Az Aradi Minorita Kultúrházat, a belvárosi római katolikus templomhoz tartozó épületet 1992-ben visszaadták az egyháznak. Renoválása költségeinek egyharmadát az Illyés Alapítvány, egyharmadát a római katolikus plébánia vállalta, a többi a hívek munkája volt. Nov. 19-én, Szent Erzsébet ünnepén volt az ünnepélyes átadás. Felléptek - többek között - a Periszkóp Népszínház, a Pedagógusok Színjátszó Köre, az aradi Kölcsey Stúdió szavalói, a Vox Juventutis ökumenikus gyermekkórus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

"Máj. 30-án először szervezték meg az aradi Minorita Kultúrházban az Arad megyei magyar iskolák egyházi napját. Az egész napos rendezvény főszervezője, Matekovits Mária elmondta: ez az első ilyen jellegű műsor, melynek célja rávezetni a diákokat a szeretet, hit, egymás közötti kommunikálás és az anyanyelv ápolásának az értékeire. Az Egyházi Napon a Csiky Gergely Iskolacsoport, a kisiratosi, nagyiratosi, majláti, borosjenői, szapárligeti iskolák, valamint az aradi 21-es, 10-es és a pécskai iskola tanulói vettek részt. /Sólya Emília: Hit, szeretet, anyanyelvápolás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./"

Május 28-án Aradon a belvárosi minorita templomból indult el a hagyományos fogadalmi körmenet. A körmenetet Fekete Károly főgondnok és Matekovits Mihály, a minorita kultúrház igazgatója vezette, a felkoszorúzott feszület társaságában. Utánuk az éneklő templomkórus, fiatalok, illetve az Oltáriszentséget felváltva hordozó minorita atyák következtek. A színház előtti tér sarkán, a Szentháromság-szobor egykori helyét jelző kereszt mellett megálltak, János atya megszentelte a helyet, ahova reményeik szerint hamarosan visszakerül a pestisjárványtól történt megszabadulás emlékét mementóként jelző remekmű. Bogdan Adamczyk plébános elmondta, hogy az aradiak a járvány elmúltával megfogadták, hogy a város főterén felállítják a Szentháromság-szobrot, illetve minden évben az Úrnapját követő vasárnapon fogadalmi körmenetet tartanak. A szobrot 1746-ban szentelték fel, a körmenetet azóta is tartják. csaknem megszakítás nélkül. /(balta): Fogadalmi körmenet Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./

Az aradi Kölcsey Színpad május 29-én Zilahy Lajos-jelenetekkel tizenötödik évadját záró előadását tartotta a minorita kultúrházban. Pávai Gyula tanár összegezte a most zárult évadot: hat előadásuk volt, amit elsősorban a télen is használható terem hiányának a rovására. /(Kiss): Tizenötödik évadját zárta a Kölcsey Színpad. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

Április 15-én Aradon a minorita kultúrház előcsarnokában volt a Regionális Simonyi Napok ötödik rendezvénysorozatának megnyitója. A Simonyi-emléktábla 2004-es elhelyezése óta immár hagyományos a Regionális Simonyi Napok több hónapos rendezvénysorozatának aradi indítása – hangsúlyozta Bognár Levente alpolgármester, aki reményét fejezte ki: eljön az ideje annak is, hogy az aradi várban is emléktáblát kapjon Simonyi József óbester, ahol utolsó éveit rabságban töltötte. Dr. Hevesi József területi képviselő a hagyományok megőrzésének fontosságára figyelmeztetett, addig, amíg van kivel, kikkel. A Simonyi-emléktábla megkoszorúzása után a részvevők koszorút helyeztek el a Megbékélés parkjában a Szabadság-szobornál. Az emlékezés évek óta Aradtól Nagyváradon Debrecenen és Budapesten át Simonyifalváig terjed. /Kiss Károly: V. Regionális Simonyi Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./

Aradon a Kölcsey Színpad társulata május 17-én a minorita kultúrotthonban olyan darab előadásával rukkolt elő, amelyet egyszer már 1992 bemutatott. Akkor kizárólag Gabányi Árpád fordítására alapoztak, ezúttal az előadás szövegét Pávai Gyula a Kazinczy-fordítás figyelembe vételével állította össze. Molière A botcsinálta doktor című komédiája méltán érdemelte ki a vastapsot. /Kiss Károly: Évadzárásra készül Kölcsey Színpad. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

Az Arad megyei magyartanárok módszertani tevékenységük keretében hagyományosan megrendezik a Tóth Árpád-szavalóversenyt. Idén erre május 18-án került sor a minorita kultúrház nagytermében. A legtöbben a Csikyből jöttek el, de a szép magyar szó barátai megtalálhatók az aradi 10-es, a pécskai 2-es számú, a simonyifalvi Simonyi Imre és a zimándújfalui általános iskolában is. /(Kiss): Tóth Árpád-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

Búcsúnak szánt előadását tartotta a Százszorszép Gyermekszínpad Aradon a minorita kultúrházban. Ujj Ágnes rendezésében a hatodikosok a Játsszunk együtt című zenés, dramatikus játékkal szerepeltek a legutóbbi Hócompóc bohócai musical után. Ujj Ágnes több mint 30 magyar gyermekverset gyűjtött csokorba Bródy, Tolcsvay és Halász Judit zenéjével, valamint a Ghymes együttes két dalát. A nyugalmazott magyartanár elmondta: a szaporodó tananyag miatt nem valószínű, hogy folytatják. Kár lenne, mert ilyen odaadó és hozzáértő pedagógussal való együttmunkálkodást nagyon sok gyerek igényli. /Sólya R. E. : A Százszorszép Gyermekszínpad utolsó előadása? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

Aradon a minorita házban ülésezett a Szent Erzsébet Minorita Tartomány káptalanja, amelynek munkálatain részt vettek az Aradon, Miskolcon, Szegeden, valamint Egerben szolgálatot teljesítő minorita testvérek, összesen 13-an. Február 24-én titkos szavazással választottak új tartományfőnököt, páter Kalna Zsolt Miskolcon szolgáló minorita atya személyében. Továbbra is nyitott kérdés marad az aradi rendházfőnöki, illetve plébánosi tisztség, amit októberig a jelenlegi házfőnök és plébános fog ellátni, aki saját kérésére októbertől távozni kíván a tartományból. /Balta János: Az új tartományfőnök Kalna Zsolt. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./ Horvát János a jelenlegi aradi rendházfőnök.

Aradon a korabeli civilszervezetek, mindenekelőtt a Kölcsey Egyesület, a Honvédegylet, a Kossuth és az Asztalos Asztaltársaság, a Színügyi kiharcolták a hármas célt, amellyel méltó emléket állítottak az 1849. október 6-án a várban és a közeli mezőn kivégzett 13 honvédtábornoknak: a vesztőhelyi obeliszket, a Szabadság-szobrot és a ‘48-as ereklyemúzeumot. A vesztőhelyi obeliszk, a Szabadság-szobor túl nagy szálka volt Ferenc József szemében. Az aradi szoboravatásról 1890. október 6-án –óvatosságból – testületileg hiányoztak a politikusok. Voltak Arad város, a megye egykori szellemi nagyságaira utaló táblák is: Munkácsy Mihály aradi éveit megörökítő, illetve a Fábián Gábor-házon elhelyezett tábla Aradon. Radnán Kossuth utolsó hazai földön eltöltött éjszakájának emlékére vagy Majláthfalván az iskolaalapítók tiszteletére elhelyezett tábla, többek között. Arad műszaki nagyjairól nem emlékeztek meg eleink. Boros Béniről, a zseniális vasútépítő mérnökről teret neveztek el ugyan, de az ACSEV-palota fala, ahol élt és alkotott, azóta is üresen maradt. Weitzer Jánosnak is volt egy kis mellszobra a gyárudvaron, akárcsak az élesztő- és szeszgyárat alapító Neuman fívérek közül Edének, de ezekről csak a gyár dolgozói tudtak. A két világháború közötti időszak első felében eltüntették a magyar vonatkozású szobrokat, táblákat a város köztereiről, parkjaiból és a házfalakról. A ‘70-es évek derekán emléktáblák tűntek fel a munkásmozgalom különböző mozzanatairól (Ujj János könyvében megtalálható a teljes ”választék.) 1989 után elsőként egy román és egy magyar nyelvű emléktábla jelent meg Tóth Sándor, a forradalomban Aradon hősi halált halt hódmezővásárhelyi magyar sofőr mementójaként. Aztán a minorita kultúrház előcsarnokának falán helyezhették el a hálás utókor apró jeleit: Tóth Árpád Aradon született költő, Lóczi Lajos geológus földrajztudós, Znorovszky Attila népművelő, majd Simonyi Imre ezredes, az aradi vár egykori rabja kapott emléktáblát. A református templomban Fábián Gábor polihisztorról, a Magyar Tudományos Akadémia tagjáról, a templom egyik alapítójáról és Kazinczy Lajosról emlékeztek meg táblaavatással, a minorita templomban a másik három ‘48-as aradi mártír – Ormai Auffenberg Norbert, Lenkey János és Hauck Alajos – kapott közös emléktáblát. Később sikerült felállítani az első utcai táblát Damjanich tábornok emlékére. Következett Rozsnyay Mátyás, a tudós gyógyszerész. Közben szaporodtak román részről is a megjelölésre érdemes épületek. Bukaresti sugallatra hatalmas csúsztatással szövegezték meg a pályaudvar peronján elhelyezett táblát az aradi vasút 150 évéről: Romániának az akkori eseményekhez semmi köze nem volt. Se Arad, se Kürtös nem tartozott oda. Sőt még Románia se volt, csak különálló fejedelemségek. /Puskel Péter: Emléktáblák a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

Egy felvidéki magyar előadóművész, az udvardi Zsapka Attila a Partiumban tart zenés irodalomtörténeti órákat Radnóti Miklósról. A tragikus sorsú költő verseit megzenésítette, és ezekkel a „verskoncertekkel” járja a magyar iskolákat. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület aradi szervezetének meghívására október 12-én a Minorita Kultúrházban lépett fel, a Csiky Gergely Iskolacsoport diákjai előtt. /Pataki Lehel Zsolt: Zenés Radnóti-emlékműsor diákoknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

Aradon a Kölcsey Diákszínpad színészpalántái felléptek a minorita kultúrházban őszi évadnyitó műsorukkal. A kiscsoportosok Pávai Gyula A részeges király c. mesejátékát vitték színpadra, a középiskolások a Jelenetek egy hősszerelmes életéből c. darabbal léptek fel. A diákokkal Faragó Zénó, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színművésze foglalkozott, aki maga is a Kölcsey Diákszínpad tehetséges növendékei közül vált ki évekkel ezelőtt. Az immár tíz éve saját gyermekszínpadával is foglalkozó Ujj Ágnes tanárnő szívvel-lélekkel segített a rendezőnek. Korrepetált, díszletet, kosztümöket készített, sminkelt stb. Jankó András, a Kölcsey Egyesület elnöke közölte, nagyszabású esemény megszervezésén fáradoznak. Jövőre ünneplik a Kölcsey Diákszínpad fennállásának 20. évfordulóját, erre szeretnék meghívni az összes Aradról indult színművészt. /Sólya R. Emília: Kölcsey Diákszínpad tovább fejlődik! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./