Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
BBTE Történelem és Filozófia Kar – Ókortörténeti és Régészeti Intézet
2 tétel
2015. március 12.
Kolozsvár Társaság: tizenkét „lecke” a kincses városról
Molnár-Kovács Zsolt: lejárt a polihisztorok kora A régészet mai kihívásai is terítékre kerültek azon a rendezvényen, amely a Kolozsvár Társaság új előadássorozatát nyitotta meg Szemelvények Kolozsvár múltjából a régészeti ásatások tükrében címmel. Az előadáson Molnár-Kovács Zsolt egyetemi adjunktus, a BBTE Régészeti és Művészettörténeti Tanszékének vezetője számolt be többek között arról, hogy még nem ért véget annak a 40 honfoglaláskori sírnak a kielemzése, amelyet a Farkas, a Kalevala és a Külső-Farkas utcában tártak fel. A Buchwald Péter házigazdai „irányításával” indult rendezvénysorozat egyik koordinátora, Egyed Ákos történész (társa Gaal György) tudatta a hallgatósággal, hogy tizenkét részből álló sorozatról van szó, amely a kincses város múltjának felelevenítését célozza meg, és amely során nem csak a tudományosság szempontjaira fektetnek majd hangsúlyt, hanem például a művelődéstörténet, a népességalakulás és annak politikai következményei megannyi vetületére is.
Bevezetőjében Molnár-Kovács Zsolt a mai régészet helyzetébe nyújtott betekintést. A korszerű tudományos módszerek alkalmazásával egyre többet lehet eredményesen kutatni, de ennek megvan az a hátránya, hogy a tudósok eltávolodnak az általános rálátástól. „Ma már a polihisztorok kora lejárt, sok tudományág (természetismeret, geofizika, georadar, magnetométeres mérések, továbbá műholdas helymeghatározó, azaz GPS, ortofotózás, légifényképezés, 3D filmes rekonstruálás stb.) együttműködésére van szükség” – mondta.
Ö.I.B.
Szabadság (Kolozsvár)
Molnár-Kovács Zsolt: lejárt a polihisztorok kora A régészet mai kihívásai is terítékre kerültek azon a rendezvényen, amely a Kolozsvár Társaság új előadássorozatát nyitotta meg Szemelvények Kolozsvár múltjából a régészeti ásatások tükrében címmel. Az előadáson Molnár-Kovács Zsolt egyetemi adjunktus, a BBTE Régészeti és Művészettörténeti Tanszékének vezetője számolt be többek között arról, hogy még nem ért véget annak a 40 honfoglaláskori sírnak a kielemzése, amelyet a Farkas, a Kalevala és a Külső-Farkas utcában tártak fel. A Buchwald Péter házigazdai „irányításával” indult rendezvénysorozat egyik koordinátora, Egyed Ákos történész (társa Gaal György) tudatta a hallgatósággal, hogy tizenkét részből álló sorozatról van szó, amely a kincses város múltjának felelevenítését célozza meg, és amely során nem csak a tudományosság szempontjaira fektetnek majd hangsúlyt, hanem például a művelődéstörténet, a népességalakulás és annak politikai következményei megannyi vetületére is.
Bevezetőjében Molnár-Kovács Zsolt a mai régészet helyzetébe nyújtott betekintést. A korszerű tudományos módszerek alkalmazásával egyre többet lehet eredményesen kutatni, de ennek megvan az a hátránya, hogy a tudósok eltávolodnak az általános rálátástól. „Ma már a polihisztorok kora lejárt, sok tudományág (természetismeret, geofizika, georadar, magnetométeres mérések, továbbá műholdas helymeghatározó, azaz GPS, ortofotózás, légifényképezés, 3D filmes rekonstruálás stb.) együttműködésére van szükség” – mondta.
Ö.I.B.
Szabadság (Kolozsvár)
2016. március 23.
Magyarul a görög és római történelemről
Idéntől már szervezett keretek között tanulhatják a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia karának történelem és régészet szakos hallgatói a Fekete-tenger vidékének görög, hellenizmus és római kori történetét egy olyan oktató előadásában, aki kifejezetten erre a korszakra szakosodott, sőt a klasszikus görög szövegek műfordításában is jártas.
Ez a tanár a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi karának dékánhelyettese, Forisek Péter egyetemi docens, aki immár a Kolozsvári Magyar Történeti Intézet (KMTI) társult oktatójaként is dolgozik. A történeti intézet és a magyar tannyelvű felsőfokú oktatás célirányos fejlesztésére irányuló törekvésekről Molnár-Kovács Zsolt egyetemi docenssel, a BBTE Régészeti és Művészettörténeti tanszékének vezetőjével, Forisek Péterrel pedig tantárgyának főbb irányvonalairól beszélgettünk. Szabadság (Kolozsvár)
Idéntől már szervezett keretek között tanulhatják a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia karának történelem és régészet szakos hallgatói a Fekete-tenger vidékének görög, hellenizmus és római kori történetét egy olyan oktató előadásában, aki kifejezetten erre a korszakra szakosodott, sőt a klasszikus görög szövegek műfordításában is jártas.
Ez a tanár a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi karának dékánhelyettese, Forisek Péter egyetemi docens, aki immár a Kolozsvári Magyar Történeti Intézet (KMTI) társult oktatójaként is dolgozik. A történeti intézet és a magyar tannyelvű felsőfokú oktatás célirányos fejlesztésére irányuló törekvésekről Molnár-Kovács Zsolt egyetemi docenssel, a BBTE Régészeti és Művészettörténeti tanszékének vezetőjével, Forisek Péterrel pedig tantárgyának főbb irányvonalairól beszélgettünk. Szabadság (Kolozsvár)