Az Európai Unió kifogásolja a kormány és a Bechtel közötti szerződést A Financial Times szerint személyesen Günter Verheugen EU-bővítési biztos vizsgálja szerződést. Az amerikai Eximbank 800 millió dollárt ad a Bechtel-féle beruházáshoz, de a román közlekedési minisztérium közölte, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU tulajdonában lévő Európai Beruházási Bankkal (EIB) is tárgyal a további finanszírozásról. Bírálta a Bechtellel kötött szerződést a Demokrata Párt (PD) elnöke is. Traian Basescu volt szállításügyi miniszteri minőségében nyilatkozott. Mint mondta, hiba lenne felépíteni a Brassó–Nagyvárad sztrádát, mert ez az útvonal nem esik egybe egyetlen jelentősebb európai korridorral sem.. A kormány szóvivője kijelentette: a Bechtellel kötött szerződés a Nastase-kabinet és az amerikai adminisztráció egyezménye alapján született meg, „teljes mértékben” törvényes körülmények között. Az Észak-Erdélyt átszelő sztráda hossza 415 kilométer, a munkálatok pedig hozzávetőlegesen 2,5 milliárd dollárba kerülnek. /Cseke Péter Tamás: Bántja az EU-t a sztráda? = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Michael Guest bukaresti amerikai nagykövet február 6-án tartott sajtóértekezletén leszögezte, jó választás volt a román kormány részéről a Bechtel cég. – Az észak-erdélyi autópálya-beruházás kapcsán a határ menti megyék országgyűlési képviselőinek találkozóját kezdeményezi Csontos János MSZP-s országgyűlési képviselő. Csontos János bemutatta azt a nyomvonal-tervet, amelyet a román kormány már elfogadott. /Román–magyar törvényhozók találkozását szorgalmazza. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

A képviselőház február 10-én hosszadalmas viták után elhalasztotta a döntést a román kormány és a Bechtel International társaság közötti szerződésről szóló sürgősségi rendelet ügyében, mivel az ellenzék több ellenvetést fogalmazott meg. Az SZDP és az RMDSZ képviselői, valamint Sorin Bota közlekedésügyi államtitkár a sürgősségi rendelet védelmében szólaltak fel. A kormány dokumentumai szerint a Bors–Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó autópálya megépítése 3,433 milliárd dollárba kerül. A 415 km hosszú autópálya a tervek szerint 9 év alatt készülne el. /Elhalasztott döntés autópálya-ügyben. Vita a Bechtellel kötött szerződés felfüggesztéséről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

A képviselőház plénuma február 12-én 75 mellette, 23 ellene szavazattal jóváhagyta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel a Nastase-kabinet felhatalmazza az Országos Autópálya és Útügyi Részvénytársaságot, hogy szerződést kössön a Bechtel International amerikai vállalattal a Brassó–Kolozsvár–Bors nyomvonalon haladó autópálya kivitelezéséről; a végső szavazást várhatóan a jövő héten tartják. /Igen a sztrádára. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Nem javasolják Románia csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését, csupán az integrációs stratégia irányvonalának módosítását indítványozzák – hangzott el az Európai Parlament külügyi bizottsága február 19-i brüsszeli ülésén. A testület 39 "igen" szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta Emma Nicholson Romániával kapcsolatos jelentését. Románia raportőre azzal indokolta eredeti, a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére vonatkozó javaslatának módosítását, hogy fenyegetése pánikot keltett a román közéletben, neki pedig nem áll szándékában destabilizálni az országot. A bizottság elvetette a nemzetközi örökbefogadások kivizsgálására vonatkozó javaslatot, a Bechtel-szerződés ügyében viszont kivizsgálást kér. /Brüsszeli figyelmeztetés barátságosabb csomagolásban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./ Romániai magyar egyetem létesítését is kéri az Európai Parlament a Romániáról készített jelentésében. A többi módosító indítvány gyakorlatilag nem változott, így a jelentés továbbra is úgy ítéli meg, hogy Románia nem teljesíti a csatlakozás koppenhágai kritériumait, az úgynevezett politikai feltételeket. „A kormányra váró legfontosabb feladat a korrupció elleni hatékony fellépés. A második a törvények valódi alkalmazása és az igazságszolgáltatás politikai befolyásoltságának megszüntetése – amit mi a hatalmi ágak különválasztásának nevezünk.” – foglalta össze a jelentés lényegét Románia raportőre. /Szőcs Levente: Magyar egyetemet kér az Európai Unió. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

Günther Verheugen, az Európai Unió bővítéséért felelős főbiztosa jún. 21-én Kolozsvárra látogatott, ahol Románia EU-csatlakozásra irányuló felkészültségét elemezte. – Románia sokat fejlődött, amiért dicséretet érdemel a parlament és a kormány, de sok tennivaló maradt még hátra – jelentette ki. A politikus a feladatok közül kiemelte a közigazgatás átalakítását, valamint a korrupció visszaszorítását. Az észak-erdélyi autópályával kapcsolatban kijelentette: a román kormány arról biztosította az EU-t, hogy a közbeszerzési eljárás nélkül az amerikai Bechtel vállalattal kötött szerződés törvényes keretek között történt. /B. T.: Románia továbbra is az EU teljes bizalmát élvezi. Günther Verheugen szerint még sok a tennivaló és kevés az idő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Traian Basescu államfő teljes mértékben osztja Károly herceg véleményét, ami az észak-erdélyi autópálya esetleges káros hatásait illeti. Erről az elnök londoni látogatásáról hazatérve nyilatkozott a sajtónak. Basescu kifejtette: a Brassó–Bors autópálya a kelet–nyugati és nyugat–keleti forgalomnak maximálisan mintegy 15 százalékát bonyolíthatná le, és így gazdasági szempontból nincs alapja. Az autópálya ügyében az Európai Bizottság is fenntartásokat fogalmazott meg, azt nehezményezve, hogy Bukarest közbeszerzési pályáztatás nélkül kötött szerződést a sztrádaépítésre az amerikai céggel. A terv megvalósulásában az RMDSZ-nek nagy szerepe volt. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: a sztráda egész Erdély jövőjét megváltoztatja, hiszen évtizedek távlatában ez a legnagyobb beruházás a régióban. A Bechtel cég reményét fejezte ki, hogy mielőbb sikerül tisztázni az autópálya építéssel kapcsolatos nézetkülönbségeket Basescu elnökkel és Tariceanu miniszterelnökkel. /(-y -a): Basescu egyetért az autópálya ellenzőivel. London felébresztette az elnökben a műemlékvédőt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

A kormány felbontja azokat a szerződéseket, amelyeket az előző kabinet kötött az érvényes szabályok figyelmen kívül hagyásával, és elrendeli átlátható, EU-konform közbeszerzési eljárások beindítását – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A kormányfő ezt a Bechtel, a Vinci és az EADS társaságokkal az előző kormány által kötött szerződések kapcsán közölte. A Bechtellel kötött autópálya- építési szerződés kapcsán a kormányfő elmondta, a Brassó-Bors autópálya szükségességén túl figyelembe kell venni a szerződés törvényességét is. /Tariceanu leállítja az erdélyi autópálya építését. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

„A kormány és a Bechtel képviselői közötti egyeztetések folyamatban vannak, és egyáltalán nincs szó az amerikai céggel a Brassó–Bors autópálya megépítésére kötött szerződés felbontásáról” – tájékoztatott Adrian Ionescu közlekedési minisztériumi szóvivő. A felek megegyeztek a munkálatok folytatásáról. Előzőleg Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a Bechtellel kötött szerződés felbontását helyezte kilátásba. /Salamon Márton László: Bukarest beadta a derekát. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

Az Alfa Kartell szakszervezethez tartozó Bechtel munkások a Kolozs megyei prefektúra elé vonulnak június 7-én, hogy tiltakozzanak az észak-erdélyi autópálya körül kialakult helyzet miatt. Az építkezés lassítása végett június elejétől az amerikai cég a munkások több mint 90 százalékát kényszerszabadságra küldi, ha azonban a terv kivitelezésére a kormány továbbra sem folyósítja a szükséges összeget, akkor szeptember 1-jétől végleg elbocsátják őket. /Borbély Tamás: Tiltakoznak a Bechtel munkásai az elbocsátások miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Csak átmenetileg állította le az észak-erdélyi autópálya munkálatait az amerikai Bechtel cég a román kormány 78 millió eurós tartozása miatt, de a szállítási minisztérium 24 millió euró kifizetését helyezte kilátásba, a pénzügyminisztérium pedig százmillió eurós kölcsönt készül fölvenni – mondta Borbély László, a középítkezésekért és infrastruktúráért felelős megbízott miniszter, aki szerint egy-két héten belül folytatódik a sztráda építése. A Bechtel a múlt hét végén felfüggesztette a munkálatokat. /Részben leállt az észak-erdélyi autósztráda építése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök felkérte Gheorghe Dobre közlekedésügyi minisztert, hogy tárgyalja újra a Bukarest–Bors autópálya megépítésére a Bechtellel 2004-ben kötött szerződést a költségek csökkentése érdekében, és tegyen bűnvádi feljelentést Miron Mitrea korábbi miniszter ellen. Tariceanu a ProTV egyik műsorában elmondta: az előző kormányzat által kötött szerződésben bizonyos építőanyagok és munkálatok ára ötször magasabb a hazai piaci átlagszintnél. A miniszterelnök szerint a volt miniszter nem tett eleget annak a kötelezettségnek, hogy jóváhagyásra a kormány elé terjessze a szerződés pénzügyi mellékleteit. /Sztrádabonyodalom. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

A késések veszélyeztethetik az észak-erdélyi autópálya építési munkálatait – fejtette ki Drew Slaton, a Bechtel társaság egyik vezető beosztású képviselője Kolozs megye prefektusával folytatott megbeszélésen. A Bechtel képviselője kifejtette a kormánybiztosnak, hogy pénzhiány miatt kényszerszabadságra kellett küldeniük 500 munkást. – Elképzelhetetlenek tartom, hogy az autópálya nem készül el. Optimista vagyok, és minden tőlem telhetőt megteszek a tervezet támogatásáért, mivel ez a legfontosabb erdélyi projekt – mondta Mihail Hardau prefektus. /Késések veszélyeztetik az autópályát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

A kormány által az észak-erdélyi autópályát építő amerikai Bechtel cégnek az adósságok törlesztése jegyében 12 millió eurót utal át. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy a Brassó–Bors autópálya tervezete teljes mértékben újrainduljon, mondta Boc, a DP elnöke. /Újabb adósságtörlesztés a Bechtellel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Az idén egy kilométer sem készül el az észak-erdélyi autópályából, az amerikai cég a három hónapos átmeneti időszak után végleg elbocsátott 540 munkást. A Bechtel szakszervezeti vezetője a közlekedési minisztert vádolja a kialakult helyzetért, mivel a tárcavezető nem hajlandó pénzt folyósítani az amerikai cégóriásnak, amíg nem zárul le a szerződés újratárgyalási folyamata. Ennek is köszönhető, hogy Romániában az autópálya-építés helyben topog, az elmúlt nyolc hónapban mindössze 10 kilométer autópálya épült meg. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök hét végi nyilatkozatából kiderült, hogy Budapestet Bukaresttel összekötő korszerű út mindössze harmadik a fontossági sorrend szerint, előnyben részesül a Bukarestet Konstancával összekötő autópálya, illetve a dél-erdélyi autópálya. Az RMDSZ-től sokan várják, hogy kiáll a terv mellett. /Borbély Tamás, Hintós Diana: Elbocsátotta a Bechtel munkásai zömét. Az idén egy kilométer sem készül el az észak-erdélyi autópályából. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Gheorghe Dobre közlekedési miniszternek halaszthatatlan dolga akadt, így nem jött létre a tervezett találkozó a tárcavezető és az észak-erdélyi autópályát építő amerikai Bechtel cég képviselői között – jelentette be Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke. A találkozón egyeztettek volna az autópálya ügyében. A D.A. Szövetség társelnöke kijelentette: ebben az évben a kormány 213 millió eurót utal át az amerikai érdekeltségű multinacionális vállalatnak. – Ehhez hozzáadódik a 100 millió eurós kölcsön, amelyet nemrég kaptak meg – tette hozzá. Boc sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy szeptember 1-jei hatállyal az amerikai cég több mint 500 munkást bocsát el. Mint ismeretes, a Bechtel képviselői nem kapták meg a munkálatok folytatásához szükséges összegeket, mivel a kormány nem hajlandó folyósítani a birtokában levő összegeket addig, amíg a felek nem tárgyalják újra a szerződést. /(k. o.): Dobre nem ért rá találkozni a Bechtelesekkel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Az RMDSZ vezetőinek optimista nyilatkozatai ellenére, egyelőre úgy tűnik, hogy nem épül az autópálya, a Bechtel cég véglegesen elbocsátotta korábban csak ideiglenesen elengedett alkalmazottjainak többségét. A Maros megyei szakaszon sem kezdődnek el az idén a munkálatok, noha az ütemterv ezt irányozta elő. Az RMDSZ korábban határozottan kiállt az autópálya mellett, s a kormányzati célok, különösen a két házelnök leváltása érdekében a magyar szervezet támogatására feltétlenül szükségük volt. Ezért nem állították le a Bechtel-sztráda építését, erre olyan „támogatóra” volt szükségük, amelynek még az RMDSZ sem tud ellentmondani, s ezt az Európai Unióban találták meg. Azóta kiderült, hogy európai berkekben szóba sem került a romániai autópálya sorsa. Most az RMDSZ-nek kellene hangoztatnia, hogy az észak-erdélyi autósztráda létfontosságú. A magyarság érdekképviselete nem támogathat semmilyen szempontból olyan kormányt, amely ennek megvalósítását akadályozza. /Bálint Zsombor: A nagy manipulálás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

Október 20-án első alkalommal tartott együttes kormányülést Bukarestben a magyar és a román kabinet. A repülőtérről Gyurcsány Ferenc és kísérete Snagovba hajtatott, ahol a magyar kormányfő megkoszorúzta az 1956-os forradalom vezetői fogva tartásának színhelyén álló Nagy Imre-emékoszlopot. Az ünnepélyes fogadtatásra a bukaresti Victoria kormánypalota előtt került sor. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu rövid nyilatkozatait követően a két küldöttség megkezdte az együttes kormányülést, amelynek napirendjén fontos közös politikai, gazdasági, kulturális, környezet- és árvízvédelmi, diplomáciai, katonapolitikai, belügyi, határvédelmi és szociális kérdések szerepeltek. – Barátok között érzem magam, csakúgy, mint magyarországi látogatásom idején. Olyan barátok között, akik együtt dolgoznak egy projekt sikerén – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az ülést Calin Popescu Tariceanu. Rámutatott: az ülés legfontosabb napirendi pontja a két ország nemzeti fejlesztési tervében szereplő tervek összehangolása. „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a munkánk, és nem is kevés” – Gyurcsány Ferenc József Attilát idézve vezette fel mondanivalóját. Majd románul hozzátette: – Magyarok és románok sorsa közös, sorsunk az együttműködés. Markó Béla RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese elmondta: a magyar érdekvédelmi szervezet kezdettől fogva a többség és a kisebbség állandó párbeszéde mellett szállt síkra, így sikerült az etnikumközi viszonyokat újragondolni. A két miniszterelnök sajtótájékoztatón elmondta: sikerült megállapodni, hogy a jövő év elején Magyarország Csíkszeredában, Románia pedig Gyulán főkonzulátust nyisson, Iasiban, illetve Győrött pedig tiszteletbeli konzulátusokat létesítsenek. Abban is egyetértettek, hogy jövőre újabb közös kormányülést tartanak. Tariceanu közölte: folynak a tárgyalások az amerikai Bechtel céggel, hogy az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést a román kereskedelmi joggal összhangba hozzák. Ha ez megtörténik, azonnal újraindul a sztráda finanszírozása, és folytatják annak építését. Egyeztetés történt a Debrecen–Nyíregyháza–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út megépítéséről. Verespatak ügyéről is tárgyaltak. A román kormányfő szerint Bukarestnek mindössze annyi a dolga, hogy magánprojekt esetében a törvények maradéktalan betartását kísérje figyelemmel, s nem pedig az, hogy a gazdasági terveket megakadályozzon. A kolozsvári magyar egyetemi karok, illetve az önálló állami magyar egyetem létrehozására vonatkozóan a román kormányfő kifejtette: a kormányprogramban szereplő vállalásokat teljesíteni szeretnék. Elismeri az anyanyelvű oktatás biztosításának fontosságát, úgy véli, Erdélyben elsősorban a sokszínűség gazdagítja a románok és a magyarok kulturális értékeit. Éppen ezért nem hisz az oktatás elkülönülésére vonatkozó követelések megalapozottságában. Gyurcsány Ferenc kijelentette: az Országgyűlés költségvetési vitája előtt az erdélyi magyarság programjainak és intézményeinek anyagi támogatásáról mindössze annyit mondhat, hogy a jövő évi költségvetési támogatás nagyságrendileg várhatóan azonos lesz az ideivel. Este a Román Atheneumban a két miniszterelnök és a többi hivatalos személy gálakoncerten vett részt. Az est a bukaresti magyar nagykövetség által a magyar nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásával ért véget. A déli órákban a magyar kormányfő különrepülőgépén Nagyváradra indul. Tizenöt dokumentumot írtak alá az első magyar–román együttes kormányülésen. A „Bridges into the Future” (Hídak a jövőbe) című memorandum a két ország együttműködésének elveit és céljait rögzíti. Együttműködési memorandum jött létre a Romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynöksége és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium között. Az információs társadalom fejlesztését célzó regionális programok kiszélesítéséről szóló négyoldalú nyilatkozatot a két kormány mellett az RMDSZ és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata jegyzi. Jegyzőkönyv rendelkezik a román Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között Budapesten, 2005. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás végrehajtásáról. Kormányhatározat döntött a Magyar–Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság harmadik ülése jegyzőkönyvének jóváhagyásáról, a kormányközi környezetvédelmi együttműködési egyezmény előírásainak alkalmazására. Közös kormányfői nyilatkozat szól az árvízvédelmi együttműködésről. Államközi szociális biztonsági egyezményt írtak alá. Külön megállapodás szól a magyar–román államhatár rendjéről, amely rögzíti a két ország közötti együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást. A menekültügy kérdésében együttműködési jegyzőkönyv született a két belügyminisztérium között. Kormányhatározat rendelkezik a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról. Ugyancsak kormányhatározat született a konzulátusi hálózat bővítéséről. Kormányközi egyezmény szabályozza mostantól a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központja és a Budapesti Román Kulturális Intézet működését. Aláírták a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a román Kulturális és Egyházügyi Minisztérium közötti kulturális együttműködési munkatervet a 2006 és 2008 közötti időszakra. Technikai egyezményt írtak alá a katonai légiszállítás együttműködéséről. Adrian Nastase volt román miniszterelnök kijelentette: bántja, hogy nem kapott meghívást a kormányülésre. Nastase örömmel emlékezett vissza a Medgyessy Péterrel, és előtte Orbán Viktorral tartott találkozókra. Hasonlóan nyilatkozott György Ervin, Kovászna megye prefektusa is, aki sérelmezte, hogy nem hívták meg az együttes kormányülésre. Közölte: azért szeretett volna jelen lenni, hogy ismertesse Kovászna megye „valódi problémáit”. A magyar kormányfő erdélyi látogatása elleni tiltakozásra szólította fel tagjait és híveit külön közleményben a székelyudvarhelyi és a nagyváradi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Az udvarhelyi MPSZ arra buzdította tagjait és szimpatizánsait, hogy „megfelelő módon” fogadják azt a magyar kormányfőt, aki megtagadta a határon túli magyarokat. – Amíg meg nem követik az elárult erdélyi magyarokat, a nemzeti összetartozást fontosnak tartó bihari magyarok nevében tiltakozunk Gyurcsány Ferenc nagyváradi kampányrendezvénye ellen, és elítéljük azt, hogy az RMDSZ felvállalta ennek megszervezését – áll a nagyváradiak közleményében. /Tibori Szabó Zoltán: Román–magyar kormányülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Kétszázmillió euró áll egyelőre a kormány rendelkezésére az észak-erdélyi autópálya megépítésének befejezésére, jelentette ki Borbély László területrendezési miniszter. A miniszter szerint a kivitelezéssel megbízott Bechtelnek el kell fogadnia a román törvényeket. A felek között jelenleg még mindig zajlik a tárgyalás. – Az autópálya kérdése az RMDSZ számára a koalíció szakítópróbája lehet – hangoztatták többször is az RMDSZ vezető politikusai. /N.-H. D.: Kétszázmillió euró az autópályára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

A kormány és az amerikai érdekeltségű Bechtel sikeres tárgyalásait követően december közepétől Kolozs megye több településén folytatódnak a telek-kisajátítások. A kormány és a Bechtel közti megállapodás szerint az amerikai cég hozzájárult ahhoz, hogy a közlekedési tárca az évi munkálatok értékének 30 százalékát előlegként kifizesse. Kolozs megyében 3 bizottság tevékenykedik majd Tordaszentlászlón, Gyaluban és Magyarpeterden. Az első, sürgős iratcsomókat december 12–16. közötti időszakban vizsgálják meg. Tavasszal ismét elkezdődnek az autópálya építkezési munkálatai. /Kiss Olivér: Folytatódnak a kisajátítások a Bechtel-autópályán. Három bizottság működik Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Az idei év költségvetésébe foglalt százmillió eurónyi összeg helyett 500 millió euróval finanszírozza idén az észak-erdélyi autópálya építési munkálatait a kormány – erősítette a meg hírt Borbély László területrendezési és középítkezési tárcavezető. Az összeg módosulását korábban Calin Popescu-Tariceanu kormányfő jelentette be, viszont a hivatalos értesítés még a sztrádát építő amerikai Bechtel cég képviselőihez sem jutott el. Borbély László reménykedik, ebből az 500 millió eurónyi összegből a telekkisajátítások folytatása és a terep előkészítése mellett legalább 50 kilométeres autópályaszakaszt is meg lehet építeni az év végéig. /Bálint B. Eszter: Több pénz sztrádára. Borbély: 50 kilométer autópálya készülhet el idén. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

Elfogadta a kormány az észak-erdélyi autópályát építő Bechtellel kötött szerződés újratárgyalt változatát. Az új egyezség szerint az állam minden évben csupán a költségvetésben megállapított összeg 30 százalékát folyósíthatja. /Borbély Tamás: Célegyenesben az észak-erdélyi autópálya. A kormány elfogadta az újratárgyalt szerződést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

A múlt hét végén mind a kormány, mind az észak-erdélyi autópályát építő Bechtel képviselői megerősítették, hogy a napokban újrakezdődhet a sztráda építése. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter bejelentette, hogy a jövő héten az Országos Autópálya- és Országútkezelő Társaság előleget utal át az amerikai fővállalkozónak, amely nekiláthat a majdnem egy éve felfüggesztett építkezésnek. /Újraindul az autópálya-építés. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Két évvel ezelőtt kezdődött meg az észak-erdélyi autópálya építése. Azóta az erdélyi magyarság számára létfontosságú terv kivitelezése terén kevés történt. A munkálatok egyéves szüneteltetése után most is csigalassúsággal lépnek az illetékesek. Adrian Nastase miniszterelnök 2003 nyarán írta alá az amerikai Bechtellel az autópálya megépítésére vonatkozó szándéknyilatkozatot. Az Európai Unió (EU) 2004 február elején közbeszólt. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa személyesen vizsgálta a meg 450 kilométeres útszakaszra szóló szerződést, mert a 2,5 milliárd dolláros autópálya-építési megbízást a román kormány közbeszerzési eljárás nélkül adta az amerikai Bechtel vállalatcsoportnak. A beruházás zavarhatja az uniós támogatással tervezett dél-erdélyi autópályát. A 2004 végén hatalomra került liberális-demokrata többségű kormány kifogásokat emelt a szerződéssel kapcsolatban, ezért annak újratárgyalását kérte. Az egyeztetés egy évig szüneteltette a munkálatokat. Gheorghe Dobre közlekedési miniszter kifejtette: a munkálatokat csak lassították, de nem szüneteltek. A Bechtel jelenleg 30 millió euró birtokában van, amiből folytathatja az építkezést. /Borbély Tamás: Bürokrácia is késleltette az autópályát. Egy amerikai beruházás romániai kálváriája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Az amerikai Bechtel társaság képviselői szerint legkésőbb tíz napon belül újrakezdik az észak-erdélyi autópálya építését. Idén a II B útszakaszon folytatják a munkát Aranyosgyéres–Gyalu között. Mint ismeretes, az észak-erdélyi autópálya építési munkálatait tavaly nyáron állították le pénz hiányában, 2005 augusztusában több mint hatszáz alkalmazottat küldtek munkanélküli szabadságra, utólag pedig elbocsátották őket. /Közel ezer embert alkalmaz a Bechtel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Június 29-én rövid látogatásra érkezett Kolozs megyébe érkezett Radu Berceanu közlekedési miniszter. A tisztségviselő az erdélyi autópályát építő Bechtel cég tordaszentlászlói munkatelepét tekintette meg. A miniszter azt nyilatkozta, hogy elégedett a látottakkal, s amennyiben az elvégzett munkamennyiség meghaladja a központi költségvetésből az autópálya építésére szánt 78 millió eurót, az összeget felkerekíthetik akár 100–120 millió euróra is. Kolozs megyében az autópályának egy 26 kilométeres szakaszán folynak a munkálatok. /E.-R.F.: Berceanu: van bőven pénz az autópályára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

A Budapesten tervezett második román-magyar együttes kormányülésen a román kormány olyan együttműködési megállapodás aláírását reméli, amely az észak-erdélyi autópályának a magyarországi úthálózathoz való csatolásáról szól – jelentette be július 13-án Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A kormányfő a Kolozsvár melletti Tordaszentlászlón tett rövid látogatást, megszemlélte az észak-erdélyi autópályát kivitelező amerikai Bechtel cég építőtelepét. A munkálatok folytatását nemrég kezdték el, így jelenleg az építőtelepen nincs sok változás Tariceanu elődje, Adrian Nastase 2004-es látogatásához képest. Tariceanu emlékeztetett: azért látogatott el a Bechtel építőtelepére, mert az általa vezetett kabinet az elsőbbséget élvező területek közé sorolta a romániai infrastruktúra fejlesztését. /B. T.: Kormányfői látogatás az észak-erdélyi autópályánál. Megállapodást akar Tariceanu Budapesttel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Idén folytatódtak az észak-erdélyi autópálya építési munkálatai. A négysávos autópálya, amelynek hossza eléri a 415 km-t, Brassótól észak-nyugatra kezdődik és egészen Nagyváradig, azaz a magyar határig tart, s olyan nagyvárosok mellett halad el, mint Brassó, Fogaras, Segesvár, Marosvásárhely, Kolozsvár, Zilah és Nagyvárad. Kolozs megyében még csak a földmunkáknál tartanak. Korszerű, minden igényt kielégítő autópályára 2013-ban lehet számítani. A Bechtel cégnél jelenleg 1200 ember dolgozik – két váltásban, napi tíz órát, vasárnap kivételével. /N.-H.D.: Lassan haladnak az autópálya építési munkálatai. Kétévi huzavona eredménye: nulla kilométer. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

November 16-án Budapesten a Szépművészeti Múzeumban tartották a második magyar–román közös kormányülést. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu kormányfő elnökletével kezdődött meg a tanácskozás. Megállapodtak abban, hogy egy éven belül a határon való átkelésnél csupán egyszer ellenőrzik majd az iratokat; a román fél elkötelezte magát a Bechtel-autópálya, illetve ennek a magyarországi M3-as-hoz való csatlakoztatása mellett; megépítik a Szeged-Arad gázvezetéket; létrehoznak egy közös kockázati tőkealapot, a kis- és középvállalkozások uniós felzárkózásának segítésére; közös magyar-román történelemkönyv készül, a román külügyi tárca a magyar művelődési minisztériummal közösen felkéri a két ország tudományos akadémiáit, hogy 2010-ig dolgozzák ki egy közös román-magyar történelemkönyv tervét; Tariceanu ígéretet tett arra, hogy támogatja majd a Sapientia Egyetemet, amint az intézménynek sikerül megszereznie az akkreditációt, Gyurcsány pedig megígérte, hogy a magyarországi támogatás az egyetem számára 2007-ben nem csökken; megállapodtak még a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, a székelyderzsi unitárius templom, illetve egy Magyarország területén található ortodox templom közös erőből történő felújításában. A két miniszterelnök közös nyilatkozatot fogadott el Magyar–román együttműködés az Európai Unióban címmel. Verespatak ügyében Bukarest azt az álláspontot hangoztatta, hogy csak akkor lehet megnyitni a bányát, ha az megfelel az uniós előírásoknak. Az együttműködés legjobb példáját adja a közép- és kelet-európai térségben Magyarország és Románia – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu. Szerinte a tavaly októberben tartott első együttes kormányülést követően megszilárdult a két ország együttműködése. Elmondta: ami a székelyföldi autonómiát illeti, Bukarest támogatja a közigazgatási decentralizációt, de hallani sem akar etnikai alapú autonómiáról. A tárgyalásokon csak érintették a kisebbségi törvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök, államminiszter szerint történelmi esély kínálkozik a két ország számára: versengés helyett az összefogás, az európai uniós lehetőségek közös kihasználása. „Romániai magyarként ez nekünk külön öröm, külön elégtétel, az európai uniós csatlakozásnak egy külön hozadéka” – mondta. Markó Béla úgy vélte: a magyarországi munkaerőpiac teljes megnyitása lenne a romániai magyar közösség érdeke. A Fidesz szerint a kormánynak egyetlen érdemi kérdésben sem sikerült megállapodnia Romániával – mondta sajtótájékoztatóján Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. A kormány nem tudott előrelépést elérni a romániai kisebbségi törvény és az erdélyi magyarság területi autonómiája ügyében. Úgy vélte: Gyurcsány bejelentése Magyarország munkaerőpiacának részleges megnyitásáról az erdélyi magyarság hátrányára van, az RMDSZ világos kérésével is szemben áll. Mihail Hardau oktatási miniszter szerint még sokáig kell várni egy közös történelemkönyv megjelenésére. Szerinte ugyanis meglehetősen nehéz összhangba hozni a magyar és a román történelemszemléletet. /Együttes magyar–román kormányülés Budapesten. Januártól elég a személyi a határátkeléshez. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

Munkaerőhiánnyal küszködik az Erdélyt átszelő autópályát építő Bechtel vállalat. /Kelemen Tamás: Sok munka, kevés munkás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./