Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Barabás Miklós Galéria (Kolozsvár)
18 tétel
2007. szeptember 8.
Sepsiszentgyörgyi szobrász, Kovács Géza kisplasztikai tárlata nyílt meg Kolozsváron, a Barabás Miklós Galériában. A transzavantgárd jegyében fogant, rozsdás vasdarabokból felépített látványos fémkonstrukciók egy letűnt kor üzenetét hordozzák. /Németh Júlia: Jelenünk múltja, múltunk jelene. Kovács Géza kisplasztikái a Barabás Miklós Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2007. november 3.
Kolozsváron a Barabás Miklós Céh Farkas/Kogalniceanu utca 27. szám alatti székháza 2005 novemberében nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A művészetek háza Andrásy Zoltán festő- és grafikusművész nagylelkű gesztusa révén került a Céh használatába, az első kiállítást is a Mester munkáiból rendezték a céhtagok. A két éves évforduló alkalmából most ismét Andrásy-kiállításnak nyújt otthont a Barabás Miklós Galéria. A kolozsvári grafikai iskola jelentős képviselőjének, az akvarell avatott mesterének hagyatékából tekinthetnek meg válogatást az érdeklődők. A november 5-én megnyíló kiállítást Jakobovits Miklós Munkácsy-díjas képzőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke méltatja. /Andrásy Zoltán-emlékkiállítás a BMG-ben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2008. február 23.
Az Erdélyi Művészet című képzőművészeti folyóirat legújabb, 28. száma többek között a kolozsvári Gally A. Katalin művészi világába nyújt bepillantást és a kolozsvári Képzőművészeti Egyetem monumentális kerámia szakát végzett pályakezdő művész, Berze Imre Barabás Miklós galériabeli kiállítására reflektál. A székelyudvarhelyi akvarellista, Kalló László képeiről a lap főszerkesztője, Veres Péter írt. Lóránth László – Sümegi György: Nagy István című kötetét Bölöni Domokos méltatta. Folytatódik a lapban Biró József Erdélyi kastélyok című sorozata. A székelyudvarhelyi Litera-Veres Könyvkiadó gondozásában a folyóirattal együtt jelent meg a Pro Memoria sorozatban a Nagy István a magyar sajtóban című kötet, amelynek anyagát Sümegi György magyarországi művészettörténész válogatta. /Művészeti kalandozások térben és időben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2008. április 9.
Kolozsváron a Barabás Miklós Galériában Németh Júlia műkritikus megnyitotta Soó Zöld Margit festőművész kiállítása. A neves képzőművész a hét végén átveheti az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Szolnay Sándor-díját. /Köllő Katalin: Ünnepi tárlat a Barabás Miklós Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2008. július 19.
Kolozsváron a Barabás Miklós Galériában július 5-én megnyílt Morfogenézis címen a Hatok, frissen végzett képzőművészek /Bartha Loránd, Bándi Emese, Herczeg Eduárd, Orosz Annabella, Szőcs Zsuzsanna és Zsigmond Adél/ kiállítása. A képzőművészetben egyre nagyobb teret hódít a fotográfia, ezt jelzik Bartha Loránd és Orosz Annamária munkái. Szőcs Zsuzsanna pszichológiát végzett, festményeivel van jelen. Bándi Emese a különböző művészeti ágak határainak körvonalait vizsgálja. A szobrászatot Herczeg Eduárd képviseli. /Kolozsi Tibor: Morfogenézis, ahogyan a Hatok látják. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2008. november 12.
A Barabás Miklós Céh (BMC) egykori ügyvezető elnökére, Szabó Bokor Mártára emlékeztek november 10-én Kolozsváron a Farkas utcai Barabás Miklós Galériában. A 2006. október 29-én elhunyt keramikusművész életműve, Mira Marincas fotós és grafikus alkotásaiban született újjá. A tárlatot a BMC vezetőségi tagjai, Németh Júlia műkritikus és Kolozsi Tibor szobrászművész nyitották meg. Szabó Bokor Márta alkotásaiból nem rendezhettek retrospektív kiállítást, hirtelen távozása miatt ugyanis munkái nem kerültek a Barabás Miklós Céhhez. Alkotásait azonban Horváth László lefényképezte. A megnyitón emlékeztek Szabó Bokor Márta intézményépítő törekvéseire. Éppen három évvel ezelőtt, 2005. novemberében avatták fel a BMC-székházat. /(-eth): Évfordulós rendezvény a Barabás Miklós Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2008. december 10.
Mester és tanítvány, Tosa Szilágyi Katalin és Antal Tövissi Anna alkotásaiból nyílt kiállítás december 8-án Kolozsváron a Barabás Miklós Céh Farkas utcai székházának kiállítótermében. A különleges festői adottságairól ismert Tosa Szilágyi Katalin, a Képzőművészeti Egyetem adjunktusa, akinek a zenei ihletésű festményeit a Művészeti Múzeumban, nagy méretű, posztmodern hangvételű munkáit pedig többek között a Barabás Miklós Galériában is láthatóak voltak, most grafikáival jelentkezett. A tanítvány, immár kolléga, Antal Tövissi Anna animációját mutatta be. A reneszánsz év jegyében született Matthias et Beatrix című, a királyi pár életéből ihletődött alkotás különleges művészi képzelőerőről árulkodik. /(-eth): Grafika és animáció a Barabás Miklós Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
2009. január 21.
Paul Verlain versét, a Tóth Árpád által magyarra fordított Őszi chansont választotta kiállítása mottójául M. László Noémi, akinek tárlata január 19-én nyílt meg Kolozsváron a Farkas utcai Barabás Miklós Galériában. Az eszményi szépet, a harmóniát, a zeneiséget próbált megragadni festményeivel M. László Noémi is. Festményei absztraktak, mégis hangulatosak. M. László Noémi mondott köszönetet azért, hogy a kiállítás létrejöhetett, hiszen kismamaként nem könnyű időt keríteni az alkotásra. /Balázs Bence: Sanzonok akrillal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2009. február 18.
Kolozsváron a Farkas utcai Barabás Miklós Galériában megnyílt a Belényesen élő Miklós János kiállítása. A 60. életévét idén töltő Miklós János festőművészként, grafikusművészként, szobrászként és tanárként egyaránt tevékenykedő alkotó, az elmúlt húsz évből pedig számtalan egyéni és csoportos kiállítás fűződik a nevéhez. A megnyitón szó esett Németh Júlia frissen megjelent Kolozsvár Mű-hely-szín című kötetéről, amely a műkritikusnak az elmúlt nyolc év során publikált, művészetekkel kapcsolatos írásainak gyűjteménye. A szerző elmondta: hármas évforduló kapcsán született a kötet: 110 éve alakult meg az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság, 80 esztendővel ezelőtt jött létre és 15 éve alakult újjá a Barabás Miklós Céh. /Ferencz Zsolt: Életöröm és tavasz a Barabás Miklós Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2009. február 21.
Kolozsváron a Barabás Miklós Galériában megnyílt Miklós János belényesi festő- és grafikusművész tárlata. A belényesi művész a nagyváros forgatagán kívül eső tájak, a vidék vonzásában él ugyan, de a kor szellemének megfelelő módon alkot. /Németh Júlia: Miklós János festészeti tárlata a Barabás Miklós Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2009. április 18.
Az első egyéni tárlat felejthetetlen élmény a művész számára. Hagyományaihoz híven a kolozsvári Barabás Miklós Galéria gyakran szolgál effajta meglepetésekkel. Április 6-án volt Antal Tövissi Anna grafikus első bemutatkozása. Ami összefogja az bemutatott alkotásokat, az a tematika: az arc művészileg szinte kiaknázhatatlan lehetőségeket nyújtó poézise. /Németh Júlia: Arcok a Barabás Miklós Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
2009. szeptember 9.
Balázs László bőrplasztika tárlatával újra beindult a Barabás Miklós Galéria tevékenysége. Kolozsváron a kiállítás-megnyitón Németh Júlia műkritikus, a Barabás Miklós Céh ügyvezető elnöke köszöntötte az érdeklődőket. – Különleges maga a műfaj is: nem hinném, hogy Kolozsváron, de akár szélesebb körzetben akadna még valaki, aki ennek a technikának hódolna, mondta. Balázs László a bőr természetrajzának a tökéletes ismeretében metszi az alapanyagot. Balázs László munkáját édesapja, Balázs Péter festőművész emlékének szentelte. /Köllő Katalin: Bőrplasztika: különleges műfajú kiállítás-megnyitó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
2009. október 17.
Grafikai festészeti látlelet 21. századi önmagunkról – így jellemezte Székely Géza kiállítását a kolozsvári Gy. Szabó Béla Galériában Németh Júlia műkritikus. A megnyitón könyvbemutató is volt, a művészről szóló monográfiát bemutatták. Székely Géza tavaly májusban, 50. születésnapján a Barabás Miklós Galériában, egy rézkarcokból összeállított kamarakiállítással jelentkezett. /Németh Júlia: Székely Géza kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2015. augusztus 20.
Műfajok párbeszéde a Barabás Miklós Galériában
A gazdag képzőművészeti kínálat, az azonos időpontban zajló kiállításmegnyitók ellenére is sokan voltak kíváncsiak a Barabás Miklós Céh Műfajok párbeszéde címen meghirdetett rendezvényére. A Farkas utca 27. szám alatti székház galériájában kedden délután megnyílt tárlaton öt különböző műfajban tevékenykedő, de hasonló művészi beállítottságú alkotó jelentkezett munkáival. Tosa Szilágyi Katalin a festészet, Bordy Margit a pasztell, Kolozsi Tibor a szobrászat, Kolozsi Simona a kerámia, Csata Hermina pedig a textil nyelvén közvetített emocionálisan fűszerezett művészi üzenetet, vallott a világról és önmagáról.
A megnyitó közönségét a BMC elnöke, Kolozsi Tibor Munkácsy-díjas szobrászművész köszöntötte, majd Németh Júlia műkritikus méltatta a kiállítást. Szerinte a tárlat sajátos installációként is értelmezhető, amely egymás melletti, párhuzamos narratívák létrejöttét eredményezi. Olyan olvasatokét, amelyeknek mozaikkockái hol valóságelemeket mitizálnak, hol pedig mitikus, biblikus tematikát telítenek valóságelemekkel. Majd külön-külön elemezte a kiállítók munkáit, azok összhangjára hívta fel a figyelmet, és a Barabás Miklós Céh egykori elnökét, Jakobovits Miklóst idézve hangsúlyozta, hogy a művészeti műfajok közt nincs értékrendbeli különbség. Így hát a műfajok jelenlegi párbeszéde kiegyensúlyozottnak tűnik – vélte. A párhuzamos olvasatok mentén rendeződő munkák pedig csak erősíthetik egymást.
Szabadság (Kolozsvár)
A gazdag képzőművészeti kínálat, az azonos időpontban zajló kiállításmegnyitók ellenére is sokan voltak kíváncsiak a Barabás Miklós Céh Műfajok párbeszéde címen meghirdetett rendezvényére. A Farkas utca 27. szám alatti székház galériájában kedden délután megnyílt tárlaton öt különböző műfajban tevékenykedő, de hasonló művészi beállítottságú alkotó jelentkezett munkáival. Tosa Szilágyi Katalin a festészet, Bordy Margit a pasztell, Kolozsi Tibor a szobrászat, Kolozsi Simona a kerámia, Csata Hermina pedig a textil nyelvén közvetített emocionálisan fűszerezett művészi üzenetet, vallott a világról és önmagáról.
A megnyitó közönségét a BMC elnöke, Kolozsi Tibor Munkácsy-díjas szobrászművész köszöntötte, majd Németh Júlia műkritikus méltatta a kiállítást. Szerinte a tárlat sajátos installációként is értelmezhető, amely egymás melletti, párhuzamos narratívák létrejöttét eredményezi. Olyan olvasatokét, amelyeknek mozaikkockái hol valóságelemeket mitizálnak, hol pedig mitikus, biblikus tematikát telítenek valóságelemekkel. Majd külön-külön elemezte a kiállítók munkáit, azok összhangjára hívta fel a figyelmet, és a Barabás Miklós Céh egykori elnökét, Jakobovits Miklóst idézve hangsúlyozta, hogy a művészeti műfajok közt nincs értékrendbeli különbség. Így hát a műfajok jelenlegi párbeszéde kiegyensúlyozottnak tűnik – vélte. A párhuzamos olvasatok mentén rendeződő munkák pedig csak erősíthetik egymást.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. szeptember 7.
Muhi Sándor: „Az élet szép!”
Kiállításmegnyitó a Barabás Miklós Galériában
Az élet szép, állítja Muhi Sándor grafikus abban a kisméretű katalógusban, amelynek rövid bevezetőjében ki is fejti, hogy miért gondolja így.
„Fontolgattam, hogy hetvenévesen, az utolsó szó jogán egy a koromhoz illően komoly, filozofikus tárlattal rukkolok elő, de ahogy munkához láttam, heteken, hónapokon át semmi más nem jutott eszembe, csak az, hogy az élet szép, attól függetlenül, hogy mit gondolunk róla”, olvashatjuk már az első bekezdésben, a következő kettőben pedig csupán nyomatékosítja a megállapítását.
KÖLLŐ KATALIN
Nyugati Jelen (Arad)
Kiállításmegnyitó a Barabás Miklós Galériában
Az élet szép, állítja Muhi Sándor grafikus abban a kisméretű katalógusban, amelynek rövid bevezetőjében ki is fejti, hogy miért gondolja így.
„Fontolgattam, hogy hetvenévesen, az utolsó szó jogán egy a koromhoz illően komoly, filozofikus tárlattal rukkolok elő, de ahogy munkához láttam, heteken, hónapokon át semmi más nem jutott eszembe, csak az, hogy az élet szép, attól függetlenül, hogy mit gondolunk róla”, olvashatjuk már az első bekezdésben, a következő kettőben pedig csupán nyomatékosítja a megállapítását.
KÖLLŐ KATALIN
Nyugati Jelen (Arad)
2015. november 18.
Nagy mesterének állít emléket a Barabás Miklós Céh jubileumi tárlata
Fennállásának tízedik évfordulóját ünnepelte kedd este a kolozsvári Barabás Miklós Galéria. Az egyik legismertebb, XIX. századi erdélyi festő nevét viselő kis képtár akkor alakult, amikor még nagyon kevés kiállítási lehetőség volt Kolozsváron. A helyszín Andrásy Zoltán festő- és grafikusművésznek köszönhető, így az ő munkáiból összeállított tárlattal ünnepelte a kerek évfordulót a Barabás Miklós Céh.
A Farkas utca 27 szám alatti udvarban álló kis ház ad otthont immár tíz éve a Barabás Miklós Galériának: egészen pontosan 2005. november 18-án nyitotta meg kapuit Abodi Nagy Bélának, Kós Andrásnak és Andrásy Zoltánnak köszönhetően. Ez utóbbi volt az ugyanis, aki az egyházi tulajdonú, romos ház hosszú távú használatáért cserébe felajánlotta lakását a református egyháznak – tudtuk meg az est házigazdájától, Németh Júlia művészettörténész-műkritikustól.
„Nem tudok meghatottság nélkül emlékezni a tíz évvel ezelőtt történtekre, a mindannyiunk által tisztelt és szeretett Jakobovits Miklós céhelnök túláradó lelkesedésére, amellyel az ország minden részéből és külföldről is egybesereglett művészeket és műpártolókat fogadta, és arra a meleg, baráti légkörre, ami ott, akkor kialakult, és bizakodással töltött el mindenkit” – idézte fel a kezdeteket Német Júlia.
Ioan Horváth Bugnariu az 1960-as évek kolozsvári képzőművészeti iskoláját idézte fel, amely akkor Romániában a legjobb iskolának számított, és amelynek Andrásy Zoltán volt az egyik legmarkánsabb mestere. Mindenki szerette, mindenki csak jót mondott róla, emlékezett az egykori tanítvány. A Barabás Miklós Galériát tíz évvel ezelőtt az ő kiállításával nyitották meg, de a nagybeteg mester már nem tudott elmenni az eseményre. Andrásy Zoltán másfél hónappal később, 2006. január elsején „megbékélten és abban a tudatban távozott, hogy tanítványai, a fiatalok, megvalósítják elképzeléseit. Nem tévedett” – tette hozzá Németh Júlia.
Az eltelt tíz év alatt a Barabás Miklós Céh kiérdemelte a Magyar Örökség-díjat, és Erdély számos magyar képzőművészének kiállítási lehetőséget biztosított, közülük sokan mára eltávoztak az élők sorából. A Munkácsy-díjas Jakobovits Miklós, Soó Zöld Margit, Kolozsi Tibor, a Szervátiusz-díjas Kákonyi Csilla, Székely Géza, Tosa Szilágyi Katalin, Lőrincz Lehel, Horváth Gyöngyvér, Bordy Margit, Gally A. Katalin, Orbán István, Gedeon Zoltán, Forró Ágnes, Nagy Annamária, Lukács Solymossy Éva, Kovács Géza, Siska Szabó Hajnalka, Muhi Sándor is kiállított itt, a fiatalok közül pedig többen, köztük Berze Imre, Dobribán Lini Enikő és Marincas Mira már a budapesti Műcsarnokban is képviselték alkotásaikkal a Céhet.
A galériának otthont adó ingatlant éppen tatarozzák, „házra, Céhre, mindannyiunkra ráfér egy kis fiatalítás” – jegyezte meg az est háziasszonya.
A kerek évfordulót ismét Andrásy-tárlattal ünneplik meg a Barabás Miklós Céh tagjai. A kiállításon, egy-két kivételtől eltekintve, jobbára az Andrásy-gyűjtemény eddig még ki nem állított darabjai csodálhatók meg.
T. Koós Imola
maszol.ro
Fennállásának tízedik évfordulóját ünnepelte kedd este a kolozsvári Barabás Miklós Galéria. Az egyik legismertebb, XIX. századi erdélyi festő nevét viselő kis képtár akkor alakult, amikor még nagyon kevés kiállítási lehetőség volt Kolozsváron. A helyszín Andrásy Zoltán festő- és grafikusművésznek köszönhető, így az ő munkáiból összeállított tárlattal ünnepelte a kerek évfordulót a Barabás Miklós Céh.
A Farkas utca 27 szám alatti udvarban álló kis ház ad otthont immár tíz éve a Barabás Miklós Galériának: egészen pontosan 2005. november 18-án nyitotta meg kapuit Abodi Nagy Bélának, Kós Andrásnak és Andrásy Zoltánnak köszönhetően. Ez utóbbi volt az ugyanis, aki az egyházi tulajdonú, romos ház hosszú távú használatáért cserébe felajánlotta lakását a református egyháznak – tudtuk meg az est házigazdájától, Németh Júlia művészettörténész-műkritikustól.
„Nem tudok meghatottság nélkül emlékezni a tíz évvel ezelőtt történtekre, a mindannyiunk által tisztelt és szeretett Jakobovits Miklós céhelnök túláradó lelkesedésére, amellyel az ország minden részéből és külföldről is egybesereglett művészeket és műpártolókat fogadta, és arra a meleg, baráti légkörre, ami ott, akkor kialakult, és bizakodással töltött el mindenkit” – idézte fel a kezdeteket Német Júlia.
Ioan Horváth Bugnariu az 1960-as évek kolozsvári képzőművészeti iskoláját idézte fel, amely akkor Romániában a legjobb iskolának számított, és amelynek Andrásy Zoltán volt az egyik legmarkánsabb mestere. Mindenki szerette, mindenki csak jót mondott róla, emlékezett az egykori tanítvány. A Barabás Miklós Galériát tíz évvel ezelőtt az ő kiállításával nyitották meg, de a nagybeteg mester már nem tudott elmenni az eseményre. Andrásy Zoltán másfél hónappal később, 2006. január elsején „megbékélten és abban a tudatban távozott, hogy tanítványai, a fiatalok, megvalósítják elképzeléseit. Nem tévedett” – tette hozzá Németh Júlia.
Az eltelt tíz év alatt a Barabás Miklós Céh kiérdemelte a Magyar Örökség-díjat, és Erdély számos magyar képzőművészének kiállítási lehetőséget biztosított, közülük sokan mára eltávoztak az élők sorából. A Munkácsy-díjas Jakobovits Miklós, Soó Zöld Margit, Kolozsi Tibor, a Szervátiusz-díjas Kákonyi Csilla, Székely Géza, Tosa Szilágyi Katalin, Lőrincz Lehel, Horváth Gyöngyvér, Bordy Margit, Gally A. Katalin, Orbán István, Gedeon Zoltán, Forró Ágnes, Nagy Annamária, Lukács Solymossy Éva, Kovács Géza, Siska Szabó Hajnalka, Muhi Sándor is kiállított itt, a fiatalok közül pedig többen, köztük Berze Imre, Dobribán Lini Enikő és Marincas Mira már a budapesti Műcsarnokban is képviselték alkotásaikkal a Céhet.
A galériának otthont adó ingatlant éppen tatarozzák, „házra, Céhre, mindannyiunkra ráfér egy kis fiatalítás” – jegyezte meg az est háziasszonya.
A kerek évfordulót ismét Andrásy-tárlattal ünneplik meg a Barabás Miklós Céh tagjai. A kiállításon, egy-két kivételtől eltekintve, jobbára az Andrásy-gyűjtemény eddig még ki nem állított darabjai csodálhatók meg.
T. Koós Imola
maszol.ro
2015. november 25.
Tízéves a Barabás Miklós Galéria
Tíz évvel ezelőtt, 2005. november 18-án nyitotta meg kapuit a Barabás Miklós Galéria.
Jó tíz évnyi hosszas vajúdás után. Hiszen az ötlet mindjárt a Barabás Miklós Céh 1994-es újjáalakulását követően megszületett. S amint a Céh maga, úgy a székházalapítás is elsősorban nagy öregjeinknek, Abodi Nagy Bélának és Kós Andrásnak köszönhető. A konkrét megvalósulás pedig Andrásy Zoltán festő- és grafikusművész nagylelkű gesztusának, aki az itt lévő, egyházi tulajdonú, romos ház hosszú távú használatáért cserébe felajánlotta lakását a református egyháznak. A rendbetétel sziszifuszi munkát s persze anyagi támogatást igényelt, amit pályázatokból és adományokból sikerült beszerezni. S amiben oroszlánrészt vállalt a szervezet akkori, felejthetetlen emlékű elnöke, Jakobovits Miklós, ügyvezető titkára, Károly Zöld Gyöngyi és a munkálatok szakmai irányítója, Murádin-Beyer Katalin, később pedig Novák Ildikó, s az ugyancsak felejthetetlen emlékű Szabó Bokor Márta és Takács Gyula. Nem tudok meghatottság nélkül emlékezni a tíz évvel ezelőtt történtekre, a mindannyiunk által tisztelt és szeretett Jakobovits Miklós túláradó lelkesedésére, amellyel az ország minden részéből, sőt külföldről is egybesereglett művészeket és műpártolókat fogadta, s arra a meleg, baráti légkörre, ami ott, akkor kialakult, és bizakodással töltött el mindenkit.
Természetesen Andrásy Zoltán kiállításával nyitottuk meg a galériát. Az idős és akkor már nagy beteg mester nem vehetett ugyan részt a megnyitón, de örömmel töltötte el a tudat, hogy álma valóra vált. Másfél hónap elteltével 2006. január elsején megbékélten, és abban a tudatban távozott, hogy tanítványai, a fiatalok, megvalósítják elképzeléseit. Nem tévedett.
NÉMETH JÚLIA
Szabadság (Kolozsvár)
Tíz évvel ezelőtt, 2005. november 18-án nyitotta meg kapuit a Barabás Miklós Galéria.
Jó tíz évnyi hosszas vajúdás után. Hiszen az ötlet mindjárt a Barabás Miklós Céh 1994-es újjáalakulását követően megszületett. S amint a Céh maga, úgy a székházalapítás is elsősorban nagy öregjeinknek, Abodi Nagy Bélának és Kós Andrásnak köszönhető. A konkrét megvalósulás pedig Andrásy Zoltán festő- és grafikusművész nagylelkű gesztusának, aki az itt lévő, egyházi tulajdonú, romos ház hosszú távú használatáért cserébe felajánlotta lakását a református egyháznak. A rendbetétel sziszifuszi munkát s persze anyagi támogatást igényelt, amit pályázatokból és adományokból sikerült beszerezni. S amiben oroszlánrészt vállalt a szervezet akkori, felejthetetlen emlékű elnöke, Jakobovits Miklós, ügyvezető titkára, Károly Zöld Gyöngyi és a munkálatok szakmai irányítója, Murádin-Beyer Katalin, később pedig Novák Ildikó, s az ugyancsak felejthetetlen emlékű Szabó Bokor Márta és Takács Gyula. Nem tudok meghatottság nélkül emlékezni a tíz évvel ezelőtt történtekre, a mindannyiunk által tisztelt és szeretett Jakobovits Miklós túláradó lelkesedésére, amellyel az ország minden részéből, sőt külföldről is egybesereglett művészeket és műpártolókat fogadta, s arra a meleg, baráti légkörre, ami ott, akkor kialakult, és bizakodással töltött el mindenkit.
Természetesen Andrásy Zoltán kiállításával nyitottuk meg a galériát. Az idős és akkor már nagy beteg mester nem vehetett ugyan részt a megnyitón, de örömmel töltötte el a tudat, hogy álma valóra vált. Másfél hónap elteltével 2006. január elsején megbékélten, és abban a tudatban távozott, hogy tanítványai, a fiatalok, megvalósítják elképzeléseit. Nem tévedett.
NÉMETH JÚLIA
Szabadság (Kolozsvár)
2016. március 4.
Pillanatképek megnyitókról, Horváth Lászlótól
Első fényképezőgépét Horváth László 22 éves korában kapta, azóta elméleti és gyakorlati vonatkozásban is igyekezett fejleszteni a fotózással kapcsolatos tudását, ismereteit. Szerepelt már a nagyenyedi Inter-Art és a nagyváradi Varadinum csoportos kiállításain, Kolozsváron a Szabók bástyájában, a Kolozsvár Társaságnál és a magyar főkonzulátuson láthatták munkáit az érdeklődők. A Művészeti Múzeum emeleti termeiben az utóbbi években készített alkotásai közül mutat be ezúttal néhányat, amelyek kolozsvári tárlatmegnyitók különböző mozzanatait örökítik meg, a köszöntésektől és méltatásoktól kezdve a vidám, baráti beszélgetésekig.
Florin Gherasim muzeográfus, a kiállítás kurátora a szerda délutáni megnyitón felidézte, hogy ők is éppen egy tárlatmegnyitón ismerkedtek meg, majd azután többször találkoztak hasonló eseményeken. Többezer fotó közül választottak ki több mint hatvanat a mostani alkalomra, az első két teremben a Művészeti Múzeumban, a másik kettőben pedig a város más helyszínein (Minerva-ház, Quadro Galéria, Barabás Miklós Galéria, Apáczai Galéria stb.) készült fényképeket tárnak a nagyközönség elé – igazgatókról, művészekről, műkritikusokról, a kultúra iránt érdeklődőkről, a várakozás boldog izgalmát, az örömteli találkozások hangulatát is megmutatva.
F. Zs. Szabadság (Kolozsvár)
Első fényképezőgépét Horváth László 22 éves korában kapta, azóta elméleti és gyakorlati vonatkozásban is igyekezett fejleszteni a fotózással kapcsolatos tudását, ismereteit. Szerepelt már a nagyenyedi Inter-Art és a nagyváradi Varadinum csoportos kiállításain, Kolozsváron a Szabók bástyájában, a Kolozsvár Társaságnál és a magyar főkonzulátuson láthatták munkáit az érdeklődők. A Művészeti Múzeum emeleti termeiben az utóbbi években készített alkotásai közül mutat be ezúttal néhányat, amelyek kolozsvári tárlatmegnyitók különböző mozzanatait örökítik meg, a köszöntésektől és méltatásoktól kezdve a vidám, baráti beszélgetésekig.
Florin Gherasim muzeográfus, a kiállítás kurátora a szerda délutáni megnyitón felidézte, hogy ők is éppen egy tárlatmegnyitón ismerkedtek meg, majd azután többször találkoztak hasonló eseményeken. Többezer fotó közül választottak ki több mint hatvanat a mostani alkalomra, az első két teremben a Művészeti Múzeumban, a másik kettőben pedig a város más helyszínein (Minerva-ház, Quadro Galéria, Barabás Miklós Galéria, Apáczai Galéria stb.) készült fényképeket tárnak a nagyközönség elé – igazgatókról, művészekről, műkritikusokról, a kultúra iránt érdeklődőkről, a várakozás boldog izgalmát, az örömteli találkozások hangulatát is megmutatva.
F. Zs. Szabadság (Kolozsvár)