Ünnepeltek tegnap a váradi románok
Tegnap ünnepelte és ünnepeltette a helyhatóság Nagyvárad napját. Délelőtt meg is telt színültig a városháza díszterme. (Mint ismeretes, a Szent László király által alapított Várad lakosságát mindmáig egyharmad részben kitevő magyar közösség feje fölött 1992-ben hozott politikai döntés nyomán a hatalom minden évben október 12-én ünnepli és ünnepelteti a Város Napját. Teszi ezt annak ürügyén, hogy 1918-ban ezen a napon fogalmazták meg a román szabadkőművesek egy magyar országgyűlési képviselő, Aurel Lazăr váradi lakásán a magyarországi románság önrendelkezését és kollektív jogait követelő proklamációt, amit a román történetírás később függetlenségi nyilatkozatnak állított be, holott abban az erdélyi románok ugyanazt az önrendelkezést követelték csupán, amit az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen mondtak ki és ígértek meg minden más együtt élő nemzetiségnek, de végül mind a mai napig nem adtak meg nekik. Ugyancsak ezen a napon vonultak be 1944-ben a szovjet és a román csapatok a városba, úgymond felszabadítva azt.). A díszülésen a helyi tanács tagjai (beleértve az RMDSZ-eseket is), az önkormányzati intézmények illusztrisai és ünneplőbe öltözött szürke eminenciásai, valamint az állami hatóságok, így a katonaság és rendőrség küldöttei is részt vettek. Románia himnusza után boldog „születésnapot” kívánt a városnak Ionel Vila jegyző, majd Ilie Bolojan polgármester mondott beszédet. A többi mellett arra buzdította hallgatóságát, hogy tiszteljék azokat, akik tettek is Váradért. Kiemelte merészségüket, mellyel a közösség érdekében hozták meg döntéseiket. Az ünnepi hangulat és a román nacionalista érzelmek fokozása gyanánt történészi dolgozatokat olvastak fel ezután. Cornelia Românaşu, az Aurel Lazăr Emlékmúzeum alkalmazottja az Erdély történetében sorsdöntő 1918-as évről értekezett, majd a Nagyváradi Egyetem tanára, Gabriel Moisa történész ’44 őszéről. Később azokat a váradi diákokat jutalmazták, akik a múlt tanévben dobogós helyezéseket értek el országos tantárgyversenyeken, valamint felkészítő tanáraikat is. A tanulók és oktatóik az oklevélen kívül könyvjutalomban, mi több, háromnapos kirándulásban részesültek. A díjazottak között amúgy voltak magyar diákok és tanárok is. A díszteremből az előtte lévő folyosóra vonult a tömeg, ahol alkalmi kiállítást rendeztek be a 19-20. század fordulóján készült fotográfiákból. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Jelentős szerepet szánnak a kutatásnak
A múzeum kiadójának gondozásában nemrég megjelent évkönyveket, köteteteket mutatták be kedden délelőtt maguk a szerzők, a Körösvidéki Múzeum Napjai rendezvénysorozat második napján.
Míg tíz évvel ezelőtt a kutatás még nem számított fontos tevékenységüknek, újabban az egyik prioritásuk, tudatta Dr. Aurel Chiriac múzeumigazgató tegnap, az Aurel Lazărmúzeumban szervezett könyvbemutatón. Mint elhangzott, jelenleg nem létezik a Körösvidéki Múzeum alkalmazásában egyetlen muzeológus, kutató sem, akinek legalább egy kötete ne jelent volna meg. A tegnapi rendezvényen a múzeum munkatársai, szimpatizánsai közreműködésével készült, illetve az általuk írt, a tavalyi év folyamán megjelent köteteket mutatták be.
Crisia, Nymphaea
Dr. Gabriel Moisa történész a Körösvidéki Múzeum által kiadott, Crisia című évkönyv tavalyi számáról szólt. Az évkönyv még a nyolcvanas években is megjelent, amikor a történelmi könyvek kiadása gyakorlatilag szünetelt – igaz, ebben a periódusban a másik két évkönyvvel egybeolvasztva, egyetlen kiadványként. Jelenleg a 45. számnál tartanak. Az évkönyv szerkesztőségi titkára egyebek mellett kiemelte Răzvan Mihai Neagu írását az erdélyi, nagyváradi és csanádi római katolikus bíborosokról, továbbá Tiberiu Alexandru Ciorba, a múzeum fiatal munkatársának írását Becket Szent Tamás kultuszáról.
Dr. Venczel Márton természettudományi szakíró, A Körösvidéki Múzeum munkatársa a Nymphaea évkönyv felelős szerkesztője a tavaly megjelent kiadványt mutatta be, mely a 42. számához ért el. A kiadvány paleontológiai témájú munkáját Posmoşanu Erika, a múzeum munkatársa írta a Felsőlugason talált cápa kövületekről, hangzott el. Az angol nyelven megjelent évkönyv zoológiai, geológiai, botanikai tudományos dolgozatokat is tartalmaz. A szerzők között szerepel Iancu Orăşanu, Vasile Maxim Danciu, Dorina Golban, Domokos Tamás.
Életrajzi kötetek
A későbbiekben Gabriel Moisa a Vaskohon született bankigazgató, Nicolae Coroiuéletét bemutató, általa írt kötetről szólt, Vasile Todincă az Antoniu Popp íróról, költőről, újság szerkesztőről szóló életrajzi kötetét mutatta be, majd Tiberiu Alexandru Ciorba szólt arról a Silviu Sanával közösen írt könyvéről, mely Valeriu Traian Frenţiu görög katolikus püspök életének főbb aspektusait tartalmazza. Végül Aurel Chiriac a múzeum művészeti kiadványait mutatta be.
Amint a rendezvény végén a múzeum igazgatója elmondta, örül annak, hogy a múzeum kiadója dinamikus és aktív, s miután új székhelyükre költöznek, az egyik prioritásuk lesz az, hogy minél több katalógust hozzanak létre. „Vagyonunkat tekintve az ország ötödik múzeuma vagyunk, s ha nem is tudunk mindent kiállítani, legalább a lehető legtöbb, tulajdonunkban lévő tárgyról szeretnénk információt nyújtani a látogatóknak”- mondta.
Neumann Andrea
erdon.ro