"A román hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az október 6-i aradi megemlékezéseket az idén ne zavarhassák meg a tavalyihoz hasonló incidensek. Dan Florea őrnagy, az Arad megyei rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: biztosítani fogják a közrendet minden rendezvény színhelyén, mind az egyházi szertartás, mind a koszorúzások idején, valamint az összes útvonalon. Tavaly, az aradi vértanú tábornokok kivégzésének 150. évfordulója alkalmából tartott megemlékezéseket több incidens zavarta meg. Egy hangoskodó csoport a vesztőhely közvetlen közelében - mintegy rendőrségi védőgyűrűben - fütyülte és kiabálta végig a koszorúzási rendezvényt, trágár jelszavakkal pocskondiázta a megjelent magyar vezető politikusokat, köztük Dávid Ibolya igazságügyi minisztert. Dan Florea szerint a rendőrség azt nem tudja megakadályozni, hogy valaki az utcán kiabáljon. "Demokrácia van, demokratikus állam vagyunk. Az erőszakoskodást azonban senkinek sem engedjük meg. Tehát nem köthetjük be senkinek a száját, ehhez nincs jogunk, nem engedi meg az ország alkotmánya. De az aradi rendőrség megfelelő intézkedéseket tett minden incidens megelőzésére és elkerülésére" - mondta. A magyar kormány részéről az idén is népes delegáció érkezik Aradra. /Október 6. Aradon nem lesznek incidensek idén - ígérik a román hatóságok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

Két héttel ezelőtt a kisiratosi rendőrőrsön tett látogatást az Arad Megyei Rendőrség magas rangú képviselője, aki meglátva az iroda bejárata fölött lévő kétnyelvű feliratot, a magyar RENDŐRSÉG feliratot azonnali hatállyal levetette. Almási Vince polgármester az eltelt két hétben a közigazgatási törvényre hivatkozva többször fordult magyarázatért a megyei rendőrséghez, ahonnan kézzelfogható magyarázatot nem kapott, a magyar feliratú táblát nem tették vissza. A törvény szerint a települések 20%-os arányát kitevő kisebbségek nyelvén megfogalmazott két- vagy többnyelvű helységnévtáblát az illető település bejáratánál, továbbá a polgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó intézményekre lehet kitenni. A helybeli rendőrőrs nem tartozik a polgármesteri hivatal alárendeltségébe, az intézkedés jogosnak tűnik, írta a lap. /(b): Kisiratoson levetették a RENDŐRSÉG feliratot. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./

Az Arad Megyei Rendőrség illetékesei csodálkozva és kissé sértődötten reagáltak a Nyugati Jelenben október 17-én közölt “Kisiratoson levették a RENDŐRSÉG feliratot” c. cikkre. A rendőrségi szóvivő hangsúlyozta: a táblát javítási célból vették le. A napokban visszakerül a helyére a magyar nyelvű tábla. /Sólya R. Emília: Javítás céljából vették le. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./

Mitica Purcaru, az Arad Megyei Rendőrség épületében működő, külföldiekkel foglalkozó iroda vezetője elmondta: most már pénzbírságot kaphatnak azok a külföldi állampolgárok, akik a törvényben közölt határidőn belül nem jelentkeznek náluk. A kormányrendelet értelmében a nem EU tagállamokból Aradra érkező külföldieknek 3 nap után jelentkezniük kell a rendőrségen. Ellenkező esetben 100-500 lej közötti büntetést fizethetnek. Az uniós államok polgárainak csak 15 nap után kell ezt megtenniük. /Sólya R. Emília: Most már komolyan veszik. Be kell jelenteni a külföldi látogatókat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

Migránsok csempészését segítette két Aradi határrendőr
Két Aradi határrendőr is tagja annak a bűnhálózatnak, mely migránsokat csempészett az Arad megyei határátkelőkön keresztül Nyugat Európa felé. Az ügyben a Temesvári Területi Határrendőrség indított vizsgálatot, melynek keretén belül csütörtök reggel nyolc házkutatást tartottak Aradon. A vizsgálatok során a szálak Palesztináig vezettek, a hálózatot ugyanis a hatóságiak szerint egy izraeli állampolgár koordinálta. A migránsokat az izraeli személy irányításával gyűjtötték össze, szállították tovább Törökországon, majd Bulgárián keresztül Románia területére. A határrendőrök segítségével számos menekültcsoportot – javarészt afro-ázsiai polgárokat – sikerült átcsempészni a határon.
A Mediafax országos hírügynökség információi szerint a hálózat tagjait 2011 óta figyelik, a két Aradi határrendőrnek az volt a feladata, hogy védelmet, majd
szállítást biztosítson a migránsoknak, Aradi szálláshelyükről egészen a határátkelőig. Ők intézték el, hogy a migránscsoportokat hatósági ellenőrzések nélkül, különböző gépkocsikban átszállíthassák a román–magyar határon. A két Aradi határrendőrrel (egyikük korábban az Arad Megyei Rendőr-felügyelőségnek volt alkalmazottja) egy nő is együttműködött. Az öt évvel ezelőtt megkezdett nyomozás egy adott momentumban félbeszakadt, miután a nőt és akkori bűntársait egy migránscsoporttal elkapták Magyarország területén, majd el is ítélték, nemrég szabadult. A nyomozók szerint a migránsok a szállításért fejenként 700 és 2000 euró közötti összegeket fizettek csempészeiknek.
Csütörtökön nyolc személyt kísértek be a szervezettbűnözés- és terrorizmus-ellenes ügyosztály (DIICOT) Temesvári székhelyére kihallgatásra.
Nyugati Jelen (Arad)

Nagyobb hatalmat a rendőröknek
Engedély nélkül is behatolhatnak a lakásba
Engedély nélkül is beléphetnek (behatolhatnak) egy magánlakásba a rendőrök, számos szabálysértés pedig bűncselekménynek minősül abban a törvénytervezetben, melyet a román belügyi tárca javasolt, és amely már tanulmányozható a minisztérium honlapján (http://www.mai.gov.ro/).
Az újdonságokról hétfőn tájékoztatták a sajtó képviselőit az Arad Megyei Rendőr-felügyelőségen. A lakosság pontos felvilágosítása érdekében Tamaș Ioan Marcu parancsnok igyekezett egy csokorba fogni a leglényegesebb módosításokat, melyekben nagyobb hatalommal ruházzák fel a rendőröket, ami a belügyisek szerint elsősorban a lakosok védelmét szolgálná.
Például nem lesz többet szükség ügyészi engedélyre ahhoz, hogy egy rendőr 24 órás őrizetbe vegyen egy gyanús polgárt. Másik újdonság és talán az egyik legszembetűnőbb, hogy a rendőröknek nem lesz szükségük engedélyre ahhoz, hogy egy magánlakásba vagy bármilyen más zárt helyiségbe belépjenek. S, hogy milyen esetekben törheti be (engedély nélkül) akár az ajtót egy rendőr? Amennyiben bizonyítékai vannak, hogy a helyiségben veszélyeztetik egy ember életét, vagy, ha tudomása van arról, hogy ott egy holttest található. Hasonlóan járhat el akkor is, ha a helyiségben egy tettenérésen leleplezett bűncselekmény elkövetője tartózkodik, amennyiben a bűntényt egy fegyverrel, robbanó, kábító vagy bénító szerrel, erőszakkal követték el, vagy ha az elkövető álarcot viselt. És végül akkor is behatolhat a lakásba engedély nélkül, ha ott egy terrorista tartózkodik. A sajtóértekezleten hangsúlyozták, a felsorolt esetek újdonságoknak számítanak, melyekkel a rendőrök „szabadabb” kezet kapnak a bűncselekmények felkutatásában, a bűnözők elfogásában.
Hasznos javaslat Tamaș parancsnok szerint, hogy bizonyos esetekben az eddig szabálysértésként „kezelt” tetteket az új jogszabállyal bűncselekményekké minősítik át, és 3 hónaptól akár két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtják. Például, ha egy lakó többszöri figyelmeztetés után sem hagyja abba a csendháborítást – például éjnek évadán bömbölteti a zenét a tömbházlakásában – pénzbírság helyett akár le is csukhatják (ez már a bírótól függ). A törvénytervezet egy időintervallumot is kiszab az ún. „csendórákra”, ennek értelmében 22 és 8, valamint 13 és 14 óra között a lakóknak nem árt csöndben lenniük.
A közlekedési kihágások tekintetében szigorúbban járnának el továbbá azokkal a gépjárművezetőkkel, akik közúti ellenőrzések során megtagadják a rendőrségi igazoltatást. Az ő esetükben 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönt vagy bírságot javasol a belügyi tárca.
Az igazoltatásnál maradva, ha eddig 100-tól 500 lejig terjedő pénzbírsággal büntették azt a személyt, aki a rendőr kérésére nem akarja magát igazolni vagy nem jelenik meg a rendőrségen, a büntetés legfelsőbb határát most 1500 lejig tolnák ki.
A tervezetben megjelenik öt olyan új helyzet is, melyben egy személyt bekísérhetnek a rendőrségre. Amennyiben nem tudták azonosítani, amennyiben fennáll a gyanúja, hogy bűncselekményt tervez elkövetni (vagy már elkövette azt), ha veszélyezteti mások életét, egészségét, testi épségét, a közrendet vagy más „társadalmi értékeket”, ha tetten érték, illetve ha körözött személyről van szó. Ezek az esetek eddig, ilyen formában nem szerepeltek a jelenleg érvényben lévő jogszabályokban.
A rendőrség székhelyén tartott sajtóértekezleten az intézmény vezetői hangsúlyozták, hasznos és régóta várt tervezetről van szó, mely szerintük elsősorban a polgárok érdekeit és védelmét szolgálja. Másrészt a rendőrök dolgát is megkönnyíti, mivel munkájukat – különösen bűncselekmények felderítésénél – nagyon gyakran hátráltatták a jogi megszorítások és hiányosságok.
A belügyi tárca alárendeltségében működő hatóságok hatalmát megerősíteni hivatott tervezetet a http://www.mai.gov.ro/ honlapon lehet tanulmányozni. Sólya Emília / Nyugati Jelen (Arad)