Okt. 3-án félszáznál több, csatát és lágert megjárt ember gyűlt össze Baróton, a református templomban, s emlékezett bajtársaira. Az ötödik alkalommal megtartott találkozó nevét Rekviem a fronton, lágerekben és a Földváron elhaltakért, hálaadás a hazatértekért, megemlékezés a voroctai ütközetben elesettekről címre változtatták a szervezők.  Krizbai Imre református lelkipásztor üdvözölte a résztvevőket. Ifj. Csiki Béla, az MPSZ erdővidéki szervezetének ügyvezető elnöke az emlékezés fontosságáról beszélt. Boér Imre a Front­szolgálatosok Baráti Köre nevében az Úz-völgyi csatákra, majd a Földvár rabságát megjártakról emlékezett. Farkas Vilmos, Bardoc-Miklósvárszék Székely Nemzeti Tanácsának elnöke után volt honvédek vallottak az életükről. /(hecser): Bajtársak találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./

A baróti református egyház Bardoc-Miklósvárszék Székely Széki Tanácsa csatlakozott a gyulafehérvári római katolikus érsekség által meghirdetett imaközösséghez, és a család és a hit megújulásának érdekében hálaadó istentiszteletet tartott. Az eseményen felszólalt az SZNT széki elnöke, Szabó Miklós és a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetének elnöke, Hoffmann István is.   Krizbai Imre református lelkész Istentől erőt kért a hitében és bizodalmában megroppant magyarság megerősítéséhez. /(hecser): A család és a hit megújulásáért imádkoztak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Október 27-én a székelyföldi Bodvajon Szekeres Imre honvédelmi miniszter, aki az RMDSZ meghívására részt vett – a magyar kormány hozzájárulásával – felújított vashámor avatóünnepségén. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) erdővidéki szervezete és a Bardoc–Miklósvárszéki Székely Tanács az előző napon közleményben tiltakozott a látogatás ellen. Egyesek bekiabálással próbálták megzavarni az ünnepséget. Markó Béla köszöntő beszédében kifejtette: a bodvaji hámor fontos jelképe az erdélyi magyarságnak, arra figyelmeztet, hogy Bukarestnek és Budapestnek is oda kell figyelnie, mi történik a Székelyföldön, hiszen mindkettőnek adóssága van a romániai magyarsággal szemben. A Székelyföldnek szüksége van a maga önálló életére, a területi autonómiára, hiszen a székelység mögött több évszázados önálló történelem, hagyomány és akarat áll, akárcsak a megmaradásra való képesség – mondta Markó Béla. /Felavatták a bodvaji vashámort. „Mit keres Szekeres Székelyföldön?” feliratokkal fogadták a magyar minisztert. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Nagyajtán, Középajtán, Bölönben és Bölönpatakon folytatódott a Bardoc-Miklósvárszéki Székely Tanács által kiírt népszavazás. A szervezők tudomására jutott, hogy általuk nem ismert, önkéntes munkát nem vállaló személyek becsmérlő tartalmú levelet juttattak el a román sajtóhoz. A levél írói, bár egyetértenek az önrendelkezést célként kitűző népszavazással, ,,nem bírják elviselni azt, hogy a szervezők a megfélemlítés eszközét használják legfőbb meggyőző érvként”. Azt állítják, hogy a nemmel szavazókról, illetve a szavazást elutasítókról névsor készül, amit később a falu tudomására hoznak, majd a Háromszék hasábjain közzé is tesznek. A továbbiakban állítják, hogy elhunyt és a vidékről elköltözött személyek adatait is felhasználták a szavazásnál. Bardoc-Miklósvárszék Székely Tanácsa hivatalos közleményben utasította el a vádakat, s arra kérte a ,,tiltakozást” megfogalmazókat figyelembe vevő szerkesztőségeket, hogy az ő álláspontjuk ismertetése nélkül ne közöljék azt. /Hecser László: Provokáció Bardoc-Miklósvárszéken (Népszavazás az autonómiáról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

A Magyar Polgári Szövetség erdővidéki területi vezetősége egyetért Tőkés Lászlóval, hogy nem fogadta el az RMDSZ ajánlatát, s nem indul közös listán a közelgő EP- választásokon. Az MPSZ a következő időszak legfontosabb tennivalójának a baróti és a települési tisztújítást tartja. Az MPSZ és a Bardoc-miklósvárszéki Széki Tanács támogatja a Bardoc-Miklósvárszék Egyesületet abban, hogy még a tél beállta előtt elkészüljön az I. világháborúban hősiesen helytálló Székely Hadosztálynak emléket állító képzőművészeti alkotás. A három harcoló katonát ábrázoló emlékmű Blaskó János budapesti képzőművész műhelyében készül, megszületéséhez az Ábel Alapítvány nyújtott segítséget. /Hecser László: Kampányra készülnek (Erdővidék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./

A Székely Székek Fórumának közleménye
K Ö Z L E M É NY
A Székely Nemzeti Tanács 2009. december 19-én, marosvásárhelyi ülésén határozott arról, hogy 2010. március 6-án Csíksomlyón tartja következő ülését, melyen napirendre tűzi a SZÉKELY NÉP ÖNRENDELKEZÉSI JOGÁRÓL szóló nyilatkozattervezetet, valamint az elmaradt házszabálymódosító javaslatokat.
Az SZNT határozatai kötelezőek annak minden tagjára, a széki és települési tanácsokra is.
A határozatot betartva, 2010. március 6-án tanácskozásra ültünk össze.
A tanácskozáson Bardóc-Miklósvárszék, Csíkszék és Gyergyószék küldöttei, Székelyudvarhely és Kézdivásárhely települési székely tanácsainak képviselői, SZNT küldöttek vettek részt, de szép számmal voltak jelen az SZNT tevékenységét, célkitűzéseit támogató szervezetek képviselői, valamint a székelység jövőjéért felelősen cselekedni óhajtó székely emberek, összesen több mint százharmincan.
Tekintettel arra, hogy az SZNT küldöttek több mint fele nem volt jelen, az ülés a széki tanácsok fórumaként folytatta munkálatait.
A fórum helyzetelemzést végzett és határozatokat, ajánlásokat fogadott el.
1. A résztvevők egyöntetűen megállapították, hogy a Székely Nép helyzetét, az úgynevezett „székely kérdést” nem lehet kisebbségpolitikai eszközökkel megoldani. Megoldása csak a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítése által lehetséges. Ezzel kapcsolatban a testület nyilatkozatot fogadott el, melyet ezennel nyilvánosságra hozunk (mellékelve a Nyilatkozat a Székely Nép önrendelkezési jogáról).
2. Megállapítást nyert, hogy a székely nép közképviseletét, csak egy minden székely települést átfogó Székely Nemzeti Tanács láthatja el eredményesen. Ennek értelmében a testület úgy határozott, hogy a SZNT Házszabályának 22. cikkelye értelmében indítványozza a SZNT rendkívüli ülésének összehívását legkésőbb április 10-ig az alábbi napirenddel:
a. Nyilatkozat a Székely Nép önrendelkezési jogáról
b. Határozati javaslat a SZNT szervezeti megerősítéséről és a települési tanácsok megújításáról
c. Határozati javaslatok az SZNT ÁB összetételéről, az elnöki tisztség betöltésének módjáról és az összeférhetetlenségről
d. Javaslat a Székely Földalap létrehozásáról
3. A tanácskozás javasolja a március 12-én összeülő Székely Önkormányzati Nagygyűlésnek, hogy vegye napirendre, vitassa meg és fogadja el a SZÉKELY NÉP ÖNRENDELKEZÉSI JOGÁRÓL a székelyek által elfogadott nyilatkoztot.
Csíksomlyó, 2010. március 6.
A Székely Székek Fórumának Ülésvezető Elnöksége:
Ambrus A. Árpád, Gyergyószék Székely Tanácsának soros elnöke
Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának soros elnöke
Szabó Miklós, Bardóc-Miklósvárszék Székely Tanácsának elnöke
Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának tagja. Forrás: Erdély.ma

A székely zászlóért
A Székely Nemzeti Tanács Sepsi-, Kézdi-, Orbai- és Bardóc-Miklósvárszéki Székely Tanácsának elnökei közleményben üdvözlik Tamás Sándor megyei tanácselnök „határozott lépését”, melyben a székely zászló kitűzésére kéri a háromszéki magyar polgármestereket – erre egyébként az SZNT is felkérte az elöljárókat, de „sajnos kevés, nemzete iránt elkötelezett polgármester érezte meg eme lépés fontosságát”.
A közlemény aláírói bíznak abban, hogy hamarosan Háromszék közintézményein is lobogni fog Székelyföld zászlója, illetve annak a reményüknek adtak hangot, hogy a prefektus hétfői körlevele – melyben arra hívja fel a háromszéki polgármesterek figyelmét, hogy (szerinte) tilos a székely zászló kitűzése – „még inkább ösztönző hatású lesz”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Felvonták az óriás székely lobogót Barót főterén
Barót központjában több száz fős tömeg jelenlétében vonták fel kedd este az 5x3 méteres székely lobogót. Az eseményt rendkívüli érdeklődéssel kísérte a bukaresti média is, szinte mindegyik román hírtelevízió jelen volt.
Az ünnepség kezdete előtt a résztvevőknek a Bardoc–Miklósvárszéki Székely Tanács által megfogalmazott, 15 pontból álló, az autonómia legfontosabb célkitűzéseit tartalmazó szórólapot osztottak szét, feliratok hívták fel románul és magyarul is a figyelmet az 1918-as gyulafehérvári kiáltványba foglalt nemzetiségi jogokra, de azt a táblát is lehetett látni, melyen a térnek mindmáig nem engedélyezett új elnevezése szerepelt: Székely Önkéntesek Tere.
A zászlót négy székely ruhás fiatal hozta ki a közeli református parókiáról, Krizbai Imre református lelkipásztor beszéde után, a székely himnusz éneklése közben vonták fel.
Ezután ünnepi beszédek hangzottak el: Lázár-Kiss Barna, Barót polgármestere, Benedek Erika, az EMNP megyei tanácsosa, Nagy István MPP-s városi tanácsos és Szabó Miklós, a Bardoc–Miklósvárszéki Székely Tanács elnöke hangsúlyozták a pillanat fontosságát, összetartozásra, a székelység eszméinek továbbvitelére buzdítva. Közreműködött Máthé Melinda (ének), valamint a TransylMania zenekar.
Böjte Ferenc
Székely Hírmondó
Erdély.ma,

Kivívható az autonómia (Pozsgay Imre Baróton)
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács erdővidéki szervezete, a Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki szervezete és a Székely Társalgó Egyesület Szent István-napi ünnepséget tartott tegnap délután a baróti református templomban. A felszólalók közt volt a Kádár-korszak, majd a rendszerváltás utáni időszak egyik jelentős politikusa, Pozsgay Imre is.
Pozsgay Imre kijelentette: hisz a székelység önrendelkezésének kivívásában. Mint mondotta, az Európai Uniónak értékelnie kellene, hogy a magyarok – éppen Szent István példája nyomán – nem a baszkok, dél-tiroliak vagy az írek nyomdokain indultak el, s kezdték el önrendelkezési harcukat, hanem tárgyalásos módszerrel kívánnak alkotmányos keretet teremteni jogos követeléseiknek. Jó közvetítő lehet ebben Szent István, aki közös szentje a katolikusoknak és az ortodoxoknak is. Az EMNT ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina a Trianon óta egyre terjedő asszimilációt, a számunkra több rosszat, mint jót hozó globalizációt, illetve a nemzetünket folyton gyengítő kivándorlást nevezte meg mindennapjaink legnagyobb ellenségeinek. Hogy mindezt megállítsuk, s holnap is létezzen magyar jövő, többet kell cselekednünk: munkánkkal az autonómiát kell előkészítenünk. Kozma Albert bölöni unitárius lelkész úgy vélekedett, ünnepelnünk kell országépítő elődeinket, s büszkéknek kell lennünk arra, hogy Szent István leszármazottjai vagyunk. A résztvevők búcsúzáskor az Erdőfülében Nagy Sarolta által készített, az ünnepségen megszentelt kenyér szeleteit kapták ajándékba. Fellépett a székelyudvarhelyi Ilyés Hunor (hegedű) és Ilyés Zsolt (zongora), szavalt Fábián Anetta.
Hecser László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarnak lenni óriási lehetőség
Sepsiszentgyörgyön szentmisével, kultúrműsorral és az új kenyér megszentelésével emlékeztek az országépítő nagy magyar államférfira, az est leszálltával pedig a megye számos magaslatán, így az Óriáspince-tetőn is fellobbantak a magyar együvé tartozás lángjai. Közben a baróti református templomban Szent István-napi megemlékező ünnepséget tartott az EMNP erdővidéki szervezete, a Bardoc–Miklósvárszéki Székely Tanács és a baróti Székely Társalgó Egyesület.
A Szent József római katolikus templomban nt. Szabó Lajos címzetes kanonok-plébános cselekedeteinek jótékony hatását a mába vetítve idézte fel első apostoli királyunk alakját és tetteit. Szerinte István annak tudatában élt és cselekedett, hogy az adott szó szent, mert csak úgy ér valamit, ha súlya van, az ember pedig csak úgy töltheti be küldetését, és nemesedhet igazzá, ha képes az áldozathozatalra, ha segítőkésszé, hűségessé és kitartóvá válik.
Isten hajlékából a tömeg a templomkertbe állított Szent István-szoborhoz vonult, mely mellé a gyülekezet Simon Balázs által vezetett kórusának tagjai is felsorakoztak, hogy az ajkukon felcsendülő dalokkal még emelkedettebbé varázsolják az ünnepi hangulatot. Itt Klárik László szenátor szólt az egybegyűltekhez, majd Pénzes Loránd történész első királyunkról és uralkodásának jótékony hatásáról, annak máig ható pozitív hozadékáról beszélt. Ezután Vass Károly unitárius lelkész osztotta meg gondolatait az ünneplő tömeggel, majd Simon István református lelkipásztor következett.
Az elhangzott beszédek, kórusművek és versek után nt. Szabó Lajos kanonok megszentelte a magyar szenteket, illetve boldoggá avatottakat ábrázoló táblaképet, valamint a Diószegi pékség által ez alkalomra sütött kenyereket, melyeket szétosztottak a jelenlévők között. Az Óriáspince-tetőn, Maksa polgármesterének és munkatársainak jóvoltából idén is messzire világító lármafa ébresztgette a székely öntudatot, és hirdette a nagyvilágnak, hogy vagyunk.
Baróton az ünnepséget megnyitó beszédében Kozma Albert bölöni unitárius lelkész a hazaszeretetről szólt, amit a gyermek szülő iránti szeretetéhez hasonlított. „A haza biztosítja a környezetet ahhoz, hogy felelősen gondolkodó, hasznos emberré váljon a gyermek, ezért minden felnőtt szolgálattal tartozik a hazának” – mondta a Szent István által alapított haza jövőbe mutató útját példázva.
Dr. Hadászi Gabriella főkonzul a magyar nemzet összetartozásának megőrzését kérte a hallgatóságtól, dr. Pozsgay Imre, korábbi anyaországi politikus Európának a székely önrendelkezés iránti képmutató magatartását boncolgatta, hangsúlyozván, magyarnak lenni óriási lehetőség. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke az erdélyi magyarság mai problémáival összefüggésben világított rá az államalapítás ünnepére. Közreműködött a bibarcfalvi férfikórus, Fábián Anetta (szavalatok), Ilyés Hunor és Ilyés Zsolt pedig hegedűn és zongorán játszott. Végül Kozma tiszteletes megáldotta a nemzetiszínű szalaggal átkötött, kemencében sütött új kenyeret is, azt mindenki megkóstolhatta.
Ugyancsak szerdán a vargyasi Csillagkövetők Civil Egyesülete Erdővidék-szintű Szent István-napi ünnepséget szervezett. Délután István Ildikó népdalénekes lemezbemutatóját, erdővidéki néptáncosok fellépését tekinthették meg, a nap közös vacsorával, táncházzal zárult.
Szerda este a Zabola és Tamásfalva közti Tatárdombon, ahol pár évtizede honfoglalás-kori magyar sírok kerültek felszínre, közel háromszáz községlakó jelenlétében gyújtották meg az őrtüzet. Ádám Attila zabolai polgármester beszédében kiemelte, ezzel az ősi szokással hirdetjük a nagyvilágnak, hogy vagyunk, és leszünk. Emellett a megye más magaslatain is lobbantak fel őrtüzek, az Avas-tetőn emlékjelt is állítottak – de erről már a jövő heti Kézdialmási Körképben számolunk be.
Bedő Zoltán, Böjte Ferenc Nagy Sz. Attila, Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti)

Lesz főhajtás a Székely vértanúk emlékművénél is
Március 10-én 17 órakor megemlékezést tartanak a történelmi magyar egyházak képviselőinek jelenlétében a marosvásárhelyi Székely vértanúk emlékművénél, Kincses Előd ügyvéd felhívására.
Bár Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak alárendelt rendőrség vezetője korábban azt nyilatkozta, bűnvádi eljárás indul a felbujtók ellen, ha kedden tömeg gyűlik össze az emlékhelynél, Dorin Florea polgármester pénteken már azt mondta, bárki méltósággal leróhatja kegyeletét az emlékműnél.
A marosvásárhelyi elöljáró az Agerpres hírügynökség tudósítása szerint elmondta, a Székely vértanúk emlékművét őrizni fogják a kivégzés évfordulóján. Hozzátette: az emlékművet megtisztították, és mint minden évben, köréje homokot és kavicsot szórtak, hogy ne legyen sár. „Az egyszerű emberektől az egyesületekig bárki nyugodtan elmehet az emlékműhöz, hogy méltósággal lerója a kegyeletét a nagy elődök előtt” – jelentette ki a polgármester.
Florea utalt arra, hogy a közösségi portálokon felhívások jelentek meg, amelyekben arra biztatják az embereket, hogy menjenek Marosvásárhelyre tiltakozni a székely szabadság napján. „Nem engedélyezek semmiféle felvonulást szélsőségesnek és exhibicionistának, hogy azt higgyék, Marosvásárhelyen elérkezett a mennyország a szélsőségesek és a semmirekellők számára. Maradjanak csak otthon, és ott szervezkedjenek” – idézte az Agerpres hírügynökség a polgármestert.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) egyébként a hétvégén közleményben jelezte, kedden 17 órától a Bardóc-Miklósvárszéki Székely Tanács szervezésében megemlékezést szerveznek Baróton is, a református templom előtt. Az SZNT felkérte a történelmi magyar egyházak képviselőit, a városi és községi önkormányzatok elöljáróit, a civil szervezetek vezetőit és a helyi magyarságot, hogy vegyenek részt a rendezvényen, és segítsenek a mozgósításban. A rendezvény keretében az 1918-as székely hadosztály mártírjainak tiszteletére állított emléktáblánál koszorút helyeznek el.
Amint arról beszámoltunk, a városháza betiltotta a felvonulással egybekötött megemlékezés megszervezését Marosvásárhelyen, ezt követően azonban az SZNT bejelentette, kedden 16 órától a sepsiszentgyörgyi központi parkba, 17.30-tól pedig Gyergyószentmiklós főterére hívja a magyarságot.
Csütörtökön a magyar politikai szervezetek képviselői sajtótájékoztatón jelentették be, március 10-én 17.30-tól közösen vonulnak az utcára. Ugyanakkor felkérték a székely önkormányzatokat, hogy aznap rendkívüli ülés keretében fogadják el az SZNT javasolta autonómiapárti határozattervezetet.
A székely szabadság napja elnevezésű rendezvényen az SZNT az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely szervezkedés 1854. március 10-én kivégzett három vezetője – Török Jánosnak, Gálfi Mihálynak és Horváth Károlynak – tiszteletére szervez megemlékezést 2004 óta.
Székelyhon.ro