A világ minden részéről eljöttek az öregdiákok Nagyenyedre, amikor fennállásának 370. évfordulóját ünnepelte aug. 29-30-án a Bethlen Kollégium. Az ünnepélyes megnyitón Krizbai János kollégiumi igazgató méltatta az évforduló jelentőségét, dr. Vita Zsigmond tanár történelmi visszapillantása után Demény Lajos történész beszélt. /Remény (Kiadja az Apáczai Csere János Baráti Társaság, Kolozsvár), 2. sz., április-december/

Brassóban május 16-17-én tartották a Véndiákok Világtalálkozóját, egyben megemlékeztek a gimnázium alapításának 155. évfordulójáról, egyben megtartották a középiskola névadó ünnepségét, Áprily Lajos nevét vette fel a gimnázium. Felszentelték az iskola új zászlaját, megkoszorúzták az iskola alapítójának, Felfalusi Kovács Antal brassói apát-plébánosnak, valamint az iskola elhunyt tanárainak és diákjainak emlékére a belvárosi római katolikus templomudvaron felállított kopjafát. /Remény (Kiadja az Apáczai Csere János Baráti Társaság, Kolozsvár), 2. sz., április-december/

Az 1992. évben is több új magyar nyelvű lap, időszaki kiadvány jelent meg. Ezek között vannak a következők. Egy újabb csoportosulás lapja, a Csík-Platform /Csíkszereda/. Nagyváradon a Peceparti Párizs kulturális magazint a Kelet-Nyugat Társaság adta ki. Taekwon-Do címen sportlapot akartak indítani Marosvásárhelyen, de csak egyetlen szám látott napvilágot. A Tinivár Kiadó indította el a Diákabrak /Kolozsvár/ című folyóiratot. Az Apáczai Csere János Baráti Társaság tagsága tájékoztatására indította Remény (Kolozsvár) címmel a közlönyét. A Rhododentron Eco Club Rhododentron Hírek (Marosvásárhely) címmel közlönyt adott ki. Megjelentek tudományos közlönyök is. Az Erdélyi Múzem-Egyesület újraindította a Természettudományi és Matematikai Szakosztályának Közleményei (Kolozsvár) című kiadványát, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományi Szakosztálya ebben az évben elindította Műszaki Tudományos Füzetek (Kolozsvár) címen tanulmánysorozatát, az EME Orvostudományi Szakosztálya pedig az Orvostudományi Értesítőt (Kolozsvár). Székelyudvarhelyen a Matrica Rt. Műszaki Osztálya kiadta a Műszaki Tájékoztatót. Ugyancsak 1992-ben látott napvilágot a Műemlékvédő Hírek (Szatmárnémeti), a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasághelyi csoportjának hírlevele. Az év során négy hírlevél jelent meg. Egyházi lapok is indultak ebben az évben. Megindult az Értesítő, az Erdélyi Református Egyházkerület hivatalos lapja /Kolozsvár/. Szeráf /Szatmárnémeti/ a címe a Ferences Világi Rend szatmárnémeti helyi közössége értesítőjének. Helyi lapok is születtek, például a Nagyernyei Híradó. A Szentegyházi Hírlap címen indított tájékoztatót a Gyermekfilharmónia Alapítvány Szentegyházán. Szórakoztató lapok indultak, például: Corvina Útitárs /Kéthetente megjelenő rejtvénymagazin, Kolozsvár/, Horoszkóp Füzetek /Csíkszereda/, Tromfmagazin /Csíkszereda/, a Tromf melléklapja Újabb diáklapok is születtek az év folyamán, például: Hétforrás /Zajzoni Rab István Középiskola, Hétfalu/, 2X2 Néha Több /Ady Endre Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Csíkszereda/, Kópé /12. sz. Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Arad/, Murokfőzelék /Mezőgazdasági Szakközépiskola lapja, Székelyudvarhely/, Suli Lapi /Baróti Szabó Dávid Középiskola, Barót/, Vándortarisznya /7. sz. Ált. Iskola VIII. o., Marosvásárhely/, Vidám Képek /Ady Endre Líceum, Bukarest/, Zizi /Unitárius hallgatók teológiai önképző köre, Kolozsvár/

A napokban jelent meg Gaal György A Házsongárdi temető térképe /Apáczai Csere János Baráti Társaság, Kolozsvár, 1994/ című könyve, amely mintegy 630 neves személyiség adatait tünteti fel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Megjelent a Remény, az Apáczai Csere János Baráti Társaság értesítőjének 12. száma, amely beszámol az öregdiák társaság 1997. évi rendes közgyűléséről, valamit az immár hatodik alkalommal megtartott öregdiák-találkozóról. Ebben a számban ismertették a Mészáros József irodalomtörténész szerkesztésében megjelent Kós Károly egyetemessége című kötetet. A Reményt az Apáczai Csere János Baráti Társaság székházában /Kolozsvár/ lehet megvásárolni. - A Remény (Kolozsvár) 1992 óta lát napvilágot. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

"Ápr. 1-jén újabb kiadvány látott napvilágot, a Hírlevél, a Kolozsvári Református Kollégium Öregdiákjai Baráti Társaságának negyedévenkénti megjelenésre beütemezett kiadványa. A lap az öt kolozsvári középiskola - Református Kollégium, Református Leánygimnázium, Kereskedelmi Fiúközépiskola, Kereskedelmi Leányközépiskola, valamint Gép- és Villamosipari Középiskola - öregdiákjainak Kolozsvárott székelő Apáczai Csere János Baráti Társaság gondozásában megjelenő Remény című értesítőjének kisöccse. Az első szám vezércikke hangoztatja: "a Farkas utca diákéveink felejthetetlen emlékeit őrzi, a "Templom és iskola" olyan erkölcsi útmutatóval és általános műveltséggel ruházott fel, amelynek értékei lankadatlanul munkálkodnak bennünk. A Farkas utca a múltat idézi és jövőbe vetett reményeinket táplálja." /László Ferenc 49-es ref. öregdiák: Köszöntjük a Farkas utcát! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./"

"A 2000-2001 tanévben a kolozsvári magyar iskolák közül a legmagasabb pontszámot az Apáczai Csere János Elméleti Líceum érte el. 1989-ben az iskola élére Szilágyi Júlia személyében felkészültségben, emberi tartásban példás tanár került, akinek köszönhetően az iskola megindult a fejlődés útján. Jelentős harc után az iskola felvehette mostani nevét. A megyei tanfelügyelőség kitalált vádak alapján az igazgatót eltávolítottak az iskola éléről. Az új igazgatóval a tanfelügyelőség törököt fogott. Wolf Rudolf ott folytatja, ahol elődjével abbahagyatták. A líceum jelenleg három szakot működtet, végzettjeik 80% bejut az egyetemre, illetve főiskolára. Jelenleg két informatikateremmel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy informatikaórán minden diák számítógépen dolgozik. Az internetes kapcsolódás nem probléma. Az iskola könyvtára állandóan bővül. Az Apáczai Csere János Baráti Társaság támogatja iskolát. Körülbelül 30 ösztöndíjat tudnak biztosítani. /Csomafáy Ferenc: Magadért és közösségedért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./"

Az Apáczai Csere János Baráti Társaság tagjai a hajdani Református Kollégium /Kolozsvár/ és Református Leány Gimnázium volt diákjaiból kerülnek ki, ám azok is tagjai lehetnek, akik e két intézmény államosítása után az épületekben működő iskolák végzettjei. A társaságnak 1000 tagja van. A Házsongárd Bizottság a néhai tanárok és diáktársaink sírhelyének gondozásával foglakozik. Az Apáczai- Napok alkalmával és az évzárókon kiosztják a társaság jutalmait és díjait mindkét tanintézet (az Apáczai Csere János Elméleti Líceum és a Református Kollégium) arra érdemes diákjainak. A székház 10 évi használat után hivatalosan is a Baráti Társaság tulajdonába került. Bár a régi Kollégium (a Farkas utcai Kiskúria) épületének visszaadását kormányhatározat mondta ki, a gyakorlati visszaadást Funar polgármester karhatalmi erővel meghiúsította. Dr. Újvári Ferenc ügyvéd javasolta, hogy az Apáczai Csere János Baráti Társaság negyedévenként forduljon memorandummal a Román Állam elnökéhez, a Szenátushoz, Képviselőházhoz, az RMDSZ vezetőségéhez és a helyi önkormányzathoz, ebben mondja ki: igényeljük vissza minden felekezeti, elemi, kollégiumi javainkat, felekezeti intézményeinket. /(Csomafáy Ferenc): A restitúció kérdése az Apáczai Csere János Baráti Társaság közgyűlésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

"Jún. 21-én öregdiák nagytalálkozó volt az Apáczai Csere János Líceumban. Az egykori kolozsvári Református Kollégium, a Református Leánygimnázium, a Gép- és Villamosipari Középiskola, a Kereskedelmi Fiú- és Leányközépiskola, valamint az utódlíceumok végzetteinek kerek évfordulós nagytalálkozóját rendezte meg az Apáczai Csere János Baráti Társaság. A 70-75 éve érettségizettek a Rubin-oklevelet kapták. Emlékeztek a hajdani kiváló tanárokra, akik egykor Kolozsvár megbecsülés egyéniségei voltak, továbbá egyes növendékekre, így a magyarság ügyéért a Bolyai Egyetem megszüntetésekor életét feláldozó Csendes Zoltánra, a mai is fáradhatatlanul dolgozó-alkotó Csetri Elek akadémikus történészre, Deésy Zoltán vegyészre, Gábos Zoltán egyetemi tanárra, Kolozsvári Józsefre, a kollégium múltját kutató közíróra, vagy az eltávozott Ferenczi Istvánra, Nagy Zsoltra és Pap Árpádra. A későbbi évfolyamokból Sütő András, a két jeles orvos dr. Cseh Zoltán és dr. Veress Sándor, a fizikatanár Pávai György, a matematikus dr. Puskás Ferenc, a kémikus és gépészmérnök Soós Károly, a szintén Nagyenyedről érkezett Miske Lajos - az ismert színész, Miske László testvérbátyja -, vagy Csorba László, Gecse Ferenc és a fiatalabbik Feszt-fiú, dr. Feszt Tibor orvosegyetemi tanár. /László Ferenc 49-es örökifjú öregdiák: Öregdiák nagytalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Jún. 26-án újabb fotótárlat nyílt a nagybányai Teleki Magyar Házban a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a kolozsvári Művelődés című folyóirat szerkesztőségének szervezésében, a felvételek az első erdélyi magyar műemlékvédelmi egyesület alapítójának, Balogh Ferenc (1941-2002) építészmérnöknek, a téma avatott ismerőjének, szakírójának hagyatékát képezi. Balogh Ferenc a kincses város főterének házait vette lajstromba, de tervezte az erdélyi műemléképületek, valamint sírok számítógépes jegyzékének elkészítését és az interneten való megjelentetését; nagy álma volt ezek helyének műholdas bemérése is. Ám a kivitelezésben korai halála megakadályozta. Egyetemi előadásai mellett számos szakkötete, tanulmánya, monográfiája jelent meg, melyek közül a legjelentősebbek: Betekintés korunk építőművészetébe (Bukarest, 1975), a kolozsvári épületekről a Korunk Évkönyvben megjelent Eklektika, szecesszió és kezdeti modern című tanulmánya, valamint az erdélyi haranglábakról írott monográfiája. Balogh Ferenc egy ideig Kolozsvár alpolgármestere volt, az általa alapított Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság keretében pedig szervezőmunkát vállalt. Támogatta Gaál Györgynek az Apáczai Csere János Baráti Társaság által A házsongárdi temető térképe címen kiadott munkáját (Kolozsvár, 1994). Elkészítette a temető régi sírjainak lajstromát, ám ezt nem voltak hajlandók hivatalosan elfogadni az illetékesek. /(szika): Műemlékvédelmünk úttörője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./"

Ápr. 17-én Kolozsváron, az Apáczai Csere János Baráti Társaság székhelyén bemutatták Salamon László Rettenetes Adolf /Yoyo Only Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003/ című kötetét. A könyv a szerző halálának huszadik, Hitler uralomra jutásának pedig a hetvenedik évfordulójára jelent meg. Salamon László lágerbe került, de túlélte ezt a megpróbáltatást, és utána többek között a kolozsvári Szabadság napilap elődjénél, az Igazságnál dolgozott szerkesztőként. /Ö. I. B.: Emlékezés egy sötét korszakra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Jún. 12-én Kolozsváron a Református Kollégium visszanyert épületében ünnepélyesen átadták rendeltetésének a felavatott dísztermet. Ez alkalommal neves erdélyi magyar képzőművészek felajánlásaiból jótékonysági célú képzőművészeti kiállítás és vásár nyílt, melynek bevételét az iskola további felújítására fordítják. Az Apáczai Csere János Baráti Társaság és a kollégium közös szervezésében 65 munka került közönség elé mai vagy már elhunyt művészektől. Neves művészek /Soó Zöld Margit, Incze János Dés, Fodor-Nagy Júlia, Ferenczy Júlia, Essig Klára, Starmüller Géza, Károlyi Zöld Gyöngyi, Székely Géza, Kancsura István, Takács Gábor, Orbán István, Horváth Gyöngyvér, Essig József, ifj. Starmüller Géza stb./ munkái láthatók. Székely Árpád igazgató elmondta, külön öröm hogy a tárlatra Erdély minden tájáról érkezett felajánlás. /Felavatták a Református Kollégium dísztermét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Kolozsváron az Apáczai Csere János Baráti Társaság immár hagyományos nagytalálkozóján évről évre a Református Kollégium, Református Leánygimnázium, Gép- és Villamosipari Középiskola, a Kereskedelmi Fiú- és Leányközépiskola, valamint az utódlíceumok végzettjei jelennek meg. Buksa Emil, a társaság főtitkára vezette a gyűlést, elhangzott Veress László elnöknek az egyesület 12 éves tevékenységéről szóló jelentése. A találkozót megnyitó dr. Kerekes Jenő alelnök szavai és a műsor után az öregdiákok elérzékenyülve vették át a 65 éve végzetteket megillető Wass Albert-oklevelet, a 60 éve érettségizettek a Gyémánt-, az 55 éve elbúcsúztak az Apáczai Csere János-, az 50 éve érettségizettek az Arany- és a 45 esztendeje tanulmányikat itt befejezettek a Kós Károly-oklevelet. /László Ferenc,’48-49-es ref. Öregdiák: Nagytalálkozó és tisztújítás után az Apáczai Csere János Baráti Társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Számos kolozsvári magyar civil szervezet projektje került veszélybe, mivel a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal nem tudja folyósítani a helyi tanács által áprilisban és májusban megszavazott, több milliárd lejre tehető támogatásokat. Boros János kolozsvári alpolgármester elmondta, a városháza komoly likviditási gondokkal küszködik, amit Gheorghe Funar egykori városvezető nagyvonalú költekezése idézett elő. Ígéretet kaptak Emil Boc polgármestertől, hogy ha nem is egyszerre, de hamarosan részletekben kezdik fizetni az egyelőre csak papíron létező támogatást. Egyebek között a Heltai Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Civitas Alapítvány, a Transilvania Trust, az Apáczai Baráti Társaság, az erdélyi magyar történelmi egyházak, valamint a Brassai Sámuel és a Báthory István Elméleti Líceumok is részesültek a költségvetésből. Ez a támogatási határozat komoly áttörésnek számít a kincses városban, ahol a 12 éves Funar-adminisztráció alatt a magyar szervezeteknek nem kaptak támogatást, csak a román egyesületek. /Borbély Tamás: Veszélyben a civil szervezetek tervei. A városi tanács támogatása egyelőre csak papíron létezik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Kolozsváron a nemrég visszaszolgáltatott Református Kollégium rendbetétele óriási anyagi erőfeszítést jelent. Az épületet részben sikerült felújítani, a további javítási munkálatok azonban társadalmi összefogást igényelnek. Az Apáczai Csere János Társaság felhívására a művésztársadalom reagált. A képzőművészek adományaiból értékes gyűjtemény került a kollégium birtokába, amelyből a múlt évben rendezett árverésen több munka is elkelt. A szervezők a megmaradt és új munkákkal kiegészített gyűjteményt ismét árverésen igyekeztek értékesíteni. Most azonban az előbbinél jóval kevesebb sikerrel. A rendezvényt Székely Árpád igazgató nyitotta meg. /N. J.: Kiállítás a Református Kollégiumban. Az árverés csupán szimbolikus volt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

1991. február 21-én alakult meg és március 22-én jegyezték be Kolozsváron az Armenia Örménymagyar Baráti Társaságot. Február 22-én ünneplik 15 éves fennállásukat. A budapesti székhelyű Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesülettel együtt azon munkálkodnak, hogy összegyűjtsék az örménymagyar vonatkozású történelmi adatokat. Konferenciákat rendeztek, az ott elhangzottakat az 1997 márciusától havi rendszerességgel megjelenő Arménia folyóiratukban és önálló kötetekben közreadják. 1998. februárja óta együttműködnek a kolozsvári Piarista Öregdiákok Baráti Körével és az Apáczai Csere János Baráti Társasággal, 1998. augusztusa óta pedig az Erdélyi Kárpát Egyesülettel is. /Bálintné Kovács Júlia, az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság elnöke: Az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Szeptember 18-án Kolozsváron, a délutánján a Református Kollégiumban, az Apáczai Csere János Baráti Társaság összejövetelén bemutatták az Emlékkönyv 1990–2007 című kiadványt. Kis példányszámban jelent meg, ezért a kereskedelemben nem forgalmazzák. /Ö. I. B. : Emlékkönyv a Református Kollégiumról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Istentisztelettel és osztálytalálkozókkal folytatódott október 13-án a kolozsvári Református Kollégium alapításának 450. évfordulója alkalmával szervezett ünnepség. Székely Árpád igazgató leleplezte a kollégium udvarán lévő emléktáblát, amely a református oktatás 450. évfordulóját hirdeti. Ezt követően került sor a kollégium dísztermében a kiadványok bemutatására. Péntek János akadémikus, nyelvész az Apáczai Csere János Baráti Társaság emlékkönyvét ismertette. „Az emlékkönyv nem csak a társaság munkásságát, hanem a Kolozsvári Református Kollégium, az Apáczai Csere János Líceum, valamint az apácai (Brassó megye) általános iskola életébe nyújt betekintést”, hangsúlyozta a professzor. A kolozsvári Apáczai-líceum már régóta az anyanyelvi mozgalom erdélyi bázisának tekinthető. Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka Kolozsvári József: Litteris et pietati sacrum című munkáját mutatta be, amely a kollégium történetét tárja fel olvasmányos formában. Ezt az első kötetet még további kettő követi. A kolozsvári Szabó Dezső Egyesület második évkönyvének bemutatását Molnos Lajos vállalta. „Ez az évkönyv nem csak Szabó Dezsőről szól, hanem magáról a városról és a kollégiumról is” emelte ki Molnos. A kollégium évkönyvét Rácz Melinda magyartanár ismertette, Sipos Gábor levéltáros pedig Benkő Samunak Nagy Géza egykori kollégiumi tanárról írt kiadványáról értekezett. Szőcs Ráchel tanár Kolozsvári József: A világítótorony című munkájáról szólt, majd felolvasta fiának, Szőcs Géza költőnek Zürichben kelt, az ünnepi eseményhez kapcsolódó levelét. A kiadványok bemutatása után a díszteremben további három tanárportrét lepleztek le. Lőrinczy Ferenc torna-, Balázs János magyartanár és Kovács Dezső egykori igazgató arcképe Opra-Tompos Ágota munkáját dicséri. /Nagy-Hintós Diana: Közel fél évezredes áldozatos iskolaépítő munka. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

A Kolozsvári Református Kollégium és egykori utódiskolái öregdiákjainak Apáczai Csere János Baráti Társasága választmánya szerint Czika Tihamér cikke tájékozatlanságról árulkodó okvetetlenkedés. Cika az európai szellemiségben fejlődött történelmi egyházi tanintézetek falát próbálja bontani. Miközben pl. a Farkas utcai Református Kollégium egy reálosztály indíthatásáért folyamodik a hivatalosságokhoz, akkor Czika Tihamér félti a szekularizációt a felekezeti oktatás térhódításától. Hogy lehet kifogásolni azt, hogy a tanulók elvárják az élet keletkezésének több oldalról történő megvilágítását? /Az Apáczai Csere János Baráti Társaság választmánya: Válasz Czika Tihamérnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

November 14-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában Kolozsvár magyar olimpikonjairól emlékeztek meg. Az előadás házigazdája Buksa Emil, az Apáczai Társaság főtitkára volt. Előadása során Killyéni András arról a mintegy ötven sportolóról beszélt, akik valamilyen szempontból kötődnek Kolozsvárhoz és részt vettek valamely olimpián (téli olimpiákat is beleértve). /Kovács Hont Imre: Kolozsvár és olimpikonjai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

Nemrég az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), az Apáczai Csere János Baráti Társaság és a Szabadság napilap rendezésében Sportemlékek néven előadás hangzott a legendás labdarúgó Aranycsapatról és László Ferenc sportújságíróról. Megnyitották a Szabadság székhelyén a László Ferenc sporthagyatékából rendezett és az Aranycsapatról szóló kiállítást. László Ferenc sportújságíró /Kolozsvár, 1930. márc. 10. – Szeged, 2009. máj. 1./ hamvait május 16-án helyezték örök nyugalomra a Házsongárdi temetőben. László Ferenc 18 évesen már a kolozsvári Világosság diáktudósítója, s húszéves korától, 1950-től a kolozsvári Igazság napilap belső munkatársaként a lap sportrovatvezető-szerkesztője volt. Az ötvenes évek elejétől dolgozott a Kolozsvári Rádiónak, amelynek naponta jelentkező sportműsorát 1954–1969 között vezette. 1989 decembere után, nyugdíjazásáig a Szabadság sportrovatvezetője és az újraindult Kolozsvári Rádió sportrovatának oszlopos munkatársa volt. 1997-től, a Kolozsvári Rádió mellett, a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának is dolgozott. 1990-től 1992-es vasúti balesetéig, amelyben egyik lábát elvesztette, a Csíkszeredában kiadott Új Sport magyar sportnapilapban is rendszeresen publikált. A Révai Lexikon számára elkészítette erdélyi magyar sportolók pályafutását bemutató több mint ötszáz szócikket, a Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig, illetve a Romániai magyar ki kicsoda szerkesztésében is aktívan közreműködött. László Ferenc csaknem hatvan esztendőn keresztül írt naponta magyarul sportról Erdélyben. László Ferenc sportolólexikonja és magyar–román–német sportszótára kéziratban maradt. /Tibori Szabó Zoltán: László Ferenc (1930–2009) sporthagyatéka. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Elhunyt Tonk István az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka
Április 3-án elhunyt Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka. 2010. április 9-én, pénteken kísérik utolsó útjára a Házsongárdi temetőbe, a Farkas utcai református templomban 13 órakor kezdődő gyászistentisztelet után. Halálát, a március 15-én, Kolozsváron bekövetkezett autóbaleset okozta.
Tonk István Kolozsváron született 1942. február 26-án. Református értelmiségi családból származott. Apja dr. Tonk Emil gyermekorvos, anyja Tavaszy Emese. 1964-ben, miután elvégezte a kolozsvári Műszaki Egyetemet, előbb a kolozsvári Armatura Szerelvénygyárban lett géptervező, majd 1973-91 között a kolozsvári Számítóközpontban rendszertervező mérnökként dolgozott. 1991-től vezette az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós nyomdáját. 1994-ben az Egyházkerület főgondnokává választották meg.
Tagja volt a Romániai Magyar Református Egyház Zsinatának és Álladó Zsinati Tanácsának, az Egyházkerület Igazgatótanácsának és a Kárpát Medencei Református konventnek, illetve több egyházi bizottság és alapítvány kuratóriumának is. Ezeken kívül pedig az Erdélyi Múzeum Egyesület, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre, és az Apáczai Csere János Baráti Társaság is tagjai között tartotta számon.
Agnus Rádió
Erdély.ma

Aki mindennél többre tartotta a közösség szolgálatát
Az Apáczai Csere János Baráti Társaság megálmodójának, létrehozójának és alapító elnökének, Veress Lászlónak a ravatalánál egy olyan, manapság ritka embertípustól, személytől búcsúzunk, aki mindennél többre tartotta a közösség szolgálatát.
Sokan ismerik és elismerik az ő áldozatos és eredményes munkáját, ezért nem célom egy tartalmas, gazdag életpálya minden állomását bemutatni. Életéből néhány jellemző epizódot-mozzanatot szeretnék csupán kiemelni.
A nagymúltú, ma már több mint 450 éves Kolozsvári Református Kollégium diákja, olyan környezetben nevelkedett, amely meghatározta későbbi többirányú tevékenységét. Dolgozott, mint műszaki értelmiségi, közösségszervező, református egyházát támogató presbiter. A kollégium tudós tanárai, akiknek többsége később a Bolyai Egyetemen tanított, beoltották a megismerés iránti fékezhetetlen vággyal, az iskola hagyományos keresztyén szellemiségével, a humán tantárgyak iránti fogékonysággal. Ez az a háttér, amely alapul szolgált a műszaki pályán való érvényesülésre, az aktív közéleti szerepvállalásra, a keresztyén életvitelre.
Az 1989-es változások előtt, mint aktív műszaki értelmiségi az Unirea gépgyár főtechnikusaként, jelentős szakmai teljesítménye mellett (több elismert és bejegyzett újítás szerzője), önmagát és társait képezve, a Korunk folyóirat köré általa szervezett csoportosulás keretében szerzett elismerést és megbecsülést munkatársai körében.
Igazi énjét azonban csak a 89-es változások után találta meg átalakuló, forrongó társadalmunkban. Felismerte, hogy az erdélyi magyarság megmaradásának egyik sarokköve az anyanyelvi iskolarendszer kiépítése, illetve újraindítása. Ezek után ennek a felismerésnek, célnak a gyakorlati megvalósítására tette fel életét. Volt iskolája, a Kolozsvári Református Kollégium szellemi örökségének kutatójaként és ápolójaként, egyéni kezdeményezésével, több osztálytársával az 1947-es évfolyamból, 1990 februárjában megalakította az öregdiákok Apáczai Csere János Baráti Társaságát, a volt Református Kollégium, illetve Református Leánygimnázium és ezek utódiskolái diákjaiból. A cél, a feladat adott: a régi kollégiumi szellem átörökítése, továbbadása a tanuló ifjúságnak és az újraindult magyar líceumok szellemi és anyagi támogatása. Ezeknek a nemes ideáloknak a megvalósítása akkor (akárcsak ma) a romániai társadalmi-politikai viszonyok miatt ellenállásba ütközött, jó esetben közönybe fulladt. Így többször „harci állásba” kellett helyezkedni. Elnökünk ezeknek az akcióknak gyakran szervezője, de mindenképp aktív résztvevője, mozgatója volt: megszervezte a tárgyi emlékek összegyűjtését az iskola múltbeli tevékenységének bemutatására (végzősök tablói, évkönyvek, kiadványok) melyek a később létrehozott iskolamúzeumot gazdagítják, japánsztrájk az Apáczai-líceumban, őrszolgálat visszaszerzett iskolánkban, kollégiumi termünk berendezése.
Társaságunk anyagi helyzetének stabilizálása érdekében, családjával együtt székházat adományozott a Társaságnak. A nemes célok, látványos megvalósítások mellett a szürke hétköznapok mindennapi teendőinek nagyrésze is az ő vállain nyugodott, személyére hárult a távlati tervek kidolgozása, megvalósításának anyagi támogatása, melyek folyamán sok igazságtalan vádaskodást is el kellett viselnie. Mindezek ellenére családja elvesztése után is töretlen hittel és erős akarattal szolgálta Társaságunkat. Idős kora ellenére, a napi adminisztratív ügyintézés mellett, fiatalabbakat is megszégyenítő lendülettel és munkabírással dolgozott, mindvégig a Remény című időszakos folyóiratunk felelős kiadója volt. Társaságunk megalakulása 20. évfordulójának előkészítésére, több mint egyéves munkával megírta a Társaság történetét Kronografia címen, és nyomdában van az általa szerkesztett, a társaság tevékenységét röviden ismertető leporelló is. Sajnos utóbbi munkáinak gyümölcsét már nem élvezhette, ezek megjelentetése anyagi okok miatt ugyanis elhúzódott. Váratlanul, tele megvalósításra váró tervekkel távozott közülünk.
Életét és munkásságát mi sem jellemzi tömörebben, min egy, a Bibliából vett idézet:
„Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nékem az igazság koronája” (II.Tim.4,7-8a).
Veress László elnökünknek az ügyhöz való ragaszkodása, elkötelezettsége, munkabírása, embersége és gerincessége példaértékű. Halálával olyan űrt hagyott maga után, melyet nehezen fogunk pótolni, betölteni.
Emlékét lelkünkben megőrizzük, példáját igyekszünk követni. Isten veled Laci bácsi, nyugodj békében!
Dr. Tamás István, az A.CS.J.B.T. alelnöke. Szabadság (Kolozsvár)

Lakatos Istvánra emlékeztek Sárvásáron
Vasárnap, szeptember 9-én, Sárvásáron újra ünneplőben a falu... Kisbusszal, személyautókkal érkeznek a vendégek. A falu nagy szülöttjére, a 108 évvel ezelőtt született Lakatos István (1904–1993) politikusra, közíróra emlékezik a község apraja-nagyja, az eseményre érkezett vendégek. Lakatos István több lap munkatársa, a Szociáldemokrata Párt tagja, később elnöke. A párt felszámolásakor tanúsított magatartása miatt letartóztatták, közel másfél évtizedet ült börtönben.
Az ezúttal is zsúfolásig telt református templomban Vincze Minya István esperes a Jordán folyón átkelő Izráel népe történetét eleveníti fel. Gondolatok hangzanak el a megpróbáltatott nép kitartásáról, jövőbe vetett hitéről, istene iránti imádatáról. Bizony mindnyájunknak át kell menni a Jordánon, a megpróbáltatásokon és ez együtt szinte biztosan sikerül, hitünket, emlékoszlopainkat pedig nem puszta ígéret és hazugság kövére kell építeni. Múltunkra emlékezve, jelenünket megharcolva és jövőnkben bízva kell, kellene élnünk – hangzott el. Az istentiszteletet a helybéli fiatalok, gyerekek verses-énekes előadása követte, amelyet nagy türelemmel és hozzáértéssel, meg főleg szeretettel tanított be, rendezett és a gyerekekkel együtt előadott Vincze Kupa Melinda tiszteletesasszony.
Máté András Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ-frakció vezetője az összefogás szükségességét, a jövőépítő bizakodást, közösségünk ápolását, javaink visszaszolgáltatásának fontosságát, elsődlegességét hangsúlyozta. Kira Miklós, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének ügyvezető elnöke, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének alelnöke méltatta a nagy előd kitartását, minden megpróbáltatást vállaló életpéldáját, közösségépítő munkáját: „az árral szemben igenis van, amikor kell menni” – emelte ki. Bánhegyesi József sajnálattal állapította meg, hogy nincsen erdő száraz ág nélkül, és közösségünk tagjai közül is sokan elfelejtik, hogy a másé bizony nem az övék.
A rendezvényen jelen volt Kötő József parlamenti képviselő, Okos-Rigó Dénes Kolozs megyei tanácsos, Gulácsy Pál és Bánhegyesi József, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének alelnökei, Tamás István, az Apáczai Csere János Baráti Társaság elnöke, Szabó Sándor, a társaság vezetőségi tagja, Korpos Márton sárvásári tanácsos, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke, Balázs Ferenc, a Körösfői Helyi Tanács jegyzője is.
A beszédeket a Himnusz elénekelése követte, majd az ünneplő gyülekezet megkoszorúzta a templomkertben a Lakatos István emlékére állított kopjafát. A megemlékezést záró szeretetvendégséget megelőzően a szervező (az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése) részéről a fiataloknak jutalomkönyveket adtak át.
Kira Miklós
Szabadság (Kolozsvár)

Jubileumi megemlékezés Lakatos Istvánra
Kereken tizedik éve már, hogy Sárvásáron a helyi közösség – és nemcsak – szeptemberben a falu szülöttjére, az egykori szociáldemokratára, szakszervezeti vezetőre, országgyűlési képviselőre, Lakatos Istvánra emlékezik, így mondhatni: az emléknap hagyománnyá vált. A megemlékezésen képviseltette magát a Szociáldemokrata Tömörülés RMDSZ-platform, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete, valamint az Apáczai Csere János Baráti Társaság is. K. M.
Emlékeztető: Lakatos Istvánt /Sárvásár, 1904. szeptember 14. – Kolozsvár, 1993. szeptember 3./ 1950-ben letartóztatták, egy koncepciós perben elítélték. 1964-ben szabadult.
Szabadság (Kolozsvár)

Ötven civil szervezet állt ki a megszüntetett kolozsvári magyar osztály mellett
A Kincses Kolozsvár Egyesület kezdeményezésére 50 kolozsvári magyar civil szervezet közös állásfoglalást fogalmazott meg az Apáczai Csere János Elméleti Líceum művészeti tagozatának védelmében - olvasható az egyesület közleményében. 
A Kolozs megyei tanfelügyelőségen január 19-én iktatták a Valentin Claudiu Cuibus főtanfelügyelőnek, illetve Török-Gyurkó Zoltán főtanfelügyelő-helyettesnek címzett levelet, melyet elküldtek az oktatási minisztériumba Király András György kisebbségek oktatásáért felelős államtitkárnak is.
Mint arról már korábban beszámoltunk, a líceum ötödik osztályát az iskolakezdés után szüntették meg, miután a szóbeli ígérgetések ellenére nem hagyták jóvá a csoport beindítását. Az ügyről bővebben itt olvashat. 
Az állásfoglalás aláírói határozottan kiállnak a kolozsvári magyar nyelvű képzőművészeti szakoktatás mellett, amely „a legmagasabb színvonalon biztosítja a gyermekek alkotó és önkifejező képességeinek fejlesztését, valamint művészeti-kulturális műveltségének megalapozását immár tizenhat éve”.
Felhívják a figyelmet, hogy az anyanyelvi oktatás mind Románia alkotmánya, mind a nemzetközi szerződések értelmében alapvető jog, amelyet az oktatási törvény a képzőművészeti oktatás terén is szavatol. Ennek megfelelően kérik az oktatási minisztériumot és a Kolozs megyei tanfelügyelőséget, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a jövőben is biztosítsák a magyar nyelven történő képzőművészeti oktatást.
Az állásfoglalás teljes szövege:. 
Állásfoglalás az Apáczai Csere János Elméleti Líceum
művészeti tagozatának védelmében
Mi, a kolozsvári magyar civil-szakmai egyesületek és alapítványok aggodalommal tekintünk az Apáczai Csere János Elméleti Líceum művészeti tagozatának ellehetetlenítésére. A magyar nyelvű képzőművészeti szakoktatás közép-erdélyi bástyája került végveszélybe, mely a legmagasabb színvonalon biztosítja a gyermekek alkotó és önkifejező képességeinek fejlesztését, valamint művészeti-kulturális műveltségének megalapozását immár tizenhat éve. Az Apáczaiban tanuló rajzszakosok tehetségét számos kiállítás és kiadvány tanúsítja. A diákok nemcsak kolozsvári, hanem országos és nemzetközi téren is bizonyították a képzés tehetségpallérozó tevékenységének eredményességét.
Az anyanyelvi oktatás mind Románia Alkotmánya, mind a nemzetközi szerződések értelmében alapvető jog, amelyet az oktatási törvény a képzőművészeti oktatás terén is szavatol. Nemzeti közösségünk érdekében, a törvény által biztosított jogaink alapján, felkérjük az Oktatási Minisztériumot és a Kolozs Megyei Tanfelügyelőséget, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a jövőben is biztosítsa gyermekeink számára a magyar nyelven történő képzőművészeti oktatást.
Tekintettel arra, hogy a helyzet megnyugtató rendezése a magyar közösség mellett az Oktatási Minisztériumnak, a tanfelügyelőségnek, valamint mindazoknak érdeke, akik a gyermekekben a kulturális és művészeti élet jövőjét látják, kérjük, vegyék figyelembe az oktatók, szülők, illetve a civil-szakmai szervezetek által felsorakoztatott érveket, és a közeljövőben esedékes beiskolázási időszakban találjanak megoldást a magyar nyelvű kolozsvári alapfokú képzőművészeti oktatás biztosítására.
Kolozsvár, 2017. január 17.
Kezdeményező:
Kincses Kolozsvár Egyesület nevében Gergely Balázs elnök
Aláírók:
Agnus Média Alapítvány nevében Szenkovics Dezső elnök
Amaryllis Társaság nevében László Bakk Anikó tiszteletbeli elnök
Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége nevében Péntek János elnök
Apáczai Csere János Baráti Társaság nevében Tamás István elnök
Argo Audiovizuális Egyesület nevében Szántai János István elnök
Armenia Örménymagyar Baráti Társaság nevében Bálint Júlia elnök
Bálint Tibor Baráti Társaság nevében  Bálintné Kovács Júlia tag
Barabás Miklós Céh nevében Kolozsi Tibor elnök
Bolyai Társaság nevében Gábor Csilla elnök
Donát Alapítvány nevében Zsigmond Ilka elnök
Életfa Családsegítő Egyesület nevében Deme Ilona Julianna elnök
Encyclopaedia Egyesület nevében Nagy Péter elnök
Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány nevében Kovács András igazgató
Erdélyi Kézmíves Céh Egyesület nevében Molnár Attila elnök
Erdélyi Magyar Filmszövetség nevében Lakatos Róbert Árpád elnök
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület nevében Széman Péter elnök
Erdélyi Múzeum-Egyesület nevében Sipos Gábor elnök
Filmtett Egyesület nevében Zágoni Bálint alelnök
Házsongárd Alapítvány nevében Gergely Erzsébet igazgató
Helikon Kulturális Egyesület nevében Karácsonyi Zsolt elnök
Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány nevében Pillich Katalin elnök
Homo Ludens Alapítvány nevében Vincze László elnök
Igen, tessék! – Da, poftiți! Egyesület nevében Talpas Botond elnök
Innovatív Oktatásért Egyesület nevében Mikó Zsuzsanna elnök
Jakabffy Elemér Alapítvány nevében Székely István elnök
Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság nevében Gaal György elnök
Kolozs Megyei Magyar Diáktanács nevében Bács Tímea elnök
Kolozsvár Társaság nevében Kántor Lajos elnök
Kolozsvári Magyar Diákszövetség nevében Lőrincz István Zoltán elnök
Kolozsvári Művelődés Egyesület nevében Szabó Zsolt elnök
Korzo Egyesület nevében Imecs-Magdó Eszter elnök
Kriza János Néprajzi Társaság nevében Jakab Albert Zsolt elnök
Magyar Ifjúsági Tanács nevében Fancsali Barna elnök
Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület nevében Péntek János elnök
Origo Egyesület nevében Márkos Tünde elnök
Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet nevében Fülöp Júlia elnök
PONT Csoport nevében Farkas András társalapító
Pósta Béla Egyesület nevében Bajusz István igazgató
Robert Schuman Egyesület nevében Szenkovics Dezső elnök
Romániai Építészek Rendje erdélyi fiókszervezetének nevében Guttmann Szabolcs István elnök
Romániai Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete nevében Nagy Szilárd elnök
Romániai Magyar Közgazdász Társaság nevében Ciotlaus Pál elnök
Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Kolozs megyei szervezete nevében Tárkányi Erika Tímea elnök
Sapientia Hallgatói Önkormányzat Kolozsvár nevében Andacs Zsolt Levente elnök
Sétatér Kulturális Egyesület nevében Király Zoltán elnök
Studcoop Diákszövetkezeti Egyesület nevében Hunyadi Attila Gábor elnök
Szarkaláb Kulturális Egyesület nevében Pillich Balázs elnök
SzINT Kulturális Egyesület nevében Pillich Balázs elnök
Tranzit Alapítvány nevében Könczei Csilla elnök
Vigyázó Egyesület nevében Sándor Eszter elnök
maszol.ro