Marketingképzés mesterfokon - Mit jelent jó szakembernek lenni a piacon?
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének marketinges oktatói 2015. április 16-án kerekasztal-beszélgetést szerveztek vállalati képviselőkkel Marketingképzés mesterfokon címmel. A kerekasztal-beszélgetés célja: azonosítani a marketing szakmában az aktuális munkáltatói elvárásokat, illetve a vállalati együttműködési lehetőségeket annak érdekében, hogy a Marketing Stratégiák és Politikák mesterképzőn piacképes oklevéllel és kellő szakmai tapasztalattal biztosítani tudják az átmenetet a hallgatók számára az egyetemi és munkavállalói státusz között.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vettek a Mol Románia képviseletében Hunyadi Gyöngyi, HR Partner, Ilonczai Tamás, az Autonet Import Kft. marketing igazgatója, dr. Alt Mónika Anetta, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének egyetemi docense, a Marketing Stratégiák és Politikák mesterképzés vezetője, valamint dr. Berács József professzor, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének oktatója és a Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának igazgatója. A kerekasztal-beszélgetést Seer László, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének oktatója és marketing szakember moderálta.
Amikor együttműködik a vállalat és az egyetem
A kerekasztal-beszélgetés olyan témaköröket járt körül, mint jelenlegi és jövőbeni vállalati-egyetemi együttműködések, amelyben a marketingesek átléphetnek az egyetemista státuszból a munkavállalói státuszba, szükséges marketinges kompetenciák és más sikertényezők a munkaerőpiacon, illetve sikersztorik a vállalat életéből, amelyben a marketing szerepet játszott.
A vállalati együttműködéssel kapcsolatban Alt Mónika Anetta kiemelte, hogy a mesterképzőn jelenleg ennek egyik alapvető formája a féléves szakmai gyakorlat. A 2013-2014-es tanévtől az Erasmus+ program keretében már külföldre is küldenek szakmai gyakorlatozó marketing mesteriseket. A tavalyi hallgatók közül egyet alkalmazott is a fogadó vállalat. Emellett értékes tapasztalat a hallgatók számára a rendszeresen meghívott vállalati képviselők előadásai is.
Hunyadi Gyöngyi a MOL-csoport sikeres Growww friss diplomás programját ismertette a hallgatókkal, melyet kilenc évvel ezelőtt indítottak útjára annak érdekében, hogy a vállalat stratégiai céljai megvalósításához képzett, tehetséges, szakmájuk iránt elhivatott kollégákkal erősítse csapatát. A program keretében 2007-2014 között több, mint 1500 friss diplomás csatlakozott a MOL-csoporthoz, legtöbben még ma is ott dolgoznak. A másik ilyen jellegű kezdeményezésük a Freshhh egyetemista csapatoknak szóló verseny.
Ilonczai Tamás elmondta, hogy az együttműködés a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet marketinges hallgatóival még viszonylag új, egy éves, de olyan friss erőt tapasztaltak a hallgatók részéről, hogy elkezdték a tervezést több irányban is, úgy mint piackutatások kidolgozása, mérés és adatok feldolgozása, az egyetem által szervezett tanulmányi versenyekben való részvétel, vagy az Autonet Import által meghirdetett ötletbörze témák vagy saját tanulmányi versenyek.
Berács József egy, a Stanford Egyetem által nemrég szervezett konferencia részvétele kapcsán kiemelte, hogy a világon vezető egyetemek folyamatosan foglalkoznak a vállalat-egyetem együttműködésének és szinergiáinak kérdésével, azzal, hogy hogyan tudnak minél szervesebben egymásba kapcsolódni ezek a területek, igények és megoldások. Az együttműködésnek sok formája lehet, meg kell találni azokat, amelyekkel az együttműködő felek meg tudják oldani egymás problémáit.
Mit kell tudniuk az ideális marketingeseknek? 
A marketingesekkel szembeni munkáltatói elvárások kapcsán Hunyadi Gyöngyi kiemelte, hogy a MOL Romániánál az ideális marketingesnek magas szintű szakmai tudással kell rendelkeznie, mint például a nyelvismeret (angol nyelv-tudás), számítógép-felhasználói ismeretek, adatbázis kezelés, szakirányú végzettség. Ez utóbbi alapján lehetnek bizonyosak abban, hogy a jelentkező a marketingszakma elméleti hátterét és a lehetséges gyakorlati ismereteket elsajátította.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézete által működtetett Marketing Stratégiák és Politikák mesterképzés hét éve indult. A Bolognai normák szerint létrehozott mesterképzők újdonsága a korábbi mesterikhez képest az, hogy két éves tanulási programot kínálnak, és hogy az utolsó félévben a diákok féléves szakmai gyakorlaton vehetnek részt. A Marketing Stratégiák és Politikák mesterképzés tantervében tizenöt kötelező tantárgy és két választható tantárgy szerepel, emellett a féléves szakmai gyakorlat és féléves szakdolgozat kutatási időszak. A mesterképzésen a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar és román marketinges oktatói valamint külföldi vendégtanárok oktatnak. A mesteri tanterve rendszeresen megújul, igazodva a diákok és a munkáltatók elvárásaihoz.
Ilonczai Tamás számos szakmai készséget említett, úgy mint B2B és B2C területek sajátosságait érintő magas szintű ismeretek, termékportfóliókhoz, pozicionálásokhoz kötődő ismeretek, értékesítési csatornák sajátosságainak az ismerete, kommunikációs csatornák sajátosságainak az ismerete, kiemelten fontos az online és közösségi média terület, médiatervekkel kapcsolatos ismeretek, akciós mechanizmusokkal kapcsolatos ismeretek.
A személyes készségek esetén mindkét vállalat képviselője a tárgyalási és kommunikációs képességet, kreativitást, kezdeményezőkészséget, problémamegoldó-készséget, hatékonyságra való törekvést említette. Ilonczai azt is hozzátette, hogy minden marketingesnek tudnia kell, hogy a marketing nem cél, hanem egy hatékony eszköz vagy akár fegyver kell, hogy legyen egy vállalati cél elérésében.
Berács József felhívta arra a figyelmet, hogy az elhangzott kompetenciák mellett a hallgatók nemzetköziesedése olyan készségekkel tudja felruházni őket, melyek segítségével eltűnnek a kommunikációs és interperszonális korlátok. Az itt képzett diákok háromnyelvűsége komoly versenyelőny a piacon. Alt Mónika Anetta kiemelte, hogy a mesterképzésen a tanterv kidolgozása kompetencia alapú. Az egyes kompetenciák kialakítására hivatott tantárgyakat a vállalatok igényei szerint folyamatosan alakítják, például nemrég a számítógépes grafika is bekerült a kínálatba, illetve marketing alapképzésen a business-to-business marketing.
A sikertörténeteket tekintve mindenki egyet értett abban, hogy a marketing egy komplex rendszer része, feladata a problémamegoldás, az hogy ki tudja szolgálni a vállalat céljait. Ilonczai Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a marketing munka nagy felelősség. Egy nagy projekt érinti a teljes vállalatot, a marketing felelőssége összekapcsolni a részlegeket, és összehangolni munkájukat. Ehhez nagyon nyitottnak kell lenni és folyamatosan kommunikálni és konzultálni a részlegekkel. A kerekasztal-beszélgetés zárásaként elhangzott, hogy a vállalatok, egyetem és hallgatók céljai közösek, versenyképes, gyakorlatban alkalmazható marketing tudás megteremtése. Közös célokkal jól lehet kamatoztatni az eddigi fejlesztéseket és kigondolni olyan újabb együttműködési lehetőségeket, melyek segítik a fiatal pályakezdők elhelyezkedését a szakmában.
maszol.ro

A sokarcú város: lehet-e Kolozsvárt márkázni?
Több évszázados városi múlt, Mátyás király, Kolozsvári CFR 1907, elismert színjátszás, lüktető kulturális, kávéházi- és klub-élet, információs technológia, zsúfoltság, véget nem érő útjavítások és nehézkes forgalom – mindez csak néhány eleme Kolozsvárnak, ennek a színes, összetett, fiatal energiáktól, de különféle feszültségektől is duzzadó városnak. Mit jelent, kinek mit jelképez Kolozsvár, amelyről valószínűleg más kép él az egyetemistában, az üzletemberben, vagy a városa múltjára büszke polgárban, hiszen a közösség minden tagja önálló egyén, amelyet eltérő élmények és befolyások érnek élete során.
Lehet-e a sokarcú, sokféleképpen megítélt, és értelmezett Kolozsvárnak egy egységes marketing-arculatot teremteni, szakkifejezéssel élve, márkázni? Ennek a kérdésnek a különféle vetületeit boncolgatták szerdán délután a Kolozsvár, mon amour! címmel, a 6. Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett, és Seer László, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének oktatója, marketing és kommunikációs szakterületű cégvezető által moderált kerekasztal résztvevői.
Kolozsvár lakosai véleményükkel, megnyilvánulásaikkal, tetteikkel folyamatosan változtatják, alakítják a várost, amelynek márkázási folyamatát valószínűleg szerencsésebb a személyes márkázáshoz hasonlítani – állapította meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója (RIF) által, a Bocskai-házban szervezett kerekasztal egyik meghívottja, Makkai Bence fotóművész. A személyes márka nem más, mint maga az ember, a másokra gyakorolt hatásával és azzal együtt, ahogyan gondolkodnak róla, és amit éreznek iránta. Mindamellett, márkázás esetén Kolozsvár vonzáskörzetével is számolni kell, amelyhez hozzátartozik például Bonchida, sőt Torda is – tette hozzá.
ZAY ÉVA
Szabadság (Kolozsvár)

Vállalkozók hazai érvényesülésének lehetőségeiről a BBTE-n, szakminiszterrel
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének keretében belül működő diákszervezet, a Gazdasági Tanácsadó Klub meghívására január 15-én, a szakkollégium félévzáró konferenciáján tartott előadást, majd válaszolt a feltett kérdésekre Costin Borc miniszterelnök-helyettes, Románia gazdasági minisztere. A konferencián részt vett Claudiu Vrînceanu, a kis- és közepes vállalkozások fejlesztéséért felelős államtitkár is.
A konferencia nyitásaként Szász Levente, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese mutatta be a Gazdasági Tanácsadó Klub (GTK, www.gtk.ro) működését, felépítését és összefonódását az egyetemi képzéssel, valamint az együttműködést az üzleti szféra képviselőivel.
Ezt követően a GTK szenior tagjai mutatták be a miniszter úr jelenlétében féléves munkájuknak az eredményét, amely az ingatlan- és építőipar elemzésére irányult globális, európai, valamint romániai szinten, külön kitérve a kolozsvári befektetési lehetőségekre.
A bemutatót követően Costin Borc miniszter méltatta a diákok munkáját és prezentációját, majd a beszélgetésbe a diákokat is bevonva ismertette a Gazdasági Minisztérium elképzeléseit a romániai gazdasági környezet fejlesztéséről és a fiatal vállalkozók hazai érvényesülésének lehetőségeiről.
Ezt követően Claudiu Vrînceanu államtitkár tartott rövid bemutatót, amelyben nyolc érvet sorakoztatott fel amellett, hogy miért érdemes a fiataloknak Romániában vállalkozást indítani, valamint, hogy melyek azok a változások, amelyek elősegítik a romániai vállalkozói környezet fejlődését.
A konferencia záró programpontjában a résztvevők kérdéseket tehettek fel a minisztérium képviselőinek, ezáltal kötetlen beszélgetés alakult ki a diákok, tanárok és a miniszter között. Szabadság (Kolozsvár)

BBTE-s diákok remekeltek a Harvard Egyetem menedzsment esettanulmány-versenyén
Az amerikai Harvard Egyetemen működő Harvard College Consulting Group által szervezett nemzetközi menedzsment esettanulmány-verseny helyszíni döntőjére jutottak tovább a kolozsvári BBTE magyar tagozatos közgazdász hallgatói. A Harvard International Consulting Competition döntő fordulójára április 22-én kerül sor az amerikai Cambridge-ben, a Harvard Egyetem székhelyén.
A verseny selejtező fordulójára április 5-i határidővel került sor, melynek keretén belül a versenyző csapatoknak egy stratégiai javaslatot kellett kidolgozniuk a Delta Air Lines légitársaság menedzsmentje számára egy „ultra low-cost” szolgáltatás bevezetésére vonatkozóan. A selejtező fordulón elért kiváló eredmények alapján a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetét képviselő hallgatói csapat továbbjutott a verseny helyszíni döntő fordulójára, amelyen a világ legrangosabb egyetemeit képviselő hallgatói csapatok vesznek részt.
Kustán Magyari Attila / maszol.ro