Ápr. 24-én az RMDSZ Szabadelvű Köre és a Nemzeti Liberális Párt rendezésében Liberális pártok szervezési kérdései címmel konferenciára került sor Kolozsváron. A szervezetépítés tárgykörében tartott előadást Székely István, az RMDSZ szervezési kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke, Anton Ionescu NLP-képviselő, volt szállításügyi miniszter és Haraszti Miklós (SZDSZ), volt országgyűlési képviselő Magyarországról, majd a konferencia második részében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Dan Pavel politológus, a Sfera Politicii főszerkesztő-helyettese, Szász Alpár Zoltán (Babes-Bolyai Tudományegyetem Politológiai tanszéke) és Keszthelyi András (SZDSZ) értekezett a politikusok kiválasztásáról és a közigazgatási és gazdasági hivatalnokok szelekciójáról. Az előadásokat beszélgetések követték. A konferencián részt vettek az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt képviselői, helyi és központi vezetői, valamint a két párt helyi közigazgatási tisztségviselői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 24., 1252. sz./

Január folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen valamennyi karon új vezetőséget választottak, tanszékvezetőktől egész a dékánig. E művelet közben gondosan ügyeltek arra, hogy a vezető beosztásokban is arányos legyen a magyar tagozat. Ennek következtében 2 magyar dékán is van, egyikük a református, másikuk a római katolikus teológián. Ezen túl 8 dékán-helyettes és több magyar tudományos titkár is pozícióba került. - A BBTE 18 karából 13-on magyar nyelven is folyik tanítás. A BBTE szenátusa 101 tagból áll, a részaránynak megfelelően ebből 22-en magyarok. /Két dékán, nyolc dékán-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Jan. 31-én tartotta utolsó ülését a Babes-Bolyai Tudományegyetem régi szenátusa, amelyen jóváhagyták a kari választások eredményeit. A magyar tagozat vezetői közé a következők kerültek: a matematika- informatika kar dékán-helyettese dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a fizika karé dr. Nagy László docens, a kémia karé Bolla Csaba adjunktus, a biológia és geológia karé dr. Fodorpataki László adjunktus, a történelem és filozófia karé dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a földrajz karé dr. Benedek József adjunktus, a pszichológia és neveléstudományi karé dr. Szamosközi István docens, a politikatudományi karé dr. Cseke Péter docens, a vállalatvezetői (business) karé dr. Vorzsák Magdolna egyetemi tanár, a testnevelés és sportkaré Szatmári Lőrinc docens, a bölcsész kar kancellárja dr. Szilágyi N. Sándor adjunktus, a római katolikus teológia kar dékánja dr. Marton József egyetemi tanár, kancellárja Nóda Mózes adjunktus, a református teológia karon a dékán dr. Molnár János egyetemi tanár, kancellár dr. Buzogány Dezső docens. A magyar tagozat részéről a szenátusba a következő oktatók kerültek be: Kása Zoltán (matematika kar), dr. Néda Árpád docens (fizika kar), dr. Kékedy Nagy László adjunktus (kémia kar), dr. Fodorpataki László adjunktus (biológia kar), dr. Veres Károly docens (történelem kar), Imecs Zoltán adjunktus (földrajz kar), dr. Szamosközi István docens (pszichológia kar), dr. Cseke Péter docens (politikatudományi kar), dr. Horváth Andor docens (filológia kar), Szatmári Lőrinc docens (testnevelési kar), Nóda Mózes adjunktus (római-katolikus teológia), dr. Buzogány Dezső docens (református teológia). - A magyar hallgatókat az egyetem szenátusában hatan képviselik: Debrenti Attila (matematika kar), Pásztor Gyöngyi (történelem kar), Szigus Ildikó (pszichológia kar), Fóris Mónika (filológia kar), Tamási József Zsolt (római katolikus teológia) és Szilágyi Mónika (református teológia). - Emellett még két kollégium igazgatója is tagja a szenátusnak: dr. Pándi Gábor docens, a gyergyószentmiklósi kollégium igazgatója és dr. Domokos Ernő docens, a sepsiszentgyörgyi kollégium igazgatója. - Az egyetem szenátusa 101 tagú, ebből 22 személy magyar nemzetiségű. - A rektor-helyettesi tisztségre történő jelölést csak február 8-9-én ejtik meg a magyar tagozatok vezetői. /Magyar vezetőségi tagok a BBTE-n. Rektor-helyettest egy hét múlva jelölnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Tizennyolc távoktatási központot nyit meg ősszel a BBTE Távoktatási Intézete - jelentette be Andrei Marga tanügyminiszter máj. 20-án Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. Ezek a központok lényegesen megkönnyítik majd azoknak a diákoknak a tananyagbeszerzési és vizsgagondjait, akik bekapcsolódtak a távoktatási hálózatba, és igénybe veszik majd ezek számítógépes rendszereit. Andrei Marga elmondta, hogy a BBTE világbanki támogatással próbál a nemzetközi távoktatási központok hálózatába belépni, és e támogatás megszerzésére minden esélye megvan a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek. A Politikatudományi Kar távoktatási tagozata ősztől három hónapos képzést ajánl fel polgármestereknek, tanácsosoknak, honatyáknak. A BBTE filozófia, lélektan, politika- és Európa-tudományi, testnevelési és kémia karán mintegy ezerkétszáz diák tanul román illetve magyar nyelven. /Távoktatási központokat nyit a BBTE - jelentette ki Andrei Marga tanügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

"A romániai magyarság szellemi helyzetéről készít széles körű felmérést a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézete. A kezdeményezők arra próbálnak választ találni, miben látják a kisebbségi közélet aktív résztvevői a közösség szülőföldön való megmaradásának esélyeit, feltételeit. Salat Levente, a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem Politikatudományok Karának adjunktusa, a felmérést végző háromtagú munkacsoport irányítója kifejtette, hogy elsősorban azokat a gondolkodási mintákat szeretnék begyűjteni, amelyek jelenleg meghatározzák a romániai magyarság viselkedését. /A Sapientia Alapítvány felmérése. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./"

Papp Z. Attila szociológus Gyergyószentmiklóson született 1969-ben. Szociológus, a Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központja tudományos munkatársa, a REGIO folyóirat felelős szerkesztője, a Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatás Fejlesztési Programiroda szakmai igazgatója, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politológia Karának előadótanára. Sétanyomatok című szocioesszé-kötete a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Egy szülőföldjétől időnként távol élő, de attól elszakadni nem akaró szociológus közhasznú munkája e szocioesszé-gyűjtemény. Papp Z. Attila két kutatási területem: a román/romániai sajtónyilvánosság – ebből készül doktori értekezése is –, a másik a román/romániai oktatás, ezen belül a felsőoktatás. /Bajna György: Sétanyomatok – szocioesszék. Beszélgetés Papp Z. Attila szociológussal. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

"A hét végén látogatott Kolozsvárra Chikán Attila, a budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Tudományegyetem rektora, aki egyben az Orbán-kormány gazdasági minisztere volt. A rektor a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségével és a Közgazdasági, Üzletkötői, az Európai Tanulmányok, valamint a Politikatudományok Karának az oktatóival találkozott. A két egyetem közötti kapcsolatok nagy múltra tekintenek vissza, amely vendégtanár-, illetve vendégdiák-programok szervezésében valósul meg. A találkozón különös hangsúlyt kapott a magyar nyelvű képzés helyzete. Chikán kijelentette, nagy mértékben az itteni oktatók felelőssége a közgazdasági karon biztosított képzési lehetőségeknek a fejlesztése. Chikán úgy vélte, nagyon sok segítséget nyújtottak már az előző években Kolozsvárnak a minőségi oktatás célkitűzésének a megvalósítása érdekében, és pozitívnak ítélte a segítségnyújtás folyamatosságát. A támogatást nemcsak a BBTE számára elküldött tankönyvcsomagok és kurzusanyagok jelentik, hanem a Budapestről érkező vendégtanárok előadásai is a kapcsolatrendszer megvalósításai közé tartoznak. /(borbély): Volt magyar miniszter a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./ "

"Júl. 30-án kezdődött el az I. Torockói Diáktábor, amelynek címe Kisebbségi jogok és kisebbségvédelem a 21. században. A kolozsvári Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület szervezésében és az MTA Kisebbségkutató Intézet támogatása révén megrendezett táboba politológus és újságíró szakos hallgatókat hívtak. Bodó Barna egyetemi oktató, a Politeia elnöke tart előadást a Kisebbségvédelem és az egyetemi oktatás címmel, majd Salat Levente, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi Karának oktatója a kisebbségi jogok liberális elméletével foglalkozik. Bakk Miklós, a BBTE Politikatudományi Karának oktatója az RMDSZ autonómiakoncepciójáról fog beszélni, a meghívott előadók között van Toró T. Tibor és Varga Attila képviselő. A következő napokban szó lesz az EU-integrációról és kisebbségi jogokról, a kisebbségvédelemről. Székely István, a lap főszerkesztője bemutatja a Magyar Kisebbség folyóiratot. A szórvány kérdéskörről Vetési László, az Erdélyi Szórványtanács tagja fog beszélni. A Kisebbségkutatás című lappal ismerkedhetnek meg a diákok. /B. T.: I. Torockói Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ "

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem politológia karának közel tíz hallgatója nemrég belépett a Demokrata Pártba (DP). Közülük Péter Pál elsőként állt a Demokrata Párt soraiba, a lap munkatársa megkérdezte őt, miért döntött úgy, hogy egy román pártban próbál karriert építeni magának ahelyett, hogy inkább az RMDSZ-ben képviselné a romániai magyar közösséget. Elmondása szerint így reális lehetőség nyílt arra, hogy politikai karriert építhessen. Úgy vélre, az RMDSZ-ben nem kapott volna lehetőséget az érvényesülésre. Emil Boc örömét fejezte ki amiatt, hogy több fiatal magyar politológus is belépett a pártjába. Kónya-Hamar Sándor az RMDSZ megyei elnöke elkeserítőnek és elgondolkodtatónak tartja a fiatal politológusok lépését. /Gálffy Attila: Magyar politológusok a DP-ben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./"

"Véget ért a Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület által szervezett II. Torockói Diáktábor. Az újságíró és politológus diákoknak szervezett szakmai összejövetelt a Brassais Véndiákok Egyesülete által működtetett Tóbiás Ifjúsági Házban rendezték. Bakk Miklós, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományok Karának oktatója, a tábor főszervezője elmondta, hogy tavalyhoz képest előrelépésnek számít az előadások tematikai változatossága és a meghívottak sokszínűsége. A meghívott előadók között politológusok, szociológusok, jogászok, politikusok és újságírók voltak, akik a sajtó és a politika viszonyrendszerét, az erdélyi sajtó jobb és bal oldali polarizációját, illetve az RMDSZ és a sajtó viszonyát boncolgatták, többnyire a kérdések elméleti hátterére összpontosítva. /B. T., S. B. Á.: Véget ért a II. Torockói Diáktábor. Szakmai összejövetel politológusoknak, újságíróknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./"

A kommunizmus tényanyagának minél teljesebb összegyűjtésére vállalkozó honlap a www.comunism.ro című portál, melyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Politikatudományi és Közigazgatási Karának román nyelvű újságírói katedrájának négy és a bölcsészkar egy hallgatója hozott létre közösen. A honlapon máris olvasható anyagok tanúsága szerint a gyűjteményben ugyanúgy helyet kapnak a börtöncellák, a meghurcoltatások és a kisemmizések emlékei, mint azok a vélemények is, miszerint a kommunizmus jó volt. Az öt kolozsvári diák leltárt készít a kommunizmus peréhez. Az 1989. december 22-éig még érvényben levő ún. ételjegyeket is bemutatják a honlapon. Helyet kapnak visszaemlékezések és dokumentumok, illetve a szóban forgó időszak bő könyvészete. A bibliográfia elvétve sem tartalmaz magyar forrásokat, olyan forrásértékű visszaemlékezéseket, mint amilyen Csiha Kálmán nyugalmazott református püspöké (Fény a börtönrácsokon), a szintén nyugalmazott református lelkész Varga Lászlóé (A fegyencélet fintorai), vagy a sepsiszentgyörgyi székely ifjaké, avagy a brassói EMISZ-eseké. Amint lesz vállalkozó kedvű magyar hallgató, a honlap magyar változata is létrehozható. Folyamatban van a szekus dossziék szemlézése és közzététele is. /Benkő Levente: Iratok és tanúvallomások a kommunizmus peréhez. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

A kettős állampolgárságról is fog beszélni Eörsi Mátyás szabaddemokrata politikus Kolozsváron. A politikus március 5-re tervezett előadását elhalasztották, mivel Pap Géza, az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület püspöke megtiltotta, hogy a Kolozsvár Társaság által szervezett rendezvényt a Református Kollégiumban tartsák. Eörsi szerint nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben is szükséges, hogy az egyházak demokratikusabban működjenek. Eörsi Mátyás március 4-én az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén tartott sajtótájékoztatóján elmondta: nagy örömmel tett eleget a meghívásnak, hiszen a tavaly a december 5-i „szerencsétlen” népszavazás után számos olyan üzenet érkezett Magyarországra, miszerint magyar kormánypárti politikus nem teheti be a lábát Erdélybe. Eörsi Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatástudományi Karán a diákoknak a kettős állampolgárságról akar beszélni. Tiszteletben tartják az RMDSZ által a népszavazással kapcsolatban kifejtett véleményt, de elvárják, hogy az ő érveikkel is hasonlóképpen tegyenek. A Magyarok Világszövetségének közleménye szerint Eörsi azért jött Erdélybe, hogy előkészítse Gyurcsány Ferenc miniszterelnök március 15-re tervezett erdélyi látogatását. A magyar politikus közölte: nem ismeri a kormányfő programját, ezért sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja az értesülést. /Borbély Tamás: A kettős állampolgárságról beszélt Eörsi Mátyás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Kolozsvár gazdasági, szociális, turisztikai helyzetéről átfogó tanulmányt készített az Amerikai Egyesült Államok-beli National Democratic Institute és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politika Tudományok és Közigazgatás kara. Az elemzés során arra a következtetésre jutottak, hogy Erdély fővárosa sokkal több előnnyel rendelkezik, mint hátránnyal. A szakemberek szerint a Kis-Szamos mentén épített víztározók gátjainak esetleges megrepedése veszélyt jelent a város számára. A humán erőforrások kategóriában szerencsére több a pozitív, mint a negatív tényező. A régióban a kolozsvári felsőfokú oktatási intézményekben végzi tanulmányait a legtöbb diák, és valamennyi területen nagyon jól képzett szakemberekkel rendelkeznek. Kolozsvárnak 317 ezer lakosa van, ehhez jön az egyetemeken tanuló mintegy 100 ezer diák. Alacsony a munkanélküliségi mutató. A terelőutak hiánya, a járművek nagy száma komoly gondot jelent. /Kiss Olivér: Kolozsvár rendkívüli potenciállal rendelkezik. Készül Erdély fővárosának fejlesztési stratégiája. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

A nemzeti kisebbségek nyelvén zajló felsőoktatás első európai konferenciáját rendezték meg a világháló segítségével, 25 európai kisebbségi egyetem részvételével. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tanügyi bizottsága, a Bolyai Társaság és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség szervezte a konferenciát. A rendezvény végkövetkeztetése: a romániai magyarság az egyik legkedvezőtlenebb helyzetben van azon európai kisebbségek között, amelyeknek kialakult felsőoktatási struktúrájuk van. A magyarság aránytalanul rosszul képviselt a romániai felsőoktatásban. A megoldást az önálló, anyanyelven működő egyetem jelentheti. Bodó Barna, a BBTE Politikai Tudományok Tanszékének adjunktusa, a konferencia elnöke elmondta: a jelenlegi hatalom programjában sehol nem szerepel a kisebbségi nyelvek bevezetése a felsőoktatásba. Európa-szerte közel 50, a kisebbségek nyelvén oktató önálló egyetem létezik, többségük állami finanszírozással. Hantz Péter, a BBTE Elméleti Fizika karának adjunktusa, a konferencia alelnöke és szóvivője ismertette az adatokat: a felsőfokú iskolázottsággal rendelkezők hányada Romániában 6,6 %, míg a magyar nemzetiségűek között mindössze 4,4 %, holott az ország lakosságának 6,7%-a magyar anyanyelvű. A magyar egyetemisták aránya 4,3%, közülük mindössze 1, 6% tanul anyanyelvén. A magát multikulturálisnak valló kolozsvári BBTE falain belül egyetlen kétnyelvű felirat sem található, nem használható az egyetem hivatalos nyelveként sem a magyar, sem a német. Mindazon kisebbségek, amelyeknek lélekszáma meghaladja a 200 ezer főt, rendelkeznek – legalább egy – önálló anyanyelvű felsőoktatási intézménnyel. Kivétel a dél-tiroli német kisebbség: bár csak kétnyelvű intézmények léteznek, esetükben az olasz állam biztosítja az anyagi támogatást az Ausztriában való tanuláshoz. A résztvevő egyetemek összeállították a kisebbségi felsőoktatás chartáját is. A dokumentum szerint a 200 ezer főnél népesebb kisebbségeknek joguk van anyanyelvű felsőoktatáshoz, és a kielégítő megoldás az önálló egyetem. A konferencián kiosztották a Báthory-díjat, amelyet azoknak ítélt oda az EMNT, akik a legtöbbet tették a Bolyai Egyetem újraindításáért: Sir Michael Atizah matematikust, Gál Kingát, az Európai Parlament képviselőjét, László Lajos és Kiss Ádám magyarországi egyetemi tanárokat, valamint George E. Patakit, New York állam kormányzóját tartották a díjra érdemesnek. /F. I.: Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia: kedvezőtlen a magyarok helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A felsőfokú oktatás országos átszervezése során a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskolai tagozatai megszűnnek, az intézmény ősztől egyetemként működik. A meglévő vállalati közgazdaságtan és közigazgatás mellett turisztika, kereskedelem és szolgáltatások szakot is indítanak, a képzést távoktatási tagozattal bővítik. A Politológia és Közigazgatási Karon induló egyetemi szintű közigazgatási szakon 25 tandíjmentes és 51 tandíjköteles helyet hirdetnek, a távoktatásban 60 hallgatóval indul az első évfolyam. Mindhárom szakon a helyek kétharmada a magyar tannyelvű csoportokban van, egyharmada a román nyelvűekben. A változások csak a 2005/2006-os tanévben I. évet kezdőkre és azt követő évfolyamokra érvényesek. /(fekete): Egyetemmé alakul a szentgyörgyi főiskola. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 28./

A rendszerváltás óta példátlanul kevés diák jelentkezett az idei felvételin a Babes–Bolyai Tudományegyetem filozófia szakára, hasonló helyzet alakult ki a matematikán, fizikán, kémián és pedagógián. Idén is növelte a Babes-Bolyai Tudományegyetem a diákok létszámát, az első évre 11 600-an felvételiztek sikeresen. Nagy László rektor-helyettes adatai szerint 4544 diákot vettek fel tandíjmentes helyre. Tavalyhoz képest 200–300-al több magyar diákot vettek fel. A magyar tagozaton 934 jelentkezőnek sikerült a felvételije ingyenes helyre, 942 diáknak kell tandíjat fizetnie. Kommunikáció szakot a Politika- és Közigazgatástudományi Karon idén magyar nyelven is indítottak. A diáklétszám növekedése miatt a BBTE nem fér a jelenlegi épületeiben. A helyhiány annak ellenére is fennáll, hogy az egyetem az elmúlt 11 évben több mint 14 ingatlant vásárolt. /Csökkenő érdeklődés hagyományos egyetemi szakok iránt. A BBTE-re az idén háromszázzal több magyar diákot vettek fel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

A hallgatók heves tiltakozását váltotta ki a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusának döntése, miszerint a tavalyi 400 eurós éves tandíjhoz képest idén 20 millió régi lejt (körülbelül 550 euró) kötelesek kiadni a fizetéses helyeken tanulók, függetlenül attól, hogy hányadik tanévet kezdték az idén. A Politika- és Közigazgatás-tudományi Kar hallgatói sztrájkot helyeztek kilátásba. /Nagyobb tandíj a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Nyolcadik alkalommal nyitották meg a tanévet Szatmárnémetiben a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi, Közigazgatási és Kommunikációs kar kihelyezett tagozatán. Több mint száz hallgató kezdi meg az első évet a közigazgatási karon. Jelen volt a szatmári kihelyezett tagozat tanulmányi igazgatója, dr. Suta István és asszisztense, Csetnek Tímea is. /(bodnár): Tanévnyitó az egyetemen. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 3./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának két tanára vádolja egymást. Egyik testi sértésért tett panaszt, a másik rongálásért és plágiumért jelentette fel ellenfelét. Az eset nem az első az erdélyi magyar felsőoktatásban, a Tánczos Vilmos és Xántus Gábor között a Sapientia kolozsvári karán kitört, testi sértéssel végződött incidens után. A diákok szeme láttára pattant ki a dulakodás november 8-án a háromszéki főiskolán Cziprián-Kovács Loránd, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi és Közigazgatási Karának közigazgatási tanszékvezetője és Élthes Zoltán egyetemi adjunktus, a vállalatmenedzsment tanszék informatika tanára között. A hallgatók elmondása szerint a botrány a két tanszék közötti emeletcsere ürügyén tört ki, miután Élthes állítólag elvágta a közigazgatásiak internetes kábeleit. Ezután Cziprián előbb csak kiabált, majd megpofozta, földre teperte, és Éltes oldalbordáit rúgta. A dühöngő tanárt Élthes segélykérésére a diákok fogták le. /Domokos Péter: Tanárok verekedtek a BBTE-főiskolán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Eddig nem tapasztalt civilizált légkörben sikerült a magyar és román közélet különböző személyiségeinek tárgyalniuk december 4-én a területi és egyéb autonómiaformák kérdéséről. A vitára az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja és a Román Akadémiai Társaság (SAR) által Autonómiatervezetek és közpolitika címmel szervezett kerekasztal biztosított keretet. Bíró Béla egyetemi tanár úgy értékelte, az autonómia megteremtése nem elsősorban a magyar közösség érdeke, hanem a román politikai közösségé. Bakk Miklós, a BBTE Politikai Tudományok Karának adjunktusa és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke egyaránt azt mondta, a területi autonómia nem közpolitikai kérdés. Bakk felhívta a figyelmet, hogy irányítása alatt elkészült és román nyelven is megjelent egy autonómiatervezet-csomag, amely a közvita elindítását célozza. Izsák úgy értékelte, „a székelyeknek az autonómia nem javaslatot, hanem egy alapvető kollektív jogot jelent”. Sorin Ionita, a SAR kutatási igazgatója előadásában azt próbálta alátámasztani, hogy a székelyföldi megyék az esetleges területi autonómia esetén nem lennének képesek megélni a kormányzati támogatás nélkül. /Gujdár Gabriella: Román-magyar kerekasztal a területi autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ Alina Mungiu Pippidi, a SAR elnöke úgy vélte, az ország területi felosztásának az újragondolása előtt el kell végezni azokat a szaktanulmányokat, amelyek világosan megmutatják: kik nyernének, és kik veszítenének az újraszervezésből. Izsák Balázs szerint a székely népnek alapvető joga az önrendelkezés, melynek az államon belül próbál érvényt szerezni. /Gazda Árpád: Autonómia – etnikai vagy finanszírozási kérdés? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

Világszerte terjednek és egyre népszerűbbek azok az internetes oldalak, amelyek tartalmát a civil lakosság írja, tölti fel, szakavatott újságírók-szerkesztők ellenőrzése alatt. Többek között erről is szó van a Me. Dok című lapból, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politikai, Közigazgatási és Kommunikációtudományi Karának szakkiadványában. Szerzői többek között doktoranduszok, mesterképzésben résztvevő diákok, illetve médiakutatók és oktatók. Botházi Máriának a participatív újságírásról szóló tanulmánya mellett dr. Jancsó Miklós és Albert Júlia a kolozsvári beszédtechnika oktatás múltjáról és jelenéről értekezett. /Médiáról, mindenkinek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Eddig az egyetemek kis hányada élt azzal a lehetőséggel, hogy jelentősen megkönnyítve a diákok dolgát, leegyszerűsítse a hallgatók diplomaszerzését, melyet az Oktatási Minisztérium legutóbbi rendelete tesz lehetővé. Az új szabályozás alapján az egyetemek vezetősége eldöntheti, hogy a végzős hallgatók csak a szakismereteik tárgykörében szervezett államvizsgán („licencvizsgán”), vagy csak államvizsga dolgozat („diplomamunka”) megírásával adnak számot felkészültségükről, esetleg mindkét formát választják a megmérettetésre. Az egyetemek nagy része úgy döntött, mindkét formát választja, vagyis megmarad a régi rendszerű végzős vizsgáknál. Az utolsó évesek tehát szakdolgozatot írnak, és felmérő vizsgát is letesznek. Az államtitkár úgy véli: egyes egyetemeken, mint amilyenek a színművészeti, zene vagy képzőművészeti, teljesen fölösleges a felmérő vizsga. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) prorektora a középszerűség bátorítását látja abban, hogy a minisztérium tovább lazítja az igényesség mércéjét, azzal, hogy lemond az államvizsga eddigi kétpróbás rendszerének kötelezettségéről. Hollanda Dénes, a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja elmondta, hogy az államvizsgára vonatkozó bármilyen minisztériumi intézkedés a Sapientia marosvásárhelyi karait egyelőre nem érinti, mert az egyetem nem rendelkezik hivatalos akkreditációval. Pósa Tibor, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke a szubszidiaritás elvének alkalmazását látja a minisztériumi döntés mögött. Helyesnek tartja, hogy helyi szintre ruházzák át az államvizsgaforma kidolgozását. Veszélyt is jelenthet a döntés, mert a karok arra is használhatják ezt, hogy megkönnyítsék a záróvizsgát, ami nem lenne jó, az egyre hígabb egyetemi oktatást figyelembe véve. A kolozsvári Politológia és Adminisztratív Tudományok kara tanszékvezetői máris változtatnak az államvizsga eddigi rendjén. A karhoz tartozó újságíró és kommunikáció szakos diákok választhatnak majd a szakdolgozat vagy portfolió között, ami a diák tevékenységi körében elvégzett gyakorlati munkával lesz kapcsolatos. /Könnyítés az egyetemi végzősöknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Második alkalommal szervezték meg A médiakutatás módszertani követelményei címmel május 11-én a média szakos doktori hallgatók konferenciáját Kolozsváron. Idén a Politikatudomány és Közigazgatás kar doktorandusai mutathatták be előadásaikat. Cseke Péter a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar dékán-helyettesének megnyitóbeszédét követően Botházi Mária bemutatta a tavalyi, decemberi konferencia előadásanyagaiból összeállított és általa szerkesztett könyvet, valamint az Újságírói és Kommunikáció Kar folyóiratának harmadik számát, a Me.dok-ot. /Dézsi Ildikó: Médiaszakos doktorandusok konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Az idén először a Babes–Bolyai Tudományegyetemen nemcsak a kolozsvári központban, hanem régióközpontokban is be lehet a tanintézmény összes szakára iratkozni. Ilyen régióközpontnak számít a szatmári kihelyezett tagozat is, amelynek igazgatója, Végh Balázs Béla a beiratkozás körülményeit részletezte. A Babes–Bolyai Tudományegyetemnek 21 kara, ezen belül pedig 117 román, 60 magyar, valamint 18 német nyelven induló szaka van. A Magyarországon végzett diákok is jelentkezhetnek, mivel a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a magyar Oktatásügyi Minisztérium között megkötött egyezmény értelmében, elfogadják a magyarországi érettségit. Szatmárnémetiben idén is két szak indul. A pszichológiai és neveléstudományok kar óvónők és tanítóképző szakának kihelyezett tagozatán mindössze tíz államilag finanszírozott helyet biztosítanak, emellett 60 költségtérítéses hely lesz. Ötven helyet tartanak fenn a távoktatásra, amely ugyancsak költségtérítéses. A főiskolát végzettek számára kiegészítő képzés is indul, itt hatvan hely lesz. A politikatudományi, közigazgatási és kommunikációs kar helyi közigazgatási szakának szatmári kihelyezett tagozatán román nyelvű képzési vonalon 23 állami és 30 fizetéses, magyar vonalon 20 állami és 30 fizetéses, német vonalon pedig 9 állami és 10 fizetéses hely lesz. A távoktatás kizárólag román nyelven zajlik. /Bodnár Gyöngyi: A szatmári kihelyezett tagozaton is. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 10./

A dél-kelet európai nemzeti kisebbségek státusára vonatkozó törvényes eszközök címen kétnapos nemzetközi konferenciát tartottak Kolozsváron. A rendezvényen bemutatták az olasz (dél-tiroli), a szerb, a horvát és a macedón példát, és természetesen szó esett a romániai kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitája sorsáról. Salat Levente, a BBTE politikatudományi karának előadó tanára, valamint az Etnokulturális Különbözőségek Erőforrása Központjának ügyvezető elnöke szerint a konferencián nem a kisebbségi törvény tartalmát vizsgálták, hanem megpróbálták az akadémiai, illetve az emberi és kisebbségi jogokkal foglalkozó szakemberek perspektívájából nézni ezt a kérdéskört. A kisebbségi törvény elfogadásával tisztázódhatna a több mint 150 romániai kisebbségvédelmi rendelkezést magába foglaló joganyag sorsa. Másrészt: amennyiben a tervezetet a parlament elfogadta volna, talán el lehetett volna kerülni a romániai magyarság politikai erőinek radikalizálódását, magyarázta Salat Levente. Varga Attila képviselő szerint a román törvényhozásnak alkotmányos kötelezettsége lenne a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt elfogadni. /Nagy-Hintós Diana: Kisebbségek státusa Dél-Kelet Európában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Megfelelő támogatás mellett a Babes–Bolyai Tudományegyetemen van jövőjük a különböző szakmákban jártas erdélyi fiataloknak a tudományos kutatások területén – hangzott el október 23-án Kolozsváron a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén. A Korunk kulturális lap októberi, illetve a ME.DOK médiával, sajtótörténettel és kommunikációval foglalkozó kiadvány idei második számának bemutatója kapcsán a jelenlévők a fiatalok kutatási kultúrájáról vitatkoztak. Magyari Tivadar szociológus, a BBTE magyar tagozat-vezető rektor-helyettese elmondta: a huszonéves kutatói mezőny egyre inkább kezd megerősödni. Veres Valér szociológus, egyetemi adjunktus szerint megfelelő háttérintézményekre szükség van – ilyen a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, vagy a Jakabffy Elemér Alapítvány. Dóczy Örs, a Hungarológiai Doktori Iskola hallgatója kiemelte: Erdély több városában vannak sikeres műhelyek, de a legtöbb ilyen iroda a pályázatokon alapszik. Soós Anna, a Matematika és Informatika kar docense a fenti intézmények szerepét a tehetség és az utánpótlás támogatásában tekinti fontosnak. Kádár Magor, a Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar oktatója Barabási László csíkszeredai származású professzor optimista gondolatát idézte: a nyugati országokba elvándorolt kutatók egy része visszajön, telve tapasztalatokkal, amelyeket itthon hasznosíthat. Szabó Zsolt egyetemi tanár, a Művelődés főszerkesztője a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet esetében az önerő és a saját kezdeményezés szerepét hangsúlyozta. Jakab-Benke Nándor a legfőbb célok között az akkreditációt nevezte meg. A beszélgetésen jelen volt Székely István, a Magyar Kisebbség felelős szerkesztője is. /Ferencz Zsolt: Fiatal kutatók provokációja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Andrei Marga ismét rektor lesz a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), miután egyedül ő nyújtotta be a rektorjelöltséghez szükséges iratokat. Nicolae Bocsan jelenlegi rektor nem indul a választáson. Marga Bocsan előtt betöltött már két rektori mandátumot. A magyar tagozat felelős rektor-helyettesi tisztségre Magyari Tivadar jelenlegi rektor-helyettes pályázik. Az eddig lezajlott választásokról Magyari Tivadar elmondta: a legtöbb tanszéken és karon jelentős mértékű fiatalítás történt a vezető funkciót betöltő magyar oktatók körében. A karokon legnagyobb funkciót betöltő magyar dékán-helyettesek: matematika és informatika: Soós Anna; fizika: Nagy László; kémia: Majdik Kornélia; biológia: Forrai Ferenc; közgazdaságtan: Juhász Jácint; történelem: Fogarasi Rüsz Enikő; szociológia: Magyari Tivadar; politológia, kommunikáció és újságírás: Salat Levente; földrajz: Benedek József; színház: Hatházy András; pszichológia és neveléstudomány: Fóris-Ferenczi Rita, bölcsészkar: Pozsony Ferenc. A református vallástanárképző karon Buzogány Dezső, a római katolikusoknál pedig Nóda Mózes lett a dékán. /Borbély Tamás: Várhatóan Andrei Marga lesz a BBTE rektora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Az európai újságírás, azon belül az erdélyi zsurnalisztika legjobb hagyományaira építve, neves elődök műveivel állandó pár- és perbeszédben állva építette fel Cseke Péter a legújabb kötetét (Cseke Péter: A magyar szociográfia erdélyi műhelyei. Presa Universitara Clujeana/Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2007. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar újságírószakos diákjai számára készült egyetemi jegyzet összegezés Cseke Péter tudatosan épített gondolatvilágnak. A szerző meggyőződése, hogy a mai erdélyi magyar sajtónak kötelező módon vissza kellene térnie kiváló hagyományaihoz, és abból merítve kellene tovább építkeznie. Cseke Péter a kizárólag tájékoztató újságírással szemben a korszerű szociográfiai sajtóvizsgálatot részesíti előnyben. A magyar újságírói szak intézményépítését már a kilencvenes évek derekán magára vállaló oktató igen magasra helyezte a mércét. Cseke Péter 1995-ben még románul kényszerült megvédeni doktori disszertációját a BBTE Bölcsészkarán. Abban az évben hozta létre Vasile Puscassal együtt az egyetem Politikatudományi Karát. Négy szakon (újságírás, politológia, közigazgatás és kommunikáció) indította be a magyar nyelvű oktatást, és az utóbbi években a mesteri és a doktori képzést is. Az ott folytatott tudományos munka megismertetése végett alapította Cseke Péter 2006-ban a [ME.doc] című média- és kommunikációtudományi szakfolyóiratot, amelynek II. évfolyamának 3–4. száma is nemsokára napvilágot lát. Magyar doktorandusai számára ugyancsak 2006-ban külön tudományos fórumot teremtett, a Média Szakos Doktori Hallgatók Konferenciáját, és annak 2006-os és 2007-es értekezéseit külön kötetekben jelentette meg (Média Szakos Doktori Hallgatók Konferenciája. Kolozsvár, 2006. december 9. : Elméleti alapvetések, fogalomtisztázó törekvések. [ME. doc Könyvtár 1. ] Témavezető: dr. Cseke Péter, Szerkesztette: Botházi Mária, MEDEA Egyesület-Művelődés, Kolozsvár, 2007; Média Szakos Doktori Hallgatók Konferenciája. Kolozsvár, 2007. május 11. A médiakutatás módszertani követelményei. [ME. doc Könyvtár 2. ] Témavezető: dr. Cseke Péter, Szerkesztette: Botházi Mária, MEDEA Egyesület-Művelődés, Kolozsvár, 2007.) Cseke Péter a semmiből, ideget és egészséget felőrlő aprómunkával évtized leforgása alatt olyan egyetemi struktúrát teremtett, amelyre építve ma már létrehozható a szintén általa megálmodott Médiatudományi Kutatóintézet. Nem kevés ez, figyelembe véve, hogy Magyarország határain kívül egyetemi szintű újságíróképzés napjainkban csak Kolozsváron zajlik. A szerző most megjelent kötete olyan jövőbe mutató érték, amely az említett majdani médiaintézmény számára (is) mértéket jelent. /Tibori Szabó Zoltán: Tudomány-egyetem. Cseke Péter oktatói krédója és intézményépítése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Aktuálpolitikai események elemzése, a diákok kutatási tevékenységeihez háttérinformációk ismertetése és megbeszélése, vitaestek és hasznos táborok, bulik szervezése – összefoglalva ezekkel a dolgokkal foglalkozik a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT). A Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán tanuló magyar diákok egy része már évek óta azon fáradozik, hogy az egyetemi éveket érdekesebbé tegyék. A politológia, újságírás és médiakommunikáció szakokat összefogó szervezet elsődleges célja az, hogy a karon tanuló diákoknak segítséget nyújtson. A tavalyi év decemberében a Babes–Bolyai Tudományegyetem körül kialakult helyzet kapcsán a KoMPoT Merre tovább, BBTE? címmel szervezett vitaestet, amelyen dr. Bodó Barna egyetemi docens, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke mellett dr. Veress Károly, a Filozófia tanszékcsoport magyar tagozatának felelőse és dr. Bakk Miklós egyetemi adjunktus, publicista is jelen volt. Tavaly júliusban a KoMPoT Tusnádfürdőn is jelen volt, ahol az erdélyi ifjúsági szférát érintő forrásvonzási lehetőségekről szervezett beszélgetést, amelynek keretében Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke beszélgetett egymással. /Ferencz Zsolt, a KoMPoT elnöke: KoMPoT – a szabad gondolkodás receptje. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumból érkeztek diákok Kolozsvárra, hogy megismerjék a BBTE-n az egyes karok által felkínált lehetőségeket. Az idegenvezetést és informálást az egyetem magyar tagozatának vezetősége és a diákszövetség (KMDSZ) biztosította. Magyari Tivadar rektor-helyettes általános információkat közölt az intézményről. Az érdeklődök megtudhatták, hogy az egyetemen 301 magyar oktató dolgozik, ötvenötezer diák tanul, akiknek egyötöde magyar nemzetiségű. Veress Károly, a filozófia tanszék professzora, saját területének népszerűsítése mellett hangsúlyozta: „az interkulturális, interlingvisztikus környezetben részt kell vennünk saját kultúránkkal”, ami az egyetemi élet fontosságát jelenti. Kiss Szidónia és Orbán Réka a pszichológia és gyógypedagógia tanszékről, majd Kádár Magor, a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar tanára adott tájékoztatást. A Közgazdaságtan tanszéket Juhász Jácint egyetemi tanár barangolta végig a fiatalokkal. /Fancsali János: Háromszéki diákok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A 2008–2009-es egyetemi évben új, hiánypótló szak indul, az ipari biotechnológia, mely az egész leendő székely régió számára képez szakembereket, tájékoztatott dr. Fazakas József egyetemi tanár, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának főigazgatója. Tavaly ünnepelték a sepsiszentgyörgyi felsőoktatás tízéves fennállását. A már hagyományosnak tekintett, gazdasági és közigazgatási jellegű szakok: a Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karon az üzletigazgatási képzési ágon: kereskedelem, turizmus és szolgáltatások gazdasági szak; vállalatgazdaság; a gazdasági képzési ágon: agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság; a menedzsment képzési ágon: menedzsment; a Politika, Közigazgatás és Kommunikáció-tudományi Kar keretében, a közigazgatás-tudományok képzési ágon: közigazgatás; a Környezettudományi Karon most már a második évben indítanak környezetmérnöki szakot. Újdonság viszont az ipari biotechnológia. /Czompó János: Sepsiszentgyörgy a mi egyetemi városunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./