A DNA célkeresztjében a Temes megyei tanácselnök is
Korrupció és hatalommal való visszaélés gyanúja miatt az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) őrizetbe vette szerdán Titu Bojint, a Temes megyei önkormányzat szociáldemokrata párti (PSD) elnökét.
Az ügyészek a reggeli órákban házkutatást tartottak a megyei tanács székelyén, 17 Temes megyei polgármesteri hivatalban és a Bánsági Vízügyi Igazgatóságon is. A DNA közölte, közbeszerzésekkel kapcsolatos visszaéléseket vizsgálnak, ennek érdekében kihallgatják többek közt az érintett települések polgármestereit, Marcel Mihoc megyei tanácsost, a megyei falumúzeum és a vízügyi hatóság vezetőjét is.
A vizsgálati dosszié alapján Titu Bojin – a megyei tanácselnöki és a PSD megyei elnöki tisztségét kihasználva – több szociáldemokrata színekben polgármesteri tisztséghez jutott elöljáróval beszélte meg, hogy a különböző liciteken az Ecomet West pályázatát fogadják el. George Didilă, a vállalat vezetője Marcel Mihoc támogatására is számíthatott.
Mivel az érintett polgármesteri hivatalok egy része nem tudta kifizetni a szerződésben rögzített összegeket az említett cégnek, Mihoc vállalta, hogy biztosítja az érintetteknek a költségvetés-kiegészítést. Ennek érdekében június 25-én rendkívüli tanácsülést hívtak össze a megyeházán, melynek keretében elfogadták a megyei intézmény büdzséjének a kiigazítását. A DNA azt gyanítja, hogy Titu Bojin mindent megtett annak érdekében, hogy az Ecomet West időben megkapja a pénzét a leszerződött szolgáltatások után.
Jelenleg egyébként a 41 megyei tanácselnök közül 24 elöljárónak gyűlt meg a baja a hatóságokkal korrupció, hatalommal való visszaélés vagy összeférhetetlenség miatt, közülük eddig tizennégyen kerültek az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály célkeresztjébe.
Krónika (Kolozsvár)

A korrupció pókhálói
A Korrupcióellenes ügyészség és az ambiciózus Laura Codruţa Kövesi főügyész – kihasználva a választás és Klaus Johannis beiktatása közötti időt – kész tények elé akarja állítani a közvéleményt a Romániát behálózó korrupciót illetően.
Először beindult a vizsgálat a visszaszolgáltatások körüli botrányok kapcsán. A Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség vezetőjét és számos más személyt letartóztattak, hivatali visszaéléssel, befolyással való üzérkedéssel, csalással vádolják őket. Fény derült a telekspekulációs hálózat létére is. A gyanúsítottak köre egyre tágul, kiderült, „Stelica” és társai nevetséges áron felvásárolták a nagyrészt idős áldozatok területeit, akik örültek az aprópénznek is, hiszen már nem is reménykedtek abban, hogy valaha visszakapják jogos, a kommunista állam által eltulajdonított területeiket. De kiderült az is – ezért bővül az érintettek köre –, hogy miután Elena Udrea fejlesztési miniszterhez került az országos kataszter, az „okos fiúk” és szakértőik tanulmányozni kezdték, kiderítve, hogy számos nagy múltú bojári családnak már nem élnek az örökösei, ezért telekkönyveket, okiratokat, pecséteket, végrendeleteket hamisítva örökösöket „gyártottak”, akiknek az állam fizetett, nagyon sokszor a szakértők által felülértékelt áron.
Közben Kövesi szorgalmazta a mentelmi joguk mögé bújó képviselők és szenátorok kiadatását, s számos személy ellen indult meg befolyással való üzérkedés és adócsalás vádjával az eljárás. De a Korrupcióellenes Ügyészség nem állt meg itt, letartóztatták a szervezett maffiaként működő „aszfaltkirályokat”, akik magukhoz kaparintva az utak aszfaltozásáról szóló megbízatásokat busás vagyonra tettek szert. De folytatódik a vörös és narancssárga bárók elleni hadjárat is. Szerdán korrupció gyanúja miatt kihallgatásra citálták Titu Bojint, a Temes Megyei Tanács elnökét, ezzel párhuzamosan pedig vizsgálatok folytak a megyei tanács székhelyén, a Bánsági Vízügyi Igazgatóságnál és a megye tizenhét polgármesteri hivatalánál. Bojint, a traktoristából önképzéssel tanácselnöki pozícióba jutó vörös „bárót”, aki 2001 és 2011 között a vízügyi igazgatóságot vezette, most csúszópénz elfogadásával és befolyással való üzérkedéssel gyanúsítják. Akárcsak a Buzău megyei bárót, aki a Mikulást várta, de helyette az ügyészek érkeztek, akik egyébként a Hunyad Megyei Tanácsnál is vizsgálódnak, az illegális visszaszolgáltatások miatt pedig Brassó, Bákó és Kovászna megyében is.
Hogy az ügyek – például a visszaszolgáltatási botrány – hol állnak meg, meddig mennek el a kérlelhetetlen ügyészek, majd kiderül, de a szálak magasra, igen magasra vezetnek.
Bogdán László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hajózhatóvá teszik a Temesvárt a Tiszával összekötő Bega-csatornát
Az EU támogatásával teszik újra hajózhatóvá Romániában és Szerbiában is a Temesvárt a Tiszával összekötő Bega-csatornát – közölte szerdán internetes oldalán az Adevarul román napilap. A lap híradása szerint a Temes megyei önkormányzat és a Bánsági Vízmedence Vízügyi Igazgatósága (ABAB) szerdán írta alá a szerződést a Bega-csatorna hajózási infrastruktúrájának a helyreállítása elnevezésű projekt finanszírozásáról.
A Románia – Szerbia interregionális fejlesztési program keretében megvalósuló projekt értéke csaknem 14 millió euró, melynek felét Romániában, felét pedig Szerbiában használhatják fel.
A romániai költségek 85 százalékát az Európai Unió forrásaiból, 13 százalékát a román költségvetésből, két százalékát pedig a Temes megyei önkormányzat költségvetéséből biztosítják. A Bega-csatorna romániai szakaszán felújítják a románszentmihályi (Sanmihaiu Roman) zsilipet, vásárolnak két uszályt és egy kotróhajót, és elkészítik a csatorna melletti határátkelőhely megvalósíthatósági tanulmányát.
Vajdaság tartomány a projekt keretében felújíttatja a felsőittebei (Srpski Itebej) és a begafői (Klek) zsilipeket, kotróhajót vásárol a csatorna karbantartására, és megépíti a csatorna melletti kerékpárutat. Titu Bojin projektgazda ABAB vezérigazgatója elmondta, a szerződés értelmében 48 hónap alatt kell elvégezni a munkálatokat, de reményét fejezte ki, hogy jóval a határidő előtt megindulhat a hajóforgalom Románia és Szerbia között a Bega-csatornán. Hozzátette, ehhez az is szükséges, hogy a vajdasági kormány is hozzájáruljon a vízi határátkelő megnyitásához.
A Bánságban a 18. század elején berendezkedő osztrák adminisztráció 1732-ben tette hajózhatóvá a Bega-csatornát. A 19. században duzzasztógátakkal és zsilipekkel érték el, hogy immár nagyobb hajók is eljuthattak Temesvárra. A hajózható Bega-csatorna alapozta meg Temesvár és a Bánság gazdasági felemelkedését. Az itt megtermelt gabonát, később pedig a Temesváron gyártott ipari termékeket is vízi úton szállították el. Hajón érkeztek Temesvárra a városban épült gyárak berendezései és 1857-ben az épülő Szeged-Temesvár vasútvonal első gőzmozdonyai is.
A begai hajózást a trianoni határok lehetetlenítették el. A Románia és Jugoszlávia közötti hajóforgalom 1958-ban állt le végképp. A Moszkvából irányított Jugoszlávia-ellenes kampány idején ráccsal zárták el a Bega medrét, hogy még búvárok se juthassanak át a folyón egyik országból a másikba. A csatorna romániai szakaszán az 1960-as évekig közlekedtek hajók.
Gazda Árpád / MTI; Erdély.ma