Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Avram Iancu Nemzetközi Repülőtér (Kolozsvár)
5 tétel
2007. november 26.
2006 a legjobb évként könyvelhető el Románia történelmében, 2007 gazdaságilag hasonlóként zárul, ha nem lett volna szárazság, a 6 százalék helyett 8,1 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak volna – jelentette ki Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter. A miniszter szerint a kolozsvári repülőtér kiépítése várhatóan az egész térségre kedvező hatást fog gyakorolni. Országos szinten a 6 százalékos infláció mellett, a külföldi befektetések terén 7 milliárd eurós gyarapodás észlelhető. A 2008-as költségvetésben az oktatásra 2008-ban 26,4 milliárd lej jut az idei 21,2 milliárd helyett. Az egészségügy 20 milliárdot kap, szemben az idei 15,7 milliárd lejjel. A mezőgazdaság támogatása 12,8 milliárdra nő, a 2007-es 10,5 milliárd lej helyett. /Tamás András: Nagyobb költségvetés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2013. október 2.
Egy „keresztelő” margójára
A Kolozs Megyei Tanács hétfői ülésén a vártnál nagyobb vihart kavart a felújítás alatt álló szamosfalvi repülőtér új nevének megválasztása a jelenlegi hivatalos Kolozsvár-Napoca Nemzetközi Repülőtér helyett.
A vita Vákár István, a megyei tanács alelnökének felszólalását követően robbant ki, aki logikus érvelés kíséretében a Mathias Rex nevet javasolta. Elmondta, először Hermann Oberth-re gondolt, a nagyszebeni születésű híres fizikus és űrkutatóra, és aki a kolozsvári egyetemen is tanult, itt mellszobor őrzi emlékét, de a második világháború idején a V-2-es rakétaprogramban való részvétele miatt a helyi zsidó közösség ellenkezést mutatott iránta. Corvin Mátyás viszont tagadhatatlanul kolozsvári születésű, művészetpártoló híre európai szintű, a legnagyobb magyar királyt részben magukénak valhatják a románok, a csehek és az osztrákok is, minden szempontból méltó lehetne arra, hogy a kolozsvári nemzetközi reptér névadója legyen.
Több sem kellett az USL-s megyei képviselőknek, akik az Avram Iancu név mellett kardoskodtak. Azzal vádolták azokat, akik a nemzetiségi jellegű viták elkerülése érdekében inkább mellőzték volna a repülőtér nevesítését, hogy vannak jó és rossz románok, akik tudják, illetve nem tudják, hogy a nagy történelmi pillanatokban bölcs döntéseket kell hozni. A „rossz román” megjegyzésre felfortyant a PDL-s ellenzék, hosszú percekig tartott az adok-kapok. Vákár Istvánnak arra a kijelentésére, hogy ha az Avram Iancu név marad, akkor legalább az mindenkit a kisebbségi sors megpróbáltatásaira emlékeztethet, azonnal érkezett egy kioktató replika: a románok Erdélyben sosem voltak kisebbségben. A közismerten legszélsőségesebb USL-s tanácsos, Dan Canta követelte, hogy nyílt szavazással döntsenek a Vákár-féle indítványról, mármint a Mathias Rex névről, és annak eredményét széles körben propagálják, hadd tudja meg a világ, ki a jó román, és ki nem. Ötletét elfogadták, Vákár István javaslatát tizennégyen támogatták, hárman tartózkodtak, és tizennyolcan mondtak nemet.
Avram Iancu kontra Mátyás király? Ez még mindig kérdés Kolozsváron? Vagy ismét a nacionalista érzelmek felkorbácsolására alapozó pártérdekek kerekedtek felül? A vita még nem dőlt el, a végleges határozathoz hiányzik a prefektúra és a városi önkormányzat rábólintása.
ÖRDÖG I. BÉLA
Szabadság (Kolozsvár)
2013. október 19.
Hírsaláta
BÁNTJA CSŐRÜKET A VISSZASZOLGÁLTATÁS. Nem nyughat a nacionalista bukaresti sajtó, s folyamatosan vádaskodik, hogy Erdélyben, köztük természetesen Kolozsváron is, túl sok mindent adnak vissza a magyaroknak és a magyar történelmi egyházaknak. Most épp azért áll a bál, mert a kincses város központjában hatvan ingatlant juttattak vissza a magyar egyházaknak. Azt állítják, a visszaszolgáltatás Emil Boc cinkosságával történt, amit a város polgármestere természetesen elutasít, hisz valamennyi épületről végleges és megfellebbezhetetlen bírósági döntés született.
BONTANÁK, DE KINEK A KÖLTSÉGÉN? Csak decemberben foghat neki a főváros a bukaresti római katolikus templom mellé épített Cathedral Plaza lebontásának, mert a bíróság így döntött ugyan, de arról nem rendelkezett, hogy kinek kell a bontás költségeit viselnie. A Robu vezette püspökség rosszhiszeműséggel vádolja a főpolgármestert, s azzal fenyegetőzik, hogy törvényszéki végrehajtóval kötelezik a városházát a bírósági döntés végrehajtására. (Gândul) SOKNEVŰ KICSI REPTÉR. Heves vita és veszekedés előzte meg csütörtökön a kolozsvári repülőtér névadásáról szóló szavazást a megyei tanács ülésén – írta a Citynews.ro. A tanácstagok több mint egy órán keresztül egymás szavába vágva vitatkoztak, mire sikerült megszavazni a repülőtér új nevét: Kolozsvár-Napoca Avram Iancu Nemzetközi Repülőtér. A vita tárgyát főként az képezte, hogy az elnevezésbe belefoglalják-e a Napoca nevet is, vagy sem. A megyei önkormányzat előzetes egyeztetések nélkül javasolta, hogy Avram Iancu móc vezérről nevezzék el a nemzetközi légikikötőt. Horea Uioreanu megyei elnök az RMDSZ-es és a demokrata liberális párti tanácstagok tiltakozása ellenére sem akart változtatni tervén. (Szabadság) HELYBEN TORZUL A LÁTÁS. A helyi és az országos román sajtó az érem más-más oldalát látja az egybanisok gyűjtésében. A marosvásárhelyi román helyi sajtó mindent megtett azért, hogy a kétnyelvű árcímkéket osztogató akció nyilvánvaló törvényszegésnek minősüljön, ami az EMNP-hez köthető, tehát politikai töltetű, nem civil jellegű. Ezzel szemben az országos sajtóban a „banizást” egyfajta jogos civil ellenállási formának tekintik. Az Adevărul meglátásában itt a tiltakozás egyedülálló formájáról van szó, a Lakóra kirótt bírság miatt indult aprópénzgyűjtés igazi jelenséggé vált a közösségi hálókon. Hozzáteszik, nemcsak erdélyi magyarok, hanem románok is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az Adevărul kiemeli, hogy a büntetés kirovásának okaként megjelölt tanácsi határozat szórólapokra, nem pedig címkékre vonatkozik. Az Adevărulra hivatkozva a Jurnalul.ro, a Muntenia.news és a Realitatea.net is beszámolt az esetről. A Gândul az Adevărulhoz hasonlóan a civil jellegre helyezi a hangsúlyt, habár csak érintőlegesen foglalkozik az üggyel.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. április 26.
Iskola másként: népszerű volt
Az „Iskola másként” program során 426 magyar tanuló látogatott el a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtérre – derül ki Vákár István tanácselnök irodájának tájékoztatásából. A diákok több mint húsz utasszállító gép, három mentőhelikopter és két katonai helikopter le- és felszállását követhették figyelemmel, valamint a keddi és pénteki napon a reptér közbenjárásával és Macaria Bogdan Andrei pilóta és fedélzeti parancsnok engedélyével a TAROM légitársaság egy-egy gépét is meglátogathatták.
Szabadság (Kolozsvár)
2017. július 26.
Ítéletidő tombolt Közép-Erdélyben: haláleset, károk, repülőjáratok késése
Volt dolga a tűzoltóságnak ma délben, Kolozsváron is komoly károkat okozott a vihar: több fa is kidőlt a Nyárfasoron, a Főtéren a Fröhlich-ház tetején (14. szám) a szél feltépte a bádogtetőt, a sikátort lezárták. Komoly viharkárok keletkeztek kedden az Erdélyi-szigethegységben is: több településen mintegy 2500 háztartás maradt villanyáram-ellátás nélkül. Villámcsapás áldozata lett egy ház az Aranyosfő (Scărișoara) községhez tartozó egyik faluban. A szélvihar több fenyőt is kidöntött. A zápor és zivatar komolyabb fennakadást okozott a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtéren is: a Korfu szigetéről érkező BluAir járatot, valamint a Münchenből leszállni szándékozó, Dolomiti légitársaság repülőgépének leszállását késleltette a nagyidő.
A hétfőről keddre virradóra az Erdélyi-szigethegységben tomboló vihar következtében 2500 háztartás maradt villanyáram-ellátás nélkül. A Fehér Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) illetékesei elmondták azt is: a tűzoltókat kedden reggel riasztották, hogy oltsák el a tüzet az aranyosfői háznál, amely villámcsapás miatt gyulladt ki. A környékre nagy erőfeszítésekkel értek el a nehezen megközelíthető Vesești faluba, és elsősorban azt próbálták megelőzni, hogy a lángok a környező házakra is átterjedjenek. A ház teljesen leégett, de személyi sérülés nem történt.
„A környező házak védelmén még dolgoznak. A település nehezen volt megközelíthető az úttestre zuhant fenyők miatt. A házak azon a környéken fából épültek” – fejtette ki a katasztrófavédelem képviselője.
A vihar miatt ugyanakkor az Erdélyi-szigethegységben található Aranyosfő, Lepus (Arieșeni), Girda (Gârda), Feketevölgy (Poiana Vadului), Felsővidra (Avram Iancu), Aranyosszohodol (Sohodol) és Alsóvidra (Vidra) községek 2518 háztartása maradt villanyáram nélkül. A szolgáltató több egysége a helyszínen dolgozott a hiba elhárításán. Egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mi okozta a meghibásodást.
A Fehér megyei rendőrség tájékoztatása szerint a megyében egyetlen úton sem akadályozzák a közlekedést a szélviharban kidőlt fák.
Károk a Vivo! közelében és a Monostoron
A vihar miatt nehézkessé vált a közlekedés a Vivo! bevásárlóközpont közelében: az E 60-as főúton levő műanyag sávválasztó és közlekedésirányító szalagkorlátokat az úttestre sodorta a széllökés, a gépkocsik ezeket megkerülve nehezen haladtak.
Ugyanakkor a 14 óra tájt lezúdult csapadék és a felerősödött szél három fát döntött ki a Monostor lakónegyedben. A Nyárfasoron történt incidenssel kapcsolatban a katasztrófavédelem illetékesei azt nyilatkozták: három fa dőlt ki, ennek következtében pedig egy autó megrongálódott. Szerencsére személyi sérülés nem történt.
Több járatot is feltartóztatott a kolozsvári nagyidő
A Korfu szigetéről érkező BluAir járatot, valamint a Münchenből érkező és leszállni szándékozó, a Lufthansa által partnerségben működtetett Air Dolomiti légitársaság repülőgépének leszállását késleltette a kedden délután Kolozsvár fölött kibontakozott nagyidő – láthattuk a repülőgépek mozgását reálidőben követő flightradar24.com weboldalon.
Előbbi 14 óra helyett délután három óra előtt 20 perccel landolt a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtéren, s az említett honlapon található adatok szerint több száz kilométert körözött a kedvezőtlen időjárás miatt, utóbbi is jelentős távolságot adott hozzá az eredeti össztávolsághoz. A gép 31 percet késett.
Az Air Dolomiti járat többször próbálkozott a leszállással. Az előtte landolt Blue Air járat pilótái figyelmeztették: oldalszél veszélyezteti a leszállást. A gépnek hosszú ideig nem sikerült biztonságban leszállnia. Mi több, a landoláshoz való közeledéskor azt kérte az irányítótoronytól: amennyiben utolsó pillanatban meggondolja magát, s nem tud földet érni, kapjon szabad légteret a repülőtér körül a manőver megismétlésére. A gép (más okokból is) összesen közel másfél órát késett.
A felszálló gépeket is akadályozta a nagyidő: a Varsóba igyekvő, a LOT légitársaság gépét például egy órát késleltette az időjárás.
S akkor mi van?
Az utóbbi években több tanulmány készült azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak az emberek az időjárási viszonyok okozta viszontagságokra. Míg évtizedekkel ezelőtt sokkal hidegebb volt az idő és hatalmas hótorlaszokat eredményező csapadék hull a földre, körülbelül 35 éve a nyarak váltak extrémebbé: a viharok, záporok és kisebb orkánok megszokottak. Szakemberek szerint az emberek sokkal érzékenyebben reagálnak az ítéletidő okozta esetleges anyagi károkra, a légi- és gépkocsiforgalomban bekövetkezett fennakadásokra.
Az egyik tanulmány szerint a fogyasztói társadalomban, az ügyfelek úgynevezett "felsőbbrendűségében" szocializálódott emberek azt képzelik, hogy a technológia robbanásszerű és látványos fejlődésének köszönhetően minden eszköz az időjárási viszonyoktól függetlenül tökéletesen működik. Mi több, egyek szakemberek szerint az ember szupremáciájának folytonos hangoztatása oda vezetett, hogy a társadalom bizonyos rétegei már azt hiszik: akár télen, akár nyáron a technológiának köszönhetően képesek vagyunk uralni vagy legyőzni az időjárási viszonyokat.
"Sokszor elégedetlenkednek az utasok, hogy késünk vagy más repülőtéren kell leszállnunk. Hiába magyarázzuk nekik, hogy viszontagságos az időjárás, csúszhat a leszállópálya, utolsó pillanatban oldalszél jelentkezhet. Ők csak azt hangoztatják: haza akarunk érni. Magunkban mi azt szoktuk mondani: inkább 100 kilométerrel odébb szállunk majd le, minthogy a temetőbe kerüljenek", nyilatkozta a Szabadságnak a neve elhallgatását kérő pilóta.
Hozzátette: az utasok egyre nyugtalanabbak, türelmetlenebbek, értetlenek és sokszor tájékozatlanok. Azt hiszik: a légitársaság pilótái nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel vagy bátorsággal ahhoz, hogy viszontagságos körülmények között földre tegyék a gépet, pedig a kapitányok elsősorban az utasok biztonságát és életét tartják szem előtt. Szabadság (Kolozsvár)