Szept. 18-án Kerekes Jenő, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke és Baranyai Zoltán, a közgazdász-szervezet Szatmár megyei tagjának vezetésével, mintegy kétszáz hazai és külföldi közgazdász részvételével zajlott le Szatmárnémetiben az RMKT nyolcadik vándorgyűlése. Az előadásokat tartó romániai és magyarországi gazdasági szakemberek értekezéseikben a két ország közötti kapcsolattartás fontosságára hívták fel a figyelmet. Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank alelnöke elmondta: amennyiben újabb hitelek érkeznek külföldi pénzintézetektől, megvalósítható lesz mind az infláció csökkentése és a gazdasági egyensúly megszilárdítása, mind a romániai pénzügypolitika továbbfejlesztése. Lazea szerint a tavalyi év 41 százalékos inflációja ebben az évben akár 25 százalékra is csökkenthető. Kérdéses azonban - tette hozzá -, hogy az elektromos energia és az ingatlanárak nyugati szintre való emelkedése miatt, amihez még hozzájárul a valutaárfolyamok fokozatos emelkedése, nem fog-e az év hátralévő szakaszában 42 százalékpont fölé nőni az éves infláció mértéke. - Hunya Gábor Románia-szakértő, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének főmunkatársa úgy véli, a közgazdász-találkozók legfőbb erénye, hogy közvetlen kontaktus teremthető a magyarországi és a romániai szakemberek között, ami nagyban hozzájárul mindkét ország fejlődéséhez. /VIII. RMKT-Vándorgyűlés: Gazdasági stratégiaváltásra van szüksége az országnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 20./

A Brassóban létezett bolonyai római katolikus temetőt a kommunista rendszerben lerombolták. A második világháború után a román hatalmat zavarta a Brassó központjában lévő magyar temetők léte. 1950-ben megnyitották a Megyei Központi Temetőt. Utána kezdték zaklatni a magyar egyházakat, hogy a központban lévő temetők nem higiénikusak, le kell őket zárni. Ezt rendeletben ki is adta a Megyei Tanács és elküldte a katolikus, evangélikus és református egyházaknak. Brassóban a majdnem százéves belvárosi református templomot 1962 szeptemberében lebontották. Se román se szász templomot nem bontottak le. Ez is igazolja, hogy a román nacionalizmus Brassóból a magyarokat akarja eltűntetni. Ezt örökítette meg Szabó Sámuel Vár állott most kőhalom címen a Brassói Füzetek 1992/4-es számában. A román vezetőség a bolonyai katolikus temető egy részét szemelte ki az építendő színház céljára. Lebontották a temető melletti református szeretetházat és leánygimnáziumot és oda kezdték építeni a színházat. 1949-ben a temetőből elvettek egy 10 m-es sávot és megindult a Sztálin városi Állami Színház építése. A temetőben valóságos rombolást végeztek. Később elvettek egy újabb részt, hogy a párt részére garázst építsenek. A nyolcvanas években megkezdődött a temető fosztogatása, keresztek, fejfák tűntek el. 1986. augusztus 16-án felszólították a katolikus egyházat, hogy sürgősen ürítse ki a temetőt, exhumálják a hozzátartozók a sírokat, mert a városrendezés oda épületeket akar építeni. Helyette a postaréti temetőben kap új sávot a katolikus egyház. Közben sorozatosan betörtek a temetőbe, lopták a márvány fejfákat. Erdély- szerte sok ilyen történt 1986-ban, Kolozsváron a Házsongárdi temetőben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és a Brassó melletti Csernátfaluban is. 1987-ben Trebits Jenő plébánost felszólították a temető gyors kiürítésére, majd júl. 1-jén a temetőben megjelentek buldózerek. A Securitate emberei vezényelték a munkálatokat. Egy szekus a Nemzeti Bank részéről a régiségeket, ékszereket, aranyfogakat borítékba tette és az egészet egy nagy dossziéba. Az egyház részéről Trebits Jenő plébánost és Dombay Ferdinánd gondnokot engedték be. A gondnok hiába kérte a munkásokat, hogy ügyeljenek a fejfákra, koporsókra, ők nem törődtek. Így törték három darabba a Nagy Érckeresztet, amit az egyház a bolgászegi temetőbe akart felvinni temetőkeresztnek. Hasonlóan törték össze Olseffszky befödött sírjának márványlapját, melyen egy német nyelvű domború címer volt. A fejfákat teherautókra rakták és a városi szemétdombra vitték. Két hét alatt véget ért a temetőrombolás. Parkot létesítettek az egykori bolonyai római katolikus temető helyén. A katolikus egyházi méltóságok sírját, kriptáját az egyház exhumáltatta. Így kerültek Páter Leánder, szent életű csíksomlyói Páter Csiszér és mások a postaréti temetőbe. Telekkönyvileg az egyház nevén van még a terület. Jó lenne, ha katolikus egyház emlékművet építtetne a temető helyére. /Hol sírjaink domborulnak...avagy a brassói magyar temetők felszámolása... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

A miniszterelnöki posztra Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank főkormányzója a legesélyesebb. Emil Constantinescu elnök dec. 16-án találkozott az esélyes jelölttel, s megbeszéléseket folytattak. - Az ellenzék továbbra is bojkottálja a parlament munkáját, alkotmányos megoldást követel a miniszterelnök cserére. /Még nem nevezték meg a román miniszterelnököt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ Emil Constantinescu államfő hivatalosan közölte, hogy Mugur Isarescut, a Román Nemzeti Bank kormányzóját nevezi ki miniszterelnöknek. Erről az elnök és a koalíciós pártok vezetői állapodtak meg, noha a koalíció gerincét alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártban voltak, akik kifogásolták, hogy az új kormányfőt nem a párt adja. A feszültségeket jelezte, hogy Ion Diaconescu, a parasztpárt elnöke dec. 16-án kétszer is újra találkozott az államfővel. - Mugur Isarescu sem fogadta el feltételek nélkül a jelölést. Egyik feltétele az, hogy miután már nem lesz miniszterelnök, ismét a Román Nemzeti Bank kormányzója lehessen, a másik pedig az, hogy ő állíthassa össze azt a csapatot, amelyet magával visz a kormányfői hivatalba. /Enyhülőben a kormányválság. Megegyezés Isarescu személyében. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./ A legnagyobb ellenzéki párt, a Román Társadalmi Demokrácia Pártja felfüggeszti tevékenységét a parlament mindkét házában, amíg alkotmányos megoldás nem születik az államfő által okozott politikai válságra, csak ezután vesz részt az új miniszterelnök személyéről kezdett államfői konzultációkon. Az RTDP szerint a válságra a legjobb megoldás a választások előrehozása lenne, amit egy technikai kormánynak kellene megszerveznie - közölte Ion Iliescu, az RTDP elnöke. Kijelentette, az RTDP fontolóra veszi az államfő elmozdítását szolgáló folyamat elindítását. A Nagy Románia Párt szintén bejelentette, hogy aláírásgyűjtést kezdett Emil Constantinescu elmozdítására. /Az RTDP számára továbbra is Vasile a miniszterelnök. Iliescuék Constantinescu elmozdítását fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Jan. 10-én Bukarestben megkezdte a kormány a tárgyalást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Emanuel Zervoudakis, az IMF romániai tárgyalóküldöttségének vezetője a tervek szerint jan. 25-ig folytat majd megbeszéléseket. A tárgyalásokon a küldöttség felméri: eleget tett-e Románia az 1999. augusztusában megítélt készenléti hitel második részlete átutalásához szükséges feltételeknek. Az IMF tavaly augusztusban 547 millió dolláros készenléti hitelt hagyott jóvá Románia számára, de ebből mostanáig csak az első részletet - 73 millió dollárt - fizették ki. A hitelmegállapodás idén márciusban lejár. Bukarestben úgy vélik, hogy az új miniszterelnök, Mugur Isarescu személye a biztosíték a sikerre, mivel a Román Nemzeti Bank volt kormányzója rendkívül nagy bizalmi tőkével rendelkezik a nemzetközi pénzügyi körökben. Isarescu meghozta azt az első gazdaságélénkítő intézkedést, 38 százalékról 25 százalékra csökkentette a nyereségadót. /Ismét Bukarestben a Nemzetközi Valutaalap képviselői. Isarescu személye a biztosíték a tárgyalások sikeréhez. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Romániát nem fenyegeti fizetésképtelenség adósságával kapcsolatban, sőt, a külső pozíció erősödik - közölte ápr. 11-én a Román Nemzeti Bank. A közlemény válasz az amerikai Standard and Poor's hitelminősítő friss elemzésére. Az RNB közleménye hangsúlyozta, hogy a román folyómérleghiány jelentősen csökkent, és a sokáig deficites kereskedelmi mérlegben is javulás volt tavaly, és a második félévben már havi többletek jelentkeztek. Idén januárban és februárban 33 millió dolláros kereskedelmi mérlegtöbblet keletkezett. A hiány 3 milliárd dollár volt 1998-ban, 1,3 milliárd dollár tavaly, és tavaly júliustól idén februárig - éves szintre átszámítva - egymilliárd dollár alatt volt. Románia 1999-ben időben törlesztette több mint 2,2 milliárd dolláros kötelezettségét. A devizatartalék az év végén 1,54 milliárd dollár volt, 200 millió dollárral több, mint egy évvel korábban, majd március végén 1,63 milliárd dollárt tett ki. Az aranytartalék 916 millió dollárt ért. A központi bank nemzetközi tartalékai (deviza és arany) meghaladták tehát a 2,5 milliárd dollárt. /Nem fenyeget fizetésképtelenség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

"Marosvásárhely rendezték meg a Bolyai Világtalálkozót. A marosvásárhelyi volt Református Kollégium, mai Bolyai Farkas Elméleti Líceum jó néhány öregdiákja vett részt az összejövetelen. Nagy István színművész, műsorvezető az 1999-2000-es tanév adatait, eredményeit sorolta. 1340 diák tanult 51 osztályban, 105 tanár vezetésével. Ebből 35 osztály volt magyar tannyelvű - 948 tanulóval. A legjobb eredményt a magyar tagozat angol- kétnyelvű osztálya érte el. Külföldön: Magyarországon, Szlovákiában és Hollandiában értek el jó helyezéseket a bolyaisok. Szegeden például a kísérleti atomfizika vetélkedőn mind az első, mind a második díjat elnyerték. Hollandiában az ifjú kutatók nemzetközi konferenciáján I. és III. díjban részesültek. Az idén 44 osztály lesz a Bolyaiban, ebből 30 magyar tannyelvű. Négy osztály indul az iskola épületében működő Református Kollégiumban, ahol 103 diák fog tanulni. Bálint István igazgató, a Bolyai Collegium Alapítvány kuratóriumának elnöke azt emelte ki, hogy az ilyen jellegű rendezvények lényege nem a múltba való elmerülés, hanem a jövőbe vetett hit erősítése. A világtalálkozó tiszteletére megjelent Új világot teremteni a régiben című kötet előszavában (szerkesztő Gálfalvi György) Sütő András többek között ezt írta: "Jó érzés tudnunk, hogy akik a világtalálkozóra eljöttek, nem csupán emlékeikben fognak megmerítkezni, hanem az erdélyi magyarság jövőjét alakító súlyos gondokban is." Fodor Imre alpolgármester Marosvásárhely fejlődésének a fő irányvonalairól tájékoztatta a hallgatóságot. Kirsch Attila elnök az Öregdiákok Baráti Köre nevében tájékoztatott: 2002-ben megszervezik a következő öregdiák-világtalálkozót, és létrehoznak egy olyan nonprofit társaságot, mely révén az iskolát, annak tanulóit támogatják. A külhonból hazatért öregdiákok közül a Németországban élő Simon János mérnök (aki anyagilag jelentős mértékben járult hozzá a találkozó megszervezéséhez), és a Magyarországról hazatérő Czire Dénes szólt ez egybegyűltekhez. Leleplezték Miholcsa József szobrászművész két alkotását: Bolyai Farkas és János mellszobrát. A Román Nemzeti Bank 50, a Román Kereskedelmi Bank 100 millió lejjel járult hozzá a költségek fedezéséhez. Ez Nagy Ágnesnek és Birtalan Józsefnek köszönhető, akik a két legjelentősebb hazai pénzintézet vezetőségének tagjai. A harmadik fő szponzor a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma volt. /(Máthé Éva): "Bolyaisnak lenni - a szellem diadalát jelenti" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./"

A XI. évfolyamánál tart az Érted Szól (Temesvári Magyar Diákszervezet információs lapja), ez ritka dolog arrafelé. A lap a temesvári egyetemista élet eseményeit ismerteti. - Civil Fórum (Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány lapja, szeptember-októberi szám) bemutatta a romániai teleházakat. - Pulzus (Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség lapja, októberi szám) - nagyrészt az elsőéves egyetemisták eligazodását szolgáló anyagok szerepelnek a hasábokon, Perspektíva (Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja, október 5-i és 17-i szám) fanyar humorú kiadvány. Szó esett a kampányhangulatról, ösztöndíjakról, illetve film(nem)ajánlóról. - Kedd (Székelyudvarhely, ifjúsági lap, "2000. nyárutó") Balázs Attila fotóművésszel készült interjút tartalmaz. - Filmtett (Kolozsvár, szaklap) szépirodalmi alkotásokat, műsorajánlót is közölt. Közgazdász Fórum (Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye, szeptemberi szám) néhány cím: Tízéves a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, A Román Nemzeti Bank monetáris politikája, Az erdélyi fejlesztési régiók kialakításának gazdasági elemzése. - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, Silimon-Várday Zoltán a főszerkesztő, október 18-i szám): történelmi-irodalmi összeállítás 1956 emlékére. - Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, október 17-i szám), Partium (előbbi melléklete, honismereti lap, augusztusi szám) - további dokumentumok A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójáról, ezenkívül közlemények a Szovátán szeptember közepén megrendezett nemzetközi kisebbségügyi értekezletről. A melléklet címe: A Fekete-Körös-völgyi magyarság. /Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Dec. 27-én tartja utolsó ülését az Isarescu-kabinet. A miniszterelnöki mandátum átadására dec. 28-án vagy 29-én kerül sor. Ha az új kormány megkapja a parlament bizalmi szavazatát - a két ház együttes ülésére dec. 28-án kerül sor -, az új kabinet már dec. 29-én megtarthatja első ülését - nyilatkozta Adrian Nastase, kijelölt miniszterelnök. Mugur Isarescu és Adrian Nastase dec. 23-án találkoztak, hogy a mandátum átadásával-átvételével járó feladatokban egyeztessenek. Isarescu békésnek és civilizáltnak értékelte a hatalomátadás módját. Isarescu és Nastase egyetértettek abban, hogy mandátumának lejárta után a volt miniszterelnök visszatérjen a Román Nemzeti Bankhoz, hogy az 1999 decemberében függőben hagyott ügyeit rendezze. A Román Nemzeti Bank vezetőségének megújítása csak januárban lesz esedékes, mondta Nastase. Az elmúlt napokban többször is elhangzott: az új hatalom nem kívánja Mugur Isarescu megbízatását meghosszabbítani a bank élén, utódjául Florin Georgescu volt RTDP-s pénzügyminisztert javasolja a párt vezetősége. /Békés és civilizált hatalomátvétel. Több megoldatlan feladatot ″örökölt″ a Nastase-kabinet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./

"Romániának idén 1,123 milliárd dollárt kell törlesztenie külföldi államadóssága után - jelentette a Román Nemzeti Bank. - A központi bank arany- és devizatartaléka 3,7 milliárd dollárt ért március végén, ebből 2,823 milliárd dollár volt devizában. A kormány tavaly 1,31 milliárd dollárt törlesztett a hazai és a külföldi államadósság után. /Idei adósságtörlesztés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./"

"Borbély László, az RMDSZ alelnöke, a képviselőház titkára a vele készült interjúban emlékeztetett, hogy a kormánypárttal megkötött egyezség végrehajtásának figyelemmel kísérése és a kapcsolattartás az ő feladata. Romániában nem történt meg a közigazgatás teljes decentralizációja, emiatt számos döntést még mindig Bukarestben hoznak meg. Az RMDSZ-nek jelenleg 21 embere van vezető poszton: Bíró Albin, a Biztosító Cégeket Felügyelő Ügynökség tagja, Birtalan József, a Közalkamazottak Ügynökségének alelnöke, Boros Zoltán, a Román Rádió Igazgatótanácsának tagja, Csendes László, a szekus dossziékat vizsgáló bizottság tagja, Csortán Ferenc és Grosu Magdolna, a művelődési minisztérium tanácsosai, Demeter Attila, a kormányfőtitkárság és a kis és közepes vállalatok minisztériumának tanácsosa, dr. Bartha István, az egészségügyi minisztérium vezérigazgatója, Erős Viktor, az Országos Értékpapír Felügyelő Bizottság tagja, Gálfalvi Zsolt, az RTV igazgatótanácsának tagja, Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a Számvevőszék tanácsosai, Markó Attila, a kisebbségi hivatal államtitkár-helyettese, Murvai László, az oktatásügyi minisztérium vezérigazgatója, Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Neményi József, a Versenytanács tagja, Péter Elek, az Ásványvíz Felügyelő Vállalat igazgatója, Reman Domokos György, a mezőgazdasági minisztérium aligazgatója, Varga Gábor, a Találmányi Hivatal elnöke. Borbély megállapította, hogy a kormánypárt sok esetben visszaél hatalmával és "felment" magyar szakembereket csak azért, hogy sajátjait ültesse székbe. - Az RMDSZ elégedetlen azzal az összeggel, amelyeket az illetékes hatóságok a magyar egyházaknak juttattak. Az ortodox egyház 92 milliárd lejt kapott templomépítésekre és -tatarozásokra, miközben a magyar történelmi egyházak összesen 700 millió lejhez jutottak hozzá. Az RMDSZ közbenjárt az SZDP vezetőségénél, a művelődési miniszternél, a felelős államtitkárnál, megpróbálta elérni, hogy az említett 40 milliárdból egyházaink megkapják a rájuk eső részt. /Gyarmath János: Az együttműködés nem diadalmenet. Interjú Borbély László ügyvezető alelnökkel, a képviselőház titkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"

"A Román Nemzeti Bank bejelentette, hogy nov. 12-étől árfolyamlistáján jegyezni fogja a magyar forint (HUF), a cseh korona (CZK) és a lengyel zloty (PLN) árfolyamait. - Pár nappal ezelőtt a Nemzeti Banki egyik igazgatója átiratban tiltotta meg a Pireus Banknak a forinttal való tranzakciót. /Hétfőtől a Román Nemzeti Bank jegyzi a forintot is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"A Román Nemzeti Bank nov. 12-én kiadott árfolyamjegyzékén a többi valuta mellett megjelent a magyar forintot is (HUF): a banki tranzakciókban 1 forint 111 lejt ér, míg a szintén újdonságként jelentkező cseh korona (CZK) 838, a lengyel zloty 7686 lejt. Az az euró (EUR) ugyanakkor 27903, az amerikai dollár (USD) 31252, míg a német márka (DEM) 14267 lejt ért. /A forint megjelent a Román Nemzeti Bank árfolyamjegyzékén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./"

A jövő héten esedékes a minősített államtitok védelméről szóló törvénytervezet végleges megszavazása a képviselőházban, nyilatkozta Toró T. Tibor, a képviselőház nemzetvédelmi bizottságának tagja. A nemzetbiztonságot veszélyeztető államtitoknak minősítették az államvédelemre, hadászatra (térképek, kodifikációs rendszerek), külföldi és belföldi hírszerzésre, tudományos kutatásokra, a Nemzeti Bank adataira stb. vonatkozó információkat, amelyek terjesztéséért bűnvádi eljárás indítható. A hivatali titok a különböző hivatalok és cégek értékeit veszélyeztető adatait jelenti. A képviselő hangsúlyozta: az RMDSZ-frakció megszavazza a törvénytervezetet annak ellenére, hogy néhány módosító indítványát elvetette a szakbizottság, valamint a plénum. Toró ezt a változatot sokkal jobbnak tartja, mint a kormány által annak idején kibocsátott rendeletet, mivel szerinte sikerült pozitív irányba elmozdítani a törvényt. A Demokrata Párt szerint, a törvénytervezet megszegi a nemzetközi normákat, valamint meghiúsíthatja Románia NATO-csatlakozási esélyeit. /Borbély Tamás: Végső szavazás előtt a titokvédelmi törvénytervezet. Az RMDSZ fenntartásokkal megszavazza a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Valamennyi demokratikus országnak esélye és joga van arra, hogy a NATO tagjává váljon, és egyetlen, az Észak-atlanti Szövetségen kívüli államnak sem áll módjában megvétózni valamely tagjelölt felvételét - jelentette ki febr. 22-én Bukarestben NATO, az Amerikai Egyesült Államok NATO-nagykövete. Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter kifejtette: a kormány szerint nincs ellentmondás az Oroszországgal folytatott jószomszédi viszony és a NATO-csatlakozási ambíciói között. Nicholas Burns egy napos bukaresti vizitje alkalmával találkozott Adrian Nastase kormányfővel, az ellenzéki pártok vezetőivel, az államelnöki hivatal képviselőivel, valamint a Román Nemzeti Bank kormányzójával. Adrian Nastase kormányfő sajtóértekezletén közölte, hogy "gyakorlatias és szilárd partnerséget" javasolt Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnöknek és elmondta, hogy elégedett az orosz kormány "rendkívül pozitív" reakciójával. Nastase elmondta: egy dokumentumot adott át az orosz kormányfőnek, amely tíz, az orosz féllel megtárgyalandó építkezési és különféle berendezések exportjára vonatkozó programtervezetet tartalmaz. /Oroszország nem vétózhatja meg Románia NATO-tagságát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Magyarország 2,5 milliárd dolláros teljes tőkeexportjának 7 százaléka Romániába irányul – közölt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a hétvégén Debrecenben rendezett magyar-román üzleti konferencián. Elmondta: jelenleg 3.500 magyar-román vegyes vállalat van Romániában, amelyek 200 millió dollár tőkét fektettek be a szomszédos országban. - Ezzel Magyarország a 13. helyen áll a romániai tőkebefektetők sorában - tette hozzá Németh Zsolt. Tavaly 1,1 milliárd dollár volt a kereskedelmi forgalom a két ország között. - Romániába 760 millió dollárért exportáltunk, míg az import 362 millió dollár volt - fűzte hozzá Németh Zsolt. Németh Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte, hogy "kiszámítható, szabályozott gazdasági környezet várja a magyar befektetőket Romániában". A tanácskozáson Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja azt hangsúlyozta, hogy "a román pénzpiac stabil, elkötelezetten az Európai Unió felé haladnak". /Magyar-román üzleti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Verestóy Attila RMDSZ-es szenátorról sok kósza hír terjeng. Politikai ellenfelei legtöbbször üzleti tevékenységét róják fel neki, a Romania Libera bukaresti napilap nemrég egész oldalt szentelt Verestóynak, ennek alapján a magyarországi HVG gazdasági hetilap is írt róla. Eddig ismeretlen személyek a román újság említett oldalának fénymásolatát több ezer példányban terjesztették Székelyudvarhelyen. Egyharmados tulajdonrészt szerzett a magyarországi Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft.-ben Verestóy Attila. A szenátor több mint tíz romániai és egy magyarországi vállalkozása mellé vásárolta meg a Sajó-részvénycsomagot – írta a HVG, amelyet a hazai Transindex internetes újság is idézett. Verestóy Attila május folyamán vásárolta meg a magyarországi Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. 30%-os tulajdonrészét. Verestóy Attila 2001 januárjában 42%-os tulajdont szerzett a budapesti Horizont Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Rt.-ben, amely a Horizont Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, illetve a belőle alakult Áfker Kft. jogutóda. A cég vezetése 1997 decemberében a végelszámolás mellett döntött, amit 1999 tavaszán felfüggesztett. A Horizont Rt. évek óta "üres cég": 1999-es mérlege szerint gyakorlatilag semmilyen tevékenységet nem végzett, félmillió forintos árbevétele mellett kamatokból tett szert 3 millió forintra, s az évet 9 millió forintos veszteséggel zárta (1998-ban a veszteség még közel 20 millió forintra rúgott). A veszteségek miatt – még Verestóy beszállása előtt – tavaly szeptemberben 120 millió forintról 20 millióra csökkentették a Horizont Rt. alaptőkéjét. A Romániában is komoly befektetésekkel (többek között kábeltévés érdekeltségekkel) rendelkező Verestóy Attila mellett szintén tavaly lett a cég 47,6%-ának tulajdonosa Barinkai Péter, aki számos, a Wallis-csoporthoz kötődő cég vezetésében megtalálható. Verestóy Attila szenátor a Romania Libera információi szerint 11 romániai cégnek tulajdonosa, többek között az udvarhelyi FAMOS Rt. egyik részvényese. A sepsiszentgyörgyi Trinvest Rt.-nek főleg sajtóérdekeltségei vannak, e cég tulajdonában van a szentgyörgyi helyi televízió, a Selectronic, valamint a nagyváradi Scripta Kiadó 51%-os részvénycsomagja. A Trinvest Rt. igazgatótanácsában társa Lányi Szabolcs, aki gyakran fordul elő más, a szenátor által ellenőrzött cégekben is részvényesként. (Lányi a Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai karának dékánja.) A két üzletember egyszersmind közösen tulajdonolja a TVM brókercéget is. A cég 47,5%-a Verestóy, 7,5%-a Lányi, 5,4%-a a Trinvest Rt. tulajdonában van. A brókercég fennmaradó 30%-a Dinu Patriciu érdekeltségi körébe tartozik. Patriciu Románia egyik leggazdagabb embere. Gazdasági szakértők szerint amennyiben igaz, hogy a romániai Verestóy-cégek összforgalma alig haladja meg az évi egymillió dollárt, akkor a különféle tulajdonrészekből befolyó éves profit sem lehet sokkal több évi 100-150 ezer dollárnál. Ez az összeg ekkora éves forgalom mellett átlagosnak nevezhető – írta az internetes újság. - Nincs becsülete voltaképpen a vagyonnak, a kezdeményező, vállalkozó embernek, jelentette ki Verestóy. Én azt hiszem, hogy nincs okom szégyenkezni, amikor arról van szó, hogy pozitívan cselekedtem, és abban az előbb említett értelemben építettem is valamit. Nem tartja jogosnak, sem helyesnek, hogy a gazdasági élet egyik szereplőjeként meg próbálják lejáratni őt. A Romania Libera olyan erdőtarolásokról cikkezik, amelyekhez Verestóynak köze van, de ezt a szenátor tagadta. A lap szerint Verestóynak évi 150.000 dolláros jövedelme van. "A teljes igazság az, hogy csak adóba ennek az összegnek legalább a háromszorosát "gombolta le" a román állam" – reagált erre Verestóy. "A magyarországi beruházást saját pénzemen, a Román Nemzeti Bank engedélyével végeztem" - vallotta. A Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft.-ben az önkormányzattal társulva 110 hektáros területen szeretne jelentős vegyipari parkot létrehozni. /Pintér D. István: Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor üzleti ügyeiről és egyéb pletykákról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./ Pintér D. István az Udvarhelyi Híradó főszerkesztője, ez a lap Verestóy újságja.

"A vendégmunkások idén egymilliárd dollárt hoztak be az országba, közölte a Román Nemzeti Bank. A vendégmunkások tevékenységével kapcsolatban ez csak hozzávetőleges érték, ugyanis a bank információi csupán a postai és banki küldemények mennyiségére, illetve a valutaváltó ügynökségek beváltási adataira támaszkodnak. A reális összeg ennek a kétszerese is lehet, hangzik a Román Nemzeti Bank értékelése. A legnagyobb román vendégmunkás-kontingens Izraelben dolgozik, számuk 300.000 fő. /Egymilliárd dollárt hoztak be. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 11./"

"A Román Nemzeti Bank (BNR) márciustól az amerikai dollár helyett az euróhoz viszonyítva állapítja majd meg a nemzeti valuta, a lej árfolyamát - jelentették be Bukarestben. Az áttérés hivatalos bejelentésével Románia - utolsóként az Európai Unióba tartó országok közül - a közös európai valutához igazítja saját pénzét. Tavaly a 19 százalék körüli inflációt jelentős mértékben meghaladva, 25 százalékkal erősödött az euró árfolyama a román lejhez képest, míg az amerikai dollárért csak hat százalékkal több lejt adtak az év végén, mint az év elején. Míg a gyengülő dollár jótékony hatással volt a hazai infláció alakulására, ha az euró erősödése ütemben folytatódik, az viszont ellenkező hatást vált ki. /Az euróhoz kötjük a lejt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./"

"Kétmilliárd dollárt küldenek haza évente a vendégmunkások - ez áll a Nemzeti Bank jelentésében. Az összeg meghaladja a külföldi befektetések és a világbanki támogatások évi teljes összegét, és Románia teljes külföldi adósságállományát. 900 ezer háztartás valamely tagja dolgozik törvényesen vagy illegálisan külföldön - ezt a CURS közvéleménykutató intézet állapította meg. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./"

"Szept. 27-28-án kétnapos szemináriumra került sor Marosvásárhelyen, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében a nemzeti kisebbségek képviselete a helyi és központi közigazgatásban témakörben. A rendezvényen mintegy tíz nemzeti kisebbség képviselője vett részt, parlamenti képviselők, szenátorok, megyei tanácselnökök, alprefektusok, tanácsosok mellett. Virág György, a megyei tanács elnöke megnyitójában elmondta, hogy a Maros megyei tanácsban 8 politikai alakulat van képviselve. A magyar lakosság részaránya a megyében kb. 40%, ami a tanács összetételében is érzékelhető: a 41 tanácsos közül 17 magyar, illetve magyar a tanács elnöke is. Más kisebbség nincs reprezentálva a megyei tanácsban. Az anyanyelvhasználatról szólva közölte, hogy 2001 májusa után az intézmény irodáinak ajtaján is megjelentek a kétnyelvű feliratok, s hogy a 125 alkalmazottnak 28%-a magyar, de a románok többsége beszéli a magyar nyelvet. Viszont a megyei tanács hatáskörébe tartozó, állami költségvetésből fenntartott 11 kulturális intézmény vezetői közül csak egy magyar. Elmondta, hogy idén februárban vásároltak egy tolmácsgépet, emiatt kemény támadások érték. A megyei tanács, jelentette ki Virág György, nem tett mást, csak a törvényt alkalmazta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mérlegre tette a 90-es évek elejétől megtett utat. A márciusi eseményektől indultunk, s oda jutottunk, hogy ma, a megyei tanács ülésein tolmácsgéppel anyanyelvükön szólalhatnak meg a kisebbségek, mondta. Az oktatási törvény mára biztosítja az anyanyelvű oktatást minden szinten, és sikerült szélesíteni ennek törvényes kereteit olyannyira, hogy mára önálló magyar iskolák vannak Nagybányán is például, vagy Máramarosszigeten. A magyarság képviselői sok központi állami intézményben jelen vannak (Audiovizuális Tanács, Román Nemzeti Bank, Számvevőszék, a Rádió- és Televíziótársaság, Versenyhivatal stb.). Viszont a kisebbségek nincsenek jelen a rendőrségben, a diplomáciában vagy a titkosszolgálatokban, akár az igazságszolgáltatás csúcsvezetésében. Az elnök határozottan kiállt a decentralizáció mellett. Ez jelentené az autonómiát, amelytől annyira félnek egyesek. Varga Attila képviselő kiemelte: ahogy anakronisztikus a nemzetállam fogalmához való ragaszkodás, épp olyan káros a nem megfelelően átgondolt autonómia-koncepciók szajkózása is. A tanácskozás végén Borbély László hasznosnak minősítette a találkozót. A parlamenti kisebbségi csoport elképzeléséről, miszerint egy országos kisebbségvédelmi hatóságot hozzanak létre, Borbély László kijelentette: erről már a héten tárgyalni fognak. /Mózes Edith: Véget ért a kisebbségi szeminárium. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./"

"Nemrégiben Söjtörön, Deák Ferenc felújított szülőházának megnyitásakor kifütyülték Medgyessy Péter miniszterelnököt, ráadásul tojást, almát, követ dobáltak feléje. Az úgynevezett régi demokráciákban, demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban is megtörténik hasonló eset. De ott nem kerítenek nagy feneket az effélének. Az egybegyűltek az október 23-i megemlékezések, koszorúzások alkalmával sem éppen lelkesedéssel fogadják a baloldali kormánypártok vezetőit. Kovács László külügyminiszter föltette a kérdést: miért mindig a jobboldal rendbontó? A baloldal vezetői soha nem gondolkodtak el azon, mi ennek az oka? Hiába vették ki a Magyar Szocialista Munkáspárt nevéből a Munkást, a párt vezetői az 1989. évi cégtáblacsere után ugyanazok maradtak, mint azelőtt. Ugyanazok, akik a forradalom vérbefojtásában részt vettek. Akik a véres megtorlást irányították, támogatták. Vagy azután, az elnyomó rendszert vezérlő párt első vonalbeli vezetői voltak. Akik a kivégzett és titokban elföldelt áldozatok sírját is titokban tartották, majd miután kiszivárgott, hol kaparták el őket, lovas rendőrökkel kergettették el a közelbe merészkedő hozzátartozókat. Horn Gyula karhatalmista, vagyis pufajkás, aki jelen volt a Nyugati pályaudvar előtti, 1956 decemberi sortűznél, aki állítólag szódásüveggel verte szét az áldozatok állkapcsát, akinek nyomtalanul "eltűntek" az e tevékenységére vonatkozó iratai, s aki, mikor 1994 után, miniszterelnöksége idején, mindezt ráolvasva, lemondásra szólították föl, egy cinikus "Na és?"-sel felelt. 1989 októberében, külügyminiszterként ő nyitotta meg az NDK-s turisták előtt a nyugati határt. Nos, 1989 októberében, a cégtáblacsere után Nyers Rezső lett az újsütetű MSZP elnöke, Németh Miklós pedig a miniszterelnök. Ők határozták el a határ megnyitását. De Horn Gyula hallani sem akart erről. Németh Miklós többszöri utasítása ellenére sem. Csak határozott parancsára. Arról sem igen tud a közvélemény, hogy 1989 júniusában, amikor Nagy Imre és társai ünnepélyes újratemetésekor Orbán Viktor a szovjet csapatokat megszállóknak mondta, Horn Gyula dührohamot kapott. Kovács László egy alkalommal kijelentette, nincs miért megkövetnie a magyar népet, mert a forradalom idején gyermek volt. Az persze csekélység, hogy 1989 előtt, Kádár elvtárs keze alatt hosszú évekig az MSZMP élvonalában tevékenykedett. Vagy Medgyessy Péter, ugye, az elnyomó rendszer D209-es titkos ügynöke. Megkövetni a magyar népet? Az áldozatokat? Igaz, Hiller István, a művelődésügyi miniszter, dicséretére legyen mondva, MSZP-s politikusként elsőnek, ezt megtette. A régi párt emberei a magánosítás során megszerezték a gazdasági hatalmat is, és most örök időkre be akarják betonozni magukat a politikaiba. A baloldalnak három nagy országos napilapja van (Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap), az ellenzéknek egyetlenegy, a Magyar Nemzet. De nekik ez is sok: hirdetési bojkottot szerveznek ellene úgy, hogy apróhirdetést se közölhessen, a nyomdát, ahol nyomják, ráveszik, az árakat tegye megfizethetetlenné. Megszüntették a közszolgálati tévé vasárnap esti, A Hét című műsorát, nemrég ugyanitt az Éjjeli menedéket. A Kossuth rádió Vasárnapi Újságját már régóta célba vették. Most egyenest a rádió elnökét, Kondor Katalint. Most nincs veszélyben a szólásszabadság. Csak akkor volt, , amikor ellenzékben voltak.. Ellenzékben azzal vádolták a Fidesz-MDF kormányt, hogy fajüldöző, mert menekülésre kényszeríti a zámolyi cigányokat, hogy fasiszta, mert a miniszterelnök a keresztényszocialista bajor miniszterelnökkel barátkozik, hogy zsidógyűlölő, hogy Magyarországon igenis zsidógyűlölet van. Júniusban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét, Szász Károlyt, máig ismeretlen tettesek kis híján agyonverték. Kitört a K&H sikkasztási és pénzmosási botrány, amelyben a jelek szerint több baloldali politikus is érintett. Nemrégiben, persze éjszaka, "kigyúlt" a Terror Háza pengefala. Az októberi megemlékezések alkalmával az 1956-os véres eseményeket megörökítő, az Országház előtt kiállított képeket letépték. A Fidesz-MDF-kormány idején kinevezett főügyészt az MSZP elnöke bűnpártolással vádolja, a Nemzeti Banknak az ugyanazon kormány idején kinevezett elnökét a kormány azzal szorongatta, hogy hígítsa a forintot. A jelenlegi hatalomnak erősen szúrja a szemét a Terror Háza Múzeum. Gondoljuk el, 1989 előtti rendszerük szennyese ott alaposan ki van teregetve. A múzeum évi költségvetését újra meg újra le akarják faragni, hátha sikerül megfojtani. Na és a gyűlöletbeszéd elleni törvény. Egyelőre csak tervezet. De ha meglesz, akkor mindenkinek kuss, aki a jelenlegi hatalom ellen ki akarná nyitni a száját. /Asztalos Lajos: Ó, az a megátalkodottan rendbontó jobboldal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"A Román Nemzeti Bank december 5-én bocsátja forgalomba az egymilliós bankjegyet. Neményi József Nándor, a Versenytanács alelnöke szerint az egymillió lejes bankjegy bevezetése mindössze formai jelenség, ugyanakkor két tényezőre hívta fel a figyelmet ezzel kapcsolatban. Jövőre a gazdasági növekedés mindössze 4,4-4,5 százalékos lesz, kisebb a tervezettnél, az infláció pedig 15% körül jár majd. Neményi elmondta továbbá: a román gazdaság teljesítőképessége alacsony, nagy az aránytalanság az igények színvonala és a lehetőségek között. Ezért szerinte jövőre nagyobb mértékű fizetés-, ösztöndíj-, illetve nyugdíjemelés várható. /(sbá): Mikulás hozza az egymilliós bankjegyet. Neményi: Az új bankó formai jelenség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./"

"Dec. 31-ig visszaigényelhetők a kommunista rendszer által az 1946-1990 időszakban elkobzott arany és drágakövek az államtól. Első ízben a három évvel ezelőtt született 190-es számú sürgősségi kormányrendelet teremtett erre lehetőséget. A végrehajtási utasítások viszont csupán a 2003. november 25-i Hivatalos Közlönyben jelentek meg. A dokumentum szerint azok, akik arany és/vagy drágaköveknek a kommunista hatalom által önkényes elkobzását igazolni tudják, bírósági úton kérhetik ezek mihamarabbi visszaszolgáltatását. A visszaszolgáltatás, vagy az arany, illetve drágakő ellenértékének kifizetése csakis bírósági döntés során történhet. A pert a Román Nemzeti Bank ellen a volt tulajdonosnak vagy ennek örököseinek kell beindítaniuk. /K. O.: Visszaigényelhető az elkobzott arany és a drágakő - december 31-ig. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./"

Kudarcra van ítélve az erdélyi magyar történelmi egyházak egyezkedési kísérlete arra vonatkozóan, hogy megfelelő arányban vegyenek részt az erdélyi tévét működtető alapítványban. Nagy Zsolt az erdélyi tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke, aki egyben az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból, hiszen Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László szórványmissziói lelkipásztor tagjai a testületnek. A Janovics Jenő Alapítvány az erdélyi magyar televízió létrehozására és működésének biztosítására hivatott. Az alapítvány létrehozói: Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgató Tanácsának tagja, a Romániai Magyar PEN Club elnöke, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az alapítvány vezetését a kuratórium látja el. A kuratóriumi tagjai: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Bíró Zoltán szociológus, a Kulturális Antropológia Műhely vezetője, Hatházi András színművész, Jakab Gábor római katolikus pap, a Keresztény Szó folyóirat főszerkesztője, Kovács András Ferenc költő, Marosi Barna író, Márton Árpád RMDSZ-képviselő, Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus. A kuratórium elnöki tisztségére az alapítók Nagy Zsoltot nevezték ki. A kuratórium szakmai döntéseinek előkészítését szakmai tanácsadó testület segíti, amelynek tagjai: Barabási Győző, a Videoklip Stúdió igazgatója, Baranyi László televíziós szerkesztő, Bardócz Sándor a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója által sugárzott magyar adás főszerkesztője, Bartha Csaba, a Román Televízió Temesvári Területi Stúdiójának szerkesztőségi vezetője, Kacsó Sándor, a Román Televízió bukaresti magyar adásának főszerkesztője, Kádár Melinda televíziós szerkesztő, Maksay Ágnes televíziós szerkesztő, Székedi Ferenc a Csík Televízió főszerkesztője, Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió igazgatója, valamint Xantus Gábor filmrendező. /Borbély Tamás: Összeállt az erdélyi magyar tévét létrehozók névsora. RMDSZ: Az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Ellentmondó véleményeket szült a leendő erdélyi magyar televízió alapító és döntéshozó testületének személyi összetétele. RMDSZ-televízió kialakulása körvonalazódik, fogalmazta meg Tőkés László püspök. Tőkés véleményével Jakubinyi György érsek álláspontja is összecseng. Az érsek nem kívánta kommentálni a testületek személyi összetételét. Jelezte: az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek március 11-ei, kolozsvári egyeztetését követően foglal állást, de tekintettel híveikre, az egyházak hivatalos helyet kérnek maguknak az új intézményben. Az érsek helyeselte Vetési László református lelkész és Jakab Gábor római katolikus pápai káplán szakemberként és nem az egyház képviselőiként történő beválasztását a kuratóriumba, és leszögezte: mindaddig, amíg az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit mellőzik, a leendő erdélyi magyar televízió RMDSZ-tévé lesz. Két lelkész jelenléte az alapítvány kuratóriumában még nem elégíti ki az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit – erősítette meg az erdélyi magyar püspökök közös álláspontját Tőkés László. A püspök szerint cinizmusra vall Nagy Zsolt RMDSZ ügyvezető alelnök nyilatkozata, miszerint a kuratórium valamennyi képviselője tagja valamely magyar egyháznak. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök sem ért egyet azzal, hogy mellőzzék az egyházakat a tévé létrehozásában és működtetésében. Csép Sándor ötletgazda arra panaszkodik, mintha mellőzni akarnák a televízió létrehozásában. A Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő kijelentette: az ilyen intézmény létrehozói között mindenekelőtt az egyház, a civil szféra és a szakma kell hogy szerepeljenek, legkevésbé a politikum: ha az RMDSZ jelen akar lenni, mint politikai szervezet, akkor az MPSZ-nek is jogában áll helyet kérni magának az intézményben. Markó Béla nem kívánta kommentálni sem a kuratórium személyi összetételét, sem a leendő televízióval kapcsolatos egyéb kérdéseket. Nagy Zsolt közölte, az alapító testület, valamint a kuratórium személyi összetétele már nem fog változni. Az erdélyi magyar történelmi egyházak igénylésére reagálva Nagy Zsolt úgy látja: az egyház jelen van a kuratóriumban. Nagy Zsolt nem érzi, hogy személyi összetételét illetően a testületben túlsúlyban lenne az RMDSZ. A Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának összetétele: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, korábban az RMDSZ színeiben oktatási államtitkár, Bíró Zoltán szociológus, Hargita Megye Tanácselnökének tanácsadója, a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Műhely vezetője, Hatházi András színművész, író, rendező, Jakab Gábor római katolikus pápai káplán, a Keresztény Szó főszerkesztője, Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő, Marosi Barna író, szerkesztő, korábban az RMDSZ javaslatára volt a Duna Televízió alelnöke, Márton Árpád színművész, jogász, az RMDSZ parlamenti képviselője, az alsóház művelődési bizottságának titkára, Nagy Ágnes közgazdász, az RMDSZ javaslatára a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt mérnök, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és kampányfőnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, a kolozsvári Szabadság című. napilap munkatársa, a Népszabadság című napilag erdélyi tudósítója, Varga Gábor író, az RMDSZ javaslatára az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványmissziójának vezetője, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus, az RMDSZ etikai bizottságának elnöke. /Benkő Levente: RMDSZ-tévére utal a névsor? = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Kormányhatározat értelmében a Kovászna megyei önkormányzat megkapta a Román Nemzeti Bank egykori, sepsiszentgyörgyi kirendeltségét, ahol várhatóan Kortárs Képzőművészeti Galériát rendeznek be. Az új kiállítótermet a Székely Nemzet Múzeum mellett működő Képtár részeként képzelik el. /Farkas Réka: Művészeti galéria a bankban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

Jogi úton akarja visszaszerezni a kommunizmus idején elkobzott aranyát Moldova és Bukovina ortodox érseksége a Nemzeti Banktól. Az 5 milliárd lej értékű aranykészlet mellett több nemesfémből készült tárgyat és 29 darab aranypénzt is visszakér az érsekség. Ezeken kívül több, az 1945–1989 közötti időszakban a Neamt, Botosani és Iasi megyei templomokból eltulajdonított nemesfém kegytárgyat is visszakérnek, amelyeket az egyház képviselői szerint az állam 200 lejes szimbolikus összegért vásárolt meg akkoriban. /(S. L.): Az ortodoxok visszakövetelik vagyonukat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./

Törvénytervezet kezdeményezésével rendezné Puskás Bálint háromszéki RMDSZ-es szenátor a második világháború alatt, valamint után Az Ellenség Javait Felügyelő és Igazgató Pénztár (Casa de Administrare si Supraveghere a Bunurilor Inamice – CASBI) által törvények alapján magánszemélyektől elkobzott javak visszaszolgáltatását. Az első ilyen törvényt 1942-ben Ion Antonescu idején hozta a román állam, és megfogalmazása szerint „azon államok polgárai vagyonának rendezésére vonatkozott, amelyekkel Románia hadiállapotban volt”. A Romanizáló Államtitkárság vagyonfelszámoló titkársága foglalkozott az üggyel, felleltározták és zárolták az érintettek vagyonát, köztük számos magyarét is, annak ellenére, hogy 1942-ben Magyarország nem számított ellenséges államnak. 1944. szeptember 2-án újabb jogszabály jelent meg ugyanazzal a tartalommal, majd október 6-án érvénybe lépett az 1944/478-as CASBI-törvény is, és elkezdték összegyűjteni a magyarok vagyonát. Lefoglaltak gyárakat, bankokat, kastélyokat, műhelyeket, házakat, földeket, valamint állatokat, bútorokat koboztak el. Becslések szerint ekkor 40-50 ezer erdélyi magyar vagyonát vették el, az akkori elkobzott érték Puskás Bálint szerint meghaladta a 300 millió dollárt is, ám akadnak szakértők, akik több milliárd dollárra teszik a veszteséget. 1946-ban újabb törvény kivonta a CASBI-felügyelet alól a román állam polgárait. 1948. szeptember 4-én megszüntették a CASBI-t, ezzel a román állam jogilag lezártnak tekinti az elkobzott javak ügyét, de köztudott, hogy Háromszéken például több száz család nem kapta vissza egykori értékeit. A CASBI-ügy egyik károsultja, a Sepsiszentgyörgyön élő Vargha József az elmúlt 12 évben mindent megtett javai visszaszerzésére. A Zágonban élő nagybirtokos ősei jelentős vagyont gyűjtöttek, földjeik, erdőik, házaik voltak, jelentős állatállomány, mezőgazdasági géppark birtokosai voltak. A két házat 1990 után hosszas pereskedéssel visszaszerezte, de a földek tulajdonjogát nem sikerült tisztáznia. Szerinte Háromszéken legalább 700 károsult család van. Puskás Bálint szenátor azt kéri, hogy az érintettek, akik jegyzőkönyvvel is bizonyítani tudják elkobzott javaikat, jelentkezzenek irodájában. – A magyar Pénzügyminisztérium 1952-ben összefoglaló ismertetést és értékelést készített azokról a magyar természetes és jogi személyek tulajdonát képező, Romániában lévő javakról, jogokról és érdekeltségekről, amelyek a CASBI-törvények hatálya alá kerültek. Vincze Gábor szegedi történész kutatásaiból kitűnik, a javak értékeket egységesen USA-dollárban mutatták ki. A kimutatásban szerepelnek a magyar állam, közületek, valamint intézmények tulajdonát képező ingatlanok, a Magyar Nemzeti Bank által 1940 óta vásárolt és épített ingatlanok, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. orsovai és szulinai ingatlanjai. Ugyanakkor ingóságok és árukövetelések tételes felsorolását is közölték. A romániai ipari és kereskedelmi vállalatokban levő magyar érdekeltségek összege az 1943-as hivatalos nemzeti banki árfolyam alapján megfelel 40 millió dollárnak. Például: a Magyar Acélgyár Rt.-nek Kolozsváron 100 százalékos érdekeltsége volt a Corvinus kolozsvári vasöntő és gépgyár rt.-ben. A Román Nemzeti Bank vette át a magyar pénzintézetek érdekeltségeit és ingatlanjait. A földreform és a CASBI-törvény alapján mintegy 3815 lakóházat és 21 353 kataszteri hold magyar állampolgári tulajdont képező kisbirtokot, továbbá 28 836 kataszteri hold magyar tulajdont képező 50 hektárnál nagyobb birtokot sajátítottak ki. Ezek közös értéke kereken 10 millió dollárt tesz ki. /Farkas Réka: Kártérítés az „ellenségnek”? = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

Sepsiszentgyörgyön a Nemzeti Bank volt épületét, melyet 2004-ben a kormány átadott a Megyei Tanácsnak, a Nastase-kabinet utolsó kormányülésén a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségnek adományozta. Az ügy a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után pattant ki, akkor derült fény arra, hogy az említett egyház emellett Marosvásárhelyen, de Erdély-szerte több más városban is, újabb hatalmas ingatlanvagyonra tett szert. A parlament az ügyről semmit nem tudott – jelentette ki Márton Árpád képviselő. A törvényhozásnak, sajnos, a hasonló döntésekre még csak rá sem kell bólintania – tette hozzá. A korábbi tulajdonos, a Kovászna megyei önkormányzat szerencsére idejében tudomást szerzett az említett kormánydöntésről, jelezte Demeter János elnök. Így a törvény előírta 30 napos időhatáron belül fellebbezést nyújtottak be a Tari­ceanu-kabinethez a megyét hátrányosan érintő kormányhatározat orvoslása céljából. /(s): Hagymakupolás terjeszkedés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./ Háromszéken megdöbbenést váltott ki az az értesülés, miszerint a Nastase-kabinet a Hargita-Kovászna Megyei Ortodox Püspökségnek ajándékozta Sepsiszentgyörgyön a bank volt épületét. A létesítményt korábban a megyei önkormányzat ügykezelésébe adták, testületi döntés is született arról, hogy a város központjában fekvő tágas helységben a modern művészetek galériáját rendezik be, itt tevékenykedett volna a megyei kulturális intézet is. Az „ajándékozás” igazolta, hogy minden cáfolat dacára Székelyföldön tart az ortodox egyház terjeszkedése, kolostorok, templomok felhúzása mellett – ott is ahol hiányoznak a hívők – jelentős vagyont juttatnak az „államvallás” birtokába. /Mi más ha nem terjeszkedés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Nem áll módjában a kormánynak a Nemzeti Bank helyi épületét visszaadni Kovászna megye önkormányzatának – áll abban a levélben, mely Adriean Videanu miniszterelnök-helyettes aláírásával érkezett a megyei tanácshoz. Az említett épületet az ortodox egyháznak adományozta az év végén Bejenariu ügyvezető kormánya. Az épület tehát, mint Erdély-szerte sok más értékes ingatlan, 2004 vége óta az ortodox egyház vagyonát gyarapítja. A megyei tanács azt tervezte, hogy ebben az épületben hozza létre a kortárs művészetek kiállítótermét, és itt működteti majd a művelődési intézetet. Tervükről nem mondtak le, kérték a Tariceanu-kabinetet, módosítson a decemberi kormánydöntésen. Demeter János megyei tanácselnöke kijelentette: alkotmányossági hibára hivatkozva megtámadják a határozatot. Jogászaik szerint ugyanis Adrian Nastase lemondása után a Bejenariu ügyvezető kormány volt, így vagyonügyi kérdésekben nem volt döntési joga. /(s): Mégis hagymakupola kerül a bankházra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./