Tőkés az Európai Bizottsághoz fordult a Székely Mikó Kollégium ügyében
Amint arról a sajtó is beszámolt, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium egyházi tulajdonba való visszaszolgáltatása kapcsán a román korrupcióellenes hatóság vádat emelt a Kollégium visszaszolgáltatását lehetővé tevő bizottság három tagja ellen. Az állami testület 2000-ben tette lehetővé a kommunista rendszer idején államosított, eredetileg a református egyház tulajdonában lévő Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását. Az ügyészség egy évekkel ezelőtti feljelentés alapján úgy véli, hogy a bizottság tagjai jogtalanul ítélték az épületet az egyháznak, mert nem álltak rendelkezésre az eredeti tulajdonjogot igazoló hiteles iratok.
A Székely Mikó Kollégium körül kialakult botrányos helyzetre való fokozott odafigyelést és vizsgálatot kérve Tőkés László EP-alelnök 2011. január 19-én Viviane Redinghez, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztoshoz, európai bizottsági alelnökhöz fordult.
Erdélyi képviselőnk felhívta a főbiztos figyelmét arra, hogy a romániai kommunista rezsim több mint 2.140 ingatlant kobzott el jogellenes módon a négy magyar történelmi egyháztól, és a rendszerváltás óta a nemzetközi közösség többször világosan figyelmeztette a román államot arra vonatkozóan, hogy kötelessége ezen – emberi alapjogokat sértő – helyzetet orvosolni. A 90-es években nem történt előrelépés ezen a téren annak ellenére, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 176/1993. számú Ajánlása, valamint 1123/1997. számú Határozata Románia kötelességévé tette az egyházi vagyonoknak a restitutio in integrum elve alapján való maradéktalan visszaszolgáltatását. A román parlament 2002-ben megalkotta ugyan az 501-es törvényt, amely a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkezik, a tényleges restitúció azonban túlságosan lassan halad, számos esetben pedig továbbra is akadályozzák a visszaítélt ingatlan tényleges birtokbavételét.
2005. május 23-án az Egyesült Államok Képviselőháza egyhangúlag elfogadott határozatban sürgette a romániai kisebbségi egyházak ingatlanjainak a visszaszolgáltatását. Egy évvel Románia Európai Uniós csatlakozása előtt az Európai Parlament is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy „felgyorsítsák az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény gyakorlatba ültetését” (az Európai Parlament 2005. december 15-i, Romániáról szóló határozatának 21. cikkelye).
Az Európai Parlament idézett határozata világosan rámutatott a romániai jogrendszer – ezen a téren is megmutatkozó – legszembeszökőbb hiányosságaira: Romániában csak hosszas késedelemmel, vagy éppenséggel egyáltalán nem ültetik gyakorlatba azokat a törvényeket, amelyeket az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok nyomására hoztak meg. Ekképpen adódhat az, hogy a különböző kormányrendeletek, két érvényes törvény (501/2002 és 247/2005) és azok számtalan végrehajtási határideje ellenére az erdélyi magyar történelmi egyházak jogos tulajdonaiknak csupán felét vehették birtokba 2010 decemberéig.
Erdélyi képviselőnk levelében „megdöbbentő fejleménynek” nevezte, hogy a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) főügyésze eljárást indított a romániai egyházi javak visszaszolgáltatására felállított Különleges Restitúciós Bizottság három tagja ellen, mivel visszaszolgáltatták a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot jogos tulajdonosának, az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Tőkés László tudatta, hogy Markó Attila kisebbségügyi államtitkárt, Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogtanácsosát, valamint Clim Silviut, az Igazságügyi Minisztérium volt tanácsadóját azzal vádolják, hogy 1,3 millió eurós pénzügyi kárt okoztak a román államnak azzal, hogy visszaszolgáltatták a Székely Mikó Kollégiumot egykori tulajdonosának. Tőkés László EP-alelnök rámutatott: a per veszélyes jogi precedenst teremthet, amely további, már jogosan visszaszolgáltatott egyházi tulajdonok „újraállamosításához” vezethet. „A román hatóságok ezen újabb »jogi játszmája« csak megerősíti a »korrupt Románia« nemzetközi imázsát, a küszöbön álló per pedig óhatatlanul a nemzetközi közösség szégyenpadjára ülteti Romániát és az Európai Uniót” – áll a levélben. Ugyanakkor az EP-alelnök figyelmeztet, hogy ebben az esetben a magyar kisebbség alkotmányos és alapvető emberi jogait sértik meg, továbbá, hogy lelkiismeretes munkájuk „elismeréseképpen” a Különleges Restitúciós Bizottság tagjai is nagy árat fizetnek: jogi úton zaklatják őket. Erkölcsi meghurcoltatásuk pedig „elrettentő példa” lesz mindazok számára, akik Romániában részt vállalnak az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásában.
„A román hatóságoknak ez a szégyenletes eljárása teljességgel ellentmond az EU Alapvető Jogok Chartája szellemének, és kifejezetten sérti annak vallási szabadságra vonatkozó 10. cikkelyét, az oktatáshoz való jogra vonatkozó 14. cikkelyét, és a tulajdonhoz való jogra vonatkozó 17. cikkelyét.” – áll Tőkés László megkeresésben, melyben erdélyi képviselőnk arra kéri az illetékes főbiztost, hogy kövesse nyomon a Székely Mikó Kollégium ügyét és gyakorlati intézkedéseket keresve vegye védelmébe a romániai magyar nemzeti közösséghez és kisebbségi egyházak kebelébe tartozó európai uniós polgárok jogait.
Tőkés László EP-alelnök Sajtóirodája. Erdély.ma

Visszakapja jogos tulajdonát a katolikus egyház
Érvényt szerez a városháza a restitúciós bizottság döntésének
Az elmúlt években többször is a sajtó terítékére került a kolozsvári Főtér 15–16. szám alatti, a Római Katolikus Egyház tulajdonában levő ingatlan helyzete, amelyben az 1948-as államosítás után a Ioan Bob Általános Iskola néhány osztálya működött. Lapunk is beszámolt arról, hogy pár évvel ezelőtt az önkormányzat – Steluţa Cătăniciu liberális városi tanácsos által kezdeményezett eljárás hatására, – hogyan próbálta ellehetetleníteni azt, hogy az egyház parkolásra használhassa az ingatlan hátsó, a Kötő utcára nyíló udvarát. Most a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal is belátta, hogy a tavaly májusban az Országos Restitúciós Bizottság által meghozott, a jelzett osztálytermek visszaszolgáltatására vonatkozó döntést nem támadhatja meg. Ez pedig azt jelenti, hogy a Ioan Bob Általános Iskolába járó román tanulóknak legtöbb négy éven belül el kell hagyniuk az ingatlant, amely így teljességében visszajut jogos tulajdonosához.
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal tegnap közleményben ismerte el, hogy a telekkönyvben sehol nem szerepelt: a Főtér 15-16. szám alatti ingatlan a város tulajdonában lenne, az Országos Restitúciós Bizottság pedig a 2000/94-es számú kormányhatározat, illetve a 2002/501-es törvény alapján hozta meg visszaszolgáltatási döntését. – A romániai egyházak egykori tulajdonára vonatkozó visszaszolgáltatási ítéletek megtámadása nem tartozik a városi tanácsok hatáskörébe. A városháza ezért nem mutatta be a tanácsnak a szakbizottság 2331-es számú, 2010. május 5-én kibocsátott, a Főtér 15–16. szám alatti ingatlan visszaszolgáltatására vonatkozó döntést. A restitucióról az ezzel foglalkozó hivatalos fórum döntött – olvasható a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közleményében, mintegy válaszolva Steluţa Cătăniciu liberális tanácsos ama vádjaira, miszerint Sorin Apostu visszaélt hatalmával, amikor a városi tanácsot 2010-ben nem tájékoztatta a restitúciós bizottság döntéséről, hogy az ellen fellebbezést nyújthassanak be.
– Kolozsvár megyei jogú város nem rendelkezik egyetlen olyan irattal sem, amely által bizonyítható lenne az ingatlan feletti tulajdonjoga. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal ezért úgy döntött, hogy nem kívánja megtámadni a szakbizottság döntését, mivel az ítélet megváltoztatására nem lát semmilyen kilátást. Továbbá azért sem támadjuk meg a visszaszolgáltatási döntést, mert a tulajdonjogot garantálja Románia alkotmánya, a helyi önkormányzat pedig tiszteletben tartja az ország alaptörvényének ezen elvét – tudtuk meg a városi önkormányzat által szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből.
Az önkormányzat által kibocsátott dokumentumban az is szerepel, hogy a jelzett ingatlant kiveszik a városi köztulajdonból – ahova azért került be, mert az épületben iskola működik –, és átkerül a városi magántulajdonba. A törvény értelmében a Bob-iskola néhány osztálya a visszaszolgáltatási ítéletet követő öt éven belül a régi helyén marad, és az önkormányzat bért fizet majd az egyháznak.
László Attila alpolgármester megerősítette a polgármesteri hivatal közleményében foglaltakat, és hozzátette: ha a Bob-iskola tanulóit – vélhetően egy másik visszaszolgáltatási ügy kapcsán – pár évvel ezelőtt arra kötelezték, hogy hagyják el a görög katolikus parókia épületét, akkor minden bizonnyal a római katolikusok ingatlanának elhagyása sem okoz majd különösebb gondot. – Ahhoz, hogy a Főtér 15–16. szám alatti ingatlant kivegyük az állami közvagyonból és átírjuk az állami magánvagyonba, ehhez városi tanácsi határozat kell, de szerintem a tanácstagok rábólintanak majd erre – magyarázta az alpolgármester.
Kovács Sándor római katolikus főesperest lapzártáig nem sikerült elérnünk, hogy kifejthesse véleményét az ügy kapcsán.
NAGY-HINTÓS DIANA , Szabadság (Kolozsvár)

Reding uniós biztos válasza a Székely Mikó Kollégium ügyében
Tőkés László EP-alelnök levélben fordult Viviane Reding jogérvényesülésért felelős uniós biztoshoz a Székely Mikó Kollégium, valamint a romániai Országos Restitúciós Bizottság azon három tagjának ügyében, akik ellen a Nemzeti Korrupció-ellenes Igazgatóság (DNA) eljárást indított amiatt, hogy – állítása szerint – a nevezett sepsiszentgyörgyi Kollégiumot jogsértő módon szolgáltatták volna vissza az Erdélyi Református Egyháznak. 
Reding biztosasszony március végi válaszlevelében „udvariasan” megköszönte panaszt tévő képviselőnknek, hogy felhívta a Bizottság figyelmét az általa tapasztalt jogi eljárási hiányosságokra és visszaélésekre. Válasza azonban nem kecsegtet európai uniós szintű közbenjárással az ügy megoldása érdekében, hiszen válaszában mindössze annak megállapítására szorítkozik, hogy az Európai Unió alaptörvényei értelmében a restitúciós ügyek nem tartoznak az Európai Bizottság hatáskörébe. Felvilágosítása szerint az Unió csak abban az esetben élhetne jogorvoslási felszólítással egy tagállam irányában, amennyiben az adott ország egy uniós szintű törvény alkalmazása során követ el kihágásokat vagy sérti meg az Emberi Jogok Európai Chartáját. Az ingatlan visszaszolgáltatásra vonatkozó törvénykezés és ennek gyakorlatba ültetése, a szubszidiaritás elvének megfelelően, tagállami hatáskörbe tartozik. Ennek következtében Románia – és valamennyi tagállam – szuverén döntése az, hogy milyen módon jár el az Európai Uniós csatlakozása előtt eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében – mutatott rá Reding asszony. Tőkés Lászlónak a romániai jogállamisággal kapcsolatosan kifejezett aggodalmaira vonatkozóan az európai biztos válasza valamivel biztatóbb hangot üt meg. Azt emeli ki, hogy a Bizottság számára ismeretes az a tény, miszerint Romániának folytatnia kell az igazságügyi reformot, hiszen 2006-ban vállalt kötelezettségei értelmében záros határidőn belül eredményeket kell felmutatnia a korrupció visszaszorításában, valamint az igazságügyi reform területén. Amint erre a Bizottság 2010. júliusi, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett Jelentése rávilágít, Románia tett ugyan előrelépéseket a 2009-es Országjelentésben felvázolt állapotokhoz és helyzethez képest, mindazonáltal vállalásainak teljesítésében még mindig jelentős hiányosságok észlelhetők. A Bizottságnak továbbra is komoly fenntartásai vannak a romániai igazságügyi eljárások hatékonysága, az igazságszolgáltatási harmonizáció és az igazságszolgáltatás számonkérhetősége tekintetében. Éppen ezért, írja a Biztos, a Bizottság továbbra is megfigyelés alatt tartja és ellenőrizni fogja országunknak ebben a tekintetben kifejtett törekvéseit és eredményeit. 
Erdély.ma

Újabb államosítástól tartanak a történelmi egyházak
Újabb, második államosítási kísérletnek tartják a magyar történelmi egyházak, a magyar nemesi családok és a szász közösség képviselői a kormány azon törvénytervezetét, amely eltörölné a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását. Mint arról beszámoltunk, az Ungureanu-kabinet szerdán olyan törvénytervezetet bocsátott közvitára, amely leállítaná valamennyi típusú ingatlan természetbeni visszaszolgáltatását, hatályon kívül helyezve a jelenlegi restitúciós törvények ilyen vonatkozású cikkelyeit.
Visszakérik. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a zilahi Wesselényi-kollégium visszaszolgáltatására vár. A kormány várhatóan jövő heti ülésén fogadja el a tervezetet, amely szerint a hatóságok a kártérítésre jogosult személyeket nem az ingatlan reális értékén kárpótolnák, hanem ennek az értéknek a 15 százalékára korlátozzák a kifizetéseket. A kárpótlást 10 éves határidőn belül kell folyósítani, a restitúcióban illetékes hatóságoknak pedig 90 napon belül kell dönteniük a kártérítési igénylésekről. A román államot a strasbourgi Emberjogi Bíróság szólította fel 2010 őszén, hogy általános jelleggel orvosolja a nemzeti jogrendszerében található strukturális problémát az elkobzott ingatlanok után járó kártérítések ügyében, miután megállapította, hogy nem működőképes a visszaszolgáltatási rendszer.
A központi restitúciós hatóság csütörtökön tette közzé honlapján az új tervezetet, amelynek 22. cikkelyének 1-es bekezdése kimondja, hogy a jelenlegi törvényeknek a természetbeni visszaszolgáltatásra vonatkozó cikkelyeit hatályon kívül helyezi. Ez az intézkedés vonatkozna egyebek között az erdőkre és a mezőgazdasági területekre, az egyházak és a nemzeti kisebbségek közösségi ingatlanjaira, valamint a magánszemélyek által visszaigényelt területekre és épületekre is.
Romániát a strasbourgi Emberjogi Bíróság 2010 őszén kötelezte arra, hogy általános jelleggel orvosolja a nemzeti jogrendszerében található strukturális problémát az elkobzott ingatlanok után járó kártérítések ügyében. A bíróság 18 hónapot adott a kormánynak, hogy felülvizsgálja a törvénykezést ezen a területen, a határidő júliusban jár le. Erre az időszakra felfüggesztették Strasbourgban a romániai perek elbírálását. Jelenleg a restitúcióról összesen négy fő jogszabály rendelkezik, amelyek részben ellentmondanak egymásnak. Emiatt számos ingatlan ügye bíróság elé került, a volt tulajdonosok egy része pedig a strasbourgi bíróságon kereste igazát, így számos esetben az államnak kártérítést kellett fizetnie.
Markó Attila: ez a legolcsóbb kárpótlási forma
Az államnak nem kerül semmibe, ha természetben szolgáltatja vissza a kommunizmus idején elkobozott ingatlanokat – mondta a Krónika megkeresésére Markó Attila államtitkár, az egyházi ingatlanok és a kárpótlások ügyében illetékes bizottságok tagja. Az RMDSZ-es politikus hangsúlyozta, a szerdán közvitára bocsátott törvénytervezetet az Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Hatóság dolgozta ki, ez egyelőre csak ötlet, amelyet még a kormánynak, majd a parlamentnek is el kell fogadnia. Mint magyarázta, az állami költségvetés szempontjából indokolt a csökkentett kártérítés, hiszen már nem olyan a gazdasági helyzet, hogy az állam olyan mértékben tudjon kárpótolni, mint évekkel ezelőtt.
Azonban az új szabályozás valószínűleg újabb perhullámot indítana el, azok, akik korlátozott kártérítést kapnak, bírósághoz fordulnának, arra hivatkozva, hogy korábbi igénylők természetben kapták vissza ingatlanjaikat, vagy azok reális értékével kárpótolták őket. Az RMDSZ azt szorgalmazza, hogy amit lehet, természetben kell visszaadni, hiszen az semmivel sem terheli a költségvetést, ha pedig erre nincs mód, akkor másik ingatlant vagy földet kell felajánlani cserébe, szögezte le Markó Attila. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondta, a visszaigényelt egyházi ingatlanok 20 százaléka esetén nem volt lehetőség a természetbeni visszaszolgáltatásra.
Az államtitkár ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Romániát leszámítva egyetlen ország sem kárpótolta teljes mértékben az egykori tulajdonosokat, a rendszerváltás után általában morális jelentőségű részleges reparáció történt. Most már nehéz elfogadtatni az érintettekkel vagy a bírósággal, hogy évekig működött egy visszaszolgáltatási elv, ám azt módosítani kell, mert elfogyott a pénz, vélte Markó Attila, aki szerint 2001-ben kellett volna korlátozni a kártérítés mértékét.
Elmondta, az Emberjogi Bíróság megelégelve a rengeteg panaszt, arra a következtetésre jutott, hogy tartalmi hiba van a törvényben, ám az államtitkár szerint a kormánynak olyan változtatást kell elfogadnia, amely minden fél számára méltányos. Hangsúlyozta: az RMDSZ nem ért egyet a természetbeni visszaszolgáltatás leállításával, hiszen ez nem terheli az állami költségvetést, ez a „legolcsóbb kárpótlási forma”.
Jól áll a magyar egyházi ingatlanok ügye
Markó Attila szerint a nemzeti kisebbségek közösségi vagyona esetében nincs jelentős számú magyar vonatkozású igénylés, ezek száma mintegy 50-re tehető. Az erdélyi magyar történelmi egyházak viszont körülbelül 1500 igénylést nyújtottak be, ebből 1006-ot bíráltak el kedvezően, 92-t pedig elutasítottak. Az államtitkár szerint mintegy 300 egyházi ingatlan sorsáról kell még dönteni, ebben a hónapban újabb épületek ügye kerül napirendre.
A magyar történelmi egyházak a többiekhez, különösen a görög katolikushoz képest nagyon jól állnak a visszaszolgáltatás terén, magyarázta az államtitkár, aki szerint az RMDSZ kiemelten figyelt erre. Hozzátette, a siker ugyanakkor annak is tulajdonítható, hogy ingatlanjaik szerepeltek a telekkönyvi rendszerben, így sokkal könnyebb volt beszerezni az igazoló dokumentumokat, mint például Moldvában vagy Havasalföldön.
Elutasítják a módosítást az egyházak
Az új jogszabály mindenképpen visszalépést jelentene a restitúciós folyamatban – értékelte a kormány tervét Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, aki lapunktól értesült a közvitára bocsátott törvénytervezetről. „Szomorúnak és tragikusnak tartom, hogy a kormány korlátozni akarja az elkobzott ingatlanok kártérítési értékét, ez tulajdonképpen újabb államosítást jelentene, másodszor is elvennék tőlünk azt, ami jogosan a miénk” – fogalmazott a Krónikának a püspök.
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint a zilahi Wesselényi-kollégium épülete a legfájóbb pont a vissza nem kapott ingatlanok közül az egyházkerület számára. Az épületben ugyanis Ady Endre és több jeles személyiség nevelkedett református szellemiségben. „Mindent meg fogunk tenni, hogy a határozat ne lépjen érvénybe, akár erre, akár más épületekre vonatkozóan” – jelentette ki a püspök, aki az Európai Parlamentig is kész lenne elmenni kérésével. „Nem értem, miért éppen választás előtt foglalkoznak ilyesmivel, hiszen ez senkinek nem szimpatikus. Nem tesz jót Romániának sem Európa, sem a világ megítélése tükrében” – véli Csűry István.
Hozzátette, a királyhágómelléki egyházkerület a váradi római katolikus püspökséggel is szimpatizál, hiszen ennek még több ingatlant kell visszakapnia – egyelőre nincs döntés például a filharmónia épületéről, a Szacsvay-iskola épületéről és a Mihai Eminescu Főgimnáziumról sem, amelyet a premontrei prépostság igényel vissza évek óta. A református püspök egyébként úgy véli, az öszszes, valaha egyházi tulajdonban lévő épületnek már csak azért is jót tenne a visszaszolgáltatás, mert ezek egyre rosszabb állapotban vannak, és amíg folyik a restitúciós procedúra, nem is nyúlhat hozzájuk senki.
Várják, hogy véget érjen az időhúzás
Elutasítja a közvitára bocsátott törvénytervezetet az Erdélyi Unitárius Egyház is – nyilatkozta a Krónikának Dácz Tibor, az unitárius püspökség gazdasági tanácsadója, aki szerint semmiképpen nem értenek egyet az új jogszabály létjogosultságával. Mint mondta, az unitárius püspökségnek jelenleg körülbelül 40 restitúciós ügye van folyamatban, többségben vidéki ingatlanok. „Mindemellett nagyobb épületek visszaszolgáltatását is várjuk, többek között Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Székelykeresztúron. A folyamatban lévő ügyek jelentős részének esetében már minden szükséges irat elkészült, így mindössze arra várunk, hogy a hatóságok ne húzzák tovább az időt” – tette hozzá Dácz Tibor.
Mintegy 40 visszaszolgáltatási kérelmének jóváhagyására vár a Szatmári Római Katolikus Püspökség is, amely 2003 óta 179 kérvényt tett le a restitúciós bizottságnál. „Reméljük, hogy a parlament nem szavazza majd meg a törvénytervezetet, hiszen azoknak a közösségeknek és személyeknek az értékeiről, vagyonáról van szó, akiket a régi rendszer megkárosított. Őket érné most is hátrányos megkülönböztetés” – értékelte lapunknak a kormány tervét dr. Schupler Tibor gazdasági igazgató.
Hátrányos megkülönböztetéstől tartanak a nemesi családok
Méltánytalannak tartja a kormány törvénytervezetét Haller Béla, az erdélyi nemesi családokat tömörítő Castellum Alapítvány elnöke is, aki lapunknak elmondta, több volt szocialista ország is szimbolikus összeggel kártalanította a korábban államosított javak tulajdonosait, a folyamat pedig a rendszerváltást követően viszonylag rövid időn belül megtörtént. „Abban az esetben, ha a tervezett jogszabály hatályba lép, vélhetően Románia is csatlakozik ezen államokhoz” – mondta Haller Béla.
Az alapítvány elnöke azonban úgy vélekedett, a tervezet valószínűleg számos pert eredményez majd, hiszen hátrányos megkülönböztetés jön létre azok között, akik már visszakapták jogos tulajdonukat, illetve akik még várakoznak a visszaszolgáltatásra. Mint ismeretes, a román államnak még számos kastélyt, kúriát, udvarházat kell visszaszolgáltatnia az erdélyi nemesi családoknak, ezek többsége nagyon leromlott állapotban van. A restitúcióra váró ingatlanok közül Haller Béla a nemrég félig leégett radnóti kastélyt említette.
Iohannis: a szász közösséget is megkárosítanák
Ellenzi a törvénytervezetet Klaus Iohannis nagyszebeni polgármester, a Német Demokrata Fórum elnöke is, aki szerint ennek elfogadása ismételt államosítást jelentene. „Mindez arra emlékeztet, amikor a 80-as években a vagyonától megfosztott szász közösséget nevetségesen kis összeggel kárpótolta a kommunista vezetés, amely ugyanakkor nem tartotta fontosnak, hogy megőrizze a szükséges okiratokat. Elsősorban az aggaszt, hogy a tervezet a magánszemélyek mellett a kisebbségi egyházakat is nagymértékben érinti” – mutatott rá az elöljáró. Elmondta, a tervezett jogszabályt a német kisebbségi szervezet is elutasítja.
Méltánytalannak értékelte a törvénytervezetet Lucian Croitoru, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója is, aki a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a kormánynak egységes kritériumokat kellene alkalmaznia a tulajdonosok kárpótlására. „A hitelesség és a bizalom megtartásához mindenképpen elengedhetetlen, hogy a hatóságok betartsák a korábban tett ígéreteiket” – vélekedett Croitoru.
Sok az elbírálatlan igénylés A restitúciós hatóság által közölt legfrissebb, 2011 végi adatok szerint a legtöbb visszaszolgáltatási kérvényt a 2001/10-es számú törvény alapján nyújtották be, amely magánszemélyeknek teszi lehetővé, hogy visszakérjék egykori ingatlanjaikat. Összesen több mint 202 ezer kérvényt tartanak számon, amelyek közül az idei évig 79 965-öt bíráltak el kedvezően. Ezek közül 23 382 esetben szolgáltattak vissza természetben ingatlant, tehát a hatóságok a benyújtott kérvények 11 százaléka esetében döntöttek természetbeni visszaszolgáltatás mellett. Szakértők szerint ennek az alacsony aránynak egyik magyarázata az lehet, hogy a kommunizmus idején a városok nagyszabású iparosításon estek át, számos épületet, helyenként teljes lakótelepeket lebontottak, így sokan már csak kárpótlásra jogosultak.
A több mint kétszázezer kérvény közül még 76 603 vár elbírálásra, ami a benyújtott igénylések 37 százalékát jelenti. A kárpótlást igénylők összesen 50 538 kérvényt nyújtottak be, amiből 12 614 esetben ítélt meg a testület kártérítést. Az erdő- és mezőgazdasági területek esetében 63 309 iratcsomót iktattak a központi restitúciós hatóságnál, amiből 15 133 esetében született döntés. A nemzeti kisebbségek közösségi vagyona esetében 2154 kérvényt nyújtottak be, de ebből csak 574 esetben határoztak. Az egyházi ingatlanok esetében összesen 7246 igénylés érkezett, és 4552 esetben született döntés.
MTI. Krónika (Kolozsvár)

Nagyváradon nem ez az egyedüli ingatlan, amellyel gondok vannak. Bár a pénzügyi palotát pár hónappal ezelőtt visszaszolgáltatta a Restitúciós Bizottság, a Bihar megyei önkormányzat megtámadta a döntést.
Az egyházak egyébként még mindig csak ingatlanjaik hatvanöt százalékát kapták vissza, az elmúlt két évben alig féltucatnyit.
Duna Tv
Erdély.ma

Sógor Csaba és Winkler Gyula levele Viviane Redinghez
Tisztelt Alelnök Asszony!
Alulírottak, Sógor Csaba és Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselői, egy olyan súlyos ügyet szeretnénk az Ön, és Ön által az Európai Bizottság figyelmébe ajánlani, amely az egész romániai magyar közösség megbotránkozását és aggodalmát váltotta ki.
A romániai Sepsiszentgyörgyön, a református egyház tulajdonát képező Székely Mikó Kollégium épületét a román állam 1948-ban államosította. Az 1989-es rendszerváltást követően elfogadott visszaszolgáltatási törvénykezés értelmében az ingatlant az Országos Restitúciós Bizottság visszaszolgáltatta: 2002-ben már a református egyház telekkönyvezte. A döntést követően a bizottság tagjai ellen két fizikai személy polgári pert indított, amelyet elveszíttetek, a református egyház tulajdonjogát pedig a brassói Táblabíróság 2006. március 15-i jogerős határozata megerősítette.
Időközben a nyomozást a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vette át, és hatalommal való visszaéléssel vádolta meg a bizottság mindhárom tagját. A Buzău-i büntető bíróság, egy 2012. januári végzésében megállapítja, hogy „nem hagyhatja figyelmen kívül a jogerős ítéleteket”. Ennek ellenére ugyanazon ügyben, ugyanaz a Buzău-i Bíróság, 2012. június 28-án, alapfokon olyan ítéletet hozott, amely visszaállamosítja a Székely Mikó Kollégium épületét, és negyedmillió euró értékű kártérítés kifizetésére kötelezi a református egyházat, valamint három év letöltendő börtönbüntetésre ítéli a restitúciós bizottság tagjait, Markó Attila volt államtitkárt és Marosán Tamás jogtanácsost, illetve három év felfüggesztett börtönre Clim Silviut.
Tisztelt Biztos Asszony! Ezen ítéletnek két vonatkozása van. Egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat. Másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság említett tagjait, akik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása során a törvényt alkalmazták, érvényesítve a magyar közösség és a történelmi egyházak visszaszolgáltatási jogát.
A romániai politikai válság Európa figyelmét országunkra irányította. Habár nem az elmúlt hetek fejleményeihez kapcsolódik, mégis elengedhetetlen, hogy ezt az ügyet Ön elé terjesszük. A történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól. A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés. Véleményünk szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul, hiszen az államosított vagy elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása a romániai magyarságot képviselő RMDSZ több mint két évtizedes, következetes érdekképviseleti munkájának egyik legnagyobb eredménye.
Kisebbségi közösségünk mélységes felháborodását mutatja, hogy az alapfokú ítélethirdetés óta Sepsiszentgyörgyön folyamatos tüntetések zajlanak, a résztvevő tömeg az elítéltekkel szolidarizál. Félő, hogy a Romániában az elmúlt két évtized következetes munkájával megteremtett etnikumközi békét megzavarja a nevezett igazságtalan ítélet jogerőre emelése és végrehajtása.
Az Európai Unió következetesen kiáll a világon bárhol igazságtalanul meghurcolt és börtönbe vetett közéleti személyiségek érdekében; annál inkább szolidarizálnia kell tehát azokkal, a munkájukat jóhiszeműen, törvénytisztelő módon végző, a közösséget megbízás alapján képviselő politikusokkal, akikkel az Európai Unió egyik tagállamában történik ilyen igazságtalanság. Sógor Csaba, Winkler Gyula
EP-képviselő (RMDSZ, ENP)
Brüsszel, 2012. július 17.
kolozsvaros.ro
Erdély.ma

Mindenki álljon a Mikó-ügy mellé (Nagyszabású tiltakozás készül)
Az igazság napja mottóval nagyszabású tiltakozó megmozdulást szerveznek a történelmi magyar egyházak a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen – hangzott el tegnap este az iskola előtti, immár tizedik napja folyó tüntetésen.
Az előző estékhez képest a Sánta Imre református lelkipásztor által kezdeményezett akción sokkal többen nem vettek részt – ezúttal is minden korosztály képviseltette magát –, jelen volt viszont Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Markó Attila államtitkár, a kollégiumot az egyháznak visszaszolgáltató restitúciós bizottság tagja, akit Marosán Tamással és Silviu Climmel együtt háromévi szabadságvesztésre ítélt a buzăui bíróság. A tiltakozás a már megszokott rendben és méltósággal zajlott, félóránként zsoltárokat olvasott fel Sánta Imre, majd a résztvevők közösen imádkoztak, végül együtt énekelték a székely himnuszt. A kezdeményező elmondta még: nem hiábavaló a tüntetés, bizonyítja ezt például Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselő tegnapi, a Mikó-ügyről szóló levele, melyben utalnak a sepsiszentgyörgyi megmozdulásra. Ugyancsak ő közölte, hogy a tiltakozáson megjelent polgármesterrel folytatott beszélgetése nyomán kiderült: a református egyház szeptember elsejére tervez nagyszabású tüntetést Sepsiszentgyörgyön.
Sánta Imre a Háromszéknek utólag azt is elmondta: fontolgatja, hogy a hónap végéig tervezett figyelemfelkeltő akcióját augusztusban is folytassa, egészen az egyházak által szervezett megmozdulásig, addig is napirenden tartva a Mikó visszaállamosításának ügyét. A tiltakozáson első ízben megjelent Antal Árpád polgármester a Háromszék érdeklődésére kifejtette: múlt hét végén beszéltek Markó Attilával arról, hogy a Mikó elé jönnek ők is. Mint fogalmazott, nagyon pozitívnak látja a Sánta Imre által kezdeményezett akciót, jóllehet kezdetben úgy gondolta, fennáll annak a veszélye, hogy provokátorok más irányba tereljék a tüntetést. Ezért is tartotta fontosnak, hogy legalább fél órát jelen legyen. Üzenni kíván a sepsiszentgyörgyieknek, hogy mindenki álljon a Mikó-ügy mellé, hiszen ez nemzetpolitikai ügy. Ő maga sem csupán polgármesterként viszonyul a kérdéshez, hanem Erdélyben gondolkodó magyar polgárként – nem az a legfontosabb kérdés tehát, hogy a bíróság döntése nyomán a városé lesz-e az épület, ennél sokkal többről van szó, figyelmeztetett. Intette egyúttal azokat, akik legyintenek, hogy így is jó kezekbe kerül az iskola: át kell látni a szitán, hiszen végérvényesen vissza lehet fordítani azt, amit 22 év alatt nehezen és csak részben sikerült elérni az egyházi restitúció ügyében. Ma a sepsiszentgyörgyit veszik el, holnap elvehetik az aradi, kolozsvári, zilahi egyházi ingatlant, és ott már nem áll az, hogy jó kezekbe kerül, hiszen nincs magyar önkormányzat – fejtette ki a polgármester. Hangsúlyozta: ezért is fontos, hogy mindenki a maga eszközeivel, ideje és lehetőségei függvényében harcoljon az ügyért. Reményei szerint, ha az Omega-koncertre több tízezren voltak kíváncsiak, a szeptember elsejei tüntetésen is legalább ennyien részt vesznek, és kifejezik felháborodásukat, „hiszen az a magyar ember, aki nem úgy tekint az ügyre, mintha őt ítélték volna el három év börtönre, az talán nem is érdemli meg, hogy magyar ember legyen.” Lapunk érdeklődésére Markó Attila elmondta: az embernek szolidárisnak kell lennie azokkal, akik vele szolidarizálnak, ezért is döntött úgy, hogy részt vesz a megmozduláson. Hangsúlyozta továbbá: ez már nem az ő története, az ő szerepe immár minimális, az ügynek az igazságról kell szólnia. Ezért is fontos, hogy senki ne tegye a pártzászlót az igazság zászlaja elé, ez a magyarság, az igazság ügye – szögezte le. Mint mondta, eddig nem terveztek jelentősebb megmozdulásokat, mivel az államfő leváltását célzó kezdeményezés miatt a média figyelme sem erre terelődik, ezért lesz szeptemberben az Igazság napja, amelyen viszont sok-sok ezer résztvevőre számítanak. „Mindez semmiben nem csökkenti a Sánta Imre-féle kezdeményezés érdemeit, jelenlétem is ezt hangsúlyozza” – magyarázta Markó Attila, aki szerint a megmozdulás kiemelt eredménye, hogy a téma mindennap a figyelem középpontjában marad. Szerinte minden ilyen jellegű kezdeményezés hasznos, nem kell búsulni amiatt, hogy nincs 50 ezer ember, az a fontos, hogy van mindennap 50 ember, aki önszántából, hívó szó nélkül is eljön. A hívó szóra pedig minden bizonnyal sok-sok ezer ember eljön majd, és akkor meglátszik, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a magyar közösség akaratát, igazságigényét – mondotta.
Újabb levél Brüsszelbe
Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Viviane Reding elé terjesztette tegnap levélben Winkler Gyula és Sógor Csaba a a Székely Mikó Kollégium ügyét. Az RMDSZ európai képviselői arra hívták fel az EU döntéshozójának figyelmét, hogy a június 28-án született igazságtalan alapfokú bírósági ítélet is bizonyítja: Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja. Öt nappal ezelőtt Tőkés László EP-képviselő is hasonló levéllel fordult az EB-alelnökhöz. Winkler és Sógor felidézi az iskola 1948-ban történt államosítását, majd a visszaszolgáltatás utáni pereskedést, és kiemeli az ítélet két vetületét: egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat, másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság tagjait, akik a visszaszolgáltatás során a törvényt alkalmazták. „A történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól. A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés. Véleményünk szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul” – fogalmaznak a levélírók. Végül emlékeztetnek arra, hogy az alapfokú ítélethirdetés óta Sepsiszentgyörgyön folyamatos tüntetések zajlanak, a résztvevő civil lakosság az elítéltekkel szolidarizál.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mikó-ügy: Amerika is aggódik
Elítéli a Székely Mikó Kollégium restitúciója ügyében hozott ítéletet az Amerikai Magyar Szövetség. Eközben Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselők Viviane Redinghez, az Európai Bizottság alelnökéhez fordultak az ügyben. Az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ) az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában mély aggodalmának adott hangot a kollégium restitúciója ügyében folytatott eljárás miatt. A július 12-ei keltezésű dokumentumban a szervezet „alaptalannak” és „otrombának” minősítette a Markó Attila volt államtitkár, valamint a Silviu Clim és a Marosán Tamás elleni eljárást.
Az AMSZ megítélése szerint ennek célja az, hogy tovább akadályozza és visszafordítsa az egyházi ingatlanok törvényes visszaszolgáltatásának folyamatát.
Nagykövetségi ráhatásban reménykednek
Az AMSZ reményét fejezte ki, hogy a bukaresti amerikai nagykövetség megfigyelő szerepe és az aggodalom nyilvános kifejezése üdvös hatással lesz, és előmozdítja majd a tisztességes és gyors restitúciót, azt, hogy Románia betartsa az erre vonatkozó törvényeket, s egyúttal azt is, hogy az alpereseknek a bírósági eljárások előírásainak tiszteletben tartásával szolgáltassanak igazságot.
A szövetség emlékeztetett rá, hogy a magyar történelmi egyházaknak a második világháború után a kommunista román állam által törvénytelenül lefoglalt ingatlanjainak egyre lassuló visszaszolgáltatása 2005-ben arra indította Tom Lantost, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának néhai elnökét, hogy kezdeményezője legyen egy határozatnak, amely gyors, méltányos restitúciót sürgetett Romániától az összes vallási közösség ügyében. Az AMSZ rámutatott: „A magyar közösség ezt az ügyet, jogosan, nemcsak restitúciós ügynek tekinti, hanem egyúttal a közösség ellen irányuló eljárásnak, valamint az intolerancia és a diszkrimináció megnyilvánulásának is. Minimum a jogállamiság és a nyugati értékek és normák megsértésének.”
Az 1906-ban alapított Amerikai Magyar Szövetség az egyik legjelentősebb amerikai magyar szervezet, amely az utóbbi évtizedekben azért küzdött, hogy Közép- és Kelet-Európában a demokratikus eszmék, az emberi és kisebbségi jogok uralkodjanak.
Redinghez fordultak az EP-képviselők
Eközben Sógor Csaba és Winkler Gyula levélben fordult Viviane Redinghez, az Európai Bizottság alelnökéhez a Székely Mikó Kollégium ügyében. A július 17-én keltezett levelükben az RMDSZ európai parlamenti képviselői ismertetik a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős főbiztossal a buzău-i bíróság június 28-án hozott ítéletét, amely visszaállamosítja a Székely Mikó Kollégium épületét, és negyedmillió euró értékű kártérítés kifizetésére kötelezi a református egyházat, valamint három év letöltendő börtönbüntetésre ítéli a restitúciós bizottság tagjait, Markó Attila volt államtitkárt és Marosán Tamás jogtanácsost, illetve három év felfüggesztett börtönre Silviu Climt.
„Ezen ítéletnek két vonatkozása van. Egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat. Másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság említett tagjait, akik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása során a törvényt alkalmazták, érvényesítve a magyar közösség és a történelmi egyházak visszaszolgáltatási jogát” – írják levelükben az EP-képviselők. Kifejtik, a történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól.
„A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés” – olvasható a levélben, amely szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul. A levélírók úgy vélik, a Mikó-ügyben hozott ítélet és az azóta zajló tüntetések megzavarják a Romániában az elmúlt két évtized következetes munkájával megteremtett etnikumközi békét.
Mint arról beszámoltunk, Viviane Reding figyelmét már Tőkés László is felhívta a kollégium helyzetére, az EP-képviselő múlt heti levelében a Román Nemzeti Bank korábbi sepsiszentgyörgyi székháza körüli bonyodalmakra is kitért.
Krónika (Kolozsvár)

Tiltakozik a református egyház zsinata
A Romániai Református Egyház Zsinata 2012. július 13-án tartott ülésén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslatára a következő határozatot hozza:
Megbotránkozással értesültünk a Sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának híréről, a Visszaszolgáltatási (restitúciós) Bizottság tagjainak letöltendő börtönbüntetéséről és az Erdélyi Református Egyházkerületre kiszabott pénzbüntetésről.
Úgy tekintjük, hogy ami jelenleg Romániában az igazságszolgáltatás terén történik, az az Egyház, a magyarság és a jogállamiság elleni durva támadás, egyben az Európai Unióban élő polgárok elleni vétség is.
Felkérjük az illetékes hatóságokat, hogy sürgősen akadályozzák meg a Sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium törvénytelen visszaállamosításának súlyosbodó folyamatát, ami a buzăui bíróság június 28-i ítéletét követően a láthatóan törékeny demokratikus viszonyokból vissza akarja kényszeríteni az egyházat és híveit az 1989 előtti sötét diktatúrába.
Hittel és reménységgel fordulunk a Romániában élő összes vallási felekezethez és kérjük, hogy közös fellépéssel követeljék velünk együtt:
– a jogállamiság elvének következetes érvényesítését,
– a restitutio in integrum maradéktalan megvalósulását,
– a jogsértő visszaállamosítási törekvések azonnali megszüntetését.
A Romániai Református Egyház Zsinata felkéri lelkipásztorait és híveit, hogy imádkozzanak Románia demokratikus működésében tapasztalható súlyos fogyatékosságok felszámolásáért, a törvény, az igazság és a méltányosság betartásáért, egyházunk Krisztust követő közösségéért.
Kolozsvár, 2012. július 13-án
A Romániai Református Egyház Zsinata Dr. Pap Géza, püspök, Erdélyi Református Egyházkerület, elnök Csűry István, püspök, Királyhágómelléki Református Egyházkerület, elnök Geréb Péter, főgondnok, Erdélyi Református Egyházkerület, elnök Varga Attila, főgondnok, Királyhágómelléki Református Egyházkerület, elnök
Szabadság (Kolozsvár)

Elbukó jogállammal veszélyben az egyházi közvagyon?
Magyar (egyházi) közvagyon – Hol tartunk? cím alatt zajlott a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében szerdán kerekasztal-beszélgetés az egyházi levéltárak, ingóságok visszaszolgáltatásának, az épített örökség fenntarthatóságának, támogatási lehetőségeinek kérdéseiről. Az Erdélyi Református Egyházkerület műszaki tanácsadója, Maksay Ádám által moderált panelen Mikó Zsuzsanna, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, Ősz Sándor Előd, az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltárának levéltárosa, Dácz Tibor, a Magyar Unitárius Egyház gazdasági tanácsadója, valamit Marosán Tamás, az Országos Restituciós Bizottság volt tagja vett részt.
Mikó Zsuzsanna a magyarországi levéltárak helyzetét körvonalazva kiemelte: a rendszerváltás alapvető kérdése volt, hogy mindazok a magánszemélyek, szervezetek – köztük az egyházak is –, amelyek valamiféle vagyonfosztást szenvedtek el, kárpótlásban részesüljenek. Mindamellett Magyarországon az egyházi levéltárak a pártállami időszak alatt is megtarthatták gyűjteményeiket. A vonatkozó törvény értelmében a különböző jogcímeken elszenvedett sérelmekért kapnak részleges kárpótlást az érintettek. Mint mondta, az adatokat már összesítették, megfelelő forrásként szolgálhatnak a kutatóknak, az iratanyag mintegy 14 kilométernyi.
Az erdélyi egyházi levéltárak anyagait három lépésben államosították: először az anyakönyvek kerültek állami kezelésbe, majd kölcsönadás címén a megalakult Román Nemzeti Múzeumba vándoroltak könyvtári anyagok, kegytárgyak (utóbbiak jelentős többsége visszakerült jogos tulajdonosához), majd az Állami Levéltárba szállítottak különféle egyházi iratokat – magyarázta Ősz Sándor Előd levéltáros. Utóbbi intézményben őrzött egyházi anyagok visszaszolgáltatását lehetővé tevő törvényt az alkotmánybíróság formai okok miatt alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította, a jelenlegi politikai körülmények között pedig egyelőre szóba sem jöhet újratárgyalása – fejtette ki. Mint mondta, az alkalmas pillanat majd elérkezik, de addig is az egyházi levéltárak feladata, hogy a meglévő, főként az elszórványosodó gyülekezetek iratanyagát begyűjtse, feldolgozza, és a tudományos munkát elősegítő forráskiadványokat jelentessen meg.
Ősz Sándor Előd emlékeztetett arra is, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület gyűjtőlevéltára ideiglenes székhelyén, a kolozsvári Farkas-utcai templomban, kutatásra alkalmatlan körülmények között működik.
Kulturális közkincs, vagy állambiztonsági kérdés?
Lapunk kérdésére, miszerint a még állami tulajdonban levő egyházi anyagok rendezésének elmaradása késleltetheti-e a majdan törvényi erőre emelt visszaszolgáltatás folyamatát, Ősz Sándor Előd elmondta: az államosított egyházi levéltárak eleve szakszerűen rendezve voltak, de az állami intézmény másképpen értelmezi a rendszerezés fogalmát. Mikó Zsuzsanna megjegyezte: új lehetőségek rejlenek abban, hogy tavaly júliusban a Magyar Országos Levéltár és a Román Országos Levéltár együttműködési szerződést írt alá, amelynek keretében a két intézmény leszögezte: az elkövetkező években közös programnak tekinti az 1918–1919-ig keletkezett romániai, illetve magyarországi közlevéltárakban őrzött, Erdélyre vonatkozó levéltárak feltárását és megjelentetését, hozzáférhetővé tételüket a tudományos kutatás számára. A Magyar Országos Levéltár főigazgatója ugyanakkor hozzátette: nehezíti a folyamatot, hogy míg a magyar állam kulturális közkincsekként kezeli levéltári anyagait, Romániában még állambiztonsági kérdés, hogy ki fér hozzá levéltáraihoz.
A Magyar Unitárius Egyház 86 ingatlan-visszaigénylési kérelmet jegyzett, kettőt elutasítottak, 20-25, kárpótlásra kiírt dosszié még függőben van. 2003–2005 között az egyháznak sikerült legfontosabb ingatlanait – ha lelakott állapotban is – visszaszereznie, a még hátralévő épületek nagyrészt tanári lakások, köztük néhány iskolával – mondta Dácz Tibor gazdasági tanácsadó. Említést tett arról, hogy nagy nehézségekbe ütköztek a különböző okból hiányzó telekkönyvek miatt a tulajdonjog bizonyításánál, az államosítás tényét ugyanis nem fogadták el érvként. Hozzátette: egyébként az elmúlt évben semmilyen választ nem kaptak egyetlen megkeresésükre sem.
– A következő években a magyar kormánynak az erdélyi épített örökség felújítására irányuló olyan projekteket kellene támogatnia, amelyek segítségével, idejében összeállított pályázatokkal lehívhatók a 2014-es európai uniós pályázati ciklusban meghirdetett pénzek – összegezte Maksay Ádám építőmérnök, műszaki tanácsadó. Mint mondta, minden egyháznak ki kellene jelölnie prioritásait: melyek azok az épületek, amelyeket lehetőségeihez mérten meg tud menteni.
Törvények és romániai valóság
Marosán Tamás, az Országos Restitúciós Bizottság volt tagja, akit Markó Attilával együtt, a visszaállamosított Székely Mikó Kollégium ügyében három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt alapfokon a bíróság, elmondta: a jogállamiság fogalmát megrendítő, megdöbbentő ítélet még nem jogerős, a bírónak meg kell indokolnia határozatát, amelynek nincs jogi alapja. Hangsúlyozta: lépéseket kellene tenni annak értekében, hogy a döntés ne emelkedjen jogerőre, hiszen az olyan precedenst teremthet, amelyre a továbbiakban nagy valószínűséggel hivatkozni fognak, és a visszaszolgáltatási folyamat útjából továbbra sem hárulnak el az akadályok. Megállapította: Romániában jogszabályok születnek, amelyeknek mindenki számára kötelező érvényűek kellene hogy legyenek, de a valóságban a „kulisszák mögött” ettől teljesen eltérő folyamatok zajlana.
ZAY ÉVA
Szabadság (Kolozsvár)

Pap Géza püspök: a Mikó-ügy politikai megrendelésre született
Titkosszolgálati irányítással, politikai megrendelésre született a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását elrendelő, a restitúciós bizottság tagjait börtönbüntetésre ítélő bírósági határozat – mondta Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Kolozsváron megjelenő Szabadság című napilap szerdai számában olvasható interjúban.
Pap Géza szerint nyilvánvaló, hogy a hatalom nem akarja visszaadni az egykor államosított ingatlanokat a magyar egyházaknak.
„Ennek megakadályozásához és a visszaszolgáltatási folyamat leállításához kellett megteremteni a megfelelő jogi keretet, s a hatalom két magyar ember feljelentésében vélte megtalálni azt a lehetőséget, amely által a visszaállamosítási lavinát elindíthatja. A politikai széljárás változását jelezte már az is, hogy a visszaszolgáltatási folyamat megtorpant, majd teljesen leállt. A politikum irányából jövő befolyásolás érzékelhető volt a korrupcióellenes ügyészség vizsgálódása alkalmával, s szinte tapinthatóvá vált a per lefolyása során. Meggyőződésem, hogy a határozat politikai megrendelésre született, a legfelsőbb állami vezetők tudtával és a titkosszolgálatok irányításával" – fejtette ki álláspontját a református püspök.
Pap Géza hozzátette: a bírósági döntés precedenst teremthet, és „iskolapélda" lehet minden bíró számára, hogy a már visszaadott ingatlanokat miként lehet peres úton visszaszerezni.
„A módszer célja a megfélemlítés is, hiszen ha a visszaszolgáltató bizottság tagjait börtönbüntetéssel sújtják, egyetlen bizottság sem merészel ezek után bármilyen visszaszolgáltatási határozatot aláírni" – állítja a püspök.
Pap Géza rámutatott: a visszaszolgáltatási bizottság két éve keltezett átirata szerint az Erdélyi Református Egyházkerület 835 államosított ingatlan igényelt vissza, ezek közül mindössze 300 kérés esetben hoztak határozatot, vagyis a kérések 36 százaléka esetében született döntés. Hozzátette: 2009 augusztusától ez a folyamat fokozatosan csökkent, mára pedig a visszaszolgáltatás teljesen leállt.
„A visszaszolgáltatott épületek nagy részét természetben kaptuk vissza, de voltak esetek, amelyekben kárpótlást ítéltek meg, 32 esetben pedig a kérésünket visszautasították" – mondta a püspök. Pap Géza az interjúban azt is kifejtette: az egyház a Mikó-ügyben hozott, általa igazságtalannak tartott ítélet és az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának halogatása elleni tiltakozásul hirdetett demonstrációt szeptember elsejére Sepsiszentgyörgyre, az Igazság Napja elnevezéssel. A püspök hozzátette: helyteleníti, hogy egyesek az egyház megkérdezése nélkül autonómiatüntetést akarnak „rászervezni" a megmozdulásra, szerinte ez elterelné a figyelmet az eredeti célkitűzésről.
A buzaui bíróság június 29-én hozott elsőfokú ítéletében kimondta, hogy a romániai restitúciós bizottság jogtalanul juttatta vissza az ingatlant az Erdélyi Református Egyházkerületnek, mivel az épületegyüttest nem az egyház pénzéből, hanem nagyobb részben közadakozásból építették. A bíróság a visszaszolgáltató bizottság tagjait – Marosán Tamást, Markó Attilát és Silviu Climet – három-három évi szabadságvesztésre ítélte, és a református egyházat az államnak okozott kár címén 1,13 millió lej (76 millió forint) kifizetésére kötelezte. Az érintettek fellebbeztek a döntés ellen.
MTI
Erdély.ma

Mikó-ügy – Reding szerint az Európai Bizottság nem szólhat bele az ingatlan-visszaszolgáltatásba
Az Európai Bizottság nem rendelkezik jogkörrel, hogy beleszóljon az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó tagállami jogszabályok megalkotásába – írta levelében Viviane Reding, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa két romániai európai parlamenti képviselőnek.
Winkler Gyula és Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselői a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügye kapcsán keresték meg levélben az uniós biztost. A Krónika című napilap pénteki tudósítása szerint Reding válaszlevelében azt írta: az EB nem rendelkezik jogkörrel, hogy beleszóljon az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó tagállami jogszabályok megalkotásába, és nem áll jogában fellépni a nemzeti hatóságok és bíróságok előtt folyó egyéni eljárásokban. Ugyanakkor hangsúlyozta, a tagállamoknak a rendelkezésükre álló jogi eszközök használatával szavatolniuk kell, hogy hatékony védelemben részesüljenek a területükön élő nemzeti kisebbségek alapvető jogai az alkotmányos rendnek és a nemzetközi jognak megfelelően. Korábban Tőkés László európai parlamenti képviselő is felhívta a biztos figyelmét a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyére, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány megkeresésére pedig Jean Schmidt ohiói republikánus képviselő arra kérte az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségét, hogy kövesse figyelemmel a pert. Ebben a perben egy román bíróság első fokon három év börtönbüntetésre ítélte a romániai restitúciós bizottság tagjait, visszaállamosította a kollégiumot, és jelentős kártérítés kifizetésére kötelezte az Erdélyi Református Egyházkerületet.
MTI

Nincs akarat a restitúciós kérdések megoldására
Az unitárius egyház 86 visszaigénylési dossziét iktatott be, ebből 40 kérést pozitívan bíráltak el (ahol lehetett, természetben adták vissza az épületet, vagy ha az épület már nem állt, akkor a telket); két kérést elutasítottak, 3 kárpótlási határozat született, 3 ingatlan van per alatt, 38 kérés pedig jelenleg is megválaszolatlan maradt – tudtuk meg Dácz Tibortól, a Magyar Unitárius Egyház gazdasági tanácsadójától. Mindez százalékban kifejezve: az unitáriusok kéréseinek 52,3%-át oldották meg.
Megtudtuk: a jelenleg is folyamatban levő perekből kettő kolozsvári (az egykori kollégiumi és teológiai tanári lakásokról van szó, ezeket az ingatlanokat a város a 90-es évek elején eladta, ezeket perli most vissza az egyház), illetve egy marosvásárhelyi ingatlan, amelynek az ügye már Strasbourgban van – közösen a reformátusokkal és katolikusokkal.
Az unitárius egyház gazdasági tanácsadója egyetértett abban, hogy a restitúciós kérdések megoldására nincs politikai akarat.
– Már egy éve semmi nem történt a fennmaradt kéréseinkkel, még olyanokra sem kaptunk választ mostanában, amelyek lényegében már teljesen dokumentálva vannak, s csak pozitív határozatra várnak. Kolozsváron 2005–2010 időszakban éreztük a helyi önkormányzat negatív hozzáállását, a Régi Kollégium ügyének kapcsán, amikor a Visszaszolgáltató Bizottság határozatát Emil Boc polgármester megtámadta, ezért a végleges átadás csak 2010-ben történhetett meg. Nem beszélve a következményekről: adó, házbér teljes hiánya, a törvények figyelmen kívül hagyása – magyarázta Dácz Tibor.
Sz. K.
Szabadság (Kolozsvár)

Kivizsgálják a Mikó-tüntetést
Meghallgatásra talált Victor Ponta miniszterelnöknek a szombati kormányülésen elhangzott kérése, a Legfelsőbb Bírói Tanács (LBT) alelnöke utasította az intézmény vizsgálati osztályát, ellenőrizzék, hogy az Igazság napján a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása elleni sepsiszentgyörgyi tüntetésen elhangzott kijelentések sértik-e az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Az LBT közleménye szerint az Oana Schmidt Haineala által aláírt kereset emlékeztet, hogy a tüntetés felszólalói bírálták a buzăui bíróság döntését, amely elsőfokon börtönbüntetésre ítélte a restitúciós bizottság három tagját, az iskola épületét az állam tulajdonába helyezte át, és az Erdélyi Református Egyházkerületet jelentős kártérítés kifizetésére kötelezte. Az LBT alelnöke szerint egy bírósági ítélet és ügyészségi vizsgálat bírálata nyomásgyakorlást jelenthet mind az ügyészekkel, mind a bírókkal szemben. „Egy nem jogerős bírósági ítélet csak az igazságszolgáltatás keretében, fellebbezés útján támadható meg” – állapította meg Oana Schmidt Haineala. A Legfelsőbb Bírói Tanács a bírák és ügyészek szakmai testülete, amely arra hivatott, hogy felügyelje az igazságszolgáltatás működését. Az LBT kivizsgáló osztálya elsősorban a bírák és az ügyészek ellenőrzésére hivatott akkor, amikor ez utóbbiak magatartásával, szakmai munkájával kapcsolatban kételyek merülnek fel, de az igazságszolgáltatás rendszerén kívül eső személyek esetében is van hatásköre, így például megvizsgálhatja, hogy közéleti személyiségek, politikusok nyilatkozatai milyen mértékben tekinthetők az igazságszolgáltatásra nehezedő nyomásgyakorlásnak, és milyen mértékben sértik az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az LBT kivizsgáló osztálya az ellenőrzés során jelentést készít, amelyet elküld a tanács plenáris ülésének, amely vagy elfogadja, vagy elutasítja azt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Viviane Reding válasza Tőkés Lászlónak a Mikó kollégium ügyében
2012. június 10-én Tőkés László EP-képviselő levélben kereste meg Viviane Redinget, az Európai Bizottság alapjogi biztosát a Székely Mikó Kollégium botrányos visszaállamosítása és a restitúciós bizottság szabadságvesztésre ítélt tagjainak az ügyében. Levelében ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy miközben erdélyi magyar történelmi egyházaink a kommunizmus idején jogtalanul elorzott tulajdonaikért küzdenek, addig az ortodox egyház privilegizált helyzetben van. Képviselőnk azt kérte Reding asszonytól, hogy kövesse nyomon a romániai a restitúciós folyamat akadályozásából fakadó igazságtalanságokat és kiemelten a Mikó-ügyet, továbbá, hogy gyakorlati intézkedéseket keresve vegye védelmébe a romániai magyarokhoz és a kisebbségi egyházakhoz tartozó polgárok jogait.
Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi biztosa 2012. augusztus 23-án jegyzett válaszlevelében arról biztosítja erdélyi képviselőnket, hogy – habár az Európai Bizottságnak nincs a kisebbségvédelemre vonatkozó jogköre – a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme egyike az unió értékeinek. Az Alapjogi Charta 21. szakasza tiltja az etnikai, nyelvi vagy kisebbségi közösséghez való tartozás alapján történő hátrányos megkülönböztetést, az Európai Bizottság pedig elkötelezett abban, hogy a tagállamok ezt tartsák be az uniós jog alkalmazásának során.
Az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye tagállami jogkör, mivel az EU működéséről szóló szerződés 345. szakasza kimondja: a szerződés nem sértheti a tagállamok azon jogkörét, hogy önállóan döntsenek a tulajdonhoz fűződő jogokról. A tagállamoknak ugyanakkor minden lehetséges jogi eszközt fel kell használniuk ahhoz, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségek jogait biztosítsák belső alkotmányos rendjük és a nemzetközi felelősségvállalásaiknak megfelelően, beleértve az Európa Tanács ide vonatkozó dokumentumait is.
A biztos továbbá kifejti: az Európai Bizottság tudatában van annak, hogy Romániának folytatnia kell az igazságügyi reformot. A 2006. december 13-án elfogadott együttműködési és ellenőrzési mechanizmus alapján a Bizottság 2012. július 18-án fogadta el jelentését, amely komoly kételyeket tartalmaz az igazságszolgáltatás függetlenségére és a jogállam érvényesülésére vonatkozóan. Az Európai Bizottság még ebben az évben egy új jelentést fog összeállítani, amelyben megvizsgálja, hogy az általa jegyzett hiányosságokat kiküszöbölték-e vagy sem.
Erdély.ma

Nagyváradon is visszaállamosítás következik?
A Bihar Megyei Tanács a bíróságon támadja meg a Bukaresti Restitúciós Bizottság határozatát, amelynek alapján Nagyvárad egykori pénzügyi palotája visszakerült a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába.
A per elindításáról csütörtöki ülésén döntött a megyei tanács. A közelmúltban a palotát a restitúciós törvény értelmében a római katolikus püspökségnek ítélte az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról döntő bizottság.
Az RMDSZ azt állítja, hogy ez az eset is része annak a folyamatnak, amit a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása indított el.
A Bihar Megyei Tanács képviselőinek többsége szerint az épület nem az egyház, hanem a Magyar Állam tulajdona volt, és Trianon után törvényesen került a Román Állam tulajdonába.
Ezzel szemben Szabó Ödön, a Bihar megyei önkormányzatának képviselője szerint több okmány is bizonyítja, hogy az egyház adót és biztosítást fizetett az ingatlan után, a nagyváradi levéltárban őrzött irgalmasrendi kasszakönyvben pedig megtalálhatók azok a bejegyzések is iktatószámok, amelyek alapján a Román Állam Trianon után bérleti díjat fizetett az Irgalmas Rendnek.
Böcskei László római katolikus megyés püspök azt mondja, hiányzik az akarat elfogadni egy történelmi valóságot, hiányzik az akarat jóvátenni egy igazságtalanságot.
Duna Tv;Erdély.ma

A Székely Mikó Kollégium ügye már titkosszolgálati és politikai játszma
A sepsiszentgyörgyi iskoláért tüntető református lelkipásztor szerint összmagyar ügy a visszaállamosított kollégium sorsa
Politikai ügynek gondolja a Székely Mikó Kollégium körüli bonyodalmakat Sánta Imre. A sepsiszentgyörgyi iskolát érintő román újraállamosítási ítélet ellen öt hétig tüntető bikfalvai református lelkésszel az ellentmondásokat, az emlékeket, valamint a hivatása és a politika közötti kapcsolatot kutattuk.
– Mióta lelkész?
– 1998-ban végeztem, azóta sok helyen megfordultam. Bikfalván hat éve szolgálok. – A Mikóba járt?
– Az általános iskola nyolc évét és az első gimnáziumi évemet ott töltöttem. Az úgynevezett forradalom után újraindult a felekezeti oktatás, így a kolozsvári református líceumban érettségiztem. A Mikót azonban saját iskolámnak tekintem, már csak azért is, mert megtapasztaltam, milyen az iskolaépület nélküli diáklét – Kolozsváron „megtűrtek” voltunk, egy általános iskolában kaptunk néhány osztálytermet. Nem szeretném szülőként megtapasztalni azt, hogy a gyerekeimnek nincs iskolája.
– Mit köszönhet a kollégiumnak?
– A Mikó ’89 előtt semmiben nem különbözött a többi iskolától, de a falakon belül maradt egy olyan szellemiség, amelyet a régi tanárok által oktatott nemzedék megőrzött. Nevelés terén sok többletet nem kaptunk, egy életérzés volt oda járni. Büszkék voltunk pusztán a mikós létünkre. A világnézetemet inkább a kolozsvári éveim határozták meg. – A református egyház tíz éve kapta vissza a Székely Mikó Kollégiumot. Ezután minden rendben ment? – Nem. Kezdettől fogva folyt a jogi hercehurca. Az épület még a visszaszolgáltatási törvény hatálybalépése előtt egy kormányrendelettel került vissza az egyházhoz. Volt egy melléképülete, amelyben annak idején tanári lakásokat tartottak fenn. Az egyház erre is igényt tartott, de időközben a lakásokat az állam mint tulajdonos eladta a – tanárok helyére beköltözött – bérlőknek. A visszaszolgáltatás után ők indították a pert, egyéni érdekből. Rosszhiszemű vásárlók voltak, mert nagyon jól tudták, hogy lakhelyük nem az államé. A történtekben persze az akkori igazgató és a – még mindig pozícióban levő – megyei főtanfelügyelő is ludas, utóbbi elsőként jelezte a kormányhivatalnak, hogy vizsgálják felül a visszaszolgáltatást. Ekkor indult meg a polgári per, amelynek végén megállapították, hogy mindkét épület jogosan került vissza az egyházhoz. Az új eljárásra, a törvények szerint, egyetlen lehetőség volt: a bűnügyi felelősség felvetése. Ez megtörtént, így az ismert ítélettel – a visszaszolgáltatási bizottság három tagjának bebörtönözésével – záruló eljárás már mint büntetőper került a buzaui bíróságra.
– Mit lehetett ebben bűnügyi szempontból megfogni? – A feljelentők arra hivatkoznak, hogy az épület soha nem volt az egyház tulajdona… – …mert közadakozásból épült. De ilyen alapon az összes templomot elvehetnék. – Pontosan. Az egyház nonprofit szervezet volt és marad, minden ingatlanja közadakozásból épült. A jogot persze lehet csűrni-csavarni, de szerintem ennek az ügynek semmi köze az igazságszolgáltatáshoz: politikailag és a titkosszolgálatok által irányítják. – Mi dolga van egy lelkésznek egy politikai ügyben? – A lelkész szolgálata nem merülhet ki abban, hogy az adott helyi közösségben elvégzi a kötelességét, és minden marad a templom falain belül. Számomra az is fontos, hogy milyen az emberek mindennapi élete – amelyet sajnos a politika irányít. Nem állítom, hogy bele kell avatkoznunk a politikába, de közéleti kérdésekben feltétlenül meg kell szólalnunk. Nem szabad, hogy közömbös legyen számunkra az, ami a közösségünkkel történik. A lelkésznek pásztorként felelőssége van abban, hogy kimondja, amit képvisel. – Szeptember 1-jén, az igazság napján tüntettek a kollégiumért. Előtte ön írt egy nyílt levelet, amelyben azt kéri, hogy a rendezvényt ne tegyék politikai aktussá. Ezt komolyan gondolta? Az ítélettel egy RMDSZ-es államtitkárt is leültettek. – Azzal, hogy minden párt jelezte részvételét az igazság napján, az erdélyi társadalmon belül rég nem tapasztalt összefogás látszott körvonalazódni, mindenki belátta, hogy a Mikó sorsa az egész erdélyi magyarság ügye, mert veszélyes precedenst teremthet. Ezen azonban éket ütött, hogy – főleg – az RMDSZ próbált rátelepedni a kezdeményezésre. Rögtön politikai viták kezdődtek. Ekkor fogalmazódott meg bennem a levél, amelyben azt kértem a politikusoktól, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, és ne silányítsák politikai kérdéssé ezt az összmagyar ügyet. – Sikerrel járt? – Részben. Úgy érzem, sikerült egészséges egyensúlyt találni, noha azt kértem, hogy a politikusok tartsák távol magukat a rendezvénytől. – Most mi következik? – Az elítéltek fellebbeztek, október 5-én lesz a tárgyalás. – Decemberben meg a választások. Mire számít? – Sok jóra nem. Politikai síkon oldódhat meg az ügy; úgy, hogy a választások után az RMDSZ folytatja a „valamit valamiért” politikát, ahogy ez a visszaszolgáltatásnál is történt: a vonatkozó törvény kihirdetése előtt visszaadták a Mikót, de kértek is érte valamit. Vörös Szabolcs
Magyar Hírlap; Erdély.ma

Újra átnézik az összes visszaszolgáltatási dossziét
Valamennyi eddig jóváhagyott restitúciós dossziét felülvizsgál 2015-ig az Országos Restitúciós Hatóság, míg a kormánynak január végéig kell kidolgoznia a visszaszolgáltatásra vonatkozó új jogszabályt – derül ki a Ponta-kabinet által szerdán elfogadott memorandumból.
A költségvetésért felelős minisztérium által kidolgozott dokumentum célja, hogy gyorsítsa a nemzetközi fórumok által sürgetett restitúciós folyamat lezárását. A kormány döntése értelmében a következő három évben valamennyi restitúciós dossziét felülvizsgálnak, azokat is beleszámítva, melyekben csupán pénzbeli kártérítést ítéltek meg a jogos tulajdonosoknak. Ezekben az esetekben az illetékeseknek meg kell vizsgálniuk azokat az okokat, amelyek miatt nem lehetett természetben visszaadni az ingatlanokat, és hogy a kifizetett összeg megegyezik-e az épület értékével.
A memorandum ugyanakkor azt is kimondja, hogy január végéig a restitúciós törvénykezés reformjával megbízott tárcaközi bizottságnak ki kell dolgoznia a visszaszolgáltatásra vonatkozó új törvényt. Január 30-áig ugyanakkor valamennyi minisztériumnak el kell készítenie a visszaszolgáltatott ingatlanok jegyzékét, de az ezek helyett újonnan épített ingatlanokról is be kell számolniuk, valamint arról, hogy mennyi bért fizetnek különböző, a volt tulajdonosnak már visszaadott épületek használatáért. A jegyzéknek a különböző állami iskolák helyzetére is rá kell világítania, ez az oktatási minisztérium feladata. A restitúciós hatóság számításai szerint a visszaszolgáltatott ingatlanok értéke eléri a 8,7–9 milliárd eurót.
Mint arról beszámoltunk, a restitúciós folyamat felülvizsgálatának szükségességét Victor Ponta kormányfő jelentette be múlt csütörtökön, arra hivatkozva, hogy azon személyek nyolcvan százaléka, akik a kommunizmus idején államosított ingatlanokat követeltek vissza, és kártérítést kaptak a román államtól, nem Romániában él, ráadásul többségük nem eredeti tulajdonos, csupán megvásárolta az örökösöktől a tulajdonjogot.
A kormány közlése szerint Románia eddig összesen ötmilliárd euró értékben kártalanította az előző rendszerben elkobzott ingatlanok tulajdonosait, ugyanakkor még nyolcmilliárd euró értékű ingatlant igényeltek vissza. „Amit lehet, természetben kell visszaszolgáltatnunk, ellenőrizni kell a visszaigénylések jogosságát, ütemtervet kell kidolgoznunk a kifizetésekre, de legfőképpen világos különbséget kell tennünk a közvetlen örökösök és azok között, akik megvásárolták a követeléseket” – szögezte le Ponta, megjegyezve, mivel ez utóbbi profitszerző tevékenység, adókötelessé kell tenni a nyereséget.
Kifejtette, a kárpótlásokat csakis úgy lesz képes az állam kifizetni, ha azokat több részletbe ütemezik át, az ezzel kapcsolatos jogszabálytervezetet március végére dolgozzák ki. Ponta azt is közölte, kérni fogja a restitúciós hatóságot, hogy tegye közzé, hányan kaptak vissza ingatlant vagy kaptak kárpótlást, és hol élnek. Megjegyezte: az Ungureanu-kormány tavalyi törvényjavaslata, amely szerint a kárpótlást a visszakövetelt ingatlanok értékének 15 százalékában maximalizálták volna, nem elfogadható, mert diszkriminatív, míg a kárpótlási összegek kifizetése csakis egy bizonyos ütemterv szerint lehetséges.
Krónika (Kolozsvár),

Rosszul áll a visszaszolgáltatás (Sepsiszentgyörgyön)
Az 1945. március 6. és 1989. december 22. között jogtalanul elkobzott ingatlanok jogi helyzetének rendezésével foglalkozó 2001/10-es törvény alapján benyújtott 803 sepsiszentgyörgyi igénylésből mindeddig csupán 57 esetben történt meg a természetbeni visszaszolgáltatás, 70 kérést kártérítésre javasoltak, 87 nem tartozott a helyi polgármesteri hivatal bizottságának hatáskörébe, 55 iratcsomót formai okokból visszautasítottak.
Az új restitúciós törvény tervezetét a kormány múlt heti ülésén tárgyalta, elfogadása után kimozdulhat holtpontjáról az államosított és kisajátított ingatlanok ügye. A Háromszék érdeklődésére Kulcsár Tünde jegyző elmondta: „A polgármesteri hivatal 10-es törvényt alkalmazó bizottsága csak a visszaszolgáltatások megoldására hivatott, a kártérítésekre vonatkozóan csak a kárpótlás tényére tesz javaslatot, az összegre nem. A bizottság elemzi a kérés határidőn belüli benyújtását, a kérelmező jogosultságát, valamint a szükséges dokumentumok létét az iratcsomóban.” A vonatkozó polgármesteri rendeleteket és a hozzá tartozó iratokat összesítik – mondta Kulcsár Tünde –, majd az érintett dossziékkal együtt átadják a prefektúrának, annak megbízott jogásza viszi az Országos Restitúciós Hatósághoz, majd megszületik egy határozat, amelyben megszabják a kártérítés összegét, amit a kérelmező meg tud támadni törvényes úton, ha elégedetlen a döntéssel. Hogy mi történik a törvény módosítása után, azt akkor tudjuk elmondani, amikor megjelenik a módosított törvény alkalmazási módszertana.” A kezdeti 803 sepsiszentgyörgyi igénylésből 716 elbírálása tartozik a helyi bizottság hatáskörébe, 87 iratcsomót átirányítottak az illetékes intézményekhez. A benyújtott kérések hozzávetőleg 100 hektár területre és 36 404 négyzetméternyi épületre vonatkoztak, az 57 eddig megoldott természetbeni visszaszolgáltatás 3,3 hektárt és 4443 négyzetméternyi épületet érint. Kulcsár Tünde jegyző lapunknak elmondta, még vannak visszaadható épületek, de ezekre vonatkozóan a hiányzó iratokat még nem pótolták a kérelmezők, akik közül többen külföldön élnek, és nehéz velük a kapcsolattartás még akkor is, ha van helyi felhatalmazottjuk.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Minisztériumi átirat: törvénytelenül ítélték el Markó Attilát
Az igazságügyi minisztérium egyik átiratával (is) felvértezve indult csütörtök reggel a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról szóló per tulajdonképpeni első tárgyalására a legfelsőbb bíróságra az első fokon három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Markó Attila.
A gandul.info emlékeztet arra, hogy az igazságügyi minisztérium álláspontja szerint a háromszéki képviselőt törvénytelenül ítélték el, mert nem történt károkozás. Az erről szóló átiratot Ovidiu Puţura igazságügyi államtitkár írta alá, és a védelem tavaly júliusban csatolta a fellebbezési dossziéhoz. A per azonban időközben a ploieşti-i táblabíróságtól átkerült a legfelsőbb bíróságra, mert Markó Attila parlamenti mandátumhoz jutott.
A képviselő szerdán a Transindexnek azt nyilatkozta: a védelem tanúmeghallgatást fog kérni a csütörtöki tárgyaláson. A tavaly összegyűjtött és a ploieşti-i táblabíróságon benyújtott bizonyítékokat a legfelsőbb bíróságnak is be fogják nyújtani. Markó szerint ha a bíróság elutasítja a tanúmeghallgatási kérésüket, a következő tárgyaláson már ítélet is születhet.
Mint ismert, Markó Attila a restitúciós bizottság tagjaként döntött arról, hogy a háromszéki iskolaépületet az Erdélyi Református Egyházkerületnek adja vissza a román állam. A perben tavaly június végén született első fokú döntés a buzăui bíróságon, amely Markó Attilát és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadóját három-három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, Silviu Climet, a román igazságügyi minisztérium volt jogi tanácsadóját pedig három év felfüggesztett börtönbüntetésre.
„Ma reggel is ugyanúgy keltem, mint mindig. Megborotválkoztam, elindultam. Emelt fővel - mint annyiszor az utóbbi öt évben. És ezt tudom a legfelsőbb bíróság kapujában is üzenni mindenkinek: ha tiszta a lelkiismeretetek, akkor soha ne hajtsátok le a fejeteket, bármennyire is belefáradtok!” – írta a csütörtöki tárgyalás előtt a Facebook-oldalára
Markó Attila.
Maszol. ro

Újraindult az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása Romániában
Több éves szünet után újabb államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról döntött Romániában a tárcaközi restitúciós bizottság – derült ki az ingatlanvagyon-visszaszolgáltatási hatóság (ANRP) keddi közleményéből.
A testület döntése alapján nyolc épületet természetben adnak vissza az evangélikus, a református, illetve a román ortodox egyháznak, 23 igénylés esetében kártérítést ítélt meg a bizottság, 37 kérést pedig elutasított.
Négy természetbeni visszaszolgáltatásra javasolt épület – köztük a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár – esetében a testület elhalasztotta a döntést, amíg a kormány határozatot hoz a visszaszolgáltatott épületekben működő közintézmények védelméről – közölte az MTI-vel Laczikó Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke, a restitúciós bizottság tagja.
Az államosított ingatlanokra vonatkozó, áprilisban elfogadott új jogorvoslati kerettörvény szerint a román állam a következő néhány évben visszaszolgáltatja a még tulajdonában lévő államosított ingatlanokat, majd négy év múlva, részletekben kezd ismét kárpótlást fizetni azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni. Ha a visszakapott épületet közintézmény használja, azt a tulajdonos tíz évig nem lakoltathatja ki. A haladékra igényt tartó intézmények listájáról kell még határozatot hoznia a kormánynak, erre vár a Batthyáneum esetében is a bizottság – magyarázta az államtitkár.
Markó Attila parlamenti képviselő, a restitúciós bizottság korábbi tagja az MTI érdeklődésére elmondta: eddig nem volt politikai akarat Romániában az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására, ezzel magyarázható, hogy az ANRP elnöke már évek óta nem hívta össze az illetékes testületet. A politikus úgy vélekedett, a visszaszolgáltatás újraindulása a jogorvoslati kerettörvény áprilisi elfogadásának tulajdonítható, ugyanakkor nem zárta ki, hogy az amerikai kongresszusi képviselők fellépésének is szerepe volt az ügyben.
Június 14-én az amerikai kongresszus húsz képviselője levélben kérte John Kerry külügyminisztert: erőteljesen lépjen fel a román kormánynál annak érdekében, hogy az állam maradéktalanul szolgáltassa vissza a magyar egyházak 1945 után elkobzott javait.
“Az erdélyi magyar történelmi egyházak 1700 ingatlant igényeltek vissza a román államtól, ezek közül eddig 1100 esetében született döntés. Mintegy ezer igénylést hagyott jóvá a bizottság, de ez nem jelenti azt, hogy az egyházak birtokba is vehettek minden épületet” – vázolta a helyzetet egy korábbi nyilatkozatában Markó Attila.
erdon.ro

Hírsaláta
MÉG HUSZONKILENC NAP BORBOLYNAK. Újabb 29 nappal meghosszabbították a hivatali munka tiltását Borboly Csaba számára. Péntek reggeli blogbejegyzésében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke arról írt:Marosvásárhelyen a Korrupcióellenes Ügyészségen azt közölték vele, hogy szombattól újabb 29 napos tiltás lép érvénybe hivatali feladatkörének gyakorlását illetően. Borboly emiatt nem lehetett jelen a pénteken Bálványoson Liviu Dragneával lezajlott megbeszélésen.
LESZEREPELT CRIN ANTONESCU. Miután nem jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte a bíróság Relu Fenechiu közlekedésügyi minisztert, Crin Antonescu hosszú percekig fejtegette az exminiszter erényeit, majd ama meggyőződésének adott hangot, hogy a bíróság Traian Băsescu és a sajtó nyomására ítélte el Fenechiut. A román sajtó egy része megdöbbent, hogy az ország második embere támadta az igazságszolgáltatást, mely a jogállam alapja. Viselkedése miatt sokan kétségbe vonják, hogy alkalmas lenne államfőnek. A bukaresti RTV tudni véli, hogy Fenechiu pénzelte Antonescu választási kampányát. DRAGNEA CSALÁSRA BUZDÍTOTT. Feljelentette a Korruopcióellenes Ügyészségen önmagát és Liviu Dragneát Valer Marian volt szocdem szenátor, mert az akkor még pártfőtitkári tisztségben dogozó és az 2012-es, Băsescu eltávolítása érdekében szervezett népszavazáson csalásra buzdította az ötvenszázalékos jelenlét elérése érdekében. Befeketíti Radu Stroe jelenlegi belügyminisztert, Victor Pontát és Ilie Sârbut is, akik a szenátor szerint tudtak a csalásról. (Gândul) MESTERKÉPZŐ A SAPIENTIÁN. Első alkalommal hirdetett felvételit mesterképző szakjaira a magyarországi támogatással működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE). Az egyetemi diplomával rendelkezők idéntől hét szakra jelentkezhetnek a Sapientia marosvásárhelyi és csíkszeredai karán. Dávid László rektor elmondta, az induló mesterképzések közül hatra már megkapta az akkreditációt az intézmény, a kommunikáció és közkapcsolatok szakot pedig várhatóan az őszi pótfelvételin indíthatják el. A négy marosvásárhelyi és három csíkszeredai szakra átlagosan 15 tandíjas és 15 tandíjmentes helyet hirdettek meg. A Sapientia EMTE intézményi akkreditálásáról szóló törvényt tavaly fogadta el a parlament: ezáltal vált lehetővé, hogy az egyetem államvizsgát szervezzen és mesterképzést indítson. MINISZTERELNÖKI SIKERLISTA. 2,2 százalékos gazdasági növekedés volt Romániában az év első negyedében a miniszterelnök bemutatott adatai szerint: leállt a pénzpazarlás a Hirdoelectrica és az Oltchim vállalatnál, az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóságnál és az Adóhivatalnál újraindultak a korábban leállított uniós operatív programok, megháromszorozódott az európai alapok lehívási aránya, elérve a 20 százalékot, 10 milliárd euró értékben szeretne befektetéseket idevonzani a kormány, és év végéig 50 ezer új munkahelyet teremtene a Stratégiai Befektetések és Állásteremtések Országos Terve értelmében. A Ponta-kormány stratégiája öt ágazatot érint: az energiát, az ásványkincseket, a mezőgazdaságot, az ipart és az infrastruktúrát. (Agerpres) MINT INGET, ÚGY VÁLTANAK PÁRTOT. Ebben a törvényhozási ciklusban igen megnőtt a pártváltó honatyák száma, 24 képviselő és 4 szenátor lépett át más pártba, tizennégy a függetlenek padsorát választotta. Legrosszabbul DD pártja jár: 68 képviselőjéből/szenátorából már csak ötven maradt – írja az Adevărul. VALLÁSOS NÉP. A vallási hovatartozásról nyilatkozó lakosság 0,2 százaléka mondta azt a 2011-es népszámláláson, hogy ateista, vagy nem tagja egyetlen felekezetnek sem, a válaszadók 86,5 százaléka ortodoxnak vallotta magát. 4,62 százalék, azaz 871 ezer fő mondta, hogy római katolikus, 3,19 százalék, azaz 601 ezer fő református. A népszámláláson 58 ezren unitáriusnak, 20 ezren evangélikusnak vallották magukat. A magyar történelmi egyházak híveinek aránya néhány százalékkal csökkent. A magukat izraelitáknak vallók száma tíz év alatt megfeleződött: 6200-ról 3500-ra. (Kolozsvári Rádió)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megkezdődött a restitúciós törvény alkalmazása
Megkezdődött az államosított ingatlanokra vonatkozó új jogorvoslati törvény alkalmazása, s annak alapján már megszülettek az első kárpótlási határozatok – jelentette be pénteken a miniszterelnök.
Victor Ponta az ingatlanvagyon-visszaszolgáltatási hatóságnál (ANRP) tett látogatása után közölte, hogy az áprilisban elfogadott jogszabály jelentősen visszaszorította a kárpótlásból hasznot húzó üzérek visszaéléseit, de a jelenség nem szűnt meg.
Példaként egy konkrét esetet ismertetett: egy 40 millió euróra felértékelt, államosított falusi ingatlan még lezáratlan ügyében egy végrehajtónak sikerült – hatodik próbálkozásra – olyan bíróságot találnia, amely elrendelte a 40 millió euró behajtását az ANRP-től. A kormányfő azt mondta, az illető bírót feljelentik a Korrupcióellenes Ügyészségen, és más esetekben sem nézik tétlenül a kárpótlások körüli törvénytelenségeket.
A miniszterelnök bejelentette: a pénzügyminisztérium keresi a módját annak, hogy megadóztassa azokat az üzéreket, akik megvették a visszaigénylési jogot az államosított ingatlanok tulajdonosaitól, majd – korrupt hivatalnokok segítségével – a vételár többszörösére rúgó kárpótlást hajtottak be a román államtól.
Ponta emlékezetett rá: az új jogszabály alapján csak a tulajdonosok és örökösök kaphatnak teljes kárpótlást; ha a tulajdonjogot üzérek vették meg tőlük, azoknak a megítélt kárpótlási összeg után 85 százalékos nyereségadót kell fizetniük.
A tárcaközi bizottság eddig öt esetben ítélt meg – az új jogszabály értelmében – pénz helyett kárpótlási pontokat a kommunizmus idején államosított ingatlanokért. A pontokat a kárpótolt személy állami tulajdonban lévő ingatlanok vásárlására használhatja fel, vagy megvárhatja, amíg azokat – 2017-től kezdődően, évenként legfeljebb 14 százalékos összeghatárig – az állam visszavásárolja. A kormány azért határozza meg pontokban és nem lejben a kárpótlást, hogy az évek múltán kifizetendő összeg ne jelenjen meg tartozásként az állami költségvetésben.
Ponta pénteken közölte: az ANRP-nél 80 ezer, a kommunizmus idején államosított ingatlan kárpótlási dossziéja vár még feldolgozásra.
Maszol.ro

Posztkommunista tulajdon-visszaszolgáltatás Romániában
A többi kelet-közép-európai diktatúrához hasonlóan, a II. világ- háborút követően Romániában is államosították az egyházi ingatlanok jelentős részét. Közvetlenül az 1989-es rendszerváltást követően a különböző vallásfelekezetek, közöttük az erdélyi magyar történelmi – a református, a római katolikus, az evangélikus és az unitárius – egyházak is azonnal bejelentették igényüket a tőlük jogtalanul elkobzott ingatlanokra. Egyházi levéltárainkban mintegy 3.000 gépelt oldalnyi kérést őrzünk a ’90-es évekből, melyeket egyházi elöljáróként Egyházkerületünk nevében, vagy más erdélyi magyar egyházak vezetőivel közösen a román államhatalom képviselőnek címeztünk, sürgetve jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanaink visszaszolgáltatását. Jogos kéréseinket válaszra sem méltatták. A román nyelvű kordokumentumok mellett több száz oldalnyi angol, francia és német nyelvű, külföldi politikusokhoz címzett és a nemzetközi közvéleményhez intézett tájékoztatást is találunk ugyanebben a tárgyban.
Többéves huzavona után, nemzetközi nyomásra a Román Parlament 2001-ben végül is elfogadta az 501-es számú restitúciós törvényt. Két érvényes törvény – az 501/2002-es és a 247/2005-ös – és azok számtalan végrehajtási határideje ellenére, 24 év elteltével (1989-2013) az erdélyi magyar történelmi egyházak jogos tulajdonaiknak azonban csupán mintegy 60 százalékát vehették birtokba, tulajdonképpeni használatukba pedig az ingatlanoknak mindössze 30 százaléka került.
Kimutatható, hogy a restitúciós folyamatban a román államhatalom ellenérdekelt, ennek következtében annak intenzitása csak külső politikai nyomással növelhető. 2005. május 23-án az amerikai képviselőház egyhangúlag megszavazta a romániai egyházi ingatlanok visszaadását sürgető, 191. számú határozatot. 2005. december 15-én – egy évvel Románia Európai Uniós csatlakozása előtt – a Romániáról szóló határozatának 21. cikkelyében az Európai Parlament annak szükségességét hangsúlyozta, hogy „gyorsítsák fel az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény gyakorlatba ültetését”.
Az idézett EP-határozat világosan rámutatott a romániai jogrendszer – ezen a téren is megmutatkozó – legszembeszökőbb hiányosságára: Romániában csak hosszas késedelemmel, vagy éppenséggel egyáltalán nem ültetik gyakorlatba azokat a törvényeket, amelyeket az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok nyomására hoztak meg.
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának elmaradása hátrányosan érinti a romániai kisebbségi egyházakat, főként a román görög katolikus egyházat, illetve a erdélyi magyar történelmi egyházakat. 1948-ban a kommunista Románia a görög katolikus vallást betiltotta, ingóságait pedig az ortodox egyháznak adta. Az 1989 után újból törvényesített Görög Katolikus Egyház mind ez ideig javainak csupán a töredékét kapta vissza. A római katolikus Premontrei Szerzetesrendnek számos olyan ingatlanja van, melynek tulajdonjogát a rend bizonyítani tudja ugyan, ám mindeddig ezeket a jogilag megtámadhatatlan bizonyítékokat a Különleges Restitúciós Bizottság sorozatosan figyelmen kívül hagyja.
2012. november 19-én dr. Lomnici Zoltán, magyar állampolgár, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának volt elnöke, Erdélyi Géza, szlovák állampolgár, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház volt püspöke, és Sándor Krisztina, román és magyar állampolgár, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke arra kérte az Európai Parlament Petíciós Bizottságát, hogy tűzze napirendjére a romániai egyházi ingatlanok, köztük is a Református Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügyét és vizsgálja meg, hogy a román államnak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására, illetve a Mikó Kollégium visszaállamosítására vonatkozó intézkedései az Európai Unió jogrendszerével összeegyeztethetők-e. Beadványukban azt is kérték, az Európai Parlament szólítsa fel Romániát, hogy az Unióhoz való csatlakozáskor vállalt kötelezettségeit az egyházi ingatlanok tekintetében is tartsa be, és a már visszaadott jogos egyházi tulajdonokat jog szerinti tulajdonosaiktól ne vegye vissza.
A Petíciós Bizottság elnöke, Erminia Mazzoni asszony 1656/2012. számon iktatott válaszában arról tájékoztatta az aláírókat, hogy „megvizsgálták” a Petíciót, és azt az Európai Parlament eljárási szabályzata szerint „elfogadhatónak” nyilvánították, mivel annak tárgya az EU tevékenységi körébe tartozik. Az ügyet jogilag „megvizsgálták” és „lezárták” – olvassuk az elnökasszony átiratában, melyből csak éppen arra nem találunk magyarázatot, hogy az EP, illetve a PETI-bizottság a román állam nyilvánvaló jogtiprásait ilyen ignoráns módon miért söpri szőnyeg alá... A romániai egyházak jogos igényét, illetőleg a román állam jogtiprásait viszont nem illene kitérő válaszok formájában a szőnyeg alá söpörni az Európai Parlamentben. 2013. június 14-én az amerikai kongresszus húsz képviselője levélben kérte John Kerry külügyminisztert, hogy erőteljesen lépjen fel a román kormánynál annak érdekében, hogy az állam maradéktalanul szolgáltassa vissza a romániai egyházak 1945 után elkobzott javait. A külső nyomás ismét eredményt hozott: az amerikai diplomácia jóvoltából, több éves szünet után, folyó év júliusában újabb államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról döntött a román restitúciós bizottság. Amint a jó példa bizonyítja: ezért volna lényeges, hogy az Európai Parlament is következetes álláspontot képviseljen a romániai egyházak jogos tulajdonának visszaszolgáltatását illetően.
A romániai egyházak nem csupán részjogokat igényelnek, hanem a restitutio in integrum elve alapján követelik a visszaszolgáltatási folyamat felgyorsítását és lezárását. Joggal várható el, hogy Románia maradéktalanul teljesítse az uniós csatlakozásakor vállalt kötelezettségeit, az EU részéről pedig szintén elvárjuk az ország monitorizálásának folytatását.
Tőkés László
Erdély.ma

.
Újabb egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról döntött az Országos Restitúciós Bizottság
2013. október 1-én ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. A bizottság alelnöke Laczikó Enikő Katalin, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára, az ülés eseményeiről beszámolva elmondta, hogy a bizottság újabb döntéseket hozott több egyházi ingatlan visszaszolgáltatását illetően.
„Az Országos Restitúciós Bizottság 30 napon belül, a döntések alapján megszerkeszti a visszaszolgáltatásra vonatkozó határozatokat, amelyeket majd az illetékes állami szerveknek, valamint az érintett települések polgármesteri hivatalainak, illetve parókiáinak hivatalosan szétküldenek” – nyilatkozta az államtitkár, majd hozzátette: a bizottsági ülés alkalmával összesen 34 egyházi ingatlan visszaszolgáltatási kérelméről született döntés.
A tegnapi ülésen négy természetbeni visszaszolgáltatásról született döntés, egy Orthodox egyház, egy Erdélyi Refomátus Egyházkerület, egy Római Katolikus Érsekség és egy Unitárius egyház kérelme alapján. Ugyanakkor három kártérítési döntés is született, két római katolikus és egy református tulajdont illetően.
Erdély.ma

Mikó-ügy: visszakerül a per a ploiesti táblabíróságra
Visszakerül a ploiesti táblabírósághoz az úgynevezett Mikó-ügy, miután a román legfelső bíróság elhárította illetékességét a csütörtöki fellebbviteli tárgyaláson – derült ki a bíróság honlapján pénteken közzétett bejegyzésből.
Első fokon a bíróság megsemmisítette a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium református egyháznak való visszaadásáról szóló határozatot és visszaélésért börtönbüntetést szabott ki a restitúciós bizottság tagjaira.
Miután a vádlottak, az egyház és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is fellebbezett, a másodfokú tárgyalás tavaly a ploiesti táblabíróságon kezdődött, amely azért utalta a legfelső bíróságra az ügyet, mert decemberben az egyik vádlottat, Markó Attilát parlamenti képviselővé választották.
A legfelső bíróság fél év után, az ítélethirdetés előtt vizsgálta meg illetékességét, és úgy döntött, nem rá tartozik az ügy.
MTI
Erdély.ma

Visszautalják a pert (Váratlan fordulat a Mikó-ügyben)
Nem született ítélet tegnap a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatási perében: a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék tegnap úgy határozott, hogy a döntésben nem illetékes, ezért az ügy várhatóan visszakerül a ploieşti-i táblabíróságra, ahol idén aligha tűzik már napirendre.
A váratlan fordulat az ügyvédeket és az ügyészeket is meglepte, hiszen korábban már két tárgyalásra is sor került ezen a bíróságon – ezeken elutasították a magyar vádlottak által benyújtott újabb bizonyítékok elfogadását, illetve a megnevezett tanúk meghallgatását –, de az illetékesség eddig nem jött szóba. A per azért került a legfelsőbb törvényszékre, mert az egykori restitúciós bizottság egyik tagját, Markó Attilát tavaly decemberben képviselővé választották, és a parlament tagjairól csak ezen a fórumon ítélkezhetnek; most azonban a bírói testület arra hivatkozott, hogy „a feltételezett bűncselekmény” idején a vádlott még nem volt képviselő – közölte egybehangzóan a per két ügyvédje, Kapcza Mikolt és Eugen Iordăchescu, akik arra készültek, hogy ezúttal lezárul az ügy. A tegnapi tárgyaláson a buzăui bíróság által 2012-ben alapfokon háromévi börtönre ítélt vádlottak közül csak a nyugdíjas Silviu Clim jelent meg, Marosán Tamás volt egyházkerületi jogász Magyarországon, Markó Attila pedig Strasbourgban várta a végleges ítéletet; a teremben azonban több megfigyelő, köztük az amerikai nagykövetség küldöttje is ott volt. Az illetékesség elutasítását a háromtagú bírói testület azzal indokolta, hogy korábban az úgynevezett labdarúgó-átigazolási perben adócsalással, sikkasztással és korrupcióval vádolt George Neţoiu ügyét is visszautalták a bukaresti táblabíróságnak, mert ő is később lett képviselő. – Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy miért az utolsó és nem az első tárgyaláson mondta ki illetéktelenségét a legfelsőbb bíróság, hiszen az a kívánatos, hogy ezen a szinten a törvény előírásait nagyon pontosan kövessék, de ha már így van, akkor Ploieşti-en kell folytatni a harcot. Ezt a fordulatot lehet sokféleképpen magyarázni, és úgy tűnik, hogy ezeknek az ártatlanul meghurcolt embereknek folytatódik a kálváriájuk, de amúgy nincs jelentősége annak, hogy hol születik meg a döntés, ami csakis felmentő ítélet lehet, ha olyan országban élünk, ahol a jogot tisztelik. Ami ugyanis Buzăuban történt, az durva igazságszolgáltatási tévedés volt – nyilatkozta lapunknak Eugen Iordăchescu, aki szerint a táblabíróságon nem húzódhat sokáig a per. Becslésekre nem vállalkozott, azt azonban leszögezte, hogy az ítélet végleges lesz. − A tegnapi fordulat annak a jele, hogy Romániában semmi sem működik úgy, ahogy kellene: ez nem egy normális per egy normális országban – jelentette ki Markó Attila, aki úgy véli, hogy a legmagasabb igazságszolgáltatási fórumon egyszerűen nem mertek dönteni ebben az egyik részről kényelmetlen, másik oldalról népszerűtlen ügyben. „A buzăui döntés is púp a hátukon, tehát a következő időben folytatódik a hideg- és idegháború, de megyünk előre” – tette hozzá. A háromszéki képviselő szeretné, ha mielőbb véget érne a Mikó-per, azt azonban a ploieşti-i táblabíróságon is kérni fogják, hogy ismerjék el bizonyítékaikat – köztük a brassói táblabíróságnak az egyház tulajdonjogát elismerő ítéletét, amit a legfelsőbb törvényszék nem kívánt az iratcsomóhoz csatolni –, és hallgassák meg tanúikat. Markó Attila továbbra is hisz abban, hogy az igazság ki fog derülni, és nyilvánosan is megköszönte az egyház, a közösség, a nagyvilág, az amerikai és a magyar diplomácia odafigyelését, az imára való felszólítást. A Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatását megsemmisítő és a visszaszolgáltatási bizottság tagjait szabadságvesztéssel sújtó pert az iskola egykori tanári lakásait megvásároló bérlők feljelentése nyomán 2010-ben indította az Országos Korrupcióellenes Ügyészség. Az alapfokon eljáró bíróság azzal indokolta ítéletét, hogy a kollégium épületegyüttesét eredetileg nem az egyház pénzéből, hanem közadakozásból építették, így a restitúciós bizottság visszaélést követett el, amikor az egyháznak adta az ingatlant.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Felülvizsgált restitúció
Ellenzik a parlamenti restitúciós vizsgálóbizottság létrehozását az egyházak is. Victor Ponta miniszterelnök bejelentette, hogy parlamenti bizottságot hoznak létre az erdélyi visszaszolgáltatási folyamat visszamenőleges felülvizsgálásáért.
A restitúciós folyamat elakadásának az erdélyi történelmi magyar egyházak a legnagyobb kárvallottjai. 23 évvel a rendszerváltás után még mindig csak az ingatlanok kétharmada, mintegy 1000 ingatlan került vissza jogos tulajdonosához, ám a további peres ügyek miatt, ennek csak töredékét vehették birtokba az egyházak. Vezetői szerint továbbra is szándékos a hátráltatás és időhúzás. Hogy történik meg, hogy ma is eltűnnek bizonyító papírok? Hogy ma találunk valamit a telekkönyvi hivatalban, aztán holnap eltűnik. Aztán bizonyos papírokat, bizonyító szövegeket egyszerűen csak átfogalmaznak, átírnak, és úgy értelmeznek, ahogy akarnak? Vagy olyan intézmények, amelyeket még a kommunista rendszer is elfogadott, mint jogi intézmények, egyházi jogi intézmények, azokat ma elfogadják, elismerik, másnap pedig már nem – panaszolta Böcskei László, nagyváradi római katolikus püspök. A püspök szerint minden visszaszolgáltatás törvényesen zajlott, ezért a miniszterelnök mostani lépését barátságtalannak és felháborítónak tartja. Egy ilyen bizottság felállítása hiteltelenné teszi a Restitúciós Bizottság munkáját, de megkérdőjelezi a jogállamiságot is.
Most eljutni oda, hogy elkezdünk azon gondolkodni, hogy ők rosszul végezték a munkájukat ez egy kritika, ironikus kritika, amiben ezeknek az embereknek a becsületét lehet megkérdőjelezni, Romániában az erkölcsnek a kérdését lehet feltenni. Én egyetlen egy olyan kétes kérdéssel sem találkoztam egyházunkon belül, amelyért most esetleg aggodalmaskodni kellene – magyarázta Csűry István királyhágómelléki református püspök.
Az RMDSZ elsők között tiltakozott a miniszterelnök kijelentését követően. Az erdélyi magyarság és a történelmi egyházak elképzelhetőnek tartják, hogy az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok fórumaihoz forduljanak segítségért a romániai visszarendeződés megállítására. Villányi Zoltán, Balla Tünde
erdely.tv
Erdély.ma

Újabb ingatlant szolgáltattak vissza a Református Egyháznak
Újabb ingatlan szolgáltatott vissza az Országos Restitúciós Bizottság a Református Egyháznak, a december 11-én tartott bizottsági ülésén. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség továbbra is szorgalmazza az elkobzott egyházi javak mielőbbi visszaszolgáltatását és elítél minden olyan folyamatot, amely megnehezíti és lassítja a jogtalanul eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatását.
Idén harmadik és egyben utolsó ülésén a Bizottság a Zilahi Református Egyházmegyéhez tartozó kusalyi elemi iskola épületének természetbeni visszaszolgáltatásáról döntött. Az üléséről Laczikó Enikő államtitkár, az Etnikumközi Hivatal vezetője, egyben az Országos Restitúciós Bizottság alelnöke tájékoztatott. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 23 éve a restitutio in integrum elvét vallja. Elfogadhatatlan, hogy a visszaszolgáltatás folyamata ennyire lassan és hiányosan működjön. A kommunizmus idején elkobzott egyházai javak visszaszolgáltatásáról döntő bizottság feladata felülvizsgálni a kérelmeket, valamint ezen kérelmek mentén a döntések meghozatala, de jelen pillanatban a döntés folyamata nagyon lassan működik” – mutatott rá az államtitkár.
Továbbá a kusalyi ingatlan egyik részére, amelyik természetben nem volt visszaadható, a bizottság kárpótlási döntést hozott. Hasonlóan kártérítési döntés született a református egyháztól elkobzott magyarkeceli telekre, valamint a Minorita rend által visszaigényelt kézdivásárhelyi ingatlan esetében, illetve néhány ortodox és görög-katolikus ügyben.
RMDSZ közlemény
Erdély.ma

Hírsaláta
POLITIKAI OBSZCENITÁSNAK nevezte Andrei Pleşu filozófus Lucian Bolcaş alkotmánybíróvá való kinevezését, s azok arculcsapásának, akik adnak még valamit az emberi jogokra. Minden bizonnyal sokan emlékeznek még arra, amikor Bolcaş Vadim Tudor jobbkezeként helyeselte, néha túl is licitálta annak minden idegengyűlölő, zsidóellenes, rasszista, többpártrendszer-ellenes, szekuspártoló, a romániai közélet személyiségei ellen megfogalmazott útszéli kijelentéseit.
Menet közben Bolcaş faképnél hagyta ugyan a nagyromán pártvezért, de elveit nem vetkőzte le. Az a tény, hogy Victor Ponta – akiben castróista-guevarista és maoista nosztalgiák élnek – kitart Bolcaş jelölése mellett, etikátlanságát bizonyítja. A nemzetközi sajtó sem hallgat e botrányos kinevezésről, a Der Spiegel a szocliberális Románia huligán, zsidóellenes támadásáról értekezik, ahol a dolgok elszabadultak, Ponta e tekintetben tanúsított kitartása ördögi – írja a lap –, oly mélyre süllyedt a törvénytelenségek és obszcenitások mocsarában, hogy belefulladhat. (Evenimentul zilei)
VAN ITT PÉNZ BŐVEN. 5,6 milliárd lejt költ év végi juttatásokra a Ponta-kabinet. A Ziarul Financiar szerint ez az összeg a GDP 0,9 százalékát teszi ki, de az ország ekkora pluszkiadásokkal sem lépi túl a költségvetési hiánycélt. Novemberben ugyanis 1,6 százalékos volt az államháztartási hiány, de a Ponta-kabinet és a Nemzetközi Valutaalap abban állapodott meg, év végére ez a deficit elérheti a 2,5 százalékot. A lap kimutatása szerint 2008 óta minden évben tízszer nagyobb volt a kormány kiadása decemberben, mint más hónapokban, ami természetellenes, és arra utal, hogy év közben nem jól gazdálkodott. Aggodalomra ad okot, hogy a megmaradt forrásokat nem oda irányítják, ahol valóban indokolt lenne.
LEMONDANAK GIGELRŐL? Nem nevezi ki kulturális miniszternek a kormányfő a liberálisok jelöltjét, Gigel Ştirbu képviselőt. Ezt az információt maga a jelölt osztotta meg a Szociáldemokrata Párt egyik alelnökével. Ştirbu jelöléséről pénteken döntött a liberális párt vezetősége, de a poszt várományosa bírálatok kereszttüzébe került. Jelöléséről arrogánsan azt mondta: nem kell két Nobel-díj ahhoz, hogy a minisztériumot vezesse. A román sajtó emlékeztetett arra, hogy Ştirbu korábban olyan törvénymódosítást kezdeményezett, amely bocsánatos bűnnek tekintené a „balesetszerűen” elkövetett plágiumot. Victor Ponta miniszterelnök szombat este a Mediafaxnak azt mondta: hétfőn tárgyal a jelölttel, és utána dönt az esetleges kinevezéséről.
LASSÚ RESTITUTIO IN INTEGRUM. December 11-én tartott bizottsági ülésén újabb ingatlant szolgáltatott vissza az Országos Restitúciós Bizottság a református egyháznak. Idén harmadik és egyben utolsó ülésén a bizottság a Zilahi Református Egyházmegyéhez tartozó kusalyi elemi iskola épületének természetbeni visszaszolgáltatásáról döntött. Az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a visszaszolgáltatás folyamata ennyire lassan és hiányosan működjön. (RMDSZ-tájékoztató)
ÖTVENLEJES BELÉPŐ. A kormány 20-ról 50 lejre növelné a kaszinókba való belépési díjat – írja a Mediafax. A döntés azért született, mert a szerencsejátékokból szerzett nyereségek nehézkes nyomon követése miatt egy kormányrendelet-tervezet szerint el fogják törölni azt a 25 százalékos adókulcsot, amely a játékautomaták, a sport- és egyéb fogadások, online játékok, valamint a kaszinójátékok nyereményeire vonatkozik.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)