Az Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (ALKISZ) idén negyedik alkalommal szervezett Ádámoson szórványtábort. Míg első évben csupán 40 helyi gyereknek biztosítottak vakációt, idén már 180 IV-VIII. osztályost fogadtak. Az egyetemistákból, fiatal tanárokból álló ALKISZ elődleges célja: a többnyire szórványban élő magyar diákok közötti kapcsolatok kialakítása. Július végétől a vámosgálfalviak, désfalviak, szászcsávásiak, magyarsárosiak, héderfájiak, küküllőszéplakiak, bonyhaiak és bethlenszentmiklósiak táboroznak. A gyerekek a népművészetről, a hagyományokról és a magyar helyesírásról hallgathatnak előadásokat. /(simon): Folyamatosan bővül az ádámosi szórványtábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 23./

Júl. 26-tól a vámosgálfalvi, désfalvi, szászcsávási, magyarsárosi, héderfáji, küküllőszéplaki, bonyhai és bethlenszentmiklósi IV-VIII. osztályos gyerekeket fogadja Ádámoson a szórványtábor, melyre az Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (ALKISZ) szervezésében idén negyedik alkalommal kerül sor. A gyerekek a népművészetről, hagyományainkról, az egészséges táplálkozásról, a magyar helyesírásról hallgathatnak előadásokat, majd kézműves-tevékenységek, helyesírási vetélkedők során életbe is ültethetik a tanultakat. /Szórványtábor Ádámoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Az Ébresztő nevet viselő gimnazista lap, a dicsőszentmártoni Traian Gimnázium és az Alsó Kis-Küküllőmenti Magyar Ifjúsági Szövetség (ALKISZ) szervezésében május 27. – június 5. között zajlanak a II. Ébresztő Gimnazista Napok. Harangláb általános iskolája május 28-án az Ébresztő gyermeknap nevű rendezvénynek adott otthont, ahol megjelentek a désfalvi, magyarkirályfalvi és a küküllődombói általános iskolák és a Traian Gimnázium képviselői is. A négy tanintézmény jó néhány éve testvériskolai kapcsolatokat ápol, a tanulók találkoznak, együtt szórakoznak, együtt ünneplik közös lapjukat, az Ébresztőt. Az Ádámoson évente megszervezett ALKISZ szórványtábor újabb lehetőséget nyújt az ismerkedésre. Május végén az ALKISZ ifjúsági szervezet tábornépszerűsítő karavánt indított, melynek első állomása Dicsőszentmárton. Június negyedikén gyalogtúrát szerveznek Magyarózdra. A II. Ébresztő Gimnazista Napok június 5-én a dicsőszentmártoni magyar gimnazista gálával zárulnak. Az ünnepségen fellép a szászmedgyesi Báthory István Gimnázium színjátszó csoportja, a Traian Gimnázium néptánccsoportja és furulyaköre, jelezte Gagyi Zoltán, a Traian Gimnázium tanára, az Ébresztő diáklap irányító szerkesztője és az ALKISZ vezetője. /Mészely Réka: II. Ébresztő Gimnazista Napok. Iskolaszépítés Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

Az elmúlt héten ötödször vert sátrat Ádámoson a szórványtábor, az Alsó-Kis- Küküllő Menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /ALKISZ/ egyik csúcsrendezvénye. Gagyi Zoltán, a dicsőszentmártoni Traian Gimnázium tanára, az ALKISZ elnöke elmondta, hogy a szervezet célja a térség magyar fiatalságának összefogása, érdekvédelme. Ifjúságivezető-képzőket, vetélkedőket, koncerteket, tanfolyamokat, gimnazistanapokat szerveznek. Sikeresen pályáztak az Illyés Közalapítvány, a Communitas, a Kis-Küküllő Alapítvány, illetve az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium támogatásaiért. Vinczi Levente ádámosi ezermesternek, a királyfalvi fiatalok egy lelkes csapatának és Bordi Andrásnak köszönhetően idén is felépült a tábor ebédlősátra, konyhája, irodája, a mosdó, a zuhanyozó, két pince és két mellékhelyiség. A szórványtábor gazdag programmal várta a vendégeket. Miklós Mónika népdalokat és néptáncot tanított. Balog Zsolt marosvásárhelyi orvos az elsősegélynyújtásról tartott előadást, majd a nagyobbakkal a párkapcsolatokról beszélgetett. Az egyik legszórakoztatóbb tevékenység az érvelési verseny volt, amelyet Füleki Zsuzsa vezetett. Öt év alatt 530 gyerek táborozott Ádámoson. /Nemes Csilla: Szórványtábor Ádámoson. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./

Az ALKISZ /Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ ifjúsági szervezet és az Ébresztő /Dicsőszentmárton/ diáklap február 4-5-én a magyarkirályfalvi, küküllődombói, ádámosi és dicsőszentmártoni iskolásoknak szervezett sí- és szánkótábort a Bogdánon. A napokban a dicsőszentmártoni Traian Gimnázium negyvenöt diákja töltheti ugyanitt vakációját. /ALKISZ-Ébresztő tábor diákoknak. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Dicsőszentmártonban május 13-án és 14-én a Kis-Küküllő Alapítvány, a helyi RMDSZ, az RMPSZ helyi szervezete és az Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /ALKISZ/ rendezésével tizenhatodik alkalommal tartották meg a Küküllő menti általános iskolások népdaléneklő- és szavalóversenyét, valamint a Küküllő menti líceumi tanulók szavalóversenyét. Az anyanyelv ápolása az elsődleges cél, emellett hagyományápoló szerepe is van e versenyeknek. /Szlovácsek Ida: Él a vers és a népdal a Küküllők mentén. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

Az Alsó-Küküllőmenti Magyar Ifjúsági Szövetség szervezte, a Kökényes néptánccsoport volt a házigazdája Dicsőszentmártonban, április 28-án, a Maros megyei magyar gimnazista néptánccsoportok találkozójának. Elsőnek a testvérváros, Hajdúszoboszló művészeti iskolájának táncosai léptek fel, majd a Marosfelfaluból érkezett Bíborka, Mezőpanitból a Muskátli, Holtmarosról a Kék Ibolya, Backamadarasról a Kincses, Segesvárról a Kikerics néptánccsoport. A Kökényes néptánccsoport első alkalommal mutatta be itt a vajdaszentiványi táncrendet. Az Alsó Kis-Küküllőmentén hagyománya van a magyar néptáncmozgalomnak, tanúsítja Gagyi Zoltán ALKISZ-elnök. Több környékbeli településen működött amatőr néptáncegyüttes, és működik ma is, de súlyos anyagi gondokkal küszködnek. A ‘90-es évek elején a Dicsőszentmártonhoz közeli Küküllődombón egy helyi vállalkozó több hónapon át táncházat működtetett, az elmúlt években a dicsőszentmártoni felnőttek számára is megadatott a táncházba járás lehetősége. Az Alsó Kis- Küküllőmentén az évek során egy többlépcsős, részletekig kigondolt néprajzi vonatkozású program indult be. Első lépésként indult el 2004 szeptemberében a magyar népzenét sugárzó rádióadás, majd 2004 októberében a gyermektáncház beindulása. Azóta a gyermektáncház résztvevői Kökényes néven nagy sikernek örvendő gyermektánccsoport tagjai. A Kökényes névadó ünnepélye 2006. április 22-én volt. Júliusban kerül sor az Ádámos községhez tartozó Sövényfalván a Vízmelléki hagyományőrzők I. Találkozójára. Az erdélyi magyar gimnazista néptánccsoportok találkozója szakmai fórumot teremthet. Bemutatják Erdély különböző táncrendjeit a dicsőszentmártoni közönségnek. /B. D. : Gimnazisták néptánctalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

Július 8-án, vasárnap a Dicsőszentmárton közelében, Küküllődombón az Alsó-Küküllő Menti Ifjak Szövetsége (ALKISZ) és Ádámos község önkormányzata szervezte a vízmelléki hagyományőrzők találkozóját. A két Küküllő közének falvai a Balavásár – Kiskend – Nagykend vonaltól le Balázsfalváig, ritkán jutnak megmutatkozási lehetőséghez. Az ALKISZ Kökényes nevű tánccsoportja Varró Huba és Miklós Mónika vezetésével bemutatta az alsó-küküllői táncrendet, majd több csoport fellépett, eljöttek a dicsőszentmártoni Traian Gimnázium tanulói is. /B. D. : Táncostalálkozó Küküllődombón. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

Intézményesített magyar nyelvű oktatás 135 éve folyik Dicsőszentmártonban, a Kis-Küküllő menti városkában: az első magyar állami iskolát 1873-ban avatták fel. A polgári iskola 1888-tól indult, az épület 1900-ra készült el teljesen, és ma is a település egyik emblematikus épülete. November 8-án az Alsó-Kis-Küküllő Menti Magyar Ifjúsági Szövetség (ALKISZ), a Traian Állami Főgimnázium és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) dicsőszentmártoni kerülete szervezésében tartottak ünnepi ülést a művelődési házban. Az alkalomra Évfordulónk 1888 – 2008 címmel emlékfüzetet nyomtattak. Fodor S. József, a főgimnázium igazgatóhelyettese, önkormányzati képviselő a dicsői magyar oktatásról és az iskoláról beszélt, Magó Attila, a másik középiskola, az Andrei Barseanu nevét viselő intézmény igazgatóhelyettese iskolája történetét és benne a magyar nyelvű oktatás helyzetét taglalta. Dr. Murvai László, az Oktatási és Kutatási Minisztérium kisebbségi államtitkárságának igazgatója egy, a segesvári Gaudeamuséhoz hasonló szórványkollégium létesítésének szükségességét hangsúlyozta. Burus Botond, a pedagógus-szövetség országos elnöke meghatottan emlékezett egykori oktatóira, kollegáira, pályája kezdetén maga is itt tanított. Dicsőszentmártonban magyarul két napközis és három óvodai csoport működik. Dr. Kerényi György, az Országgyűlés elnökének személyi tikára, a Kecskemét–Marosvásárhely Baráti Kör alapító elnöke felolvasta Szili Katalin elnök asszony üdvözlő levelét, és átnyújtotta ajándékát: egy nemzeti zászlót, a magyar parlament emlékérmét és az elnöki csengő kicsinyített mását. ("Ha szükség van, csengessenek!") A műsor után küküllőmenti mulatsággal zárta az estet a Kökényes Néptánccsoport. /Bölöni Domokos: Szórványkollégiumot szeretnének. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

A Népújság beszámolt Dicsőszentmárton művelődési életéről, azonban nem tért ki arra, hogy létezik az Alsó- Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúság Szövetsége (ALKISZ) nevű ifjúsági szervezet is, amely havi jelleggel jelentkezik kisebb-nagyobb kulturális programokkal. November elején szervezték meg például immár második alkalommal a Kiöntött a Kis- Küküllő… című néptánctalálkozót, amely 11 néptánccsoportot vonultatott fel a megyéből és a határon túlról. Rá egy hétre az ALKISZ főszervezője volt azoknak az ünnepségeknek, amelyekkel a 135 éves dicsőszentmártoni intézményesített magyar oktatásnak állítottak emléket. A sokszor passzívnak nevezett fiatalság tíz éve havi jelleggel diáklapot ad ki ÉBRESZTŐ néven, a lap az Alsó-Kis-Küküllő mente minden oktatási intézményében megvásárolható. Négy éve Dicsőszentmárton neve szervesen összefonódik a Kökényes Néptánccsoport nevével, ezek a fiatalok évente jelen vannak Erdély valamelyik rangos néptáncfesztiválján, sőt ez év júniusában Budapesten is felléptek a Hősök terén, több ezer ember előtt. Minden szombaton Dicsőszentmártonban gyermektáncházat tartanak. A Kökényesben jelenleg három korosztályban táncolnak a gyerekek. /Gagyi Zoltán ALKISZ-elnök: Kulturális helyzetjelentő Dicsőszentmárton művelődési életéről. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

Idén kilencedik éve, hogy a dicsőszentmártoni ALKISZ (Alsó-Kis-Küküllőmenti Magyar Ifjúsági Szövetség) megszervezi a hagyományos ádámosi szórványtábort, ahol ezúttal Dicsőszentmártonból és környékéről, Medgyesről, a Szilágyságból, Marosszentgyörgyről és Marosvásárhelyről érkező 3-8. osztályos gyerekeket láttak vendégül. Gagyi Zoltán főszervező, a szövetség elnöke elmondta, Vinczi Hajnal kilenc éve „főszakácskodik” a táborban. Idén kevés volt a támogató, a pályázat útján nyert összegek pedig elenyészőek voltak, így a gyerekeknek fejenként 120 lejbe került a táborozás. /Menyhárt Borbála: Sok nyolc óra munka, pihenés és szórakozás. Véget ért az ALKISZ-tábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./

Hagyományaiban él a nemzet
Az Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúság Szövetsége, a Kökényes Néptáncegyüttes és a Traian Állami Főgimnázium november 6–7-én negyedik alkalommal szervezte meg Dicsőszentmártonban a Kiöntött a Kis- Küküllő… nemzetközi néptánctalálkozót.
A kétnapos rendezvény az együttesvezetők szakmai tanácskozásával kezdődött, amit a Kökényes Néptáncegyüttes korszerű edzőtermében tartottak. A találkozó, a tapasztalatcsere, illetve a kapcsolatrendszerek bővítése mellett kitűnő alkalom volt arra, hogy végérvényesen meggyőzze a részt vevő együttesvezetőket, koreográfusokat arról, hogy a színpadi sikerek elválaszthatatlanok a korszerű próbafeltételek biztosításától, az együttes megfelelő szakmai és pénzügyi menedzselésétől. A fesztivál két napján mutatott teljesítmény, de az ország határain belül és kívül szervezett néptáncos seregszemléken bemutatott produkcióik alapján bátran állíthatjuk, hogy a Kökényes Néptáncegyüttes esetében ez a három tényező döntő mértékben hozzájárul az együttes egyre gyarapodó belföldi és nemzetközi sikereihez.
A találkozó a részt vevő táncegyüttesek felvonulásával kezdődött a város főterén, majd a Mihai Eminescu Művelődési Házban a magyarországi Fláre Beás együttes nyitotta meg a színpadi műsort. A hangulatosan díszített színpadon pörgött a műsor, a nagyszámú közönség végigkísérhette a Napsugár (Marosvásárhely), a Csobolyó (Győrújbarát, Magyarország), Pendelyes (Sopron, Magyarország), a Kék Iringó (Székelyudvarhely), a Mezőkeszűi Hagyományőrző Néptáncegyüttes (Kolozs megye), a Iernuþeana (Radnót), a Bíborka (Marosfelfalu), a Bekecs (Nyárádszereda), a Holtmarosi Hagyományőrző Néptáncegyüttes, a Kikerics (Segesvár), a Harangláb (Mezőcsávás), a Madaras Gábor Néptáncegyüttes (Kibéd), a Fürge lábak (Szabéd) és a Kökényes Néptáncegyüttes három korcsoportjának (Dicsőszentmárton) műsorát. A szombati rendezvény a Művelődési Ház előcsarnokában rendezett táncházzal zárult, ahol Moldován-Horváth István és zenekara (Marosvásárhely), a Flare Beás együttes, illetve Fajkusz Attila és zenekara (Sopron) szolgáltatta a talpalávalót. Ugyanitt az érdeklődők megtekinthették Budai István szászrégeni fotográfus népi ihletésű fényképeiből készült kiállítását.
A vasárnapi gálaműsor közreműködői a Pendelyes (Sopron, Magyarország), a Csobolyó (Győrújbarát, Magyarország), a Kökényes Néptáncegyüttes (Dicső- szentmárton), a Fláre Beás együttes (Magyarország), a Szászcsávási Zenekar, Fajkusz Attila és zenekara (Sopron, Magyarország), valamint szászcsávási, haranglábi, küküllődombói, felsőkápolnai, vámosgálfalvi, kisszentlászlói, magyarszentbenedeki és szásznagy-vesszősi adatközlők voltak.
Fergeteges sikert aratott a szervezők azon (újdonsült) ötlete is, a miszerint a fesztivál mindkét napján zsíros kenyérrel kedveskedtek a rendezvényre kilátogatóknak, a szomjúhozók pedig Seprődi József dicsőszentmártoni borász standjánál minőségi küküllőmenti borokkal olthatták szomjukat.
Tamás Gyöngyi sajtószóvivő, Népújság (Marosvásárhely)

Novemberi fények Dicsőszentmártonban
A késő ősz nemcsak a bor forrását, hanem a művelődési élet pezsdülését is jelenti a Kis-Küküllő mentén. November első hétvégéjén olyan "lágy" volt az idő, hogy az öregek kiülhettek a kapuk elé a padra, mint a régi időben, és kedvükre beszélgethették meg a falu és a nagyvilág dolgait. A fiatalabbja Szent Márton városában találhatott tartalmas szórakozást magának. A dicsőszentmártoni magyarok nem panaszkodhatnak: az elmúlt héten két olvasótalálkozó és egy "tömegrendezvénynek" számító sereglés, a Kiöntött a Kis-Küküllő elnevezésű táncos összejövetel mutatta, hogy az RMDSZ, az Alsó-Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúság Szövetsége (ALKISZ), a Kis- Küküllő Alapítvány – ha nem is mindig egy irányban és egyszerre, de – ugyanazt a célt követve kínálnak változatos és színes programokat, gondoskodnak az ott élők nemes szórakoztatásáról is. Szakmai fórum, megmérettetés, az újratalálkozás öröme, értékőrzés és értékfelmutatás – ezek lehetnének az ötödik néptánctalálkozónak is kulcsszavai. Aminthogy a forgatókönyvön sem kellett változtatni: szombaton népviseleti parádéval kezdődött, a művelődési házban folytatódott a meghívott együttesek fellépésével, majd a vámosgálfalvi kultúrházban felszolgált közös vacsorával és táncházzal zárult az első nap; hogy a vasárnapi gálaműsoron a magyarországiak – a soproni Pendelyes, a győrújbaráti Csobolyó – és a helyiek: a Kökényes nagy- és középső csoportjai – mellett teret biztosítsanak a szászcsávási, haranglábi, küküllődombói, kisszentlászlói és szásznagy-vesszősi hagyományőrzők, adatközlők táncának is. A vasárnapi műsorrész csúcspontja számomra az a cigánytánc volt, amelynek koreográfiáját, betanítását Puczi Ernő Antal és Varó Huba neve jelzi, és amelyet a dicsői táncosok olyan virtusos ritmusdemonstrációval adtak elő, mintha csakugyan született roma legények volnának. Az ötödik találkozó kedves meglepetése volt a sepsiszentgyörgyi Heveder zenekar jelenléte, és végül habnak a tortára a Maros Művészegyüttes János vitéz előadása. Kiváló munkát végzett a Traian Állami Főgimnázium és a Kökényes együttes égisze alatt működő stáb, és valósak azok a számok is, amelyeket a rendezvény beharangozójaként múlt keddi lapszámunkban írtunk. A meghívottak mind eljöttek, és széles kedvvel ropták a táncot. Ezen a héten pedig folytatódik a művelődési napok sora, filmbemutatókkal, színházi előadással, könyvbemutatókkal. Azért is, hogy – mint azt a város egyik költője írta – az ott élő magyarok ne kerüljenek nyelvi dűlőre. Maradjanak talpon – és ne álljon kifelé a szekerük rúdja.
Bölöni Domokos
Népújság (Marosvásárhely)

Nem támogatják a magyar kultúrát
A helyi tanács indítványozta, hogy a Dicsőszentmártonban működő művelődési csoportok kössenek együttműködési szerződést a polgármesteri hivatallal, amelyben leszögezik azokat a feltételeket, amelyek szerint az önkormányzat a 350/2005-ös törvény alapján a helyi költségvetésből támogatja a kulturális tevékenységeket, illetve az is szerepeljen az egyezségben, hogy miben segítik a várost a különböző együttesek.
Fodor Sándor József, az RMDSZ önkormányzati képviselője társával együtt a Kökényes néptánc-együttest "ajánlotta a polgármesteri hivatal figyelmébe." Azt az együttest, amely 2004 óta immár az unitárius egyház támogatása révén önálló székházzal rendelkezik, több korosztályban foglalkoztat csoportokat, több szakmai elismerést és díjat nyert hazai és nemzetközi megmérettetéseken. Jelenleg is öt táncszínházi produkciójuk van, ezenkívül népszokásokról állítottak össze műsort, és egyaránt táncolják a küküllőmenti magyar, román és cigány táncokat, 2007-től pedig házigazdái a Kiöntött a Kis-Küküllő című nemzetközi néptánctalálkozónak. Hetente kétszer rendszeresen próbákat tartanak, akár egy félhivatásos együttes. A Kökényest jelenleg az Alsó Kis-Küküllő Menti Ifjúsági Szervezet (ALKISZ) működteti. Az ő nevükben nyújtottak be támogatási kérvényt október 21-én a polgármesteri hivatalba, amelyben elsősorban azt kérték, hogy a város tegye lehetővé a művelődési ház színpadának ingyenes használatát és nyújtson némi támogatást kiszállásokra, amiért cserébe a város kérésére díjmentes programot, műsort mutatnak be. Külföldi kiszállásokra a helyi tanács, illetve a polgármesteri hivatal egyik képviselőjét is magukkal viszik annak érdekében, hogy népszerűsítse a várost.
Fodor szerint míg más néptánc- és folkegyüttesekkel megszületett az egyezmény, addig a Kökényes kérvényét – amely az egyetlen magyar művelődési csoport, amely támogatást igényelt, mivel a gazdasági helyzet miatt állandó szponzoruk sincs – nem tűzték napirendre. Mi több, az új összetételű önkormányzat hat hónap alatt nem nyújtott támogatást. Emiatt az együttes több év után az idén először nem tudja megszervezni a hagyományos évadzáró decemberi előadást, amelyet december 27-ére terveztek.
Fodor Sándor elmondta: azt tervezik, hogy az együttes jövőtől leválik az ALKISZ-től és önálló jogi személyiséget nyer, s így azt a kételyt is kizárják, hogy a támogatás más célt szolgál. Mindemellett ez fontos lépés, hiszen így jobban tudják majd menedzselni a komoly repertoárral rendelkező együttest, amely akár a helybéli magyarok egyik fontos művelődési intézményévé válhat.
Meghesan Nicolae Sorin polgármester szerint azért nem került napirendre a Kökényes kérése, mivel hiányos volt, nem tartalmazta konkrétan azokat az igényeket, amelyeket a néptánccsoport megfogalmazott, ezért arra kérte a csoportvezetőt, illetve a helyi tanácsost, hogy "fogalmazzák újra" kérvényüket és így nyújtsák be újra a dokumentumot.
Tegyük hozzá, ez enyhén szólva csúsztatás, mert tudomásunk szerint az átirat pontokba szedve konkrétan tartalmazta mindazt, amit a polgármester kért…
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)

Száznegyven éves a dicsőszentmártoni magyar oktatás
Emléktábla-avatással kezdődik Dicsőszentmártonban szombaton az az ünnepségsorozat, amelyet a városban 140 évvel ezelőtt elindított magyar oktatás évfordulójának szentelnek Emléktábla-avatással kezdődik Dicsőszentmártonban szombaton az az ünnepségsorozat, amelyet a városban 140 évvel ezelőtt elindított magyar oktatás évfordulójának szentelnek.
Délelőtt 10 órakor emléktáblát avatnak az egykori unitárius iskola udvarán. „Az iskola 1873-as alapításakor az unitárius egyház adományozott telket a tanintézet részére, azon épült fel az iskola, amelynek épületét a történelem folyamán lebontották, s helyébe építették a mai Traian iskolát. Ezért is kerül sor a megemlékezésre és a táblaavatásra az unitárius templom udvarán levő régi unitárius iskolában” – mondta el Fodor Sándor József a jelenlegi Traian iskola aligazgatója.
Az emléktábla-avatáson a Dicsőszentmártoni Traian Általános Iskola aligazgatója, Fodor S. József tart ünnepi beszédet, majd Gagyi Zoltán történelemtanár mondja el, hogy miként alakult a történelem folyamán az oktatás helyzete a Kis-Küküllő partján fekvő Árpád-kori településen, amelynek első említéséről már az 1278-as évből oklevél tudósított.
Az emléktábla leleplezését követően a meghívott vendégek – Winkler Gyula EP-képviselő, Murvai László, az Oktatásügyi minisztérium tanácsadója, Brassai Zsombor, Maros megyei RMDSZ elnök és Erdei Gyula, a Hajdúszoboszlói Thököly Imre Általános Iskola igazgatója – tartanak köszöntő beszédeket.
Az ünnepség az egykori unitárius iskola nagytermében szimpóziummal folytatódik, amelynek témája a magyar tannyelvű oktatás jelenlegi helyzete a szórványban.
Délután 5 órakor a Dicsőszentmártoni Mihai Eminescu Művelődési Házban ünnepi műsor lesz, amelynek során köszöntő beszédek, megemlékezések hangzanak el a 140 évvel ezelőtt alapított magyar tannyelvű iskolával kapcsolatban. Az ünnepi hangulat fokozásához hozzájárul a Dicsőszentmártoni Andrei Bârseanu Középiskola tanulóinak, a városi óvodák kisgyerekeinek, valamint a helyi Kökényes Néptáncegyüttes által bemutatott műsor. ú
A megemlékezés szervezői: az Alsó Kis-Küküllőmenti Magyar Ifjúság Szövetsége, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség dicsőszentmártoni kerülete, a támogatásról a három dicsőszentmártoni magyar történelmi egyház és a Communitas Alapítvány gondoskodik.
A nap magyar bállal zárul a Három Fenyő étteremben este 7 órától
Délelőtt 10 órakor emléktáblát avatnak az egykori unitárius iskola udvarán. „Az iskola 1873-as alapításakor az unitárius egyház adományozott telket a tanintézet részére, azon épült fel az iskola, amelynek épületét a történelem folyamán lebontották, s helyébe építették a mai Traian iskolát. Ezért is kerül sor a megemlékezésre és a táblaavatásra az unitárius templom udvarán levő régi unitárius iskolában” – mondta el Fodor Sándor József a jelenlegi Traian iskola aligazgatója.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro

Erős közösségi akarat élteti a szórványban lévő dicsői magyarságot
Annak ellenére, hogy Dicsőszentmártonban szórványban él a magyarság, és csak álom az önálló magyar iskola, megvan az, ami sajnos, számos településen hiányzik. Van egy lelkes, pedagógusokból, értelmiségiekből álló csapat, akik évek óta azon fáradoznak, hogy a magyar nyelvi örökséget, a magyar kultúrát életben tartsák, fellendítsék. Ennek élethű bizonyítéka a szombati színvonalas rendezvény is, amikor a dicsőszentmártoni intézményesített magyar oktatás 140. évfordulóját ünnepelték.
A dicsőszentmártoni intézményesített magyar oktatás idén ünnepli fennállásának 140. évfordulóját, mely alkalomból szombaton a helyi RMDSZ, az Alsó-Kis- Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szövetség illetve a Romániai Magyar Pedagógusszövetség dicsőszentmártoni kerülete szervezésében ünnepi rendezvényre került sor. Az ünnepség keretében az egykori unitárius iskola – amely a helyi magyar közösség számára a kultúra fellegvárává vált – udvarán emléktáblát avattak, majd a magyar tannyelvű oktatás aktuális kérdéseiről szerveztek tanácskozást.
Először csak felekezeti iskolák léteztek
Az emléktábla-avató ünnepségen elsőként Fodor József, a Traian Általános Iskola igazgató-helyettese köszöntötte a város összegyűlt magyarságát, a diákokat, valamint a vendégeket és elmondta, a felavatásra kerülő emléktábla bizonyítéka annak, hogy e közösség érzi, hogy együvé tartozik. Gagyi Zoltán történelem szakos tanár a dicsői magyar oktatás történetét elevenítette fel. – Valószínűleg sokak számára ismerősen hangzik a hely szelleme kifejezés. A köznyelv leginkább egy térrel, egy nagy múltú oktatási intézménnyel kapcsolatosan használja, amely döntő fordulatot hozott az életünkben. Egy ilyen helyen állunk ma mi is, előttünk a tér, amely az egykori Dicsőszentmárton vásártereként a település szíve-lelke volt, gazdasági, társadalmi és kulturális történéseinek a központja. Talpunk alatt pedig a föld, ami a település egyházi és állami oktatásának egyaránt bölcsője volt. Településünkre vonatkoztatva alig vannak adataink a középkori iskoláztatásról. A 19. század második feléig csak felekezeti iskolák léteztek Dicsőszentmártonban. Az első felekezeti iskola az unitárius volt, amelyet 1672-ben említenek először az oklevelek. Ez 1740-ben mesteri teleken áll, lantorna ablakai vannak és sövény oldalú szalmaházban folyik az oktatás. 1871-ben felépül az új papilak és iskola, amelyet négy évre rá bezárnak, és 1919-ben indítanak újra, a tanítás a közgyűlési teremben és az alatta lévő földszinti lakásban folyik 242 tanulóval. Az államosítást követően 2009-ben kerül vissza az épület az egyházhoz, majd az ALKISZ ifjúsági szervezet tíz évre haszonbérbe veszi, tehát joggal mondhatjuk, hogy magyar szigetté, a város egyik kulturális fellegvárává vált ez a helyszín. A dicsőszentmártoni állami oktatás kezdetei 140 évvel ezelőttre nyúlnak vissza, amikor is 1873-ban az unitárius egyház által átadott telken báró Eötvös József néven megszületett településünk első állami oktatási intézménye. Ez a Traian Gimnázium területén működött, egy régi, azóta lebontott épületben – hangzott el a pedagógus történelmi visszapillantójában, majd Székely Varga Gyopár, és Barabás Botond nyolcadik osztályos tanulók leleplezték a Székely Varga István magyarkirályfalvi kőszobrász által készített emléktáblát, amelyre Nagy Endre helyi unitárius lelkipásztor kérte Isten áldását.
Hiába a gazdag örökség, ha nincs aki továbbvigye
A lelkész rámutatott, fontos ugyan az emlékezés, ám ennél fontosabb az, hogy a helyi magyar családok ne adják idegen nyelvű iskolába gyermekeiket, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy az elkövetkező 140 évben is megmaradjon a kisvárosban a magyar közösség. A Hunyadról érkező Winkler Gyula európai parlamenti képviselő rámutatott, mind a dicsőszentmártoniak, mind pedig a hunyadiak büszkék lehetnek, mivel gazdag örökséggel rendelkeznek, ám meg kell bizonyosodni arról, hogy az örökség tiszteletét van akinek továbbadni – fogalmazott a képviselő, a szép számban megjelent fiatalokra, diákokra, valamint a lelkes pedagógusokra utalva. Dr. Murvai László, az Oktatásügyi minisztérium tanácsadójának köszöntője után Brassai Zsombor, a megyei RMDSZ elnöke vette át a szót. – Fontos a történelmi múlt ismerete ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk a jövőbe nézni, viszont elsősorban a jövőre kell fókuszálnunk. Biztos vagyok benne, hogy a dicsőiek tudatában vannak, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy tíz év múlva, a 150 éves kerek évfordulón is itt állhassunk és ünnepelhessük, hogy Dicsőszentmártonban másfél évszázada folyik magyar nyelvű oktatás. Bízom abban, hogy sikerül létrehozni a városban egy önálló magyar oktatási intézményt, és ezáltal biztosítani a környék lakóinak a minőségi anyanyelvű oktatást, hiszen nyelvében él a nemzet – zárta szavait az RMDSZ elnöke, majd Erdei Gyulának, a hajdúszoboszlói Thököly Imre Általános Iskola igazgatójának adta át a szót. A testvérintézmény évek óta támogatja a dicsői magyar oktatást, többek között azáltal, hogy anyanyelvű tankönyveket adományoznak a Küküllő menti városban tanuló diákok számára. Az ünnepi köszöntőket követően kiosztották az okleveleket azoknak a diákoknak, akik az évforduló alkalmából szervezett vetélkedőkön, pályázatokon a legjobbaknak bizonyultak.
Hat intézményben szétszórva tanulnak a diákok
A magyar tannyelvű oktatás aktuális kérdései címmel szervezett tanácskozáson a résztvevők Winkler Gyula, Brassai Zsombor, valamint dr. Murvai László előadásait hallgathatták meg, ám ezt megelőzően Molnár Margit helyi pedagógus a város magyar vonatkozású történelmét elevenítette fel, majd a Dicsőben jelenleg zajló magyar oktatás helyzetképét vázolta fel. Megtudtuk, hogy a városban óvodától a középiskoláig összesen hat tanintézetben vannak szétszórva a magyar gyerekek. Egy napközi otthonban és két óvodában van magyar csoport, a Traian Gimnáziumban öt elemi és négy gimnáziumi osztályban tanulnak anyanyelven a diákok, középiskolai szinten pedig egy elméleti líceumban és egy szakközépiskolában működnek magyar osztályok, mindenik szinten kettő. – Sajnos, egyre fogyatkozunk, csökken a gyereklétszám, viszont igyekszünk megmaradni – fogalmazott a pedagógus, utalva a számos kulturális tevékenységre, amelyek a helyi magyar közösség összefogását szolgálják. Például a Kökényes néptánccsoportban négy korosztályban közel száz gyerek táncol, az Alkisz pedig szintén a magyarság, a fiatalok érdekében fáradozik. Winkler Gyula képviselő az unió oktatást, illetve fiatalokat felkaroló programjait ismertette, elhangzott, hogy az Erasmus-programra 2007–2013 között 13 milliárd eurót költöttek, és ennek köszönhetően fiatalok millióinak nyílt lehetősége, hogy más kultúrákkal, társadalmakkal, oktatási rendszerekkel megismerkedjenek. Hasonló sikere volt a Fiatalok Mozgásban (Youth in action) programnak, amely az önkéntesség népszerűsítését célozza – fejtette ki a képviselő, aki arra is rámutatott, hogy a mai globalizált világban két-három idegen nyelv ismerete, valamint a kommunikációs eszközök használata elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki teljes értékű emberként éljen a társadalomban. Winkler Gyula ugyanakkor a dicsői magyarság fogyatkozása tekintetében párhuzamot vont Hunyad megyével, ahol él, és Dicsőszentmárton között. – Hunyad megyében 1992-ben több mint harmincezer magyar élt, ez a szám 2002-re huszonötezerre csökkent, majd 2012-ben tizenhatezerre. Tízévente veszítettünk szinte tízezer magyart. Ezért kezdtük el azt a koncepciót érvényesíteni, hogy amelyik településen van legalább négy-öt magyar család, ott legyen biztosítva az anyanyelvű óvodai oktatás, majd folytatásként az elemi szint. Sikerült és meggyőződésem, hogy ha van erős közösségi akarat, mindenhol sikerülhet – adott hangot derűlátásának a képviselő. A rendezvénysorozat délután ünnepi műsorral, este pedig magyar bállal zárult.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

Köszöntjük a Kökényest
Dicsőszentmártonban november 18-án újra megtelt a Magyar Közművelődési Központ.
A Kis-Küküllő Alapítvány kuratóriumának meghívására fellépni készült a Kökényes táncegyüttes. Várakozó hangulatban beszélgettem Fodor Józseffel, a Traian Általános Iskola aligazgatójával, aki jelenleg a táncegyüttes vezetője is. Tőle tudjuk, hogy az együttes idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját (10 éve alakult iskolai keretben, és kilenc éve mint önálló táncegyüttes működik). Az együttesnek jelenleg 110 tagja van és három csoportban működik: Nagy- Kökényes, Kis-Kökényes, Apró-Kökényes csoport. Koreográfusa Varó Huba néptáncmester, aki immár városunk lakóinak hűséges barátja.
Fodor József köszöntötte a szépszámú közönséget, majd bevonultak a Kis-Kökényes csoport táncosai (12 pár). Elkezdődött egy gazdag és nívós táncbemutató, küküllőmenti táncrendet, magyarói táncrendet, györgyfalvi táncrendet és mezőségi táncrendet láthattunk.
Kit és mit dicsérjünk? A fegyelmezett és beleéléssel előadott műsorszámokat, a gyönyörű népviseletet, a szülők és nevelők hozzáállását, a közönség lelkesedését? Igen, mindeniket.
Megismerhettük a nevelők és tanulók közös munkájának gyümölcseit egy másik területről is: nevezetesen azt, hogy amíg a táncosok átöltöztek, a keletkezett szünetekben remek irodalmi szövegeket hallhattunk a Traian Általános Iskola tanulóinak tolmácsolásában (Nógrádi Gábor, Balogh József és Devecseri László szerzőktől).
Hadd említsük meg a tanulók nevét szereplési sorrendben: Szőke Renáta, Szilágyi Timea, Váradi Sándor, Izsák Tímea, Kovács Enikő, Antal Laura, Ádám Noémi, Dobai Gabriella.
Köszönet Csiki Gyöngyi magyar szakos tanárnőnek, hogy rövid idő alatt jól megválasztott szövegeket nyújtott át a tanulók által a hallgatóságnak.
A műsor végén Fodor József tájékoztatta a közönséget a táncegyüttes további fellépéseiről: december 22-én két táncjátékot mutat be a Nagy-Kökényes, december 27-én a hagyományos gálaműsor következik, ahol mindhárom csoport fellép.
Néhány adathoz még hozzájutottunk: a Kökényes táncegyüttes támogatói a szülők, a Communitas Alpítvány, a Szülőföld Alapítvány, az ALKISZ és a dicsői unitárius egyházközség.
Hadd említsük meg azokat, akik szívvel-lélekkel segítették egykor és most is az együttes fennmaradásáért végzett munkát: Fazakas Vencel, Incze Csaba, Orbán Csaba, a Barabás család, a Gáspár család, a Molnár család és még sokan mások.
Köszönjük a Kis-Küküllő Alapítvány kuratóriumának a szervezőmunkát, a Kökényes táncegyüttesnek a szép műsort, amely megerősít abban, hogy "nincs veszve bármi sors alatt, ki el nem csüggedett".
Szlovácsek Ida
Népújság (Marosvásárhely)

Tízéves a Kökényes Néptáncegyüttes
Ünnepelt Dicsőszentmárton magyar közössége
November első szombatján Dicsőszentmártonban a Kökényes Néptáncegyüttes megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepelték. A stafétaváltás megható pillanatait, a felnőttkorba lépett első generáció búcsúját a népi együttes tagjai a város közösségével ünnepelték, a rendkívüli eseményben jeles anyaországi vendégek és megyei elöljárók is osztoztak.
A művelődési otthon előterében a Halmen Wilhelm által vezetett, fiatalokból álló Harmónia fúvószenekar akkordjai fogadták a születésnapra érkezőket. A szórvány jelzőt ezúttal megcáfolva, a hétköznapi létezéséből kilépő magyarság zsúfolásig töltötte a város művelődési otthonát. Az együttes-tagok hozzátartozói, barátai mellett az egykor Kis- Küküllő vármegye székhelyeként szolgáló Árpád-kori települést megtisztelte jelenlétével az anyaországból érkezett dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, a hajdúszoboszlói testvértelepülés küldöttsége, Szabó Árpád, a megyei tanács alelnöke, a megyei RMDSZ elöljárói Brassai Zsombor vezetésével, Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere, de a helyi polgármester, Meghesan Sorin is a magyar közösséggel ünnepelt, akárcsak a Dicsőszentmárton környékbeli települések elöljárói.
Az együttes tízévi munkájából vetített képes összefoglalóval nyújtottak ízelítőt, majd kalotaszegi táncrenddel indítottak az együttes legidősebb tagjai, amit az évek során nyújtott támogatások iránti köszönetnyilvánítások, oklevelek átadása követett.
Amint Fodor Sándor József, a Kökényes Néptáncegyüttes vezetője felidézte, a 2005-ben alakult tánccsoport létrejötte és fennmaradása Varró Huba oktatónak, a Maros Művészegyüttes volt táncosának és Vásárhelyi Mónika társoktató munkájának, az együttestagok szüleinek és a támogatóknak köszönhető. Az elmúlt évek során a néptánctanulás mozgalommá fejlődött, ugyanis nemcsak dicsőszentmártoni, hanem környékbeli gyerekek és fiatalok is megízlelték a népi kultúra világát. 2005–2008 között a Kis- Küküllő Alapítvány, 2008–2015 között az Alsó-Kis-Küküllő menti Ifjúsági Szövetség vállalta fel a gazdasági menedzselést Kakassy Sándor, illetve Gagyi Zoltán irányításával. Idén júniustól az együttes jogi személyi státussal bír. Amint az egyesület elnöke elmondta, a külföldön és belföldön egyaránt sikeresen szereplő együttes különböző korcsoportokból álló tánckara tíz év alatt huszonnégy tájegység néptánc- és népdalörökségét tudta hitelesen megjeleníteni a színpadon, ugyanakkor mesefeldolgozásokat és táncszínházi produkciókat is rendszeresen műsorukra tűztek. A kezdetektől hozzávetőleg háromszáz gyerek és fiatal fordult meg az együttesben. Évente átlag húsz fellépésük volt, az eltelt évtizedben ez kétszáz előadást jelent. Az együttesvezető sikerként könyveli el, hogy a néptánc-együttes tagjai nem az utcán, illetve a tévé és számítógép előtt töltötték szabadidejüket, hanem testi-lelki épülésükön dolgozva, általános műveltségüket fejlesztve megtanulták népük kultúrájának jellegzetességét, mindeközben olyan egyedi tudásra tettek szert, amit más gyerekek esetleg elmulasztottak. Ezek a fiatalok mások lettek viselkedésben, életfelfogásban egyaránt, életstílusuk, egyéniségük megváltozott, és ami a legfontosabb, kialakult az identitástudatuk. A gyermekeik lépteit erkölcsileg és anyagilag támogató szülői közösség számára is összekovácsoló erővel bír a néptánc-együttes, mivel az együttes fejlődését, megmaradását segítő szülők között is barátságok születtek – hangsúlyozta az együttes vezetője.
A megmaradás záloga – szálfaegyenes gerinc
Dr. Szili Katalin köszöntőjét Márai Sándor-idézettel kezdte: "…Ha ünnepelsz, ünnepelj egészen, a lelked is öltöztesd ünneplőbe…" Szívből jövő köszöntője a Márton-nap, illetve a hét végén a szórványban élő magyarságot ünneplő nap közelségét is idézte, amit igencsak fontos eseménynek tart, mert a dicsőszentmártoni, illetve a hozzá hasonló közösségek meg tudták őrizni nyelvüket, kultúrájukat. Értékelte az együttes megálmodóinak, alapítóinak, fenntartóinak munkáját, amely révén elsőrendűvé vált a népi táncunk, zenénk megtartása és átadása a következő generációknak. A szórványban élő magyarság, illetve a tömbben élő erdélyi magyarság táncában egyaránt a szálfaegyenes gerincet idéző testtartásra tett utalást, mely a mindenkori megmaradás záloga. Befejezésként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár üdvözletét tolmácsolta a jelenlévőknek.
A kalotaszegi, mezőségi, Kis-Küküllő menti táncrendhez az Üver zenekar szolgáltatta a talpalávalót, miközben a Kökényes mindhárom korcsoportja felvonult, a leköszönő felnőtt ifjak, a nagyok, illetve a kicsik, pár percig szűknek is bizonyult a színpad befogadóképessége. Az elköszönő generáció tagjai mellényüket és egyéni végrendeleteiket adták át az ifjabb generációnak, közülük egyik gondolatai imígyen hangzottak: "A tánc kikapcsolódás, szenvedély, mely összeköt, új barátságokat szül, egyszerűen szeretjük. Őrizzétek örökké a szívetekben és jusson eszetekbe mindannyiszor… Ha a táncunkat nézed, szívünk szavait hallod."
Szer Pálosy Piroska
Népújság (Marosvásárhely)

Nyílik a Bartha Béla Képtár Dicsőszentmártonban
A dicsőszentmártoni Magyar Ház Kuratóriuma, a Sipos Domokos Művelődési Egyesület és az Alsó Kis-Küküllő Menti Magyar Ifjúság Szövetsége közös rendezvényén, június 19-én, vasárnap 17 órakor a Magyar Házban avatják fel a város tavaly elhunyt képzőművésze nevét viselő képtárat. A költőként is kitűnt alkotó festményei, grafikái, más művei nagy részét a Magyar Ház Kuratóriumára hagyta, az adományozott alkotások egy része látható a Bartha Béla Képtárban. Az ünnepélyes megnyitó meghívottja Nagy Miklós Kund művészeti író és Bölöni Domokos író. Fellépnek a helyi Népszínház művészei, a Debrecenben élő költő, Hadnagy József verssel emlékezik az egykori barátra. A helyszínen kisorsolnak egy Bartha Béla-akvarellt és egy grafikát. A művész munkáiból vásárolhatnak is az érdeklődők.
Népújság (Marosvásárhely)

Kökényes-gálaműsor… leánykérővel
November utolsó szombatján a dicsőszentmártoni Mihai Eminescu Művelődési Házban került sor a Kökényes néptáncegyüttes év végi gálaműsorára. A Kökényes múltjáról és jelenéről, a múlt szombati rendezvényről Varró Huba táncoktatóval beszélgettünk.
– Mióta működik, próbál és tart előadást a dicsőszentmártoni Kökényes?
– Tizenhárom évvel ezelőtt kezdte el a próbákat a dicsőszentmártoni Kökényes néptáncegyüttes, amelynek már a legelején több mint 30 tagja volt. Közülük kerültek ki azok a tánckedvelő ifjak, akik 2006-tól Kökényes néven lépnek színpadra, és csoportjai napjainkban már Maros megye legjobb néptáncegyüttesei között van nyilvántartva. A hagyományőrző csoport sok erdélyi és külföldi néptáncfesztiválon lépett fel az elmúlt időben, és számos elismerést aratott. A Kökényes négy korosztályos csoportjában jelenleg több mint 120 gyerek és fiatal táncol. Évente két alkalommal nemzetközi rangú néptáncfesztivál házigazdái vagyunk, a Vízmelléki hagyományőrzők találkozóját, illetve a Kiöntött a Kis-Küküllő néptánctalálkozót 2007 óta szervezzük meg rendszeresen. Év végén gálaműsorra hívjuk közönségünket, táncházi produkciót vagy hagyományos folklórműsort bemutatva.
– Arra kérlek, említsünk meg néhány nevet azok közül, akik az elmúlt évek során fontos szerepet játszottak az együttes éle-tében…
– Az együttes vezetői Fodor Sándor József és Gagyi Zoltán, akik nagyon sokat talpaltak az elmúlt évek során a Kökényes érdekében. Oroszlánrészük volt abban, hogy 2010 elején, az ALKISZ ifjúsági szervezet jóvoltából korszerűen felszerelt edzőteremhez jutottunk, ahol havonta rendszeresen van felnőtt-táncház. A kiszállásokhoz a városi önkormányzat szokott járművet biztosítani, a ruhákat önkormányzati támogatásból, illetve pályázatok révén szereztük be. A feltételek egyre jobbak, idén tizedik alkalommal vehettek részt táncosaink saját szervezésű, egyhetes tánctáborban. A kisebbek rendszerint Magyarón mélyítik el tánctudásukat, a nagyobbak a magyarországi Fertő-tó partján vernek tábort évről évre. A táncoktatásban Vásárhelyi Mónika segítette munkámat az évek során. Újabban segítségünkre van a tánctanításban Bugnár Zsolt és Kovács Melinda, akik egykor tanítványaim voltak.
– Kik léptek fel a múlt szombati, idei gálaműsoron?
– A Gyöngyszemek című előadás – az elmúlt évekhez hasonlóan – nemcsak rólunk, a Kökényesről szólt. A gálaműsor díszvendége volt a marossárpataki Székely János hagyományőrző néptánccsoport és a Debreceni Egyetem Hortobágy néptáncegyüttese. Mindkét tánccsoporttal már hosszú ideje kapcsolatot tartunk fenn. A debreceniekkel kölcsönösen látogatjuk egymást, a sárpatakiak tánctudását mindig nagyra értékeltem. Szívesen tettem eleget Módi Attila és Cozma Ferenc néptáncosok meghívásának, s vettem részt különböző tánctalálkozókon, faluünnepségeken. Aztán megismertem egy kedves és szép leányt a településen, s azóta még szorosabb kapcsolat fűz oda. Szeptembertől, együttműködve a marossárpataki önkormányzattal, az iskolában táncoktatást indítottunk, amely nagy sikernek örvend.
– Úgy hallottam, a szombati néptáncműsorokat követően leánykérés is történt a színpadon…
– Úgy gondoltam, hogy a gálaműsor kiváló alkalom arra, hogy bebizonyítsam a Tímeához való ragaszkodásomat, és megkérjem a kezét. Mindketten imádjuk a néptáncot, ő a marossárpataki hagyományőrző tánccsoport tagja, ezért az előadás idejére terveztem be a leánykérőt. Azt hiszem, nemcsak a nagyközönséget leptem meg ezzel, hanem barátaimat és szerelmemet is, mivel kevesen tudtak a dologról…
– Sok boldogságot kívánok! Úgy értesültem, a gálaműsor keretében népdalénekeseknek is tapsolhatott a közönség…
– A Fölszállott a páva két győztes szólistája tisztelt meg jelenlétével: Vrencsán Anita és Vaszi Levente, illetve mikrofonhoz lépett a marossárpataki Berekméri Réka is, akik színesebbé, élvezetesebbé tették a néptáncműsort. Továbbá el szeretném mondani, hogy jólesett néhány politikusunk megtisztelő jelenléte. A közönség soraiban ült Novák Csaba Zoltán szenátor, dr. Vass Levente parlamenti képviselő, illetve Kozma Mónika, a megyei tanács elnökének tanácsadója. A gálaműsort Katalin-napi bál követte, amelyet a vámosgálfalvi kultúrotthonban tartottunk. A zenét itt is, akárcsak a dicsőszentmártoni színpadon, az Üver zenekar szolgáltatta. Róluk tudni kell, hogy az együttes tagjai több hangszeren játszanak, ami több lehetőséget kínál, ezzel is megnyitva a lehetőségek kapuját a közönség előtt. A néptánc és a népzene ünnepe a hajnali órákban ért véget. Berekméri Edmond / Népújság (Marosvásárhely)