművész és Bucur Mana keramikus kiállítására. Nagy Zsuzsanna és Bucur Mana aránylag későn kapcsolódott be a kiállítótevékenységbe. Az egyetem után mindketten az iparba kerültek, ahol tervezőként dolgoztak. /Nagy Botond: Balladadobozok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Szeley-Szabó László (1950. szeptember 14.– 2005. szeptember 28.) nemzetközi szinten elismert fotóművészre emlékeztek március 6-án Marosvásárhelyen, a Bernády Házban a természetfotós munkáit állították ki. Kedvenc témája a természet maradt, azon belül a madarak fényképezése. Emellett szerkesztett, 1999-ben megalapította az Erdélyi Nimród természetvédelmi magazint. /Nb.: A látó és a láttató. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

Halálának első évfordulóján Pongrácz Antalra emlékeztek a marosvásárhelyi Bernády Házban. Ebből az alkalomból mutatták be a Fénymagasban, fönti mélyben /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című emlékkötetet is, amellyel a közismert orvos, egyetemi tanár, sportoló előtt tisztelegtek a barátai, ismerősei, kollegái. Nagy Miklós Kund, a könyv szerkesztője beszélt a fényképekről, levelekről, vallomásokról, amelyek bekerültek a kötetbe és amelyek Pongrácz Antal személyiségét, alakját idézték fel. /Antal Erika: Fénymagasban, fönti mélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

A gyegyószárhegyi nyilatkozat kimondja cserekiállítások szervezését a Kárpát-medencében működő, alkotótáborok résztvevőinek munkáiból. Ennek egyik példája a Marosvásárhelyen, a Bernádyban megrendezett Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep tárlata. A kiállításon zömében modern alkotások, más-más technikával készült festmények, pasztellek, grafikák láthatók. A Bernády Ház tetőtéri galériájában Rékasi Attila fotóművész különleges hangulatú fényképei láthatók. /Antal Erika: Hajdúságiak a Bernádyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Színekben gazdag tárlatot nyitottak meg április 2-án Marosvásárhelyen a Bernády Házban, festészet, grafika és textil elegyedik a kiállított műveken. A marosvásárhelyi születésű Lukács Katalin grafikus Nagybányán ismerkedett meg a festészettel, majd Magyarországon találta meg saját stílusát, a selyemfestészetet. /Nagy Botond: Selyemballadák titkai. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban telt házas közönség hallgatta a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem tanárait, dramaturg szakon végzett diákjait, mondhatni diáktoborzót szervezett az intézmény az egyetem dramaturgia szakának népszerűsítésére. Lázok János színháztörténet-tanár az intézmény által szervezett konferenciákról mesélt, illetve a színi Symbolon című lapjáról, amelynek utolsó száma immár CD-lemezen is megjelent. Láng Zsolt elmondta, hogy Látó augusztus-szeptemberi, összevont száma mindig a színházról szól. Megjelentetnek színházról szóló tanulmányokat, de közölnek drámákat is. Csép Zoltán az egyetem www.szini.ro című honlapjáról szólt, /Nagy Botond: Színháztudomány- népszerűsítő. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

2008. június 21-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban közel száz jelenlévő részvételével megalakult a Sütő András Baráti Egyesület. Alapvető célkitűzése a közelmúltban elhunyt erdélyi magyar író emlékének ébren tartása, ápolása, életműve jelentőségének tudatosítása. Az egyesület az író születésnapja (június 17.) közelében minden esztendőben ünnepi találkozót rendez. Nagy Pál irodalomtörténész, az egyesület elnöke elmondta, folyamatban van a júniusi találkozó szervezése. Az egyesület vezetősége javasolta: Marosvásárhelyen nevezzenek el utcát Sütő Andrásról. A marosvásárhelyi családi ház valamikor emlékház legyen, ez távlati terve a Sütő András Baráti Egyesületnek. /Bölöni Domokos: Mi újság a Sütő András Baráti Egyesületben? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

Április 17-én mutatták be Marosvásárhelyen a Bernády Házban Markó Béla Egy irredenta hétköznapjai. Lehallgatási jegyzőkönyvek 1986–1989 /Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét, olyan lehallgatási jegyzőkönyvek gyűjteményét, amelyeket az akkori Igaz Szó munkatársáról állítottak össze a Szekuritáté tisztjei. Gálfalvi György, a Látó nyugalomba vonult főszerkesztője elmondta, a kötet végén található névjegyzék szerint jóval több, mint száz alkalommal szerepel Markó Béla lehallgatási jegyzőkönyveiben. És ez fordítva is igaz. Markó Béla a kötet elé írt esszéjében indokolta, miért tartotta fontosnak a megjelentetést. A könyvnek több olvasata lehet: kollektív emlékirat, amelyet több mellékszereplő mond a mikrofonba, modern rádiójáték, krónika arról, hogy mi történt a világgal 1986 és 1989 között. De olvasható tényregénynek is, amelyben egy értelmiségi csapat próbálja túlélni ezt az őrületet. Kovács András Ferenc /KAF/ költő, a Látó főszerkesztője szerint „botrány és szégyen, hogy úgy kellett élni. De így is lehetett élni, és így is lehetett élni szabadon. A magunk belső autonómiájával. A könyv maga a képtelenség. Olvasataim közül az első a megdöbbenésé volt. Elpirultam, kukkolónak éreztem magam, ahogy olvastam. De nem is baj ez. ” Hol vannak azok a tisztek, a fenyegetők? Azok érdekelnek, akik a mai napig aktívak, írta KAF. Azt szeretné, ha húsz-harminc év múlva gyermekeiknek, unokáiknak nem kellene újabb lehallgatási jegyzőkönyveket olvasniuk, tette hozzá. /Nagy Botond: A képtelenség könyve. Egy irredenta hétköznapjai. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

Furcsa cím, Marosvásárhelyen mindeddig feldolgozatlan téma, hangzott el a Bernády Házban Szilveszter László Szilárd könyvének bemutatóján. A Festett az arcom nékem is… című kötet Irónia a modern és posztmodern költészetben alcímmel látott napvilágot, a Mentor Kiadó és a Súrlott Grádics irodalmi kör szervezte rendezvényen ismerhették meg tartalmát az érdeklődők. Házigazdaként Bölöni Domokos köszöntötte a megjelenteket, majd a szerző mesélt kötetéről. Elmondta azt is, hogy a mai költészet játékos, nem akarja megváltani a világot, nem tartja magát kiemelkedően fontosnak. /Nagy Botond: Festett az arcom nékem is…= Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

Április 25-én nyílt meg a Zsigmond Attila-emlékkiállítás Marosvásárhelyen a Bernády Házban. A festőművész portréi, a grafikái, pasztelljei, olajfestményei sorakoztak a falakon. Hajdúhadházán is fellelhető egy monumentális grafikája. Zsigmond Attila a híres marosvásárhelyi festőiskola egyik utolsó képviselője volt. /Nagy Botond: Aki odaadta magát a világnak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./

Szilágyi István író, a Helikon főszerkesztője volt Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság meghívottja, aki regényeiről, szerkesztői munkájáról beszélt. A Bernády Házban Csíky Boldizsár mint házigazda beszélgetett a prózaíróval. /Antal Erika: A regény íratja magát. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

A magyar nyelvű orvosképzés 60. évfordulóját a rádiósok Marosvásárhelyen, a Bernády Házban ünnepelték meg 2005. április 23-án. 1962-ig az egyetemen az oktatás csak magyar nyelvű volt. Az egyetem 10 éves évfordulójára Kodály Zoltán Háry János daljátékát mutatták be, 110 tagot számláló diák, tanár, műkedvelő közreműködésével, és a nagy siker miatt többször is játszották. Az egyetem sportélete egyidős volt az oktatás beindulásával. Kakuts András tanszékvezető hozta létre a vívó szakosztályt. A vívók sok díjat nyertek az országban és külföldön is, de a legfényesebb a Pongrácz Antal érme volt, aki Teheránban megnyerte az ifjúsági világbajnokságot. Pongrácz Antal emlékezett erre: nem volt vívófelszerelése, azt kölcsönkérte Huszár Ernő doktortól, úgy indult Teheránba, ahol megnyerte a világbajnokságot. Amikor hazajött, azt hitte, ő a legjobb. Másnap az edzőmérkőzésen Huszár doktor 5–0-ra verte. A sport tanította meg, hogy az élet nem egy sikertörténet, bukásokkal van tele, de mindig fel kell tudni állni. Pongrácz Antal még három olimpián vett részt. Négy éve, 2005 áprilisában emlékezett minderre Pongrácz doktor, hangját ma már csak magnószalag őrzi. /Jászberényi Emese: Emlékforgácsok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

Orth István nagyszebeni képzőművész tárlata nyílt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Orth István az erdélyi magyarság egyik – külföldön is – legismertebb, legelismertebb alkotója. A művész most Tündérkert című sorozatát hozta el, ebben az erdélyi műemlékeket, várakat, iskolákat örökíti meg. Orth Istvánról a Mentor Kiadó tavaly jelentetett meg monográfiát, amelyben Józsa István esszéje olvasható e változatos művészetről. Orth István a metszetek, az aquatinták, az ex librisek mestere, de van művészetének egy olyan vonulata is, amiről a monográfia részletesen ír: és ez a szürrealista vonulat. Ugyancsak a Bernády Házban volt Pletl Péter tárlatnyitója is. /Nagy Botond: Szürreális Tündérkert. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

A Testnevelés és Sporttársulás, illetve az RMDSZ Programiroda szervezésében nemrég Marosvásárhelyen, a Bernády-házban ötödik alkalommal került sor a Testnevelő Tanárok Országos Tanácskozására (TTOT). Az erdélyi megyékből érkező közel 30 pedagógus a már hagyományossá vált évi tanácskozáson a testnevelés-oktatás és sport terén felmerülő problémákról, valamint az idei év versenynaptáráról tanácskozott. Matekovits Mihály, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgató-helyettese az oktatásban zajló decentralizáció helyzetéről beszélt, majd a www.sportoldal.ro erdélyi online sportportál szerkesztőjének, Zátyi Tibornak a bemutatója következett. A tanácskozók eldöntötték, hol, mikor rendezik az országos bajnokságokat. A labdarúgó-bajnokságot október első felében Székelyudvarhelyen, a kosárlabda-bajnokságot Nagybányán november végén vagy december elején rendezik meg. /Szabó Attila: V. TTOT-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

Május 29-én a marosvásárhelyi Bernády Házban kiosztották a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által alapított Communitas Alkotói Ösztöndíjakat. A bizottság tagjai a 200 beérkezett pályázatból 41-et ítéltek díjazásra alkalmasnak. A Communitas támogatásának köszönhetően minden művész egy évig 900 lejt kap havonta. A díjátadást megelőzően Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke üdvözölte a jelenlevőket, majd Markó Béla szövetségi elnök elmondta, Erdélyben sok minden hiányzik, de amint a pályázatokból kiderült, tehetség van bőven. A hagyománynak megfelelően a 2008-as díjazottak alkotásaiból nyíló tárlatot Nagy Miklós Kund nyitotta meg. /Vajda György: Communitas-mecenatúra. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

Cseh Gábor Székelyvilág című könyvét mutatják be június 2-án Marosvásárhelyen a Bernády Házban. A marosvásárhelyi Pro XXI Kiadó által megjelentetett kötet a székelyek mondáit, legendáit tárja az olvasó elé. /Székelyvilág – könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

Tündérek, lidércek, hajdani fejedelmek és a nép egyszerű fiai elevenednek meg és művelnek csodás dolgokat Cseh Gábor Székelyvilág című könyvében, melyet június 2-án mutattak be Marosvásárhelyen a Bernády Házban. Moldován Orsolya színművésznő részleteket olvasott fel a 90 mondát tartalmazó gyűjteményből. A szerző a 70-es években barátjával kerékpárral bejárta Székelyföldet. Útközben vár- és templomtörténeteket, kapufeliratokat gyűjtöttek. Székelyföldi vándorútjairól mondákkal, legendákkal felpakolva tért haza. A Romániai Magyar Szó a kilencvenes évek elején sorozatban közölte az általa gyűjtött mondákat. /Nagy Székely Ildikó: Csodatermő Székelyvilág. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

A marosvásárhelyi Bernády-házban ünnepelte az eredményt az RMDSZ. „Bebizonyosodott, hogy együtt sokkal többet tudunk elérni, mint külön-külön összeadva” – nyilatkozta Markó. A kampánystáb főhadiszállásán nem volt jelen Tőkés László, Szilágyi Zsolt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) többi tagja. „Ők Nagyváradon vannak, de telefonon már gratuláltunk egymásnak” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Tőkés László és Szilágyi Zsolt az RMDSZ– EMNT-lista és a Fidesz győzelmét egyaránt ünnepelte a nagyváradi kampányközpontban. „Míg 2007-ben a pluralitás elve, most a belső demokrácia valósult meg” – hangsúlyozta Tőkés László. /Szucher Ervin, Nagy Orsolya: Külön ünnepelte a közös diadalt az RMDSZ és az EMNT. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./