Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület a Romániai Magyar Dalosszövetséggel közösen ünnepi műsorral áldozott január 19-én a Magyar Kultúra Napjának Kolozsváron. Tőkés Elek, a Báthory-líceum igazgatója kiemelte: – Az általános és a magyar kultúra örökösei, hordozói és továbbépítői vagyunk. Kiváltságos helyzetben kiváltságos kultúrát örököltünk. Ez a nap pedig szembesítésre késztet: milyen boldog emberek vagyunk. A legszebb, legdallamosabb nyelvet használjuk. Bár tömeg- és kultúrairtásai során a 20. század a történelem egyik legbűnösebb százada, mégsem hihetjük el, hogy az emberség, a magyarság kiégett. A kolozsvári zeneiskola diákjai Kodály-darabokat adtak elő. – A Magyar Kultúra Napját most Bartók és Kodály szellemében ünnepeljük – mondta dr. Almási István népzenetudós. /Nagy-Hintós Diana: Magyar Kultúra Napja. Újra életet hirdetett a nép dala. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Farsangi mulatságra hívta leendő diákjait és az iskola iránt érdeklődőket Kolozsváron a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium február 15-én, a Báthory-líceum kisépületébe. Schuller Hajnal, az iskola igazgatója elmondta: óriási érdeklődés övezi az első osztályt, annak ellenére, hogy csak tavaly indítottak első ízben elemi szintű képzést. Az iskola első osztálytól tizenkettedikig végig viheti diákjait, így egységes szellemben folyhat a gyerekek képzése. /Sándor Boglárka Ágnes: Farsangi toborzó a katolikus iskolában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

A Mátyás-napokon számos rendezvénnyel emlékeznek a város neves szülöttére Kolozsváron. A Mátyás lesz a király című előadás nyitotta meg február 18-án, vasárnap Torockón az idei, tizenötödik alkalommal megrendezett Mátyás-napokat. Az előadást a kolozsvári Pimpimpáré csoport mutatta be a Kis Szent Teréz árvaház lakóinak. Az egyhetes rendezvénysorozat további része Kolozsváron zajlik. László Bakk Anikó, a rendezvény főszervezője mutatja be a Mathias Rex – emlékhely a szülőházban című projektet. In memoriam Brassai Sámuel címmel előadást és hangversenyt tartanak február 22-én a Dávid Ferenc imateremben, ezt követően Molnár B. Lehel ismerteti a Brassai csellója elnevezésű projektet. Másnap a Mátyás-szülőház ad otthont az eseménysorozatnak: kisdiákok Mátyás király életéről szóló jeleneteket és reneszánsz táncokat mutatnak be. A kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola Maskara nevű színjátszó csoportja bemutatja Tamási Áron Búbos vitéz című színjátékát, majd fellép a Báthory István Gimnázium ifjúsági tánccsoportja. Képzőművészeti kiállítás nyílik Amici Amarylli 2007 – Reneszánsz hangulatok címmel. A Mátyás-napok szervezését az Amaryllis Társaság kezdeményezte 1993 februárjában. Korábban két hétig is tartottak az ez alkalomból szervezett programok, a szervezők azonban tavaly úgy döntöttek: ezután egyhetes lesz az ünnepség. /Márton Éva: Mátyás-napok tánccal, maskarával. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

Február 17-én, szombaton ünnepelte négy éves születésnapját az Agnus Rádió Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében. Adorjáni László, a rádió igazgatója köszöntötte a jelenlevőket. Jenei Tamás református lelkész elmondta, hogy a rádió kis csapatának egyedül, segítség nélkül kellett átverekednie magát a nehéz, kezdeti időszakon. /D. I. : Négyéves az Agnus rádió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Kolozsváron a Protestáns Teológia hallgatói nyitották a kolozsvári ünnepségeket, a fiatalok Mátyás király szobra előtt a forradalmat és szabadságharcot felidéző dalokat énekeltek, majd magyar zászlókat lobogtatva vonultak be a Szent Mihály-templomba, ahol ökumenikus istentiszteletre került sor. A történelmi egyházak képviselőinek ünnepi beszédei között az Apáczai Csere János Elméleti Líceum kórusának, valamint a János Zsigmond Unitárius Kollégium és a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium egyesített énekkarának előadása csendült fel. Czirják Árpád katolikus érseki helynök után Pap Géza református püspök beszédében azt taglalta, hogyan fér össze egyház és politika. Elmondta: az egység megőrzését a politikum is céljának kell hogy tekintse. Az egyház feladata pedig az, hogy a politikum tudomására hozza: a hatalmat kölcsön kapta csupán. – Az egyház figyelmeztető és imádkozó háttér kíván lenni Isten népe érdekében – magyarázta a püspök. Szabó Árpád unitárius püspök kifejtette, az 1848-as forradalom azt sugallta a világnak, hogy egy kis nép is fel tud lázadni a zsarnokság ellen, ha van erejét megsokszorozó hite a rablánc lerázására. Orbán László lelkész a lutheránus és evangélikus egyház képviselőjeként elmondta: a forradalom által kivívott szabadság csak a szeretet égisze alatt teheti teljessé az ünneplést. A megjelentek a Biasini-szállóhoz vonultak, ahol Tibád Gergely, a Báthory István Elméleti Líceum diákja szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dalát, majd az Apáczai Csere János Líceum kórusának dalai kíséretében mindenki elhelyezhette koszorúit a Petőfi emléktáblánál. /Dézsi Ildikó: Ökumenikus istentisztelet Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

A tanintézetek biztonságára vonatkozó, a napokban megjelent törvény értelmében az iskolák vezető tanácsa a szülőkkel és a diákokkal egyeztetve dönt arról, hogy a tanulók milyen módon jelzik majd az iskolához való tartozást: sálat, kitűzőt, egyenruhát viselnek, vagy másféleképpen kívánják tudatni, hogy az iskola diákjai. – Harmadik éve vezettük be a hosszú, illetve rövid ujjú pamut felső viseletét, amelyen rajta van az iskola címere és elnevezése – közölte Popa Márta, a János Zsigmond Unitárius Kollégium /Kolozsvár/ igazgatója. A gyerekek büszkén hordják a fiatalok körében amúgy is divatos ruhadarabot. Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum /Kolozsvár/ igazgatója úgy vélte: ünnepi nyakkendője már van az iskolának, de egy kitűző használata megfelelne az odatartozás megjelenítéséhez. A Brassai Sámuel Elméleti Líceumban /Kolozsvár/ is rányomtatták az iskola nevét a pamut felsőre, tájékoztatott Kósa Mária igazgatónő. /Kitűzőt, sálat vagy egyenruhát az iskolásoknak. A tanintézetek és a diákok biztonságát szolgálná az intézkedés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

A marosvásárhelyi fejedelmi beiktatásról érkezett Kolozsvárra 1707. áprilisában II. Rákóczi Ferenc. Akkor avatta fel a volt jezsuita kollégiumban a Kolozsvári Nemes Ifjak Társaságát. Erre a 300 évvel ezelőtti eseményre emlékeztek Kolozsváron a Kibédi Általános Iskola kisdiákjai Mátyus Ilona tanítónő vezetésével. A kirándulás csupán töredéke annak a tanítónő több mint egy évtizedes szellemi építőmunkájának. A tanítónő diákjaival a fejedelem és Mikes Kelemen nyomdokain járt Zágonban, Gyergyószárhegyen, Radnóton és Marosvásárhelyen. Régmúlt események helyszíneit keresték. A csoport tevékenysége része annak a nagyobb programnak, amelyet a Magyarország Felfedezői Szövetség gondosan megtervez évről évre, abból a meggondolásból, hogy járhatóbbá tegye az egymáshoz vezető utakat. Pályázatokat hirdetnek meg, amelyeken bárki részt vehet – gyerek, ifjú, felnőtt – határoktól függetlenül. Várfelderítői játékos kirándulásokat szerveznek. Kolozsváron, Tőkés Elek igazgató adott otthont a megemlékező ünnepségnek, a történelmi játéknak a Báthory István Elméleti Líceumban. A Kibédi Általános Iskola tanulói kapcsolódtak ahhoz a megemlékezés sorozathoz, amelyet az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a marosvásárhelyi Vártemplom szervezett a háromszáz évvel ezelőtti eseményekről, Marosvásárhelyen. /Csekéné Kolcsár Irén: Kolozsvári Nemes Ifjak emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Kilencedik alkalommal rendezték meg a hét végén Kolozsváron a Báthory István Gimnáziumban a Kurutty – Kisiskolások Általános Műveltségi Vetélkedőjének országos döntőjét. A rendezvényt a házigazda gimnázium, a Kolozs megyei tanfelügyelőség, a Napsugár gyermeklap és a Csíkszentdomokosi Kurutty Egyesület szervezte. A résztvevők kilenc témakörben mérték össze felkészültségüket és rátermettségüket: honismeretre, anyanyelvre, matematikára, környezetismeretre, művészetekre, híres emberekre s az EU-ra vonatkozó kérdésekre kellett válaszolniuk, ezenkívül háromperces jelenetet mutattak be németül vagy angolul, végül pedig kézügyességüket tették próbára. A legtöbb pontszámot a kézdivásárhelyi Forrás csapat szerezte, az egyhetes illyefalvi Napsugár-táborozást a nagybányai Szellő csoport nyerte el, de mindegyik csoport különdíjban részesült. /Kiss Judit: Kurutty-vetélkedő Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Egész napos ünnepséggel tisztelgett Dsida Jenő emléke előtt, születésének századik évfordulója alkalmával a Kolozsvár Társaság és a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszéke. A Házsongárdi temetőben koszorút helyeztek el a költő családjának kriptája előtt, délután a kolozsmonostori római katolikus templomban szentmisét celebráltak, este pedig a Báthory-líceumban irodalmi-zenés műsorral adóztak a költő emlékének. Egyed Emese egyetemi tanár és Kántor Lajos mondott beszédet. /(N. -H. D.): Száz éve született Dsida Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Tizenharmadik alkalommal jelenik meg az erdélyi magyar középiskolai ballagók évkönyve, a Maturandusok, és az idei kiadás újdonságokkal szolgál. A Tinivár Kiadónak erre az évre sikerült növelnie a végzőseik névjegyzékét közzé tevő iskolák számát: immár 127 tanintézmény büszkélkedik „végtermékével”. A kötetben több hazai volt véndiák is közöl útravalót, pl. : dr. Bíró András docens (Partiumi Keresztény Egyetem), Hantz Péter fizikus (Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke), Kiss Olivér (a Szabadság főszerkesztője), Tőkés Elek (a Báthory-líceum igazgatója) és Zilahi Csaba (a Kolozsvári Rádió magyar adásának könnyűzenei szerkesztője). /Ö. I. B. : Maturandusok 2007. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Utolsó állomásához érkezett az a projekt, amelynek célja: meggyőzni a fiatalokat arról, hogy ne hagyjanak teret az erőszak bárminemű megnyilvánulásának. A projekt keretében az Artemis Egyesület fiatal önkéntesekkel interaktív színházi produkciót adott elő a Báthory István Líceumban. /Nagy-Hintós Diana: Ne engedjünk az erőszaknak! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Nagy István karnagyra emlékezett a kolozsvári zeneszerető közönség egy része június 2-án. Jelen volt a karnagy Németországban élő fia, Nagy István is családjával. A Házsongárdi temetőben a Romániai Magyar Dalosszövetség nevében Tóth-Guttman Emese és Kállay-Miklós Tünde, az EMKE nevében pedig Dáné Tibor-Kálmán helyezte el a kegyelet virágait. A Marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyeskar és Kovács András együttesvezető énekkel és virággal áldozott a híres karnagy emlékének. A Báthory István Líceumban hangversenyre került sor. Guttman Mihály bevezetőjében vázolta Nagy István életútját. /Nagy-Hintós Diana: Nagy Istvánra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Kolozsváron, a Báthory István Gimnáziumban tartották meg az Adj, király, katonát! csoportos ifjúsági vetélkedő országos döntőjét. /Adj, király, katonát! = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./

A KMDT (Kolozs Megyei Magyar Diáktanács), a Claudiopolis Egyesület és az ÖFISZ (Önkéntes Fiatalok Szövetsége) közös rendezésében az elmúlt héten debütált az első magyar középiskolás diákoknak rendezett ifjúsági gála Kolozsváron. Bemelegítőként a Báthory Líceum néptánccsoportja ropta a táncot, majd a János Zsigmond Unitárius Kollégium Crazy Girls csapata modern táncokat adott elő. /Tötszegi Orsolya: Első kolozsvári magyar ifjúsági gála. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Márciusban immár 17. alkalommal szervezték meg a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt (NMMV), melyen délvidéki, kárpátaljai, erdélyi és felvidéki magyar líceumok diákjai mérik össze tudásukat, magyarországi tanulókkal együtt. A versenyt egyik évben Magyarországon, másik évben a magyar határokon túli helyszíneken rendezik, tavaly a szerbiai Zentán, idén a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban. Erdélyből az idén Csíkszeredában tartott Erdélyi Magyar Matematikaversenyen válogatták ki a nemzetközi megmérettetésre az évfolyam legjobbjait. A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumból kilencen ültek fel a Székelyföldről érkező buszra. Ugyancsak eseménydús volt az Országos Magyar Olimpia (hivatalos nevén a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny), ehhez tavaly Besztercére, idén Nagyváradra kellett utazniuk a tanulóknak. /Visky Mária: Báthory István Elméleti Líceum. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Közzétették a végleges érettségi eredményeket. A közel kétszázezer érettségiző tanulóból a sikeresen vizsgázók aránya meghaladja a 80 százalékot. Kolozs megyében is a legtöbb fellebbezés a román nyelv és irodalomból kapott osztályzatokat érinti, a sikeresen érettségizők aránya meghaladja a 78 százalékot. Désen 149-en érettségiztek, ebből 28-an magyarok. A 9 megbukott tanuló közül 7-en magyarok voltak. Tordán 197-en érettségiztek, ebből 32-en magyarok. A vizsgázók közül 18-nak nem sikerült az érettségije, 17-en magyar tagozaton tanultak, ők matematikából és románból nem érték el az átmenő jegyet. Bánffyhunyadon 30 magyar diák közül 6-an megbuktak, Szamosújváron 29 magyar közül 3-nak nem sikerült a vizsgája. Kolozsváron a Református Kollégiumban 58-ból 9-et elvágtak, a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban 30-ból 6-ot, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban 59-ből 13-at, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban 87-ből 13-at, a Báthory István Elméleti Líceumban 84-ből egyet, a Brassai Sámuel Elméleti Líceumból 160-ból 17-en nem jelentek meg az érettségi vizsgán. A megjelentek közül 75 diáknak volt sikertelen a vizsgája, a bukottakból 56-an az esti tagozaton tanultak. Beszterce-Naszód megyében 54 magyar diák érettségizett, közülük 11 bukott meg. Szilágy megyében 88 magyar diák érettségizett, közülük 8-at elvágtak. Fehér megyében a magyar líceumok közül Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Szemináriumban 27-en vizsgáztak, 8-an sikertelenül. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban 97-en iratkoztak be vizsgázni, 20 főt elvágtak, románból. /Nyolcvan százalék feletti a sikeresen érettségizők aránya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Az iskolák, óvodák közel 35 százaléka kezdi úgy a tanévet, hogy nem kapja meg a működéshez szükséges egészségügyi jóváhagyást, ráadásul sok helyen beázott épületek fogadják a diákokat. A tanintézetek tatarozására a kormány idén összesen 1,56 millió lejt utalt ki, ennek azonban csupán 17,96 százalékát költötték el az érintettek. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint van ahol lassan készültek el a kivitelezési tervek, máshol a versenytárgyalások csúsztak el, de arra is akad példa, hogy a beígért pénz mégsem állt időben rendelkezésre. Maros megyében több mint száz iskola nem rendelkezik érvényes egészségügyi működési engedéllyel, a legtöbb engedély nélküli iskola vidéken található, nagy részükben nincs vezetékes víz. Keresztély Irma, a Kovászna megyei tanfelügyelőség vezetője arról számolt be, hogy a megyében az iskoláknak több mint 60 százaléka nem használta fel a kiutalt alapokat. A tanfelügyelő a polgármesterek hanyagságával magyarázza a mulasztást. Halász Ferenc, Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes közölte: a Temes megye számára idén kiutalt 43,6 millió lejből 8,2 millió jutott magyar oktatási nyelvű, illetve magyar tagozatos iskoláknak. Temesváron megújult a 12-es napközis óvoda és 10-es számú óvoda, ahol magyar csoportok is működnek. A többi megyéhez képest Hargita megye jól áll, sikerült az összeg 40 százalékát felhasználniuk, jelezte Bondor István főtanfelügyelő. „Folyamatosan javításokat végzünk, mert a több száz éves épületek állagát fenn kell tartani” – tájékoztatott Tőkés, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum igazgatója. hét éve vezeti az intézményt, azóta kívül-belül felújították a Báthory két épületét. „A várostól mindig kevés pénzt kaptunk, idén 60 ezer lejt, ami még a kis épület felújítására sem elég. Önerőből tizenegy tantermet festettünk ki. A földszinti folyosót minden évben kifestjük” – részletezte az igazgató. /Tatarozás: nem látszik a pénz az iskolákon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Romániában szeptember 17-én elkezdődött a 2007-2008-as tanév. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kézdivásárhelyen ünnepelte a tanévkezdést. Az idei tanévkezdés több kolozsvári iskolában kettős ünnepet jelent, hiszen egyben fennállásuk 450. évfordulóját is ünneplik. A Báthory István Líceumban Tőkés Elek igazgató üdvözlete után Kovács Sándor főesperes köszöntője hangzott el, majd Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium igazgatója a keresztény értékek követésére buzdított. Az Apáczai Csere János Líceum megnyitóján a Farkas utcai református templomban Fazekas Zsolt hirdetett igét. Wolf Rudolf igazgató megköszönte, hogy itt tarthatták meg az évnyitói ünnepséget. A Sigismund Toduta Zeneiskolában az új magyar aligazgató, Kállay-Miklós Tünde kétnyelvű beszédet tartott. A Református Kollégium 18. tanévét, fennállásának 450. évfordulóját ünnepli, emlékeztetett Székely Árpád iskolaigazgató. Elmondta, hogy idén 11 osztályban 274 tanuló kezdi a tanévet a kollégiumban. Kató Levente egyházkerületi tanácsos a Kárpát Medencei Iskolák 12. találkozóján elhangzott gondolatokat osztotta meg a megnyitó ünnepség résztvevőivel. A másik két, 450 éves évfordulóját ünneplő iskola, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum és a János Zsigmond Unitárius Kollégium. A Brassaiban Kósa Mária igazgató szólt a tanulókhoz, a János Zsigmond Unitárius Kollégium tanévnyitóján pedig Popa Márta igazgató. Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum idei tanévnyitó ünnepségét a székesegyházban tartották. Gál László igazgató az iskola udvarán mondott beszédet. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban Szőcs Ildikó igazgató beszéde nemcsak a diákokhoz, hanem a kollegákhoz is szólt. A kollégium közel 800 tanulójából és óvodásából idén 25 elsőosztályos, 33 ötödikes és 100 kilencedik osztályos kezdte a tanévet. Lupényban ökumenikus évnyitóra került sor a református templomban, a múlt héten zajlott gyermek-bibliahét záróünnepségeként. A Zsil-völgyének minden zugából összesereglett gyermekek és tanítóik jelenlétében Gall Sándor református lelkész, esperes nyitotta meg a tanévet. Bemutatták Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő Pitypang című, gyermekek számára írott verseskötetét. /Vége a nyári vakációnak, megkezdődött az új tanév. Idén több kolozsvári magyar iskola ünnepli fennállásának 450. évfordulóját. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Orbán István grafikusművész alkotásaiból nyílt kiállítás Kolozsváron október 14-én, a Hídelvei református templom gyülekezeti termében. A vendégeket a házigazda, Szöllősi János lelkész üdvözölte, és utalt arra a fontos szerepre, amit Orbán István alkotóművészként és pedagógusként – a Báthory-líceum rajztanára – betölt. /(-th): A természet és a betűk bűvkörében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Varga Júlia A kolozsvári jezsuita gimnázium és akadémia hallgatósága 1641–1773 (1784) /Budapest, 2007/ című kötetét mutatják be október 19-én Kolozsváron, a Báthory István Gimnázium dísztermében. A kötetet Sipos Gábor történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke ismerteti. /A jezsuita gimnáziumról szóló kötetet mutatnak be. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Káptalan Erna aligazgatónő bevezető szavai után Varga Júlia A kolozsvári jezsuita gimnázium és akadémia hallgatósága 1641–1773 (1784) /Budapest, 2007/ című adattárát dr. Sipos Gábor történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke mutatta be október 19-én a Báthory-líceum dísztermében. A diákok adataiból kiderül, hogy döntő többségük székelyföldi volt, de szép számban akadt közöttük csángómagyar is. Dr. Szögi László, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója a Felsőoktatástörténeti Kiadványok című sorozatot mutatta be, amelynek hatodik láncszemeként jelent most meg Varga Júlia munkája. A fiatal szerző marosvásárhelyi származású budapesti kutatóként elkötelezettje az erdélyi múlt levéltári feltárásának. /Ö. I. B. : Oktatástörténet, 300 éve. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Cristian Adomnitei tanügyminiszter díszoklevelet ad át a nemzetközi tantárgyversenyek romániai nyerteseinek. Kolozs megyéből három tanuló utazott el Bukarestbe: közöttük van Dobribán Edgár, a Báthory István Elméleti Líceum XII. osztályos tanulója is, aki nyáron aranydiplomát nyert az észak-szibériai Jakutiában tartott nemzetközi matematikai versenyen. /N. -H. D. : Dobribán Edgárt díjazza a tanügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

A középiskolások műveltségi vetélkedője, a Tudász december 11-én a megszokott helyszínen, a székelyudvarhelyi Digital 3 televízió nagystúdiójában zajlott, ahol nyolc erdélyi középiskola képviseltette magát. Bár Udvarhelyen már hagyománya van a középiskolai tanárok szervezte Tudásznak, a rendezvény mégis újdonságnak számított, hiszen első ízben mérték össze tudásukat a diákok országos szinten. Kápolnási Zsolt szervező, a székelyudvarhelyi Eötvös József Középiskola tanára elmondta, a vetélkedő szervezői tavasszal döntöttek arról, hogy országos szintű versennyé fejlesztik a Tudászt. A vetélkedőt a kolozsvári Báthory István Gimnázium csapata nyerte, második volt a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium. /Tudász tizenötödször. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12 . /

Honnan jöttünk? – tették fel a kérdést a régiek, és töpreng ezen korunk embere is. A művészet a maga sajátságos eszközeivel felszínre hozza az emberek lelkében szunnyadó ősemlékezetet, ősmúltat, mondta Heim András a Korunk Galériában, a Báthory-líceum diákjai munkáinak megnyitóján. /Heim András: Honnan jöttünk? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

A Serkenj fel kegyes nép Kárpát-medencei Kodály-vetélkedő, amelyet a Magyar Zenei Tanács, a Jeunesse Musicales Hungary, valamint a Romániai Magyar Zenetársaság szervezett, befejeződött. A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum csapata a kecskeméti döntő hat résztvevőjének egyike volt a II. korosztályban. A legnagyobb sikert számukra nem csak a Leopold Mozart Zeneiskolával (Budaörs) megosztott IV. díj jelentette, hanem maga a döntőn való részvétel, amelybe az induló 106 csapatból az elődöntőt és az erdélyi középdöntőt megnyerve kerültek be. Ez a hat csapat ott lehetett a Kodály születésének 125. évfordulójára szervezett egyéves rendezvénysorozat záróünnepségein. /Báthory István Elméleti Líceum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Tömeges megmozdulásra és tiltakozásra van szükség ahhoz, hogy sikerüljön módosítani az oktatási törvénytervezetnek a román nyelv tanításával kapcsolatos cikkelyét – hangzott el a Kolozs megyei magyar iskolaigazgatók és aligazgatók tanácskozásán január 10-én a Báthory-líceumban. Ennek érdekében Péter Tünde, a kisebbségi oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettes, valamint Szőcs Judit, a Gál Kelemen Területi Oktatási Központ vezetője felszólította az iskolák vezetőit: mozgósítsák a szülőket, juttassák el tiltakozásukat, javaslataikat és észrevételeiket a Tanügyminisztériumba. A tiltakozó levelet román nyelven kell megfogalmazni, és postai vagy elektronikus úton kell eljuttatni a minisztériumba. Fontos, hogy magánszemélyek és közösségek fogalmazzák meg kifogásaikat. /S. B. A. : Közös tiltakozás a román nyelv anyanyelvi szintű oktatása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Öt óra leforgása alatt öt, különböző nehézségi fokozattal rendelkező számítógépes programot kellett megírniuk azoknak a tanulóknak, akik a hét végén részt vettek a magyarországi Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) által szervezett Nemes Tihamér számítástechnika verseny erdélyi döntőjén. A megmérettetésre évente kerül sor. Az erdélyi döntőre idén a kolozsvári Báthory István Líceumban került sor. Erdély legjobb diákjai mérték össze tudásukat. A verseny első fordulóján, amely a bejelentkezett iskolákban zajlott 2007. november 8-án, több mint ezer, Erdély különböző régiójából származó diák vett részt. Közülük került ki az a legjobb 51 tanuló, aki az erdélyi döntőre érkezett a múlt hét végén 14 magyar tannyelvű iskolából. A legjobb eredményt elért diákok a verseny Budapesten megszervezett döntőjén 2008. március 8-án vesznek majd részt. A verseny különdíját Hevele István kapta, aki 14 ponttal megelőzte az összes többi résztvevőt. /Matekovics Hajnalka: Több mint ezer diák az EMT számítástechnikai versenyén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

A vallásoktatásra vonatkozó politikai rendeletek nem a gyermekek jogait tartják szem előtt, hanem az egyházak misszionárius, hittérítői, illetve politikai érdekeit – összegeztek a résztvevők annak a tanulmánykötetnek a bukaresti bemutatóján, amelyet a Pro Europa Liga társelnöke, Smaranda Enache koordinált. A vallásoktatás az állami iskolákban című kötet a Liga projektjének eredménye, mely felmérte a romániai vallásoktatás jogi-morális kérdéseit, háromezer diákot és oktatót kérdezve meg. Tőkés Elek, a kolozsvári Báthory István Gimnázium igazgatója szerint a magyar iskolákban nem diszkriminatív a vallásoktatás. „A gimnáziumban minden egyházi tag szülői kérésre vallási oktatásban részesül. Kivételt képeznek Jehova tanúi, akik megtiltották kiskorú híveiknek, hogy vallásórákra járjanak. ” /O. M. : Dogmatizál a vallásoktatás? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Czika Tihamér aggodalommal olvasta a Románia Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) tanügyi törvénymódosító javaslatait. A magyar oktatás Romániában lassan az egyházak kezére kerül. Ő ezt nem tartja jónak, de véleménye nem köthető az RMDSZ-hez. Európában a szekuláris oktatás már több száz éves hagyománynak számít. Czika szerint az oktatás és a tudomány „államosítása”, szekularizálása volt az a tényező, amely elindította az utóbbi 300-400 év tudományos, technológiai, orvostudományi művészeti felvilágosodását, kibontakozását. A magyar közösség azonban visszafelé halad. Sepsiszentgyörgyön a jó teljesítményű állami Székely Mikó Kollégiumot lassan kiszorítja a Református Kollégium az épületből. Ugyanilyen gondokkal küzd Kolozsváron a Báthory és a Brassai is. Az egyházak visszakapják az épületeiket, majd lassan elsorvasztják az állami iskolákat bennük, és a sajátjaiknak adnak helyet. Kolozsváron a legjobb óvoda az unitárius óvoda. Egy barátja jó óvodába szeretné adni a gyerekét, de azt már nem szeretné, hogy ilyen zsenge kortól indoktrinálják. Szórványvidéken szinte elképzelhetetlen kisebbségi oktatás az egyházak nélkül. Javasolják, hogy a vallásoktatás legyen kötelező a középiskolában is. Czika szerint felháborító, hogy egy szülőnek közjegyzői nyilatkozatot kell most is leadnia, hogy elemi és gimnáziumi osztályokban ne kötelezzék a gyerekét vallásórára. Javasolják, hogy a felekezeti tanintézmények teljes állami támogatásban részesüljenek. Ugyanakkor pedig olyan szintű autonómiát kérnek ehhez, ami a cikkíró szerint elfogadhatatlan. Sokan attól félnek, hogy a román állam nem garantálja az anyanyelvű oktatás fenntartását, autonómiáját, fejlesztését. Ez a félelem Czika szerint alaptalan. Van magyar államtitkár a Tanügyminisztériumban, több erdélyi tanfelügyelőség elnöksége vagy alelnöksége magyar, „több magyar iskolát sikerült az utóbbi 18 évben létrehozni, mint amennyi valaha is létezett Erdélyben”. /!/ A cikkíró szerint az egyházak által visszakapott épületek a közösség közvagyonát képezik, nem az egyházak saját vagyonát. Czika szerint a kisebbségi magyar oktatásnak nagy többségében szekulárisnak kell maradnia. /Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

A Báthory naptár 2008 a Báthory István Elméleti Líceum és a Római Katolikus Líceum kiadványa, összeállítója Orbán István művész-pedagógus, kiadója pedig a Báthory Szülői Szövetség. /Báthory naptár – 2008. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./