A napokban előbb az SZDSZ-es Kóka János, majd maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a kormány nem támogatja az erdélyi magyarság autonómiaköveteléseit, mert „ez egy ország számára egy szomszédos állam politikai igényeként értelmezhető”. Hozzátette, hogy mindenfajta autonómia követelést „össze kell egyeztetni a nemzeti szuverenitás szempontjával”. A magyar kormányfő felhívta a figyelmet arra is, hogy sokak számára „az autonómia az elszakadási törekvések előszobáját jelenti”. – Ha az osztrák kormány így viszonyult volna a dél-tiroliak autonómiaigényéhez, soha nem kapták volna meg azt. Gyurcsányék a szocialista együttműködés oltárán feláldozták – ki tudja már hányadszorra – a külhoni magyarságot. /Román Győző: Gyurcsány, a sírásó. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 5./

A Benes-dekrétumok újbóli és egyhangú megerősítése Szlovákiában nem meglepő. A közelmúlt szlovákiai eseményei alaposan felkészíthettek egy hasonló fejleményre – nem történt más, mint a felvidéki magyarok elleni barátságtalan lépések hivatalos keretben történő szentesítése. Az utcai atrocitások – lásd a Malina Hedvig-ügyet – fölötti, alvilági módszereket idéző hatósági maszatolás vagy a Selye János Egyetem elleni készülő agresszió beleillik abba, amit a Benes-dekrétumok szellemi öröksége határoz meg. A legrosszabb kommunista és fasiszta hagyományokat egyesítő dokumentumcsomag aktualizálása puszta provokációnak lenne tekinthető, amennyiben nem tartalmazna máig érvényesíthető kitételeket. Mi jöhet ezután: a magyarok és németek állampolgárságuktól való megfosztása, kitoloncolása, vagyonuk újbóli elkobzása? – mert a dekrétumok erre elvileg ma is lehetőséget teremtenek az EU-tag Szlovákiában. Milyen felháborodás kísérte Jörg Haiderék részvételét az osztrák kormánykoalícióban. Ha van ma ország, amelyet az európai közösségnek kötelezően teljes kiközösítéssel kell sújtania, az Szlovákia – az az ország, amelyben valóban létezik –államilag támogatott – a fasizálódás veszélye. Ebben a folyamatban pedig a szokott külpolitikai szemérmességével leszámolni kénytelen Magyarországnak, a magyar kormánynak élen kell járnia, írta a lap munkatársa, Papp Attila Zsolt. /Papp Attila Zsolt: A határon túl. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Aradon a református parókia imatermében tartott előadást dr. Marjanucz László történész, szegedi egyetemi tanár Nemzetiségek térnyerése Magyarországon a török kiűzése után címmel. A XV. század második felének körülbelül 85%-ban magyarok lakta Magyarországában csökkent az államformáló nemzetiség a XVIII. század elejére mindössze alig több mint 20%-ra, majd növekedett II. József idejére 34%-ra. Az előadás végén kitekintett a XIX. század nemzetiségi problematikájára, az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc ez irányú politikájára is. Nem esett szó az osztrák kormányzat célirányos felekezeti telepítéseiről sem (az elnéptelenedett Alföldre pl. “megbízható” katolikusokat telepítettek), valamint ennek ellenreakciójáról, a főleg arisztokrata irányítású magyar nemzetiségű protestáns telepítésről sem (lásd Körösköz). /Lehoczky Attila: Anyanemzet és nemzetiségek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./

Milyen jövőt akarnak a magyarok? (ülésezett a diaszpóratanács)
Orbán Viktor szerint a következő parlamenti választás elsődlegesen nem arról szól, hogy melyik pártra, hanem hogy milyen jövőre szavaznak a választók.
A magyar miniszterelnök a Magyar Diaszpóra Tanács VII. plenáris ülésén Budapesten a Várkert Bazárban beszélt erről.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök arról számolt be: töretlen lendülettel folytatódnak a diaszpóra támogatását célzó programok, és megvan az egymilliomodik új magyar állampolgár.
„Meg akarjuk-e védeni mindazt, amit elértünk, Magyarországot továbbra is nem bevándorlóországként akarjuk-e látni, vagy pedig beadjuk a derekunkat, elfogadjuk azt, amit diktálnak, szabad nemzetből ismét alávetett nemzetté válunk, és elfogadjuk, hogy bennünket mások (…) olyan bevándorlóországgá fognak átalakítani, amely a nemzeti kultúrájára és a keresztény hagyományaira nem épít” – mondta a 2018-as választásról a magyar kormányfő. Szerinte ezért a jövő évi voksolásnak van egy, a pártokon messze túlmutató dimenziója és történelmi távlata is.
A bevándorlásról úgy fogalmazott: az európai egyesült államokat létrehozni szándékozó erők akadálynak tekintik a nemzeteket és a keresztény tradíciót, ezért szándékosan szállítják Európába az idegen kultúrákból érkező, sok esetben sajnálatra joggal igényt tartó tömegeket. Szavai szerint Európa ma két részből áll: a bevándorlóországokból, és azokból, amelyek nem azok és nem is akarnak azzá válni. Az EU jövője pedig e két csoport együttélésének feltételrendszerétől függ – fűzte hozzá, kijelentve: a magyarok nem akarják, hogy országuk bevándorlóországgá váljon. A határvédelemről hangsúlyozta: amikor Magyarország védi határait és ragaszkodik szuverenitásához, akkor Európát és a nyugati kultúrát is védi.
Donald Trump amerikai elnök America first (Amerika az első) jelszavára utalva Orbán Viktor úgy fogalmazott: Trump elnök politikáját követik abban a tekintetben, hogy Hungary first. Üdvözölte a közelmúltbeli osztrák választás eredményét is, mert annak nyomán a legfontosabb európai kérdésekben a magyar és a hamarosan hivatalba lévő osztrák kormány könnyedén pendülhet majd egy húron. Az új ukrán oktatási törvényre kitérve azt mondta, szomorú történetről van szó, nehéz úgy együttműködni egy országgal, hogy közben az ott élő nemzettársainkat nyilvánvaló diszkriminációval sújtják. A magyar külpolitikát úgy összegezte: „Egyetlen meghatározó országgal sincsenek konfliktusaink. Magyarország arra törekszik, hogy jó anyaország legyen, vagyis minden magyar otthona lehessen.” Felhívta a figyelmet: több mint egymillióan kérelmezték a magyar állampolgárságot, és ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy az egymilliomodik magyar visszahonosított állampolgár éppen december 5-én – a kettős állampolgárságról tartott 2004-es népszavazás évfordulóján – tehet majd esküt.
A Magyar Diaszpóra Tanács ülése közben tartott sajtótájékoztatón Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes közölte: növekvő költségvetéssel folytatódik a Kőrösi Csoma Sándor-program. Idén 115 fiatal utazott a diaszpóra magyarságához, 150 tagszervezet fogadja őket. Értékelése szerint ez az egyik legsikeresebb program. Folytatódik a Mikes Kelemen-program is, amelynek célja a diaszpóra hagyatékának összegyűjtése. Ennek érdekében 15 magasan képzett levéltárost, muzeológust küldtek ki, és eddig 35 ezer kötet érkezett, a legértékesebb darabok az Országos Széchényi Könyvtárba kerülnek, a többit például kárpátaljai iskolákba juttatják el. A Rákóczi Szövetségen keresztül biztosították, hogy 2500 diaszpórában élő fiatal jöhetett tanulni, kapcsolatot építeni az anyaországgal. Semjén Zsolt forradalmi újításnak tartja, hogy a babakötvényt, az anyasági támogatást kiterjesztik a világon bárhol élő magyarra.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár rámutatott: a diaszpóratanács ülésére 111 szervezetet hívtak meg a világ minden tájáról, végül 91-en képviseltették magukat.
Minden magyar felelős minden magyarért
A Magyar Diaszpóra Tanács ülésén elfogadott zárónyilatkozatban a magyar szervezetek szolidaritásukat fejezik ki az új ukrán oktatási törvény alapján jogsértést szenvedő kárpátaljai magyarsággal és a működésében korlátozott marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium oktatóival és tanulóival. A tanács tagjai sikeresnek ítélik az egyszerűsített honosítás és az állampolgárság-megállapítás eddigi folyamatát, és bizakodóak, hogy még az idei évben leteheti az esküt az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár.
Közös érdeknek tartják, hogy a diaszpóra tagjai magyar állampolgárságukkal, illetve európai uniós polgárságukkal élve aláírásukkal támogassák és népszerűsítsék a Minority SafePack – Egymillió aláírás a sokszínű Európáért elnevezésű európai polgári kezdeményezést, amely arra kéri az Európai Uniót, hogy javítsa az őshonos nemzeti kisebbségekhez tartozók védelmét. Elkötelezettek a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok választási regisztrációjának és a jövő évi országgyűlési választásokon való részvételének népszerűsítése mellett. „A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai azon meggyőződésüknek adnak hangot, hogy minden magyar felelős minden magyarért, ezért arra buzdítják a külhoni magyarságot, hogy éljen alkotmányos jogaival, és vegyen részt a 2018-as országgyűlési választásokon, így is védve az együtt elért közös eredményeket” – olvasható a zárónyilatkozatban. Erdély.ma