A román Főiskolai Alma Mater Szövetség Szakszervezete közleményben ellenezte a magyar egyetem létrehozását. Az RMDSZ követelése úgy is értelmezhető, hogy a kisebbség nem hajlandó az állam nyelvén végezni a főiskolát, állapították meg. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Elnöksége nyilatkozatban válaszolt az Alma Mater Egyetemi Szakszervezetek Szövetsége vezetőségének a napokban közzétett felhívására. A Csíkszeredában 1998. jún. 12-én keltezett Válasznyilatkozat 5 pontban foglal állást az említett felhívással szemben, amelyet határozottan visszautasít. A dokumentum rámutat arra, hogy "európai nyitásról" beszélni és ugyanakkor vehemensen visszautasítani magát a gondolatát is annak, hogy főiskolai oktatás más nyelven is folyhasson mint románul, demagóg játék, és súlyos igazságot takar az emberi jogok elismeréséről és tiszteletben tartásáról, az európai értékrend tényleges elfogadásáról. A Válasznyilatkozat utal arra, hogy a magyar egyetemi oktatásnak több évszázados hagyományai vannak Kolozsváron, s e hagyományokat 1959-ben a kommunista totalitárius rendszer önkénye számolta fel, majd megállapítja, hogy a szóban forgó felhívás arról tanúskodik, hogy Romániában még mindig széles tere van a nacionalista megkülönböztetésnek és a más etnikumokkal szembeni intoleranciának, amit az európai szellemiség nem néz jó szemmel. A Finnországban, Svédországban, Hollandiában, Belgiumban, Spanyolországban és egyebütt a kisebbségek nyelvén működő önálló egyetemek gyakorlatáról és létéről nem tudni, siralmas struccpolitikára vall - mutat rá az RMPSZ Elnökségének Válasznyilatkozata, amely végül felhívást intéz a román közvéleményhez, hogy tanúsítson több megértést a kisebbségek jogai iránt, hiszen a kisebbséghez tartozó állampolgárok éppen olyan adófizetők, mint a többségiek, és joguk van saját művelődési és oktatási intézményeikhez, amelyek nem sértik és soha nem fogják sérteni a többségi nemzet érdekeit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 15. - 1284. sz./"

Sztrájkot helyeztek kilátásba az egyetemi tanárok is, mivel az alapfizetés növeléséről szóló sürgősségi kormányrendelet nem született meg, az Alma Mater egyetemi szakszervezeti szövetség tegnap bejelentette, hogy február 21-én, sztrájkba kezdenek valamennyi felsőoktatási egységben. - Victor Babiuc hadügyminiszter febr. 16-án bejelentette, hogy kilép a Demokrata Pártból, s felajánlotta lemondását is az általa vezetett minisztérium éléről. A Demokrata Párt elfogadta Babiuc lemondását, utódja személyéről később határoznak. - Környezetvédelmi szakemberek szerint a Dunában a szennyeződés febr. 17-én éri el az Orsova-Turnu-Severin övezetet. /Lemondott a hadügyminiszter. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./

Bukarestben a tanügyi szakszervezetek és a kormány képviselőinek tárgyaltak a tanárok béremeléséről. A legnagyobb tanügyi szakszervezet (FSLI) nem fogadta el a béremelési ajánlatot. A másik három oktatási szakszervezet (Spiru Haret, FEN és Alma Mater) képviselői azonban aláírták a kormánnyal kötött egyezséget a béremelésekről; egyben felszólították a szakszervezeti tagokat, hagyjanak fel tiltakozó akcióikkal. Az aláírt dokumentum szerint a tanárok bruttó fizetése október elsejétől 27 százalékkal nő. /Cseke Péter Tamás: Nastase nem tárgyal tovább. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

Az Alma Mater szakszervezeti szövetség kilátásba helyezte, hogy bojkottálni fogja a 2005–2006-os egyetemi tanévkezdést, tiltakozásul a kormány döntése ellen, amely a bérek befagyasztásáról szól az állami alkalmazottak esetében. A kormány sürgősségi rendeletet hagyott jóvá, amely a GDP 5 százalékára csökkenti a személyzeti kiadásokat, a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások eredményeképpen. /Bojkottal fenyegetnek a tanügyisek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Az Alma Mater szindikátusok szövetségének képviselői kivonultak a Sinaián tartott tanácskozásról, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Tanügyminisztérium a rektorokat és a dékánokat versenyvizsga segítségével kívánja kinevezni. A szindikátus elnöke, Razvan Bobulescu szerint mindent elkövetnek, hogy ne kerülhessen a törvénytervezet eredeti formájában a parlament elé, hiszen ez veszélyeztetné az egyetemek autonómiáját és a decentralizáció elvét. -Helyesli a Kovászna megyei főtanfelügyelő, Keresztély Irma, a 8. osztályt követő képességvizsga eltörlését, amelyet más tanfelügyelőségekkel együtt követeltek a háromszékiek a minisztériumtól. A specifikus oktatás kérdéseinek képviselete – ezen belül a román nyelv idegenként való oktatása a nemzeti kisebbségieknek – az országos fórumok előtt nem érezhető, mondta Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő. „Az ilyen típusú oktatásban nincs szakszervezeti képviselet, nincsenek tárgyalások, csak beadvány-továbbítások” – tette hozzá. Annak kapcsán, hogy nem volt hallható a legutóbbi, sinaiai tanácskozáson a háromszékiek véleménye a román nyelv tanításának ügyében, Keresztély elmondta: ott csak az országos, és nem a helyi képviseletek voltak jelen. /Összedobott tantárgyalások. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Módosítanák az oktatási törvényt?
Az Alma Mater oktatási szakszervezet közleményben reagált arra a híresztelésre, miszerint a jelenlegi kormány megváltoztatná a felelősségvállalással elfogadott, és idén februárban életbe lépett 2011/1-es számú oktatási törvényt.
– Az oktatásban érintett felek, például a szakszervezet tudta nélkül a kormány meg kívánja változtatni a jogszabályt azért, hogy az állami felsőoktatás hátrányos helyzetbe kerüljön a magán felsőoktatással szemben – olvasható az Alma Mater közleményében, amelyet Anton Hadăr szakszervezeti elnök is ellátott kézjegyével.
A szakszervezet értesülései szerint az oktatási törvény módosító javaslatai között az is szerepel, hogy az állam által finanszírozott egyetemek nem hirdethetnek meg fizetéses helyeket.
A Mediafax hírügynökségnek Cătălin Baba, a felsőoktatásért felelős, kolozsvári származású oktatási államtitkár cáfolta azt, hogy a szaktárca benyújtott volna az oktatási törvény módosítására vonatkozó javaslatot.
– Nem nyújtottunk be, mi több, nem is kezdeményezzük az oktatási törvény módosítását; a törvény alkalmazása már elkezdődött. A jogszabály értelmében mind az állami, mind a magán felsőoktatási intézmények egyforma jogokat élveznek, és mindkét kategória az országos tanügyi rendszer részét alkotja – nyilatkozta az államtitkár.
Parlamenti forrásokból a Mediafax hírügynökség úgy értesült, hogy demokrata-liberális párti parlamenti képviselők fogalmazták meg az oktatási törvény módosítását célzó dokumentumot.
Szabadság (Kolozsvár)