A Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége Választmánya ápr. 17-én Lészpeden tartott ülésén kiállt Tőkés László püspök mellett. A csángók asszimilálása beszédes példa az etnikai tisztogatásra. A Bákó megyei tanfelügyelőség nem tesz eleget a lészpedi szülők kérésének, hogy tegyék lehetővé gyermekeik részére az anyanyelvi oktatást. Szabófalvi diákok beadványban kérték anyanyelvi kör létrehozását. A tanfelügyelőség küldöttei erre szekuritátés stílusban folytattak kihallgatásokat. Pusztinán a hívek 200 aláírással ellátott beadványukban magyar nyelvű szentmisét kértek, eredménytelenül. /Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége Választmánya: Beszédesebb példát nem is kell keresni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

A hétezer lelkes Klézse moldvai csángó faluban Duma András, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége aktív helyi tagja munkásember, marós, naponta Bákóba jár dolgozni, lakásán gyűjtött össze klézsei gyermekeket, hogy magyarul tanítsa őket írni-olvasni. Két gyermeke Csíkszeredában, kollégiumban tanul, amerikai magyarok biztosítják a tanulási költségeket. Klézséről és más csángó falvakból is sokan járnak Magyarországra dolgozni. Duma Andrásék, Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége kérvényt továbbítottak Tokay Györgyhöz, a nemzetiségügyi miniszterhez, ebben azt kérték, hogy a magyar nyelvet, a történelmet és a hagyományokat tanulhassák a gyermekek, fakultatív órákban. Kértek továbbá magyar nyelvű misét és a szövetség számára irodát Bákóban, valamint hogy ügyvédi jogvédő iroda vegye pártfogásba az állandó hatósági és egyházi üldözésnek kitett moldvai magyar kisebbséget. Ösztöndíjat kérnek a tovább tanulni kívánóknak, fizetést a leendő magyar tanároknak, az 1992-es hamis népszámlálási adat korrigálását és egy folyóirat anyagi támogatását. - Duma András személyesen még nem ismertette kérvényét az Desteptarea nevű helyi román lappal, ennek ellenére a lap szept. 23-i száma gúnyosan reagált Duma Andrásék kérvényére. A román lap hangsúlyozza, hogy az 1992-es népszámlálási adatok tények, azokat csak fogadják el. az 1992-es adatok szerint ugyanis Luizikalagorban 5277 lélekből egy volt magyar és 27 csángó, Külsőrekecsinben 1913 lélekből öt magyar és 37 csángó, Klézsén a 6207 lakosból 11 a magyar és 305 a csángó, Forrófalván 5353 lakosból 8 magyar és 43 csángó. Klézsén Istók József elmondta, hogy a népszámlálást a helyi tanári kar végezte, a vallásra és a nemzetiségre sehol rá sem kérdeztek, hanem automatikusan beírták, hogy katolikus és román. Nagyon kevesen merték megtenni, hogy tiltakozzanak. - Tokay György kijelentette, hogy ez nem csupán tanügyi, hanem emberjogi kérdés is. A hivatali huzavona folytatódik: Béres András oktatási államtitkár hivatalosan felkérte a bákói tanfelügyelőséget, tegye lehetővé a kérvényezett magyarórák megtartását. A tanfelügyelőség válasza: készségesen eleget tesz ennek de nem kapott hivatalos megkeresést. A miniszter erre ismét elküldte nekik a huszonkilenc szülő kérvényének másolatát. /B. Kovács András: Moldvában valami megmozdult. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5., 6./

"A múlt hét végén harmadszor ült össze a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének /MCSMSZ/ vezetősége a bákói székházban. Meghívták Kötő József RMDSZ-alelnököt és Szatmári Tibort, többek között a csángó ügyekkel is foglalkozó referenset, azonban nem jöttek el a tanácskozásra. A moldvai magyarok ügye nem szerepel a legfontosabb RMDSZ-feladatok között. A MCSMSZ-nek kétszobás lakása van Bákóban, elég nehéz megtalálni, így nem töltheti be igazi funkcióját. Csicsó Antal, az MCSMSZ elnöke beszámolt útjairól, továbbá a klézsei anyanyelvi oktatás és a pusztinai anyanyelvi szertartás körüli ügyekről. Erőss J. Péter javasolta, hogy az oktatás ügyének megoldása céljából lépjenek kapcsolatba a kormány mellett működő Kisebbségügyi Hivatal vezetőjével. - Még 1997 őszén több klézsei és somoskai szülő kérvényt nyújtott be a Bákó megyei tanfelügyelőséghez, hogy a tanügyi törvény alapján biztosítsák a magyar nyelv és irodalom, valamint a romániai magyar kisebbség történelmének oktatását. Ha nehezen is, de megszerezték a jóváhagyást. Ennek ellenére a megyei tanfelügyelőség halogatja Csicsó Antal kinevezését a klézsei iskolánál. Csicsó ápr. 30-án jelentkezett Klézsén, az iskolában, hogy megtartsa az első magyarórát, azonban kinevezés hiányára hivatkozva az igazgató nem engedte be őt az iskola épületébe. Csicsó Antal szükségből vállalta ezt a feladatot, mert Erdélyből nem jött tanító vagy tanár, hogy itt tanítson. A tanácskozáson szó volt Pusztina 160 hívőjének aláírással ellátott, magyar nyelvű szentmisére vonatkozó kérelméről, melyet a iasi-i püspökhöz címeztek. Nem ez volt az első próbálkozásuk: először 1991 augusztusában 200 aláírással ellátott kérvényt adtak be. Duna Grigore akkori püspöki helynök szekus módszerekkel végzett megfélemlítési akciója vetett véget a kérelmezésnek. Mostani beadványukban emlékeztettek arra, hogy a csángó vidéken csak titokban vagy magánházaknál hallgathatnak magyar nyelven szentmisét. A mostani beadványt idén február 23-án öttagú küldöttség adta át a bákói esperesi hivatalban Dumitru Gabor egyházi oktatással foglalkozó felügyelőnek. A küldöttséget durván fogadták. Két hétre rá a pusztinai segédlelkész meglátogatta az aláírók egy részét. A segédlelkész korrekt volt, mindent feljegyzett. Ezzel valószínűleg elégedetlenek voltak, mást küldtek, akinek hatására sokan visszavonták aláírásukat. Robu Ioan bukaresti érsek azt állította, hogy két ízben is kapott hasonló beadványt, de elhárította a választ, mondván, az a iasi-i püspökségre tartozik. Janusz Bolonek pápai nunciust nem tájékoztatták megfelelően, mert szerinte Moldvában nem élnek magyarok. Egyedül Gabiel Andreescu értette meg a csángók panaszát. A iasi-i püspökség Csicsó Antalnak címzett levele szerint a 180 személyből csak 80-an ismerték el aláírásukat, sokan kirándulásért vagy más előnyökért írták alá. Végül leszögezi a levél: határozott nem a válasz "ezekre a provokációkra". Tény tehát, hogy magyar nyelvű miséről az egyházi hatóságok nem akarnak hallani. Azonban ez az első alkalom, hogy a iasi-i püspökség válaszra méltatott egy olyan beadványt, amelyben a hívek a magyar nyelvű szertartást kérik. /Pusztai Pál: A moldvai magyarság törekvései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./"

Okt. 5-én a képviselőházban Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő interpellációt intézett Andrei Marga közoktatásügyi miniszterhez és Ion Anghelescu egyházügyi államtitkárhoz. Az RMDSZ-képviselő szóvá tette, hogy a moldovai csángómagyarok nem tudnak érvényt szerezni ama elidegeníthetetlen és alkotmányos joguknak, hogy anyanyelvükön tanuljanak és misézhessenek. A klézsei magyar szülők még 1996 nyarán hivatalosan kérték a magyar nyelv tanítását a községi általános iskolában, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség azonban válaszra sem méltatta a kérvényezőket. A kérvény végül - 14 hónapos várakozás után! - a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége révén a Közoktatásügyi Minisztériumhoz került, amely felszólította a Bákó Megyei Tanfelügyelőséget a kérdés megoldására. Mindennek ellenére semmilyen konkrét lépés nem történt, sőt, Anisoara Rudei klézsei tanítónő a magyar nyelv tanítását szorgalmazó szülők megfélemlítésével is próbálkozott, és azt sugallta nekik, hogy gyerekeik menjenek Erdélybe vagy Magyarországra, ha magyarul akarnak tanulni. A szülők azonban nem ijedtek meg, és kiállnak követelésük mellett. Ennek ellenére a bákói tanfelügyelőség nem teljesíti a tárca döntését egy magyar tanító kinevezésére és alkalmazására vonatkozóan. Szilágyi Zsolt ezek után azt kérdezte Andrei Marga minisztertől, mit tett eddig és mit szándékozik tenni ezután a csángómagyar szülők akaratának érvényesítése érdekében és azért, hogy elejét vegyék a bákói tanfelügyelőség jogtipró magatartásának. Ion Anghelescu egyházügyi államtitkártól a szabad vallásgyakorlás jogának szavatolását kérte számon az RMDSZ Bihar megyei képviselője, amikor arra a kérdésre kérte a választ, hogy milyen konkrét intézkedésekkel szándékozik megoldani a moldvai csángómagyarok azon kérését, hogy e csángó falvakban magyar nyelvű misét is hallgathassanak a hívők. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 6. 1341. sz., A csángók jogaiért interpellált az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Jún. 2-án tartották az I. Csángó Oktatási Konferenciát Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának előadótermében. Deáky András gyimesfelsőloki iskolaigazgató emlékeztetett, hogy a moldvai csángó falvakban a szülők kérése ellenére sem tanulhatnak magyarul a gyermekek. Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke kijelentette, hogy a jelenlevők felelősek a magyar nemzet ezen darabjáért, mert az összmagyarságnak is érdeke a csángómagyarok integrálódása. Csicsó Antal statisztikai adatokkal ismertette az általános-, közép és felsőfokú iskolákat magyar nyelven elvégzett csángó gyerekek számát, kiemelve ennek fontosságát. Felmérések alapján 50-60 000 megmenthető csángó lélekkel kell számolni - mondta dr. Kötő József államtitkár, a közoktatásügyi minisztérium képviselője. Sajnos nagyon sok településen csak meghatározott számú anyanyelvi órákra vagy vasárnapi oktatásra van lehetőség. Nem elég csak az anyanyelv ismerete, a nemzettudat formálására is szükség van - hangsúlyozta dr. Kötő József. Az előadók között volt dr. Szilágyi Pál, Tánczos Vilmos, mindketten a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai, Borbáth Erzsébet csíkszeredai tanárnő, Berszán Lajos gyimesfelsőloki katolikus esperes, Szalay Gyula, a Magyar Nyelvi Intézet képviseletében, Mesterházy Szilvia, Ríz Ádám, mindketten a budapesti Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársai. Délután Merre, hogyan tovább címmel kerekasztal beszélgetésre került sor a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban. /(Hátsekné Kovács Kinga): Hogyan tovább, csángó oktatás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ A magyar oktatási intézmények létrehozása, a már beindult oktatási formák megtartása a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSSZ) legfontosabb célja - jelentette ki Csicsó Antal, a szervezet elnöke. Dr. Kötő József, a Román Oktatási Minisztérium államtitkára a magyar nyelvnek a csángóföldi iskolákban való oktatásának törvényes kereteit vázolta. Dr. Szilágyi Pál professzor a felsőfokú oktatásban való részvétel lehetőségeiről beszélt. Előadást tartott továbbá a BBTE két, a csángó-kérdés szakavatott oktatója, Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc. Tapasztalatokról számoltak be Borbáth Erzsébet csíkszeredai ny. iskolaigazgató és Berszán Lajos esperes, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium igazgatója. /Csángó oktatási konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2000. jún. 3./ Tánczos Vilmos egyetemi tanár álláspontja képviselte a radikális vonalat, mely szerint a moldvai csángó fiatalokat magyarországi kitelepedésükben kell segíteni. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elmúlt tíz évben a csángó oktatásra fordított szakmai és szervezési munka, a befektetett pénzmennyiség jóval meghaladja az elért eredményeket. A csángó gyermekek erdélyi iskolákba irányítása nem bizonyult sikeresnek, többnyire beilleszkedési gondjaik voltak, legtöbben korán lemorzsolódtak. A magyarországi főiskolákra, egyetemekre bejutó ösztöndíjas fiatalok közül is többen abbahagyták tanulmányaikat, munkát vállaltak, és nem tértek haza. Miközben folyt a konferencia, az oktatási minisztérium küldöttsége a bákói tanfelügyelőségen vizsgálta: adottak-e a feltételek, hogy azokban a falvakban, ahol a szülők és a csángó szövetség kérte, ősztől magyar nyelvű órák beindítását engedélyezzék. /(fekete): I. Csángó Oktatási Konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

Szilágyi Zsolt képviselő a csángó-magyarok problémáinak megoldását felvállalta. A napokban jelen volt azon a találkozón, amelyen a moldovai csángó-magyarok elmondották gondjaikat az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményének gyakorlatba ültetését ellenőrző szakértői bizottság tagjainak. Csicsó Antal, az MCSMSZ vezetője és Nyisztor Mihály, a csángó-magyarok szövetségének onesti-i alelnöke tájékoztatta az Allan Philips, a Minority Rights Group, londoni székhelyű szervezet elnöke vezette csoport tagjait arról, hogy miként valósul meg a kisebbségi keretegyezmény Csángóföldön. Konkrét példákkal illusztrálhatták, hogy a népszámlálás szabályosságát, a szabad gyülekezéshez való jogot, illetve az anyanyelv használatához, valamint az anyanyelvi oktatáshoz való jogot megsértették. A Bákó megyei tanfelügyelőség évek óta nem hajlandó alkalmazni azon miniszteri rendelkezéseket, amelyek előírják - kérés esetén - az iskolákban az anyanyelv oktatását. Szilágyi javasolta, hogy teremtsenek országon belüli, esetleg nemzetközi fellebbezési fórumokat, a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi dokumentumok számonkérése céljából. Az állampolgár jelenleg semmilyen nemzetközi, hivatalos államközi fórumhoz nem fordulhat jogorvoslásért. /Magyar Balázs: Csángó-magyar kérdések. Beszélgetés Szilágyi Zsolt képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Csángóföldön, Bákó megyében még mindig tisztázatlan, hogy tanulhatják-e anyanyelvüket azok a csángó gyermekek, akiknek a szülei hivatalosan, a törvényes előírásoknak megfelelően kérték ezt. Múlt héten Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter tárgyalt a Bákó megyei hatóságokkal. Látható volt, hogy a Bákó megyei tanfelügyelőség a legfőbb akadályozója a magyar oktatás bevezetésének. - Aug. 11-én a prefektúra és a tanfelügyelőség képviselői találkoztak a csángószervezet képviselőjével. Ezen a megbeszélésen egy tapodtat sem haladtak előre. /Zsehránszky István: Nyelvüldözés? Félrevezetés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter a csángó szövetség kérésére levelet juttatott el Andrei Marga tanügyminiszterhez, valamint a Bákó megyei tanfelügyelőségre. A miniszter a magyar nyelvnek a csángó településeken működő román iskolákban való oktatása érdekében terjesztette elő indítványát a szülők kifejezett kérésére. Eszerint a 2000/2001-es iskolai év első hetében már elkezdődne a magyar nyelv tanítása Klézsén, Lészpeden, Pusztinán és Somoskán. ″A Csángó Szövetség megkeresésére és saját információimra hivatkozva kérelmeztem román állampolgárok számára azt a teljesen törvényes jogot, hogy saját anyanyelvüket is tanulhassák a román iskolákban″ - nyilatkozta a Szabadságnak Eckstein-Kovács Péter. /Eckstein-Kovács Péter: A csángóknak is joguk anyanyelvüket tanulni. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Nem kizárt, hogy Joao Ary portugál politikus szept. 7-én véget ért moldvai látogatása nyomán közelebbről Európa tanácsi raportőrök vizsgálják ki: tiszteletben tartják-e a csángók jogait Moldvában. Az Európa Tanács oktatási és kulturális bizottságának főtitkárát elkísérte romániai útjára Komlósy József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEV) alelnöke, Szilágyi Zsolt képviselő, aki az RMDSZ-ben a csángó ügyekért felel, Sántha Attila, Kötő József oktatási államtitkár tanácsosa, Tánczos Vilmos egyetemi tanár, néprajzkutató. A vendégeket a bákói prefektúrán fogadta Adrian Mironescu kormánymegbízott, jelen volt a megyei tanács több tagja, Ruxandra Iosipescu főtanfelügyelő, Dumitru Gábor, a iasi-i római katolikus püspökség tanácsosa, csángó falvak polgármesterei, a csángó szövetség képviselői. A hivatalosságok részéről elhangzott: igaz, hogy a törvény értelmében tanulhatnak anyanyelven a nemzeti kisebbségek, de Moldvában egyes történészek nézete szerint a csángóknak nem magyar az anyanyelvük. Évek óta tartó követeléseik ez okból nem teljesíthetők, de ha kérnék a magyar nyelv oktatását, a tanfelügyelőség engedélyezné azt. Ezt arra hivatkozva állította a prefektus, hogy szerinte nem elég, ha a csángó szövetség kéri a szülők nevében a magyarórák beindítását, hanem ezt az igényt a szülőknek is fenn kell tartaniuk. Tánczos Vilmos elmondta: a szülőket több rendben megfélemlítették az iskolában és az egyházban is, így nem elégséges, ha a magyar nyelvű órák és a mise ügyében maguk lépnek fel, szükség van a csángó szövetség segítségére. Az Európa Tanács képviselője szerint az, hogy a csángók a magyar nyelvet tartják-e anyanyelvüknek, nem meggyőződés kérdése, hanem tény. A meddő vitának Dumitru Gabor püspöki tanácsos kijelentése vetett véget, miszerint az egyház nem utasít el senkit, de a többség érdekeit képviseli. Fontosnak tartotta megerősíteni ama korábbi nézetét is, miszerint erőszakot követnek el azok, akik el akarják magyarosítani a csángókat. A küldöttség tagjait Somoskán fogadták a magyarórákat kérvényező csángó szülők, majd meglátogatták a klézsei csángó házat. /Fekete Réka: Az Európa Tanács képviselője Moldvában. Van-e anyanyelvük a csángóknak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./ Bákó megyében tett látogatása során az Európa Tanács képviselője megdöbbenéssel tapasztalta, hogy bár öt éve törvényes lehetőség van arra, hogy beindulhasson a magyar nyelvű oktatás, illetve a magyar nyelv oktatása a moldvai csángók számára, ez mégsem valósult meg egyetlen iskolában sem. Idén januárban fordulat állt be a kérvényezés tekintetében, a minisztériumi rendelettel jóváhagyta, hogy a kisebbségeket képviselő szervezetek is kérhetik közösségük tagjai számára az anyanyelv tanításának beindítását. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ezt meg is tette, a szülők nevében kérte a Bákó megyei tanfelügyelőségtől és az iskoláktól az engedélyt, Hegyeli Attila idén diplomázott magyar szakos tanár pedig vállalkozott, hogy a Klézse községi iskolákban szeptember 1-jétől magyar nyelvet tanít. Tanévkezdés előtt azzal utasították el a csángószövetség kérését, hogy nem mellékelték a szülők egyénenként aláírt kéréseit. A szövetség ezt hamar beszerezte, Klézséből 30, Pusztinából 17, Lészpedről 8 szülő kérte a magyarórák bevezetését. A tanév első napján azonban az iskolaigazgatók megmagyarázták a szülőknek, hogy a heti 3-4 magyaróra túlságosan megterhelné gyermekeik órarendjét, ráadásul ha a magyart akarják, le kell mondaniuk olyan órákról, melyeket korábban opcionálisként választottak. Néhányan megijedtek ettől és visszavonták a kéréseket, mások továbbra is kitartanak. Jövő héten az oktatási minisztériumi bizottság vizsgálja ki a kérések szabályosságát, és ha a papírokat rendben találják, akár tanév közben is beindulhatnak a magyarórák. /(fekete) [Fekete Réka]: Kisebbségi jogok moldvai módra. Ígéret a csángóknak ? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./ Joao Ary, az Európa Tanács oktatási és kulturális bizottságának főtitkára azt tapasztalta, hogy a csángókat megfélemlítik. Erről nyilatkozott a Krónikának. Joao Ary elmondta, hogy az emberek, akikkel beszélt, elmondták, hogy miután aláírták a kérvényt gyermekeik magyar nyelvű oktatása érdekében, az iskolaigazgató és a pap lebeszélte őket erről. Joao Ary találkozott Bákó megye prefektusával, ahol jelen volt Dumitru Zaharia történész is. Zaharia kijelentette: a csángók román katolikusok, erre bizonyítékként hozta fel, hogy román arcvonásaik vannak. - Ary jelentést fog készíteni tapasztalatairól. /Megfélemlítettséget tapasztalt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

A Bákó megyei hatóságok és a klézsei román lakosság erőszakos megnyilvánulásai ellenére maradt 12 olyan csángó szülő, akit nem sikerült megfélemlíteni, és továbbra is kiáll gyermekeinek magyar nyelvű oktatása mellett - nyilatkozta Kötő József oktatásügyi államtitkár. Kiderült, hogy Pusztinán is van kilenc gyermek, így a papírforma szerint mindkét helységben indul magyar nyelvű oktatás, mivel törvényes követelményekbe foglalt minimális gyermeklétszám a hét. - A törvények értelmében kidolgoztak egy szabályzatot, amelynek értelmében ha a helyhatóságok kétségbe vonják a Csángó Szövetség adatait - ami meg is történt - kiszáll a helyszínre egy olyan bizottság, amelyben a tanügyminiszter ellenőrző testülete, a kisebbségügyi minisztérium, a Bákó megyei tanfelügyelőség és a prefektúra képviseltetik, amelyek megerősíthetik, hogy ezek az adatok hitelesek. Amikor ez a bizottság elkészíti a jelentést, a magyar nyelv tanításának el kell indulnia. Sajnos, az utóbbi napok tapasztalata, akár a kolozsvári Református Kollégiumban zajlott események kapcsán, akár Klézsén, megmutatták, hogy nem élünk konszolidált demokráciában - szögezte le Kötő József. Az államtitkár szerint nem akadály, hogy az iskola már két hete elkezdődött, mivel az igénylő kérvényeket a szülők időben benyújtották. /Kötő József: Lesz magyar oktatás Klézsén és Pusztinán. Egy híján húsz csángó szülőt nem sikerült megfélemlíteni. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

"Minden körülmény adott arra, hogy az oktatásügyi minisztérium engedélyezze a csángók által lakott, Bákó megyei Klézsén és Pusztinán a magyar nyelv tanítását - jelentette ki Sántha Attila oktatásügyi államtitkársági tanácsos a román Helsinki Bizottság szept. 22-i, bukaresti sajtóértekezletén. Klézsén, Pusztinán és Lészpeden egy, az Oktatásügyi Minisztérium, a Kisebbségügyi Hivatal, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség és a Prefektúra képviselőiből alkotott bizottság szeptember 14-e és 15-e között a helyszínen ellenőrizte a kérvények helyzetét, és megállapította: Klézsén tíz kérvény létezik, Pusztinán pedig nyolc. A minimális kérvényszám hét. Constantin Sergiu, aki az illető bizottságban a Kisebbségügyi Hivatalt képviselte, kijelentette: Az iskolák vezetősége és a helyi hatóságok nyomást gyakoroltak a szülőkre. Klézsén a bizottságot egy, 20-30 személyből álló csoport fogadta, amelynek tagjai azt skandálták: "Ki a magyarokkal! Nem kellenek a magyarok! Halált rájuk!" Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke elmondta, a csángók helyzetéről jelentés készül, amelynek nyomán az Európa Tanács kivizsgálást indít. Andreescu kijelentette, az APADOR-CU emberjog-védelmi bizottság fontosnak tartotta megrendezni sajtókonferenciát, mert ezáltal az oktatásügyi minisztérium és a kisebbségügyi hivatal képviselői a nyilvánosság elé tárhatták a helyzetet. A Helsinki Bizottság elnöke "abszolút természetes kérésnek" nevezte a csángók beadványát. /A Helsinki Bizottság támogatja a csángók kérését. Természetesnek tartják a magyar nyelvű oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./"

Andrei Marga oktatási miniszter előző nyilatkozatával szemben azt állította, hogy a csángó szülők kérvényeit a Bákó megyei tanfelügyelőségen kell kivizsgálni. Kötő József államtitkár meglepődve vette tudomásul ezt az újabb álláspontot, hiszen a tanfelügyelőségnek immár nem maradt kivizsgálni mint inkább végrehajtanivalója. A miniszteri pálfordulásban szerepet játszik, hogy Bákó megye prefektusa levélben figyelmeztette Mugur Isarescu miniszterelnököt, hogy a magyar oktatás bevezetése etnikai konfliktusokat okozna a régióban. /Rostás Szabolcs: Váratlan fordulat csángóügyben. Marga visszakozik? = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

"Márc. 29-én a bákói református parókia épületében találkozott Sógor Csaba csíki szenátor egyes moldvai csángó szervezetek képviselőivel. A megbeszélésre a szenátor kezdeményezésére került sor. A Via Spei (Remény Útja) csángó fiatalok szervezetének vezetője, Farkas János a magyar nyelvoktatással kapcsolatosan ismertette a tapasztalatokat. A Bákó megyei tanfelügyelőség és más hivatalok ellenkezése megerősíti azt, hogy magánóvodák és magániskolák létrehozása volna a megoldás. Jelenleg néhány iskolában fakultatív jelleggel heti egy alkalommal folyik magyar nyelvoktatás, Pusztinán viszont Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke saját otthonában oktatja anyanyelvükre a gyermekeket. /Szüszer-Nagy Róbert: Sógor Csaba Csángóföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./"

"Március végén Sógor Csaba csíki szenátor kereste fel a moldvai csángómagyar szervezetek vezetőit, akikkel a bákói református imaházban folytatott tárgyalásokat, majd a szervezetek irodáit látogatta meg. A csángók már többször aláírásokat gyűjtöttek. Hol a magyar nyelvű miséért, hol a magyar nyelv tanításáért. A fenyegetések sorozata, az elutasító válaszok sorozata követte egymást. A kilencvenhatos választások után az RMDSZ kormányzati szerepvállalása során a csángóság kérdésével külön szakember foglalkozott a tanügyminisztériumban. Eredménytelenül. A csángóagyarok iskoláiban a mai napig még opcionális tantárgyként sem lehet tanítani a magyar nyelvet. A Bákó megyei tanfelügyelőség egyelőre hallani sem akar a magyar nyelv oktatásáról. Amióta lehetőség van arra, hogy a férfiak munkát vállaljanak Magyarországon azóta a szülők még inkább kiállnak a magyar nyelv tanítása mellett. Egyházi emberek pedig azt szorgalmazzák, hogy ne Magyarországra, hanem inkább Olaszországba menjenek a csángók dolgozni. Bilibók Jenő Pusztinán, a szülei házában tanít magyar nyelvet. Csíkszeredában végezte a középiskoláit, majd Debrecenben történelem szakon tanult. Az egyetem befejezése után hazatért és otthon próbál meg tenni a magyar oktatásért. Bilibók Jenőt a Csángómagyarok Szövetsége alelnökévé választották az elmúlt napokban. Azonban az ilyen otthoni tanítás nem megoldás. Már nem csak a pusztinai gyerekek, de a szomszédos falvakból is járnak ide. A csángó szervezetek közül a Via Spei és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Bákó városában működtet irodát. A Via Spei - Reménység Útja szervezetnek lelkes csapata van. Farkas János elnök a szervezet irodáját is bemutatta. Kétszobás városi tömbház lakást bérelnek, havi ötven dollárért. A lakásban modern számítógépes technika van. Farkas János arról tájékoztatott, hogy az elmúlt év egyik legsikeresebb programja az "Ismerjük meg falvainkat" elnevezésű volt, amelyben a csángófalvak fiataljai találkoztak egymással. - Farkas szerint semmiképpen nem jelenthet megoldást a csángók kitelepítése, mert csak a fiatalok mennének el és ők sem biztos, hogy jól éreznék magukat más vidéken. Szóba került a gyimesfelsőloki iskola is. A szervezet vezetői szerint, akik oda elkerültek nem biztos, hogy hazajönnek. A megoldás az oktatás megvalósítására és a közösségi házak építése lenne, ahol lehetne megfelelő helyiségeket kialakítani. - Az RMDSZ-szel való együttműködés sem mondható kifogástalannak. A csángószervezetek támogatói között van a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Alapítvány. A támogatásaikból működnek a szervezetek. A beszélgetésekből kiderül az is, hogy a csángóknak szánt mintegy százezer forintból közel nyolcvan százaléka máshol marad és csupán húsz százaléka jut a moldvai szervezeteknek. - A két szervezet az elképzelés szerint a közeljövőben közös irodát alakít ki. - Az újságíró beszámolt Kostelek falu helyzetéről. A faluba nem jár az autóbusz. Legközelebb Csügésre kell két órát gyalognia annak, aki el akarja érni az autóbuszt. A falut közigazgatásilag elcsatolták 1952-ben Csíkszépvíztől. Ágashoz csatolták, ahonnan harminc kilométere van a falu. A színtiszta magyar faluban csak román iskola van. Salamon Antal katolikus plébános vállalta gyermekek magyar nyelvű tanítását, harminc gyermek jár hozzá betűvetést és olvasást tanulni. A többi Bákó megyei településhez képest sikerként könyvelhető el, hogy itt a többszöri kérésre 1999-től opcionális tantárgyként lehet tanítani a magyar nyelvet, igaz - csak összevont csoportokban. A magyar tankönyvekkel itt is gondok vannak. Az ötvenhat tanulóból mintegy harmincan tanulnak magyar nyelven. /Daczó Dénes: Csángó-magyaroknál Sógor Csaba szenátorral. 1. rész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., II. rész: ápr. 4./ A Csík vármegyéhez, majd a Maros Autónom Tartományhoz tartozó Kóstelek falut 1968-ban csatolták Bákó megyéhez. A színmagyar faluban a magyar oktatást beszüntették. /Kósteleken még tanítják a magyart, de... = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./"

"Gyimesbükkön Deáky András panziójában zajlik június 25-július 1. között a moldvai csángó gyerekek és az őket tanító pedagógusok közös tábora, amelynek célja azon sajátos oktatási módszerek kipróbálása, melyek a 2001 őszétől beinduló moldvai csángó oktatási program megvalósítását szorgalmazzák. A tavaly Klézsén és Pusztinán beindult, iskolán kívüli magyar nyelvoktatást idén a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervezésében tíz helységre kiterjesztik: Klézsén, Pusztinán, Somoskán, Lészpeden, Trunkon, Külsőrekecsinben, Dioszén, Forrófalván, Budán és Bákóban szakképzett tanárok vállalnak iskolán kívüli oktatást, mivel a Bákó megyei tanfelügyelőség máig akadályozza a moldvai csángó gyerekek anyanyelvének oktatását. A fiatal pedagógusok - Barnat Simona, Bilibók Jenő, Bogdán Melinda, Borsos Gyöngyi, Ghiurca Valentin, Hegyeli Attila, Lukács Emese, Mester László, Mihálydeák Adél, Róka Szilvia és Sarca Felicia - munkáját segítette, órákat tartott, illetve módszertani útmutatásokat adott Borbáth Erzsébet tanárnő, aki egy évtizeden át többszáz moldvai csángó gyereket tanított Csíkszeredában. /(Deáky András): Moldvai csángó oktatási tábor Gyimesbükkön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"

"Az évek óta húzódó moldvai magyaroktatás most új lehetőséggel bővül. Nem a bákói tanfelügyelőségnek köszönhetően, hanem a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének kitartó munkája eredményeként - a Romániai Magyar Pedagógusszövetség támogatásával - idéntől immár több mint négyszáz csángó gyermek tanulhat anyanyelvén is. A két szövetség közös pályázata révén a tanévkezdéssel egy időben hét moldvai faluban indult délutáni tanítás - tájékoztatott Bilibók Jenő, aki pusztinai lakásában már tavalytól tanít magyarul. Ugyancsak tavaly a klézsei csángó házban mintegy száz kisiskolás sajátíthatta el a magyar írást, olvasást. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma idén kilencmillió forinttal támogatja a programot, így lehetőség nyílt az alternatív oktatás kiterjesztésére további öt helységben: a Klézséhez tartozó Budán és Somoskán, valamint Trunkon, Külsőrekecsinben és Dioszénben indultak magyar csoportok. Van, ahol hét végén (Pusztina) és van, ahol délután tartják az órákat a tanerők saját portáján vagy bérelt házakban. Arra egyelőre kevés az esély, hogy valamelyik iskola adjon otthont a délutáni magyartanításnak. Bilibók Jenő szerint erre a későbbiekben esély csak Külsőrekecsinben lehet, de nem adják fel azt a reményt, hogy a pusztinai iskolával, illetve a községközpont polgármesteri hivatalával és a tanfelügyelőséggel folytatott egyeztetés végül eredményre vezet. Az iskolakezdéssel egy időben az oktatást vállaló tizenkét tanár megkezdhette a munkát. Ebben az is segítette őket, hogy az Apáczai Alapítvány által elsős magyar diákoknak támogatásul küldött könyvcsomagot a csángó gyermekek is megkapták. A tizenkét tanár egyike a sepsiszentgyörgyi Ségercz Ferenc, a táncházak és előadások ismert furulyása. /(Ferencz): Magyaroktatás Moldvában. Közel félezer gyermeket tanítanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./"

"Házkutatással és bírságokkal fenyegették meg nov. 14-én a Bákó megyei Klézsén azokat a csángó családokat, akik befogadták az iskola utáni magyartanítást. Livia Liliana Sibisteanu megyei főtanfelügyelő-helyettes, a küldöttség vezetője a Krónikának kijelentette, csupán tájékozódni szeretett volna, de erre sem volt lehetősége, mert az illetékesek nem jelentek meg a beszélgetésen. A klézsei kommandó éppen akkor végezte munkáját, amikor Strasbourgban az Európa Tanács miniszteri bizottsága ajánlásokat fogalmazott meg a román kormánynak csángóügyben. A fenyegetést Livia Liliana Sibisteanu megyei főtanfelügyelő-helyettes fogalmazta meg, aki a klézsei községházán tárgyalt a délutáni oktatásról. A tanügyi reform tárgykörével megbízott főtanfelügyelő-helyettest - aki mellesleg történész doktor - több tanfelügyelő, a helyi rendőrök egyike és a községhez tartozó iskolák igazgatói vették körül azon a beszélgetésen, amelyre a magyaróráknak otthont adó szülőket berendelték. Nagy Istók Angéla elmondta, kérdőre vonták, hogy milyen alapon adta ki a szobát. A főtanfelügyelő asszony legalább ötször kijelentette: ha nem felel meg számomra ami itt van, menjek Magyarországra, majd kijelentette, olyan bírságot róhatnak ki, amit élete végéig nem tud kifizetni. - Az egészet azért szervezték, hogy megijesszenek - vonta le a következtetést a másik berendelt, Habarics Róza. - Semmilyen bizottság nem járt Klézsén - magyarázta utólag a főtanfelügyelő-helyettes, Livia Liliana Sibisteanu -, és senki nem fenyegetőzött. A román törvények értelmében minden szervezett tanügyi tevékenységhez, még a magánoktatáshoz is, a tanfelügyelőség jóváhagyása szükséges. Hegyeli Attila programvezető arról tájékoztatott, senki sem értesítette a községházi megbeszélésről. "Az érvényben levő törvények szerint a Bákó megyei tanfelügyelőség mulasztást követett el, amikor nem indította be a magyar nyelv tanítását - jelentette ki Sántha Attila, aki az oktatásügyi államtitkár tanácsadójaként maga is részt vett ebben a bizottságban. - Ezért a törvénytelenségért senkit nem vontak kérdőre, annak ellenére, hogy a tények tagadhatatlanok." /Gazda Árpád: Megfélemlítő kommandó a csángóknál. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./"

"Az Európa Tanácsban a csángó kultúra védelméről született állásfoglalás, közben a moldvai Klézsében több szülőt azért fenyegettek meg, mert délutáni magyar ,,iskolába" járatja gyermekeit. Hegyeli Attila oktató beszámolója szerint a Bákó megyei tanfelügyelőség, a polgármesteri hivatal, az egyház és a rendőrség képviselői, valamint a helyi iskola igazgatónője együttesen lépett fel néhány ,,renitens" szülő ellen. Ősztől immár hét faluban összesen négyszáz iskolás vesz részt abban a programban, amelyet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a Romániai Magyar Pedagógusszövetséggel közösen indított. Tizenkét szakképzett tanár iskolán kívüli oktatást folytat, Klézsén, illetve a községhez tartozó falvakban mintegy száz gyermekkel foglalkoznak. Ioan Joca polgármester, a pap és az iskola igazgatónője - tájékoztatott Hegyeli Attila - két hónapja egyre fokozottabb nyomást gyakorol a szülőkre, oktatókra. A napokban dr. Livia Liliana Sibisteanu történész, a bákói főtanfelügyelő-helyettes vezette brigád szállt ki, és a polgármester, az alpolgármester és a rendőr jelenlétében valósággal kihallgattak két, egyébként teljesen más indokkal behívott szülőt. Megfenyegették őket, hogy törvénytelenül folyik lakásukban a délutáni oktatás, ezért házkutatást is kilátásba helyeztek. A főtanfelügyelő-helyettes cáfolta, hogy a behívott szülőket megfélemlítették volna. Az eset kapcsán Sógor Csaba szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő megkereste Ecaterina Andronescu tanügyminisztert. A tanügyminiszter asszony azért aggódott, hogy a gyermekek megbuknak, ha szabad idejükben egyébbel foglalkoznak, és azt hangsúlyozta, hogy a legjobb megoldás az iskolai fakultatív magyar oktatás lenne - közölte a megbeszélésről Sógor Csaba. A miniszter asszony megígérte, hogy a költségvetés elfogadása után személyesen is tájékozódik az ügyben. /(Ferencz): Moldvai kommandó. Megfélemlítési kísérletek Klézsén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./"

"A Bákó megyei prefektúra és tanfelügyelőség által lefolytatott ellenőrzés-sorozat célja egyértelműen az iskolán kívüli magyar oktatás zavarása, a pedagógusok és szülők megfélemlítése - szögezték le a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) vezetői nov. 18-i ülésükön. Bartha András, a csángószövetség elnöke elmondta, ma minden szükséges dokumentumot átadnak a bákói hatóságoknak. "Liviu Bogdan prefektúrai kabinetfőnök rendelkezésére bocsátjuk az Európa Tanács korábbi, illetve múlt heti, a csángók kultúrája és vallása megőrzése érdekében hozott ajánlásainak angol és francia változatát, valamint szervezetünknek a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével kötött szerződése román fordítását. Meggyőződésünk ellenben, hogy a lefolytatott ellenőrzések törvénytelenek, hiszen a csángó gyermekek azt tehetnek szabadidejükben, amit akarnak; legfeljebb a szülők dönthetnek arról, hogy az állami tanítás után kapálni vagy magyarórákra küldik csemetéiket" - nyilatkozta Bartha. Az MCSMSZ elnöke hozzátette: az öt település összesen hét helyszínén beindított iskolán kívüli magyar tanítás a szövetség nemrég elfogadott, hosszú távú cselekvési terve alapján zajlik a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Alapítvány támogatásával, ezáltal a Bákó megyei tanfelügyelőségnek nem lehet beleszólása. - Dumitru Zaharia professzor a román közszolgálati rádiónak adott interjújában nov. 17-én kijelentette: "A Moldvában élő csángók románok, magyar népesség - a szó igazi értelmében - még Magyarországon sem létezik." A román professzor szerint semmilyen vita nem lehet arról, hogy a csángók románok. "A magyarok ugyan maguknak követelik őket, de a magyarok maguknak követelik az egész világot" - hangoztatta Zaharia, aki olyan érvekkel igyekezett igazolni álláspontját, hogy az egykori Pannónia területén nem is éltek magyarok, csak szlávok, románok és németek. A professzor úgy véli, a csángókérdést a XVIII. század végén találta ki az akkori gyulafehérvári katolikus érsek, akinek megbízásából egy csíksomlyói katolikus pap kiötlött egy elképzelt moldvai utazást, és az ottani településeknek, valamint az ott élőknek magyar nevet adott. /Rostás Szabolcs: "Megfélemlítő akció" Csángószövetségi állásfoglalás az ellenőrzésekről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./ A román külügyminisztérium üdvözölte az ET-javaslatot, mivel abban annak a román álláspontnak az igazolását látja, amely szerint "tudományos szempontból nincs teljes mértékben tisztázva a csángó nyelv eredete", bár az ET dokumentumában "utalás történt arra, hogy a csángók a magyar nyelv egyik archaikus változatát beszélik". - A csángómagyar kisebbség kulturális hagyományainak védelméről adott ki állásfoglalást az Európa Tanács miniszteri bizottsága, amely az anyanyelvi oktatás támogatását és a csángó nyelvű istentiszteletek biztosításának lehetőségét szorgalmazta és üdvözölte a Szentszéknek a csángó kisebbség anyanyelvű hitoktatását és lelkipásztori ellátását célzó törekvéseit. Az állásfoglalás szerint abban az időszakban, amíg a román alkotmány és oktatási törvény előírásaival összhangban kialakítják a megfelelő anyanyelvi oktatás hátterét, biztosítani kell az anyanyelvi képzést, a szükséges osztálytermeket és fizetett csángó anyanyelvű tanárokat a moldvai helyi iskolai intézményekben. /Román "tudományos" álláspont a csángókról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Nov. 19-én a Bákó megyei tanfelügyelőség felszólítása ellenére Hegyeli Attila klézsei oktató és a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének képviselője nem jelent meg Livia Liliana Sibisteanu főtanfelügyelő-helyettesnél, Bartha András, az MCSSZ elnöke pedig nem fogadta a szervezet bákói székházában Liviu Bogdant, a Bákó megyei prefektúra kabinetfőnökét. Érintettek a múlt heti ellenőrzés-sorozatot jogtalannak tartják, az ügy tisztázása végett politikai védelmet kérnek az RMDSZ-től. Hegyeli Attila elmondta: nov. 18-án Pusztinán tartottak megbeszélést az iskolán kívüli moldvai magyar oktatás ellen indított ellenőrzési akcióról, és a csángószövetség képviselői, valamint érintett oktatók úgy döntöttek, azért nem válaszolnak a hatóságok kihívására, mert szerintük a gyermekek szabad idejében folytatott oktatás ellenőrzése nem egyéb politikai manővernél. Az oktatómunkát a csángószövetség és a pedagógusszövetség közös megbízásából végzik, nem tartoznak elszámolással a tanfelügyelőségnek - véli Hegyeli Attila. Az MCSSZ pusztinai döntése nyomán a szervezet háromtagú küldöttsége Kolozsvárra utazott, hogy Takács Csabától, az RMDSZ ügyvezető elnökétől politikai védelmet kérjen, valamint azt, hogy állítsák le a zaklatási kampányt, ami ellentmond az Európa Tanácsnak a csángók kultúrája és vallása megőrzése érdekében hozott ajánlásának, ugyanakkor a zaklatás, a megfélemlítés sérti a szülők emberi jogait. /(fekete): A csángószövetség védelmet kér. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./ "

"A moldvai csángómagyarok anyanyelvi oktatása és a magyarországi könyvek ellen indított háromszéki hadjárat mellett a gyimesbükki gyermekotthon felszámolásáról is tárgyalni kíván a jövő hét elején Bukarestben a magyar diplomácia két vezetője. Erről Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára beszélt nov. 27-én az Országházban, amikor Kelemen András képviselő csángóügyben megfogalmazott felszólalására válaszolt. "Szemmel látható a román állami hatóságok szerepvállalása ezekben az ügyekben - jelentette ki az államtitkár. - Nagy kérdés számunkra, hogy egyedi túlkapásokról van-e szó, vagy összehangolt magyarellenes támadássorozatról. Magyarázatot kérünk és várunk a román féltől. Személyesen is módunk lesz arra, hogy felvessük ezeket a kérdéseket, hiszen a külügyminiszter úr is, én is napokon belül találkozunk román partnereinkkel Bukarestben. Fontosnak tartom, hogy ezekben az esetekben ne legyen Magyarországon semmiféle elbizonytalanodás, hogy egységes támogatás legyen a meghurcoltak mögött" - fogalmazta meg az államtitkár. Németh Zsolt csángóügyben elmondta, az Európa Tanács ajánlása nyomán immár nemzetközi kötelezettség hárul Romániára, hogy a magyar nyelven beszélő csángók számára a hitélet és az oktatás terén biztosítsa az anyanyelv használatát. Hangsúlyozta, az utóbbit nemcsak a nemzetközi fórumok írják elő, hanem a bukaresti Oktatásügyi Minisztérium rendelete is. Az államtitkár szerint a Bákó megyei hatóságok fellépése úgy tűnik, nemcsak az oktatási, kisebbségi nyelvhasználati jogokat sérti, hanem az alapvető emberi és politikai szabadságjogokat is. "Szabadidős tevékenységről van szó, amit úgy tűnik, akadályoznak a hatóságok" - fogalmazott Németh Zsolt. Németh Zsolt államtitkár dec. 2-án érkezik Bukarestbe, ahol dec. 3-án előadást tart a Horia Rusu Alapítvány által rendezett konferencián. Akkor indul vissza, amikor az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri csúcsára a román fővárosba érkezik Martonyi János külügyminiszter. Kelemen András, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezető-helyettese nov. 27-én felvetette a csángók magyartanításának kérdését, a Krónika tudósításaira hivatkozva. Magyarnak lenni egészségtelen című felszólalásában tájékoztatta az Országgyűlést a Bákó Megyei Tanfelügyelőség és Közegészségügyi Felügyelőség magyar oktatás elleni fellépéséről. Mint elmondta, a hatóság Klézsén úgy találta, nem felelnek meg az egészségügyi szabályoknak azok a magánlakások, ahol délutáni magyarórákra gyülekeztek a csángómagyar gyermekek, ezért beszüntette a magyarórákat. A képviselő nehezen érthetőnek találta, hogy az Európai Bizottság magyarországi országjelentésének a kedvezménytörvényre vonatkozó részében egy időben kéri az emberi jogok tiszteletben tartását és a szomszédokkal való megegyezést. /Gazda Árpád: A csángókérdés az Országgyűlésben. Bukarestbe látogat Martonyi és Németh. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./"

"A bákói tanfelügyelőség ,,behívójának" eleget téve Bilibók Jenő oktató és Hegyeli Attila programfelelős több mint háromórás tárgyalást folytatott az intézmény vezetőivel. Bilibók Jenő közölte: a főtanfelügyelő, helyettese, egész sor tanfelügyelő és az intézmény jogásza ,,támadólag kezdték intézni a kérdéseket", de hamar sikerült mérsékelni a hangulatot. A pusztinai magyarórák folytatódnak - szögezte le Bilibók -, Klézsén pedig az engedélyek beszerzése után folytatódhat a délutáni oktatás. A találkozó alkalmával átnyújtották azt a 37 klézsei szülő által aláírt folyamodványt is, amelyben a szülők kérik a délutáni oktatás áthelyezését a helyi iskolába, ha már a magánházakban ,,egészségtelen" körülmények vannak. Az illetékesek azonnal és írásban válaszoltak: ehhez minisztériumi engedély szükséges, és az iskolának kell kezdeményeznie. Bilibók szerint nagy előrelépés, hogy végre a tanfelügyelőség illetékesei hajlandóak voltak ennyi időt szánni a kérdés megtárgyalására. /(Ferencz): Csángókommandó. Pusztinán folytatódik a tanítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./ "

"Első ízben került európai fórumok elé 2001-ben a csángó kultúra ügye. A csángómagyarok hiába kérvényezték, hogy Klézsén és Pusztinán elkezdődjék az iskolákban a magyar nyelv oktatása, vágyuk nem valósult meg. Csángóügyben a 2001-es év első fontos lépését éppen a csángómagyar törekvések ellen fellépők tették, amikor március 17-én Bákóban megalakították a Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesületet. Elnökük, Gheorghe Bejan kijelentette, Moldvában semmi keresnivalójuk a magyar nyelvhez fűződő követeléseknek, a moldvai katolikusok ősidőktől fogva románok. A rendezvényt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke levélben üdvözölte. Az egyesület vádjaira az Európa Tanács parlamenti közgyűlése adott csattanós választ. A közgyűlés állandó bizottsága május 24-én Isztambulban foglalt állást csángóügyben. Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentése alapján a testület kilenc pontban fogalmazta meg ajánlásait Románia számára. A 9078-as ajánlás a csángókat római katolikus vallású nem homogén csoportként mutatja be, mely a középkortól Moldvában él, a magyar nyelvnek egy archaikus formáját beszéli, és egész Európa számára rendkívül értékes hagyományvilágot, kultúrát képvisel. Az ajánlás szerint a román alkotmánnyal és az oktatási törvényekkel összhangban biztosítani kell a csángók számára az anyanyelvű oktatás lehetőségét. A helyi iskolákban osztálytermeket kell biztosítani az anyanyelvük tanításához, és a csángóul tanító tanárokat meg kell fizetni. A dokumentum szerint a csángó szülőket tájékoztatni kell a román oktatási törvényekről, és segíteni kell őket abban, hogy alkalmazzák a törvény nyelvhasználatra vonatkozó lehetőségeit. Ugyanakkor lehetőséget kell nyújtani a csángóknak az anyanyelvi római katolikus misék hallgatására és arra, hogy az egyházi énekeiket anyanyelvükön énekelhessék. A dokumentumot egyhangúlag fogadta el az állandó bizottság, kénytelen-kelletlen Gheorghi Prisacaru szenátor, Románia képviselője is megszavazta. A szenátus külügyi bizottságának elnöke üdvözölte az Európa Tanács döntését. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) úgy döntött, nem kezd el újabb, kudarcra ítélt harcot a Bákó Megyei Tanfelügyelőséggel azért, hogy az iskolákban induljon be a magyar nyelv tanítása. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) támogatásával hét moldvai településen tizenkét pedagógus irányításával indított alternatív magyarórákat. Klézsén, Budán, Somoskán, Pusztinán, Rekecsinben, Diószénen és Trunkon többnyire magánlakásokon kezdődtek el a délutáni magyarórák. Ezzel párhuzamosan a csángómagyar közösségi házak építésébe is belekezdtek. Az MCSMSZ július közepén költözött át új bákói székházába, melyet szintén az NKÖM támogatásából vásárolt. Ugyanabból a pénzforrásból Forrófalván és Pusztinán is telket vásároltak egy-egy közösségi ház építésére. "Lesznek olyan központjaink ezekben a falvakban, ahová hazatérhetnek az Erdélyben és Magyarországon tanuló csángó diákok, ahol programokat szervezhetnek, tanítást vállalhatnak - nyilatkozta Bartha András, a szövetség elnöke. A békés építkezés időszakának a hatóságok durva fellépése vetett véget. November 14-én házkutatással és bírságokkal fenyegették meg azokat a klézsei csángó családokat, akik befogadták az iskola utáni magyartanítást. "A főtanfelügyelő-helyettes asszony legalább ötször kijelentette: ha nem felel meg számomra, ami itt van, menjek Magyarországra - nyilatkozta a Krónikának Istók Angéla, az egyik berendelt asszony. - Én azt mondtam, nem akarok elmenni, de magyarok voltak az első szavak, amelyeket anyámtól hallottam és megtanultam, és azt akarom, hogy a gyermekeim is megtanulják a magyar nyelvet." A klézsei hatósági fenyegetéssel egy időben foglalt állást csángóügyben Strasbourgban az Európa Tanács miniszteri bizottsága. Szorgalmazta az anyanyelvi oktatás támogatását és a csángó nyelvű istentiszteletek biztosításának lehetőségét, s ennek kapcsán üdvözölte a Szentszéknek a csángó kisebbség anyanyelvű hitoktatását és lelkipásztori ellátását célzó törekvéseit. A Bákó Megyei Közegészségügyi Felügyelőség ellenőrei november 19-én a prefektúra írásos felkérése nyomán szálltak ki Klézsére, ahol meglátogatták a délutáni magyarórák helyszíneit. Megállapították, a magánlakásoknak nem megfelelő a hőszigetelése, és az udvar végében mindössze egy illemhely áll az ott lakó család és a gyermekek számára. Ideiglenesen betiltották a tanítást az épületekben, és öttől negyvenmillió lejig terjedő bírságot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a szükséges átalakítások és jóváhagyások nélkül órákat tartanának bennük. A Krónika az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályától tudta meg, hogy a romániai iskolák hatvan százaléka nem rendelkezik az egészségügyi hatóságok jóváhagyásával. A minisztérium illetékesei azt is elmondták, az egészségügyi jóváhagyás nélkül működő tanintézmények száma csupán Bákó megyében 223. A minisztériumi közleményből kiderült, a Klézse községhez tartozó öt iskola közül csupán egy rendelkezik egészségügyi jóváhagyással. Miután a csángószövetség vezetői és az oktatási program szervezői az RMDSZ ügyvezető elnökével is tanácskoztak, úgy döntöttek, elkezdik a kilincselést a hivatalokban, hogy összegyűjtsék a délutáni oktatás törvényesítéséhez kért jóváhagyásokat. Budapesten az Országházban november 27-én Kelemen András, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezető-helyettese tájékoztatta az Országgyűlést a csángóföldi történésekről. A csángó szövetség és az oktatási program vezetőinek november 29-én sikerült első ízben érdemi vitát folytatni a magyar oktatás ellen fellépő hatóságokkal. Hegyeli Attila programvezetőt és Bilibók Jenőt, az MCSMSZ alelnökét idézték be a Bákó Megyei Tanfelügyelőségre. A két fiatalember azt a kérvényt is magával vitte, amelyet egy nappal korábban harminchét magyarul tanuló klézsei gyermek szülei írtak alá. December 8-ra a klézsei rendőrségre idézték be a csángó gyermekek magyaróráinak szervezőit és befogadóit. A rendőrség a vizsgálatot alighanem a Krónika érdeklődése miatt fújta le. A rendőrtiszt végül úgy döntött, nem avatkozik bele az ügybe. A csángókérdés december 10-11-én ismét felmerült az Európa Tanács művelődési, oktatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó bizottságának párizsi ülésén. Gheorghi Prisacaru szenátor üdvözölte a miniszteri bizottság november 14-én elfogadott csángó-ajánlásait. Arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy egyes magyarországi hivatalosságok - semmibe véve az Európa Tanács dokumentumait - továbbra is magyar eredetű népcsoportnak próbálják feltüntetni a csángókat. Prisacaru egyben jelezte, 2002-ben Románia kész a Román Akadémia és más intézmények bevonásával tudományos ülésszakot szervezni a csángókérdésről. Úgy vélte, visszaélésnek tekinthetők a csángók magyar kisebbségbe való beolvasztására tett ismétlődő kísérletek. /Gazda Árpád: Európai ügy. Visszatekintő a csángókérdésben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./"

A Moldvai Csángómagyar Szövetség betiltását követeli a Bákó megyei tanfelügyelőség illegális oktatási tevékenység végzése miatt - közölte jan. 11-én a Curentul. A lap szerint a megyei tanfelügyelőség a bákói és a sepsiszentgyörgyi bíróságnál tett feljelentést. A hivatal azzal vádolja a szövetséget, hogy engedély nélkül folytat oktatási tevékenységet, mivel az sem az alapszabályában nem szerepel, sem pedig nem kért engedélyt az oktatási minisztériumtól. A Moldvai Csángómagyar Szövetség és a Szeret Alapítvány támogatásával tavaly ősszel kezdték meg két bákói településen — Klézsén és Pusztinán — a magyar nyelv iskola utáni tanítását, mivel a megyei tanfelügyelőség az érvényben lévő oktatási törvényt megsértve nem engedélyezte, hogy a szülők kérésére az állami iskolákban tanítsák a magyar nyelvet. A két civil szervezet kezdeményezését a bákói tanfelügyelőség előbb azzal próbálta meghiúsítani, hogy kijelentette: a tanításnak helyt adó magánházak nem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek. Ugyanakkor a Bákó megyei állami iskolák döntő többsége sem rendelkezik a szükséges egészségügyi engedéllyel. Az 1991-ben alapított Moldvai Csángómagyar Szövetség alapszabályában valóban nem szerepel az oktatási tevékenység, de az anyanyelv ápolása igen. Az iskolán kívüli alternatív oktatás éppen ezért szigorúan a magyar nyelv tanítására korlátozódik. Ennek ellenére a bákói kezdeményezés "veszélyeit" ecsetelő román sajtó kitartóan állítja, hogy "magyar eszmékre, Magyarország történelemére, földrajzára és hittanra is oktatják a román gyerekeket". A Curentul külön hangsúlyozta, hogy bár helyi — megyei szinten — részletes dokumentációt állítottak össze erről a törvénytelen tevékenységről, a bukaresti központ semmilyen intézkedést nem hozott a románellenes tevékenység leállítására. /Újabb támadás a csángók ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

A bákói tanfelügyelőség bírósági keresetet nyújtott be Sepsiszentgyörgyön a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ellen. A per tétje: megszüntetni a szövetséget és törölni a szervezetek és alapítványok sorából. Indokul azt hozzák fel, hogy a MCSMSZ meghaladja hatáskörét azzal, hogy oktatási tevékenységet folytat kompetens állami szervek engedélye nélkül, klézsei magánszemélyek lakásán, amit különben nem is tagadnak. A szövetség alapító iratában ugyanakkor nem szerepel az oktatási tevékenység, amelyet az oktatási törvény szabályoz. /Perbe fogták a Moldvai Csángómagyar Szövetséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Sepsiszentgyörgyön a Bákó megyei tanfelügyelőség indított eljárást a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) ellen, annak feloszlatását kérve. Sepsiszentgyörgyön azért halasztottak az ügyben, mert elfelejtették perbe hívni a csángómagyarok szövetségét. A Háromszék napilap szerint a klézsei délutáni magyar oktatás ellen indított hadjárat egyik mozzanataként kérte a Bákó megyei tanfelügyelőség a csángószervezet betiltását. A lap szerint a tanfelügyelőség arra hivatkozik, hogy az MCSMSZ olyan tevékenységet folytat, ami nem szerepel alapszabályzatában. Pedig abban pontosan benne vannak a célkitűzések, köztük a magyar nyelv művelése és továbbadása is, amiről a bákói tanfelügyelőségnek az a véleménye, hogy nem jelent oktatást – állapította meg a cikkíró. /Sarány István: Feloszlatják a csángószövetséget? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

Érdeklődni kezdett a Hargita megyei rendőrség azoknál a családoknál, akiknek közvetlen hozzátartozói a Bákó megyei Klézsén oktatják a csángómagyar gyermekeket. Az indokolatlan kivizsgálásban – amelyről a megyei rendőrparancsnok nem tud – részt vettek a Bákó megyei tanfelügyelőség illetékesei is.. A szentegyházi Bogdán, illetve a gyergyócsomafalvi Mihálydeák családnál érdeklődtek gyermekeik felől a helyi rendőrőrs munkatársai, míg a gyergyószárhegyi Borsos családnál a Bákó megyei tanfelügyelőség két illetékese tett látogatást. Benedek Klára, a szentegyházi Tamási Áron Általános Iskola igazgatóját a városi rendőrség egyik tisztje kereste fel, és az oktatási intézmény egykori végzőse, Bogdán Melinda felől érdeklődött. A rendőr nem tudja, miért kell begyűjtenie ezeket az információkat. Borsos Gyöngyi tanítónő Gyergyószárhegyen élő szüleinél már a Bákó megyei tanfelügyelőség alkalmazottaiként mutatkozott be két civil férfi, aki azt firtatta, lányuk hol végezte tanulmányait, és jelenleg hol dolgozik. A gyergyócsomafalvi rendőrőrsön senki sem válaszolt a Krónika munkatársának telefonhívására, a szentegyházi kapitányságon azt a választ kapták: tudomásuk szerint pedagógusok után egységükből senki sem folytatott vizsgálatot. Ioan Negrusa tábornok, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság parancsnoka elmondta, beosztottjai érdeklődésének okát nem ismeri, mivel arra rendeletet nem adott ki. Negrusa tábornok megígérte, hogy a napilap írásos beadványa alapján kivizsgálja az ügyet. /Rostás Szabolcs: Gyanús kivizsgálás. Rendőrségi látogatás a székely tanároknál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

A délutáni magyaroktatás felszámolására irányuló akciósorozat újabb lépéseként a moldvai csángó falvakban tanító erdélyi fiatalokat kívánja megfélemlíteni a Bákó megyei tanfelügyelőség. A csángószövetség arra irányuló igyekezetét, hogy bebizonyítsa, nem oktatásról, hanem az anyanyelv magánúton szervezett gyakorlásáról van szó, folyamatosan újabb lépésekkel hiúsítja meg a hivatal, most a tanfelügyelőség az oktatók szüleinél próbált információkat gyűjteni. Hegyeli Attila programvezető elmondta, tudomásuk szerint eddig a csomafalvi, szárhegyi és szentegyházi kollégájuk családjánál kérdezősködtek a szülőktől arról, gyermeküknek mi a végzettsége, és miért ment Moldvába. Az érdeklődő helyi rendőrök mindhárom esetben arra hivatkoztak, a Hargita megyei rendőrparancsnok utasítására kell írásos beszámolót készíteniük a fiatalokról. /(fekete): Nincs béke csángóföldön. A zaklatás folytatódik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr.12./

Febr. 12-én Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága alelnöke tárgyalt az oktatásügyi miniszterrel. Az Ecaterina Andronescuval folytatott megbeszélésről Asztalos Ferenc parlamenti képviselő tájékoztatott: "Arra a megállapodásra jutottunk, hogy amennyiben a csángó közösség anyanyelvoktatás iránti igénye valós, az e körüli jogi kérdések tiszták, akkor a jelenlegi törvényes előírások értelmében ennek a kérésnek érvényt lehet, és érvényt is kell szerezni. A tanügyi törvény 121. paragrafusa, valamint az Európa Tanács legújabb ajánlásai alapján a csángóknak azon követelése, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, jogos, s ezáltal meg is valósítható." Megegyeztek abban, hogy a hónap folyamán látogatást tesznek Bákó megyében. Beszélni fognak a csángó diákok szüleivel, a csángószövetség képviselőivel, a helyi iskolák igazgatóival, valamint a Bákó Megyei Tanfelügyelőség vezetőségével. Az a cél, hogy a következő tanévtől magyar nyelvű, csángóföldi oktatás intézményesüljön. /Bágyi Bencze Jakab: A csángók anyanyelvű oktatásáért. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

Márc. 28-án a sepsiszentgyörgyi bíróságon harmadszor döntöttek halasztásról a Bákó megyei tanfelügyelőségnek a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elleni perében. Ezúttal a felperes kérte az elnapolást, mert jogtanácsosa nem lehetett jelen. A Bákó megyei tanfelügyelőség azért pereli a csángó szövetséget, mert kifogásolja, hogy olyan tevékenységet folytat, melyre az alapszabályzata szerint nincs jogosítványa. A január 31-i első tárgyaláson azért halasztottak, mert a csángó szövetség nem kapott hivatalosan beidézést, a február 28-i tárgyalást azért napolták el, mert a szövetség előző nap nyújtotta be a felperes által beterjesztett dokumentációról készített véleményét, és időt hagytak a bákói tanfelügyelőségnek ennek megismerésére. A következő tárgyalás időpontja: április 11. /(fekete): Perben a csángó szövetség. Harmadik halasztás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./