Megjelent A Hang című új aradi hetilap első száma, amely a Békés Megyei Hírlap okt. 6-i számának mellékleteként eljutott a békési olvasókhoz is. /Magyar Nemzet, okt. 7./

Nemzetállam és etnikai autonómia címmel kétnapos /máj. 12-13./ magyar-román értelmiségi konferenciát rendezett Gyulán a Fidesz Pro Minoritate Alapítványa, a Friedrich Naumann Alapítvány és a marosvásárhelyi Pro Europa Liga. A konferencián elhangzottakról dr. Tamás Sándor kisebbségi szakértő, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselők adtak tájékoztatást. Egyetlen, a kormánykörökhöz közel álló román politikus sem vett részt a tanácskozáson. A konferencián a felszólalások a romániai Helsinki Bizottság tagjai - Gabriel Andreescu, Valentin Stan, Renate Weber - által írott, az RMDSZ autonómiaelképzeléseit ízekre szedő tanulmánya köré csoportosultak. A tanulmány szerzői próbálták bizonyítani, hogy az alaptörvényben a nemzetállam nem nemzeti kizárólagosságot jelent, hanem állampolgári nemzetállamról van szó. Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete a nemzeti közösségeket próbálja felruházni törvényes jogokkal, Andreescuék tervezete viszont egy klasszikus nyelvtörvény. A román szakértők a kollektív jogokat nem tekintették megvalósíthatónak. Németh Zsolt Fidesz-képviselő felvetette a pozitív diszkrimináció fogalmát, amely heves vitát kavart. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Az alternatív kisebbségi törvénytervezetről, amelyet a romániai Helsinki Bizottság vezetői készítettek, Smaranda Enache polgárjogi harcos elmondta, hogy azt egyetlen román párt sem vállalta fel, ezért esély sincs arra, hogy a parlament elé kerüljön. Gabriel Andreescu, az alternatív tervezet egyik kidolgozója szerint nem az autonómia oldaná meg a magyar kisebbség helyzetét, hanem a hatékony helyi önkormányzat. Németh Zsolt a Népszabadság tudósítójának elmondta, hogy nem tapasztalt együttműködési készséget román részről az alapszerződés megkötésében és hangsúlyozta, hogy a Horn-kormány az euroatlanti integrációt szembeállította a határokon túli magyarság ügyével. /Népszabadság, Magyar Hírlap, máj. 15./ Szőcs Géza a résztvevőkhöz írt levelet, arról tájékoztatva, mi lett volna hozzászólása, ha ott lehetett volna. A román állampolgár végtelenül kiszolgáltatott, de ez a kiszolgáltatottság a magyarokra nézve súlyosabb következményekkel jár. A román politikai-államigazgatási gondolkodás a legszélsőségesebben centralizált. Nincs jele annak, hogy a cigánykérdésre odafigyeltek volna. Rendelkezik-e a román társadalom azzal az értékmegjelenítő képességgel, amely egy parlamentáris demokrácia alapfeltétele? A középosztály alulfejlettsége lehetségessé teszi a civil társadalom létrejöttét? Ezekre kell válaszolni, hogy egy nemzetiségi törvény realitásáról beszélni lehessen. /Békés Megyei Hírlap (Békéscsaba, máj. 29./

Battonyán ápr. 29-én tartották a Kultúrával a Nyugat Kapujában című millenniumi rendezvény kistérségi bemutatóját. A helybelieken kívül Dombegyházról, Kevermesről, Mezőhegyesről, Mezőkovácsházáról és az Arad megyei testvértelepülésről, Pécskáról is érkeztek vendégek. Az egész napos program végén a zsűri közölte, mely műsorszámok előadói esélyesek arra, hogy meghívják őket a megyei szakági fesztiválra. A határon túli résztvevők ­ a kiírás értelmében ­ teljesen azonos eséllyel indulnak a hazai fellépőkkel. A 25 vers- és prózamondó közül a pécskai Zabán Márta versmondása (Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz!) nyerte meg leginkább a közönség és a zsűri tetszését. /Ménesi György, Békés Megyei Hírlap: Pécskai középiskolás bizonyult a legjobb versmondónak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

"Szept. 28-án ünnepelte Simonyifalva a falu alapításának 120. évfordulóját. Az RMDSZ-fórum után Szívós László községi tanácsos falubemutatója következett. Dr. Árpási Zoltán, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője Simonyi Imrével kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. Magyar népviseletbe öltözött táncosok énekelve, táncolva vonultak végig a főutcán. Legelöl haladt a gyulai Körös Népitánc Együttes, amelyet a simonyifalvi Pitypang, a kisiratosi iskola néptánccsoportja, a nagyzerindi Ibolya követett, a sort pedig a helybeli Leveles zárta. Simonyi Imre emlékkiállítást tekintettek meg az érdeklődők, a másik szobában pedig Simonyi óbester lovasszobrának kicsinyített változatát, illetve a korára emlékeztető helytörténeti kiállítást. A nagy teremben került sor az irodalmi, tudományos értekezletre, amelyet a Simonyi Társaság elnöke, dr. Hevesi József vezetett. Méltatta a két Simonyi, Simonyi Imre, a költő, valamint báró Simonyi József, a legendás Simonyi óbester helybeli kötődéseit. Megköszönte az 500-500 ezer forint támogatást a gyulai, valamint a debreceni önkormányzatoknak, Haász Tibor polgármester pedig Simonyifalva Díszpolgára oklevelet nyújtott át Dancs László gyulai polgármesternek, valamint Kósa Lajos debreceni polgármester részére ennek megbízottjának, dr. Mazsu Jánosnak. Köszöntötték a Simonyi Társaság tiszteletbeli elnöki címe várományosát, Böszörményi Zoltánt, aki 1200 dollárral járult hozzá a Simonyi-díj létrehozásához. /Balta János: Simonyifalva 120 éves. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./"

Dec. 10-én Arad testvérvárosában, Gyulán bemutatták az Irodalmi Jelen Könyvek /Arad/ legújabb kiadványát, a sorozat első külföldi szerzője, Árpási Zoltán publicista Gyula, az elkésett város című könyvét. A Békés Megyei Hírlap főszerkesztőjének harmadik könyve szeretett városáról írt publicisztikáját gyűjti egybe. /Irodalmi Jelen Könyv bemutatója Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

Egy politikai kalandor

Idénymunka kórházi kitérővel
Vegyszeres mérgezés gyanúja miatt vittek kórházba Magyarországon majdnem százötven címerezős udvarhelyszéki diákot vizsgálatra. A fiatalok egy hete utaztak ki Battonyára, vasárnap viszont rovarirtóval permetezett kukoricatáblában dolgoztak. A történtek után az országos ügyeletes toxikológus rendelte el a diákmunkások beutalását.
Kórházba vittek 142 zömében udvarhelyszéki fiatalt Magyarországon vasárnap este, miután egy battonyai címerezőtáborban előzőleg rovarirtóval, szerves foszforsav-észterrel permetezett kukoricásban dolgoztak – adta hírül kedden a Délmagyar.hu portál. Az udvarhelyszéki diákok nem érezték magukat rosszul, nem jelentkeztek tünetek náluk, de a munkáltató még aznap a helyszínre hívta a katasztrófavédelmet, akik Orosházára, Gyulára, Békéscsabára, Hódmezővásárhelyre, Makóra, Szentesre és Szegedre vitték a diákokat.
A Békés Megyei Hírlap portáljának a békéscsabai kórház belgyógyászatára vitt diákok közül nyilatkoztak néhányan. Szerintük mindenki bepánikolt a hír hallatán, egy fiúnak fejfájása lett, egy lány pedig belázasodott. A nyilatkozó fiatalok szerint munka közben nem érezték a permetet, száraz volt a kukorica abban a táblában, ahol dolgoztak.
„A mezőgazdasági cég képviselője megijedt attól, hogy az előző napokban permeteztek abban a kukoricatáblában, ahová tévedésből beküldték címerezni a gyerekeket, majd értesítette a mentőszolgálat ügyeletes orvosát” – mondta el lapunknak Zentay Attila. Az Országos Mentőszolgálat Dél-alföldi Regionális Mentőszervezetének orvos igazgatója hangsúlyozta, hogy a megvizsgált diákok egyikének sem volt panasza vagy tünete. Az ügyeletes orvos, annak ellenére, hogy nem észlelet kóros eltérést, elrendelte, hogy a diákok cseréljenek ruhát és fürödjenek meg alaposan.
„Az országos orvosi központ toxikológiai ügyeletese rendelte el az egynapos intézeti megfigyelést, mivel bizonytalan volt, hogy mennyi ideig érintkeztek a diákok a szerves foszforsav-észterrel és más kombinált anyagokkal permetezett kukoricával. Mivel kiszámíthatatlan a méreghatás, indokoltnak találta ezt a döntést, annak ellenére, hogy nem voltak tünetek vagy panaszok” – magyarázta Zentay Attila.
Az orvos igazgató szerint az összes diák rendben van, senkinél sem igazoltak mérgezést, kedden pedig már mindenkit kiengedtek a kórházból.
Vargáné Szombati Andrea, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője érdeklődésünkre elmondta, nem indítottak eljárást a battonyai ügyben.
De mi az a címerezés?
A kukoricacímerezés – vagy egyszerűen címerezés – során egyes kukoricanövények hímivarú virágzatának kézi vagy gépi úton történő eltávolítása történik. A címerezési munkálatokat általában diákok végzik, felügyelettel. A címerezés kifejezés a kukorica hímivarú címervirágzatából ered, mivel a munkálatok során ezeket szükséges eltávolítani – olvasható a Wikipédián.
Mégis indítanak eljárást
„A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság a Battonyán 2016. július 3-án történt, táborozó fiatalokat érintő eset körülményeinek tisztázása érdekében foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétség gyanúja miatt nyomozást rendelt el. A rendőrség a Békés Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályával együttműködve vizsgálja a történtek részleteit, a büntetőjogi felelősség kérdését” – tájékoztatott kedden délután szerkesztőségünknek elküldött közleményében Vargáné Szombati Andrea rendőrségi szóvivő.
Veres Réka
Székelyhon.ro