Összefogtak Háromszék fejlesztéséért a térség civil szervezetei, a vállalkozók és az önkormányzatok. Hatvan alapító taggal alakult meg az Alutus Régió Egyesület Nagybacon községben október 22-én. Az uniós Leader program révén kívánják a vidéket előremozdítani. „Eddig a vidéki értelmiség jelentős része és a vállalkozók is távol tartották magukat az önkormányzati munkától, az Alutus Régió Egyesület révén viszont aktívan és döntően beleszólhatnak a településük fejlesztésébe” – mondta el Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, az Alutus Régió Egyesület egyik kezdeményezője. Az egyesület az erdővidéki és Olt menti településeket foglalja magába. Az egyesület 49 százalékát civil szervezetek teszik ki, amelyek között vannak vállalkozói szövetségek, gazdaszervezetek, kulturális egyesületek és fúvószenekarok is. Az első cél, hogy elnyerjék a Leader státust, amely azzal jár, hogy az Európai Unió öt évig fedezi az egyesület működési költségeit. Ebből fiatalokat lehetne alkalmazni, akik elkészítik a térség fejlesztési stratégiáját és pályáznának. /Kovács Zsolt: Leaderségre tör Háromszék. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Mintegy hatvan alapító tag – köztük önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók – részvételével a múlt héten Nagybaconban hivatalosan is megalakult az Alutus Régió Egyesület, mely elsősorban a vidék felzárkóztatását szolgáló Leader-programban igyekszik európai pénzeket pályázni. Az Olt menti és az erdővidéki települések úgy döntöttek, közösen hozzák létre az akciócsoportot. A programban elsősorban a vidék fellendítését célzó kezdeményezéseket támogatnak. A Leader-program kiválóan alkalmas például turisztikai beruházásokra. /Farcádi Botond: Esély a vidék felzárkóztatására (Leader-program). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./

Esély a vidék felzárkóztatására (LEADER-program)
Háromszéki Leader-napot szerveztek pénteken a programban részt vevő egyesületek, civil szervezetek, magyarországi meghívottak, helyi és megyei önkormányzatok részvételével. A Leader-nap első mozzanataként Bodokon tartottak konferenciát a témakörben, a délután folyamán két csoportban, Erdővidéken és Ojtozban folytak a munkálatok. 
Demeter János megyeitanács-alelnök a bodoki találkozón jelentette be: támogatotti státust kapott az Alutus és Angustia Leader-egyesület. Ez még nem jelenti, hogy azonnal pénzhez is jutnak, a bürokrácia útvesztője nagy, a leadott pályázatok pontozása után is nagy a felhajtás, országszerte sok az olyan politikus, önkormányzati vezető, aki saját érdekeltségű Leader-egyesületét próbálja előbbre tolni – hangzott el később. Országos szinten nyolcvan egyesület nyert támogatotti státust. Az Alutus Erdővidék és az Olt mente közösségeit tömöríti, összesen tizenhárom településről. Az alapító tagok 33 százaléka önkormányzatokból tevődik össze, 67 százaléka a civil szervezetek és vállalkozók szférájából kerül ki. Az Angustia felső-háromszéki érdekeltségű. Demeter János – akinek nevéhez fűződik az Alutus alapítása, de az Angustia születésénél is bábáskodott – elmondta, a kezdeményezés alulról indult, de az ügyintézésben megyei közgyűlési szinten vettek részt, így több információt, tágabb kapcsolatrendszert használhattak fel. Megyénkben egy harmadik akciócsoport, az orbaszéki és alsó-háromszéki térséget megjelenítő Progresszió is adott le iratcsomót, de pontszámuk alapján csak várólistára kerültek. A támogatotti státust elnyerték, de pénzre csak akkor számíthatnak, ha kiegészítik az országos keretet – magyarázta Demeter. Saját tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel Csutak István Leader-szakértő, aki maga is támogatta a háromszéki egyesületek megalakítását. Nagy Levente, a Leader-pályázatok alapos ismerőjeként jelentette ki: a Leader vissza nem térő lehetőség a vidék felzárkóztatására. ,,Szinte mindenre lehet pályázni, de induláskor nem kell nagy értékű projektekben gondolkodni” – figyelmeztetett. A magyarországi vendégek saját tapasztalataikat osztották meg a jelenlévőkkel, nem rejtve véka alá, hogy a bürokrácia, nehézkes ügyintézés sok esetben rossz fényt vetett a magyarországi Leader-programra. A bodoki rendezvényen Demeter János bejelentette: az Alutus felkérést kapott, legyen alapító tagja a Közép-európai Leader Szövetségnek.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vidékfejlesztés: működik az Alutus
Az Erdővidéket és Olt mentét lefedő, LEADER-programban tevékenykedő Alutus Régió Egyesület tegnap kötötte meg a finanszírozási szerződést a Központi Fejlesztési Régió ügynökségével. Ennek értelmében a következő három évben a szervezet rendelkezésére áll 2,9 millió euró, melyet az Alutus pályázat útján oszt szét.
Demeter János, az egyesület elnöke érdeklődésünkre elmondta, a cél a vidéki életminőség javítása. Ezért vidéki gazdasági fejlesztésre nyújtanak támogatást. Terv szerint már márciusban elindul a pályáztatás. Addig legtöbb tíz napon belül megszervezik az irodákat, s közzéteszik a kapcsolati címeket. Munkatársakat keresnek. Baróton lesz az igazgató, titkár(nő), egy-egy szakértő és animátor, Sepsibodokon egy szakértő és animátor.
Több tengely mentén lehet majd pályázni. Például pályakezdő fiatal gazdálkodóknak, vidéki vállalkozásoknak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak. Az önrész mértékéről az egyesület dönt. Ezt igyekeznek úgy meghatározni, hogy akinek nincs lehetősége, akit ösztönözni kell, például a pályakezdő gazdáknak minimális hányadot állapítanak meg – mondotta az elnök. A pályázatokat a fejlesztési régió ügynöksége felügyelete mellett az egyesület vezetősége bírálja el.
Demeter János még elmondta, jövő héten a Felső-Háromszéket lefedő Angustia egyesülettel köti meg a finanszírozási szerződést a Középrégió ügynöksége. Márciusban minden valószínűség szerint megalakul a Sepsiszék alsó részét és Orbaiszéket felölelő Progressio LEADER-akciócsoport. Akkor Háromszék területének nyolcvan százalékát lefedték. Az elnök fontosnak tartja, hogy az országban egyedülálló módon a helyi önkormányzatok és civil szervezetek mellett a megyei tanács is részt vesz ezekben a LEADER-egyesületekben.
Szekeres Attila
Háromszék
Erdély.ma

Új szak indul a BBTE-n
A környezettudományokra összpontosítanak
Románia 2007-es uniós csatlakozása után a környezetvédelem és a köréje épülő tudományok egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a felsőoktatási képzésben is. Sepsiszentgyörgyön, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatán négy éve működik a környezetmérnöki szak, idén ősztől pedig beindul a környezettudományok szak is.
A múlt héten nyílt napot szervezett az megyeszékhelyi felsőoktatási intézmény, ahol az érdeklődők a környezettudományi képzésről kaphattak bővebb felvilágosítást. Dr. Bartalis Ildikó szakirányfelelős lapunknak elmondta, az eseményen borvizek elemzését lehetett végigkövetni, amit Gál Katalin doktorandusz-hallgató és dr. Czellecz Boglárka végzett. Ezzel kapcsolatban olyan sokan érdeklődtek, hogy alig jutott hely mindenkinek a laboratóriumban. Dr. Sikó-Barabási Sándor tartott előadást, majd egy szakkönyvet is bemutatott, amelyet 60 társszerző írt a központi idegrendszer hólyagférgessége témában.
Többségében a középiskolával idén végző fiatalok érdeklődtek, de voltak olyan hallgatók is, akik második szakként választanák a környezettudományokat.
– A fiatal egyetemisták létrehozták a Zöld Klub Egyesületet, partnerségi megállapodást kötöttek az Alutus és a Vadon egyesületekkel, több oktatási intézménnyel, hiszen fontos, hogy az elméleti oktatáson túl a gyakorlati részhez is hozzáférjenek a hallgatók. De más hivatalokkal, vállalatokkal is létezik együttműködés, ahol nyáron gyakorlati képzésen vesznek részt, tavasszal pedig terepgyakorlatoznak – tájékoztatott Bartalis Ildikó.
Az új szak beindításáról a kolozsvári karral egyeztetve született döntés. A diákok hároméves alapképzésben részesülnek, Sepsiszentgyörgyön csak egy magyar nyelvű csoport indul 25 hellyel, ebből 10 államilag támogatott, 15 pedig tandíjköteles. A diplomaszerzés után környezetvédelmi hivataloknál, környezetvédelmi őrségeknél és az ilyen típusú engedélyeket, dokumentációt kiállító cégeknél lehet majd elhelyezkedni környezeti szaktanácsadóként, de amennyiben a hallgatók elvégzik a pedagógiai modult, akkor a tanügyben is kaphatnak állást laboránsként. Iratkozni július 14–21. között lehet. A felvételi követelmények között szerepel egy motivációs esszé megírása, amely 30 százalékot ér, a maradék 70 százalékot pedig az érettségi átlag teszi ki.
Bartalis Ildikó úgy véli, a térség gazdasági erősödése is szükséges ahhoz, hogy ennek az új szaknak létjogosultsága legyen. A környezetmérnöki szakra jelenleg 47 másod- és harmadéves egyetemista jár, ide ősztől már nem lehet jelentkezni, amíg ezek a diákok lediplomáznak, addig párhuzamosan fut a két szak, majd ezt követően csak a környezettudományi képzés marad. Itt a tanulni vágyók többek között környezetkémiát és -fizikát, állattant, hidrobiológiát, biogeográfiát, ökológiát és ásványtant is hallgathatnak.
Lévai Barna, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Sikeres erdővidékiek (LEADER-pályázatok)
Az Alutus Régió Egyesület a LEADER-térségben megvalósult sikeres erdővidéki pályázatokat mutatott be kedden. A karaván által felkeresett bölöni, nagyajtai, felsőrákosi és baróti pályázók mind úgy nyilatkoztak, a kiírásokon való részvételtől nem kell félni: segítséget kaptak a LEADER-irodától és szakemberektől, az uniós és román kormány által biztosított támogatásból pedig gazdaságuk fejlesztését lehetővé tevő összeghez jutottak.
Az érdeklődők első állomása Bölönpatak volt, ahol 540 000 lej vissza nem térítendő támogatásból, illetve százezer lej önkormányzati önrészből fél kilométer erdei útszakasz újul meg. A munkának csak nemrég kezdtek neki, de Sikó Imre polgármester szerint augusztus végére, szeptember elejére elkészülnek a környéken lakókat, illetve a közelben található kétezer hektáros erdőrész kitermelőit kiszolgáló úttal. A községvezető elismeri, nem túl nagy szakasz kap burkolást, de számukra minden méter aszfalt számít, ezért ők szívesen lesznek partnerei bármilyen kezdeményezésnek, ami céljaik megvalósítását elősegíti.
Nagyajtán Bihari Edömér polgármester lát vendégül, s mutatja azt az útgyalut, amelyről múlt héten lapunk már beszámolt: a 428 000 lejes beruházással vásárolt erőgéppel a 117 kilométer erdei és mezei utat fogják karbantartani. A falu egy másik pályázója, a Szeged Szarvasmarhatartók Egyesülete 26 000 eurós támogatáshoz jutott, amiből a jelenleg a görög felvásárló tulajdonában levő tejcsarnokot vásárolnák vissza. Forgalmuk nem nagy, az ötvennégy gazda napi 1100 liter tejet ad le, azaz, ha nem lenne a támogatás, jóformán esélyük sem volna a csarnok megvásárlására mindaddig, míg a tej literéért alig hetvenöt banit fizetnek.
Felsőrákoson Szász-Andorkó Károly Róbert fiatal gazda a 36 000 eurós támogatásból vásárolt szervestrágya-szóró utánfutóját mutatja, s beszél a kétezer méteres vadháló hasznáról és a darabonként háromezer lejért vásárolt suffolk fajtájú berbécsekről. Apósával és három kisegítővel nyolcvanöt hektáros kaszálót, legelőt és szántót is magában foglaló területen gazdálkodnak. Jelenleg 350 juhuk és bárányuk van, de céljuk az, hogy az anyajuhok számát négyszázra emeljék. Keményen dolgoznak, de az állatok felnevelése és értékesítése sem egyszerű. Megbízható munkaerőt nehéz találni, ezért nem is fejik a juhokat. A bérük biztosítása, illetve a bizonytalanság, hogy egyik napról a másikra felmondhatnak, s továbbállhatnak, szerfelett megnehezítené a gazdaság működtetését, inkább lemondanak a minimális jövedelemről. Hasonló a helyzet – bár ezt ha tetszik, ha nem, végezni kell – a gyapjúval is: a juhok nyírása 3,50 lejbe kerül, ám a kiváló ipari alapanyag kilójáért alig három lejt fizetnek. Az értékesítés nehézkesen megy, hiszen húsvétot követően visszaesik a kereslet, ősszel pedig igencsak szűkmarkúak a felvásárlók. „Bejönnek a kapun, mondanak egy árat, s ha nem tetszik, úgy tesznek, mintha fordulnának ki. Nehezen, nagyon nehezen tudunk dűlőre jutni velük” – mondotta a gazda, aki szerint a megoldás az lenne, ha létrejönne egy székelyföldi felvásárló és értékesítési hálózat. Szász-Andorkó Károly Róbert szerint, bár nem volt egyszerű a pályázati iratcsomó összeállítása, mégis várja, hogy az Alutus Régió Egyesület újabbat írjon ki: a régi, sokszor elromló traktorát szeretné újracserélni segítségével.
Baróton a pályázó Dávid Tamás nincs otthon, ezért a vele közösen dolgozó nagybátyja, Dávid Benedek fogad. A megmunkált földből tizenhét hektár sajátjuk, a többit bérelik. Mint mondja, régebb a bért inkább termékben kérték, mert azt feletették állataikkal, de a háztáji gazdálkodással foglalkozó nemzedék kiöregedése és ritkulása miatt manapság inkább pénzt várnak a tulajdonosok. A takarmánynak való mellett krumplit és cukorrépát termesztenek; utóbbit azért, mert nincs vele sok vesződés, a felvásárlógyár minden szükségest biztosít hozzá, aránylag könnyen termeszthető, s tisztes jövedelmet hoz. A 87 564 eurós pályázati keretösszegből 35 308 euró a vissza nem térítendő támogatás. Azt remélik, a pénzből vásárolt permetezőgép, rotációs fűnyíró, rendkészítő, gereblye, váltvaforgató eke és az öntözőrendszer hatékonyabbá teszi a gazdaságot, s így még a jelenlegi csúfosan kevés, alig hetven banis tejfelvásárlási árral is nyereséget könyvelhetnek el év végén. A karaván utazásának végén az egyik baróti vendéglőben az Intermédia Erdővidék Egyesület nevében pályázó Székely Blanka mutatta be a közel tízezer eurós támogatásból készült, Bacon, Nagyajta és Vargyas turisztikai látványosságait, tizenkét kisfilmet is tartalmazó honlapot (erdovidekinfo.ro). Azt reméli, hogy megvalósítása révén ismertebb lesz a kistérség, s ez az idegenforgalom növekedésén is látszani fog.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Versenyképes vállalkozás
Nyomdaipar és könyvkötészet Árkoson
Horváth Zita Árkoson működtet nyomdaipari és könyvkötészeti vállalkozást, amelynek létrehozására az Alutus Regio Egyesület segítségével nyert pályázatot.
A vállalkozás kínálatában brosúrák, tájékoztató füzetek, varrott, puha- és keményfedeles könyvek, katalógusok, határidőnaplók, albumok, bemutatkozó mappák készítése mellett régi könyvek felújítása is szerepel. A pályázat keretösszege 18 772 euró, amelyből az elnyert és vissza nem térítendő támogatás értéke 15 955 euró, ebből elektromos vágógépet, hajtogató, tűző, keménytábla-készítő, fóliázó és ragasztógépet, formavágót, körollót, kézi fúrógépet, továbbá borítóragasztót és meleg­prést szerzett be Horváth Zita. Mint mondta, az eszközök segítségével versenyképes termékeket tud gyártani. Örömmel nyugtázta, hogy van kereslet, persze egy nagyobb városban több megbízást kapnának.
A vállalkozás célja a piaci követelményeknek való megfelelés mellett a minimum 7620 nyomtatott anyag elkészítése évente.
B. A.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Év végén írhatják ki a pályázatokat (Alutus Regio Egyesület)
Árkoson tartottak tegnap délután adatgyűjtő és tájékoztató találkozót az Alutus Regio Egyesület munkatársai. Demeter Zoltán az egyesület történetét és az elért eredményeket vázolta, majd a közeljövőben esedékes pályázati lehetőségekről beszélt.
Elmondta, valószínűleg év végén, jövő év elején indulhat meg a pályázás, de addig is lehet tervezni. Az előadás végén a résztvevők űrlapokat töltöttek ki, melyekben többek között a felsorolt pályázati alternatívák közt nem szereplő, de igényelt lehetőségek felsorolását is kérték. Az egyesület 2009-ben létesült 35 településen tevékenykedő 59 alapító taggal. Ma 55 tagot tartanak nyilván. Eddig 2,8 millió euróból gazdálkodhattak, 80 százalékát pályázatokra, 20 százalékát működésre költötték el. 86 pályázatot iktattak, 60-at javasoltak támogatásra, 56 pályázó írt alá szerződést. 783 ezer eurót fiatal gazdák nyertek el, 488 ezret falufejlesztésre igényeltek, 321 ezret a mezőgazdaságban használtak fel. A turizmus terén csupán három nyertes pályázatról számolt be Demeter, ezek összértéke 216 ezer euró. Ez meglepő, hiszen úgy gondolták, ezen a téren nagy lesz az érdeklődés – jegyezte meg. Mezőgazdasági termékek feldolgozásának finanszírozására is lehetett pályázni, de ezzel a lehetőséggel senki nem élt. A pályázati intézkedések keveset változnak, de az elkövetkező időszakra valószínűleg kisebb összegből, hozzávetőlegesen 2,4–2,5 millió euróból tudnak gazdálkodni – mutatott rá Demeter. A csökkenés oka, hogy az országban új egyesületek létesültek, így a pénzkeretet többfelé kell elosztani – magyarázta.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szoboravatásra készül Málnás község
Alig telt el néhány hét az önkormányzati választások óta, az újonnan megalakult községi tanács máris munkába kezdett. Maréknyi értelmiségivel és jóakaratú kalákázóval rendbe tették a községközpont piacosabb részeit, s elhatározták, hogy megünneplik Málnás település első említésének 650. jubileumát, mellszobrot állítanak a falu egykori református lelkészének, az egyház- és iskolaépítő Tőkés József Sepsi egyházmegyei esperesnek, ugyanakkor falunapot szerveznek, ezúttal a községközpontban.
Álomból valóság lesz
Hatszázötven esztendeje annak, hogy Nagy Lajos király egyik rendeletében megjelenik Málnás település neve – írja Balla Barna Márton helybeli református lelkész meghívó körlevelében. Százhatvan éve szentelték fel a falu újonnan épített református templomát, éppen 100 esztendővel ezelőtt született Málnáson Tőkés István Kolozsvári református teológiai tanár, püspökhelyettes, 65 éve hunyt el édesapja, Tőkés József lelkész-esperes, aki 42 éven át szolgálta a község székely-magyar közösségét, minden erejével törekedett az eklézsia és a falu gazdasági megerősítésére. Nem új az ünnepi elképzelés – tudtuk meg –, hiszen már több évvel ezelőtt megfogalmazódtak ez irányú törekvések, nevezetesen az, hogy mAradandó emléket, szobrot állítsanak egykori lelkészüknek a falu központjában, azon a helyen, ahol élt és dolgozott. A faluközösség hálája azért hangsúlyos, mert többen emlékeznek még az élők közül lelkészükre, aki az eklézsia erdőbirtokának egy részét azért áldozta fel, hogy felekezeti iskolát építtessen a málnási gyerekeknek a két világháború közötti időszakban, amelyben magyarul, anyanyelvükön sajátíthatták el a tudományt, amit csak így tudhattak alaposan magukévá tenni.
A jubileumi megemlékezés szombat délután veszi kezdetét a kultúrházban a megnyitóval és a helybeli iskolások ünnepi műsorával. Tőkés József mellszobrának leleplezésekor fellép a Málnáson élő id. Szilágyi Zsolt és a Vox Humana kamarakórus (vezényel ifj. Szilágyi Zsolt). Ezt követően a református templomban tudományos előadásokkal idézik fel a település múltját. A község régészeti és történelmi változásairól Székely Zsolt régész-történész, egyetemi tanár értekezik, a környék hasznosítható természeti kincseiről, fejlődési lehetőségeiről, az elkövetkező időszak gazdasági növekedését szolgáló tájképi-vendégforgalmi értékekről pedig e sorok írója.
– Az előadók egyben társszerzői is annak a Málnásról szóló tanulmánykötetnek, amely szintén a közös ünneplésünk része – hangsúlyozta Balla Barna lelkész –, s amelyet helyi erőből, kegyes adományokból sikerült kiadni a Sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó jóvoltából. Egyfajta írott és nyomtatott tanú, mAradandó üzenet az utánunk jövők számára. Vendégeinknek alkalmuk lesz megtekinteni a Duna TV Tőkés István életéről és munkásságáról készített kisfilmjét is. Nem szól más témáról a vasárnapi ökumenikus istentisztelet sem, amely után gazdag művészi műsort láthatnak vendégeink. Majálisozunk a focipályán, fellép a Fenyőcske táncegyüttes, lesz kórus-, könnyű- és mulatós zene is.
Megújult erővel
– Az önkormányzati választások óta megállás nélkül készülünk a hétvégi eseményre – mondta Szotyori Angéla, Málnás község új polgármestere.
– Kérem, mutatkozzon be lapunk olvasóinak.
– Szatmárnémetiben születtem. 26 éve telepedtem Málnásra, itt alapítottam családot. Negyedszázada általános asszisztensként dolgozom a helybeli családorvosi rendelőben. Ismerek mindenkit a faluban, igyekeztem lelkiismeretesen végezni, az ő érdekükben is, a munkámat. Az csak természetes, hogy tele vagyok, tele vagyunk új elképzelésekkel, tervekkel. A községi tanácsban egy személy kivételével mindenki új és kezdő. A kilenc tanácstagból hét az RMDSZ, kettő pedig az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben lett testületi tag. Három póttagunk is van. Én az RMDSZ megyei szervezetének támogatásával, de a Magyar Polgári Párt színeiben nyertem el a választók bizalmát, a polgármesteri széket. Zalánpataki várakozások
A napokban a községhez tartozó Zalánpatakon jártunk. Jelezték a helybeliek, hogy nagyon várják a polgármester asszonyt, szeretnék elmondani gondjaikat, elképzeléseiket. A leköszönő polgármester, Kasléder József köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik segítettek eddig elvégzett munkájában, megvalósításaiban. A mozogni tudók, a járművekkel rendelkezők már üzenik, kérik az új községgazdát, hogy próbálja megjavíttatni a Zalánpatak felé tartó rövidítő két meredekebb, nehezebben járható szakaszát.
Keserű szájízzel vettük tudomásul Zalánpatakon, hogy nincs kihasználva a sok munka és anyagi költség árán felújított Bugyogó feredő, s miként Préda Jenő bátyánk elmondta, a jó erős gázzal működő mofetta még annyira sem. Azt viszont öröm volt látni, hogy a Préda Barna alapította székely falumúzeum mellett újabb is született. A helybeli Timár család nemrég megvásárolt festői telkén néprajzi kiállítást hoztak létre, amely mellett a zsenge korú Timár Robi szándékszik saját farmját kiépíteni, bebizonyítani, hogy erővel, fiatalsággal, kitartással és sok-sok tenni akarással otthon, a faluban is meg lehet élni!
– Nem ismeretlenek számomra tennivalóink, ugyanis tagja voltam a községi tanácsnak – fejtette ki a polgármester asszony. – Hamarosan megkezdjük a falugyűléseket, eljutunk minden településre. Pályázni szeretnénk több falu- és vidékfejlesztési programra. Már voltam a megyeházán, biztatnak, segítenek nekünk. Ez ügyben az Alutus Régiótól is megkerestek, szándékunkban áll pályázni a Leader-programokban. Időközben nehézségek is adódtak, azokkal is foglalkozni kell. Például nálunk is bajt okozott az esőzések utáni árvíz, gondok vannak a kanálisrendszer működtetésével, azon is hamarosan javítani kell. Ami Zalánpatakot illeti, megkeresett Kálnoky gróf, és arra kért, hogy adjunk termelési engedélyt azoknak a zalánpatakiaknak, akik megfelelő minőségű bioélelmiszerrel tudják ellátni Károly herceg és a Kálnoky-vendégházak konyháit.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Átadták a Domokos Géza-díjakat
A Domokos Géza (1928–2007) író, a bukaresti Kriterion Kiadó alapító igazgatója, az RMDSZ első elnöke, parlamenti képviselő szellemi hagyatékának ápolására létrejött Domokos Géza Egyesület fennállásának ötödik esztendejét ünnepli. Ez alkalomból díjátadó gálát tartottak péntek este a Székely Nemzeti Múzeumban.
Az egyesület céljai közé tartozik a névadó értékrendszerének és elveinek megismertetése, a művelődési sokszínűség a nemzeti önazonosság megőrzése mellett, a nemzetiségek, nemzetek közötti párbeszéd, a különböző kultúrák párbeszédének, egymás gazdagításának, kölcsönhatásának támogatása és bátorítása. Először került sor a Domokos Géza-díj és az egyesületi díj átadására. Előbbivel szervezetek, intézmények, közösségek, programok, tervek, témák jelességét kívánják elismerni, utóbbi díj az egyesület tevékenységét segítő természetes személyek munkáját jutalmazza. A díjtárgy talapzatra helyezett, ferdén álló stilizált lúdtoll, kivitelezője Damokos Csaba. Az eseményen Kalamár György színész konferálása mellett Domokos Péter, az egyesület elnöke, a névadó fia adta át az elismeréseket.
Domokos Géza-díjban részesült a kolozsvári Apostrof román nyelvű irodalmi folyóirat, melyet Mircea Dinescu költő, írószövetségi elnök indított el Marta Petreu főszerkesztésében 1990-ben. Az évek során a lap számos közös rendezvényen állította középpontba a román–magyar irodalmi kapcsolatok kérdéseit, a közös múlt közös mozzanatait. A díjat Czégely Erika szerkesztő vette át, és felolvasta a főszerkesztő köszönőlevelét. Marta Petreu jelezte, Domokos Géza volt az, aki a megszűnésre ítélt folyóiratot egykoron megmentette, ő volt akkor a „csoda” – fogalmazott. Az, hogy a lap a 26. évfolyamát éli, azt jelzi, hogy szerkesztői „elég normálisak” – tette hozzá. Díjazták a rákbetegek depressziós és szorongásos tüneteinek feltérképezésére szolgáló stresszmérő applikációt kifejlesztőket. Az APSCO nemcsak a hangulatot méri, hanem jelzi, hogy mikor kell lelki támaszt kérni, megyékre, városokra lebontva ajánl a közelben lévő önsegítő csoportokat vagy szakembereket az igénylőknek. A díjat Lukács Ignác, az APSCO-aplikáció kutatócsoportjának alelnöke vette át. Elmondta, a program magyarul is elérhető, és székhelyüket áthelyezték Székelyföldre. Kifejtette, mindannyian kettős állampolgársággal jövünk a világra, az egészség, illetve a betegség állampolgárságával, és csak rajtunk múlik, melyiket választjuk.
A Bukaresti Magyar Kulturális Központ 1992-ben nyitotta meg kapuit. Célja rendezvényei útján erősíteni és bővíteni a Románia és Magyarország közötti kulturális kapcsolatokat. A díjat Kósa András László, a Bukaresti Magyar Intézet igazgatója vette át. Elmondta, hogy tavaly kerekasztal-beszélgetést szerveztek Domokos Géza munkásságáról.
A Leader-program keretében 2010-ben alakult Alutus Helyi Akciócsoport az Olt menti térség önkormányzatainak, legaktívabb vállalkozóinak és civil szervezeteinek szövetsége. Célja támogatni a vidéki gazdasági kezdeményezéseket és hozzájárulni a térség társadalmi fejlesztéséhez. A szervezetnek szánt díjat Demeter János elnök vette át, aki szerint a legnehezebb a bizalom megszerzése volt a vidéki gazdák körében, s úgy érzi, ezt sikerült elérni, egy picit fellendíteni a vidéki életet. A Székely Mikó Kollégiumban alakult Tehetségpont célja támogatni a saját és a környező falvak iskoláinak tehetséges diákjait. A reáltudományok, a sport, a zene, az idegennyelvek szakterületén kiemelkedő eredményt elérő tanulók szakmai irányítását az iskola tehetséggondozást felvállaló tanárai végzik. A programnak szánt elismerést Krecht Gyöngyvér, a Tehetségpont vezetője vette át. Jelezte, a program idéntől része az európai tehetséggondozó hálózatnak.
A Junior Business Club 2010-ben indította az Üzleti Tervek Versenyét, melynek célja, hogy az erdélyi magyar fiatalok hiteles üzleti tervet tudjanak készíteni, illetve partnereket, befektetőket találjanak elképzeléseik eléréséhez. A programnak ítélt díjat Karácsony Zsolt, a Junior Business Club elnöke vette át. Kiemelte, Kárpát-medencei kiterjesztésű programjukra a legtöbb pályázat Háromszékről, azon belül Sepsiszentgyörgyről érkezett.
A Polgár-Társ Alapítvány és a MOL Románia által indított Zöldövezet Program díját Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány elnöke vette át, akinek mintegy 200 ezer embert, főleg ifjakat sikerült megmozgatni, 75 ezer fát, 65 ezer virágot ültettek, 45 hektár zöld területet létesítettek, illetve újítottak fel. Domokos Géza-díjjal jutalmazták Baász Imre művészeti szervezői tevékenységét, a Kálnoky Alapítványt, a Magyar Emberi Jogokért Alapítványt, ám részükről a gálán nem jelent meg senki. Utóbbi levélben köszönte meg az elismerést. Domokos Géza Egyesület-díjat kapott két fotós, Gáspár Antónia Kamilla és Toró Attila, akik a szervezet tevékenységét dokumentálták.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)