Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Ana Ipătescu Elméleti Líceum (Szamosújvár)
6 tétel
2013. július 18.
Üresen maradnak az iskolapadok?
A pályatervezés hiányával és a sok bukóval, kimaradóval magyarázzák a szakemberek, hogy a kilencedik osztályos helyek jelentős hányada üresen maradt a magyar iskolákban.
A segesvári Eliade Eliade főgimnáziumba még 17 magyar diákot várnak
A számítógépes sorsolás kedden lezárult első szakaszának eredményei szerint sok tanintézetben egész osztályok kerülhetnek veszélybe, miután az induláshoz szükséges minimális, 15 fős létszámot sem sikerült biztosítani. Bihar megyében például több magyar osztályban sincs még meg a minimális létszám, nemcsak szakiskolák, gimnáziumok is diákhiánnyal küszködnek.
Amint Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Gimnáziumban például egyelőre úgy tűnik, nem tudják elindítani a harmadik közgazdasági szakot, a nagyszalontai Arany János Főgimnáziumban pedig a filológia osztályban hiányos a létszám. A megyeszékhely Andrei Şaguna Iskolacsoportjában a magyar nyelvű esztétika szak elindítását fenyegeti veszély, míg a borsi Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Iskolaközpontban épp az egyik fő szak, a mezőgazdaság iránt nincs kereslet.
A kevés jelentkező főleg annak tudható be, hogy a kilencedik osztályba való beiskolázási tervet az elmúlt tanév nyolcadik osztályosainak létszáma alapján alakították ki, csakhogy a tanulók közül többen megbuktak vagy egyszerűen nem jelentek meg a képességfelmérőn – magyarázta Kéry. Bihar megyében 143 magyar gyermek van hasonló helyzetben, akik sikeres pótvizsga esetén a beiratkozás harmadik szakaszában betölthetik a megmaradt szabad helyeket. Érdeklődésünkre elmondta, vannak olyan magyar fiatalok, akik az általános iskola után román nyelven folytatják tanulmányaikat, az erre vonatkozó statisztikát azonban még nem készítették el.
A főtanfelügyelő-helyettes jelezte, amennyiben a beiskolázás lezárása után is maradnak 15-ös létszám alatti osztályok, úgy azok csak külön minisztériumi engedéllyel műkődhetnek, de megoldást jelenthet az összevont osztályok indítása is. Különböző profil esetén ezt például úgy kell elképzelni, hogy az azonos tantárgyakat közösen oktatják majd a diákoknak, és csak a szaktantárgyakat tanulják külön. Kéry leszögezte, minderről majd az érintett diákok szüleivel is egyeztetnek, és közös megoldást találnak a helyzetre. Érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy amennyiben az idén nem tudják elindítani egyik vagy másik magyar osztályt, az a következő tanévben nem befolyásolja a kisebbségi oktatást, hiszen az osztálystruktúrákat ismételten a nyolcadik osztályosok létszáma alapján alakítják majd ki.
Szórványban nagyobb a baj
Több magyar osztály indulását fenyegeti veszély Kolozs megyében is, az adatok azonban nem véglegesek, hiszen ötven gyerek pótvizsgázik ősszel, akikkel egy-egy osztályban még feltelhet a létszám – tudtuk meg Péter Tünde Kolozs megyei tanfelügyelő-helyettestől. Elmondta, Kolozsváron egy osztály van veszélyben, de gondok vannak Désen, Tordán, Szamosújváron és Válaszúton is. Utóbbi településen 24 hely maradt betöltetlenül a 29-ből, a kolozsvári Transilvania Szakközépiskolában 15, a dési Andrei Mureşanu Gimnáziumba 12, a szamosújvári Ana Ipătescu Gimnáziumba 18 magyar diák jelentkezését várják.
Bánffyhunyadon a helyi szakközépiskola turizmus profilú osztályának kérdéses az elindítása, miután 19 hely betöltetlen maradt, de a Jósika Miklós Gimnáziumba is várnak még jelentkezőket, mezőgazdasági szakon például 19 hely maradt üresen. Péter Tünde elmondta, bár az 50 pótvizsgázó diák beiskolázásával javul majd a helyzet, így sem tudják valamenynyi osztályt elindítani.
Több helyen került veszélybe a magyar oktatás Maros megyében is, ahol 259 magyar tannyelvű hely maradt betöltetlenül. „Az alacsony létszám miatt több magyar osztály léte is veszélybe került, mivel tizenöt fő alatt a törvény értelmében nem lehet osztályt fenntartani. Ez Marosvásárhelyen is gond, megszűnhet a magyar kilencedik osztály a faipari líceumban, de még nagyobb a veszély a szórványvidéken, például Szászrégenben és Segesváron, ahol a kevés jelentkező miatt, ha megszűnnek a magyar tannyelvű osztályok, nincs ahová áthelyezni a diákokat" – nyilatkozta Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes. A minisztérium felvételi honlapján közzétett adatok szerint a segesvári Mircea Eliade Főgimnázium matematika-informatika osztályába 17 hely maradt betöltetlen, akárcsak a szovátai Domokos Kázmér társadalomtudományok profilú osztályában.
Nem számoltak a bukókkal
Hargita megyében mintegy 600 hely maradt üresen az első beiskolázási szakasz lezárultával, jóval több, mint az előző években – jelentette ki tegnap Bartolf Hedvig. A főtanfelügyelő szerint ez többek között azzal magyarázható, hogy az osztályokat eredetileg 28 fősre tervezték, a szaktárca azonban utólag 29-re módosította a létszámot.
Az első szakasz lezárultával elsősorban a szakiskolákban és vidéken maradtak betöltetlen helyek, a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskola bőr- és textilipari osztályában 23, a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Szakközépiskola mechanika osztályában 25, a szentegyházi Gábor Áron Gimnázium természettudományi osztályában 20 üres hely maradt. 23 helyet kell betölteni a székelykeresztúri Zelyk Domokos Szakközépiskola fafeldolgozó osztályában, 36-ot a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola mechanika osztályában, 31-et a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola mezőgazdasági osztályában, 18-at a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Gimnázium természettudomány osztályában. Hargita megyében 2876 diák fejezte be a nyolcadik osztályt, míg 270-en megbuktak.
A bukók és az iskolát elhagyók miatt nem sikerült megvalósítani a beiskolázási tervet Kovászna megyében, jelentette ki Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. Mint lapunknak elmondta, tavaly 1980 diák kezdte el a 8. osztályt, azonban közülük csupán mintegy 1500 iratkozott be felvételire, a többi megbukott, vagy abbahagyta tanulmányait.
„Tizenkét osztálynyi gyereknek nem volt jogosultsága beiratkozni 9. osztályba" – jelentette ki a Krónikának Keresztély Irma, rámutatva, amennyiben a nyolcadikosok számát veszik alapul, akárcsak a beiskolázási tervnél, akkor csupán a diákok 75 százaléka jutott be 9. osztályba, azonban ha a képességvizsgán átmentek arányát nézzük, 90 százalékukat sikerült beiskolázni. A főtanfelügyelő rámutatott, az említett okok miatt egyetlen évben sem sikerült száz százalékban megvalósítani a beiskolázási tervet, tavaly például két osztályt nem sikerült elindítani a tervezettből, és idén valószínűleg nagyobb lesz ez a szám. Rámutatott, a gimnáziumokban a művészeti és felekezeti osztályokban van hiány, míg a szakközépiskolák, szakiskolák esetében tömegesen maradtak távol a nyolcadikot végzettek.
Kérdésünkre Kerestély Irma arra is kitért, hogy a távolmaradás okai között szerepelhet az is, hogy Romániában a pályaválasztás felmérése még gyerekcipőben jár, egyelőre csak kísérletek vannak rá. Bár Kovászna megyében évente kétszer megpróbálják felmérni, hogy a hetedikes-nyolcadikos diákok milyen szakirányt választanának, ezt teljes mértékben még nem sikerült megvalósítani. Mint mondta, a tapasztalatok alapján nő az igény az elméleti oktatás, illetve csökken a szakiskolák iránt, utóbbi ugyanis nem tudja azt nyújtani, amit elvárnak tőle. Rámutatott, a törvény szerint az iskoláknak csak akkreditált szakokat szabad indítani, melyek esetében képzett oktatókkal rendelkeznek, emiatt megtörténhet, hogy nem találkozik a munkapiaci kínálat és kereslet.
Király: fel kell mérni a közösség igényét
A kínálat és kereslet közötti eltérésben látja az okot Király András oktatási államtitkár is, akit elmondása szerint meglepett, hogy az erdélyi magyar iskolák „diákok nélkül maradtak". „Nem tudom mivel magyarázni, hogy az iskolák számításai ennyire ne találkozzék a gyerekek-szülők igényeivel" – nyilatkozta a Krónikának az illetékes, aki szerint alaposan ki kell elemezni a helyzetet. Az államtitkár azon reményének adott hangot, hogy a második és harmadik beiskolázási szakaszt követően javul a helyzet, ráadásul, mint rámutatott, a kisebbségi oktatás esetében a minisztérium 15 fő alatti osztályokat is jóváhagyhat, amire az elmúlt években számtalan példa volt már.
Király András azonban úgy vélte, a jelenlegi helyzet szerint egyértelműen hiba van a rendszerben, „a hivatalos elképzelés nem találkozott a közösségi elképzeléssel". Rámutatott, érdekes módon épp a szórványban bizonyult példaértékűnek a beiskolázás, ami elmondása szerint a magyar közösségre nehezedő nagyobb nyomással is magyarázható. Példaként Arad megyét említette, ahol a megyeszékhelyen található Csíki Gergely Főgimnáziumban úgy tűnik, megtelik a tervezett négy kilencedik osztály. Hunyad megyében, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban is jó a helyzet, de Temes megyében sincsenek gondok, mesélte az államtitkár, aki szerint ez azzal magyarázható, hogy kisebb magyar közösség esetén jobban fel lehet mérni az igényeket. Úgy vélte, a jelenlegi helyzet is azt bizonyítja, hogy a teljes magyar közösségnek, pedagógusoknak, szülőknek, civil szervezeteknek és politikai pártoknak, érdekvédelmi szervezeteknek közösen kell részt venniük a magyar oktatás alakításában. Krónika
Létrejött a külhoni oktatási tanács
Külhoni Magyar Oktatási Tanács (KMOT) segíti majd a határon túli magyarok anyanyelvi oktatását – az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg. A KMOT-ot azért hozták létre, hogy segítse a határon túli magyarság anyanyelvű iskolahálózatának és intézményrendszerének építését, megerősítését és megtartását. Ezzel hozzájárul ahhoz, hogy az intézmények integrálódjanak az egyetemes magyar oktatási rendszerbe, az egységes Kárpát-medencei oktatási térbe. Az új szakmai tanácsadó testület a köznevelési államtitkárt és az általa irányított szervezeti egységeket segíti a külhoniakat érintő ügyekben. Javaslattevő, előkészítő, valamint véleményező és értékelő feladatokat is végez majd. Részt vesz továbbá a határon túli anyanyelvű képzés stratégiájának kialakításában is.
100 ezer tankönyv Szászéktól
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) közreműködésével a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) mintegy 100 ezer tankönyve jut el a határon túli, magyar nyelven oktató szak- és felnőttképzési intézményekbe. Szász Jenő, az NSKI elnöke közölte: a tavaly létrehozott kutatóintézet kiemelt feladata, hogy erősítse a Kárpát-medencei szemléletet, ezért az NSKI több minisztériummal is szakpolitikai partnerségi megállapodásra törekszik. Elmondta, hogy a tankönyvek a 2013/2014-es tanévben jutnak el Erdélybe, a Felvidékre, Kárpátaljára és a Délvidékre.
Krónika (Kolozsvár)
A pályatervezés hiányával és a sok bukóval, kimaradóval magyarázzák a szakemberek, hogy a kilencedik osztályos helyek jelentős hányada üresen maradt a magyar iskolákban.
A segesvári Eliade Eliade főgimnáziumba még 17 magyar diákot várnak
A számítógépes sorsolás kedden lezárult első szakaszának eredményei szerint sok tanintézetben egész osztályok kerülhetnek veszélybe, miután az induláshoz szükséges minimális, 15 fős létszámot sem sikerült biztosítani. Bihar megyében például több magyar osztályban sincs még meg a minimális létszám, nemcsak szakiskolák, gimnáziumok is diákhiánnyal küszködnek.
Amint Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Gimnáziumban például egyelőre úgy tűnik, nem tudják elindítani a harmadik közgazdasági szakot, a nagyszalontai Arany János Főgimnáziumban pedig a filológia osztályban hiányos a létszám. A megyeszékhely Andrei Şaguna Iskolacsoportjában a magyar nyelvű esztétika szak elindítását fenyegeti veszély, míg a borsi Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Iskolaközpontban épp az egyik fő szak, a mezőgazdaság iránt nincs kereslet.
A kevés jelentkező főleg annak tudható be, hogy a kilencedik osztályba való beiskolázási tervet az elmúlt tanév nyolcadik osztályosainak létszáma alapján alakították ki, csakhogy a tanulók közül többen megbuktak vagy egyszerűen nem jelentek meg a képességfelmérőn – magyarázta Kéry. Bihar megyében 143 magyar gyermek van hasonló helyzetben, akik sikeres pótvizsga esetén a beiratkozás harmadik szakaszában betölthetik a megmaradt szabad helyeket. Érdeklődésünkre elmondta, vannak olyan magyar fiatalok, akik az általános iskola után román nyelven folytatják tanulmányaikat, az erre vonatkozó statisztikát azonban még nem készítették el.
A főtanfelügyelő-helyettes jelezte, amennyiben a beiskolázás lezárása után is maradnak 15-ös létszám alatti osztályok, úgy azok csak külön minisztériumi engedéllyel műkődhetnek, de megoldást jelenthet az összevont osztályok indítása is. Különböző profil esetén ezt például úgy kell elképzelni, hogy az azonos tantárgyakat közösen oktatják majd a diákoknak, és csak a szaktantárgyakat tanulják külön. Kéry leszögezte, minderről majd az érintett diákok szüleivel is egyeztetnek, és közös megoldást találnak a helyzetre. Érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy amennyiben az idén nem tudják elindítani egyik vagy másik magyar osztályt, az a következő tanévben nem befolyásolja a kisebbségi oktatást, hiszen az osztálystruktúrákat ismételten a nyolcadik osztályosok létszáma alapján alakítják majd ki.
Szórványban nagyobb a baj
Több magyar osztály indulását fenyegeti veszély Kolozs megyében is, az adatok azonban nem véglegesek, hiszen ötven gyerek pótvizsgázik ősszel, akikkel egy-egy osztályban még feltelhet a létszám – tudtuk meg Péter Tünde Kolozs megyei tanfelügyelő-helyettestől. Elmondta, Kolozsváron egy osztály van veszélyben, de gondok vannak Désen, Tordán, Szamosújváron és Válaszúton is. Utóbbi településen 24 hely maradt betöltetlenül a 29-ből, a kolozsvári Transilvania Szakközépiskolában 15, a dési Andrei Mureşanu Gimnáziumba 12, a szamosújvári Ana Ipătescu Gimnáziumba 18 magyar diák jelentkezését várják.
Bánffyhunyadon a helyi szakközépiskola turizmus profilú osztályának kérdéses az elindítása, miután 19 hely betöltetlen maradt, de a Jósika Miklós Gimnáziumba is várnak még jelentkezőket, mezőgazdasági szakon például 19 hely maradt üresen. Péter Tünde elmondta, bár az 50 pótvizsgázó diák beiskolázásával javul majd a helyzet, így sem tudják valamenynyi osztályt elindítani.
Több helyen került veszélybe a magyar oktatás Maros megyében is, ahol 259 magyar tannyelvű hely maradt betöltetlenül. „Az alacsony létszám miatt több magyar osztály léte is veszélybe került, mivel tizenöt fő alatt a törvény értelmében nem lehet osztályt fenntartani. Ez Marosvásárhelyen is gond, megszűnhet a magyar kilencedik osztály a faipari líceumban, de még nagyobb a veszély a szórványvidéken, például Szászrégenben és Segesváron, ahol a kevés jelentkező miatt, ha megszűnnek a magyar tannyelvű osztályok, nincs ahová áthelyezni a diákokat" – nyilatkozta Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes. A minisztérium felvételi honlapján közzétett adatok szerint a segesvári Mircea Eliade Főgimnázium matematika-informatika osztályába 17 hely maradt betöltetlen, akárcsak a szovátai Domokos Kázmér társadalomtudományok profilú osztályában.
Nem számoltak a bukókkal
Hargita megyében mintegy 600 hely maradt üresen az első beiskolázási szakasz lezárultával, jóval több, mint az előző években – jelentette ki tegnap Bartolf Hedvig. A főtanfelügyelő szerint ez többek között azzal magyarázható, hogy az osztályokat eredetileg 28 fősre tervezték, a szaktárca azonban utólag 29-re módosította a létszámot.
Az első szakasz lezárultával elsősorban a szakiskolákban és vidéken maradtak betöltetlen helyek, a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskola bőr- és textilipari osztályában 23, a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Szakközépiskola mechanika osztályában 25, a szentegyházi Gábor Áron Gimnázium természettudományi osztályában 20 üres hely maradt. 23 helyet kell betölteni a székelykeresztúri Zelyk Domokos Szakközépiskola fafeldolgozó osztályában, 36-ot a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola mechanika osztályában, 31-et a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola mezőgazdasági osztályában, 18-at a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Gimnázium természettudomány osztályában. Hargita megyében 2876 diák fejezte be a nyolcadik osztályt, míg 270-en megbuktak.
A bukók és az iskolát elhagyók miatt nem sikerült megvalósítani a beiskolázási tervet Kovászna megyében, jelentette ki Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. Mint lapunknak elmondta, tavaly 1980 diák kezdte el a 8. osztályt, azonban közülük csupán mintegy 1500 iratkozott be felvételire, a többi megbukott, vagy abbahagyta tanulmányait.
„Tizenkét osztálynyi gyereknek nem volt jogosultsága beiratkozni 9. osztályba" – jelentette ki a Krónikának Keresztély Irma, rámutatva, amennyiben a nyolcadikosok számát veszik alapul, akárcsak a beiskolázási tervnél, akkor csupán a diákok 75 százaléka jutott be 9. osztályba, azonban ha a képességvizsgán átmentek arányát nézzük, 90 százalékukat sikerült beiskolázni. A főtanfelügyelő rámutatott, az említett okok miatt egyetlen évben sem sikerült száz százalékban megvalósítani a beiskolázási tervet, tavaly például két osztályt nem sikerült elindítani a tervezettből, és idén valószínűleg nagyobb lesz ez a szám. Rámutatott, a gimnáziumokban a művészeti és felekezeti osztályokban van hiány, míg a szakközépiskolák, szakiskolák esetében tömegesen maradtak távol a nyolcadikot végzettek.
Kérdésünkre Kerestély Irma arra is kitért, hogy a távolmaradás okai között szerepelhet az is, hogy Romániában a pályaválasztás felmérése még gyerekcipőben jár, egyelőre csak kísérletek vannak rá. Bár Kovászna megyében évente kétszer megpróbálják felmérni, hogy a hetedikes-nyolcadikos diákok milyen szakirányt választanának, ezt teljes mértékben még nem sikerült megvalósítani. Mint mondta, a tapasztalatok alapján nő az igény az elméleti oktatás, illetve csökken a szakiskolák iránt, utóbbi ugyanis nem tudja azt nyújtani, amit elvárnak tőle. Rámutatott, a törvény szerint az iskoláknak csak akkreditált szakokat szabad indítani, melyek esetében képzett oktatókkal rendelkeznek, emiatt megtörténhet, hogy nem találkozik a munkapiaci kínálat és kereslet.
Király: fel kell mérni a közösség igényét
A kínálat és kereslet közötti eltérésben látja az okot Király András oktatási államtitkár is, akit elmondása szerint meglepett, hogy az erdélyi magyar iskolák „diákok nélkül maradtak". „Nem tudom mivel magyarázni, hogy az iskolák számításai ennyire ne találkozzék a gyerekek-szülők igényeivel" – nyilatkozta a Krónikának az illetékes, aki szerint alaposan ki kell elemezni a helyzetet. Az államtitkár azon reményének adott hangot, hogy a második és harmadik beiskolázási szakaszt követően javul a helyzet, ráadásul, mint rámutatott, a kisebbségi oktatás esetében a minisztérium 15 fő alatti osztályokat is jóváhagyhat, amire az elmúlt években számtalan példa volt már.
Király András azonban úgy vélte, a jelenlegi helyzet szerint egyértelműen hiba van a rendszerben, „a hivatalos elképzelés nem találkozott a közösségi elképzeléssel". Rámutatott, érdekes módon épp a szórványban bizonyult példaértékűnek a beiskolázás, ami elmondása szerint a magyar közösségre nehezedő nagyobb nyomással is magyarázható. Példaként Arad megyét említette, ahol a megyeszékhelyen található Csíki Gergely Főgimnáziumban úgy tűnik, megtelik a tervezett négy kilencedik osztály. Hunyad megyében, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban is jó a helyzet, de Temes megyében sincsenek gondok, mesélte az államtitkár, aki szerint ez azzal magyarázható, hogy kisebb magyar közösség esetén jobban fel lehet mérni az igényeket. Úgy vélte, a jelenlegi helyzet is azt bizonyítja, hogy a teljes magyar közösségnek, pedagógusoknak, szülőknek, civil szervezeteknek és politikai pártoknak, érdekvédelmi szervezeteknek közösen kell részt venniük a magyar oktatás alakításában. Krónika
Létrejött a külhoni oktatási tanács
Külhoni Magyar Oktatási Tanács (KMOT) segíti majd a határon túli magyarok anyanyelvi oktatását – az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg. A KMOT-ot azért hozták létre, hogy segítse a határon túli magyarság anyanyelvű iskolahálózatának és intézményrendszerének építését, megerősítését és megtartását. Ezzel hozzájárul ahhoz, hogy az intézmények integrálódjanak az egyetemes magyar oktatási rendszerbe, az egységes Kárpát-medencei oktatási térbe. Az új szakmai tanácsadó testület a köznevelési államtitkárt és az általa irányított szervezeti egységeket segíti a külhoniakat érintő ügyekben. Javaslattevő, előkészítő, valamint véleményező és értékelő feladatokat is végez majd. Részt vesz továbbá a határon túli anyanyelvű képzés stratégiájának kialakításában is.
100 ezer tankönyv Szászéktól
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) közreműködésével a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) mintegy 100 ezer tankönyve jut el a határon túli, magyar nyelven oktató szak- és felnőttképzési intézményekbe. Szász Jenő, az NSKI elnöke közölte: a tavaly létrehozott kutatóintézet kiemelt feladata, hogy erősítse a Kárpát-medencei szemléletet, ezért az NSKI több minisztériummal is szakpolitikai partnerségi megállapodásra törekszik. Elmondta, hogy a tankönyvek a 2013/2014-es tanévben jutnak el Erdélybe, a Felvidékre, Kárpátaljára és a Délvidékre.
Krónika (Kolozsvár)
2013. szeptember 17.
Óriási érdeklődés a most indított magyar szakoktatás iránt
Közel 90 ezer Kolozs megyei gyerek kezdte meg a 2013/2014-es tanévet
Valentin Cuibus, Kolozs megye főtanfelügyelője az általa vezetett intézményben tartott sajtótájékoztatón bejelentette: megyénkben tegnap 87 642 gyerek számára kezdődött el a 2013/2014-es tanév – a tanfelügyelőség nyilvántartásában 18 299 óvodás és 69 343 iskolás szerepel. A főtanfelügyelő beszámolt arról is, hogy tavalyhoz képest idén 1400-zal nőtt meg az előkészítő osztályba beíratott gyerekek száma, majd több fontos célkitűzést fogalmazott meg a 2013/2014-es tanévre vonatkozólag, köztük azt is, hogy a technológiai profilú kilencedik osztályok aránya érje el az 50 százalékot. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk: az idén beindított magyar tannyelvű kilencedikes szakosztályok iránt óriási volt az érdeklődés. Összeállításunkban ugyanakkor beszámolunk a kolozsvári iskolák tanévnyitó ünnepségéről is, hiszen a Református Kollégium kivételével valamennyi magyar líceumban tegnap szólalt meg először a csengő.
– Idén 5349 gyerek kezdte el az előkészítő osztályt, szemben a tavalyi 3980-nal; a 2013/2014-es tanévben 257 előkészítő osztályt tartunk nyilván. Első osztályba jelenleg 4260 gyerek jár. Közülük 200-ra tehető azoknak a száma, akik tavaly nem jártak előkészítő osztályba, ám a törvény lehetőséget adott arra, hogy idén még beirathassák őket az első osztályba. Két gyereket ma, a tanévnyitó napján írattak be szüleik az előkészítő osztályba – közölte a hétfőn délben a tanfelügyelőségen megtartott sajtótájékoztatón Valentin Cuibus főtanfelügyelő, majd azt is elmondta, hogy a 2013/2014-es tanévben kevesebb kilencedikes van a megyében. Habár a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség 201 kilencedik osztályt hagyott jóvá, eddig csak 192 osztály jött létre.
A főtanfelügyelő szerint az idei célkitűzéseik között szerepel a vidéki oktatásra való fokozottabb odafigyelés, ingyenes érettségi felkészítők tartása a régebbi végzősök számára is, illetve jogilag neves belvárosi intézményekhez tartozó, ám csak elemi tagozatos tanintézetek létrehozása. – Nem tagadhatjuk le, hogy még jókora a különbség a városi és a vidéki oktatás között. Ezért a tanfelügyelőségnek fokoznia kell az együttműködést a vidéki önkormányzatokkal, mert az infrastruktúrabeli gondokat csakis ezek a hatóságok oldhatják meg. A tanulmányi eredmények javítása érdekében folytatjuk az órahallgatásokat, és havonta egyszer úgynevezett metodikai napot tartanánk a vidéki iskolákban, melyek keretében a tanárnak lehetőséget biztosítunk a tapasztalatcserére a tanfelügyelőség szakembereivel – magyarázta a főtanfelügyelő. Cuibus elmondta: a megyében, a kilencedik osztályban az elméleti oktatás 60, a technológiai pedig 40 százalékot tesz ki. Ez persze kevesebb a tanfelügyelő által korábban hangoztatott aránynál, aki szerint az elméleti oktatás arányának nem kellene meghaladnia az 50 százalékot.
Azt is megtudtuk, hogy a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség október elején összesen 150 ezer lejjel jutalmazza azt a 250 tanulót – és az őket oktató tanárokat –, akik dobogós helyezést értek el a tantárgyversenyek országos szakaszain. Elhangzott továbbá, hogy ingyenes képzést szervez a tanfelügyelőség azon fiatalok számára, akik korábban befejezték a 12. osztályt, és jövőre érettségizni szeretnének. A főtanfelügyelő arra buzdította tehát az érettségizni vágyó „véndiákokat”, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.
Delta-mutató és egyéb érdekességek
Több szülő emelt kifogást a tanfelügyelőségen azért, mert az elemi tagozatos gyerekek egy épületben, azaz egy udvaron vannak a nagyobbakkal, és ez nem jó a kicsiknek. Ezért a tanfelügyelőség kísérleti jelleggel a következő, a 2014/2015-ös tanévben neves belvárosi tanintézetekhez tartozó elemi tagozatokat hoz létre, amelyekben csak 6–11 év körüli gyerekek járnak majd. A főtanfelügyelő nem volt hajlandó elárulni, hogy melyik két tanintézetről van szó, azt viszont elmondta, hogy a tanfelügyelőség most dolgozik az úgynevezett „delta-mutatószámon”. Ez a koefficiens azt vizsgálja, hogy mekkora a különbség az V–VIII. osztályos gyerekek tanulmányi átlaga és a vizsgán elért eredmények között. Amennyiben a két jegy közötti különbség meghaladja a 2-t, a tanfelügyelőség fokozott figyelemmel fordul az illető iskolák felé, és monitorizálja az ott oktatók tevékenységét.
Mint elhangzott, a nyolcadikosok és az érettségizők számára megszervezendő próbavizsgákat ettől a tanévtől nem megyei, hanem országos szinten szervezik meg. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a tételt kapja minden diák, ugyanabban az időpontban. Az elmúlt tanévben még a megyei tanfelügyelőségekre hárult a tétel kiválasztása és a vizsga lebonyolítása.
Vidéken is beteltek a magyar helyek
Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk: az idén óriási volt az érdeklődés a frissen beindult kilencedikes szakképzés iránt. – A Báthory-líceumban a nyomdászati szakosztály már az első fordulóban betelt. Hasonló volt a helyzet a Brassai-líceumban indított turisztikai és az Apáczai-líceumban már hagyománnyá vált közgazdasági osztály esetében. A kolozsvári Szállításügyi Líceumban több mint harminc magyar fiatal jelentkezett az autószerelői osztályba. A válaszúti mezőgazdasági osztályban nem teltek be ugyan a helyek, de beiratkozott annyi magyar fiatal, hogy az osztály létrejöhessen. A szamosújvári P. Maior Líceumba 29 magyar gyerek jelentkezett a kilencedik reál osztályba. Ugyanitt az Ana Ipătescu Líceumbean a humán osztályba is összegyűlt annyi gyerek, amennyi az osztály működéséhez szükséges. A dési A. Mureşanu Líceumban is létrehoztunk egy reál kilencedik osztályt 16 gyerekkel. A bánffyhunyadi Vlădeasa Iskolaközpontban 14 magyar gyerek iratkozott be a közélelmezési osztályba. Nagy volt az érdeklődés a Tehnofrig Iskolaközpontban már hagyományos közélelmezési osztály iránt is – közölte a főtanfelügyelő-helyettes, aki szerint a Kolozs megyei jó példát más megyék is követhetnék.
Szabadság (Kolozsvár)
Közel 90 ezer Kolozs megyei gyerek kezdte meg a 2013/2014-es tanévet
Valentin Cuibus, Kolozs megye főtanfelügyelője az általa vezetett intézményben tartott sajtótájékoztatón bejelentette: megyénkben tegnap 87 642 gyerek számára kezdődött el a 2013/2014-es tanév – a tanfelügyelőség nyilvántartásában 18 299 óvodás és 69 343 iskolás szerepel. A főtanfelügyelő beszámolt arról is, hogy tavalyhoz képest idén 1400-zal nőtt meg az előkészítő osztályba beíratott gyerekek száma, majd több fontos célkitűzést fogalmazott meg a 2013/2014-es tanévre vonatkozólag, köztük azt is, hogy a technológiai profilú kilencedik osztályok aránya érje el az 50 százalékot. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk: az idén beindított magyar tannyelvű kilencedikes szakosztályok iránt óriási volt az érdeklődés. Összeállításunkban ugyanakkor beszámolunk a kolozsvári iskolák tanévnyitó ünnepségéről is, hiszen a Református Kollégium kivételével valamennyi magyar líceumban tegnap szólalt meg először a csengő.
– Idén 5349 gyerek kezdte el az előkészítő osztályt, szemben a tavalyi 3980-nal; a 2013/2014-es tanévben 257 előkészítő osztályt tartunk nyilván. Első osztályba jelenleg 4260 gyerek jár. Közülük 200-ra tehető azoknak a száma, akik tavaly nem jártak előkészítő osztályba, ám a törvény lehetőséget adott arra, hogy idén még beirathassák őket az első osztályba. Két gyereket ma, a tanévnyitó napján írattak be szüleik az előkészítő osztályba – közölte a hétfőn délben a tanfelügyelőségen megtartott sajtótájékoztatón Valentin Cuibus főtanfelügyelő, majd azt is elmondta, hogy a 2013/2014-es tanévben kevesebb kilencedikes van a megyében. Habár a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség 201 kilencedik osztályt hagyott jóvá, eddig csak 192 osztály jött létre.
A főtanfelügyelő szerint az idei célkitűzéseik között szerepel a vidéki oktatásra való fokozottabb odafigyelés, ingyenes érettségi felkészítők tartása a régebbi végzősök számára is, illetve jogilag neves belvárosi intézményekhez tartozó, ám csak elemi tagozatos tanintézetek létrehozása. – Nem tagadhatjuk le, hogy még jókora a különbség a városi és a vidéki oktatás között. Ezért a tanfelügyelőségnek fokoznia kell az együttműködést a vidéki önkormányzatokkal, mert az infrastruktúrabeli gondokat csakis ezek a hatóságok oldhatják meg. A tanulmányi eredmények javítása érdekében folytatjuk az órahallgatásokat, és havonta egyszer úgynevezett metodikai napot tartanánk a vidéki iskolákban, melyek keretében a tanárnak lehetőséget biztosítunk a tapasztalatcserére a tanfelügyelőség szakembereivel – magyarázta a főtanfelügyelő. Cuibus elmondta: a megyében, a kilencedik osztályban az elméleti oktatás 60, a technológiai pedig 40 százalékot tesz ki. Ez persze kevesebb a tanfelügyelő által korábban hangoztatott aránynál, aki szerint az elméleti oktatás arányának nem kellene meghaladnia az 50 százalékot.
Azt is megtudtuk, hogy a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség október elején összesen 150 ezer lejjel jutalmazza azt a 250 tanulót – és az őket oktató tanárokat –, akik dobogós helyezést értek el a tantárgyversenyek országos szakaszain. Elhangzott továbbá, hogy ingyenes képzést szervez a tanfelügyelőség azon fiatalok számára, akik korábban befejezték a 12. osztályt, és jövőre érettségizni szeretnének. A főtanfelügyelő arra buzdította tehát az érettségizni vágyó „véndiákokat”, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.
Delta-mutató és egyéb érdekességek
Több szülő emelt kifogást a tanfelügyelőségen azért, mert az elemi tagozatos gyerekek egy épületben, azaz egy udvaron vannak a nagyobbakkal, és ez nem jó a kicsiknek. Ezért a tanfelügyelőség kísérleti jelleggel a következő, a 2014/2015-ös tanévben neves belvárosi tanintézetekhez tartozó elemi tagozatokat hoz létre, amelyekben csak 6–11 év körüli gyerekek járnak majd. A főtanfelügyelő nem volt hajlandó elárulni, hogy melyik két tanintézetről van szó, azt viszont elmondta, hogy a tanfelügyelőség most dolgozik az úgynevezett „delta-mutatószámon”. Ez a koefficiens azt vizsgálja, hogy mekkora a különbség az V–VIII. osztályos gyerekek tanulmányi átlaga és a vizsgán elért eredmények között. Amennyiben a két jegy közötti különbség meghaladja a 2-t, a tanfelügyelőség fokozott figyelemmel fordul az illető iskolák felé, és monitorizálja az ott oktatók tevékenységét.
Mint elhangzott, a nyolcadikosok és az érettségizők számára megszervezendő próbavizsgákat ettől a tanévtől nem megyei, hanem országos szinten szervezik meg. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a tételt kapja minden diák, ugyanabban az időpontban. Az elmúlt tanévben még a megyei tanfelügyelőségekre hárult a tétel kiválasztása és a vizsga lebonyolítása.
Vidéken is beteltek a magyar helyek
Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk: az idén óriási volt az érdeklődés a frissen beindult kilencedikes szakképzés iránt. – A Báthory-líceumban a nyomdászati szakosztály már az első fordulóban betelt. Hasonló volt a helyzet a Brassai-líceumban indított turisztikai és az Apáczai-líceumban már hagyománnyá vált közgazdasági osztály esetében. A kolozsvári Szállításügyi Líceumban több mint harminc magyar fiatal jelentkezett az autószerelői osztályba. A válaszúti mezőgazdasági osztályban nem teltek be ugyan a helyek, de beiratkozott annyi magyar fiatal, hogy az osztály létrejöhessen. A szamosújvári P. Maior Líceumba 29 magyar gyerek jelentkezett a kilencedik reál osztályba. Ugyanitt az Ana Ipătescu Líceumbean a humán osztályba is összegyűlt annyi gyerek, amennyi az osztály működéséhez szükséges. A dési A. Mureşanu Líceumban is létrehoztunk egy reál kilencedik osztályt 16 gyerekkel. A bánffyhunyadi Vlădeasa Iskolaközpontban 14 magyar gyerek iratkozott be a közélelmezési osztályba. Nagy volt az érdeklődés a Tehnofrig Iskolaközpontban már hagyományos közélelmezési osztály iránt is – közölte a főtanfelügyelő-helyettes, aki szerint a Kolozs megyei jó példát más megyék is követhetnék.
Szabadság (Kolozsvár)
2014. február 15.
Kemény Zsigmondról neveznék el a mezőségi szórványiskolát
Két éve nincs román pénz, a kiutalt összeget is visszatartották
Habár égető szükség lenne rá, az anyagiak hiányában akár tíz évig is elhúzódhat a Mezőségi Magyar Oktatási Központ felépítése Szamosújváron: a 2012-es hazai kormányváltás óta a korábban kiutalt pénzt sem folyósították, csak az anyaország anyagi támogatására számíthatnak.
Segítség nélkül tíz évbe is telhet az építés – Mezőségen ez végzetesen hosszú idő lehet
A magyar diákok másodrangúak a vegyes iskolákban
A szamosújvári önálló magyar tanintézet létrehozásának ötlete közel tíz évvel ezelőtt fogalmazódott meg a szamosújvári Téka Alapítvány és a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány vezetőségében, 2010 októberében megtartották az alapkőletételt. A 8000 négyzetméteres területen 4 épület állna, ám az elmúlt bő 3 évben csak az alapok megöntésére és két épület részleges felépítésére kerülhetett sor. Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke mégis bizakodó: a mezőségi magyarságot illető negatív demográfiai változásokat az erős szellemi központként működő önálló magyar tanintézmény lassíthatja.
– Miután 2006-ban befejeződött a szamosújvári Téka Alapítvány székhelyének udvarán a bentlakásépítés, a Kallós Zoltán Alapítvány vezetőségével közösen arra gondoltunk: a szórványban élő magyar gyerekek felkarolására vonatkozó projekt akkor működőképes, ha a bentlakási intézmények mellett van egy teljesen magyar tannyelvű és adminisztrációjú iskola, amelynek keretében a gyerekeket magyar szellemben és kultúrában neveljük. A magyar szellemiséget ugyanis elég nehéz megvalósítani a vegyes intézményekben, hiszen akárhogy is nézzük, a magyar gyerekek másodrangú tanulói azoknak a tanintézménynek, ahova járnak – mondta Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke, akitől azt is megtudtuk, hogy a jelenleg Szamosújváron tanuló, közel félezer magyar gyerek három intézmény négy épületében végzi tanulmányait.
– A szamosújvári 1-es számú Általános Iskolába 300 magyar gyerek jár. Az V–VIII. tagozat két párhuzamos magyar osztállyal működik; közülük egy osztálynyira tehető a „tékás” és a közeli településekről (Bonchida, Ördöngösfüzes stb.) ingázó gyerekek száma. Az általános iskola két épületben működik. Magyar tagozat van továbbá a Petru Maior és Ana Ipătescu nevét viselő líceumokban. A helyi RMDSZ-szervezet, a történelmi egyházak, iskolák vezetőségével konzultálva elhatároztuk: belevágunk az iskolaépítésbe. A projekt kivitelezését a Téka Alapítványra bízta a helyi közösség, mert elegendő pályázási és projekt-lebonyolítási tapasztalattal rendelkeztünk már akkor – magyarázta Balázs-Bécsi Attila.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
Két éve nincs román pénz, a kiutalt összeget is visszatartották
Habár égető szükség lenne rá, az anyagiak hiányában akár tíz évig is elhúzódhat a Mezőségi Magyar Oktatási Központ felépítése Szamosújváron: a 2012-es hazai kormányváltás óta a korábban kiutalt pénzt sem folyósították, csak az anyaország anyagi támogatására számíthatnak.
Segítség nélkül tíz évbe is telhet az építés – Mezőségen ez végzetesen hosszú idő lehet
A magyar diákok másodrangúak a vegyes iskolákban
A szamosújvári önálló magyar tanintézet létrehozásának ötlete közel tíz évvel ezelőtt fogalmazódott meg a szamosújvári Téka Alapítvány és a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány vezetőségében, 2010 októberében megtartották az alapkőletételt. A 8000 négyzetméteres területen 4 épület állna, ám az elmúlt bő 3 évben csak az alapok megöntésére és két épület részleges felépítésére kerülhetett sor. Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke mégis bizakodó: a mezőségi magyarságot illető negatív demográfiai változásokat az erős szellemi központként működő önálló magyar tanintézmény lassíthatja.
– Miután 2006-ban befejeződött a szamosújvári Téka Alapítvány székhelyének udvarán a bentlakásépítés, a Kallós Zoltán Alapítvány vezetőségével közösen arra gondoltunk: a szórványban élő magyar gyerekek felkarolására vonatkozó projekt akkor működőképes, ha a bentlakási intézmények mellett van egy teljesen magyar tannyelvű és adminisztrációjú iskola, amelynek keretében a gyerekeket magyar szellemben és kultúrában neveljük. A magyar szellemiséget ugyanis elég nehéz megvalósítani a vegyes intézményekben, hiszen akárhogy is nézzük, a magyar gyerekek másodrangú tanulói azoknak a tanintézménynek, ahova járnak – mondta Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke, akitől azt is megtudtuk, hogy a jelenleg Szamosújváron tanuló, közel félezer magyar gyerek három intézmény négy épületében végzi tanulmányait.
– A szamosújvári 1-es számú Általános Iskolába 300 magyar gyerek jár. Az V–VIII. tagozat két párhuzamos magyar osztállyal működik; közülük egy osztálynyira tehető a „tékás” és a közeli településekről (Bonchida, Ördöngösfüzes stb.) ingázó gyerekek száma. Az általános iskola két épületben működik. Magyar tagozat van továbbá a Petru Maior és Ana Ipătescu nevét viselő líceumokban. A helyi RMDSZ-szervezet, a történelmi egyházak, iskolák vezetőségével konzultálva elhatároztuk: belevágunk az iskolaépítésbe. A projekt kivitelezését a Téka Alapítványra bízta a helyi közösség, mert elegendő pályázási és projekt-lebonyolítási tapasztalattal rendelkeztünk már akkor – magyarázta Balázs-Bécsi Attila.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
2015. január 22.
Egy magyar kilencedik osztályt veszíthetünk létszámhiány miatt
Elkészült Kolozs megye beiskolázási terve a 2015/2016-os tanévre
Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelő tegnap sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy elkészült a 2015/2016-os tanévre vonatkozó beiskolázási terv, amelyet jóváhagyás végett jövő héten küldenek el az oktatási minisztériumba.
A főtanfelügyelőtől megtudtuk: tavalyhoz képest 90%-kal nő a hároméves szakosztályok száma. Ami a magyar nyelvű szakképzést illeti, itt nincs semmi változás: megmarad a három szakosztály a Kolozsvári Református Kollégiumban, egy-egy osztály lesz a Szállításügyi Líceumban és Válaszúton (mezőgazdasági szakosztály). Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes elmondta: létszámhiány miatt elképzelhető, hogy nem indul magyar kilencedik osztály Szamosújváron az Ana Ipătescu-líceumban, ahol eddig is nagyon kevés gyermek volt, és az érettségi eredmények is kívánnivalót hagytak maguk után. A magyar elméleti líceumok osztályai megmaradnak.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Elkészült Kolozs megye beiskolázási terve a 2015/2016-os tanévre
Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelő tegnap sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy elkészült a 2015/2016-os tanévre vonatkozó beiskolázási terv, amelyet jóváhagyás végett jövő héten küldenek el az oktatási minisztériumba.
A főtanfelügyelőtől megtudtuk: tavalyhoz képest 90%-kal nő a hároméves szakosztályok száma. Ami a magyar nyelvű szakképzést illeti, itt nincs semmi változás: megmarad a három szakosztály a Kolozsvári Református Kollégiumban, egy-egy osztály lesz a Szállításügyi Líceumban és Válaszúton (mezőgazdasági szakosztály). Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes elmondta: létszámhiány miatt elképzelhető, hogy nem indul magyar kilencedik osztály Szamosújváron az Ana Ipătescu-líceumban, ahol eddig is nagyon kevés gyermek volt, és az érettségi eredmények is kívánnivalót hagytak maguk után. A magyar elméleti líceumok osztályai megmaradnak.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. január 22.
Inasokat keresnek – Egy magyar osztály kerül veszélybe Kolozs megyében
Jóval több szakiskolai osztály indul a következő tanévben Kolozs megyében, derült ki a Valentin Cuibuș főtanfelügyelő által szerdán ismertetett beiskolázási tervből.
A főtanfelügyelő elmondta: a vállalatok részéről óriási igény van a szakosztályok indítására, 293 cég jelezte, hogy szakemberekre lenne szüksége, ezért a 2015–16-os tanévben 45 szakosztályt terveznek indítani a korábbi 25 helyett.
Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes szerint a magyar nyelvű szakiskolai osztályok száma nem változik.
Mint részletezte, továbbra is három 9. osztály indul a kolozsvári Református Kollégiumban, és egy-egy a megyeszékhely közlekedési szakközépiskolájában és a válaszúti szórványkollégiumban.
A főtanfelügyelő-helyettes arról is beszámolt, hogy jelen állás szerint egyetlen magyar középiskolai osztály indulása van veszélyben az alacsony gyereklétszám miatt. „Ebben az iskolai évben 24 középiskolai osztályunk működik, a beiskolázási terv a 2015–16-os tanévre 23 kilencedikes osztály indulását hagyta jóvá. Kolozs megyében összesen 623 magyar gyerek nyolcadikos” – mutatott rá a létszámgondokra Török Zoltán.
Elmondta, hosszas mérlegelés után úgy döntöttek, a szamosújvári Ana Ipătescu Gimnáziumban működő magyar osztály nem indulhat el jövőre, ugyanis itt a legkisebb a létszám, és a tanulmányi eredmények is elmaradtak az átlagtól. „Nem könnyű egy ilyen döntést meghozni, de 9. és 10. osztályban is húsz alatt van a diákok létszáma, és sajnos az érettségi eredményeket nem lehet összehasonlítani a kolozsvári iskolák eredményeivel” – magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes.
Mint részletezte, Szamosújváron és környékén ugyan 69 gyerek van, de a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják: mintegy 15 gyereket Kolozsvárra íratnak be a szülők. Szamosújváron a Petru Maior-iskolában indul magyar nyelvű osztály.
Török Zoltán elmondta: a minisztérium ugyan jóváhagyja a beiskolázási tervet, de ez nem jelenti azt, hogy amennyiben a szórványmegyékből érkező gyerekekkel meglesz a kellő létszám, nem lehet elindítani a hiányzó osztályt. „Küzdeni fogunk érte” – szögezte le Török Zoltán.
Kiss Előd-Gergely |
Krónika (Kolozsvár)
Jóval több szakiskolai osztály indul a következő tanévben Kolozs megyében, derült ki a Valentin Cuibuș főtanfelügyelő által szerdán ismertetett beiskolázási tervből.
A főtanfelügyelő elmondta: a vállalatok részéről óriási igény van a szakosztályok indítására, 293 cég jelezte, hogy szakemberekre lenne szüksége, ezért a 2015–16-os tanévben 45 szakosztályt terveznek indítani a korábbi 25 helyett.
Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes szerint a magyar nyelvű szakiskolai osztályok száma nem változik.
Mint részletezte, továbbra is három 9. osztály indul a kolozsvári Református Kollégiumban, és egy-egy a megyeszékhely közlekedési szakközépiskolájában és a válaszúti szórványkollégiumban.
A főtanfelügyelő-helyettes arról is beszámolt, hogy jelen állás szerint egyetlen magyar középiskolai osztály indulása van veszélyben az alacsony gyereklétszám miatt. „Ebben az iskolai évben 24 középiskolai osztályunk működik, a beiskolázási terv a 2015–16-os tanévre 23 kilencedikes osztály indulását hagyta jóvá. Kolozs megyében összesen 623 magyar gyerek nyolcadikos” – mutatott rá a létszámgondokra Török Zoltán.
Elmondta, hosszas mérlegelés után úgy döntöttek, a szamosújvári Ana Ipătescu Gimnáziumban működő magyar osztály nem indulhat el jövőre, ugyanis itt a legkisebb a létszám, és a tanulmányi eredmények is elmaradtak az átlagtól. „Nem könnyű egy ilyen döntést meghozni, de 9. és 10. osztályban is húsz alatt van a diákok létszáma, és sajnos az érettségi eredményeket nem lehet összehasonlítani a kolozsvári iskolák eredményeivel” – magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes.
Mint részletezte, Szamosújváron és környékén ugyan 69 gyerek van, de a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják: mintegy 15 gyereket Kolozsvárra íratnak be a szülők. Szamosújváron a Petru Maior-iskolában indul magyar nyelvű osztály.
Török Zoltán elmondta: a minisztérium ugyan jóváhagyja a beiskolázási tervet, de ez nem jelenti azt, hogy amennyiben a szórványmegyékből érkező gyerekekkel meglesz a kellő létszám, nem lehet elindítani a hiányzó osztályt. „Küzdeni fogunk érte” – szögezte le Török Zoltán.
Kiss Előd-Gergely |
Krónika (Kolozsvár)
2016. január 21.
Veszélyben a szamosújvári magyar iskola?
Nem szavazta meg január 18-i ülésén a szamosújvári önkormányzat a Téka Alapítvány által felépített magyar iskola beindítását, mivel a jelenlévő tanácsosok többsége tartózkodott a szavazáson. A 19 tanácsosból csak 9 szavazta meg a határozatot, tízen tartózkodtak.
Az iskola létrehozását még novemberben megszavazták, a mostani határozattal a szamosújvári iskolahálózatba való bekapcsolásról kellett volna dönteni. Szamosújváron jelenleg három iskolában működnek magyar osztályok, ezeket jövő tanévtől az új oktatási intézménybe költöztetnék. A helyi sajtóban azonban olyan információk jelentek meg, amelyek azt sugallták: amennyiben a Petru Maior líceumból a magyar osztályok elköltöznek, a másik líceumból, az Ana Ipătescuból a Petru Maiorba költöztetnék az ottani líceumi osztályokat, hogy a létszám megmaradjon, ez viszont az Ana Ipătescu megszűnéséhez vezetne.
Ezt a híresztelést a megyei tanfelügyelőség is azonnal cáfolta. A Téka Alapítvány szerdai közleményében szintén hangsúlyozta, nem áll szándékukban egy román tanintézmény megszüntetése, de erről nincs is szó, mivel csupán a magyar osztályok költöznek el az új iskolába.
A következő tanácsülés január 28-án lesz. Az Ana Ipătescu líceum diákjai és tanárai azonban tüntetésre is készülnek.
Balázs-Bécsi Attilától, a Téka Alapíŧvány elnökétől megtudtuk, csütörtökön Szamosújvári Egyeztető Tanácsot tartanak, ahol megbeszélik a további teendőket. Transindex.ro
Nem szavazta meg január 18-i ülésén a szamosújvári önkormányzat a Téka Alapítvány által felépített magyar iskola beindítását, mivel a jelenlévő tanácsosok többsége tartózkodott a szavazáson. A 19 tanácsosból csak 9 szavazta meg a határozatot, tízen tartózkodtak.
Az iskola létrehozását még novemberben megszavazták, a mostani határozattal a szamosújvári iskolahálózatba való bekapcsolásról kellett volna dönteni. Szamosújváron jelenleg három iskolában működnek magyar osztályok, ezeket jövő tanévtől az új oktatási intézménybe költöztetnék. A helyi sajtóban azonban olyan információk jelentek meg, amelyek azt sugallták: amennyiben a Petru Maior líceumból a magyar osztályok elköltöznek, a másik líceumból, az Ana Ipătescuból a Petru Maiorba költöztetnék az ottani líceumi osztályokat, hogy a létszám megmaradjon, ez viszont az Ana Ipătescu megszűnéséhez vezetne.
Ezt a híresztelést a megyei tanfelügyelőség is azonnal cáfolta. A Téka Alapítvány szerdai közleményében szintén hangsúlyozta, nem áll szándékukban egy román tanintézmény megszüntetése, de erről nincs is szó, mivel csupán a magyar osztályok költöznek el az új iskolába.
A következő tanácsülés január 28-án lesz. Az Ana Ipătescu líceum diákjai és tanárai azonban tüntetésre is készülnek.
Balázs-Bécsi Attilától, a Téka Alapíŧvány elnökétől megtudtuk, csütörtökön Szamosújvári Egyeztető Tanácsot tartanak, ahol megbeszélik a további teendőket. Transindex.ro