Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
BBTE Ortodox Teológia és Tanárképző Kar
2 tétel
2008. február 4.
A felekezetközi összefogás szellemében február 1-jén Kolozsváron, az Unitárius Püspökségen sor került a város elismert vallási felekezetei képviselőinek tanácskozására. Egyetértés volt a következőkben. A vallásoktatásnak a kommunizmus bukása utáni közoktatásba történő visszavezetése nem egyszerű gesztusértékű engedmény volt, hanem belátása annak, hogy az ateista kommunizmus évtizedeiben súlyosan megsérült valláserkölcsi értékrendet rehabilitálják. Ugyanebben a helyreállítási közegben került vissza a teológiai oktatás az állami egyetemeken. A vallásoktatás jelenléte döntő többséggel pozitív hatással volt az állami iskolai intézményekre. Az általános műveltség nélkülözhetetlen és meghatározó alapja a vallásos kultúra. A tanügyi törvénytervezetben megfogalmazott kétértelműség aggodalomra ad okot. Az új tanügyi törvénynek valláserkölcsi jellegűnek is kell lennie, hogy az értékeszményt szolgálja, az anyagiasság hamis társadalmi modelljeivel ellentétben. Különböző nyomást gyakoroló érdekszervezetek azon megnyilvánulásai, mely szerint az iskolai vallásoktatást európai előírások miatt kell visszafojtani ennek teljes kiiktatásáig – nem más, mint a közvélemény tudatos félrevezetése. Kulturális és vallási területen minden uniós tagállamnak kizárólagos önrendelkezési joga van. Aláírók: Gál László, Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum igazgatója, dr. Radu Preda, Babes–Bolyai Tudományegyetem, Ortodox Teológia, Ielciu Dorin, Ortodox Teológiai szeminárium, Kató Levente, Királyhágó-melléki Református Püspökség tanácsosa, Székely Árpád, Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, Popa Márta, János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója, Solymosi Zsolt, János Zsigmond Unitárius Kollégium lelkész-tanára, Flore Dragan, Emanuel Baptista Teológiai Líceum igazgatója, Paraschiva Pop, ASCI iskolák nemzetközi szervezete, Asanache Romeo Gheorghe, Észak Erdélyi Adventista Egyház, Sandra Nicolae, Samariteanul Egyesület vezetője, Codorean Sabin vallásügyi inspektor, neoprotestáns felekezetek, Hulpe Ruxandra, vallásügyi inspektor, ortodox felekezet, Schuller Hajnal, Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium igazgatója, Vörös Alpár, Unitárius Püspökség tanácsosa. /Vallásoktatás az iskolában: a romániai oktatás európai tanúságtétele. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2015. augusztus 6.
Teológusképzésről – másként
Pácban van a teológusképzés – legalábbis úgy tűnik a Babeş–Bolyai Tudományegyetem idei felvételijének statisztikája tükrében.
Míg egyetemi szinten kevesebb, mint 10 százalékát nem foglalták el a tandíjmentes helyeknek (több mint 9400-an nyertek felvételt az egyetemre, ebből 4448-an államilag támogatott helyre; 417 ingyenes hely maradt üresen), addig a négy teológia kar gyengén teljesít, kevés az érdeklődő. A legjobban a görög katolikusok állnak: náluk a helyek 16 százaléka maradt üresen. Őket követi az Ortodox Teológia Kar, az ingyenes helyeik 24 százaléka áll nyitva az őszi felvételizők előtt. A Római Katolikus Teológia Karon az 50 lehetséges helyből 30-at foglaltak el, ami azt jelenti, hogy a helyek 40 százaléka maradt betöltetlen. A Református Teológia Karon a legrosszabb a helyzet, ugyanis a tandíjmentes helyeiknek 68 százaléka üresen maradt. Nem temetni akarom a teológiákat, ellenkezőleg: létjogosultságukra és fontosságukra hívnám fel a figyelmet.
Ha most valaki könnyezve idézné fel Reményik untig ismételgetett „Ne hagyjátok a templomot, / A templomot s az iskolát!” versrészletét, ájtatos ministránsok lebegnek lelki szemei előtt és sopánkodva sírná vissza a középkori világot, amikor még a világ rendben volt, mert az emberek tisztelték egymást és Istent, akkor finoman jelzem, hogy nosztalgiázni lehet ugyan, de ilyen megfontolásból ma már tényleg nem lenne értelme teológiai képzést fenntartani. A világ ugyanis közben megváltozott. Egyház és állam különvált, az istenkérdés pedig egyre többed rendű kérdéssé válik. Az egyházak korábbi állapotukba történő visszaállítása, erkölcsi dörgedelmeik hangoztatása nem lehet a teológia feladata. A ma kihívásaira kell megnyugtató vagy legalábbis támaszt nyújtó válaszokat adnia a teológiának!
SZÁSZ ISTVÁN SZILÁRD
Szabadság (Kolozsvár)
Pácban van a teológusképzés – legalábbis úgy tűnik a Babeş–Bolyai Tudományegyetem idei felvételijének statisztikája tükrében.
Míg egyetemi szinten kevesebb, mint 10 százalékát nem foglalták el a tandíjmentes helyeknek (több mint 9400-an nyertek felvételt az egyetemre, ebből 4448-an államilag támogatott helyre; 417 ingyenes hely maradt üresen), addig a négy teológia kar gyengén teljesít, kevés az érdeklődő. A legjobban a görög katolikusok állnak: náluk a helyek 16 százaléka maradt üresen. Őket követi az Ortodox Teológia Kar, az ingyenes helyeik 24 százaléka áll nyitva az őszi felvételizők előtt. A Római Katolikus Teológia Karon az 50 lehetséges helyből 30-at foglaltak el, ami azt jelenti, hogy a helyek 40 százaléka maradt betöltetlen. A Református Teológia Karon a legrosszabb a helyzet, ugyanis a tandíjmentes helyeiknek 68 százaléka üresen maradt. Nem temetni akarom a teológiákat, ellenkezőleg: létjogosultságukra és fontosságukra hívnám fel a figyelmet.
Ha most valaki könnyezve idézné fel Reményik untig ismételgetett „Ne hagyjátok a templomot, / A templomot s az iskolát!” versrészletét, ájtatos ministránsok lebegnek lelki szemei előtt és sopánkodva sírná vissza a középkori világot, amikor még a világ rendben volt, mert az emberek tisztelték egymást és Istent, akkor finoman jelzem, hogy nosztalgiázni lehet ugyan, de ilyen megfontolásból ma már tényleg nem lenne értelme teológiai képzést fenntartani. A világ ugyanis közben megváltozott. Egyház és állam különvált, az istenkérdés pedig egyre többed rendű kérdéssé válik. Az egyházak korábbi állapotukba történő visszaállítása, erkölcsi dörgedelmeik hangoztatása nem lehet a teológia feladata. A ma kihívásaira kell megnyugtató vagy legalábbis támaszt nyújtó válaszokat adnia a teológiának!
SZÁSZ ISTVÁN SZILÁRD
Szabadság (Kolozsvár)