A bihari magyar közoktatás helyzetéről vitáznak
Nagyvárad – Pénteken sajtótájékoztató volt az RMDSZ-nél, melyen a jelenlevők Szilágyi Ferencnek, a Bihar Megyei EMNT elnökségi tagjának a magyar közoktatás helyezetére vonatkozó munkájára reagáltak.
Pető Csilla parlamenti képviselő, a Bihar Megyei RMDSZ-szervezet oktatásért felelős ügyvezető alelnöke dr. Szilágyi Ferenc: A bihari magyar középiskolai oktatás helyzetképe 2010 című munkájára reagált, melyet a Bihar Megyei EMNT elnökségi tagja, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója egy hete ismertetett egy sajtótájékoztatón. A képviselő asszony meglátásában „merész vállalkozás” volt az anyag bemutatása, mely szerinte arról árulkodik: a szerző nem ismeri a váradi és a bihari közoktatás állapotát. Alaposan kellett volna tájékozódnia, hogy valódi képet nyújtson a középiskolák helyzetéről, vélekedett. Arra hívta fel a figyelmet: már a cím hibás, hiszen 2010 szerepel benne, pedig a közoktatásban tanévről és nem naptári évről beszélünk. A felhasznált források közt az informális jellegű felvételi tájékoztatót említi, ami egy nem hivatalos kiadvány. Ehelyett statisztikai és összehasonlító adatokra támaszkodva inkább arról kellett volna írjon: hány magyar nyolcadikos végzett, és mennyi hely van a kilencedikes osztályokban.
Beiskolázási tervek
Pető Csilla azt is jelezte: dr. Szilágyi Ferenc az intézmények feltűntetésénél nem mellékeli a teljes elnevezést, egy kivülálló például nem tudhatja, hogy az Ady Endre iskoláról, múzeumról vagy utcára van szó, illetve Boboci iskola nem is létezik Váradon. Ezenkivül a szerző a speciális oktatási forma közé sorolja az esti tagozatot is. Ugyanakkor az összefoglalójában többek közt azt javasolja: legyen „Nagyváradon még egy különálló nagy elméleti állami középiskola (az Eminescu kettéválasztása)”, mely mondatnak a képviselő asszony szerint nincs semmi értelme; szakközépiskolákat a román „közösségtől” venne el, és nem a román oktatási hálózatból, valamint különálló magyar középiskolákat szeretne Nagyszalontán és Margittán, amibe már tavaly novemberben beleegyezett a tanügyminiszter. „Mindenki csak azzal foglalkozzon, amihez ért, rohanó világunkban nem kell mindennel foglalkozni”, üzente Pető Csilla dr. Szilágyi Ferencnek.
Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes kifejtette: a Tanfelügyelőségnek a törvény betartásával kötelessége figyelembe vennie a lakosság vagy az önkormányzatok részéről érkező kéréseket, helyi kezdeményezés alapján jött létre például a szalontai és a margittai magyar középiskola is.
Hét új osztály
Amúgy a 2010/5618. számú kormányrendelet szabályozza a beiskolázási tervet, melynek talán legfontosabb pontja, hogy csak a 9. osztályok esetében szükséges figyelembe venni a végzős 8-os diákok számát. A 2011/12-es beiskolázási tervet egyébként 2010. december 13-17. között kellett továbbítani a szaktárcának. E projekt szerint a következő tanévben Bihar megyében 333 első osztály fog indulni, melyek közül 78 magyar tagozatos (23,4%-a az összes osztálynak), és 313 ötödik osztály lesz, melyek közül 77 magyar tannyelvű (24,6%). A 2002-es népszámlálási adatok szerint különben 1297 magyar gyerek lesz ötödikes. A beiskolázási terv szerint azonban az iskolák abban reménykednek, hogy 1540 magyar gyerek tanul majd ötödik osztályban, bár csak 1452-en végeznek negyedikes magyar tagozaton. „Pontos számadatokat különböző okok miatt nem lehet előre mondani”, magyarázta Kéry Hajnal.
A főtanfelügyelő-helyettes arra is kitért: az idei tanévben várhatóan 1197 magyar nyolcadikos végez. Ősztől 41 magyar kilencedikes osztályt indítanának, mely 1230 diák számára elegendő. Ebbe beletartózik hét újonnan létesítendő magyar osztály is: egy természettudományi szakosztály a Mihai Eminescu Főgimnáziumban, egy zenei szakosztály a Művészeti Líceumban, egy elektromossági szakosztály a Traian Vuia Műszaki Kollégiumban, három új szakosztály (asztalossági, esztétika és higiéna, illetve turizmus) az Andrei Şaguna Műszaki Kollégiumban és egy agrárosztály a borsi Tamási Áron Mezőgazdasági Iskolacsoportban.
Szakmai hiba
Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke azt emelte ki: az, hogy sikerül új osztályokat indítani, annak is köszönhető, hogy tavaly az önkormányzat a különböző iskolatanácsokba magyar tagokat is kinevezett, több mint 30 váradi tanintézetben. Hozzátette ugyanakkor: nem lehet a teljes népességi adatokat az iskolai oktatási adatokra vonatkoztatni. „Az iskolai és a teljes lakosság között óriásiak a különbségek. Szakmai hiba ezért a populációra vonatkoztatva azt megmondani, hogy hány kilencedikes osztály indul be. Nem szabad olyan tévdolgokat bevinni a köztudatba, amelyek nem igazak a statisztikai adatok alapján”, fogalmazott a politikus.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Módosult a beiskolázási terv
Amint az várható volt, a kormány elfogadta a 2014-2015-ös tanévre érvényes beiskolázási tervet. Több szakiskolai és líceum utáni szakosztály indul, kevesebb lesz az elméleti líceumi helyek száma.
A kormány által elfogadott, a 2014-2015-ös tanévre érvényes beiskolázási terv értelmében országos szinten húszezerrel csökken a gimnáziumi és líceumi helyek száma, ugyanakkor harmincezerrel növelték a szakiskolai és ötezerrel a líceum utáni szakoktatási helyek számát. A módosítás hivatalos indoklása szerint ezzel kívánja a kormány biztosítani azt, hogy minden fiatal megtalálja neki megfelelő oktatási formát. Az egyetemi és egyetem utáni képzésre biztosított helyek számát nem módosították, vagyis a következő tanévben összesen 62.400 államilag támogatott hely lesz az egyetemi alapképzésben, 35.600 a mesterképzőkön és háromezer a doktoriskolákban.
A katonai felsőoktatásban 1233 hely lesz alapképzésen és 413 a doktorképzésben. A Moldovai Köztársaság román nemzetiségű diákjainak, valamint a diaszpórában élő román diákoknak a 2014-2015-ös tanévben 1800 helyet tartanak fenn az egyetem előtti oktatásban, 3.705 helyet az egyetemi alapképzésen, 1.070 helyet a mesterképzésen és 170 helyet a doktorátuson.
Megyei beiskolázási terv
Kéry Hajnal, Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes lapunk kérdéseire válaszolva elmondta, hogy még mindig nem érkezett meg Bukarestből a beiskolázási terv Bihar megyére vonatkozó része, így még mindig nem tudni, mit hagytak jóvá, és mit utasítottak el a Biharból felterjesztett kérések közül. Mindazonáltal az említett módosítás várhatóan nem fogja számottevően befolyásolni a Bihar megyei beiskolázási terveket, ezen belül a magyar tannyelvű oktatást sem, tette hozz. A főtanfelügyelő-helyettes tudatta, hogy a Bihar megyei tanfelügyelőség a szakoktatásban magyar tagozaton tíz kilencedik és négy tizedik osztály jóváhagyását kérte, amelyek 392 helyet foglalnak magukban. Magyar szakosztály indul várhatóan a nagyváradi Mihai Viteazul Műszaki Kollégiumban (szakács), az Andrei Șaguna Műszaki Kollégiumban (autószerelő; villanyszerelő – kisfeszültségű hálózatok karbantartására), az érmihályfalvi 1. Számú Mezőgazdasági Kollégiumban (mezőgazdasági gépész; kertész; kereskedő – elárusító), a nagykágyai 1. Számú Szakközépiskolában (mezőgazdasági gépész; kőműves, kőfaragó, vakoló; pék, cukrász, tésztanemű készítő), a borsi Tamási Áron Mezőgazdasági Szakközépiskolában (kertész) és a nagyszalontai Arany János Elméleti Líceumban (víz- és gázvezetékszerelő). Az elméleti középiskolai oktatás terén Bihar megye harmincegy magyar tannyelvű kilencedik osztály beindítását kérte.
Ezekben az osztályokban 868 fiatal tanulhat majd. Bihar megyében várhatóan tizenhárom tanintézményben folyik majd magyar nyelvű elméleti középiskolai oktatás.
Módosult a rendszer
Kéry Hajnal kifejtette: a beiskolázási terv módosításának egyik oka, hogy megváltozott maga az oktatási rendszer. Míg korábban a diákok beiratkoztak egy líceumi osztályba, majd a kilencedik osztály elvégzése után átiratkozhattak szakoktatásba, addig az idén már közvetlenül a szakiskolába iratkozhattak be a gyerekek, akik három éves képzés után szakvizsgát tesznek. Ennek a három évnek az elvégzése után nincs érettségi vizsga, viszont a szakképesítés megszerzése után a diák beiratkozhat a tizenegyedik osztályba, és két tanév elvégzése után leérettségizhet. Így bár egy évvel meghosszabbodik a tanulói évek száma, de a fiatal az érettségi diploma mellé egy szakmát is kap a kezébe – fejtette ki Kéry Hajnal.
Mivel tehát sok gyerek immár egyenesen szakiskolába jelentkezik, ezért értelemszerűen meg kell szüntetni bizonyos számú helyet az elméleti oktatásban, magyarázta Kéry Hajnal. A líceum utáni oktatás valamelyest a fordítottja a szakoktatásnak, ti. ebben az esetben a diák elvégez egy elméleti líceumot, és érettségi után vesz részt egy három éves szakoktatásban. Mint Kéry Hajnaltól megtudtuk, ilyen típusú oktatási formában meglehetősen kevés lehetőség van Bihar megyében magyarul tanulni.
Pap István
erdon.ro. Erdély.ma

Tíz magyar nyelvű szakosztály indul Bihar megyében
Bihar megyében a 2014/15-ös tanévben tíz magyar nyelvű szakképzést nyújtó osztályt indítanak - tájékoztatta a maszol.ro-t Kéry Hajnal főtanfelügyelő helyettes, akitől azt is megtudtuk, hogy Érmihályfalván már túljelentkezés is van.
A tíz kilencedik osztályra osztályonként 28 helyet hagytak jóvá, ez tehát 280 gyermeknek jelenthet szakképzést. Nagyváradon a Mihai Vitezul Műszaki Kollégiumban egy magyar osztály indul, ott szakácsokat képeznek, az Andrei Şaguna Műszaki Kollégiumban két osztály indul, az egyikben autószerelői, a másikban villanyszerelői szakképzést nyújtanak – ez utóbbit kisfeszültségű hálózat karbantartására.
Az érmihályfalvi 1. Számú Mezőgazdasági Kollégiumban három szakosztály indul, azokban mezőgazdasági gépészeket, kertészeket illetve elárusítókat képeznek. A nagykágyai 1. számú Szakközépiskola két magyar tannyelvű osztálya közül az egyikben szintén mezőgazdasági gépészeket, míg a másikban kőműveseket, kőfaragókat és vakolókat oktatnak majd.
A borsi Tamási Áron Mezőgazdasági Szakközépiskolában egy osztályban kertésznek, a nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum egy osztályában pedig víz- és gázvezeték-szerelőnek tanulhatnak a fiatalok.
F. N. L. maszol.ro

Megoldást ígért az államtitkár
Rendeződhet a megyei tanfelügyelőség által összesített és továbbküldött beiskolázási keretszámok ügye, legalábbis ezt ígérte a bukaresti szaktárca államtitkára.
Három éves az RMDSZ nőszervezete. Jelenleg 24 területi szervezete működik, és 217 helyi. Erről beszélt Biró Rozália nagyváradi sajtótájékoztatóján. Mint mondta, az Európai Néppárt, az EPP nőszervezetének egyik alalnöki helyét is sikerült megszerezniük, a hatból, ezt ő tölti be. Elmondása szerint 33 ezer emert értek el különféle akcióikkal eddig, és például szerveztek különféle tréningeket, karitatív akciókat, továbbá azt szeretnék, ha a női képviselet a pártokban is erősödne. „Szó sincs róla, hogy ehhez ne lenne elegendő nő, van kivel betölteni a helyeket, csak akarat is kell” – mondta. A jelzett alelnökség kapcsán is összegezte céljaikat, amelyek között szerepel, a reprezentativitás növelése mellett, a családok szerepének előtérbe helyezése, tudatosan önszerveződő csoportként való ténykedés, jótékonysági akciók szervezése, az anyanyelvhasználat előmozdítása. Szerint a tavalyi az RMDSZ nőszervezetében a felkészülés éve volt, „és ez idén is tart, egészen a választásokig”.
Megoldódhat
Szólt a tájékoztatón arról a beiskolázásokkal kapcsolatos ügyről, amelyről lapunkban már írtunk. Mint ismeretes, a megyei tanfelügyelőség összesítette a keretszámokat, majd úgy döntött, hogy összevonásokat, szűkítéseket kell eszközölnie. Így végül olyan létszámokról szóló dokumentumot küldött tovább Bukarestbe, amely szerint kilenc magyar osztállyal kevesebb indulhatna. Ez Váradon az Ady, a Saguna, a Szent László, a Balcescu és a Suciu tanintézeteket érinti, valamint egy-egy székelyhidi és szalontai iskolát. Összesen kétszáz-kétszázötven olyan diák lehet, akik emiatt nem tudnák anyanyelven folytatni a tanulást. Biró Rozália elmondta: beszéltek a tanfelügyelővel is, a tanügyi államtitkárral és a tanügyminiszterrel is. Utóbbinak írásos beadványt is eljuttattak, amelyben a keretszámok felülvizsgálatát kérik. Időközben pedig aláírásgyűjtés indult, és három nap alatt 4567 kézjegyet gyűjtöttek a rendezés támogatására. Mint hangoztatta, egyrészt köszönik ezt az érintetteknek, másrészt pedig a szakminisztert is meglepte, hogy ilyen gyorsan ennyi aláírást össze lehetett gyűjteni, és ezt be is nyújtották neki. Biró Rozália lapunk kérdéseire megerősítette, hogy hasonló helyzet rég nem állt elő, nem minden tanév kapcsán vannak ilyen feszültségek, ugyanakkor azt mondta, a szakállamtitkár azt ígérte neki, hogy kedvező megoldás születhet. erdon.ro

Továbbtanulás magyar nyelven
A következő tanévtől az Andrei Şaguna műszaki kollégium egyesül a Traian Vuia műszaki kollégiummal. A magyar osztályokról Biró Ildikó aligazgató számolt be a csütörtöki sajtótájékoztatón.
Az iskola székhelye és profilja nem változik, s a jövő tanévre vonatkozó beiskolázási tervben a következőmagyar osztályok, illetve posztliceális képzések indulnak: egy magyar nyelvű szaklíceumi fodrászképző osztály 28 hellyel, három éves autószerelő képzés 14 hellyel, villanyszerelő szak 14 hellyel, továbbá –újdonságként – egy két éves fodrászati posztliceális képzés is indul, 28 hellyel. Ez két éves ingyenes képzést biztosít korhatár nélkül és még érettségi oklevélre sincs szükség. Egy másik előnye, hogy egyéb modulokat is tartalmaz, például divattal, ruházatokkal kapcsolatosat. Változott az elmúlt tanévhez képest az is, hogy külön villanyszerelői és autószerelői osztály helyett egy vegyes osztály lesz.
Előnyök
Fontos, hogy a fiatalok merjenek szakiskolákba jelentkezni, hiszen azt követően tovább tanulhatnak, akár egyetemet is végezhetnek, de egyúttal szakma is van a kezükben, hangzott el a sajtótájékoztatón. Viszont azok a diákok, akik elvégzik a líceumot és ekkor döntik el, hogy inkább a szakképzést választják, hátrányba kerülnek azokkal szemben, akik nyolcadik osztály után éveken át szakmát tanultak. Nem a gyengébb képességű fiataloknak szólnak ezek a helyek, hanem azoknak, akiknek van készségük ilyen jellegű munkák elvégzésére, „hiszen ki bízná például a gépkocsiját egy csekély értelmi képességekkel rendelkezőszerelőre?” – tette fel a kérdést Biró Ildikó aligazgató.
Az új Traian Vuia műszaki kollégiumot nemrég, uniós támogatással újították fel. Az ide járó diákok a nagyváradi ipari parkban praktizálhatnak, a tanintézetben ugyanis nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati képzésre, hogy a munkaerőpiac valós elvárásaihoz igazodjanak.
Nyílt napok
Huszár István alpolgármester kihangsúlyozta: azok a diákok, akik szakoktatásra jelentkeznek, havi kétszáz lejes állami ösztöndíjat kapnak, ezenkívül amennyiben jól teljesítenek a praktizálás során, akár további kétszáz lejt is kaphatnak havonta a szóban forgó cégektől.
Az Iskola másként hét keretében nyílt napok lesznek a tanintézetben, várják azokat a diákokat, akik iskola- és műhelylátogatásra jönnének, ebből az alkalomból interaktív tevékenységeket is szerveznek, továbbá meglátogatják az ipari park vállalatait is.
Szecsánszki Enikő, a Iosif Vulcan főgimnázium aligazgatója az óvó- és tanítóképző magyar tagozatos osztályairól szólt. Itt négy magyar osztály van, évfolyamonként egy, összesen 81 tanulóval. Előnyt jelent az itt tanuló diákok számára az, hogy az érettségi után dolgozhatnak a tanügyben, azzal a feltétellel, hogy közben folytatják tanulmányaikat. A végzősök lehetőségei nyitottak, nem kell feltétlenül a tanügyben maradniuk, van például, aki később pszichológiát vagy épp teológiát végez. A képességfelmérés során kommunikációból, zenéből, rajzból és tornából kell bizonyítaniuk rátermettségüket a jelentkezők. A beiratkozás május 23-án és 24-én lesz, a felmérések pedig május 25 és 28 között. Itt is lesznek nyílt napok az Iskola másként rendezvényein belül. erdon.ro