A Fehér megyei Magyarlapád Pirospántlikás népi együttese 1985-ben alakult, 1986 pünkösd vasárnapján “keresztelték” el a hangszerekre kötött piros pántlikákról. Régi népi szokás, hogy ünnepnapokon pántlikát kötnek a leányok a hegedűre. Az együttes alakulásáról Turzai András mesélt. Először csak Magyarlapádon léptek fel, aztán hívták őket a környező falvakba keresztelőkre, konfirmálásokra muzsikálni. 1990-ben már volt táncegyüttesük, vette át a szót Székely György, a tánccsoport vezetője. A tánccsoporttal együtt először Sepsiszentgyörgyön táncház-találkozón voltak.– Először 1992-ben léptek fel Magyarországon. Egyből aranyminősítést kaptak. Budapestre először a Bartók néptánc együttes meghívására mentek, 1997-ben. Utána már jöttek a meghívások. Volt év, hogy hatszor muzsikáltak Magyarországon. A Duna Televízió 4 órás dokumentumfilmet készített a Pirospántlikásokról. Amióta MSZP kormány van, keveset hívják őket. Többgenerációs a táncegyüttesük van. Évek óta rendeznek tánctábort. Kiadtak két CD-t, magyarlapádi szöveges és szöveg nélküli népzenével. /Takács Ildikó: Elvitték Lapád hírét. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

Megismerni a forrást – így érdemes a táncot tanítani
Beszélgetés Sára Ferenc rendező–koreográfussal
Gondolatok a régiekről – Gyimes című produkciójának bemutatójára várja az érdeklődőket a kolozsvári Ördögtérgye Néptáncegyüttes ma, március 12-én, szerdán este 7 órára a Diákművelődési Házba.
A premier apropóján Sára Ferenccel, az előadás rendező-koreográfusával beszélgettünk, aki elárulta: a hangszerek és a tánc iránt már gyermekkorában elkezdett érdeklődni; nagy szerepe volt ebben édesapjának, aki annak idején hagyományőrző csoporttal foglalkozott szülőfalujukban, a Budapesttől 60 km-re fekvő Turán. Sára Ferenc Pesten előbb a Bartók Néptáncegyüttesben, majd a Kodály Kamara Táncegyüttesben tanult, ekkortájt találkozott a gyimesi zenével és tánccal is. Már korábban is szívesen hallgatta az Erdélyben készült felvételeket, s amikor 1979-ben leérettségizett, új Trabantjával jött látogatóba Gyimesbe. Egy időre itt ragadt, majd 1995 februárjában végérvényesen Erdélybe költözött.
STANIK BENCE
Szabadság (Kolozsvár),

Halmos Béla népzenész, népzenekutató 70 éves lenne
Halmos Béla Széchenyi-díjas előadóművész, népzenekutató, a magyarországi táncházmozgalom egyik elindítója és első prímása hetven éve, 1946. június 4-én született Szombathelyen.
Gyermek- és fiatalkorát Gyulán töltötte, a városnak 1999-ben díszpolgára lett. Édesapjához hasonlóan építészmérnöki diplomát szerzett, városrendezésre szakosodott tervező építészmérnökként 1970-től néhány év megszakítással a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben (VÁTI) dolgozott. Gyermekkorában hegedülni és brácsázni tanult, katonai szolgálata alatt tanult meg gitározni, és egy tánczenekarnak szólógitárosa is volt. 1969-ben Sebő Ferenccel részt vett a Magyar Televízió Röpülj páva tehetségkutató versenyén. A Sebő–Halmos duó, majd a Sebő együttes alapító tagjaként énekelt versek és népzene előadójaként szerepelt itthon és a világ számos országában.
Népzenével – főként hegedűn játszott többszólamú népi tánczenével – a táncházmozgalom 1972-es indulása óta foglalkozott, nemcsak táncházakban muzsikáló prímásként, hanem táncház-zenész tanfolyamok szervezőjeként és oktatójaként is. Több száz muzsikust tanított hegedülni itthon, de Európa és Amerika országaiban is. 1972–1979 között a Bartók Béla Néptáncegyüttes zenekarvezetője, 1990 és 2009 között a Kalamajka együttes prímása volt. Kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy 2011 novemberében a magyar táncházmódszer felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Szabadság (Kolozsvár)