Máj. 7–9-e között hatodszor került sor a Sepsiszentgyörgyön a helyi RMPSZ és az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport közös pedagógusrendezvényére, a Szakmai Napokra, amelynek ezúttal a háromszékiek voltak a házigazdái. Az első nap megyei körúttal, telt el. Másnap a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban szakmai előadások hangzottak el, majd az aradiak meglátogatták a Csiky brassói testvériskoláját, az Áprily Lajos Elméleti Líceumot, ahol megtekintették a végre önállóan működő magyar nyelvű tanintézményt. /(Kiss): A 21. század pedagógusának szerepe. Szakmai Napok – hatodszor. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./

A 2002-es népszámlálási szerint Brassó 283 543 lakosából a magyarok aránya 8,24% /23 369 személy/, székely 52 személy és csángó 30 személy. Idén Kovács Attila RMDSZ megyei elnök Brassó magyar polgármester-jelöltje. Dr. Kovács Attila hat éve tagja az RMDSZ vezetőségének: 1998-2001 között ifjúsági alelnök volt, 2001–2004 között pedig megyei elnök. Egyetemi adjunktus a brassói Transilvania Egyetemen, kommunikáció-elméletet tanít. Elmondta, hogy szívügye volt az Áprily Lajos Középiskola (ÁLK) önálló magyar középiskolává való átalakítása. Nagyszebenben a szászok sokkal kevesebben vannak, mégis szász a polgármester. /Tóásó Áron Zoltán: Magyar polgármesterjelölt Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Máj. 13-án ünnepélyes keretek között, az RMDSZ országos és megyei vezetői, a magyar történelmi egyházak, és a helyi önkormányzat képviselőinek jelenlétében avatták fel az önálló magyar tanintézménnyé váló brassói Áprily Lajos Középiskolát. – A brassói magyarság kitartása és összefogása bebizonyította, hogy egységgel a legnehezebb célok is megvalósíthatók – hangsúlyozta ünnepi beszédében Markó Béla. – Együtt kell maradnunk és együtt kell haladnunk- szögezte le Frunda György szenátor. Az ünnepség résztvevőit levélben üdvözölte Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok hivatalának elnöke. /(Csernik Attila): Önálló tanintézménnyé vált az Áprily Lajos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke felvázolta a magyar anyanyelvű oktatás helyzetét. Amikor 1990-ben elkezdték a munkát, az egyetem előtti oktatásban jóformán nem volt önálló magyar tanintézmény. Most viszont 138 líceumi szintű intézményben oktatnak magyar anyanyelven, amiből 58 önálló magyar nyelven oktató intézmény. Az utóbbi időszak gyümölcse az aradi Csiky Gergely Gimnázium, a máramarosszigeti Löwei Klára Gimnázium és újra önálló lett Brassóban az Áprily Lajos Gimnázium. Kötő bízik abban, hogy a közeljövőben Szilágysomlyón is, és Bánffyhunyadon is önálló magyar középiskola lesz. Problémát jelent, hogy az önálló magyar iskolahálózat eddig eléggé beszűkült profilban működhetett. Az anyanyelvű szakoktatást megszüntették. A tanügyi törvény módosított változata lehetővé teszi a szakoktatás anyanyelvi gyakorlatát, anyanyelven működő szaklíceumok és szakemberképzésre szolgáló inasiskolák illetve tanonciskolák, mesterképzők létesítését. Nulláról kell indulni. Hiányzott a tankönyv, a szakszemélyzet, tantervek sem voltak. Most már kibontakozóban van a szakiskolai hálózat is. Szaklíceumok indultak, több közgazdaságtani osztály indult középszinten, a Székelyföldön tovább bővült a szaklíceumi hálózat. A posztlíceális és vállalkozói alapon létrehozott anyanyelvű képzési formák elterjedtek Erdélyben, közvetlenül tudnak reagálni a munkaerőpiaci kívánalmakra, és jelentős számú posztlíceális, magánkézben levő, vállalkozói alapon működő képzési forma indult be. Önálló magyar oktatást kell megszervezni a felsőoktatásban is. Ezt még nem sikerült véghezvinni. Ahhoz képest, hogy 1990-ben a felsőoktatásban tanuló magyar diákok száma alig haladta meg a háromszázat, jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 58 szakon lehet magyar nyelven tanulni. Közel 5000 hallgató tanulja a szaktantárgyakat anyanyelvén, a magyar nyelvű szakokon, és 8000 fölött van, csak a Babes-Bolyain, a magyar anyanyelvű diákoknak a száma. A jogon egy-két tantárgyat hallgathatnak magyarul is. A jogon 1998 óta 40 hely van elkülönítve magyar diákok számára. 1996-ban országos viszonylatban mindössze 9 magyar diák volt a jogon. Amikor a tanítóképzői főiskolai képzés beindult, akkor hat városban: Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Kolozsvárt, Nagyváradon és Kézdivásárhelyen létesült magyar anyanyelvű, főiskolai szintű tanítóképzés. /Zsehránszky István: Önállóan – minden szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., folyt.: máj. 19./

Farkas Anna, Brassó megyei főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy Brassó városban a 27-es Számú Általános Iskolában már három éve nincs magyar első osztály. Az Energetikai Líceumban nem indult be a magyar nyelvű kilencedik osztály, viszont a négyfalusi Zajzoni Rab István középiskolában a magyar tagozaton sikerült egy helyett két inas-osztályt indítani. Tatrangban, Zajzonban és Pürkerecen osztatlan magyar osztályok működtek, nehezebb volt a tanítónak a különböző korosztályú gyerekekkel egy időben dolgozni. Ezért összevonják a három iskolából a magyar tagozatokat Zajzonba. Kiss József, Tatrang község polgármestere megígérte, autóbuszt biztosít a tanulók szállítására, s minden osztály külön teremben tanulhat. A brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban – szeptember 1-jétől lett főgimnáziummá – minden líceumi osztály megmaradt. Két első osztály indul, a hosszabbított program továbbra is működik. A főgimnáziumi fokozat a középiskolának magasabb minősítését jelenti. /Tóásó Áron Zoltán: Iskolakezdés Brassó megyében. Beszélgetés Farkas Anna megyei főtanfelügyelő-helyettessel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) Brassóban szervezte meg a magyar nyelv napjait. A háromnapos rendezvény keretében anyanyelvi konferenciára került sor és több országos verseny helyszíne volt a társszervező Áprily Lajos Főgimnázium. A vendégeket Petki Pál, a brassói Áprily Lajos Főgimnázium igazgatója és Aranyosi István, a megyei önkormányzat oktatásért felelő tanácsosa köszöntötte. A konferencián Magyarok és szászok a keleti végeken címmel neves előadók értekeztek. Balázs János, a Brassói Lapok munkatársa a lakosság-összetétel drasztikus változásáról szólt; Pozsony Ferenc néprajzkutató a szászok és a magyarok egymáshoz való viszonyát fejtegette; Balogh András egyetemi tanár Honterus munkásságát ismertette; Kovács Lehel informatikus az általa szerkesztett hétfalusi csángó tájszógyűjteményből tallózott; Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője a szász kivándorlásról szólt; Péntek János egyetemi tanár a magyar és a szász kultúra összefonódását emelte ki. /Nagy Zsuzsanna: A Magyar Nyelv Napjai Brassóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./ Brassóban a Magyar Anyanyelv Napjai rendezvény keretében sor került a kisiskolásoknak szóló Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőre, az Országos Mesemondó Versenyre (I-IV, V-VIII, illetve közép- és főiskolások számára), valamint a középiskolásoknak szervezett Magyarok és szászok a keleti végeken című tematikus versenyre. Az anyanyelvi vetélkedőn részt vett az apácai Kakasok nevű csapat, Brassóból a Táltos trió, a csernátoni Pitypaláré, a csíkmenasági Tudorka, a gyergyószentmiklósi Égszínkék, a kolozsvári Fekete Hollók, a Kolozsvári Kincsőrzők, Magyarlapádról az Iskolapad, Marosvásárhelyről a Szópelyhek, Szászrégenből a Csipet-csapat, Székelyudvarhelyről a Kincskereső és Zaboláról a Manók. /(Tóásó Áron Zoltán): A Magyar Nyelv Napjai Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Brassóban május 13-a és 19-e között zajlik a Brassói Magyar Diákszövetség évfordulós ünnepsége, a XV. BMD szülinapok rendezvénysorozata. Az Áprily Lajos Főgimnáziumban sportrendezvények voltak, továbbá nótaest és szórakoztató előadások. /XV. BMD szülinapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Június 2-4. között zajlottak le a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban az Áprily Napok. Fellépett az iskola kórusa, a Grimasz színjátszó, a Búzavirág néptánc- és az angol nyelvű színjátszó csoport. Június 3-án az iskola dísztermében sor került az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület által szervezett A kisebbségi oktatás Romániában az integráció küszöbén című előadásra. A diákköri ülésszakon az iskola tehetséges diákjai olvasták fel tudományos dolgozataikat. Petki Pál, az iskola igazgatója úgy értékelte, hogy a rendezvények sikeresek voltak. Idén négy osztály végez. Jövőre ugyancsak négy osztályt indítanak. /(Tóásó áron Zoltán): Áprily Napok Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Összesen 65 milliárd lejt utalt ki a kormány erdélyi magyar iskolák támogatására. Az RMDSZ tájékoztatója szerint Kolozs megyében a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum, a kalotaszentkirályi iskola, a kőrösfői, az isztolnai, a kisfenesi általános iskola, a tordaszentlászlói és magyarfenesi általános iskola, illetve óvoda kezdeményezhet felújítási munkálatokat kormánytámogatás segítségével. /Kormánytámogatás a magyar iskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Hargita megyében négy óvoda és tizenkét iskola, Kovászna megyében két óvoda és nyolc iskola részesül kormánytámogatásban. Hunyad megyében a Téglás Gábor Iskolacsoport, Maros megyében az erdőszentgyörgyi Szentgyörgy Általános Iskola, Brassóban az Áprily Lajos Kollégium, Szilágy megyében a szilágysomlyói Általános Iskola. Temes megyében a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, az igazfalvi Általános iskola, a végvári Általános Iskola számára utalt ki pénzt a kormány. Bihar megye egy óvodával és három iskolával, Szatmár megye 15 iskolával, Kolozs megye pedig két óvodával és hét iskolával szerepel a kedvezményezettek listáján. A kisebbségi közösségek tagjai hamarosan anyanyelvüket is használhatják azon települések helyi intézményeiben, ahol számuk eléri, illetve meghaladja a 20 százalékot, ez a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott és a prefektus intézményét szabályzó törvényben szerepel. Január 1-től a prefektusi intézményt politikamentesítik, ami azt jelenti, hogy a kormánybiztosok nem lehetnek párttagok. /Gujdár Gabriella: Újabb 14 millió vándorol a „magyar megyékhez”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Száz éve, 1905-ben temették el a Brassóban Koós Ferenc egykori bukaresti református lelkészt. Rá emlékezett 2005. december 10-én a Brassó-belvárosi Református Egyházközség. A református temetőben a hosszúfalusi diákok Bálint Ibolya tanárnő vezetésével megkoszorúzták a sírt, majd a belvárosi református templomban Kassay Géza lelkész szervezésében következett a megemlékező istentisztelet, melyet a Brassói Magyar Dalárda szereplése nyitott meg, Klára Mária karnagy vezetésével. Igét hirdetett Zsold Béla bukaresti lelkipásztor. Megemlékező beszédeket Koós Ferenc életéről és érdemeiről a következők tartottak: Bálint László esperes Brassó megyéből; Bántó István, a Bukaresti Művelődési Kör elnöke; Demény Lajos történész és Hochbauer Gyula tanár. Fellépett a Zajzoni Rab István Líceum furulyás csoportja és az Áprily Lajos Líceum /Brassó/ diákénekkara. Koós Ferenc 1828 körül született Magyarrégenben, ahol mellszobor hirdeti emlékét, a református templom kertjében. Közhuszárként részt vett az 1848-as szabadságharcban. A levert szabadságharc után Kossuth Lajos külföldre menekült híveiből emigrációs központok alakultak ki a nagyvilágban. Az egyik Bukarestben volt, ahol Koós Ferenc református lelkészként tevékenykedett. Lelkészi kinevezését Bukarestbe Bodola Sámuel püspöktől kapta, 1855-ben. Egy időben Koós Ferenc volt az egyetlen református lelkész Brassó és Konstantinápoly között. Ő hozta létre a bukaresti dalárdát, a magyarok olvasókörét és a Hunnia Magyar Kaszinót. Bukaresti tartózkodása alatt a havasalföldi szórványmagyarságot és a moldvai csángó-magyarságot is megkereste. Amikor 1869-ben osztrák nyomásra el kellett hagynia Bukarestet, Eötvös József miniszter Erdélybe nevezte ki tanfelügyelőnek, s a dévai tanítóképző igazgatójának, majd tanfelügyelő volt Máramarosszigeten, Besztercén, végül Brassóban. /Pitó Lajos, Brassó: Koós Ferencre emlékeztünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

„Nagyon hiányzik édesanyám. Madridban dolgozik, egy idős nénit gondoz, meg a házvezetői teendőket végzi” – meséli a dicsőszentmártoni Pálosi Annamária. A Pálosi családot nem a kalandvágy vitte rá erre a döntésre. A két gyerek tanulmányait valamiből fizetni kell. Egy felmérés szerint az országban mintegy húszezer gyereket hagytak hátra külföldön dolgozó szülei, közülük csak 1700-an vannak intézményi gondozásban. Orbán Éva, a brassói Áprily Lajos Főgimnázium pszichológusa kifejtette, sok olyan esetről tud, amelyben a szülők külhoni tartózkodása okoz gondot az itthon maradt gyerekeknek. Jövő tanévtől minden brassói középiskolának iskolapszichológust kell foglalkoztatnia. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a problémás tanulók és az iskolakerülők nagyobb része ezekből a fiatalokból kerül ki. Az intézmények, a szakemberek nagyon leterheltek, több szolgáltatást átadnának a civil szervezeteknek, de eddig csak a katolikus Caritas vállalt magára a tennivalókból. Családért Közösségért Gyermekért – Románia (FRCCF) néven alapítványt is létrehoztak. Vezetője, Béres Márta szerint meghatározott körzetekben figyelik a szüleik által itthon hagyott gyerekeket, elsősorban a problémásokat. /Eperszedők „árvái”. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Ez a legjobb kongresszus, amelyen valaha részt vettem – nyilatkozta az egyik bolgár részvevő, az elmúlt héten Marosvásárhelyen tartott 7. Ifjúsági Matematika-kongresszusról. A rendezvényen bolgár, orosz, görög, svéd, lengyel, magyarországi és romániai meghívott előadók és fiatal matematikusok tartottak közel 50 változatos és érdekes előadást. A rendezvény ötletgazdája és lelke, a szervezőbizottság elnöke, dr. Körtesi Péter, a Miskolci Egyetem professzora volt. Dr. Körtesi Péter a három nyelven zajló rendezvényen „tolmácsolt, vetített, számítógépet kezelt, táblát törölt és előadást tartott. Bencze Mihály, a brassói Áprily Lajos Középiskola tanára, „a matematika másik nagy szerelmese” pedig a tudományok közös nyelvének költészetéről beszélt. A rendezvényen a Bolyai-napon Dr. Kiss Elemér akadémikus többéves kutatatásainak eredményeit mutatta be. A nem-euklideszi geometria történetét foglalta össze dr. Weszely Tibor Bolyai-kutató. /A Bolyai- év gyöngyszeme. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

Kapcsolatépítő munkatábor zajlik a Brassó megyei Székelyzsomboron, Nyírő József szülőfalujában. Táncház, filmvetítés, játék, zene, móka s egyéb meglepetés, jelzi a művelődési ház falán lógó napi programlap. A tizenhatodik alkalommal megszervezett kapcsolatépítő munkatábor résztvevői az előző évekkel ellentétben idén egyetlen csoportban munkálkodnak. A hetvenöt táborlakó legtöbbje visszajáró vendégei a tábornak. Ötvenen a budapesti Berzsenyi Dániel Középiskola diákjai, huszonöten pedig a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumból érkeztek. A testvériskolai kapcsolat révén a brassói és a budapesti középiskola diákjai megismerték egymást, és értékes munkájukkal segítik a falu lakóit. Az első néhány évben a diákok a falu fölött őrködő parasztvárat tatarozták. Holland segítséggel megvásárolták a falu központjában álló Zólya-portát, és a falubelieknek nyújtott segítség mellett elkezdődött a több mint száz éves parasztporta felújítása. /Kertész Melinda: A véndiákok is visszavágynak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

Székelyzsombor kulturális kapcsolatteremtő táborában a budapesti Berzsenyi Dániel és a brassói Áprily Lajos Főgimnázium néhány nemzedéknyi diákja közösen építi a Zólya-portát. A Mikó András Alapítvány tulajdonában lévő, a két iskola közös céljait szolgáló épület felújítása immár tizedik éve tart. Szeretnék mihamarabb befejezni az építkezést – de ez az anyagiak függvénye. Amikor elkészül, akkor a legkülönbözőbb szaktáborok kapnának helyet benne: képzőművésztábor, biológustábor, színjátszó tábor, irodalmi tábor stb. A testvériskolai program része az is, hogy a budapesti gimnázium egy osztálya egy hetet a faluban tölt, családoknál lakik, segít az őket fogadó házigazdáknak. /Bokor Katalin: Zólya-porta, erődtemplom. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc romániai és brassói hőseire emlékeztek november 3-án Brassóban. Mindenekelőtt azoknak a „brassói srácoknak” az emlékét idézték fel, akik ötven évvel ezelőtt, november 4-én létrehozták a valamennyi erdélyi szervezkedés közül legkiterjedtebb EMISZ-t, teljes nevén az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségét. Az Áprily Lajos Főgimnázium falán elhelyezett kétnyelvű emléktáblát azon romániai bátor emberek tiszteletére állították, akik 1956 őszén kiálltak a magyar forradalom eszméi mellett. A bukaresti magyar nagykövetség támogatásával készült táblát Terényi János nagykövet leleplezte le. Ezt követően a Reménység Házában felavatták azt az emléktáblát, amely az EMISZ 78 tagjának állít emléket. Mint ismeretes, a brassói, felső-háromszéki és erdővidéki fiatalokat is tömörítő EMISZ dacolni akart a kommunista neveléssel, az igazi magyar irodalom, kultúra és történelem népszerűsítését tűzte ki céljául. Az ünnepség keretében Terényi János magyar nagykövet átadta a Szabadság Hőse emlékérmet és oklevelet annak a három magyar kutatónak – Tófalvi Zoltánnak, a román televízió munkatársának, Pál Antal Sándor történésznek, a marosvásárhelyi levéltár volt dolgozójának, valamint Benkő Levente újságírónak és történésznek –, akik levéltári kutatásokat folytattak, publikáltak, írtak vagy filmet készítettek a témáról. Úgyszintén a rendezvény keretében megnyitották a magyar külügyminisztérium által készített, 1956 eseményeit felidéző kiállítást, Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője pedig bemutatta a Brassói srácok című könyvet, amelyet az EMISZ-es Lay Imre és Papp Bálint Mihály visszaemlékezéseiből szerkesztett. /P. A. M.: Emlékezés a „brassói srácokra”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

A kézdivásárhelyi Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ (GÁMOK) ötödik alkalommal szervezte meg a Médiainfo felhasználói versenyt, melyen Hargita, Kovászna és Brassó megyéből tíz középiskolás csapat vett részt. Az első és második helyet a kézdivásárhelyi GÁMOK két csapata nyerte, harmadik helyen a brassói Áprily Lajos Líceum, a negyediken pedig a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Főgimnázium csapata végzett. /(iochom): Médiainfo-verseny Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

A nagy előd, a Római Katolikus Főgimnázium alapításának 170. évfordulóját ünnepelte az elmúlt hét végén Brassóban az Áprily Lajos Főgimnázium. A Felfalusi Kovács Antal katolikus lelkész, esperes által alapított iskola 1837-ben azzal a céllal kezdte tevékenységét, hogy tanulási és művelődési lehetőséget biztosítva esélyt nyújtson a brassói magyarságnak a fennmaradáshoz a brassói „szász tengerben”. Ma szinte változatlan célt fogalmazhat meg – csak a „tenger” más. A Petki Pál igazgató által vezetett tantestület a teljes oktatási spektrumú intézményben hétszáz barcasági gyerek anyanyelvi tanításáról gondoskodik. A háromnapos iskolaünnep emléktábla-avatástól ünnepi előadásig, véndiák-találkozóig, a névadó Áprily Lajos életművének méltatásáig, iskolatörténeti előadásokig, illetve különböző vetélkedőkig sok mindent kínált. /Csinta Samu: Bástya a Barcaságban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Kevés az óvoda az országban. Bukarestben csak feleannyi óvodai hely áll a gyermekek rendelkezésére, mint amennyire szükség volna. A tanügyi szakszervezetek, szülők és óvónők június 11-én tiltakozó felvonulást szerveztek a kormány és a szakminisztérium előtt. Vannak városok, ahol 1990 óta egyetlen óvoda sem épült; a jelek szerint az ortodox templomok és kolostorok minden pénzt felemésztenek. A Hargita Népe régtől fogva figyelmeztetett a népességfogyásra. Hargita megye lakossága 1992-től tíz év alatt 348 355 főről 325 628-ra apadt, ami egy Gyergyószentmiklós nagyságú város teljes lakosságával egyenlő. Csata István és Kiss Tamás nemrég közzétette Népesedési perspektívák című könyvét, eszerint 2030-ig a romániai magyarság lélekszáma egymillióra csökken. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség közölte, hogy ősztől iskolák szűnnek meg, másokat összevonnak. Máshol is kedvezőtlen a helyzet. Szatmár megye líceumi magyar osztályaiba 1993-ban 1092 helyet hirdettek meg, de csak 406 jelentkező akadt; a brassói Áprily Lajos Líceum 180 helyére 135-en iratkoztak. Románia lakossága 1990 és 2007 között 1,5 millió fővel csökkent, és ha így folytatódik, 2050-re a jelenlegi 21 millióról 16 millióra apad. Az ősszel kezdődő tanévben országszerte százezerrel kevesebb gyermeket íratnak az első elemibe, mint tavaly, kevesebb pedagógusra lesz szükség. /Barabás István: Felhős vakáció. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

Az RMDSZ Brassó megyei szervezete idén is a hagyományos módon emlékezik meg az 1848-as szabadságharcról március 15-én. Az ünnepi előadásra a Redut Kulturális Központban lesz, az RMDSZ Brassó megyei szervezete és az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezésében. Az est díszmeghívottjai a Maros Művészegyüttes, valamint Kátai Zoltán magyarországi énekmondó. Fellép a Brassói Magyar Dalárda, továbbá a 15-ös Általános Iskola diákjai és az Áprily Lajos Főgimnázium kórusa. /Március 15. = Brassói Lapok /Brassó), márc. 6./

Médiaműfajokról, a véleménynyilvánítás szabadságáról, a mozgóképrögzítésről hallgat előadást ezen a héten harminc erdélyi és vajdasági magyar diákújságíró, illetve -jelölt a Benedek-mezei táborban a brassói Áprily Lajos Főgimnázium diáklapja, a Visszhang által szervezett szakmai felkészítőn. A tábor szakmai támogatója a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. /Fekete Réka: Jó úton a diáklapok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

Vitatott oktatási reform
A magyar pedagógusok, oktatásügyi szakértők körében megoszlanak a vélemények arról, hogy elfogadását követően az új tanügyi törvénytervezet jobb helyzetet teremt-e a magyar anyanyelvű oktatás számára, mint korábban. A sokak szerint jót és rosszat egyaránt tartalmazó jogszabályjavaslatot a tanügyi tárca csütörtökön bocsátotta nyilvános vitára, a módosító javaslatokat két hétig fogadják, majd április közepén összesítik. A módosító javaslatok benyújtására szabott rövid határidőt Daniel Funeriu tárcavezető azzal indokolta, hogy a tervezet nem teljesen új, csupán módosított változata a korábban széles körben megismert, az Andronescu–Miclea-féle változatokból ötvözött jogszabálynak.
„Ez egy jó kerettörvény” – szögezte le a Krónika kérdésére Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Mint mondta, nagyra értékeli, hogy a tervezet szerint a magyar gyerekek elsőtől a tizenkettedik osztályig külön, sajátos tanterv és program alapján tanulhatják ezután a román nyelv és irodalom tantárgyat, és a vizsgáztatás is ennek megfelelően zajlana, ugyanakkor a magyar diákok minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak. Lászlóffy azonban azt is elmondta, hogy tart a parlamenti vitától, amely szerinte tönkreteheti az amúgy összességében jónak ítélt törvénytervezetet.
„Szkeptikus vagyok, mivel ez a rendszer nincsen kellőképpen kikísérletezve” – fogalmazott lapunknak Bencze Mihály, a brassói Áprily Lajos Gimnázium matematikatanára is. A pedagógus szerint össze kellene állítani egy olyan szakbizottságot, amely a tanterv, a tankönyvírás és a tanügyi törvény kérdéseiben konzultál, és kísérleti jelleggel kipróbálja az újításokat, melyeket így később problémamentesen lehetne gyakorlatba ültetni. „Fontos a változtatás, a folyamatos újítás, de csak megfelelő körültekintéssel” – tette hozzá a pedagógus.
Derűlátó a szülők szövetsége
Mindenképpen előrelépés az új tanügyi törvénytervezet a korábbiakhoz képest – nyilatkozta a Krónikának Vilcsek Károly, az Országos Szülői Szövetség igazgatótanácsának kisebbségi ügyekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke. Vilcsek szerint a tervezet kisebbségi oktatást érintő legfontosabb változtatása, hogy a jövőben valamennyi, teljes egészében magyar tannyelvű iskolában az igazgatónak kötelező tudnia magyarul, míg a vegyes tannyelvű iskolákban legalább egy igazgatóhelyettesnek kell ismernie a magyar nyelvet.
„A következő lényeges változás a korábbiakhoz képest, hogy az iskolák adminisztratív tanácsában a szülők harmincszázalékos arányban vehetnek részt” – mondta a Krónikának Vilcsek, aki annak a módosításnak is örül, hogy ezentúl nem a tanfelügyelőség nevezi ki a tanárokat, hanem az iskola, azaz közvetlenül az igazgató alkalmazza őket. Hozzátette, a szülői szövetség legutóbbi ülésén a kisebbségi oktatás számára két fontos javaslatot is sikerült elfogadtatni, amely vélhetően bekerül majd a törvénytervezetbe.
Az első javaslat szerint a heti maximálisan megengedett 30 órában benne lesz a kisebbségek nyelvén tanuló diákok anyanyelvórája is. A szövetség ugyanakkor azt is kéri, hogy a közoktatási intézményekben működő különleges osztályok ugyanúgy igényelhessenek ingyenétkeztetést és tanszertámogatást, mint a kisegítő iskolák.
Vitatott átrendezés
A Maros megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese, Illés Ildikó szerint több vitatható paragrafusa van a tanügyi törvénytervezetnek.
„Nem tudom eldönteni, hogy ha a tervezett formában fogadná el a parlament, akkor jobb vagy rosszabb lesz a tanügy helyzete – fejtegette a Krónika kérdésére a pedagógus. – Mi Maros megyében a napokban mindenképpen megszervezzük a tanfelügyelők és tanintézeti vezetők fórumát, összegyűjtjük az ott felmerülő javaslatokat, és eljuttatjuk azokat a szaktárcához.”
Illés Ildikó szerint az egyik legfontosabb változás, hogy a 9. osztály még az általános iskolai képzés része lesz.
„Jól meg kell gondolni azt, hogy ez a megoldás alkalmazható-e Romániában. Persze a községekben, falun élő tanulóknak ez előnyös, mert ők esetleg nem akarnak továbbtanulni, és akkor jó az, ha még egy évet pluszban okosodhatnak. Viszont Erdélyben tradíciója van a nyolcosztályos rendszernek, és nem kellene ettől eltérni” – jegyezte meg.
Ugyanezt a törvénycikkelyt tartja a tervezet legnagyobb problémájának Ioan Lung, a nagyszalontai Arany János Gimnázium igazgatója is. Az iskolai elöljáró elmondta, a Bihar megyei városban nem biztos, hogy helyet tudnának szorítani még egy évfolyamnak az általános iskolában.
Funeriu: fölösleges az aggodalom
A tiltakozások beszüntetését kérte a tanügyi szakszervezetektől tegnap Daniel Funeriu tárcavezető. Mint mondta, a pedagógusok fölöslegesen aggódnak, a kormánynak ugyanis megvan a szükséges kerete a tanügyi alkalmazottak fizetéseire.
„Tudok arról, hogy a szakszervezetek arra mozgósítanak, hogy a tanárok ne írjanak be jegyeket a naplóba. Arra kérem a tanárokat, ne csatlakozzanak a kezdeményezéshez” – fogalmazott Funeriu. A miniszter külön kiemelte a buzăui tanárok esetét, akik amiatt tiltakoznak, hogy bizonyos pótlékokat nem fizettek ki nekik.
Mint mondta, a kormány mihamarabb törleszteni fogja a törvényes járandóságokat. Mint arról beszámoltunk, a tanárok egy része tegnaptól azzal tiltakozik az alacsony bérek ellen, hogy nem írja be a jegyeket az osztálynaplóba.
„Nagyon kényes probléma ez, hiszen nemcsak a helyhiányról van szó, hanem arról is, hogy a hároméves középiskolában már másoknak kell lenniük a tanárokkal szembeni elvárásoknak is, mint eddig, így fokozottan figyelnünk kell, kit veszünk fel a jövőben” – magyarázta.
Meglátása szerint az is gond, hogy a jelenlegi állás szerint nincs elég tanár az iskolában ahhoz, hogy a gimnáziumi órarend változásával együtt járó tanóraszám-növekedést problémamentesen lefedjék, ám általában elég nagy a fluktuáció a tanári karon belül, így elképzelhető, hogy az új munkaerőt már új szempontoknak megfelelően alkalmazzák, ha erre kerül a sor.
Ez azonban az igazgató reményei szerint nem fog megtörténni: hamarosan ugyanis módosító javaslattal áll majd elő, melyben azt kéri, maradjanak a kilencedik osztályok a középiskolai ciklusban.
Eközben Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint elfogadását követően az új tanügyi törvénytervezet jobb helyzetet teremthet a magyar anyanyelvű oktatás számára, mint amit az eddigi gyakorlat megengedett.
Újabb RMDSZ-es javaslat
Bokor Tibor felső-háromszéki szenátor jelentős fejleménynek nevezte, hogy a tanintézmények jogi személyiségére vonatkozó RMDSZ-es javaslat is bekerült abba a törvénytervezetbe, amelyet a kormány legutóbbi ülésén bemutattak.
A jelenlegi törvényben egy tanintézmény abban az esetben kaphatja meg a jogi státust, ha 200 feletti gyereklétszámmal rendelkezik, a tervezetben a demokrata-liberális párt ezt 300-ra emelte.
Sikerült bevinni azonban az RMDSZ javaslatát, miszerint egy adott közigazgatási területen mindenképpen létezhet egy jogi személyiséggel rendelkező iskola, függetlenül a diáklétszámtól.
Egy községben mindenképpen lesz önálló tanintézmény, akkor sem kell a szomszéd község iskolájához csatolni, ha például csak 176 gyerek tanul ott, magyarázta az RMDSZ tanügyi szakértője. A szórvány szempontjából fontos kitétel, hogy városokban a kisebbségi iskolák ugyancsak a gyereklétszámtól függetlenül rendelkezhessenek önálló jogi személyiséggel.
Bokor eredménynek tartja, hogy a tervezetbe bekerült, ha a gyereknek lakóhelyén nincs lehetősége anyanyelvén tanulni, az állam fizeti az ingázás költségeit, vagy ha 50 kilométernél távolabbi iskolában tanul, a bentlakást és az étkezést fedezi.
A tanügyi szakember szerint szükséges a változtatás, de sokan csak a reformok bevezetését hangoztatják, ám alkalmazkodni nem akarnak hozzájuk.„Azzal, hogy kötelezővé teszik a 9. osztályt is, megkönynyítik a tanulók helyzetét. A gyerekek 16 évesen, megkomolyodva dönthetnek arról, szakiskolát vagy elméleti pályát választanak” – hangsúlyozta.
Nem baj a politikai szerepvállalás?
Ferencz Salamon Alpár, Hargita megye főtanfelügyelője pozitívan nyilatkozott az új tanügyi törvényről. „Jónak találom az új tanügyi törvénytervezetet, és ha ellátják a szükséges metodológiákkal is, akkor új alapokra lehetne helyezni a román tanügyi rendszert” – fejtette ki a Krónika kérdésére Ferencz Salamon Alpár, hozzáfűzve, „a román társadalom nincs felnőve a tervezethez”.
Mint mondta, a decentralizáció sok szempontból jót hoz az iskolák életébe, jónak tartja például, hogy a tervezetben oly módon szabályozzák a humánerőforrás alkalmazását, hogy az iskolaigazgatók dönthetnek arról, kit alkalmaznak és kit nem.
Hasonlóan elismerően szólt arról is, hogy a tananyagot csökkenteni akarják, mint mondta, az eddigi tananyag hatvan százaléka képezi majd törzsanyagot, amit a diákoknak el kell sajátítaniuk, ez pedig lazább munkaritmust tesz lehetővé tanárnak és diáknak egyaránt. „Ettől függetlenül vannak módosító javaslataink” – mondta a főtanfelügyelő.
Hozzátette: az osztályok mellé rendelt tanítók létszámával kapcsolatosan javasolni fogják, hogy vegyék be a keretbe a step by step alternatív módszert is, amely két tanítót ír elő egy osztályhoz. De a főtanfelügyelő újragondolná azt is, amely tiltja az iskolaigazgatóknak a politikai elkötelezettséget.
Végh Balázs, Nagy Orsolya, Máthé Éva, Kiss Előd-Gergely, Jánossy Alíz, Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Magyartanár kényszermunkán (Ópra Benedekre emlékezünk)
103 éve született néhai tanárunk Kézdiszárazpatakon, paraszt származású pedagógusszülőktől. Az elemi iskolát a szárazpataki felekezeti katolikus iskolában végezte, ahol papok és kántortanítók nevelték hitre, Isten, Haza és embertársak szeretetére.
A középiskolát Kézdivásárhelyen a Római Katolikus Gimnáziumban végezte, ahol 1926-ban érettségizett. Egyetemre a mai Babeş—Bolyai Tudományegyetem elődjébe jelentkezett francia—magyar—román szakra, ahol 1932-ben megszerezte tanári oklevelét, majd Párizsban ösztöndíjasként tökéletesítette franciatudását.
Pályafutását Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában, a római katolikus gimnáziumban kezdi el, majd Szilágysomlyóra kerül, ezután visszatér Csíkszeredába. Innen az 1948-as államosítás után Brassóba költözött, és ott tanított magyar irodalmat a Fémipari és Elektrotechnikai Középiskolában. Az iskolák megszüntetése után, 1955-ben a mai Áprily Lajos Líceumban tanít.
A Brassói EMISZ /Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége/ megalakulásakor, mely egy időben történt az 1956-os eseményekkel, fiatal diákok, értelmiségiek, munkások tanácsokat kértek Ópra Benedek tanárunktól azzal a nem titkolt szándékkal, hogy beavassák őt tevékenységükbe. Ő válaszként csak annyit tanácsolt: ,,Fiaim, hogyha a magyar kultúra érdekében teszitek, akkor vonjátok be a széles értelmiségi és szakmunkás fiatalokat is. Tudjátok meg, akkor hal ki egy nemzet, ha feladatának teljesítéséhez nem hozza világra a megfelelő embereket." Ez volt tanárunk bűne, aminek alapján 25 évi kényszermunkára, teljes vagyonelkobzásra és tízévi polgári jogvesztésre ítélték azon hamis váddal, hogy rendszerellenes bűncselekményt követett el.
A kényszermunkán nem kímélve gyenge egészségét, állandó jelleggel bátorította, oktatta, nevelte a körülötte levő magyar fiatalokat, hirdette a szabadulás hitét még bilincsbe verve is. Sok hányattatást követően, hatévnyi börtön letöltése után 1964-ben közkegyelemben részesült. Távozáskor azonban szigorúan meghagyták, hogy minden, ami történt a hat év alatt a kényszermunkán, titok maradjon, és nem folytathatta tanári tevékenységét sem. Csak mint kétkezi munkást lehetett alkalmazni. Élete végéig továbbra is gerinces székelymagyar emberként oktatta, tanította magánúton a fiatal nemzedéket Csíkszeredában, valamint soha el nem felejtett szülőfalujában, Kézdiszá­razpatakon.
Tagadhatatlan, hogy a munkatábori körülmények, a végtelenül rossz bánásmód aláásta Ópra Benedek egészségét, és így szívgyengeséget, infarktust kapott, ami 1978. november 25-én a halálát okozta. Halála után 13 évvel a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád post mortem kitüntetésben részesítette, és 1956-os emlékéremmel jutalmazta.
Életútját Kovács Erika az Igazság szolgája című kötetében írja le tényszerűen, melyben volt tanítványai, sorstársai, barátai is megszólalnak. Annak bizonyítására, hogy valóban az igazság szolgája volt, álljanak itt ezek az idézetek:
,,Ópra Benedek tanárunk bátorságban, példás életben, a szenvedés viselésében, hűségben messze megelőzött bennünket, igaz székely ember volt, küzdelme egy szebb és igazabb jövőért folytatott harcra hív."
,,Kemény, következetes, igaz ember, aki felelősséget érzett a rábízott ifjúságért."
,,Szigorú tanár volt, megkövetelte a tudást, és arra nevelt, hogy a székelynek tudásán, műveltségén keresztül kell felülmúlnia az elnyomókat, mert csak így tud fennmaradni."
,,Nem soviniszta szellemben beszélt, oktatott, de mindig azt mondta, hogy kisebbségben csak úgy lehet megmaradni, ha lesznek értelmiségiek, akik kézben tudják tartani, segítik a népet."
1948-ban a csíkszeredai végzős tanítványokhoz így szólt: ,,Az élet esetlegességében ez az iskola jelentette számotokra elsősorban a férfiélet alapját, a kötelességteljesítés komolyságát. Az emlékezés percében gondoljatok arra, hogy népünk egyik legrégibb iskolájának voltatok tanulói, amelyben hosszú századokon át kérges tenyerű édesapák és munkától, szüléstől elnyűtt édesanyák gyermekei voltak a ti elődeitek. Emlékezzetek vissza a csíki székelység nagy iskolájára."
,,Légy hűséges népedhez, az élet semmilyen csábítása el ne tántorítson tőle! Öröme legyen az örömöd, bánata neked fájjon a legjobban, jogtalanságát és szegénységét el ne tűrd. Emlékezzél gyermek- és ifjúkorod napjaira, kísérjen a tiszta lelkiismeret, a csíki havasok csendje, kicsi erdei tisztások békés derűje."
Mi, 1954-ben végzett növendékei, a Brassói Fémipari Technikum volt tanulói közeli kapcsolatban álltunk a mi Benci bácsinkkal, aki négy éven keresztül oktatott és nevelt. Mindenben magunkévá tesszük élete útját, jellemét, hazaszeretetét és közösségi munkásságát. Szelleme örökké élni fog bennünk, amit a kézdiszárazpataki I—VIII. osztályos Ópra Benedek-iskola kertjében elhelyezett emlékkopjafával fejeztünk ki 2006-ban.
Hogy feledésbe ne merüljön, 2010. május 8-án 9.30 órakor a csíkszeredai régi katolikus temetőben (a vasútállomás mellett), néhai tanárunk síremlékénél szintén emlékkopjafát avatunk n. t. Darvas Kozma József csíkszeredai esperes úr áldásával.
A megemlékezésre tisztelettel meghívjuk volt sorstársait, diákjait, barátait és tisztelőit.
ID. LŐRINCZ ISTVÁN
Kovács Erika: Az igazság szolgája /Kézdiszárazpatak, 2006/ Magánkiadás
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Törzsében székely volt
Vége nem szakad Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla nagy vállalkozásának. A különlegesen szép és jelentős Erdély – Székelyföld honismereti fotóalbum-sorozatuk újabb kötetét tették le az olvasók asztalára. Ez is rendhagyó a maga nemében, nem egy tájegységet mutat be képek és szövegek megkapó együttesében, hanem egy írót és művei forrásvidékét, Tamási Áront és szűkebb pátriáját. A PéterPál Könyvkiadó e nagy sikerű ciklusában örülhettünk már ilyen albumnak. A legnagyobb székely, Orbán Balázs, a halhatatlan mesemondó, Benedek Elek és a szülőföld másik örök szerelmese, Wass Albert világának is külön kiadványt szentelt a fotós meg könyvszerkesztő felesége. A mostani, Törzsében székely volt című könyvükről beharangozójukban a következőképpen nyilatkoznak:
Tamási Áron emléke, munkássága előtt tisztelgünk fotóalbumunkkal.
Életének fordulatos eseményei és műveinek méltatása mellett ma készített tájképekkel idézzük fel a nagy székely író kötődését szülőföldjéhez, kiemeljük munkássága szépségeit, nehézségeit. Könyvünket a bomlott század hűséges szolgájának életéről, munkásságáról szóló tanulmánnyal kezdjük. Bemutatjuk a varázslatos hargitai tájat s a mesebeli Farkaslakát, az "angyali szülőfalut". Jelentős részleteket közlünk a Bölcső és Bagoly, a Szülőföldem, az Ábel a rengetegben, a Szűzmáriás királyfi című regényeiből, valamint az Énekes madár színművéből és a Tüzet vegyenek! című novellájából. Az Előszót Ugrin Aranka, a Tamási Áron Alapítvány kuratóriumának elnöke írta.
Ezzel a kötettel egy időben egy másik szokatlan, de annál figyelemreméltóbb könyvet is megjelentettek. Akárcsak a Székelyföld ezer pillanata című, korábban kiadott háromdarabos füzetük, ez is szervesen kapcsolódik a nagy formátumú albumsorozathoz. A Székelyföld képi autonómiája címmel közzé tett, útiatlaszszerűen elnyújtott kiadvány megérdemli, hogy minél több könyvbarát birtokába jusson. Erről a kiadók a következőket tartották fontosnak elmondani:
A Székelyföld "Képeskönyve", e történelmi tájegység képi bemutatását tartalmazza. Rövid bevezető szöveg után virtuálisan létrejön Székelyföld képi autonómiája: történelmi székenként, térképrészletek segítségével mutatjuk be a Székelyföld tájait, pillanatait. Az Előszót Sylvester Lajos írta.
A két kötetet a jövő héten Marosvásárhelyen is közönség elé viszik. Váradi Péter Pálék május 27-én, csütörtökön délután 6 órakor a Bernády Házban találkoznak a helybeli közönséggel. A Tamási-albumot Nagy Miklós Kund, az Erdély – Székelyföld képi autonómiája című kötetet Balás Árpád ajánlja az érdeklődők figyelmébe.
Előtte egy nappal 15 órától Farkaslakán, május 28-án Brassóban az Áprily Lajos Főgimnáziumban tartanak hasonló könyvbemutatót.
( nk )
Népújság (Marosvásárhely)

Magyar Művészetért Díjakról döntöttek
A Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma döntött A Magyar Művészetért Díjakról, amelyeket 1987 óta folyamatosan ítélnek oda minden művészi ágban. Az idei, 26. díjátadó gála április 9-én lesz Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában.
A kuratórium csütörtöki közleménye szerint A Magyar Művészetért Díjban részesítették Ivácson László néptáncost, a Háromszék együttes koreográfusát, Káel Csaba rendezőt, Kassai Lajos lovas íjászt, Kicsid Gizella sepsiszentgyörgyi színművészt, a Kodály Vonósnégyest, a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériát, Lukács Miklós cimbalomművészt, Páll Lajos festőművészt, Petrás Mária énekest, Szabadi Vilmos hegedűművészt, Török-Illyés Orsolya színművészt, valamint Hajdu Szabolcs rendezőt. A Magyar Művészetért Tiszteletbeli Emlékdíjat Nemeskürty Istvánnak ítélték oda. Ex Libris-díjat kapott az Áprily Lajos Főgimnázium, a Brassó Erdélyi Kárpát-Egyesület, Kovács Géza szobrászművész, a Maros Megyei Múzeum, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, valamint a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. A Romániai Magyar Cserkész Szövetség Árpád-díjas lett. Szabadság (Kolozsvár)

Felkészültünk-e már arra, hogy saját egyetemünk legyen? (Tusványos)
Részben már interneten (Bolyai.eu) is hozzáférhető tanulmánysorozatot készít a Bolyai Kezdeményező Bizottság annak a harcával szembeszegezett érvnek a cáfolatára, hogy a romániai magyarság ne lenne felkészülve egy állami magyar egyetem igénylésére és fenntartására.
A tusványosi Corvina-sátor ponyvája alatt felvonult előadók e törekvéséről beszámolva Hantz Péter a felsőoktatásunk mai helyzetének felvázolására tett erőfeszítéséket ismertette. Ha a Bolyai-újraindítás kivitelezhetetlen – bár az EU sok kisebbsége rendelkezik saját állami egyetemmel –, akkor másik lehetőségként azzal számol, hogy a BBTE magyar tagozata a román állam által is támogatott Sapientia Egyetembe integrálódik. Ellenezné, hogy új magyar tagozatok jöjjenek létre román egyetemeken, mert az szétforgácsolná az erőket, és egy opportunista tanári gárdát nevelne ki. Lázár Ede közgazdász a munkaerőpiaci helyzet függvényében vizsgálta a szakkínálat célszerűségének kérdését, kiemelve például, hogy az ipar és az exportorientált termelés hiánya miatt oly aránytalanul nagy ma a Székelyföldön a diplomás munkanélküliség. Bodó Barna egyetemi tanár kutatása annak megválaszolására irányul, miért hogy az óvodában mi, magyarok túlreprezentáltak vagyunk (7%), az érettségizőknek már csak 6 százalékát adjuk, az egyetemen ennél is rosszabb az arány, miért oly nagy a lemorzsolódás a szórványban és a tömbvidéken is.
Kovács Gergely budapesti tanársegéd az egyetemi oktatás színvonalasságának sokrétű kutatásával járul hozzá a közös munkához.
Pozsony Ferenc akadémikus, professzor arra hívta fel többek közt a figyelmet, hogy a magyar egyetemi oktatók alulreprezentáltak a professzorok és docensek körében a BBTE-n, ahol különben a tizennyolcezer magyar diákból tizenkétezer tanul magyarul, s milyen baj az, hogy nincs gazdája a magyar felsőoktatásnak Romániában.
Kovács Lehel, ismert BKB-tag pedig, akinek a retorziók miatt társaival együtt távoznia kellett a BBTE-ről, arról beszélt, politikusainkat felelősség terheli az egységes erdélyi egyetemi stratégia hiánya miatt, hogy nem alakult még egyeztetőtanács. Emiatt általa ördögi köröknek nevezett ellentmondások őrlik a rendszert. A leggyengébbek kerülnek vissza pedagógusként az iskolákba például, vagy: az új oktatási törvény magasabb szorzókkal dolgozik ugyan a kisebbségi iskolák kvótájának megállapításakor, de senki nem számolta ki, hogy ezek is elégtelenek, nem teszik lehetővé például egy olyan nagy múltú és fontos középiskola önálló fenntartását, mint a brassói Áprily-gimnázium. Ő magyar vállalkozókra támaszkodó magániskolák indításában látja a megoldást. Hasonlóképpen fonák, hogy a Sapientia akkreditációja hiába ment át a szakmai szűrőn, azt most politikailag felülbírálhatja a parlament.
Kérdésekre felelve az előadók többek közt a magániskolák mintájára alakuló kis autonómiák mellett tették le a garast, illetve a műszaki képzés felfuttatására buzdítottak, az oktatásnak a munkaerő-kereslet piaci igényeihez és persze a magyarság szellemi igényeihez igazítására hívták fel a figyelmet. A bizottság kutatómunkája hamarosan további kész tanulmányok formájában kerül a nyilvánosság elé.
B. Kovács András. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Színes programkavalkád a Brassói Magyar Napokon
Több évtized kiesés után az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Brassó megyei szervezete több civil szervezettel közösen Brassói Magyar Napokat szervez november 6–14. között.
Ezzel az átfogó, minden korosztályt érintő, változatos programsorozattal a magyar identitás megőrzését megcélzó rendezvényt próbálnak a szervezők meghonosítani a brassói szórványban, a délkeleti végeken, folytatva az egykori Honterus-ligetben megszervezett Brassói Magyar Napok rendezvénysorozatot, amelynek a II. világháború, majd az ezt követő államosítás vetett véget. A Magyar Napok szervezői bíznak abban, hogy a gazdag programmal sikerül megszólítani és összekovácsolni a brassói magyarságot.
November 6-án, vasárnap honismereti túrát szerveznek a Cenkre a Gábony-lépcsők–Cenk-csúcs–Szerpentinek útja mentén. A túra során három rövid előadást hallgathatnak meg Brassó történetéről, valamint közös áhítaton vehetnek részt az érdeklődők.
November 7-én, hétfőn 19 órától Hommage à Edith Piaf címmel tartanak kultúrestet, élő koncert, magyar étkek és borok kíséretében. A kultúresten előad László Zsuzsa marosvásárhelyi színművész és társulata. A Brassói Magyar Napok szervezői biztosítják a díjtalan belépést, a kultúresten való részvétel a következő, 65 lejes magyar ételspecialitásokból álló menüsor megrendelésével lehetséges: házi pálinka, hortobágyi palacsinta, hunyadi tekercs, túrós galuska, somlói galuska, vörös és fehér bor, ásványvíz. Asztalfoglalás a demokráciaközpontban. Ugyancsak hétfőn 22 órától diákbuli kezdődik a Tequila Bowlingban (Avram Iancu 32. szám).
November 8-án, kedden 15–18 óra között felnőtt focibajnokság tartanak a 11-es általános iskola tornatermében, majd 18 órától 20.30-ig gyerektáncház lesz a bukaresti úti református kistemplom gyülekezeti házában. Felcsíki és moldvai táncokat, valamint népi gyerekjátékokat fog oktatni Ráduly Zsuzsa és Sándor Gyöngyi.
November 9-én, szerdán 14–17 óra között folytatódik a felnőtt focibajnokság. 19 órától jazz-blues-estre kerül sor az Aramis vendéglőben, ahol fellép a sepsiszentgyörgyi Free Connection együttes, utána a '70–'80-as évek zenéjére lehet bulizni.
November 10-én, csütörtökön 13–16 óra között focibajnokság, 17–18.30 között termékkóstolás az újonnan nyílt Honor vadhústermékek boltjában (George Bariţiu 2. szám). 18.30-tól borkóstoló és szalonnaest kezdődik a Brassó Óvárosi Unitárius Egyházközség gyülekezeti termében. Jelen lesz Balla Géza pincészete Arad-hegyaljáról (Wine Princess), valamint Bencze Gábor villányi Polgár borai. A szalonnaesten hagyományos füstölt mangalicaszalonna, abált (toka)szalonna, mangalicazsír, mangalicatepertő, és meglepetés szalonna termék is terítékre kerül. Belépő 25 lej, előzetes jelentkezés a demokráciaközpontban.
November 11-én, pénteken a néptánc kapja a főszerepet: 18 órától kezdődően a Drámai Színházban fellép a Bokréta (vajdaszentiványi táncokkal), Búzavirág (nyárádselyei táncokkal), Sirülő (széki táncokkal), Törpefenyő (mezőségi táncokkal). Az est keretében Nemzeti Székely Népi Együttes Az örökség (Dalok és táncok Csík vármegyéből) című táncszínházi előadását mutatja be. Belépő: 15 lej felnőtteknek, diákoknak, nyugdíjasoknak 10 lej. 21 órától élőzenés táncházba hívnak mindenkit az Áprily Lajos Főgimnázium tornatermében.
November 12-én, szombaton 9–17 óra között II. Konferencia az Erdélyi Szórványért – Civil szervezetek a szórványban címmel tartanak szimpóziumot a Reménység Házában. 9–11 óra között futóversenyt tartanak a gyerekeknek több kategóriában, gyülekező 9 órakor az Áprily Lajos Főgimnázium udvarán. 9–13 óra között gyerekeknek szerveznek hagyományos kézműves műhelyt az Áprily Lajos Főgimnáziumban, ahol az agyagozás mellett népdaltanulás is lesz. 10–16 között ökumenikus kórustalálkozónak ad otthont a Brassó Óvárosi Unitárius Egyházközség gyülekezeti terme. 12–20 óra között látványkonyha és hazai magyar gasztronómiai termékek kiállítása lesz az Áprily Lajos Főgimnáziumban. Szünetben a Kiss Sándor Barcasági Barantacsapat tart bemutatót. 17 órától a focibajnokság döntő mérkőzésein szurkolhatnak a 11-es általános iskola tornatermében. 21 órától Rúzsa Magdi koncert a Sportcsarnokban. Belépő: 30 lej felnőtteknek, valamint 20 lej diákoknak, nyugdíjasoknak.
November 13-án, vasárnap 12.30-tól ökumenikus istentisztelet kezdődik a belvárosi római katolikus templomban, 11–20 óra között ismét látványkonyha, szünetben, 14 órától az Ismerd meg városodat!vetélkedő kiértékelése és díjazása.
November 14-én, hétfőn 19 órától színház- és humorest az Operában, a Grimasz színjátszó csoport Frederico Garcia Lorca Vérnász c. darabját adja elő, utána Fábry Sándor szórakoztatja a közönséget. Belépő: 30 lej felnőtteknek, valamint 20 lej diákoknak, nyugdíjasoknak.
A meghívók beszerzése a demokráciaközpontban (Dobrogea utca 26. szám) lehetséges: hétfőn és csütörtökön 12–19, kedden és szerdán 10–17, pénteken 10–16 óra között, vagy a Brassói Lapok szerkesztőségében.
Iochom Zsolt
Erdély.ma

Brassói Magyar Napok, 71 éve ismét
Meglepő sikerrel kezdődtek vasárnap a Brassói Magyar Napok: közel kétszázan – idősek, fiatalok, gyermekek, helybeliek és környékbeliek – indultak reggel honismereti zarándoktúrára: a Cenk tetején levő egykori Árpád-szobor talapzatának maradékaihoz a Gábony-lépcsőket megmászva jutottak el, és felemelő ünnepség után távoztak.
Felvonták a húsz évet sem "élt" szobrot ábrázoló zászlót (ez november 14-ig ott marad), meghallgatták a történetét, a Cenk és Brassó rövid bemutatását, egy Reményik-verset, egy ’56-os megemlékezést, áhítatot tartottak, és elénekelték a Himnuszt. 
Hétfőn Edith Piaf-emlékestre került sor az egykori kereskedők házában (ma Cerbul Carpatin vendéglő), az első fogástól az utolsóig magyar ételekkel, és diákbulit is szerveztek, tegnap focibajnokság és gyermektáncház volt, ma szintén foci és dzsessz-blues est várja a közönséget, de lesz színházi előadás, néptánc, humorest, látványkonyha és borkóstoló, ökumenikus istentisztelet és szórványkonferencia, végül Rúzsa Magdi-koncert is.
A nyolcnapos, 29 eseményt magában foglaló rendezvénysorozatot szervező EMNT megyei elnöke, Toró Tamás elmondta: 71 éve nem volt Brassóban hasonló horderejű rendezvény, és ezalatt a magyarság számaránya 33 százalékról 8-ra csökkent – de még mindig számottevő, kisvárosnyi (Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós méretű) közösségről van szó, amely azonban erős asszimilációs nyomás alatt él. A cél tehát a nemzeti öntudat erősítése, a közösségi élményekkel való felöltődés, saját kultúrával való ismerkedés vagy abban való elmélyülés. A rendezvény politikamentes (csak a szórványkonferencia kivétel), és népszerűségét jelzi, hogy több civil szervezet, mintegy ötven önkéntes kapcsolódott be, a jegyek majdnem minden estére elfogytak. Ennek ellenére nagy szeretettel várják a háromszékieket, hiszen a közelség mellett sok más szállal is kötődnek hozzájuk a brassói magyarok (átjárnak színházba, városnapokra) – a hét végi bevásárlásra oly nagy számban leruccanók pedig találnak kedvükre valót az Áprily Lajos Főgimnázium udvarán berendezett gasztronómiai kiállításon, és Rúzsa Magdi sem akármilyen szombat estét ígér.
A támogatók között is vannak székelyföldi, de brassói magyar vállalkozók is: összesen 17 civil szervezetet, mintegy 30 céget és 32 médiapartnert sikerült mozgósítani; aki egyáltalán nem kívánt részt venni semmiben, az a három-három megyei és városi tanácstaggal, parlamenti képviselővel is rendelkező RMDSZ, pedig Toró Tamás szerint a legutóbbi választásokról a brassói magyarok közel 60 százaléka maradt távol. A helyi hatóságok amúgy nem is segítették, nem is gáncsolták a kezdeményezést, ámbár a kedvezményes terembérekhez hozzájárultak. Toró elmondta: a székházzal alig pár hónapja rendelkező EMNT kezdetnek egy tényfeltáró óriástárlatot szervezett a magyar múltról tanúskodó épületekről, helyszínekről, most a szándékaik szerint legalább tizenegyezer embert megmozgató Magyar Napokkal a jelent próbálják felmérni, és a jövőre vonatkozó stratégiákat kívánják kidolgozni, közben pedig ötezer honosítási kérésben segítettek.
A magyarság megmaradási esélyeit latolgatva Toró kiemelte a hely szellemét is: habár sem a magyarság, sem a szászság nem éri el az előírásos húszszázalékos arányt, a város minden bejáratánál háromnyelvű felirat köszönti az érkezőt, az üzleti életben pedig értéknek számít a többnyelvűség, bizonyos munkakörökben keresettek a magyarul is tudó alkalmazottak. Magyaroknak szóló programok eddig is voltak, de elszórtan, kisebb csoportokat érdeklő rendezvények formájában, ez azonban nem elég, hiszen állandó találkozási hely, magyar ház sincs, még rádióadás sem szól a helybeli magyarokhoz, csak egy hetilap és a helyi tévében szombat délelőtt sugárzott kétórás műsor tájékoztatja őket saját ügyeikről. Ilyen kifelé is értéket felmutató közösségi hetet utoljára 1940-ben tartottak, és a lelkes fogadtatás jelzi, hogy ideje volt kiásni ezt az örökséget a feledésből. Még van, amire építkezni lehet.
 Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ritka, de még van magyar, román, szász utcanévtábla Brassóban –
Fényképezz Brassó területén minél több olyan utcanévtáblát, amelyen magyarul, románul és németül is a felirat. A többi között ezt az egyáltalán nem könnyű feladatot kapták azok a csapatok, amelyek részt vettek a Brassói Magyar Napok vetélkedőjén.
Kovács Lehel szervező vázolja a további feladatokat abban a városban, ahol 100 évvel ezelőtt egyharmad-egyharmad arányban laktak szászok, magyarok és románok. A II. Endre által idetelepített szászokból mára gyakorlatilag senki sem maradt, a magyarok aránya pedig tíz százalék alá csökkent. A két népcsoport megtöréséhez nagyban hozzájárultak olyan cselekedetek, mint az Alpár Ignác által 1890-ben épített református templom lerombolása, a német és magyar iskolák kétnyelvűvé tétele, majd felszámolása, a szászok eladása a '80-as években az akkori nyugatnémet államnak. Ennek ellenére, elvétve ugyan, de találni háromnyelvű feliratokat.
A házszámokon, ahol még megvan, három nyelven írták az utcaneveket is. 
Nem lett volna szabályszerű, de a gyerekeink bizonyosan jó segítségre találtak volna Dobolyi István helytörténész személyében. Az Áprily Lajos főgimnázium nyugalmazott tanárának több száz félévszázadosnál régebbi gyűjteménye van, amelyet könyvben is megjelentetett. A román és magyar nyelvű kiadvány azt bizonyítja, a békés egymás mellett élés korábban nem beszédtéma, hanem napi gyakorlat volt.
Aki tudja, hol kell keresni, az talál háromnyelvű táblát, némelyeket szemlátomást korábban leszereltek, majd a felújított lakásra visszahelyeztek. Persze nem mindegyik táblát tették vissza.
Az etnikai arányokat a második világháború után erőszakkal változtatták meg.
Bár a korábbi arányokat biztosan nem lehet visszaállítani, pozitív fejlemény, hogy a városi tanács évekkel ezelőtt úgy döntött, jóllehet a szász és a magyar lakosság aránya messze nem éri el a törvény által erre az esetre előírt húsz százalékot, mégis háromnyelvű feliratot helyeznek el a város bejárataihoz. Duna Tv, Közbeszéd
Erdély.ma

175 éves a brassói Áprily Lajos Főgimnázium
Az Áprily Lajos Főgimnázium idén ünnepli az egykori Római Katolikus Főgimnázium megalakulásának 175. évfordulóját. Az iskola oktatói és diákközössége a tanév végéig tartó rendezvénysorozattal tiszteleg a közel két évszázados intézmény múltja előtt.
A rendezvénysorozat nyitóeseményére március 7-én 17 órától került sor a Főgimnázium dísztermében. Ennek során három iskolatörténeti előadás hangzott el, majd az est a további rendezvények programjának ismertetésével és az iskola diákegyüttesének fellépésével folytatódott.
A következő rendezvényre áprilisban kerül sor, amikor Áprily Lajos tiszteletére szerveznek egy szavalóversenyt. Ekkor fogják kiértékelni az iskola tanulóinak meghirdetett rajz-fotó és rövidfilm pályázat eredményeit is.
Ugyancsak áprilisban lesz a Romániai Magyar Tanítók Országos Konferenciája is.
A rendezvénysorozat május 18-án egy egész napos műsorral zárul.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Szépréti Lilla évfordulói
Március 14-én lenne 75 éves. Idén lesz halálának 20. évfordulója is.
Íróként, újságíróként élt a köztudatban. Népszerű tollforgatónk volt. Manapság ritkán írnak, beszélnek róla. Pedig többet érdemelne. Bőven van mit felidéznünk életművéből. Ebben segít ma a szeretteitől érkezett pályarajz.
Szépréthy Lilla újságíró, író (írói nevén Szépréti) 1937. március 14-én Brassóban született, ahol 1954-ben a mostani Áprily Lajos líceumban érettségizett. 1959-ben Kolozsváron a Bolyai Egyetemen szerzett magyartanári diplomát. Ezután mindvégig Marosvásárhelyen dolgozott riporterként az akkoriban egyetlen magyar nyelvű országos képeslapnál, az Új Életnél (1989 után Erdélyi Figyelő). Későbbi legismertebb riportjait az erdélyi magyar és szász műemlékekről írta. Legnépszerűbb könyve, a Régi és új világ. Képes levelezőlapok erdélyi műemlékekről 1981-ben jelent meg Kolozsváron. Olthévíz és Kőhalom között 1992. május 15-én közlekedési balesetben halt meg, amikor Brassóba vezetett az Áprily Lajos gimnáziumi végzősök világtalálkozójára.
Az első könyve 1965-ben jelent meg: Egy szál svéd gyufa, kisregény; 1968-ban a Páhuzamos vonatok című (elbeszélések); 1969-ben kiadták a Zöld mécses című kisregényét; 1971-ben megjelent a Zsuzsu Seremberekben meseregénye; 1974-ben novelláskötet, Utazás anyámmal; 1975-ben A család reménysége című kisregény, a Napot járó pillangó c. meseregény; 1981-ben Régi és új világ. Képes levelezőlapok erdélyi műemlékekről; 1996-ban a Családregény. Ez halála után látott napvilágot Marosvásárhelyen.
Hogy miket írt a lapokban? Először is miket nem írt: nem méltatta a Ceausescu házaspárt és “pártunkat”. De rengeteg riportot készített Szatmártól Konstancáig, Temesvártól Suceaváig. Erdélyben majdnem minden városról írt. Sok faluban járt, nemcsak a hétfalusi, hanem a moldvai csángókat is felkereste. Tematikája is nagyon változatos volt. Részt vett szív- és agyműtéten, éjszakai mentőn, iskolákban, múzeumokban riportozott, írt művelődési rendezvényekről, közéleti személyekkel, képzőművészekkel, színészekkel, zenészekkel, folkloristákkal készített interjút. Bűnügyi témákról is írt, ezért járt a bíróságon, rendőrségen, még a börtönben is.
De ami főként érdekelte, azok a műemlékek voltak. Ezekről főleg azért közölt sok-sok cikket, hogy az eseményeket felelevenítse, és ezáltal erdélyi magyar múltunkat is megismerjük. Szépréti Lilla megpróbálta az erdélyi fejedelmek, jelentős személyiségek munkásságát, koruk eseményeit a műemléki leírásba becsempészni.
A műemlékekről írt cikkek képezik az 1981-ben megjelent Régi és új világ című kötetének az anyagát. A könyv nagy siker volt, sokat jelentett Szépréti Lilla és Marx József fotóművész számára, akivel nagyon szívesen járt terepre. A könyvet, ami akkori viszonylatban csak kis példányszámban jelenhetett meg (5000), nem is vitték a könyvesboltokba. Vásárhelyen az Eminescu könyvesboltban, ahol a könyvbemutatón Oláh Tibor beszélt, pár óra alatt, amíg a szerző dedikált, a több ezer példány elkelt. Kint a lépcsőkön sorban álltak az emberek, hogy hozzájussanak. Sütő András a következőt írta a kötetről: “Ez a könyv, Szépréti Lilla kitartó barangolásainak krónikája, a mi múltbéli örökségünk mohás kőfalai, tornyai felé mutat, s nem azért, hogy a jövendő felé fordított arcunkat visszafordítsa, hanem éppenséggel a jövőnek jobb megtervezése végett. Történelmi műemlékeinkről van szó. És arról, hogy aki nem ismeri a múltját, nem érti világosan a jelenét sem…”
Akár írói, szerkesztői hitvallásaként tarthatta volna sajátjának e sorokat Szépréti Lilla. Ő azonban ritkán nyilatkozott. “Csak” tette, amit kell, írta, amire közösségének oly nagy szüksége volt. És van ma is. Ezért is lenne érdemes újra elérhetővé tenni alkotásait.
Népújság (Marosvásárhely)