Vida Gyula RMDSZ-képviselő, a privatizálási és gazdaságpolitikai szakbizottság elnöke a vele készült interjúban kizárólag a Bancorex bank helyzetéről nyilatkozott, kijelentve, hogy a bank pénzügyi szerkezeti átalakításának céljából a szakbizottság asztalán van az a kormány által benyújtott törvénytervezet, amelyben kéri, hogy a képviselőház ratifikálja az erre vonatkozó 67/1998-as számú sürgősségi kormányrendeletet. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a Bancorex bukása, lévén, hogy szoros kapcsolatban van a többi bankkal, láncreakciót válthat ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Martonyi János külügyminisztert még 29-én fogadta Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter, aki államminiszterként a Bancorex felszámolásával elfoglalt Radu Vasile kormányfőt helyettesítette. Martonyi János Markó Béla RMDSZ-elnök meghívására Székelyföldre utazott. Júl. 30-án Sepsiszentgyörgyön a megyei könyvtár termében rendezett fórumon találkozott a város lakosaival, majd júl. 31-én a Segesvár melletti Fehéregyházán a Petőfi Sándor halálának 150. évfordulóján rendezett ünnepségeken vesz részt. A külügyminiszter aug. 1-jén Kolozsváron is megáll, rövid látogatást tesz a Magyar Köztársaság Fő téri főkonzulátusánál, majd Nagyváradon át visszautazik Magyarországra. - A Victor Babiuccal folytatott megbeszélésen Martonyi ismét felvetette a csíkszeredai magyar konzulátus létesítésére vonatkozó magyar igényt. Tárgyalópartnere úgy vélte, a meglévő két konzulátus fedezi a képviseletet, ám konkrét magyar kérés esetén hajlandónak mutatkozott a kérdés jóindulatú megvizsgálására. Babiuc azt kérte, hogy Magyarország történelmi egyházként ismerje el a magyarországi román ortodox egyházat, biztosítsa feltételeit a magyarországi románság anyanyelvi oktatásának, és azt, hogy a román iskolákban valamennyi tantárgyat román nyelven oktassák. - A külügyminiszteri találkozót követően Andrei Plesu elmondta, hogy mindegyik vegyes bizottsági ülésen leltározzák a megoldatlan kérdéseket, s aztán a következő ülésig gyakorlatilag semmi sem történik. Hozzátette: több kérdést sikerült megoldaniuk, mint azt sokan gondolják. Martonyi János elmondta, hogy az elmúlt évben a kétoldalú kapcsolatokban jelentős előrehaladás történt. /Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti integrációját Mindkét ország a régió újjáépítésében érdekelt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

"Theodor Stolojan exkormányfő kijelentette, hogy az egyik legrosszabb, ami Romániát a gazdasági zülléshez vezette, a koalíciós algoritmus szerinti káderkiválasztás és a politikai megbízottak megjelenése a gazdaságban. A bársonyszékbe került pártmegbízottak nem tudják, mi a feladatuk, őket csak a jutalékok, osztalékok stb. felvétele érdekli, a gyors meggazdagodás. Nem idegen ez az RMDSZ-ben sem. "A mind zártabb körű magyar politikai elitnek a köztisztviselői, párthivatalnoki fizetésen kívül az RMDSZ igyekszik pluszpénzeket is kijárni. Így kerültek számosan a részben vagy teljesen állami tulajdonú vállalatok igazgatótanácsaiba, részvényesi közgyűléseibe" magyar tisztségviselők, állapította meg Román Győző. Ezek a megbízottak időnként elmennek egy-egy gyűlésre, ahol a fennálló hatalom érdekei szerint kell szavazniuk - és ezért felvesznek milliós summákat. Ismert Borbély László államtitkár esete, aki a Bancorexet boldogította, vagy Seres Dénes és Vida Gyula honatyák, akik jó pénzért többszörös állami részvényfelügyelőkké váltak. Végül a felháborodás hatására lemondtak vagy lemondatták őket. Az állítólag Verestóy Attila szenátor gyámkodását élvező Birtalan József, aki előbb a nagyiparban bizonyította párthűségét, majd a tengerhajózáshoz ment államtitkárnak: újabb és újabb jól fizetett tisztségekbe helyezik, jelenleg a Román Kereskedelmi Bank igazgatótanácsának tagja. Birtalan József mindig oda szavaz, ahová kell. A legutóbbi kinevezéséről az RMDSZ honatyáinak többsége sem tudott. /Román Győző: Szövetségi polihisztorok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./"

Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke elismerte, hogy a csalással és pénzmosással vádolt román-francia üzletember, Adrian Costea meghívására és vendégeként járt 1998. decemberében Párizsban. A francia hatóságok azzal a gyanúval nyomoznak Costea után, hogy az üzletember jelentős összegeket tüntetett el Franciaországban alapított cégeinek számláiról. A pénz az állami tulajdonban lévő Bancorextől érkezett azoknak az üzleteknek a lebonyolítására, amelyeket 1992 és 1996 között Costea román kormánytagok, magas rangú kormányhivatalnokok és Ion Iliescu volt államfő közeli politikai tanácsadóinak közvetítésével kötött román társaságokkal. A francia vizsgálat szerint Costea cégei közel 1 millió francia frankot költött befolyásos román vendégek franciaországi szállodai számlájára. Adrian Nastase és felesége két éjszakát töltött egy Párizs környéki luxusszállodában Costea vendégeként. A 4625 frankos számlát az a cég fizette, amelyet Costea azért hozott létre, hogy a román kormány megbízásából egy Romániát népszerűsítő fotóalbumot adjon ki. Az album elkészítésére átutalt 5,7 millió dollár mintegy egyharmada eltűnt a cég számlájáról. - Costea 1973-ban elhagyta Romániát. Előbb Izraelben telepedett le, ahol megkapta az izraeli állampolgárságot. Később Franciaországba költözött és 1996-ban, Ion Iliescu elnökségének utolsó hónapjaiban kapott ismét román állampolgárságot. Ebben az időben Románia külügyminisztere Teodor Melescanu volt. Teodor Melescanu, aki jelenleg az ellenzéki Szövetség Romániáért Párt vezetője és államfőjelöltje, többször is járt úgy Franciaországban, hogy szállodai számláit Costea cégei fizették. Melescanu a pénzmosási botrány kirobbanásakor azt közölte, hogy nem ismerte Adrian Costeát. /Kivizsgálják Costea viselt dolgait. Napról napra dagad a pénzmosási botrány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Costea, a francia igazságszolgáltatás által pénzmosással vádolt román üzletember az Evenimentul Zilei napilapnak adott nyilatkozatában elismerte, hogy 1996-ban törvénytelenül pénzelte Ion Iliescu volt elnök választási hadjáratát: 1996 májusában több postai csomagban egymillió Franciaországban nyomtatott választási plakátot küldött Romániába, összesen kétmillió frank értékben. Costea elmondása szerint senki nem fizetett a plakátokért, ezért végül vállalata egyenlítette ki a számlákat, nehogy feltűnjön a francia adóhatóságnak. "Ilyen műveleteket nem lehetett volna végrehajtani Iliescu tudomása nélkül" - tette hozzá a nyilatkozó. A Bancorex több százezer dollárt juttatott a "francia kapcsolatnak", s a pénz választási plakátok és képeslapok formájában tért vissza az országba, és egyelőre nem világos az sem, hogy a vámszabályoknak megfelelő módon. Costea ugyanakkor azt is nyilvánosságra hozta, hogy Emil Constantinescu elnök kétszer is megerősítette tisztségében, mint Románia "utazó nagykövetét". A botrány által érintett Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának a vezetősége úgy határozott, hogy ezután nem válaszol egyetlen "támadásra" sem az ügy kapcsán, amíg az igazságszolgáltatás nem mond véleményt. Az RTDP különben továbbra is úgy véli, hogy a jelenlegi hatalom kampányérdekből gyakorol nyomást a hazai jogi szervekre, hogy csökkentse Iliescu pártjának választási esélyeit. Teodor Melescanu volt külügyminiszter szintén tagadta, hogy Adrian Costeának meghatározó szerepe lett volna pártja, a Szövetség Romániáért nevű alakulat megalapításában. Melescanu ugyanakkor elismerte, hogy Costea pénzelte egy franciaországi látogatását. /Costea még mélyebbre nyomja Iliescut. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 13./

"A kormány több tagját is korrupcióval vádolta Valerian Stan, a miniszterelnöki hivatal ellenőrzési hivatalának volt vezetője az Európai Unió és a NATO tagállamai Bukarestben akkreditált nagyköveteinek címzett nyílt levelében, amelyet a bukaresti román lapok tettek közzé. Stan példaként idézte, hogy Traian Basescu volt közlekedési miniszter, jelenlegi bukaresti főpolgármester "saját üzleteire mintegy 1 millió dollárnak megfelelő összeget tulajdonított el az EU Romániának szánt PHARE-alapjaiból". Valeriu Stoica igazságügyi miniszter és keresztfia, az igazságügyi államtitkár tisztét betöltő Flavius Baias "cégeiken keresztül különböző nagyságú összegeket tulajdonítottak el (az időközben tönkrement) Bancorex kereskedelmi bankból és az Állami Vagyonalaptól. Baias esetében ezek az összegek több tízmilliárd lejt tesznek ki". A közelmúltban leváltott Anton Vlad környezetvédelmi államtitkárként "vállalatai illegális tevékenységével 2 milliárd lej törvénytelen bevételhez jutott". A nyílt levél szerzője szerint az egykori Szekuritátéval kapcsolatos kérdések tisztázásának halogatása "nemcsak a román belső helyzetre van káros hatással, de beárnyékolja Romániának a nemzetközi és az euroatlanti szervezetekkel tartott kapcsolatát is". Nem hozták nyilvánosságra az egykori politikai rendőrségben dolgozó tisztek kilétét, ez lehetővé tette, hogy ezek az emberek ma "a nyugati alapokat kezelő kormányszervek vezetői legyenek". Romániában nem tartják tiszteletben az emberi és szabadságjogokat, de a nemzeti kisebbségek jogait sem - írta levelében Stan. "A magyar kisebbséggel tartott kapcsolatra sem fordítanak kellő figyelmet. Tény, hogy az RMDSZ kormányszerepével jelentős előrelépés történt ezen a téren az elmúlt négy évben, de nemcsak aránytalan, hanem minden logikát nélkülöző az, hogy a román állam megtagadja a minden adót tisztességesen fizető kétmilliós közösségtől a saját egyetem alapítását, miközben a többségnek - a magyarok befizetéseit is tartalmazó költségvetésből - mintegy 50 kizárólag a többség nyelvén oktató egyetemet biztosítanak" - fogalmazott a nyílt levél. /Súlyos vádak kormánypolitikusok ellen. Korrupciógyanús magas rangú állami tisztségviselők. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

"Négyéves elnöki mandátumának mérlegét ismertette nov. 17-én Emil Constantinescu az újságírók előtt. Beszédében egyetlen témára összpontosított: az 1996-os kampány alatt meghirdetett korrupcióellenes harcban játszott szerepéről számolt be. Négy év alatt 3500 bűnügyi eljárás indult korrupció vádjával, ezek közül 1000 esetben szabadságvesztéssel sújtották a bűnösöket. Nem úszták meg sem a Credit Bank vagy a Bankcoop vezetői, mint ahogy a Bancorex, a Dacia Felix, a SAFI, a Caritas, vagy a FNI csődjéért felelős személyek sem. Bűnügyi vizsgálat indult az 1992-1996 közötti kormányok szemethunyásával zajló olaj- és fegyvercsempészetért felelősök, vagy a cigarettával, alkohollal, kávéval feketézők ellen is. - Constantinescu elnök igyekezett kimaradni mindenféle hétköznapi, "rangon aluli" csatározásból, holott Romániában rendteremtő, erős kezű elnök kerestetett. Az RMDSZ és a romániai magyarság is láthatta: amikor a koalíciós partnerek lépten-nyomon megszegték a közös kormányprogramban foglaltakat, nem számíthatott az elnök segítségére. /Székely Kriszta: Négy év. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

Kormányhatározattal garantálja az állam azoknak a tartozásoknak a kifizetését, amelyeket a Román Kereskedelmi Bank (BCR) az egykori Bancorex Román Külkereskedelmi Bank csődbejutásakor vett át. A hír mögött hosszú történet lapul. A kilencvenes évek közepén, az Iliescu-kormányzatok idején, amikor az éves infláció meghaladta a kétszáz százalékot, s amikor a bankbetétekre évente 170–180 százalékos kamatot fizettek, az állami tulajdonban lévő Bancorex évi 15–20 százalékos kedvezményes kamatú hiteleket nyújtott. Nem mindenkinek, lista volt, azon kizárólag a korábbi rendszer kedvezményezettei kaptak helyet: pártaktivisták, katonatisztek és szekus tisztek. A szekuritátés tisztek felvették tehát az egy-két millió dollárnyi hitelt a Bancorexből, átmentek a Dacia Felix Bankhoz vagy másik bankhoz, s ott fél évre lekötötték a pénzt. A hat hónap után kapott kamatból kifizették a teljes kölcsönt, kamatokkal együtt, s még úgy is több pénzük maradt. Ezekből a pénzekből vásárolták meg aztán ugyanezek az egész nemzetgazdaságot, a nemsokára beindított privatizáció során. Elsősorban azt a listát kellene elkészíteni, amelyen valamennyi egykori szekus tiszt, illetve az ezeket irányító párt- és állami funkcionáriusok nevének kell szerepelnie. Mellette kellene közzétenni azok listáját, akik az állami bankokat lenyúlták, illetve akik a Caritas fő kedvezményezetteiként mesés összegeket kaptak. E két listából rögtön kiderülne, hogy kik is azok, akik ma Romániát irányítják. A harmadik lista az ún. rezidenseké lenne. A nyugalmazott szekus tisztek rezidensekké váltak, akik 8–10 ügynökből álló információs hálózatot működtettek, s akik időről időre összefoglaló jellegű jelentéseket készítettek feletteseiknek. A negyedik lajstromnak az ún. konspirációs lakások tulajdonosainak nevét kellene tartalmaznia. Mindezek helyett folyik a ködösítés. S ebbe a csapdába a magyarok is belesétálnak. Elfeledve, hogy a titkosszolgálatok ma is működtetik a Szekuritáté egykori „irredenta osztályát” (amelynek megszüntetését az évek során az RMDSZ a parlamentben is többször követelte, de mindhiába), s hogy a román nacionalizmus ezek kiadását még jó ideig nem teszi lehetővé. /Tibori Szabó Zoltán: A dossziék ura. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Nicolae Vacaroiu ideiglenes államelnök révén a vadkapitalizmus és a szocializmus ötvözetének időszaka köszön vissza, amelynek legfőbb vívmánya volt a gazdasági-társadalmi reformok mímelése, a magánosítás odázása, a Jugoszláviára kivetett kőolajembargó megszegése, a volt szekusoknak, kivételezett politikusoknak ömlesztett szuperelőnyös bankhitelek Bancorex-botránya. Hogyan lehet hinni ennek a parlamentnek – még ha az RMDSZ is erre biztat –, amikor a törvényeket kénye-kedve szerint értelmezve változtat a játékszabályokon? Igazi parlamentáris köztársaságban, amelyre hivatkozva Markó Béla kéri az erdélyi magyarok támogatását, megengedhetetlennek számít ez az eljárás. /Rostás Szabolcs: Tanulságok ára. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./