Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Árvalányhaj Néptánccsoport (Bálványosváralja)
4 tétel
2009. július 13.
Az idén tavasszal létesült Pro Gyalu Egyesület hagyományőrzés céljából először szervezett ifjúsági néptánctalálkozót július 11-én. Az egyesület elnöke, Imre Lenke elmondta: ezentúl minden évben meg szeretnék rendezni az ifjúsági néptánctalálkozót. Ezúttal a tordaszentlászlói Hagyományőrzők, a bálványosváraljai Árvalányhaj, a kőrösfői néptánccsoport, a helybéli román néptánccsoport mondott igent a szervezők felkérésére. A házigazda a felnőtt táncosokat tömörítő gyalui Tulipántos néptánccsoport volt, fellépett a gyerektánccsoport, az Apró Tulipántos is. A Tulipántos-csoportokat Török-Csingó Adorján készítette fel, aki tavaly ősztől foglalkozik a táncosokkal. /N. -H. D. : Ifjúsági néptánctalálkozó Gyaluban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
2009. október 20.
Hagyományos Arany János-napokra várják az érdeklődőket október 24–25-én Szilágynagyfaluba. Október 24-én a református templomban, igét hirdet Kurta Tőtős Szabolcs dobrai lelkipásztor. Ezt követően Csepei Mária magyartanár Kazinczy, a nyelvújító című előadása hangzik el, majd megkoszorúzzák Arany János mellszobrát. Délután kezdődik az iskolások Arany és Kazinczy, a nyelvújítók című nyelvművelő vetélkedője. Szilágysági táncokat ad elő az Árvalányhaj és Ricsaj néptánccsoport. Az iskolások előadják Benedek Elek: Bedőné beszél című elbeszélésének színpadi változatát. Másnap elhangzik dr. Kozma Zsolt nyugalmazott teológiai professzor előadása Kálvin, a reformátor címmel, valamint Zuh Imre, a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatójának előadása Arany János és a kálvinista szemlélet címmel. /Szilágynagyfalu. Meghívó Arany-napokra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2013. szeptember 10.
Tájház, új iskola, vármaradványok
Bálványosváralja ünneptől a hétköznapokig
Nagyközség Déstől 18 kilométerre keletre – a falu felett magasodó hegy csúcsán a nyár folyamán fiatal régészek ráleltek a már 13. században említett Bálványos-Vár maradványaira, nem kis örömöt szerezve a hagyományőrző helybelieknek, akik nemcsak a legendákat, hanem évről évre eddig még nem ismert népdalokat tanulnak meg és énekelnek el ünnepi alkalmakkor. Muresan Ildikó polgármester és Czira Mária alpolgármester már öt éve vezetik a község mindennapjait. Fellengzősnek tűnhet, de ha lehetne kikiabálnám: dolgoznak példásan sok-sok diplomáciával, a kis és nagy gondokra egyforma odafigyeléssel, az emberek felé empátiával, nemcsak kigondolva a teendőket, hanem vállvetve reggeltől késő estig kivéve részüket a munkából. Fényképeket mutatnak az augusztusi falunap történéseiről, amely a 9. volt a sorban.
– A jövő évi jubileumi lesz, már leszögezték az időpontját, hogy akkorra semmi mást ne szervezzenek – mondják. – Az idei rendezvény mottója Együtt tovább Bálványosváralja. Nem véletlen megfogalmazás, nehéz időszakon vagyunk túl, nagy szükségünk volt erre az összefogásra. A húsztagú szervező csoport munkáját segítette a nagyszámú önkéntes, fiatal-idős, nők-férfiak. Így sikerült ebédre hívni kb. 300 vendéget (a fellépő csoportok tagjait és váraljai kapcsolattal nem rendelkező résztvevőket). Kora reggel lovasok és szekereken lányok járták a falu utcáit a nagy napra hívogatva a falubelieket, vendégeket. Ökumenikus istentisztelet után református kórus, adventista zenekar és kórus, Bálványosváralja farsangi szokásait megelevenítő, népviseletbe öltöztetett, embermagasságú rongy- és szalmabábuk kiállítása, Legendák nyomában című gyermekrajzkiállítás, a 80 évesek, valamint az 50 éves házasok köszöntése, és nem utolsósorban Az év embere, A falu legnépesebb családja, továbbá önkéntesek díjazásának lehettek tanúi a résztvevők – mesélik.
Megkoszorúzták az I–II. világháború, valamint az 1989-ben váraljai áldozatok emlékművét. Négy népballadát rendeztek színpadra, A halálra táncoltatott lány, Farkas Julcsa, Rózsa Sándor és Gulyás legény balladáját bálványosváraljai énekkel-tánccal kiegészítve adta elő a helyi hagyományőrző csoport. Mezőségi, kalotaszegi és cigánytáncot mutatott be a községen kívül is már ismert Árvalányhaj ifjúsági néptánccsoport, a fellépéseik bevételeiből megvásárolt új mezőségi és kalotaszegi népviseletben, valamint a gyerektánccsoport. Volt könnyűzene, modern tánc, a magyarországi Adácsról már 4 éve visszatérő vendégek ebben az évben operettgálával jöttek, volt foci, tűzijáték, bál. És felavatták a falu központjában a tájházat, az év egyik legkiemelkedőbb megvalósításaként. Ha az eddigiek nem győztek volna meg az összefogás erejéről, akkor a tájház hiteles példája annak, mit képes létrehozni az egyeztetés, közös akarat és a minden házhoz felhívással betérő két polgármester: két hét alatt több mint 700 kiállítási tárgy gyűlt össze – bútor, munkaeszköz, használati tárgy, ruha, szőttes, varottas, szebbnél szebbek, dédanyák vagy még idősebbek keze munkája, régi fotográfiák, családok még mindig féltve őrzött vagy éppenséggel véletlenül fellelt relikviái. Ezt a Tájházat látni kell. A két polgármesterasszony az utóbbi öt évben született megvalósítások mögött megbúvó erőket emelik ki, akik nélkül – állítják – semmi sem lehetséges. A község öt településből (köztük két tanya) áll, összesen 2746 lakost számlál. Bálványosváralja 1810 lakosából 1712 magyar nemzetiségű. Pályázatok, önkéntes hozzájárulás, húszéves francia testvértelepülési kapcsolat révén sikerült felújítani két hidat, a falu forrásaiból szabadeséssel kialakított vízhálózatot két gyűjtőmedencével bővíteni, felújítani a 300 férőhelyes kultúrotthont öltözőkkel, színpaddal, mellékhelyiségekkel, házasságkötő teremmel, négy bebútorozásra váró vendégszobával, fürdőszobával, könyvtárt létesíteni informatikai sarokkal (5 számítógéppel). 500 személyes rendezvénytermet alakítottak ki két konyhával, teljes konyhai felszereléssel. Tribünnel, öltözőkkel bővítették a sportpályát, iskolákat újítottak fel, 95 százalékban elkészült az új iskola épülete hét osztályteremmel, laboratóriummal, könyvtárteremmel.
A falu központjában áll a szépen felújított orvosi, állatorvosi rendelő, markológépet vásároltak mezei, községi utakon, községben szükséges munkák elvégzésére. Mindez az emberek véleményének meghallgatása közös akarat és munka eredménye – hangsúlyozta a két elöljáró.
Lukács Éva
Szabadság (Kolozsvár)
Bálványosváralja ünneptől a hétköznapokig
Nagyközség Déstől 18 kilométerre keletre – a falu felett magasodó hegy csúcsán a nyár folyamán fiatal régészek ráleltek a már 13. században említett Bálványos-Vár maradványaira, nem kis örömöt szerezve a hagyományőrző helybelieknek, akik nemcsak a legendákat, hanem évről évre eddig még nem ismert népdalokat tanulnak meg és énekelnek el ünnepi alkalmakkor. Muresan Ildikó polgármester és Czira Mária alpolgármester már öt éve vezetik a község mindennapjait. Fellengzősnek tűnhet, de ha lehetne kikiabálnám: dolgoznak példásan sok-sok diplomáciával, a kis és nagy gondokra egyforma odafigyeléssel, az emberek felé empátiával, nemcsak kigondolva a teendőket, hanem vállvetve reggeltől késő estig kivéve részüket a munkából. Fényképeket mutatnak az augusztusi falunap történéseiről, amely a 9. volt a sorban.
– A jövő évi jubileumi lesz, már leszögezték az időpontját, hogy akkorra semmi mást ne szervezzenek – mondják. – Az idei rendezvény mottója Együtt tovább Bálványosváralja. Nem véletlen megfogalmazás, nehéz időszakon vagyunk túl, nagy szükségünk volt erre az összefogásra. A húsztagú szervező csoport munkáját segítette a nagyszámú önkéntes, fiatal-idős, nők-férfiak. Így sikerült ebédre hívni kb. 300 vendéget (a fellépő csoportok tagjait és váraljai kapcsolattal nem rendelkező résztvevőket). Kora reggel lovasok és szekereken lányok járták a falu utcáit a nagy napra hívogatva a falubelieket, vendégeket. Ökumenikus istentisztelet után református kórus, adventista zenekar és kórus, Bálványosváralja farsangi szokásait megelevenítő, népviseletbe öltöztetett, embermagasságú rongy- és szalmabábuk kiállítása, Legendák nyomában című gyermekrajzkiállítás, a 80 évesek, valamint az 50 éves házasok köszöntése, és nem utolsósorban Az év embere, A falu legnépesebb családja, továbbá önkéntesek díjazásának lehettek tanúi a résztvevők – mesélik.
Megkoszorúzták az I–II. világháború, valamint az 1989-ben váraljai áldozatok emlékművét. Négy népballadát rendeztek színpadra, A halálra táncoltatott lány, Farkas Julcsa, Rózsa Sándor és Gulyás legény balladáját bálványosváraljai énekkel-tánccal kiegészítve adta elő a helyi hagyományőrző csoport. Mezőségi, kalotaszegi és cigánytáncot mutatott be a községen kívül is már ismert Árvalányhaj ifjúsági néptánccsoport, a fellépéseik bevételeiből megvásárolt új mezőségi és kalotaszegi népviseletben, valamint a gyerektánccsoport. Volt könnyűzene, modern tánc, a magyarországi Adácsról már 4 éve visszatérő vendégek ebben az évben operettgálával jöttek, volt foci, tűzijáték, bál. És felavatták a falu központjában a tájházat, az év egyik legkiemelkedőbb megvalósításaként. Ha az eddigiek nem győztek volna meg az összefogás erejéről, akkor a tájház hiteles példája annak, mit képes létrehozni az egyeztetés, közös akarat és a minden házhoz felhívással betérő két polgármester: két hét alatt több mint 700 kiállítási tárgy gyűlt össze – bútor, munkaeszköz, használati tárgy, ruha, szőttes, varottas, szebbnél szebbek, dédanyák vagy még idősebbek keze munkája, régi fotográfiák, családok még mindig féltve őrzött vagy éppenséggel véletlenül fellelt relikviái. Ezt a Tájházat látni kell. A két polgármesterasszony az utóbbi öt évben született megvalósítások mögött megbúvó erőket emelik ki, akik nélkül – állítják – semmi sem lehetséges. A község öt településből (köztük két tanya) áll, összesen 2746 lakost számlál. Bálványosváralja 1810 lakosából 1712 magyar nemzetiségű. Pályázatok, önkéntes hozzájárulás, húszéves francia testvértelepülési kapcsolat révén sikerült felújítani két hidat, a falu forrásaiból szabadeséssel kialakított vízhálózatot két gyűjtőmedencével bővíteni, felújítani a 300 férőhelyes kultúrotthont öltözőkkel, színpaddal, mellékhelyiségekkel, házasságkötő teremmel, négy bebútorozásra váró vendégszobával, fürdőszobával, könyvtárt létesíteni informatikai sarokkal (5 számítógéppel). 500 személyes rendezvénytermet alakítottak ki két konyhával, teljes konyhai felszereléssel. Tribünnel, öltözőkkel bővítették a sportpályát, iskolákat újítottak fel, 95 százalékban elkészült az új iskola épülete hét osztályteremmel, laboratóriummal, könyvtárteremmel.
A falu központjában áll a szépen felújított orvosi, állatorvosi rendelő, markológépet vásároltak mezei, községi utakon, községben szükséges munkák elvégzésére. Mindez az emberek véleményének meghallgatása közös akarat és munka eredménye – hangsúlyozta a két elöljáró.
Lukács Éva
Szabadság (Kolozsvár)
2014. május 21.
Mezőségi szórványturnéra indul a Hargita együttes
Hargita Megye Tanácsa Összetartozunk közösségépítő programjának részeként május 26-án szokásos évi szórványturnéjára indul a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, és egybeköti körútját az egyik legfontosabb rendezvényével, a már hagyománnyá vált Hagyaték Mezőségi Népzene- és Néptánctalálkozóval. Az összetartozás, az identitástudat megerősítése Székelyföldön is fontos, de leginkább olyan vidékeken van szükség rá, ahol a magyarság szórványban él.
Az 1990-től Csíkszeredában hivatásos együttesként működő Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 1995-ben szórványmissziót vállalt, arra törekszik, hogy évente legalább egyszer előadásával eljusson olyan szórványtelepülésekre, ahová ritkán vagy egyáltalán nem jutnak el hivatásos együttesek, ahol a Hargita előadása szinte az egyetlen magyar kulturális rendezvény egész évben, ahol a magyarságnak a szórványsors jutott osztályrészül a történelmi viszontagságok következtében. Bebizonyosodott, hogy a magyar kultúra, nyelv és hagyomány ezeken a vidékeken határozottabban igényli a segítséget és a törődést értékeinek megőrzése végett.
Az Összetartozunk közösségépítő szórványprogram egyik célja segíteni a szórványban élő magyarságot népi hagyományai megőrzésében, felkutatásában, felelevenítésében és ezáltal a nemzeti identitása megőrzésében és megerősítésében. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadásaival a szórványtelepülések kultúrájának értékeire szeretné felhívni a figyelmet.
Az idei turné során Felőr, Szépkenyerűszentmárton, Bethlen, Dés, Bálványosváralja, Szék, Vice és Magyardécse magyarságra láthatja a Hargita együttes A sóvidéki kalapács című előadását.
A szórványturné programja:
Május 26., hétfő, 19 óra: A sóvidéki kalapács – felőri kultúrotthon; az előadás előtt fellép a felőri Búzavirág Néptánccsoport.
Május 27., kedd, 20 óra: A sóvidéki kalapács – Szépkenyerűszentmárton, kultúrotthon. Május 28., szerda, 19 óra: A sóvidéki kalapács – Bethlen, művelődési ház. Május 29., csütörtök, 19 óra: A sóvidéki kalapács – Dés, „Andrei Mureșanu Kollégium” díszterme; az előadás előtt fellép a dési Aranyeső Néptánccsoport és a Rezeda zenekar. Május 30., péntek, 20 óra: A sóvidéki kalapács – Bálványosváralja, kultúrotthon; az előadás előtt fellép a bálványosváraljai Árvalányhaj (utánpótlás) Néptánccsoport. Május 31-én, szombaton egész napos program Széken a XIX. Hagyaték Mezőségi Népzene- és Néptánctalálkozón. Június 1., vasárnap, 12 óra: A sóvidéki kalapács – Vice, kultúrotthon; 17 óra: Magyardécse, kultúrotthon; az előadás előtt fellép a magyardécsei Cseresznyevirág Néptánccsoport. maszol.ro
Hargita Megye Tanácsa Összetartozunk közösségépítő programjának részeként május 26-án szokásos évi szórványturnéjára indul a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, és egybeköti körútját az egyik legfontosabb rendezvényével, a már hagyománnyá vált Hagyaték Mezőségi Népzene- és Néptánctalálkozóval. Az összetartozás, az identitástudat megerősítése Székelyföldön is fontos, de leginkább olyan vidékeken van szükség rá, ahol a magyarság szórványban él.
Az 1990-től Csíkszeredában hivatásos együttesként működő Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 1995-ben szórványmissziót vállalt, arra törekszik, hogy évente legalább egyszer előadásával eljusson olyan szórványtelepülésekre, ahová ritkán vagy egyáltalán nem jutnak el hivatásos együttesek, ahol a Hargita előadása szinte az egyetlen magyar kulturális rendezvény egész évben, ahol a magyarságnak a szórványsors jutott osztályrészül a történelmi viszontagságok következtében. Bebizonyosodott, hogy a magyar kultúra, nyelv és hagyomány ezeken a vidékeken határozottabban igényli a segítséget és a törődést értékeinek megőrzése végett.
Az Összetartozunk közösségépítő szórványprogram egyik célja segíteni a szórványban élő magyarságot népi hagyományai megőrzésében, felkutatásában, felelevenítésében és ezáltal a nemzeti identitása megőrzésében és megerősítésében. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadásaival a szórványtelepülések kultúrájának értékeire szeretné felhívni a figyelmet.
Az idei turné során Felőr, Szépkenyerűszentmárton, Bethlen, Dés, Bálványosváralja, Szék, Vice és Magyardécse magyarságra láthatja a Hargita együttes A sóvidéki kalapács című előadását.
A szórványturné programja:
Május 26., hétfő, 19 óra: A sóvidéki kalapács – felőri kultúrotthon; az előadás előtt fellép a felőri Búzavirág Néptánccsoport.
Május 27., kedd, 20 óra: A sóvidéki kalapács – Szépkenyerűszentmárton, kultúrotthon. Május 28., szerda, 19 óra: A sóvidéki kalapács – Bethlen, művelődési ház. Május 29., csütörtök, 19 óra: A sóvidéki kalapács – Dés, „Andrei Mureșanu Kollégium” díszterme; az előadás előtt fellép a dési Aranyeső Néptánccsoport és a Rezeda zenekar. Május 30., péntek, 20 óra: A sóvidéki kalapács – Bálványosváralja, kultúrotthon; az előadás előtt fellép a bálványosváraljai Árvalányhaj (utánpótlás) Néptánccsoport. Május 31-én, szombaton egész napos program Széken a XIX. Hagyaték Mezőségi Népzene- és Néptánctalálkozón. Június 1., vasárnap, 12 óra: A sóvidéki kalapács – Vice, kultúrotthon; 17 óra: Magyardécse, kultúrotthon; az előadás előtt fellép a magyardécsei Cseresznyevirág Néptánccsoport. maszol.ro