"A jan. 20-i egyetemi választáson az egyetem szenátusa újraválasztotta rektornak Andrei Margát, majd a Marga mind az öt, általa prorektornak javasolt személyt megválasztotta. Köztük van dr. Szilágyi Pál, a matematika és informatika kar professzora, az egyetem tanügyi problémáival foglalkozó rektor-helyettes. Szilágyi Pál elmondta, hogy új vezetőség legfontosabb célkitűzései között szerepel az európai normákhoz való felzárkózás. Ha ez sikerül, akkor az itt végző hallgatók oklevelét bárhol a világon elismerik majd. A másik főcél az egyetemi autonómia megvalósítása. Szilágyi kiáll a magyar nyelven történő felvételiért. A magyar oktatással kapcsolatban fontos feladat a magyar előadások lefedése. Jelenleg sok a szükségmegoldás. Megpróbálnak minél több tehetséges fiatalt összeszedni, akiket elküldemek külföldre is tanulni, doktorálni azért, hogy aztán majd az egyetemen tanítsanak. /Horváth Anikó: "A pártcsatározásokat ki akarjuk zárni" Beszélgetés dr. Szilágyi Pállal, a BBTE rektor-helyettesével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./"

Okt. 12-én Csíkszeredán ünnepélyes keretek között megnyitották a Babes-Bolyai Egyetem Matematika-Informatika Fakultásának kihelyezett hároméves informatikai főiskolai szakát. Jelen volt dr. Szilágyi Pál rektor, dr. Kása Zoltán prodékán, Golden Gábor egyetemi tanár, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, Dézsi Zoltán prefektus, Erdei István és Bíró Albin alpolgármesterek, utóbbi területi RMDSZ-elnöki minőségében is, valamint dr. Oláh-Gál Róbert, a csíkszeredai kihelyezett tagozat aligazgatója. /Főiskolai tanévnyitó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

Febr. 11-én a Babes-Bolyai Tudományegyetemen újra Andrei Margát választották meg a BBTE rektorának. A rektor-miniszter ismertette azt a tervet, amellyel megpályázta a tisztséget. A szakmai tanulmánynak is beillő, 48 célkitűzést tartalmazó projekt a BBTE fejlődésének majd minden oldalát érinti. Ezek szerint emelik az egyetemi tanári fizetéseket, támogatják a magyar és német oktatási vonalak továbbfejlesztését stb. A tanárokat ezúttal is felszólította arra, hogy hagyjanak fel a sztrájkkal, mert ez nem vezet semmire. A BBTE magyar oktatási vonaláért felelős prorektora Dr. Kása Zoltán, a Matematika-informatika Kar professzora lett. Dr. Kása Zoltán a jelenlévő magyar újságíróknak elmondta: a BBTE keretein belül a magyar oktatási vonal erősítéséért, a karok önállósodásáért fog síkra szállni. A prorektor öt kart említett az önállósodással kapcsolatban: a Protestáns és Római Katolikus Teológiát, a Természettudományi, a Jogi és Közgazdasági Kart, valamint a Bölcsészkart. /Szabó Csaba: Újra Andrei Marga a BBTE rektora. A miniszter szerint a tanévbefagyasztás hazai találmány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Dr. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese, a matematika-informatika kar tanára, a magyar oktatási vonal vezetője 1971-ben került az egyetemre tanársegédnek a matematika karra. Szakterülete a kombinatorika, azaz véges matematika. Számos dolgot felvállalt pályafutása során: dékán-helyettes volt a matematika-informatika karon, részt vett Csíkszeredában a 3 éves főiskola megszervezésében, a távoktatásos informatika-képzés beindításában, valamint a Tempus- és Ceepus-programok szervezésében. A február 11-én megválasztott rektor-helyettes kifejtette: hosszú távú cél természetesen az önálló magyar egyetem, annak ellenére, hogy a jelenlegi tanügyi törvény szerint nem létesíthető állami magyar egyetem. A már létező protestáns és katolikus teológiai karok mellett még három karra lenne szükség: természettudományok-matematika karra, bölcsészkarra, valamint jogi és közgazdaságtudományi karra. A magyar nyelven való tanulás egyre elérhetőbb lesz, hiszen a jelenleg működő kreditrendszeren belül a diákok számára lehetőség nyílik tantárgyakat választani, és így a külföldi tanulmányokat is könnyebben elismerik. Az öt kar tulajdonképpen az eddig létezők összevonását jelentené. A tervek között szerepel a jelenlegi Egyetemi Charta módosításának elérése is, legalább ez ne szerepeljen benne, hogy magyar tannyelvű karok nem működhetnek. /Dobri Réka: A cél még mindig az önálló magyar egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

"Szilágyi Pál professzor lett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem új rektora. Az új vezetőt a Sapientia Alapítvány alapítói, a négy erdélyi történelmi egyház püspökei, illetve az alapítvány kuratóriuma választotta meg szept. 4-én Kolozsváron. A kuratórium elnöki tisztségét ezentúl Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője látja el. Ez a tisztség is Tonk Sándor halála után maradt betöltetlenül, mivel a néhai történészprofesszor egyben az alapítvány elnöke is volt. Szilágyi Pál, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának professzora /sz. Tasnád, 1933. jún. 18./ 1996 és 2000 között az egyetem rektor-helyettese volt. Nem kis mértékben Szilágyi professzor tevékenysége nyomán, ebben az időszakban épült ki a magyar nyelvű oktatás a nagy múltú intézményben. Míg a kilencvenes évek elején csupán néhány magyar nyelvű tanszék működött a BBTE-n, rektor-helyettesi mandátuma után közel 5000 romániai magyar nemzetiségű diák tanulhatott magyarul 13 karon, ezen belül 46 szakon. Irányítása alatt épült ki folyamatosan a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, különös tekintettel a magyar tanítási nyelvű tanítóképző főiskolákra. Szilágyi Pál számos magyarországi, romániai és nemzetközi szervezet tagja, egyebek között a Magyar Professzorok Világtanácsának alelnöke, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. A professzor aktívan, szakmai vezetőként közreműködött az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács, valamint a Felsőoktatási Tanács munkájában. A 70. életévében járó professzor megválasztása után elmondta: azzal a feltétellel vállalta el ezt a tisztséget, hogy bármikor visszaléphet, amennyiben egészsége nem engedi meg, hogy teljes körűen lássa el feladatát. A rektor hozzátette, hogy az egyetem eredeti célkitűzései nem változtak, tevékenysége során a már feltérképezett hibákat szeretné megszüntetni. Az új rektor mandátuma két évre szól, míg a kuratórium tagjait négyéves mandátummal bízták meg. A kuratórium egyben új elnököt is választott: Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjét. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagjai Marton József, Brassai Zoltán, Kolumbán Gábor, Szilágyi Pál, Tolnai István, Toró Tibor és Kun Imre. /Borbély Tamás: Új vezetők a Sapientia élén. Szilágyi Pál és Kató Béla mellett voksolt a többség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

Dec. 3-án a budapesti Kerepesi-temetőben örök nyugalomra helyezték Boda Károly, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum egykori igazgatójának hamvait. A temetésen a kolozsvári iskola küldöttséggel képviseltette magát. Az egykori kollégák és barátok nevében Gáll Dénes volt igazgató mondott beszédet, a Brassai Sámuel Líceum mai vezetőségének nevében dr. Gaal György idézte fel Boda Károly életútját. /In memoriam Boda Károly. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ Boda Károly három és fél évtizeden át volt tanár, közel tíz évig pedig az iskola igazgatója. A 70-es évek végén, a kiküldött aktivisták erőszakos mesterkedéseivel ellentétben, a tantestület nem a kiszemelt jelöltet, hanem egyöntetűen Boda Károlyt választotta titkos szavazással igazgatónak. Boda Károly színvonalas matematikai szakkönyveivel, cikkeivel beírta nevét az iskola történetébe. Szakmai pályája első éveiben tanársegéd volt a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Matematika–fizika karán, a kolozsvári Tanár Továbbképző Intézet külső munkatárs-lektora, egyetemi gyakorló tanár, a Matematikai Fizikai Lapok szerkesztője és a Tudományterjesztő Társaság munkatársa volt. 1987-től szívinfarktus következtében kénytelen volt korai betegnyugdíjba vonulni. Három-négy évvel ezelőtt aktuálissá vált a család egyesítése, ezért költözött Budapestre. /Gáll Dénes: Eltemettük a nagyszerű pedagógust. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

A marosludasi RMDSZ-székház Petrőczy Kata Szidónia Galériájában megnyílt Henter Csaba Levente mérnök-festőművész kiállítása, aki a város szülötte, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Informatika Karán végzett, jelenleg Budapesten él. /(mezey): Kéken túli rajzok – Tárlat Marosludason. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

Nem jelent járható utat az alulról történő építkezés, ezt bizonyítja, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karán kérvényezett önálló magyar tanszék létrehozására benyújtott kezdeményezést a román többségű kari tanács leszavazta – jelezte Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagja. A szerkesztőség birtokába került, Salat Levente, Nagy László rektor-helyettesek és Szamosközi István, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke által készített jelentés, ebből kiderül milyen gondokkal küszködik a magyar tagozat. A kémia, történelem és filozófia, és földrajz karon sem vették figyelembe a magyar tagozat vezetőinek véleményét. A legtöbb karon nem tartják be a rektorátus azon szabályát, miszerint az előléptetésekre és a tisztségek elosztására vonatkozó iratokat a magyar tagozatvezetőkkel is alá kell írattatni. Sok helyen kizárólag a román tagozat képviselői döntenek a meghirdetett állásokról. Egyes magyar szakkiadványokat nem ismernek el, a bérezési együtthatók megállapításakor pedig a magyar tagozat vezetőivel nem konzultálnak. Új szakok indításáról a magyar tagozattal való egyeztetés nélkül döntöttek. A magyar oktatók hátrányos helyzetbe kerültek, mivel nem használhatták az irodákat, a tantermeket, a laboratóriumokat, vagy ezek igénybe vételére lehetetlen időpontot jelöltek ki számukra. A pedagógiai felszerelésekhez való hozzáférés is nehézkes, illetve a magyar tagozat felszerelése egyes karokon lehetetlennek bizonyult. A tagozatok között hiányos kommunikációt is tapasztaltak, ami a magyar nyelvnek az adminisztrációban elfoglalt bizonytalan státusa okozott. Hiányzik egy rendszeresen megjelenő magyar kiadvány is. A magyar tagozat vezetőit akadályozzák, hogy pénzügyi információk birtokába jussanak, így ezekről a román tagozat döntéshozói határoznak. A karok rendelkezésére álló anyagi forrásokból a magyar oktatási és kutatási tevékenységeket, kiadványok megjelentetését nem támogatják kellő mértékben. Sajátos gondokról van szó, ezek kezelése a jelenlegi struktúrában lehetetlen. /Borbély Tamás: Leszavazták a magyar tanszéket a matematika karon. Önkényes döntésekre, háttérbe szorításra panaszkodnak a magyar oktatók. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közleményében cáfolta, hogy a Matematika és Informatika Karon leszavazták volna a magyar tanszék létrehozását A dokumentum szerint Kása Zoltán javaslatát a karon lévő összes részleg átszervezéséig elhalasztották. 2006 májusában lesz újabb szavazás. /BBTE: Jövő májusban szavaznak ismét az önálló tanszékről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Kása Zoltán dékán-helyettes cáfolta a Babes–Bolyai Tudományegyetem közleményét, miszerint nem döntöttek a Matematika és Informatika Karán tervezett magyar tanszékről, csupán elhalasztották azt. Kása szerint a gyűlésen többen elmondták: nem támogatják a javasolt tanszéket. – Ezek után azt mondani, hogy nem leszavazták, hanem elhalasztották a döntést elfogadhatatlan és felháborító – állapította meg. /BBTE: cáfolat a cáfolatra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

December 19-én lemondott, illetve felfüggesztette betöltött tisztségét a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) több magyar oktatója, mivel nem alakulhatott meg a magyar nyelvű informatika tanszék – tájékoztatott Kovács Lehel informatika szakos oktató. Kása Zoltán, a BBTE matematika és informatika karának magyar tagozatvezetője lemondott dékán-helyettesi, illetve az egyetem szenátusában és kari tanácsában betöltött tisztségéről. Emellett a Matematika és Informatika Kar tanácsában helyet foglaló többi nyolc oktató felfüggesztette magát ebből a tisztségből, mindaddig, amíg az egyetem szenátusa nem vitatja meg a magyar nyelvű informatika tanszék létrehozásának kérdését. A magyar nyelvű tanszék létrehozását Kása Zoltán az ősszel kérte a matematika kar tanácsától. A testület legutóbb december 13-án tárgyalta meg a kérdést, a döntést viszont jövő év májusára halasztotta. Kása szerint azonban a halasztás egyenértékű a leszavazással, mert a román többségű kari tanács tagjai többször is kifejtették, hogy nem értenek egyet a kezdeményezéssel. A többi nyolc oktató azért nem mondott le kari tanácsi tisztségéből, és határozott a felfüggesztés mellett, hogy ne választhassanak helyettük más tagokat. Az egyetem vezetősége leszögezte: a felsőoktatásban a szakmai és pénzügyi megfontolásokat nem lehet más természetű érvekkel helyettesíteni. A magyar oktatók közleményben leszögezték: a magyar tanszék létrehozásának megtagadásával és a döntéshozatalban való mellőzöttségükkel alapvető kisebbségi jogaikat sértik. Úgy vélik, hogy a magyar tagozat nem működőképes, az önálló struktúrák létrehozására vonatkozó kezdeményezéseket pedig a többség megakadályozza. Kovács Lehel szerint az informatika tanszék azért szükséges, hogy a magyar oktatást hatékonyabban koordinálhassák. A magyar karok létrehozását a BBTE-n tanító magyar oktatók többségének támogató aláírása alapján december elején kérte három professzor a szenátustól. /Borbély Tamás: Lemondott tisztségeiről Kása Zoltán. Nyolcan felfüggesztették kari tanácsi tagságukat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Kása szerint „a magyar tagozat vezetői minden alkalmat megragadnak, hogy nyilvánosan megbélyegezzék azokat, akik más véleményen vannak, és nem veszik észre, hogy a jelenlegi kaotikus helyzetet éppen az okozta, hogy véleményükkel, elképzeléseikkel szembehelyezkedtek mind a magyar tanárok többségének, mind az RMDSZ politikusainak a véleményével”. A nyolc oktató /aki felfüggeszti tevékenységét a kari tanácsban/: Szenkovits Ferenc adjunktus, Kassai Gábor professzor, Kovács Lehel adjunktus, Ionescu Klára adjunktus, Oláh Gáll Róbert adjunktus, Sóos Anna docens, Varga Csaba professzor és Bege Antal docens. A nyolc tag mindaddig nem vesz részt a kari tanács ülésein, míg a szenátus újra nem tárgyalja a kérdést. Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese elmondta, novemberben több kollégájával együtt látogatást tett a Matematika és Informatika Karon. „Már akkor láttuk, hogy nagyon rossz a hangulat. Nem tudtuk eldönteni, ezt a hangulatot belülről gerjesztik-e vagy objektív, külső tényezők okozzák” – fejtette ki. „Kása Zoltán pedig úgy terjesztette elő a magyar informatika tanszék kérdését, hogy előtte nem konzultált senkivel az egyetem vezetőségéből, akkor, amikor biztos lehetett benne, hogy visszautasítják” – mondta Salat Levente. Kötő József oktatásügyi államtitkár szerint jogos a Matematika és Informatika Kar magyar oktatóinak kérése. /Káosz a Babes-Bolyai Egyetemen: lemondott tisztségeiről Kása Zoltán. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ A lemondott oktatók működésképtelennek tartják a kar magyar oktatási vonalát, mivel az önálló magyar nyelvű struktúrák létrehozására irányuló törekvéseket a kari tanács román többsége újra meg újra meggátolja. Kása Zoltán lemondására az egyetem sajtóirodája közleményében úgy reagált: a BBTE tiszteletben tartja alkalmazottai akaratát. „A BBTE mindenképpen megőrzi és továbbfejleszti multikulturális jellegét” – áll a közleményben. Salat Levente rektor-helyettes szerint Kása Zoltán nem alaptalanul hivatkozik, az elmúlt évek tapasztalatai alapján, a halogatási taktika kockázataira. Salat Levente úgy véli, Kása Zoltán újabb lépése szervesen illeszkedik abba a stratégiába, amellyel annak próbálja elejét venni, hogy a jelenlegi tagozatvezetés több eredményt mutasson föl a BBTE magyar tagozata helyzetének javítása terén. Salat Levente szerint Kása Zoltán lépésével azoknak az állásait erősítette, akik semmilyen további engedményre nem hajlandóak a magyar tagozat helyzetének javítása terén. /Lázár Lehel, Rostás Szabolcs: Lemondáshullám a BBTE-n. Alapvető kisebbségi jogát érzi megsértve a kolozsvári egyetem kilenc magyar oktatója. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

Bekeményített a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége a matematika és informatika szakos oktatók lemondása és a kari tanácsban betöltött tisztségük felfüggesztése után. – Személyi és szabad véleménynyilvánítási jogaimat sértette meg az intézmény vezetősége. Ezért a BBTE etikai bizottságához és a Nép Ügyvédjéhez fordulok, ha az egyetem következő hivatalos tájékoztatójában nem jelenik meg a legutóbbi számban közöltek cáfolata – jelentette ki Kovács Lehel, utalva arra a december 15-én iktatott és a most közölt pontosításra. A Nicolae Bocsan rektor és Petru Blaga, a Matematika és Informatika Kar dékánja által aláírt közleményben azzal vádolták Kovács Lehelt, hogy félrevezette a közvéleményt, amikor úgy nyilatkozott: leszavazták a magyar nyelvű informatika tanszék létrehozását a matematika karon. Mint ismeretes, a karon tanító magyar oktatók egyhangúlag úgy vélik, hogy formailag valóban halasztás történt, de ez gyakorlatilag a leszavazással egyenértékű. A dokumentum ugyanakkor éles támadást tartalmaz az informatika szakos oktatóval szemben. – Sajnos tudományos kutatásai nem érnek fel az elmúlt hetekben kifejtett tevékenységével, ezért azt javasoljuk neki, foglalkozzon szakterületével – áll a közleményben. Indoklásképpen a Műszaki Szemle című folyóiratban közölt, a hétfalusi csángók regionalizmusairól, valamint a hosszúfalui fafaragászati iskoláról szóló cikkeit említik, amelyeknek semmi közük nincs a szakterületéhez. Megjegyzik: ennyit közölt az idén, majd hozzáteszik, várják, hogy megvédje doktori disszertációját. Kovács szerint az egyetem vezetői szelektíven válogattak az idei tudományos terméséből, rosszhiszeműen kezelték ezeket az adatokat, hiszen elvonatkoztattak több olyan kiadványtól, ami szakterületéhez kapcsolódik. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagja sérelmezi, hogy az elmúlt napokban a BBTE vezetői és sajtóosztálya által kiadott közlemények burkolt fenyegetéseket tartalmaztak. /B. T.: Burkolt fenyegetésekre panaszkodnak Hantzék. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Kovács Lehel egyetemi adjunktus elmondta: a kari tanács arról döntött, hogy májusban tárgyalnak a Matematika és Informatika Kar átszervezéséről, de ez még nem jelenti azt, hogy létrejön az önálló magyar informatika tanszék. /Antal Joós Erika: A szenátus dönt az önálló tanszékről. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Fennállásának második évfordulóján sajtótájékoztatón értékelte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács eddigi tevékenységét Kolozsváron az EMNT elnöke és két alelnöke. A sajtótájékoztatót megnyitó Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke emlékeztetett: tizenhat éve robbantotta ki Tőkés László püspök a védelmére siető temesváriakkal a forradalmat. Tőkés László elnök is egy évfordulóra hívta fel a figyelmet: hatvan éve foglalt állást a Magyar Népi Szövetség – „az akkori RMDSZ” – SZKT-ja amellett, hogy Észak-Erdély ne térjen vissza Magyarországhoz. Ahogy nekik nem volt joguk az egész erdélyi magyarság nevében így dönteni, ugyanúgy az RMDSZ-nek sincs joga a mi ügyeinkről dönteni anélkül, hogy megkérdezzen, hiszen a három-négyszázezres tagságot magáénak tudó szervezeten kívül létezik az Erdélyi Magyar és a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács vagy az Erdélyi Magyar Ifjak, s e szervezetek szintén jelentős tömegeket képviselnek, ám nem értenek egyet az RMDSZ politizálásával” hangoztatta Tőkés László. Sikeresnek nevezte az EMNT munkásságát az elnök. Kezdeményezésükre az autonómia ügye újból a figyelem középpontjába került, továbbá az SZNT-vel közösen sikerült nemzetközi szintre emelniük az autonómiatörekvéseket. Az EMNT következő lépésként egyeztető autonómia-kerekasztal összehívását kezdeményezi, az RMDSZ-nek ugyanis nem áll jogában figyelmen kívül hagyni az erdélyi magyar történelmi egyházaknak, a Magyar Civil Szervezetek Országos Szövetségének, a MIT-nek és az EMI-nek a véleményét, akárcsak az EMNT és az SZNT parlament előtt lévő másik két törvénytervezetét. „Ha az RMDSZ erre a megbeszélésre sem jön el, azzal beismeri, hogy nem képviseli az erdélyi magyarság egészét”, jelentette ki Szilágyi Zsolt alelnök. Kiadott nyilatkozatában az EMNT ismételten szorgalmazza az autonómia érdekében való magyar–magyar összefogás megvalósítását a létrehozandó Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) keretében, továbbá üdvözli a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt 2006. február 3–5. között rendezendő autonómiakonferenciát. Toró T. Tibor alelnök az elmúlt két év ellenzéki törvényjavaslatait ismertette, rámutatva, hogy az RMDSZ számos elemet átvett ezekből, de sajnos nem eleget, és nem törekedett nemzeti konszenzusra a fő kérdésekben. A sajtótájékoztatón jelen volt a Bolyai Kezdeményező Bizottság képviseletében Kovács Lehel is, ismertette a BKB küzdelmét a Bolyai újraindításáért, és hírül adta, hogy néhány órával azelőtt leszavazta a román többségű kari tanács a BBTE Matematika és Informatika Karán kérvényezett önálló magyar tanszék létrehozását. /Bagoly Zsolt: Kétéves az EMNT. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 3./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság további érveket sorakozatott fel az önálló Bolyai Egyetem mellett, melyet a Szabadság folytatásokban közölt. Februárban 80 nemzetközi elismertségnek örvendő professzor kérte a Bolyai Egyetem újraindítását. Petíciójukra nem érkezett válasz. A román álláspont: sehol a világon nincsenek nyelvi alapon szervezett egyetemek vagy karok. Román álláspont: a magyar népesség körében az országos átlagnak megfelelő a felsőfokú végzettségűek aránya. Valójában a felsőfokú végzettségűek aránya Romániában 6,60 % a magyar népességben csupán 4,48 %, mintegy 30 000-rel kevesebb mint elvárható volna. A 2004/2005-ös adatok szerint 10 000 román lakosra 300 egyetemista jut, de 10 000 magyar lakosra mindössze 207, ami súlyos diszkriminációnak tekinthető. Román álláspont: a romániai magyar egyetemi hallgatók tekintélyes része Magyarországon tanul, ezért nem indokolt egy állami magyar egyetem fenntartása. Valójában körülbelül 2900 román állampolgárságú magyar diák tanul magyarországi egyetemeken, főiskolákon. Ez kevesebb, mint a romániai magyar egyetemi hallgatók 10 %-a. A BBTE vezetői szerint a BBTE magyar tagozata széleskörű autonómiának örvend. Ez nem igaz. Az egyetem szenátusa figyelembe sem vette 149 magyar oktatónak három magyar tannyelvű kar létesítésére vonatkozó kérését, a Matematika-Informatika Kar tanácsa is elutasította az informatika szakos magyar oktatók egyöntetű kérését, hogy hozzanak létre magyar tannyelvű informatika tanszéket. A BBTE jogi karán a román kari vezetés megakadályozta a magyar oktatás megszervezését, melynek következtében jelenleg mindössze egyetlenegy főállású magyar oktató dolgozik a jogi karon. A magyar tagozat órái gyakran több tanszéken vannak szétszórva, nem lehet egy álláshoz kötni őket, így pályázatot sem lehet hirdetni betöltésükre. Mivel nincs döntéshozói szerepkörük, a magyar oktatók gyűlései informálisak. A BBTE vezetőinek álláspontja: a magyar karok és az önálló magyar egyetem létesítése nincs megtervezve. Valójában 1998-ban részletes terv készült egy magyar egyetemi campus megvalósítására, de a román vezetés megakadályozta ezt. Román álláspont: a magyar oktatók megfelelő arányban képviseltetik magukat az egyetem vezetőségében. A valóság: míg a Babes és a Bolyai egyetemek egyesítése után a dékánok fele magyar nemzetiségű volt, ma már csak a két teológiai kar dékánja magyar. Egyetlen természet-, humán- vagy társadalomtudományi karnak sincs magyar dékánja. Román álláspont: a BBTE multikulturális egyetem. Valójában az egyetemnek a magyar nyelv nem hivatalos nyelve. Az egyetem csak román nyelven ad ki okleveleket. Román álláspont: a magyar egyetem, a magyar karok elveszítenék az egyetemi könyvtárakban levő könyveket. Valójában a könyvek a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár leltárába tartoznak, nem pedig a BBTE leltárába. Tariceanu miniszterelnök épp a román–magyar közös kormányülést követő sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy nem ért egyet a BBTE magyar tannyelvű karainak létrehozásával. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium nyilvános állásfoglalásban és az egyetemnek küldött miniszteri átiratban közölte, hogy nem ért egyet a magyar karok létrehozásával. Emil Boc, a kormánykoalícióban résztvevő Demokrata Párt elnöke és egyben Kolozsvár polgármestere szintén nyilvános állásfoglalásban vetette el a magyar karok létrehozásának tervét. Az egyetem vezetői nyilatkozatok egész sorában támadták a magyar oktatók önállósulási törekvéseit, és fenyegették az ügy támogatóit. Román álláspont: érthetetlen a magyar oktatók elégedetlensége, hiszen az ország összes állami egyeteme közül a Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosítja a legtöbb jogot a magyar felsőoktatás számára. Valójában a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem a BBTE-vel szemben megvalósította a tényleges kétnyelvűséget: egy román és egy magyar tagozattal működik, a beiskolázott diákok fele-fele kerül az egyes tagozatokhoz. A szakok indításáról a tagozatok önállóan döntenek. Karok nincsenek, az egyes tagozatok önállóan szervezhetnek tanszékeket, az intézménynek mind a román, mind pedig a magyar hivatalos nyelve. A Bolyai Kezdeményező Bizottság három vezetője rágalmazó és fenyegető levelet kapott az egyetem rektorától, ami szintén megjelent az egyetem hivatalos lapjában. A levélben a rektor retorziókat is kilátásba helyezett. /Bolyai Kezdeményező Bizottság: Tények, érvek az önálló Bolyai Egyetem ügyében. Kiegészítés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7., folyt: ápr. 10., 13./

Elhunyt Pál Árpád /Hodgya, 1929. jún. 25. – Kolozsvár, 2006. júl. 21./ konzultáns egyetemi tanár, a Babes–Bolyai Tudományegyetem volt rektor-helyettese, a Matematikai és Informatikai Kar volt dékánja, az Egyetemi Csillagda igazgatója. A Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakán tanult, 1952-ben évfolyamelsőként államvizsgázott. Az egyetemen maradt, tanársegédként. Az akkori lehetőségek és szokások szerint a Szovjetunióba küldték, a tudományok kandidátusa cím megszerzésére, ahol 1952–1956 között nyert továbbképzést. Egyetemi oktató volt a Bolyai, majd a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, 1961-ben lett docens, 1972-ben egyetemi professzor, majd 1995-től a Mechanikai és Csillagászati Tanszék konzultáns professzora. A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBT) szenátusának tudományos titkára (1968–1972); a BBT Matematikai Karának dékánja (1976–1984); a BBT rektor-helyettese (1984–1990); a kolozsvári Matematikai Intézet igazgatója (1976–1984, 1986–1990); az egyetem új Csillagvizsgálójának alapító igazgatója (1977); az Országos Tudományos és Műszaki Tanács alelnöke (1973–79). Több szakfolyóirat szerkesztésében is jelentős szerepet játszott. Tudományos munkásságának rövid számbavétele: 10 könyv (monográfiák, tankönyvek, egyetemi jegyzetek); a BBT keretében több mint 30 éve működő Égi mechanika és űrkutatás témájú tudományos szeminárium 10 kötete; több mint 150, hazai és külföldi szakfolyóiratban egyedül vagy munkatársakkal publikált szakdolgozat. Tudományos munkája elismeréseként több csillagászati egyesület és Tudományos tanács választotta tagjai közé. /Dr. Szenkovits Ferenc tanszékvezető docens, Mechanikai és Csillagászati Tanszék: Pál Árpád (1929–2006). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Lemondott szenátusi tisztségéről Egyed Emese, a Bölcsészkaron működő Magyar Nyelv és Irodalom tanszék vezetője, tiltakozásképpen a BBTE-n kialakult kilátástalan helyzet miatt. A politikatudományi szak magyar vezetője, Bakk Miklós, november 29-én jelenti be hivatalosan, hogy amennyiben nem hívnak össze rendkívüli szenátusi ülést az állásukból elbocsátott Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédek ügyének megvitatására, szintén lemond. A szavazáson résztvevő magyar tanárok egyöntetű tanúsága szerint Kovács Lehel és Hantz Péter kizárását az egyetemről magyar részről a pszichológia, illetve a két teológia kar képviselői szavazták meg. Különösen az utóbbiak váltottak ki megdöbbenést a magyar közvélemény szintjén, eddig ugyanis a magyar történelmi egyházak egyértelműen kiálltak a Bolyai Egyetem és az önálló magyar karok ügye mellett. A szenátusi ülésen a Római Katolikus Teológia Kart Marton József dékán, míg a Protestáns Teológia Kart Buzogány Dezső képviselte. November 28-án számos személyiség, politikai és más jellegű szervezet tiltakozott a két magyar oktató kizárása ellen. Az egyetem magyar oktatói szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között tájékoztatnak arról, hogy a kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói közül Nagy László és Salat Levente (rektor-helyettesek), Benedek József, Egyed Emese, Magyari Tivadar, Sárkány Kiss Endre, Veress Károly, valamint Vincze Mária szavazott. Hozzájuk a Fizika Kar dékánja, Simion Simon, és két magyar diákszenátor is csatlakozott, Petru Blaga, a Matematika Kar dékánja pedig tiltakozott az eljárás ellen. A harminchárom aláíró elfogadhatatlannak tartja ezt a szerintük 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaik védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállal a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal. Külön tiltakozott a Fizika Kar magyar oktatási vonala. Ebben kifejtették: bár nem értenek egyet a tanársegéd (azaz Hantz Péter) radikális módszereivel, úgy gondolják, hogy az egyetemről való kizárás nem tükrözi az intézmény demokratikus hagyományait. A szólás- és véleményszabadságnak, a bíráló magatartásnak továbbra is az akadémiai környezet sajátosságának kell maradnia. Az elsietett szenátusi döntés pedig árt az egyetem arculatának. A közlemény aláírói: Nagy László egyetemi tanár, rektor-helyettes, Néda Zoltán, egyetemi tanár, Búzás Gábor előadótanár, Karácsony János előadótanár, dékán-helyettes, a magyar oktatási vonal felelőse, Sárközi Zsuzsanna előadótanár, Simon Alpár előadótanár, Póra Melinda-Katalin tanársegéd. Az egyetem tanárai aláírásgyűjtést kezdtek el a Transindex internetes portálon. Minden egyes csatlakozó aláírás nyomán automatikus üzenet érkezik a BBTE rektori hivatalának postaládájába. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete is tiltakozott a szenátus döntése ellen. Nyilatkozatukban Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők leszögezték: a két adjunktus tevékenysége során az egyetem státusával kapcsolatban fejtett ki véleményt, ami beletartozik a szabad véleménynyilvánítás gyakorlatának jogkörébe. Az egyetem rektorának kezdeményezése, valamint az egyetem szenátusának szavazata szöges ellentétben van mind az akadémiai szellemmel, mind egy multikulturális intézménytől elvárható toleranciától. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői tiltakoznak a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen és felkérik a BBTE vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét. Az RMDSZ europarlamenti megfigyelői, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Attila az uniós fórumok előtt foglalnak állást. Beadványukban kiemelik a kontrasztot a kolozsvári egyetem nemrég Brüsszelben bemutatott kiállításának üzenete, valamint az itthoni valós helyzet között. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös állásfoglalásban tiltakozott. Úgy vélik: a román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. A MIT és a MIÉRT követeli, hogy vonják vissza a döntést, továbbá felhívják az erdélyi magyar és román közképviselet tagjait: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse. Kovács Lehel elmondta: még nem kapta kézhez a munkaszerződés felbontásáról szóló döntést, ellenben eljutott hozzá egy rendkívül furcsa idézés. A feladó egy úgynevezett Kutatási Bizottság, amelynek létéről mindmáig nem tudott, mi több, az idézésen sem fejléc, sem pecsét, sem aláírás nem látható. Hantz Péter körül nehezen magyarázható események zajlanak. A menesztett tanársegédet telefonon felhívta egy Dobrescu néven bemutatkozó személy, aki azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja. Felszólította Hantzot, hogy a saját érdekében sürgősen jelentkezzen Bukarestben, mert valamiféle eljárás indult ellene. A teológia karok vezetőinek szavazatával kapcsolatosan a Szabadság megkérdezte az illetékes egyházfőket is. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek elmondta: addig nem nyilatkozik a kérdésről, amíg az érintettet, Marton József dékánt személyesen is meg nem hallgatja, de álláspontját azután sem óhajtja közölni a sajtóval. Hasonlóan válaszolt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő kifejtette, hogy az egyházkerületi tanács megvitatja majd a kérdést, véleményét azonban ő sem hajlandó nyilvánosságra hozni. Egyedül Tőkés László református püspök nyilatkozott. Mint fogalmazott, tárgyalt az esetről Pap Gézával és Juhász Tamással, a Protestáns Teológiai Intézet volt dékánjával, és mindannyian egyértelműen elítélték Buzogány Dezső szenátusi magatartását. Szomorúan vették tudomásul azt, hogy mind a református, mind a római katolikus egyházban akadnak olyan emberek, akik megtörik a történelmi magyar egyházak magyar egyetem iránti eddig osztatlan támogatását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kiáll Hantz és Kovács mellett a magyar közvélemény. A magyar egyetemi vezetők a tömeges lemondást fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Nagy László és Salat Levente, a két magyar rektor-helyettes átiratot küldött a BBTE rektorának, amelyben tiltakozásukat fejezik ki az ellen, ahogy az egyetem vezetősége a két magyar oktató táblakitevési akcióját kezelte. Szerintük a rektorátus több formai hibát is elkövetett ez ügyben. Nem ismertették a helyzetet a szenátus kollégiumával, sőt, az érvényben lévő szabályok ellenére nem konzultáltak a magyar tagozatvezetéssel a két magyar oktató elbocsátásáról. Másodsorban a szenátus úgy hozta meg döntését, hogy előtte nem vitatták meg a szóban forgó kérdést. Harmadsorban úgy vélik, mivel a szenátusi szavazáson nem vették figyelembe a tartózkodásokat, a 70 mellette és a 9 ellene szavazattal hozott döntés nem érvényes. A két rektor-helyettes rendkívüli szenátusi ülés összehívását is sürgette. A BBTE magyar oktatóinak egy csoportja szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben többek között ez áll: „Alulírottak elfogadhatatlannak tartjuk ezt az 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal.” Ezt a szolidaritási nyilatkozatot lapzártáig 72 oktató támogatta aláírásával. Ez a szám a magyar oktatók több mint egyharmadát jelenti. A fizika szak magyar oktatói levélben tiltakoznak Nicolae Bocsan rektornál Hantz Péter menesztése ellen. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Tiltakozáshullám követte Hantz és Kovács kirúgását az egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Hat–hét darab magyar és német nyelvű táblát juttatott el a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Filológia Karára. December 5-én beidézték a rendőrségre Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédeket, akik azonban nem tettek eleget a felszólításnak. A BKB alelnökei ugyanakkor vizsgáló bizottság létrehozását kérték Mihail Hardau tanügyminisztertől. Egyed Emese magyar tanszékvezető felhívta a figyelme arra, hogy a római katolikus és a református vallástanárképzőn ott vannak a magyar feliratok, és ezek elhelyezése ellen senkinek nem volt kifogása. Nicolae Bocsan rektor december 4-én átiratot juttatott el a magyar tagozat képviselőihez, amelyben arra kérte őket, hogy állítsanak jelölteket a megüresedett rektor-helyettesi tisztségekre. Magyari Tivadar, az ügyvezető bizottság tagja közölte: az ügyvezető bizottság nem vesz részt a BKB akcióinak szervezésében, mert pontos mandátuma van, és tevékenységében kizárólag azt követi. A magyar tagozat jelenlegi ügyvivői kitartanak amellett, hogy az eddigi beadványokra a rektori hivatalnak konkrét, megoldásokra is kitérő részletes választ kell adni, mind táblaügyben, mind a magyar tagozat szervezési formájával kapcsolatban. Ugyanakkor kitartanak amellett, hogy a két elbocsátott tanársegéd munkájára a magyar tagozatnak szüksége van. Tovább gyűlnek a két magyar tanársegéddel szolidarizáló állásfoglalások. Újabban a Kárpát-medencei országok magyar diákszervezete (ÖSSZHANG), a BBTE Matematika és Informatika Karának diákjai, valamint az ESIB – Országos Hallgatói Szervezetek Európai Szövetsége követelte a BBTE szenátusi döntésének visszavonását. /P. A. M.: Kifüggeszthetik a feliratokat a Filológia Karon. Beidézték a rendőrségre Hantz Pétert és Kovács Lehelt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának magyar oktatói tiltakozásukat fejezték ki Kovács Lehel kollégájuk munkaszerződésének felbontása miatt. Közleményük szerint a munkaszerződés felbontása előtt a rektor nem kérte ki a véleményüket, most pedig rájuk hárítja a felelősséget, hogy oldják meg a fiatal magyar tanársegéd elbocsátásának következtében előállt helyzetet, vagyis tartsák meg az óráit és vizsgáztassák le a diákokat. Hozzáteszik: kollégájuk munkájára a karnak szüksége van. Felháborítónak tartják, hogy az egyetemvezetés diktatórikus módon próbálja megoldani az egyetemen felmerülő problémákat. A tiltakozást aláírták: Balázs Márton, Bege Antal, Ionescu Klára, Kassay Gábor, Kása Zoltán, Kolumbán József, Oláh-Gál Róbert, Robu Judit, Ruff Laura, Somogyi Ildikó, Sándor József, Soós Anna, Szenkovits Ferenc. /Tiltakozás Kovács elbocsátása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

Két napon át 20 erdélyi középiskola 149 diákja vett részt a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban megrendezett Erdélyi Magyar Matematikaversenyen. A február 11-i díjkiosztó ünnepségen 76 diák vehetett át dicséretért, továbbá első, második és harmadik helyezésért járó oklevelet, ajándékot, illetve pénzjutalmat. Varga László igazgató eredményesnek és sikeresnek értékelte a versenyt. Az Erdélyi Magyar Matematikaverseny a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny erdélyi válogatója. A román Oktatási Minisztérium elismeri az itt nyert diplomát, és például a Babes–Bolyai Tudományegyetem Matematika–Informatika Karán beleszámítják a felvételi pontrendszerbe a magyar, román és angol tagozaton egyaránt. /Takács Éva: XVII. Erdélyi Magyar Matematikaverseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./

Megfelelő támogatás mellett a Babes–Bolyai Tudományegyetemen van jövőjük a különböző szakmákban jártas erdélyi fiataloknak a tudományos kutatások területén – hangzott el október 23-án Kolozsváron a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén. A Korunk kulturális lap októberi, illetve a ME.DOK médiával, sajtótörténettel és kommunikációval foglalkozó kiadvány idei második számának bemutatója kapcsán a jelenlévők a fiatalok kutatási kultúrájáról vitatkoztak. Magyari Tivadar szociológus, a BBTE magyar tagozat-vezető rektor-helyettese elmondta: a huszonéves kutatói mezőny egyre inkább kezd megerősödni. Veres Valér szociológus, egyetemi adjunktus szerint megfelelő háttérintézményekre szükség van – ilyen a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, vagy a Jakabffy Elemér Alapítvány. Dóczy Örs, a Hungarológiai Doktori Iskola hallgatója kiemelte: Erdély több városában vannak sikeres műhelyek, de a legtöbb ilyen iroda a pályázatokon alapszik. Soós Anna, a Matematika és Informatika kar docense a fenti intézmények szerepét a tehetség és az utánpótlás támogatásában tekinti fontosnak. Kádár Magor, a Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar oktatója Barabási László csíkszeredai származású professzor optimista gondolatát idézte: a nyugati országokba elvándorolt kutatók egy része visszajön, telve tapasztalatokkal, amelyeket itthon hasznosíthat. Szabó Zsolt egyetemi tanár, a Művelődés főszerkesztője a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet esetében az önerő és a saját kezdeményezés szerepét hangsúlyozta. Jakab-Benke Nándor a legfőbb célok között az akkreditációt nevezte meg. A beszélgetésen jelen volt Székely István, a Magyar Kisebbség felelős szerkesztője is. /Ferencz Zsolt: Fiatal kutatók provokációja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Andrei Marga ismét rektor lesz a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), miután egyedül ő nyújtotta be a rektorjelöltséghez szükséges iratokat. Nicolae Bocsan jelenlegi rektor nem indul a választáson. Marga Bocsan előtt betöltött már két rektori mandátumot. A magyar tagozat felelős rektor-helyettesi tisztségre Magyari Tivadar jelenlegi rektor-helyettes pályázik. Az eddig lezajlott választásokról Magyari Tivadar elmondta: a legtöbb tanszéken és karon jelentős mértékű fiatalítás történt a vezető funkciót betöltő magyar oktatók körében. A karokon legnagyobb funkciót betöltő magyar dékán-helyettesek: matematika és informatika: Soós Anna; fizika: Nagy László; kémia: Majdik Kornélia; biológia: Forrai Ferenc; közgazdaságtan: Juhász Jácint; történelem: Fogarasi Rüsz Enikő; szociológia: Magyari Tivadar; politológia, kommunikáció és újságírás: Salat Levente; földrajz: Benedek József; színház: Hatházy András; pszichológia és neveléstudomány: Fóris-Ferenczi Rita, bölcsészkar: Pozsony Ferenc. A református vallástanárképző karon Buzogány Dezső, a római katolikusoknál pedig Nóda Mózes lett a dékán. /Borbély Tamás: Várhatóan Andrei Marga lesz a BBTE rektora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Aradon a Jelen Ház kávézójában működő Jelen Galériában megnyílt Reketes Zelma aradi képzőművész Előtérben a virágok című festménytárlata. A művészt és alkotásait Kett Groza János képzőművész és Puskel Péter újságíró mutatta be. Reketes Zelma Székelymuzsnán született, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Matematika–mechanika Karán végzett 1973-ban történt nyugdíjba vonulásáig matematikatanár volt. 2006-ban elvégezte az Aradi Művészeti Népiskolán a festészet szakot. /Kiss Károly: Virágok a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

Soós Anna rektorhelyettes: versenyképes oktatást szeretnének nyújtani Erdélyben, magyarul is
Kerekasztal-beszélgetés a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának jövőjéről
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának jövőképéről tartottak kerekasztal-beszélgetést az evangélikus püspökség Reményik Sándor Galériájában, a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezésében. Egyed Emese, a BBTE Magyar irodalomtudományi Intézetének professzora az egyetem két új magyar rektorhelyettesével – Soós Annával és Nagy Lászlóval – beszélgetett el a rendezvényen. A házigazda Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök a téma időszerűségét és érdekességét emelte ki. Ennek ellenére a rendezvény kevés résztvevőt vonzott. Az alig húsz fős közönség jó része ugyanis nyugdíjas egyetemi oktató volt. A BBTE közel 300 magyar oktatójából nagyon kevesen vettek részt az eseményen. Egyed Emese professzorasszony ki is emelte: „lélekben biztos többen vannak velünk, mint ahányan eljöttek”.
Egyed Emese professzor hangsúlyozta: azért fogadta el a moderátori szerepet, mivel két év megszakítás mellett 1980 óta tanít. Oktatói pályáját a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban kezdte, majd 1990 óta a BBTE oktatója, jelenleg professzor, doktorátusvezetési joggal, tehát folyamatos kapcsolatot ápol az ifjúsággal.
A moderátor kérésére mindkét rektorhelyettes bemutatkozott. Soós Anna 1982-ben végezett el a BBTE matematika karán, 1996-ban pedig a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem számítástechnikai szakán szerzett diplomát. Eleinte Kézdivásárhelyen volt középiskolai tanár, az 1996/1997-es tanévtől pedig a BBTE Matematika és Informatika Karának oktatója. 2005-től a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézetben vállalt közéleti szerepet. Soós Anna megemlítette azt is, hogy tagja az Erdélyi Kárpát-Egyesületnek, és még az 50 kilométeres táv legyaloglása sem okozott neki gondot.
Nagy László 1994 óta tanít a BBTE-n, ezt megelőzően a kolozsvári műegyetem oktatója volt, illetve középiskolai fizikatanár. 1992-ben Debrecenben doktorált. Most örömmel nyugtázta, hogy az egyetem Fizika Karán sok doktorandus és posztdoktori képzésben résztvevő fiatal kutató tevékenykedik. 2004–2007 között már elvállalta a rektorhelyettesi tisztséget, most pedig a kollégák biztatására jelöltette magát; ugyanakkor örül, hogy most Soós Annával együtt dolgozhat.
Báthory hagyományaira építhetünk
Soós Anna rektorhelyettes mottójául a „voltunk, vagyunk, leszünk”-et választotta. Soós szerint a mostani egyetemi oktatók is arra a hagyományra építhetnek, amelyet az egyetemalapító Báthory teremtett meg, mivel most is versenyképes, színvonalas oktatás kialakításán fáradoznak. Soós Anna konkrét számadatokkal szolgált: a BBTE 21 karán 42 ezer hallgató tanul; ezek közül 6500 a magyar tagozaton, további több mint 3000 magyar fiatal pedig az angol vagy a német nyelvű oktatást választotta. Az egyetemen jelenleg közel 300 magyar nyelvű oktató tevékenykedik. Soós Anna emlékeztetett arra, hogy az 1990-es években Szilágyi Pál akkori rektorhelyettes indította el a magyar tagozat önállósodását, amely több éven át tartott. Soós örömmel nyugtázta, hogy a 2011-ben elfogadott és életbe lépett tanügyi törvény értelmében megejtett rangsoroláskor a BBTE a bukaresti tudományegyetem után a második lett országos szinten. – A romániai egyetemek rangsorolásán elért második helyet a BBTE nem érhette volna el a magyar oktatók hozzájárulása nélkül. Ezzel a román kollégák is tisztában vannak – hangsúlyozta Soós Anna. Megtudtuk továbbá, hogy 2013-tól átszerveződik a tanárképzés, mivel bevezetik a didaktikai magiszteri képzést. Ez konkrétan azt jelenti, hogy bármelyik tanárképző szakon a három éves alapképzést kötelező módon kétéves mesteri követi – csak így pályázhatnak meg tanári katedrákat a fiatal végzősök. Soós kifejtette: fontosnak találja, hogy a tanári magiszteri programok visszakerüljenek a szakintézetekbe. Egy pár évvel ezelőtti döntés értelmében ugyanis a didaktikai tárgyakat nem a szaktanszék, hanem az egyetem hatáskörébe tartozó továbbképző intézet bonyolította le. A BBTE jövőjét illetőn Soós úgy vélte: az eredményekből nem engedve, az egyetem vezetőségével együttműködve, versenyképes oktatást szeretnének nyújtani Erdélyben, magyarul is.
Az oktatóktól függ a magyar tagozat önállósága
Nagy László rektorhelyettes a jelölési pályázatában is megfogalmazott elveket ismertette: a magyar tagozat önállósodásának megerősítése, az oktatás minőségének szinten tartása, a tudományos kutatás felkarolása és a társadalommal való kapcsolat fenntartása. – A legtöbb döntési jogkör az intézményekhez került. Most már csak rajtunk, a magyar tagozat oktatóin áll, hogy mennyire élünk ezekkel a lehetőségekkel. A magyar tagozat önállósága tehát rajtunk, oktatókon múlik. Ám, hogy ez ténylegesen megvalósuljon, minden oktatónak többletmunkát jelent – tette hozzá.
Nagy László biztosította a jelenlevőket, hogy a BBTE-n az alapképzés világszintű; szerinte a gondok a mesteri és a doktori képzésben vannak. Nagy elképzelése az, hogy a mesteri tanulmányokat folytató fiatalok 50 százaléka dolgozni kényszerül, ezért nem tudja teljes idejét és energiáját a tanulásra fordítani; ehhez még az is hozzájárul, hogy a munkaerőpiacon a mesteri diplomának nincs meg a kellő értéke; azaz a mesteri tagozatot elvégzett diák nem kap több fizetést, mint a pusztán alapképzésben részesült társa. A doktori témavezetés kapcsán felmerült gondokról Nagy László elmondta: a magyar doktorátusvezetők hiánya azzal is magyarázható, hogy az egyetemen vannak olyan oktatók is, akik 10-15 éve nem publikáltak, és ezért nem pályázhattak meg magasabb szintű oktatói tisztséget; 2009 óta pedig a kormány leállította minden docensi és professzori állás meghirdetését.
– A célunk a világszínvonal elérése mind az oktatásban, mind a tudományos kutatásban. Azonban nem csak szakembereket, hanem széles látókörű értelmiséget kell kinevelnünk. Az erdélyi társadalomnak szüksége van egy világszintű egyetemre, ahol magyar oktatás folyik – összegzett Nagy.
Hiányoznak a magyar doktorátusvezetők
Soós Anna rektorhelyettes véleménye szerint a doktorátusvezetést megoldhatja az új tanügyi törvényben előírt habilitációs rendszer bevezetése, amely nem kötné se a docensi, se a professzori címhez a doktorátusvezetést. Megtudtuk: a minisztérium már elküldte az egyetemnek a habilitációs folyamat elindításához szükséges kritériumrendszert.
Egyed Emese egyetemi oktatónak a magyar intézetek fenntarthatóságára és pénzügyi önállóságára vonatkozó kérdésére a rektorhelyettesek elmondták, hogy a magyar intézetvezetőknek a napokban kell benyújtaniuk a meghirdetett állások jegyzékét, amelyet a kari tanácsnak jóvá kell hagynia. A pénzügyi önállóság bizonyos mértékben függ az állam által hallgatónként kifizetett fejkvótától is. Úgy tűnt: ebben a tekintetben nagy eltérések mutatkoznak, hiszen azon a szakon, ahol kevés a diák, a fizetések alacsonyabbak, a plusz órákat sem fizetik az oktatóknak; a népszerűbb szakokon sok diákra kevés oktató jut, de olyan esetről is tudtak a rektorhelyettesek, hogy hiába hirdettek meg oktatói állást, senki sem jelentkezett, mivel a magáncégek sokkal jobb fizetést kínáltak, mint az egyetem.
Kül- és belföldi együttműködésekről
Egyed Emese felvetette, hogy a BBTE magyar oktatóinak együtt kellene működniük a többi romániai egyetemmel, ahol magyar oktatás folyik, illetve jó lenne olyan találkozókat szervezni, ahol a BBTE 300 magyar oktatója megismerkedhet egymással, ezzel legyőzve az Egyed Emese által említett „félelmetes elidegenítést”.
Horváth Zoltán, a budapesti ELTE nemzetközi ügyekkel megbízott rektorhelyettese szerint „Budapest és Kolozsvár már megtalálta a közös hangot”. Megtudtuk: Horváth Zoltán négy éve vendégtanár a BBTE matematika karán. – Az ELTE célja a kolozsvári mesteri és doktori képzés erősítése anélkül, hogy elszívó hatást gyakorolnánk az itteni fiatal végzősökre – tette hozzá Horváth. Soós Anna ennek kapcsán elmondta: már működik az a közös doktori program az ELTE és a román állam között, amelynek révén a végzősök kettős diplomát kapnak, és ez a mesteri képzésre is kiterjeszthető.
Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja pedig a magyarországi és a romániai magyar egyetemi oktatók közötti összetartásra buzdította a jelenlevőket.
Szilágyi Pál, a BBTE volt rektorhelyettese visszaemlékeztetett arra, hogy a BBTE-n 1996-ban elkezdődött önállósodás sem volt zökkenőmentes, ám akkor a magyar egyetemi oktatók egyöntetűen támogatták ezt. Vekov Károly egyetemi oktató arra figyelmeztetett, hogy az országban észlelt általános felsőoktatási gondok mintegy eltakarják a kisebbségek hasonló problémáit.
A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult helyzet miatt nagy mértékben a politikum hibáztatható.
Elhangzott még az is, hogy a „diplomagyárak” elcsalják a diákokat, akiknek tudást nem, csak „papírt” biztosítanak. Kolumbán József a BBTE-nek a székelyföldi kihelyezett tagozataira irányította a jelenlevők figyelmét, Somai József pedig úgy vélekedett: a felsőoktatás egésze zsákutcában van.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Büszkék lehetnek a BBTE-re a tanárkollégák és a hallgatók is
Beszélgetés Soós Annával, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettesével
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen idén tavasszal választottak új vezetőséget az oktatók és a hallgatók. Február végén a magyar tagozat oktatói titkos szavazással Soós Anna egyetemi tanárt, a Matematika és Informatika Kar addigi dékánhelyettesét választotta meg a magyar oktatásért és a tagozatért felelős rektorhelyettesnek.
– Az első hónapok izgalmai és a beilleszkedés után, kérem, ismertesse rövid távú feladatait, elgondolásait, amelyeket még ebben a tanévben kíván megvalósítani.
– A törvénykezés változása miatt a legsürgősebb feladat az oktatás szervezését és működését meghatározó szabályzatok elkészítése: záróvizsga, felvételi, kreditrendszer alapján működő oktatás, külföldön szerzett tanulmányok elismerését szabályozó határozat. Fontos szerepet játszik az egyetem népszerűsítése. Ősszel emlékezünk meg a hagyományos értelemben vett egyetem indulásának 140. évfordulójáról.
– Nagy vitát váltott ki az a tavasszal kibocsátott tanügyminisztériumi rendelet, miszerint az egyetemeknek ettől az évtől kezdődően felvételi vizsgát kell szervezniük. Mind ön, mind a BBTE rektora hangsúlyozta: a hagyományos értelemben vett felvételi vizsgát csak jövő tanévtől kezdődően vezetik be. Mit old meg ennek az intézkedésnek az életbe léptetése például a most kevésbé népszerű szakok esetében?
– Régi tapasztalatunk, hogy azok a fiatalok a legmotiváltabb diákjaink, akik úgy iratkoznak be valamelyik szakra, hogy hónapok vagy inkább évek óta ezt választották, ezt szeretik, ebben látnak érvényesülési lehetőséget. Ők különböznek azoktól, akik szinte találomra választanak szakot. Vannak olyanok is, akik a beiratkozás napján Kolozsváron leszállnak a vonatról, és még az állomáson sem tudják, hova akarnak felvételizni. Egy felvételi próba kiemeli azokat, akik tudatosan választanak szakokat. A most kevésbé népszerű szakok idővel újra benépesedhetnek, mert hiány keletkezhet egyes területeken. Matematikatanárból például máris hiány van. A felvételi próbatétel olyan vizsga, amit az egyetem ellenőriz. Mi bízunk ugyan az érettségiben, de magunk szeretnénk közelebbről felmérni a lehetséges diákok eddigi tudását, amire nekünk alapoznunk kell az egyetemi éveik alatt. Az idei felvételin annyi változás lesz, hogy nem vesszük figyelembe a középiskolai átlagot, csak az érettségin elért eredményeket.
– Mind a köz-, mind a felsőoktatásban sokan aggódnak a fejkvóta bevezetése miatt. Igaz, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók és hallgatók nagyobb fejkvótában részesülnek, mégis sokan azt hangoztatják, hogy a fejkvóta nem lesz elegendő egy-egy hallgató képzésének fedezésére, és úgynevezett kiegészítő (komplementáris) támogatásra lesz majd szükség. Okoz-e a fejkvóta bevezetése valamilyen zökkenőt a BBTE működésében? Mikor is kell ezt bevezetniük?
– A BBTE kiemelt helyen szerepelt a tavaly, amikor az ország egyetemeit rangsorolták, és ez azzal is jár, hogy viszonylag jobban finanszírozzák, mint más egyetemeket. Tulajdonképpen nem fejkvóta jár az egyetemnek, hanem bizonyos számú hallgató költségeit téríti meg az állam. A komplementáris finanszírozás pedig egyik formája az egyetemek fenntartásának, tehát az állandóan létezik, nem csak „szükség esetén” juttatják. Egyelőre úgy néz ki, hogy az új törvény alapján jobb és kiszámíthatóbb pénzügyi rendszerbe kerülhetnek az egyetemek – főleg a miénkhez hasonló nagy egyetemek – de minden azon múlik, hogy mennyi pénz lesz az államkasszában, és miképpen fogja az új kormány folytatni ezt az új rendszert. Fontos, hogy ezután az egy diákfőre eső költségtérítést nem évenként kapja meg az egyetem, hanem az illető szak egész időtartamára, tehát 3-4 évre.
– A Járosi Andor Keresztyén Műhely keretében április elején megtartott kerekasztal-megbeszélésen elhangzott, hogy a magyar intézetvezetőknek a napokban kell benyújtaniuk a meghirdetett állások jegyzékét, amelyet a kari tanácsnak jóvá kell hagynia. Hány új állást hirdetnének meg és mikor? Megszületett már a kari tanács jóváhagyása? Hol tart most ez a folyamat?
– A karok benyújtották az állásigényléseket, az egyetem elküldte a minisztériumnak, de az állások meghirdetése a minisztérium feladata. Ezeknek az álláshirdetéseknek meg kell jelenniük a Hivatalos Közlönyben. Mivel ezt megelőzően már elküldtünk a szaktárcához egy álláslistát, amelyet nem hagytak jóvá, ezért most nem dobálóznék számokkal. Várjuk ki a végét…
– Ugyancsak a Járosi-beszélgetésen nyilatkozta azt, hogy a minisztérium már elküldte a BBTE-nek a habilitációs folyamathoz szükséges kritériumrendszert. Milyen előrelépés történt ez ügyben április folyamán?
– A karok és intézetek minden információt pontosan megkaptak. Az egyetemen felmerült az is, hogy a habilitáció magas egyéni költségeit az egyetem átvállalja az egyes oktatóktól.
– Kérem, ismertesse a habilitáció (romániai) fogalmát. Úgy tudjuk, hogy ez a szó mást jelent a magyarországi felsőoktatásban, mint nálunk.
– A habilitáció nálunk is, mint általában külföldön a magasabb egyetemi rangok és a doktorátusvezetési jog elnyeréséhez szükséges. A habilitáció tulajdonképpen egy pályázat, ami felmutatja azokat a szakmai, tudományos eredményeket, amelyeket a pályázó elért azóta, hogy megszerezte a doktori címét. A benyújtott dokumentációt egy országos szakmai testület bírálja el. Ennek központi része egy habilitációs tézis, azaz egy összefoglaló jellegű tudományos dolgozat.
– Az eddig hangoztatott vélemények szerint a BBTE-t egyelőre nem fenyegeti a diákhiány. Ioan Aurel Pop rektor azonban a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy a BBTE diáksága 10 év alatt 10 ezerrel csökkent: 55 ezerről 44 ezerre esett vissza. A magyar hallgatók számában is megmutatkozik ez a közel 20 százalékos csökkenés? Ha igen, minek tudható ez be? Csak a negatív demográfiai mutatóknak?
– Soha nem volt 55 ezres a BBTE diáklétszáma, ez elég merész felkerekítés volt. A létszám a múlt évtized közepén megközelítette az ötvenezret. De valóban csökkent a létszám az utóbbi két-három évben. Nem annyira a felvételire jelentkezők számának csökkenése miatt, mint inkább amiatt, hogy sokan megszakították, abbahagyták tanulmányaikat. Egyre gyakoribb, hogy a diák másod- vagy harmadévtől nem folytatja az egyetemet, hanem elmegy egy időre dolgozni valahova. A magyar hallgatók körében egyelőre kisebb a csökkenés, és ez azzal magyarázható, hogy a BBTE az egyedüli állami magyar oktatást biztosító egyetem, tehát még mindig itt gyülekezik az egyetemet végezni akaró magyar fiatalok nagy része. Ugyanakkor ma már jóval kevesebben mennek Magyarországra tanulni, ez inkább csak a határmenti vidékekre jellemző.
– Szintén a Járosi-megbeszélésen hangzott el, hogy 2012 őszétől a tanárképzőn újításokat vezetnek be. Azaz a hároméves alapképzés után kötelező lesz kétéves didaktikai mesterkurzust elvégezni. Ez azt jelenti, hogy más szakokon elég a hároméves alapképzés ahhoz, hogy valaki a szakmájában elhelyezkedjen, míg tanárnak ötéves képzésre van szüksége? Mi történik azokkal a hallgatókkal, akik (tőlük független okok miatt) nem végzik el a kétéves mesterit? „Szegre akaszthatják” az alapképzést bizonyító diplomájukat?
– Az új törvény meg akarta adni a tanárképzésnek a kellő súlyát. Az alapképzést a mesterik egészítik ki, annak függvényében, hogy milyen pályára állna a végzős: tanári, tudományos, vagy valami alkalmazott-gyakorlati pályára. Épp most jelent meg a didaktikai mesterit szabályozó kormányrendelet. Igen fontos hozadéka, hogy az alapképzés mellett, jelentős pluszmunkával ugyan, de a tanárjelölt kettős szakosodást szerezhet. Nemcsak tanári pálya esetén lesz szükség a mesterire. Most már igen ritka az a szak, ahol az alapképzés után el lehet helyezkedni. A bolognai rendszerben háromlépcsős képzésről beszélünk, alapképzés, mesteri és doktori. Egyre többen megszerzik a doktori fokozatot is.
– Rektorhelyettesként hogyan tartja a kapcsolatot a BBTE magyar hallgatóival? Az önhöz érkezett jelzések szerint melyek a diákságnak az egyetemhez kapcsolódó legégetőbb gondjai? Tud-e ezeken segíteni?
– Nagyon jó a viszony a hallgatók képviselőivel, ők mind a magyar tagozat igazgatótanácsában, mind a szélesebb körű tagozati tanácsban képviselve vannak. Jó a viszony a Kolozsvári Magyar Diákszövetséggel is, közös rendezvényeink vannak, amiből kiemelkedik az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia. A kreditrendszer alapján működő oktatás szabályzatának elkészítésében a hallgatók véleménye is fontos volt.
– Felvetődött az is, hogy a BBTE 300 magyar oktatója alig ismeri egymást. Történt-e már valamilyen konkrét előrelépés ennek a hiányosságnak az orvoslására?
– Az elmúlt esztendő választási eseményei, kampánytalálkozók, vitaestek elég közel hozták egymáshoz az oktatókat. Közben internetes fórumok is alakultak. Új, fiatal arcok jelentek meg a szenátusban is. A közelmúltban pedig megszerveztük a magyar oktatók fórumát, ahol minden oktató jelen lehetett, és tematikus beszélgetések alakultak ki.
– Még rektorhelyettes-jelöltként hangsúlyozta, hogy a BBTE magyar tagozatának vezetőjeként együtt kell működnie a BBTE román rektorával. Zökkenőmentes volt eddig az együttműködés Ioan Aurel Poppal? Körvonalazódnak már olyan „kényes kérdések”, amelyekben feltehetőleg nem értenek egyet?
– Eddig konstruktív, egymásra figyelő magatartást tapasztalunk, az új rektor és más rektorhelyettesek nyitottnak tűnnek a mi dolgaink, elvárásaink felé. A 140 éves évfordulót közös konferenciával ünnepeljük.
– Melyek a BBTE-n folyó magyar oktatás erősségei, illetve hiányosságai? Ne felejtsük megemlíteni azt sem, hogy az egyetemek országos rangsorolásán a BBTE a második lett, a bukaresti tudományegyetem után.
– A második hely kiváló helyezést jelent, főleg egy nem fővárosi egyetemnek. A magyar oktatás erőssége a sok évtizedes tapasztalat, a kutatómunka kiemelt szerepe, az oktatók javarészének immár korszerű felkészültsége, a viszonylag kis tancsoportok átláthatósága. Hozzátenném mindehhez a szakok sokféleségét, amik jó áthallgatási lehetőségeket adnak – bár az ezeket nehezítő bürokrácián még sokat kellene enyhíteni. Hiányosság az egyes karok vagy intézetek szétszórtsága, az állami intézetekre jellemző nehézkes bürokrácia.
– Igaz, hogy csak rövid ideje foglalta el rektorhelyettesi tisztségét, de már felvetődött önben az, hogy megpályázna még egy rektorhelyettesi mandátumot négy év múlva? Mitől függ ez?
– Ezen még nem volt időm elgondolkodni, pillanatnyilag „fekete lyukként” működik a rektorhelyettesi irodám: reggel elnyel, és csak este enged ki. Csak addig maradok, ameddig használhatok a közösségnek, amely odaküldött.
– Hogyan látja a BBTE magyar tagozatának jövőképét 4-5 év távlatában?
– A diákok tudatában szeretném megerősíteni azt a képzetet, hogy a mesteri jelenti az egyetemi alaptanulmányokat, amely során a tanár-diák kutatómunka is megerősödik. Remélem, minden kolléga büszke lesz arra, hogy a BBTE tanára, a hallgatók pedig büszkén vallanak a BBTE-n töltött éveikről, ahol szaktudást, együttélést és kitartást tanulhattak, európai szinten.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Breviárium a Bolyaiakról
A Bocskai-házban szombaton délután mutatták be Oláh-Gál Róbert Bolyai-breviárium című kötetét abból az alkalomból, hogy Bolyai János napnyi pontossággal kétszáztíz éve született Kolozsváron. Kása Zoltán, a művet megjelentető Scientia Kiadó igazgatója, a rendezvény házigazdája, Bolyai János kedvenc Vivaldijának zenéjével vezette be a találkozót, hangsúlyozva, hogy Farkasról és Jánosról, az apáról és fiáról kevés valós adatot ismer a köztudat, amit most pótol ez a könyv.A kötetet méltató Szenkovits Ferenc, a BBTE Matematikai és Informatikai Intézetének igazgatója megerősítette: a szerző nem a két közismert nagyság tudományos munkásságát, hanem azok emberi megnyilvánulásait gyűjtötte össze és tálalta kordokumentumok formájában, valamint a témával kapcsolatban eddig megjelent saját írásaival. Oláh-Gál Róbert talán a legelkötelezettebb Bolyai-kutató, ráadásul matematikus, mégis ebben a kötetben életképek formájában fejezi ki tiszteletét a két erdélyi zseni iránt. A szerző szerint a Bolyaiak élettörténete az egész erdélyi magyarság belügye, levelezéseikből két varázslatos embert ismerhetünk meg. Oláh-Gál Róbert bővített tartalomjegyzék-idézéssel adott ízelítőt munkájából, melyet a nem matematikusok figyelmébe is ajánl. A bemutatón jelen volt Magdó János magyar főkonzul.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)

In memoriam Hatházi Annamária
(1958–2013)
„Ha valaki közületek ki akar tűnni, legyen a szolgátok, és ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája.” (Márk evangéliuma, 10, 43-44)
Hatházi Annamária tanárnő, Panna, ahogy mindenki ismerte és szólította, nem akart sem kitűnni, sem első lenni, mégis kitűnt, és elsők közé került, mert szolgált. Mindenek fölött szolgálta a tudományt, amelyben hitt, és az embert, az iskolát, a közösséget, amelyben és amelyért élt.
Hatházi Annamária 1958. november 4-én született Kolozsváron. Középiskolai tanulmányait a 11-es számú líceumban (a mai Báthory István Elméleti Líceumban) végezte 1977-ben. Ezt követően a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatika Karán, matematika szakon szerzett tanári oklevelet 1981-ben.
Tanári pályafutását 1981. szeptemberében a 2-es számú Általános Iskolában, Szamosújváron kezdte. Itt tanított 1990-ig. Ezt követően visszakerült Kolozsvárra, ahol előbb a Rákóczi (Grigorescu) negyedi 15-ös számú Általános Iskolában, majd 1993-tól 2000-ig az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban tanított. Eközben óraadóként a BBTE-n is oktatott: geometria szemináriumot és differenciálgeometria előadást tartott első- és másodéves diákoknak. Régi vágya, hogy egykori iskolájában taníthasson, 2000 szeptemberében valósult meg. Itt tanított haláláig.
Tanári munkájával párhuzamosan a MatLap szerkesztőségének egyik alaptagja volt. Több tankönyvet is lektorált, és ő is tankönyvszerző volt: Balázs Mártonnal írott analízistankönyve 2003-ban, majd ennek algebrával kiegészített változata 2006-ban jelent meg.
A legfontosabbnak a tanári tevékenységét tartotta, amelyet alapos, szívós és rendkívüli teherbírással végzett. Pontossága és lelkiismeretessége mind a diákjai, mind a tanárkollégái számára biztonságot nyújtott. Az órarendkészítésben kollégái mindig bízhattak abban, hogy mindenki számára a sokszor lehetetlennek tűnő kéréseket is figyelembe fogja venni, tehát a legoptimálisabb megoldásokat választja ki, ami egy nagy létszámú iskola esetében nem egyszerű kihívás. Minden helyzetben megértésről és segítőkészségről tanúskodott.
Matematikatanári munkája nem korlátozódott a tanórákra, hanem előkészítők sorával készítette tanítványait záróvizsgákra, egyetemi felvételikre, versenyekre. Diákjai mindig sikeresen szerepeltek a megmérettetésekkor, illetve a versenyeken: a tantárgyolimpia megyei és országos szakaszán, az Erdélyi és Nemzetközi Matematikaversenyen, a Zrínyi és a Gordiusz versenyek döntőjén.
Évek óta részt vett a Zrínyi Ilona Matematikaverseny Kolozs megyei fordulójának szervezésében, valamint a Kisokos Matematikaverseny szakmai előkészítésében.
Kiemelkedő munkájának elismeréseként 2004 és 2012 között számos díjban részesült: államelnöki, tanügyminiszteri és tanfelügyelőségi kitüntetésben. A 2012 novemberében átadott Farkas Gyula Emlékérem a matematikus szakma elismerését jelképezte, amit a legnagyobb megtiszteltetésnek tartott.
Tanári szolgálata és magatartása szinte követhetetlen példa, hiszen az alázat és egyszerűség, amellyel pedagógusi munkáját végezte, kevesek számára elérhető és megvalósítható, csak az képes rá, aki teljes lényével hinni tud benne.
Egyszerűen élt az iskolai közösségben, egyszerűen távozott is el, de hiánya pótolhatatlan.
Szabadság (Kolozsvár)

Paradigmaváltásra van szükség az oktatásban
A romániai tanárképzésben nincs esély semmilyen változásra, és ameddig a tanárnak nem adják meg azt az erkölcsi és anyagi megbecsülést, ami neki jár, addig a romániai közoktatásban sem várható számottevő javulás – hangzott el azon kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Járosi Andor Keresztyén Műhely szervezett. A Tanár nélkül nincs iskola című rendezvényen a romániai magyar tanárképzés volt a téma, az eseményt András Szilárd, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika Karának oktatója moderálta, beszélgetőtársai Soós Anna, a BBTE magyar tagozatért felelős rektorhelyettese, Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes, Kolumbán József emeritus professzor, a BBTE nyugalmazott egyetemi oktatója és Szőcs Domokos, a tanügyminisztérium vezérigazgatója volt.
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök köszöntőszavai után András Szilárd BBTE-oktató elsősorban a BBTE-n zajló tanárképzésről és az ehhez kapcsolódó társadalmi elvárásról kérdezte beszélgetőtársait.
Soós Anna azt sérelmezte, hogy a mostani egyetemi alapképzés egyforma elvárásokat fogalmaz meg mind a tanár, mind a kutatójelöltek számára, habár a 2011-ben elfogadott tanügyi törvény a tanárképzést szakmesteri elvégzéséhez kötötte. Szabadság (Kolozsvár)

Régimódi tanárképzés új problémákkal
A Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely és az Erdélyi Napló áprilisi vitafóruma a tanárképzés mai kérdéseire kereste a választ. Néhányat találtak, ám a kérdések többsége nyitott maradt.
A kolozsvári lutheránus püspökség Argay György termében ült össze a közönség, hogy a Tanár nélkül nincs iskola – A tanárképzés mai kérdései című vitafórum meghívottait – Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő helyettest, dr. Soós Annát, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettesét, dr. Kolumbán József matematika-professzort és Szőcs Domokost, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium Kisebbségi Oktatási Főosztályának vezérigazgatóját – meghallgassák. A vitaest moderátora, dr. András Szilárd, a BBTE előadótanára azzal indította a beszélgetést, hogy a pedagógusnak minden időben nehéz dolga van, mert egyrészt megpróbálja átörökíteni a hagyományt, másrészt új kihívásoknak kell megfelelnie.
A Matematika és Informatika Karon oktató tanár a romániai oktatásrendszer történetét is felvillantotta, kiemelve, hogy 1930 és 1958 közt az volt a pedagógusok célja, hogy megszüntessék az írástudatlanságot, ám az akkor kialakult tanárképzési rendszer máig ható következményekkel bír, ma is hasonló struktúra szolgálja a jócskán megváltozott igényeket. Soós Anna is azt sérelmezte, hogy a tanárképzés nem nőtte ki magát, vagyis alapszinten és mesteri szinten nyújt kiegészítő pedagógiai és módszertani képzést, miközben egy bizonyos szakból a kutatókkal azonos elvárásokat támaszt. Ezt a helyzetet módosította volna a 2011-es tanügyi törvény, ám a célirányos, kifejezetten a majdani pedagógusoknak szánt didaktikai mesterik meghiúsultak, maradt a zömmel elméleti tudósképzés kiegészítve a pedagógiamodul lehetőségével. A BBTE rektorhelyettese további hátrányként említette, hogy a monoszakon végzett diákok tanárként nem tudnak megfelelő óraszámban tanítani, ezért támogatandóak a duplaszakok. Soós Anna rendszerszintű megújítást lát szükségesnek a tanárképzésben és az oktatási struktúrában is, reményt látott ugyanakkor a duplaszakok megvalósulására és arra, hogy a pedagóguspályát vállaló diákokat ösztöndíjprogrammal segítsék. „Így megérezhetik annak szépségét, hogy mekkora hatással lehetnek a diákokra, és talán kevesebben hagyják el az oktatói pályát” – összegzett Soós Anna.
Diák nélküli tanügy
Kolumbán József megállapította, hogy bizony a matematikatanár-képzés területén szorít leginkább a cipő, ott jelentkezik a legtöbb probléma. Egyrészt azért, mert a tehetséges fiatalok érthető okokból nem választják a tanári pályát, másrészt a didaktikai oktatás igényel sürgős változtatásokat. Szőcs Domokos szerint húsz éve folyamatosan csökken a gyereklétszám, míg a tanárok létszáma állandó. „Olyan oktatásunk van, hogy diákok nélkül is egész jól elvagyunk. Ám bárhogy is legyen, az egész oktatási folyamat legfontosabb eseménye az osztályteremben történik, amikor az ajtót becsukják. Beszélhetünk tanügyi törvényről, költségvetésről, szakszervezetről, metodológiáról, vizsgatételekről, de az, hogy mi történik az osztályteremben, csakis a pedagógustól függ, oda pedig csak olyan ember mehet be, aki szereti azt, amit csinál, és csakis akkor lesz olyan a pedagógus, ha ezt idejében felfedezik. Ezért úgy gondolom, hogy a tanárképzés az óvodában kezdődik, mert minden oktatási szint egyformán fontos” – vélekedett a szakpolitikus.
Péter Tünde feltette a hazai viszonyok közt szinte megválaszolhatatlannak számító kérdést: mivel lehetne a diákokat a tanári pályára vonzani? Hiszen ma már legfennebb nyomokban tapasztalható az a megbecsültség, ami valaha övezte a pedagóguspályát. Ráadásul a teljes katedrához 18 óra szükséges, ami a matematika, magyar és román tantárgyakon kívül egyes helyszíneken csak töredékórákat jelent. Ezért a Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes azt javasolta, hogy megyénként gyűjtsék össze az egyes tantárgyak katedráit, így legalábbis Erdély tekintetében egységesebb képet nyernének s ezeket az adatokat egyetemi segítséggel a leendő pedagógusok számára is tegyék hozzáférhetővé.
Kolozsvártól nyugatra
Eklatáns példaként hivatkoztak többen a bánnfyhunyadi helyzetre, ahol nem találnak szakképzett matektanárt. Szőcs Domokos szerint arra, hogy hogyan lehet Kolozsvártól hatvan kilométerre odavonzani a megfelelő pedagógust, az illető településnek kellene megtalálni a választ, s abban többen egyetértettek, hogy a helyi közösségeknek nagy szerepe lehetne a tanárok megtalálásában és megtartásában. Az est házigazdája, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök szerint viszont a közösségeknek az az elsődleges feladata, hogy a politikai-társadalmi vezetést érzékennyé tegyék és kényszerítsék a megfelelő lépések megtételére olyan égető kérdések esetében, mint az oktatás vagy az egészségügy. Az egyházi vezető felrótta ugyanakkor azt is, hogy ahány miniszter, annyiszor változtattak egységes koncepció nélkül a hazai tanügyi rendszeren. A közönség soraiból Robu Judit egyetemi oktató elmondta: amíg hiányzik a társadalmi megbecsültség, kisebb egy kezdő tanár fizetése, mint egy utcaseprőé, a diáknak minden joga megvan, míg a tanárnak csak kötelezettségei. A diák azt látja, hogy az boldogul, aki nem tanul és a tantervek befejezhetetlenek, nincs mit várnunk a tanároktól.
Mennyiségi és minőségi problémák egyaránt felmerülnek a tanárképzésről szólva. A tanárok korfája ugyanis elég szomorú képet mutat – ötven év felettiek vannak túlsúlyban – és sajnos nálunk ma már nem az jellemző, hogy a legjobbakból lesznek pedagógusok. Mindez nemcsak a magyar kisebbség esetében van így, hanem Romániában általános érvényűnek mondható. Az nyilvánvaló, hogy olyan országokban, ahol a tanárok fizetése átlag fölötti, valóban a legjobbakból lesznek tanárok, ám az sehogy sem látszik, hogy nálunk hogyan lehetne legalább a normalitásig feltornászni a pedagógusok presztízsét és fizetését.
Dénes Ida. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Elballagtak a BBTE magiszteris hallgatói
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem magiszteris hallgatóinak ballagására csütörtökön délután került sor Kolozsváron, az egyetem Farkas utcai épületében.
Az ünnepséget a Gaudeamus nyitotta meg a Visszhang kórus előadásában, ezt követően dr. Soós Anna rektorhelyettes, a Magyar Tagozat vezetője köszöntötte az végzős magiszteriseket, aki beszédében kihangsúlyozta, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem a diákoknak igyekezett alapokat adni ahhoz, hogy elinduljanak a választott szakmájukban. Kikerülve az egyetem falai közül a munka az alkotás örömét jelentse: „valamit alkossunk, és gazdagítsuk környezetünket”, fogalmazott.
Meg kell tanulnunk az élet nagybetűinek olvasását, oly módon, ahogy felülről tekintve láthatjuk a Atacama-sivatagban található Nazca-vonalakat. Mindez azt jelenti, „hogy felül kell emelkednünk önnön korlátainkon”, hangzott el Talpas Botond diák-alprefektus köszöntőjében.
Az ünnepség további részében tudománynépszerűsítő előadásokra került sor, először dr. Fábián Gyula, a Jogtudományi kar docense avatta be az Európai Unió bíróságának és jogi terminusainak rejtelmeibe a hallgatóságot „Az előzetes döntési eljárás, híd a nemzeti bíróságok és az EU Bírósága között” című előadásával.
dr. Szász Levente, a Közgazdaság és Gazdálkodástudományi kar adjunktusa „ Ellátási hálózatok a globális gazdaságban” cimmel mutatott be tartalmas és érdekes előadást, melyben kitért többek között a várható trendekre a globális értékláncokban.
dr. Szenkovits Ferenc, a Matematika és Informatika Kar docense Tamási Áronra alapozott gondolatvitellel „Azért vagyunk a világon, hogy otthon legyünk benne“ búcsúztatta a másodéves magiszteri hallgatókat.
A rendezvény zárómozzanataként az évfolyamok átvették emléklapjaikat. Az idén hozzávetőlegesen 350 magiszteris diák végez az egyetem 17 magyar tannyelvű karán. maszol.ro