Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Gazdasági Főosztálya 1998. július 15-i keltezéssel körlevélben fordult a szövetség területi szervezeteinek elnökeihez, amelyben felkéri a területi szervezeteket, intézzenek felhívást a területükön tevékenykedő vállalkozók vagy vállalati vezetők felé, hogy járuljanak hozzá adományaikkal az árvízkárosultak megsegítéséhez, a bajba jutottak súlyos gondjainak enyhítéséhez. Erre a célra az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége központi gyűjtőakciót indított és a Román Fejlesztési Banknál számlát nyitott (BRD, Sucursala Cluj - 251100996069404), de a területi szervezetek is nyithatnak külön számlát az adományokra. Az RMDSZ tíznaponként közzéteszi a számlára befolyt összegeket, s egyben biztosítja az adományozók nevének közlését mind a helyi, mind a központi magyar nyelvű sajtóban, illetve a szeptember első hetében Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartandó nagyszabású zárórendezvényen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 1304. sz./

Az Állami Vagyonalap /FPS/ az elmúlt év legsikeresebbnek a Román Fejlesztés Bank és a RomTelecom privatizációját tartotta. Az ellenzék szerint viszont nagyon olcsón adták el a telefontársaságot /RomTelecom/, az egyik legjobban működő állami monopóliumot. A görög OTE fizette ki a kormány által kért minimumot, 675 millió dollárt a 35 %-os részvénycsomagért. A RomTelecom 53 ezer alkalmazottat foglalkoztat és 3,6 millió telefonvonallal rendelkezik. Az utóbbi idők fejlesztésének köszönhetően a hálózat 42 %-a digitális, a többi vonalat nagyrészt még a háború előtti kéziközpontok működtetik. /Tófalvi Zselyke: Román privatizáció. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

"5,8 millió dollárért vette meg az ING Group tagja, a Baring Private Equity brit befektető társaság a székelyudvarhelyi Infopress nyomdaipari vállalat törzstőkéjének 80 %-os csomagját. Ezzel a cég nemcsak országos, hanem közép-európai szerepre vállalkozna, az esztendő végéig megkétszerezné termelését, de a tervezett beruházásokkal, csúcstechnológia bevezetésével jelentősen javítaná termékeinek minőségét is. Erre biztosíték az a 4,2 millió eurót kitevő hitelvonal, melyet a BRD Groupe Societé Generale Bank biztosít számára. A sajtóértekezleten a vásárt egyaránt üdvözölték a partnerek, Albert András, az Infopress elnök-vezérigazgatója, Dr. Karády György, a Baring közép-európai vezetője, Pierre André Taulet, a BRD alelnöke, valamint a háziünnepségen jelen levő Dan Matei Agathon turisztikai miniszter. Albert András rámutatott, hogy tudomása szerint Hargita megyében a Csíki Sör Rt.-ben eszközölt beruházások után ez lesz a második legnagyobb üzlet. /(Gyarmath János): Dolláreső Székelyudvarhelyre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ Az új pénzalap segítségével két ultramodern berendezést vásárolunk, amelyeket az év vége előtt üzembe szeretnénk helyezni - nyilatkozta Albert András vezérigazgató. Az Infopresst 1990-ben alapította öt fiatal mérnök, az évek során azonban Albert András maradt az 1991-ben részvénytársasággá váló cég tulajdonosa. A vállalat 1998-tól már exportra is dolgozott. Karády György, a BCEF ügyvezetője úgy nyilatkozott, hogy a mostani befektetésével (a magyarországi Állami Nyomda és a lengyelországi Poligrafia) a BCEF a térség legjelentősebb olyan befektetési alapjává vált, amely nyomdaipari cégeket vásárol meg. A Baring Central European Fund egy Guernsey székhelyű befektetési alap. /Papp Levente: A BCEF-é a székelyudvarhelyi nyomda. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./"

"A Román Kereskedelmi Bank (BCR) tervezett magánosításáról cikkezett a román sajtó. A holland ING Bank csoport visszalépett, így a francia Eulia pénzintézet, valamint a Bank Austria Creditanstalt és a magyar OTP konzorciuma tett szándéknyilatkozatot. A BCR részesedése 33 százalékot tesz ki a román piacon, amelyből egy francia pénzintézet, a Société Générale a Román Fejlesztési Bank (BRD) megvételével 20 százalékot már magáénak tudhat. A BCR-t nem adhatjuk oda a magyaroknak - jelentette ki a Curentulnak Ilie Serbanescu, a román sajtóban legtöbbet szereplő pénzügyi szakértő. A Bank Austria Creditanstalttal (BA-CA), és az OTP a BCR 51,88 százalékos részvénycsomagjának megvásárlására közös ajánlatot kíván benyújtani. /Féltik a BCR-t az OTP-től. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen is elkezdődött az új tanév. Dr. Béres András rektor köszöntötte Bartha Kálmánt, a BRD Maros megyei kirendeltségének képviselőjét – a bank, hagyományaihoz híven, ez évben is két kétezer lejes ösztöndíjat ad át az egyetem előző évi két, legjobb eredményt fölmutató hallgatójának. Nyolc éve rektor, mondta Béres András, folyamatosan fejlődő, gazdagodó intézményt eredményezett a nyolc év menedzsmentje. A kilencvenes évek legelején az egyetemre hét diák felvételizett és összesen 26 tanult, addig most Délkelet-Európa legkisebb egyetemén 120 új hallgató kezdi az évet, mind egyetemi, mind mesterképzésen egyaránt – összegzett Béres András. /Nb. : Színházi tanoncok leendő padokban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Október 1-jén volt az évnyitó ünnepségek a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen. Gáspárik Attila rektor vastaps kíséretében bejelentette: az idei tanévben Farkas Ibolya színművésznő 50. évadát, férje, Lohinszky Loránd színművész tanári pályájának 55. évét kezdi el. Velük együtt üdvözölte az újonnan érkezett egyetemi tanárokat is, közöttük a legfiatalabb, mindössze 24 éves Buta Árpádot. A Román Fejlesztési Bank hagyományt teremtett. Évről évre ösztöndíjjal jutalmazza a színis évfolyamelsőket is, a 2000 lejes díjat átadták Maior Ioana Claudia és Nagy Antal hallgatóknak. Gáspárik Attila jelezte, idén az országban elsőként díszlettervezői szak indul. /Nb. : „Merjünk a legjobbak lenni. ” Tanévnyitó ünnepség a Színházművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Soros négy legdurvább húzása
Ügyfelei számára bezárja alapját, de befolyását vélhetően megőrzi Soros György, a világ egyik legismertebb befektetési guruja. Cége ellentmondásos megítélésű húzásairól is ismert, számlájára írják a világ egyik legerősebb devizájának összeomlását, egy egész régió megroggyanását, nemrég még az OTP elleni támadása miatt is megbüntette a magyar pénzügyi felügyelet.
Befektetési alapjának bezárása – azaz külső befektetők nélkül működteti tovább – aligha jelenti azt, hogy a magyar szrámazású amerikai üzletember teljesen visszavonul az üzleti élettől. A Soros Fund Management (SFM) alapkezelő a befektetési piac egyik meghatározó szereplője marad, hiszen az általa kezelt 25 milliárd dolláros vagyon nagy részét már eddig is a családi befektetések tették ki. A néhány napon belül 81 éves Soros Quantum nevű alapja és az SFM elnökeként szinte egyedülállóan sikeres befektetési politikát folytatott az elmúlt csaknem negyven évben. A befektetőinek átlagosan 20 százalékos (2007-ben 30 százalék fölötti) éves hozamot termelő alap még a válságos 2008-ban is képes volt pluszban zárni, és jelenleg is rekordernek számít az ügyfeleinek összesen megkeresett 35 milliárd dollárral. Igaz, 2011 első felében már hatszázalékos mínuszt termelt. A sikerek hatására a saját bevallása szerint döntései során gyakran az ösztöneire hallgató Soros Györgyöt és cégét, ha nem is lengte körül a tévedhetetlenség mítosza, de sokan követték az általa mutatott irányokat. Emlékezetes eset volt 1993 májusában, amikor az alap 400 millió dollárnyit vett a legnagyobb amerikai aranybányászati cég papírjaiból, mire a befektetők tódulni kezdtek az aranypiacra, napok alatt kétéves csúcsra hajtva fel a fém árát. 14,5 milliárd dolláros vagyonával a Forbes listáján a 46. leggazdagabb emberként szereplő Sorosról kialakult kép ugyanakkor a világ több országában sokkal közelebb áll a veszélyes spekulánséhoz, mint a sikeres üzletemberéhez. Ellentmondásos üzleti húzásainak némelyikét – négyet a továbbiakban ismertetünk – a mai napig emlegetik, elsősorban Európában és Ázsiában.
A font bedöntője
Soros számlájára írják az 1992. szeptember 16-i "fekete szerdát", a brit font összeomlásának napját. Soros alapja akkor arra számított, hogy mivel a fontot túlértékelten léptették be az Európai Árfolyamrendszerbe (ERM), a szigetországi gazdaság recessziója közepette a brit pénzt előbb-utóbb le kell értékelni. Ezért hatalmas összegben épített ki úgynevezett short pozíciót a font ellen. Ez a devizapiacokon és a tőzsdéken egyaránt ismert fogalom azt jelenti, hogy valaki általa még nem birtokolt, csak később – és reményei szerint olcsóbban – megvásárolandó eszköz eladásáról állapodik meg. Az üzletember jól kalkulált: a font árfolyama szeptember 16-án hatalmasat esett, a Soros Fund pedig 1,1 milliárd fontot kaszált. Noha formailag egy szokványos ügyletről volt szó, a felhasznált pénzmennyiségnek az árfolyam mozgatására alkalmas nagysága miatt Sorost a font bedöntőjeként kezdték emlegetni. Ahogy a Telegraph írta tíz évvel a történtek után: a briteknek szükségük volt valakire, akit hibáztatni lehetett. Az események hatására egyébként Nagy-Britannia kilépett az ERM-ből. Soros két hónappal később a Timesnak adott interjújában azt mondta, bizonyára cége volt a legfontosabb tényező a font piacán a fekete szerda előtti napokban.
Short-botrány Ázsiában
Hasonlóan alakult Soros szerepe az 1997-es délkelet-ázsiai gazdasági krízisben. Akkor is a helyi pénzek (elsősorban a maláj ringgit és a thai baht) gyengülésére játszva shortolt, és nyert. Az érintett országok vezetői – feltehetően saját felelősségüket is kisebbítendő – ezt később úgy interpretálták, hogy Soros és a hozzá hasonló spekulánsok robbantották ki az egész térséget sújtó válságot. Érvelésük alapja az volt, hogy a short tranzakciók a kritikus tömeget elérve képesek önbeteljesítő jóslatként működni. Kétségtelen, hogy többek között ugyanebből a megfontolásból a shortolást több országban betiltották már.
Soros 1998-ban megjelent, A globális kapitalizmus válsága – Veszélyben a nyílt társadalom című könyvében teljesen megalapozatlannak nevezte a vádakat, mondván, a short pozíciókat nagyon hosszú, hat hónaptól egy évig terjedő időre nyitották. "A válság alatt, illetve a megelőző hónapokban egyáltalán nem adtunk el ringgitet, ellenkezőleg, amint gyengülésnek indult, vásárolni kezdtük" – írta, hozzátéve, hogy még túl korán is kezdtek a vásárlásba, elszalasztva ezzel a nyereség jó részét. Az üzletemberrel leginkább kritikus politikus, az 1997 előtt kimondottan sikeres Mahathir Mohammed maláj miniszterelnök egyenesen zsidó világ-összeesküvésben való részvétellel vádolta meg az apai ágon zsidó származású Sorost, mondván, a régió muszlim többségű országait tekintette célpontnak. A felek végül 2006-ban egy Kuala Lumpur-i konferencián békültek ki.
Bennfentes kereskedés
Tulajdonképpen máig sem zárult le Soros harmadik, nagy port felvert ügye, a francia Société Générale Bank részvényeinek adásvétele. 1988-ban Soros tudomást szerzett róla, hogy egy befektető a bank ellenséges felvásárlására készül (ez a menedzsment hozzájárulása nélküli befolyásszerzést jelenti). Pár nappal később a Soros Fund 95 000 SocGen-részvényt vásárolt, majd haszonnal adott túl rajtuk. A francia hatóságok 1989-ben bennfentes kereskedés gyanújával vizsgálatot indítottak, és 2002-ben elmarasztaló ítélet született, amelyet Soros fellebbezése után a legfelsőbb bíróság megerősített. Sorost nem a kétmillió eurós büntetés érintette a legérzékenyebben, hanem a befektetői hírnevén esett folt. "Ez az ítélet ajándék az ellenségeimnek. A jó hírem a tét" – idézte őt a New York Times. Aligha véletlen, hogy míg a fenti két elhíresült short-üzletről honlapjának Gyakori kérdések rovatában megosztja a saját verzióját, a SocGen-ügyről egy szót sem ejt. 2006-ban arra hivatkozva, hogy az eltelt idő hossza miatt Franciaországban nem volt lehetőség méltányos eljárásra, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A strasbourgi testület még nem hozott döntést.
Célpont az OTP
A Soros Fund Managementet két éve Magyarországon is megbüntették. Majdnem félmilliárd forintos bírságot szabott ki rá a pénzügyi felügyelet a 2008. október 9-i tőzsdei kereskedés végén az OTP papírjaival végrehajtott ügylet miatt. A felügyelet megítélése szerint a 251 000 részvénnyel végrehajtott shortolás célja a részvény árfolyamának leszorítása volt (az OTP a kereskedés végén több mint kilenc százalékot zuhant). Soros György akkor azt nyilatkozta, hogy az alap működését már nem ő felügyeli. Leszögezte, hogy személy szerint nem kötött volna üzletet az OTP részvényeinek árfolyamcsökkenésére, és őszintén sajnálja, hogy az SFM így tett. A cég ettől függetlenül megtámadta a PSZÁF határozatát, ám veszített a legfelsőbb bíróságon is. Az utóbbi évtizedben az SFM stratégiáját alapítója tudatosan módosította. A kitűzött éves hozam 30-ról 15 százalékra csökkent, ennek megfelelően a befektetések óvatosabbak lettek, az egykor a New York Times megfogalmazása szerint is agresszív spekulánsnak számító Soros módszerei sokat változtak. (az origo.hu nyomán) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Több romániai bank automatái is „megtanultak” magyarul
Magyar nemzetiségű ügyfelei iránti tisztelete jeléül az OTP Bank után a közelmúltban a CEC és a Garanti is „betanította” bankautomatáit magyarul. Bár a Román Fejlesztési Bank (BRD) és a Raiffeisen Bank erdélyi vezetői több ízben is szorgalmaztak hasonló lépéseket, a bukaresti központi vezetést egyelőre hidegen hagyta a kérésük. A magyar tőkével működő OTP Bank gépei már kezdettől fogva, 2006 márciusa óta „kommunikálnak” magyarul. Az OTP szerint az a bank, amelyik megpróbál barátságos gesztusokkal nyitni, növelheti magyar ügyfelei számát.
Úgy tűnik, az ország legnagyobb pénzintézete, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) egyhamar nem „magyarosítja” pénzautomatáit. Cezar Marin, a BCR kommunikációs igazgatója meglepetten hallgatta végig a Krónika erre vonatkozó kérdését, majd arra kért, hogy fogalmazzuk meg írásban is, majd egy-két napon belül válaszol. Mivel több mint két hét után sem sikerült megtudnunk a bank hivatalos álláspontját, kíváncsiak voltunk a banktisztviselők véleményére. Az egyik marosvásárhelyi fiókegységben, ahol egyszerű ügyfélként jelentkeztünk, azt a választ kaptuk a pult mögött ülő fiatal hölgytől, hogy „aki ennyire beszéli a román nyelvet, annak miért kell magyar nyelvű automata?”.
Nem sokban különbözhet a Raiffeisen Bank hozzáállása sem a magyar nyelv bevezetésének kérdéséhez. Anca Haşegan, a pénzintézet bukaresti szóvivője lapunknak annyit árult el, hogy még nem gondolkoztak ezen. Molnár Péter, a bank marosvásárhelyi, főtéri kirendeltségének vezetője viszont nagyon jó ötletnek tartja a lapunk által felvetetteket. Mint mondta, nem a székelyföldi igazgatókon, hanem a bukaresti vezetőségen múlik a pozitív döntés meghozatala. Amíg egy magasabb tisztségben három erdélyi megyéért – Maros, Hargita és Fehér – felelt, Molnár több ízben is szorgalmazta a bukaresti call center többnyelvűsítését. A fővárosban tanuló magyar egyetemisták bevonásával ez pár hónapig működött is, azonban egy idő után egyik napról a másikra megszűnt. „Azt szerettük volna, ha az információs központunk a Székelyföldre kerül át, de ez műszakilag megoldhatatlannak bizonyult. Most Bukarestből Brassóba költözött, így remélem, hogy mégiscsak sikerül újra bevezetni a magyar nyelvű telefonos tájékoztatást” – fejtette ki Molnár Péter.
A Román Fejlesztési Bank sem zárkózik el a többnyelvűsítés gondolatától, de a megoldás a BRD – Groupe Société Générale esetében is a központi vezetőség kezében van. Bartha Kálmán, a pénzintézet Maros és Hargita megyei ügyvezető igazgatója elmondta, hogy már korábban is felmerült a magyar nyelv bevezetésének gondolata, azonban ennek jelenleg műszaki akadályai vannak. „A gépek csak bizonyos számú nyelvet tudnak megtanulni. Nálunk ez a román, angol és a francia. De amint sor kerül a szoftver fejlesztésére, bizonyos régiókban mi is bevezetjük a magyar nyelv használatát” – nyilatkozta lapunknak a két székelyföldi megyéért felelős illetékes. Bartha Kálmán szerint a gépek magyarul való „betanítása” gesztusértékű lépésnek számítana, mivel az automata néhány fontosabb műveletét az idősebb székely kliens is gond nélkül el tudja végezni, akinek hiányos a román nyelvtudása. Úgy véli, a BRD ennél sokkal fontosabb és hasznosabb lépést tett a magyar ügyfelek irányába, amikor magyar nyelvű szórólapokat nyomtatott. A gond csupán az, hogy a magyar tájékoztató anyagok nincsenek minden kirendeltségen közszemlére téve.
A vállvonogatásnál és jó szándéknál lényegesen többet tett e téren a CEC Bank, a Garanti és az OTP. Míg utóbbi esetében a magyar nyelvhasználat afféle elemi követelmény, a másik két pénzintézet menet közben tért át a többnyelvűségre. A CEC marosvásárhelyi kirendeltségénél azt a nem hivatalos választ kaptuk, hogy a számos nyugdíjas ügyfélre való tekintettel állították át magyarra is a pénzes automatákat.
A magyar tőkével működő OTP Bank gépei már kezdettől fogva, 2006 márciusa óta „kommunikálnak” magyarul. Az első menüpontokat maga a bank jelenlegi vezérigazgatója, Diósy László fordította. „Nálunk minden információ elérhető magyarul is, minden egyes erdélyi kirendeltségünkön vagy bankfiókunkban dolgozik legalább egy magyarul tudó munkatárs, akinek nyelvtudását az Igen, tessék! mozgalomhoz csatlakozva kitűzővel jelezzük. A honlapunk, a reklámjaink, a szórólapjaink is többnyelvűek, hiszen számunkra nagyon fontos az erdélyi magyarok megszólítása” – sorolta az anyanyelvhasználat melletti érveket Diósy. Lapunk kérdésére, hogy magyarbarát lépésükkel sikerült-e ügyfeleket hódítaniuk a versenytársaktól, a vezérigazgató elmondta: ugyan nem végeztek erre vonatkozó felméréseket, azt viszont a számok is igazolják, hogy a magyarlakta településeken jóval nagyobb a kliensek száma, mint a hasonló nagyságú román helységekben. Diósy László ugyanakkor alapvető emberi jognak tartja a pénzügyi-gazdasági szaknyelvhez való hozzáférést.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),

Újrafogalmazza javaslatait az RMDSZ
A héten újrakezdett alkotmánymódosítási munkálatokról Biró Rozália Bihar megyei RMDSZ-szenátor, az alkotmánymódosító bizottság tagja elmondta: mivel tavaly a szövetség javaslatait is tartalmazó tervezet több pontját alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróság, újabb javaslatokat kell megfogalmazni.
A bizottság egy alkotmányjogászokból álló tudományos testülettel március 31-ig jelentést készít arra vonatkozóan, hogy a jelenleg alkotmányosnak ítélt és a Velencei Bizottság által elfogadott elvek milyen összképet nyújtanak az alkotmánytervezetről. A politikai alakulatok április 25-ig tehetik le módosító javaslataikat. (Krónika)
MÉG A DACIA-KÁRPÓTLÁSOKAT SEM RENDEZTÉK. A képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottsága ezen a héten tárgyalta azoknak az állampolgároknak a követeléseit orvosló törvénytervezetet, akik 1989 előtt a valamikori országos takarékpénztárba (CEC) helyeztek pénzt az akkor csak állami jóváhagyással megvásárolható Dacia személygépkocsira, és mivel ezt nem kapták meg, évekkel később átutalták letétjüket a Román Fejlesztési Bankba (BRD), ahonnan még mindig nem kapták vissza. A készülő jogszabály szerint a kártérítés összegét a letét létrehozásától 2013. december 31-ig számolják ki. Azok számára, akik nem tudták igazolni a betét létrehozását a takarékpénztárban, a kártérítést attól a pillanattól kezdve számítják, amikortól a pénzt átutalták a Román Fejlesztési Bankba. (RMDSZ-tájékoztató)
TÖBBNYELVŰ STOPPOLÁS KOLOZSVÁRON. A Musai-Muszáj civil kezdeményezőcsoport felhívására csütörtök délután mintegy harmincan álltak ki stoppolni a kolozsvári városháza elé többnyelvű táblákkal. A villámcsődület résztvevői a multikulturalitás és a többnyelvűség fontosságára kívánták felhívni a figyelmet olyan példákkal, ahol a többnyelvű helységnévtáblákat a hatóságok nem utasítják el. Akadt az alkalmi stopposok között, aki a dél-tiroli Bolzano/Bozenbe akart utazni (sílécet is vitt magával), más a Braşov/Brassó/Kronstadt vagy a Vlaha/Magyarfenes táblával a kezében integetett az elhaladó autósoknak. A civil kezdeményező csoport tagjai a csődület idején kérvényeket töltettek ki az érdeklődőkkel, amelyekben azt kérték Kolozsvár polgármesterétől, hogy a város bejárataihoz kerüljenek ki többnyelvű helységnévtáblák. (MTI)
SZÜLETÉSNAPI BÉLYEG A HÍRSZERZÉSNEK. A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) megalapításának 25. évfordulója alkalmából jubileumi bélyeget hoz forgalomba Hírszerzés a demokrácia szolgálatában felirattal a Román Posta filatéliai vállalata. A Romfilatelia szerint az RHSZ „a nemzeti igazságért és biztonságért küzd, és a jogállamiság, a román értékek védelmezője”. A bélyegből és kisívből álló 14,50 lej névértékű emlékkiadványon a szolgálat címerén és a román nemzeti színeken kívül a jubileumra utaló 25-ös szám bináris számrendszerben (11001-ként) jelenik meg, a bélyegre pedig egy kizárólag ultraibolya fényben látható nyolcszögű csillagot is nyomtattak, amely a hírszerzők jelvényére utal. (Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hatott a befolyásos külföldi bankárok „zsarolása”?
Sajtóértesülések szerint nem hajlandó kihirdetni, és visszaküldi a parlamentnek Klaus Johannis államfő a fizetés nélküli teljesítésről szóló törvényt.
A Realitatea Tv szerint az elnöknek azért nem tetszik a jogszabály, mivel abból a nagy ingatlanhiénák húznának hasznot. Az Agerpres hírügynökség eközben arról számolt be, Johannis azt kifogásolja, hogy nincs összhang a törvény cikkelyei és egyes fogalmak meghatározása között. A kiszivárgott információk szerint az államfő úgy véli, hogy a jogszabály a polgári törvénykönyv túl sok cikkelyét hagyja figyelmen kívül.
Már voltak híresztelések
A hírtelevíziók által idézett, ám meg nem nevezett források egyébként nem mondtak újdonságot, már a hét első felében az szivárgott ki a parlament berkeiből, hogy Klaus Johannis visszaküldheti a parlament elé a fizetés helyetti teljesítés törvényét – ugyan egyetért az intézkedéssel, de meglátásában a törvény szövegében bizonyos dolgok tisztázására van szükség.
Éppen ezért parlamenti források szerint a PNL vezetősége úgy döntött, hogy kérni fogja a két ház együttes házbizottságát, hogy hívják össze a költségvetési és a jogi bizottságokat, hogy meghallgassák a jegybank vezetőit. Utóbbiak részletekkel szolgálhatnának a törvény és annak várható hatása kapcsán. A meghallgatásokról azután születik döntés, miután Johannis elnök visszaküldi a parlament elé a jogszabályt. A döntéshozók téli szünetének közeledtét figyelembe véve, az intézkedés újratárgyalására és a bizottsági meghallgatásra már csak jövő év elején kerülhet sor.
„Zsaroló” bankok
Eközben szerda este a Hotnews hírportál birtokába jutott egy olyan levél, amelyben négy, külföldi tőkéjű, romániai pénzintézet anyabankjának vezetője kérte az államfőtől, hogy ne hirdesse ki a hitelek ingatlanokkal való törlesztését lehetővé tevő törvényt, ellenkező esetben perekkel fenyegetőznek.
A dokumentumot Andreas Treichl, a BCR anyabankja, az Erste Group elnök-vezérigazgatója, Carlo Vivaldi, az Unicredit Group kelet-közép-európai vezetője, Frederic Oudea, a BRD anyabankja, a Societé Generale elnök-vezérigazgatója, aki egyben a Bankok Európai Szövetségének elnöke, valamint Karl Sevelda, a Raiffeisen Bank International elnök-vezérigazgatója látta el kézjegyével.
Rögtön léptek
A négy nagy európai pénzintézet vezetője december elsején küldte el a levelet Klaus Johannis államfőhöz, miután a képviselőház november 25-én elfogadta a fizetés nélküli teljesítésről szóló törvényt. Mint ismeretes, ennek értelmében egy magánszemély, aki bankhitelt vett fel, és már nem tudja törleszteni adósságát, a bankra írathatja a jelzálogot képező ingatlant, a pénzintézet pedig nem tarthat igényt további javakra vagy jövedelmekre.
A jogszabályt a nemzeti liberális párti (PNL) Daniel Zamfir kezdeményezte, kidolgozásában segédkezett Gheorghe Piperea ügyvéd, a törvénykezdeményezés aláírói között pedig egyaránt találunk liberális, szociáldemokrata párti (PSD), RMDSZ-es, ALDE-s honatyát, vagy a nemzeti kisebbségek képviselőjét.
A bankárok és szervezeteik keményen bírálták a törvényt, mondván, az veszélybe sodorja az ingatlanhitelek piacát, mivel drasztikusan korlátozza a finanszírozáshoz való hozzáférést, és kihat az ingatlanfejlesztőkre és az építőiparra is. A Román Nemzeti Bank (BNR) illetékesei már bejelentették, hogy az alkotmánybíróságtól kérnek jogorvoslatot, mivel a törvény hatályba lépése nyomán fennáll a bankok csődbejutásának kockázata.
Sikerben reménykedtek
A nyilvánosságra került levélben a négy bankvezér azt kérte Johannistól, hogy előzze meg azt, amit ők „valós kárnak” neveznek, és amit a törvény – ami lehetővé teszi, hogy a jelzáloghitellel rendelkezők átadják a hitelintézetnek az illető ingatlant, és így nem kell pénzben törleszteniük – nekik okozna.
„Szerintünk még elég idő van annak megakadályozására, hogy a törvény valós kárt okozzon a pénzintézeteknek és Románia gazdaságának, ami elkerülhetetlen módon megtörténne. Bízunk abban, hogy Románia megvédi a hosszú távú befektetőket a méltánytalan és helytelen bánásmódtól, ami jelentős kárt okoz. Arra kérnénk önt, gondolja újra ezt a törvényt, hogy meg lehessen előzni Románia alapvető és alkotmányos elvei, valamint az európai törvények megsértését. Őszintén reméljük, hogy aggodalmaink meghallgatásra találnak, és megfelelőképpen kezelik” – üzente a négy bankvezér Klaus Johannisnak.
Ellenkező esetben perelnek
A levél aláírói arra figyelmeztették ugyanakkor Románia elnökét, hogy „törvényes lépéseket” fontolgatnak. „Szeretnénk elkerülni, hogy arra kényszerítsenek bennünket, hogy meghozzuk a következő lépéseket romániai befektetéseink védelme érdekében, törvényi lépéseket tehetünk Romániában, kétoldalú szinten (a hatályban levő kétoldali befektetői megállapodások értelmében), illetve európai szinten. Tisztelettel arra kérnénk önt, hogy vegye figyelembe véleményünket, mi pedig állunk az ön rendelkezésére bárminemű konzultációra és egyeztetésre” – írják a pénzintézetek vezetői.
Szerintük „több mint valószínű, hogy egy hasonló beavatkozás a már fennálló kereskedelmi szerződésekbe sajátos módon oda vezethet, hogy igazságtalanul, kárpótlás nélkül megfosztanak valakit egy tulajdontól, megsértik a tőke szabad mozgásának jogát, illetve azt a jogi alapelvet, ami tiltja, hogy egy jogszabályt visszamenőleges hatállyal alkalmazzanak”.
Milliárdos károktól tartanak
„Úgy gondoljuk, hogy ezeknek a jogi alapvetéseknek a megsértése komoly aggodalomra ad okot a törvény alkotmányosságát illetően is. A Román Nemzeti Bank előzetes becslései szerint a törvény hatása a bankok kárára lenne, milliárd eurós nagyságrendű veszteséget okozna. A kezdeményezés nélkülöz minden gazdasági és szociális kritériumot, nem képes segítséget nyújtani a bajba jutott állampolgároknak, hanem alkalmazható minden jelzálog-megállapodás esetében, anélkül hogy figyelembe venné a tulajdon eredeti értékét, a hiteltörlesztő jövedelmét vagy az illető ingatlan fajtáját. A jogszabály veszélyt jelent az ingatlanhitelek piacára nézve, drasztikusan viszszaszorítva a finanszírozáshoz való hozzáférést. Hatással van az ingatlanfejlesztőkre és az építőiparra is” – állítják a levél aláírói.
Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a már létező hitelek esetében alkalmazott egyoldalú intézkedések „fokozhatják a külföldi és hazai befektetők aggodalmát” a romániai jogrendszer működőképességét illetően. Így veszélybe kerülne „Románia, mint működőképes és megbízható üzleti partner, hitelessége”, és „a pénzügyi szektor abbéli képességét, hogy finanszírozni tudja a stratégiai befektetéseket egy olyan országban, ahol a bankok kulcsszerepet játszottak a gazdasági fejlődésben”.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)