Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. március 23.
A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cuvintul Nou román napilap márc. 18-i száma közölte az Andrei Saguna Keresztény Kulturális Liga megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatát. A Kovászna megyei RMDSZ-szervezet visszautasítja ezt a magyarságot rágalmazó közleményt, miszerint a megye román lakossága az utóbbi 55 évben birtokainak, otthonának, templomainak elhagyására kényszerült, emiatt a román lakosság létszáma drasztikusan csökkent. A statisztikák éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Kovászna megye román lakossága 1930-ban 30 962 fő /20,2 %/, 1977-ben 41 060 /20,6 %/, 1992-ben 54 586 fő /23,4 %/. Jelenleg tehát a megye lakosságának 23,4 %-a román, a vezető funkciókban viszont az arányuk 44,5 %, miközben egyes területeken /Állami Tulajdon Alap, számvevőszék, prefektúra, irattár, pénzügyőrség/ a magyarok jelenléte jelentéktelen vagy a nullával egyenlő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23., 498. sz./
1997. április 14.
"Az Állami Számvevőszék visszautasította a kormány által az RMDSZ -nek ítélt támogatást, mivel úgy véli, két támogatás juttatása a szövetségnek ellentmond az állami támogatásra vonatkozó törvénynek. Czédly József bukaresti alprefektus, a szövetségi elnök gazdasági tanácsosa elmondta: nemrég a kormány úgy döntött, hogy a 27-es törvény alapján az RMDSZ-nek mind a politikai pártoknak, mind pedig a kisebbségi szervezeteknek járó összegekhez joga van. Annak ellenére, hogy a Számvevőszék megvétózta az ezzel kapcsolatos kormányhatározatot, a törvény lehetővé teszi, hogy a kormány akkor is kifizesse a pénzt, ha ezt az Állami Számvevőszék ellenzi. Az RMDSZ végül megkapta az 1996-ra járó összeget, de csak 1997 márciusában, az infláció miatt komoly veszteség érte az RMDSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./"
1997. október 28.
Okt. 28-án az RMDSZ három képviselője szólalt fel napirend előtt a képviselőházban a sajtó és egyes ellenzéki politikusok szándékosan zavart és feszültséget keltő nacionalista megnyilvánulásaival kapcsolatban. Politikai nyilatkozatában Márton Árpád Kovászna megyei képviselő részletes adatokkal cáfolta azon véleményeket, miszerint a románokat elnyomják a két magyar többségű megyében. Sepsiszentgyörgyön a román nemzetiségűek minden intézmény vezetőségében nagyobb arányban vannak képviselve, mint lakossági arányuk (23%). A katonai és belügyminisztériumi egységek, az SRI /titkosrendőrség/, a Pénzügyőrség és a Számvevőszék vezetői kivétel nélkül románok, a bírók 75%-a, a minisztériumok decentralizált intézményei vezetőinek 50%-a, az állami vállalatok vezetőinek 34,6%-a, az orvosok 28%-a román nemzetiségű. Ugyanakkor a román pedagógusok száma 553-ról 848-ra nőtt az elmúlt hét évben és 14 iskolában létesítettek román tagozatot. - Antal István megcáfolta az Adevarul és az Evenimentul Zilei egy-egy rosszindulatú és szenzációhajhász cikkét a székelyföldi helyzetről. Mivel az egyik cikk a Kolping Családok Egyesületét is alaptalanul vádolja Antal István röviden ismertette ezen 150 éves szervezet nemzetközi megbecsülést kiváltó munkáját. - Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő a "22" című hetilap alapján idézett egy régóta Sepsiszentgyörgyön elő román filozófiatanárnőt, aki felháborodásának adott hangot amiatt, hogy egyes nacionalista politikusok és újságírók szándékosan megtévesztik a közvéleményt. "Így éreznek az európai gondolkodású Kovászna megyei románok és jó lenne, hogy ha ezt a hozzáállást tenné magáévá minden román, nemcsak a Hargita és Kovászna megyeiek" - fejezte be felszólalását Tamás Sándor képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 1142. sz./ Az Evenimentul Zilei okt. 14-i számában megjelent cikkről van szó, erről: okt. 22-i jegyzet.
1999. november 22.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke román újságíróknak tett nyilatkozatában az állította, hogy az RMDSZ-re a kommunista pártok reflexei jellemzőek, Markó Béla pedig kommunista típusú pártvezér, aki hatalmát a körülötte kialakult, kialakított klikk segítségével gyakorolja stb. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője körkérdést intézett az RMDSZ vezetőségének tagjaihoz, állami tisztségviselőihez, létezik-e egy Markó-klikk. Gyarmath János neveket említett, a teljesség igénye nélkül: Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter és elődje, Tokay György, Birtalan Ákos egykori turisztikai miniszter, Demeter János, a kormány főtitkárhelyettese, Bara Gyula, a kormány tanácsosa, volt államtitkár, Kötő József, Borbély László, Kelemen Hunor, Pete István államtitkárok, Lányi Szabolcs egykori államtitkár, a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökség elnöke, Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke, Erőss Viktor, az ÁVA alelnöke, Varga Gábor, a Találmányi és Védjegy Hivatal igazgatója, Neményi József államtitkár, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, Czédly József, Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhárdt Árpád, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv, Winkler Gyula alprefektusok, Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Péter Elek, Reisz Péter, Antal István János országos társasági, illetve egyedárusági, Tőkés Elek kultuszigazgatósági, Reman Domokos György mezőgazdasági minisztériumi, Markó Attila igazgatók, Nagy Ágnes, az RNB igazgatótanácsi tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a számvevőszék tanácsosai, Kozsokár Gábor, az alkotmánybíróság bírája, Gálfalvi Zsolt és Boros Zoltán, a tévé-, illetve a rádiótársaság igazgatótanácsának tagjai, Magyari Lajos, az Országos Audiovizuális Tanács igazgatója. Gyarmath az említetteknek kérdéseket tett fel: egy kommunista típusú párt tagjainak érzik magukat, mivel érdemelték ki tisztségüket, talán a Markó-klikk tagjai? Mit tudtak megvalósítani? /Gyarmath János: RMDSZ- színvallató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2000. május 19.
Tóásó Áron Zoltán, a lap munkatársa a Madaras Lázárral, a Brassó Megyei Tanács alelnökével készített interjúját úgy kezdte, hogy eleve minősített: Simon Sándor, egykori ügyvezető elnök, az RMDSZ brassói szervezetének tanügyi alelnöke "háborút indított párttársai ellen", így Madaras ellen, de másokat is feljelentett, többek között Nedeczky Lászlót, a megyei RMDSZ egykori elnökét és Aranyosi István tanfelügyelőt. Madaras Lázár szerint egy bukott helyi politikus bosszújáról van itt szó. Simon Sándor a katedráról egyenesen beleült az ügyvezető elnöki székbe, anélkül, hogy előtte bármikor is végzett volna közösségi munkát. Simon Sándor belebukott a munkába, le kellett őt váltani. Madaras szerint ekkor nem volt ember, aki ellássa az elnöki tisztséget. Simon tevékenysége ellen a legfőbb kifogás a hozzánemértés volt. Most van egy új ügyvezető elnök, Fetykó Zoltán, de senki sem áll mellé. Madaras Lázár betegsége miatt visszavonul, felmentését kérte az országos alelnöki beosztásból, s itt helyi szinten sem jelöltette magát. Madaras szerint azért, hogy a töredék szavazatok ne vesszenek el, tárgyalni kell a többi párttal. - Apácán megtartották az urnás előválasztást, az eddigi polgármester és néhány tanácsos, akik a listán nem kerültek befutó helyre, Simon Sándor biztatására átálltak a liberális pártba. Madaras szerint Simon Sándor megpróbálja az RMDSZ-t, a magyarságot megosztani. Simon feljelentésében írta, hogy Madaras országos RMDSZ ügyvezető alelnökként használta a Megyei Tanács autóját. Valójában Madarasnak az RMDSZ elnöksége kocsit bocsátott a rendelkezésére. Madaras nem tesz törvénysértő dolgokat, beperli Simont becsületsértésért. Simon táplálja a román közösség bizalmatlanságát a magyarokkal szemben. /Tóásó Áron Zoltán: A megosztás jegyében. Beszélgetés Madaras Lázárral, a Brassó Megyei Tanács alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Simon Sándor, a megyei RMDSZ tanügyi kérdésekért felelős alelnöke a brassói Számvevőszéken feljelentette Madaras Lázárt, a Megyei Tanács alelnökét. Simon Sándor a Brassói Lapoknak elmondta: Madaras Lázár egyéni érdekeinek megfelelően használja fel a Megyei Tanács által rendelkezésére bocsátott személygépkocsit. Ezzel utazott rendszeresen Kolozsvárra, sőt Magyarországra is. Simonnak bizonyítékai vannak arra, hogy a Madaras Lázár által irányított Cenk Alapítvány több mint 719 millió lejnyi támogatást kapott. Az összegek egy része külföldről, másik része a Tulipán Kft.-től származott. Tisztázni kell, miként lehetséges, hogy a Kézdivásárhelyről érkezett pénzeket a Tulipán Kft. nevében kapták, de a Cenk Alapítvány számlájára folytak be. A pénzekkel el kell számoltatni őket. - Ezzel kapcsolatban Madaras Lázár elmondta: Az egész akció egy bukott politikus bosszúja.Az RMDSZ által rendelkezésére bocsátott személygépkocsit használta. - A román közvéleményben most az tudatosul, hogy az RMDSZ-t külföldről pénzelik. /Simon Sándor feljelentette Madaras Lázárt. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 19./ Máj. 12-én a brassói Városi Bíróság itéletet hirdetett a Nedeczky László és Aranyosi István városi, illetve megyei tanácsos-jelöltek ellen indított választási perben. A két jelölt ellen Simon Sándor, Orbán Géza, Roska Sándor és Pánczél Péter nyújtott be óvást. Az óvás megindoklásakor Simon Sándor kiemelte, hogy a két jelölt az önálló ügyvitelű vállalatok igazgatótanácsi tagjaként szerzett többletjövedelme meghatározott hányadát nem utalta át az RMDSZ-szervezet kasszájába. Kifogásolta, hogy Aranyosi István szaktanfelügyelői tisztsége összeférhetetlen a tanácsosjelöltséggel. Nedeczky László pedig - megyei elnökként - az RMDSZ számára hátrányos albérleti szerződést kötött a Cenk Alapítvánnyal és az általa működtetett rádióval. Kiemelte, hogy ő - ügyvezető elnökként - nem írta alá a kérdéses szerződést. Simon Sándor kitért az április 15. előválasztások során történt visszaélésekre is, és kérte a bíróságtól az előválasztásokat követően kialakult jelöltlista módosítását. A két tanácsosjelölt képviseletét Kovács Csaba képviselő, megyei RMDSZ-elnök látta el. Beszédében kiemelte, hogy a Simon Sándor által előadott vádak az RMDSZ belső ügyeire vonatkoznak, s nem sértik a választási törvényt. A két jelöltnek a tanügyben betöltött funkciója - a tanügyben dolgozók jogállására vonatkozó törvény alapján - nem összeférhetetlenségi ok. Kérte az óvás elutasítását. Daniel Cosma, a brassói Városi Bíróság elnöke megalapozatlannak találta és elutasította a Nedeczky László és Aranyosi István elleni óvást. Az ítélet jogerős. /Választási pert nyertek az RMDSZ-jelöltek. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 19./
2001. március 2.
"Febr. 28-án Marosvásárhelyen a Maros megyei RMDSZ-en belüli Reform Tömörülés (RT) elnöke - Kiss István, egyik markáns személyisége - Izsák Balázs és Kincses Előd ügyvéd tartott közös sajtótájékoztatót. Utóbbi elmondta: nem tagja az RT-nek, csak szimpatizánsa, és elnökjelöltje volt a legutóbbi, csíkszeredai RMDSZ-kongresszuson. A sajtóértekezlet témája az a megyei küldöttgyűlés volt, ahol megválasztották a Maros megyei elnököt (négy évre Kelemen Atilla parlamenti képviselőt), és a TKT-t. Kincses Előd kijelentette: szerinte 1999 februárja óta Maros megyében nem volt egyetlen legális RMDSZ-közgyűlés sem, mert soha nem tartották be a küldöttjelöléseknél ama alapszabályt, hogy a jelölésen a körzetekben minimum 50 tag, vagy a tagok 20 százaléka jelen legyen. A febr. 24-i közgyűlést szabálytalanul hirdették meg. Kifogásolta, hogy őt az ellene felmerült kifogások miatt a megyei etikai és fegyelmi bizottság megakadályozta abban, hogy TKT-tag legyen. Kifogásai: Lokodi Edit Emőke, az etikai bizottság tagja, már régen nem kellene RMDSZ-tag legyen, hiszen 1999 óta a Számvevőszék vezetőségében dolgozik, ami pártsemlegességet feltételez. Másrészt az RMDSZ alapszabályzata szerint csak a "megválasztott személyek" vonhatók felelősségre, és neki jelenleg semmilyen tisztsége nincs. Az RT elnöke elmondta: Izsák Balázs volt az RT jelöltje a TKT-ba, és a küldöttgyűlésnek nincs joga felülvizsgálni, kit jelöl a platform, a közgyűlés mégis megakadályozta, hogy TKT-tag legyen. Ezek miatt a Maros megyei RT és Kincses Előd az RMDSZ központi etikai és fegyelmi bizottságához fordul jogorvoslatért. Úgy vélik: Maros megyében a jelenlegi vezetőség félrevezeti, nem megfelelő módon tájékoztatja a közvéleményt. A jelenlegi vezetőség személyesen Kiss Istvánt teszi felelőssé a marosvásárhelyi polgármesteri szék elvesztéséért (állítólag az ő feladata lett volna felkészíteni az RMDSZ körzeti biztosait). Kérdésünkre, hogy mi az álláspontja ezzel kapcsolatban, Kiss István ezt válaszolta: "Nem egyedül az én feladatom volt a felkészítés, ezt hárman végeztük: Deák Gyula, Kádár István és jómagam." /(Máthé Éva): Fellebbez a Reform Tömörülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./"
2001. április 26.
"A magyar és a román Állami Számvevőszék együttműködési megállapodásáról tárgyalt a hét elején Bukarestben Kovács Árpád és Ioan Condor, a román számvevőszék vezetője. A mostani megbeszéléseken meghatározták az együttműködés fő területeit. Ezek: az uniós felkészülés tapasztalatainak cseréje, a szakembercsere, a privatizáció ellenőrzésével kapcsolatos segítségadás, a nemzetközi konferenciákon való közös fellépés. /Számvevőszéki együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./"
2001. október 11.
"Borbély László, az RMDSZ alelnöke, a képviselőház titkára a vele készült interjúban emlékeztetett, hogy a kormánypárttal megkötött egyezség végrehajtásának figyelemmel kísérése és a kapcsolattartás az ő feladata. Romániában nem történt meg a közigazgatás teljes decentralizációja, emiatt számos döntést még mindig Bukarestben hoznak meg. Az RMDSZ-nek jelenleg 21 embere van vezető poszton: Bíró Albin, a Biztosító Cégeket Felügyelő Ügynökség tagja, Birtalan József, a Közalkamazottak Ügynökségének alelnöke, Boros Zoltán, a Román Rádió Igazgatótanácsának tagja, Csendes László, a szekus dossziékat vizsgáló bizottság tagja, Csortán Ferenc és Grosu Magdolna, a művelődési minisztérium tanácsosai, Demeter Attila, a kormányfőtitkárság és a kis és közepes vállalatok minisztériumának tanácsosa, dr. Bartha István, az egészségügyi minisztérium vezérigazgatója, Erős Viktor, az Országos Értékpapír Felügyelő Bizottság tagja, Gálfalvi Zsolt, az RTV igazgatótanácsának tagja, Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a Számvevőszék tanácsosai, Markó Attila, a kisebbségi hivatal államtitkár-helyettese, Murvai László, az oktatásügyi minisztérium vezérigazgatója, Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Neményi József, a Versenytanács tagja, Péter Elek, az Ásványvíz Felügyelő Vállalat igazgatója, Reman Domokos György, a mezőgazdasági minisztérium aligazgatója, Varga Gábor, a Találmányi Hivatal elnöke. Borbély megállapította, hogy a kormánypárt sok esetben visszaél hatalmával és "felment" magyar szakembereket csak azért, hogy sajátjait ültesse székbe. - Az RMDSZ elégedetlen azzal az összeggel, amelyeket az illetékes hatóságok a magyar egyházaknak juttattak. Az ortodox egyház 92 milliárd lejt kapott templomépítésekre és -tatarozásokra, miközben a magyar történelmi egyházak összesen 700 millió lejhez jutottak hozzá. Az RMDSZ közbenjárt az SZDP vezetőségénél, a művelődési miniszternél, a felelős államtitkárnál, megpróbálta elérni, hogy az említett 40 milliárdból egyházaink megkapják a rájuk eső részt. /Gyarmath János: Az együttműködés nem diadalmenet. Interjú Borbély László ügyvezető alelnökkel, a képviselőház titkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"
2001. november 23.
"Konkrét bizonyítékokat követel az RMDSZ azoknak a vádaknak az alátámasztására, amelyekkel a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság vezetője a Székelyföldön élő magyarokat illette. Ioan Stan szerint súlyos veszélyekkel járhat a román állam nemzeti jellegére és egységére a székelyföldi magyarok szeparatista tevékenysége, az ide eljutó magyarországi segítség. A kormánypárti szenátor azt a jelentést ismertette, amelyben a bizottság az október 24. és november 10. között Konstanca, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Kolozs, Bihar, Arad és Temes megyében tett helyszíni ellenőrzések során szerzett tapasztalatait összegezte. Ebben külön fejezet foglalkozik "a magyarok által Székelyföldnek nevezett Hargita, Kovászna és részben Maros megye" autonomizálási folyamatával és az ebből fakadó veszélyekkel. Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő szerint ez a jelentés is ékes bizonyítéka a mindenkori román politizálás kétszínűségének. Románia azt állítja, hogy modellértékű a kisebbségi kérdés rendezése, itthon pedig azt hangoztatja, hogy veszélyeztetve látja az ország integritását. Kiállnak a privatizáció felgyorsítása mellett, de felháborodnak azon, ha az új tulajdonos az erdélyi magyarok, vagy Isten őrizz a magyarországiak köréből kerül ki. Van regionális fejlesztési törvény is, de minden eszközzel megakadályozzák a Székelyföld fejlesztését. A képviselő visszautasította a székelyföldi románok "sanyargatásáról, elkergetéséről" szóló vádakat is. Nem szólnak az elmúlt évtizedekben folyó betelepítésekről, vagy arról, hogy a csendőrség, katonaság, titkosszolgálat, ügyészség, számvevőszék élén kik is vannak. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Kétszínű román politika Alaptalan vádakat tartalmaz az újabb Harkov jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"
2001. november 28.
"A Nemzeti Liberális Párt bizalmatlansági indítványt nyújt be Harkov-ügyben azt követően, hogy a szenátus és a képviselőház állandó bizottsága visszautasította a liberális frakciók beadványát, amelyben arra szólítják fel Adrian Nastase miniszterelnököt, hogy tájékoztassa a parlamentet, milyen intézkedéseket hoztak a román állam autoritásának Hargita és Kovászna megyékben történő visszaállítása érdekében. Az NLP felkérte valamennyi ellenzéki pártot, hogy támogassa a bizalmatlansági indítványt. - A képviselőházban nov. 27-én az RMDSZ részéről többen is nyilatkoztak. Antal István, dr. Birtalan Ákos, dr. Garda Dezső, Márton Árpád, Ráduly Róbert és Vekov Károly képviselők a SRI működését ellenőrző parlamenti bizottság elnökének múlt heti nyilatkozatára válaszoltak, elutasítva a jelentésben foglaltakat, a Hargita, Kovászna és Maros megyéket támadó állításokat. /Liberális bizalmatlansági indítvány Harkov-ügyben. Magyarázatot várnak Nastasétól "a székelyföldi állapotokról" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./ Lemondásra szólította fel nov. 27-én a belügyminisztert és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az RMDSZ képviselői felszólalásukban hangsúlyozták, hogy a magyar kisebbség őszinte párbeszédet kíván kialakítani a többségi román közösséggel. Az RMDSZ programja egyebek között az állami közigazgatás decentralizációját, a vallási és közösségi javak visszaszolgáltatását, a saját gazdasági, társadalmi és kulturális élethez való jogot sürgeti. Felhívták a figyelmet arra, hogy a romániai magyarságot érő, egyre sűrűsödő támadások nem tesznek jót sem az RMDSZ és a kormány együttműködésének, sem pedig Románia külföldi megítélésének. Hangsúlyozták: a Székelyföld esetében nem lehet az állam hatóságainak térvesztéséről beszélni, hiszen itt a hatóságokat képviselő intézményeket - a prefektúrát, a rendőrséget, a csendőrséget, a katonaságot, az SRI helyi szervezeteit, a számvevőszéket, az ügyészséget - nem magyarok, hanem románok vezetik, akik buzgón teljesítik kötelességüket. Ioan Rus belügyminiszter szóvivője útján közölte, hogy nem kíván érdemben foglalkozni az RMDSZ felszólításával. Ion Stan, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke nov. 27-én, a bizottság ülésén kijelentette: fenntartja minden eddigi, a Har-Kov üggyel kapcsolatos állítását. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor szerint azonban az SRI dokumentuma "kitaláció és fikció", komoly kételyei vannak az irat valóságalapját illetően. /Rus és Timofte lemondását követelik. Az RMDSZ visszautasítja az SRI-jelentés vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"
2002. február 14.
Febr. 13-án tárgyalta a képviselőház a Nagy-Románia Párt által benyújtott, a román nemzet egyesítéséről szóló egyszerű indítványát. Az RMDSZ képviselőházi frakciója úgy döntött, hogy a vitához nem kíván hozzászólni, és az indítvány ellen szavaz. Az indítványt a képviselőház plénuma 164 ellene és 64 mellette szavazattal elutasította. – A Számvevőszék tagjainak számát 25-ről 18-ra csökkentették. A létszámcsökkenés ellenére az RMDSZ-nek sikerült megőriznie mindkét helyét. Így az RMDSZ a Számvevőszék utólagos pénzügyi ellenőrző osztályára Szarka Editet, míg a bíráskodási osztályára Lokodi Emőkét jelölte. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 14., 2142. sz./ A román nép természetes határai közötti békés úton történő egyesítésének a stratégiáját kérte számon a kormánytól egyszerű indítványában a Nagy-Románia Párt. A 68 képviselő által aláírt indítvány kezdeményezői az – egykor Románia részét képező – észak-bukovinai és besszarábiai területek bekebelezésének, annektálásának a stratégiájára gondoltak. A parlament reálpolitikai megfontolásból jelentős szavazataránnyal utasította el az indítványt. Az indítvány tárgya mégis elgondolkoztató. Elég csupán arra gondolni, mi lenne, ha ez a vita a magyar parlamentben zajlott volna, és az elcsatolt magyar területek békés úton történő visszaszerzésének a stratégiáját a második legnagyobb parlamenti párt kérte volna számon. Hogyan viszonyulna ehhez a magyar közvélemény, mit szólna Románia, az Európai Unió, miként látná mindezt a NATO? – tette fel a kérdést Gazda Árpád. /Gazda Árpád: A határmódosítás nézőpontjai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
2002. február 16.
Adrian Nastase kormányfő a prefektusokkal tartott febr. 15-i távértekezleten kérte, hogy a helyi választottak esetében foganatosított korlátozásokról szóló sürgősségi kormányrendelet értelmében a prefektúrák terjesszék ki az ellenőrzést a megyei és helyi tanácsok első- és másodfokú hozzátartozóira is. Kolozs megye prefektusa elmondta, hogy a kolozsvári Polgármesteri Hivatal tanácsosai nem vetették alá magukat a rendeletben előírt ellenőrzésnek és kérte az illetékes szervek közbelépését. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter szerint a szabályokat "nem kommentálni, hanem alkalmazni kell". Kifejtette, hogy a kolozsvári helyzet rendezésére közbe kell lépnie a Számvevőszéknek és a megyei Pénzügyőrségnek. /Cozmanca: Kolozsváron is érvényes az összeférhetetlenség. Havi összesítés a korrupciós ügyekről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2002. május 11.
A kormány a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési összegeket évről évre biztosította, és a támogatás idei előirányzata több mint tízmilliárd forint – jelentette ki az MTI-nek a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke. Szabó Tibor jelezte: 1999-ben az állami költségvetés összesen 2,916 milliárd forintot, 2000-ben 4,566 milliárd forintot, 2001-ben 10,488 milliárd forintot folyósított a határon túli magyarság támogatására. A támogatás alapvetően a különböző közalapítványok és alapítványok - Illyés Közalapítvány, Új Kézfogás Közalapítvány, Apáczai Közalapítvány, Teleki László Alapítvány, Mocsáry Alapítvány, Segítő Jobb Alapítvány, Pro Hungaris Alapítvány - közreműködésével történt és történik folyamatosan - közölte az elnök. Szabó Tibor emlékeztetett arra, hogy az általa vezetett hivatal koordinálásával külön célkereteket különítettek el a délvidéki magyarság talpra állásának támogatására, a kárpátaljai árvízkárosultak segélyezésére, a horvátországi magyar létesítmények újjáépítésének támogatására, valamint a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás megszervezésére. A különböző szaktárcák és a Magyar Tudományos Akadémia közvetlenül is támogatják pénzzel a határon túli magyarok oktatását és kulturális életét, s hasonlóképpen juttatnak összegeket a tudományos kutatás segítésére. Szabó Tibor szólt arról, hogy a közalapítványok és alapítványok esetében a támogatások odaítélése nyilvánosan meghirdetett pályázati rendszer keretében történik a kuratóriumok döntései alapján. Szabó Tibor hozzátette: a közalapítványok tevékenységükről éves közhasznúsági jelentést készítenek az alapító számára, amely értelemszerűen kiterjed annak számszaki vonatkozásaira is. Tevékenységüket az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi. A hivatal elnöke utalt arra, hogy a támogatások döntéshozatalába bevonják a határon túli magyar szakmai és érdekvédelmi szervezeteket is. - Az Illyés Közalapítvány kuratóriuma mellett immár kilencedik éve működik az az alkuratóriumi rendszer, amelynek keretében az érintett szomszédos országokban működő magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek képviselőiből álló testületek tesznek javaslatokat a keretösszegek elosztására. Szabó Tibor kijelentette: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozását és fejlesztését szolgáló támogatások esetében a romániai magyar egyházak alapítványt hoztak létre, és minden esetben az alapítvány kuratóriuma dönt a fejlesztési projektekről, a finanszírozás pedig a döntésnek megfelelően történik. /A határon túli magyarok támogatásáról. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
2002. július 23.
"Székelyudvarhely képviselő-testületét az Udvarhelyért Polgári Egyesület, illetve az RMDSZ-listán bejutott tanácsosok alkotják. Ez utóbbi frakciója célja, hogy Szász Jenő polgármestert teljesen ellehetetlenítse. Stratégiájuk lényege: a legkevesebb eszközt hagyni meg a polgármesternek, hogy az egyszerűen ne tudjon tevékenykedni és érvényesülni. Mindent megpróbálnak megvétózni, amihez hathatós segítséget kapnak a mindenható Verestóy Attila-sógor, Ferenczy Károly kezében levő médiától (Star Rádió, Digitál 3 TV). Az RMDSZ-frakció mindent feljelent, amit Szász Jenő dűlőre visz. Verestóy támogatásával azt is elérték, hogy - kizárólag Udvarhely esetében - a város polgármesteri hivatalában csak a bákói és brassói számvevőszék tarthasson vizsgálatot. Ugyanis a Hargita megyei számvevők nem hajlandók feltétel nélkül teljesíteni a Verestóy-utasítást: márpedig valami kompromittálót kell találni Szász tevékenységében. Ezt az RMDSZ-frakciót elnökként Borbáth István, a helybéli ROSEAL Rt. igazgatója vezeti, aki a legtöbbször hangoztatja: Szász "csal, lop, hazudik". Borbáth ellen viszont nemrég pénzügyellenőri kivizsgálás kezdődött. Borbáth István a Szász Jenő leváltását kezdeményező aláírásgyűjtés során "parancsba adta" alkalmazottainak, hogy írják alá az íveket. Az aláírásgyűjtést a Ferenczy Károly által támogatott (és létrehozott) Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület szervezi. /Kristály Lehel: Mégis, ki a tisztességes Udvarhelyen? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 23./"
2003. június 19.
"Bizalmat szavazott a Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/ vezetőségének jún. 18-án a sepsiszentgyörgyi tanács, ugyanis a városháza végezte belső ellenőrzéskor az illetékesek nem találtak rendellenességet az intézmény adminisztrációjában. A színház vezetősége ellen a múlt év végén készült számvevőszéki jelentés miatt indított kivizsgálást a gazdasági rendőrség, az ügyészség idén jan. 13-án iktatta a feljelentést. A rendőrség átirattal fordult a városi tanácshoz, amelyben tájékoztatták a testületet, hogy Nemes Levente igazgató ellen nyomozást folytatnak. Az igazgatót többek között azzal vádolják, hogy a társulat két évvel ezelőtti magyarországi turnéján begyűlt 2971 dollárt a Laborfalvi Róza Alapítvány számlájára utalták át; az alapítvány törvénytelenül kölcsönzött a színháznak 60 millió lejt; 2001-ben a színház jogtalanul fizetett ki 77 millió lejt külföldi utazási költségre; 68 millió lejre rúgott a külföldi beszélgetések miatt a telefonszámla. A gazdasági rendőrség átiratában azt kérte a helyi tanácstól, döntsön arról, hogy civil félként részt kíván-e venni a színház vezetősége elleni perben. A városháza belső vizsgálatot rendelt el a Tamási Áron Színház 2001-2002-es évi pénzügyeinek tisztázására. A vizsgálat során kiderült, a rendőrség vádjai alaptalanok: a színház a 60 millió lejes kölcsönt Madách Az ember tragédiájának színreviteléért kérte az alapítványtól, és ezt a szerződés értelmében 2002-ben visszafizette. A külföldi utazásokkal kapcsolatban megjegyzik, ezek kifizetése az előírásoknak megfelelően, a törvények szerint történt, a telefonszámla 32,18 millió lejes túllépését pedig törlesztették az érintettek. A belső ellenőrzés nem talált pénzügyi rendellenességet a színház működésében, így a tanács úgy döntött, bizalmat szavaz az intézmény vezetőségének. /Farkas Réka: Bizalmat szavazott a tanács Bizalmat szavazott a tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./"
2003. szeptember 29.
"Szept. 27-28-án kétnapos szemináriumra került sor Marosvásárhelyen, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében a nemzeti kisebbségek képviselete a helyi és központi közigazgatásban témakörben. A rendezvényen mintegy tíz nemzeti kisebbség képviselője vett részt, parlamenti képviselők, szenátorok, megyei tanácselnökök, alprefektusok, tanácsosok mellett. Virág György, a megyei tanács elnöke megnyitójában elmondta, hogy a Maros megyei tanácsban 8 politikai alakulat van képviselve. A magyar lakosság részaránya a megyében kb. 40%, ami a tanács összetételében is érzékelhető: a 41 tanácsos közül 17 magyar, illetve magyar a tanács elnöke is. Más kisebbség nincs reprezentálva a megyei tanácsban. Az anyanyelvhasználatról szólva közölte, hogy 2001 májusa után az intézmény irodáinak ajtaján is megjelentek a kétnyelvű feliratok, s hogy a 125 alkalmazottnak 28%-a magyar, de a románok többsége beszéli a magyar nyelvet. Viszont a megyei tanács hatáskörébe tartozó, állami költségvetésből fenntartott 11 kulturális intézmény vezetői közül csak egy magyar. Elmondta, hogy idén februárban vásároltak egy tolmácsgépet, emiatt kemény támadások érték. A megyei tanács, jelentette ki Virág György, nem tett mást, csak a törvényt alkalmazta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mérlegre tette a 90-es évek elejétől megtett utat. A márciusi eseményektől indultunk, s oda jutottunk, hogy ma, a megyei tanács ülésein tolmácsgéppel anyanyelvükön szólalhatnak meg a kisebbségek, mondta. Az oktatási törvény mára biztosítja az anyanyelvű oktatást minden szinten, és sikerült szélesíteni ennek törvényes kereteit olyannyira, hogy mára önálló magyar iskolák vannak Nagybányán is például, vagy Máramarosszigeten. A magyarság képviselői sok központi állami intézményben jelen vannak (Audiovizuális Tanács, Román Nemzeti Bank, Számvevőszék, a Rádió- és Televíziótársaság, Versenyhivatal stb.). Viszont a kisebbségek nincsenek jelen a rendőrségben, a diplomáciában vagy a titkosszolgálatokban, akár az igazságszolgáltatás csúcsvezetésében. Az elnök határozottan kiállt a decentralizáció mellett. Ez jelentené az autonómiát, amelytől annyira félnek egyesek. Varga Attila képviselő kiemelte: ahogy anakronisztikus a nemzetállam fogalmához való ragaszkodás, épp olyan káros a nem megfelelően átgondolt autonómia-koncepciók szajkózása is. A tanácskozás végén Borbély László hasznosnak minősítette a találkozót. A parlamenti kisebbségi csoport elképzeléséről, miszerint egy országos kisebbségvédelmi hatóságot hozzanak létre, Borbély László kijelentette: erről már a héten tárgyalni fognak. /Mózes Edith: Véget ért a kisebbségi szeminárium. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./"
2004. április 8.
Az RMDSZ sikeresnek ítéli az Erdély különböző térségeiben lebonyolított előválasztásokat, amelyeken a korábbiaknál jóval többen vettek részt, s amelyek a fiatalítás lehetőségét is előrevetítik – nyilatkozta Nagy Zsolt, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Például Csíkban 28 ezer ember vett részt az előválasztáson, az ott élő magyarság 30 százaléka adta le voksát, ami meghaladja a 2000-ben jegyzett arányt. Gyergyószentmiklóson 50 százalék feletti volt a részvételi arány. Bihar megyében pedig számos településen kétszer annyian vettek részt az előválasztáson, mint négy évvel ezelőtt. Az országos közvélemény-kutatás 6 százalékos támogatottsági arányt mutatott az RMDSZ esetében. Nagy Zsolt szerint elenyésző a támogatottságuk az utóbbi hónapokban alakult ellenszervezeteknek. A Krónika napilap azzal vádolta meg az RMDSZ csúcsvezetőségét, hogy a Communitas Alapítvány által kapott pénzekből törvénytelen módon finanszírozza az RMDSZ-t. Nagy Zsolt szerint rosszindulatú vádakról van szó, amelyek egyetlen célja, hogy az RMDSZ-t lejárassák. Nem lehet szó titkolózásról, mert a nyilvános pályázatok a lapokban megjelentek. Tavaly fiatal művészeknek ösztöndíj-pályázatot hirdettek, ettől az évtől pedig fiatal kutatók külföldi utazásait segítő programot indítottak el. Nagy Zsolt a Krónikát támadta: a napilap 2002-ben négyszer több pénzt kapott magyarországi forrásból, mint a teljes romániai magyar írott és elektronikus sajtó együttvéve. Ezzel az összeggel (80 millió forint) legalább erkölcsileg számolna el ez a napilap. A Communitas Alapítványt és az RMDSZ-t minden évben átvilágítja a román számvevőszék, és minden évben megállapították, hogy szakszerűen gazdálkodnak. /Borbély Tamás: Új lendületet adhat a fiatalítás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
2005. január 22.
A határon túli magyarság önazonosságát támogató Illyés Közalapítvány (IKA) 2000 és 2003 közötti kiadásainak majdnem felét kifogásolta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a szervezet gazdálkodásának ellenőrzésekor. A HTMH szerint nem volt szándékos törvénysértés. „Az ellenőrzés a teljesített kiadások mintegy 46 százalékát kifogásolta: (...) 2000–2001. években a (...) törvény előírásainak nem megfelelően kiírt pályázatok alapján 1,3 milliárd forintot, továbbá 2002–2003. években az alapító okiratban megjelölt pályáztatási kötelezettség mellőzésével 1,5 milliárd forintot” fizetett ki az alapítvány kuratóriuma – mutatott rá az ÁSZ. Az alapítvány saját „az alapító okirat előírásait megszegve az engedélyezettnél 11 millió forinttal többet költött”. A számvevőszéki jelentés szerint „az ingatlan vásárlásokra adott támogatások mintegy felénél nem követelte meg a pályázóktól a független szakértői értékbecslés elkészíttetését”. „A kuratórium – az alapító okiratban rögzített céljait jóhiszeműen kiterjesztően értelmezve – összesen 39,5 millió forint támogatást ítélt meg a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) részére a határon túli magyar szervezetek képviselőinek hivatalos utazási és tartózkodási költségeire, különböző, egyedi elbírálás alapján támogatandó eseményekre, valamint a határon túli magyarságot érintő, érdeklő könyvek beszerzésére és továbbítására” – áll a jelentésben. A HTMH – törvénysértő készpénzkezeléssel és könyvvezetéssel – 30,4 millió forint összegben olyan kiadásokat teljesített, amelyeket a saját vagy más államigazgatási szervek költségvetéséből kellett volna fedeznie. A számvevőszék kifogásolta – a többi között – azt is, hogy az alapítvány kuratóriuma „az alapító okirattal ellentétesen pályázat nélkül részesítette 300 millió forint támogatásban a Duna TV Rt.-t, amely a kapott összeget a kérvényében leírtakkal ellentétesen csak mintegy kétharmad részben fordította eszközeinek bővítésére, egyharmadát likviditási gondjai enyhítésére használta fel”. Az ÁSZ kezdeményezte a HTMH-nál feltárt törvénysértésekért a szükséges intézkedések megtételét, a kormánynak javasolta az alapítvány alapító okiratának módosítását. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke a jelentésre reagálva az MTI-nek elmondta: a hivatal megtette „a megfelelő intézkedéseket”. Bálint-Pataki József szerint nem volt szándékos törvénysértés. /Az Illyés Közalapítvány kiadásainak majdnem fele kifogásolható. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
2005. május 17.
Az RMDSZ győzelmeként könyvelte el Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke azt a tényt, hogy Mona Musca művelődési miniszter elfogadta: a kisebbségi törvénytervezet szerint megalakuló autonómiatanácsnak hatósági jogköröket kell gyakorolnia. „A miniszter asszony kitétele az volt, hogy az autonómiatanácsoknak legyen valamiféle beszámolási kötelezettségük egy felsőbb hatóság felé. Ezt a kérést mi is megalapozottnak tartjuk, így abban egyeztünk meg, hogy az autonómiatestületek ne legyenek ugyan alárendelve egy másik intézménynek, ám legyen számukra kötelező beszámolni tevékenységükről a parlament előtt. Akárcsak az olyan, kormánypolitikától független intézményeknek, mint az Országos Audiovizuális Tanács vagy a Számvevőszék” – részletezte az államtitkár. Egy másik módosítás Markó Attila szerint kedvezőbb, mint az eredeti változat. A művelődési miniszter kifogásolta, hogy a központi hatóságoknak ki kell kérniük az autonómiatanácsok kötelező véleményezését valamennyi, az illető kisebbséget érintő kérdésben. Végül a miniszter kérésére a kötelező véleményezés fogalmát a beleegyezés fogalmával helyettesítették, ami a kisebbség szempontjából előnyösebb. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az autonómiatanács beleegyezése nélkül például nem lehet olyan oktatási vagy művelődési, illetve a kisebbségi médiát érintő kérdésekben döntéseket hozni, mint az iskola-összevonás és -megszüntetés vagy kultúr- és médiastratégiák kidolgozása” – tette hozzá Markó Attila. /Salamon Márton László: Ünnepelni készül az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./
2006. január 24.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke úgy véli, március idusáig meglesz a szükséges harmincezer aláírás, hogy biztonságosan futhassanak neki a párt bejegyeztetésének. Az alaposságra és az RMDSZ beépített embereinek a kiszűrésére teszi a hangsúlyt. Eddig tízezer aláírást gyűjtöttek össze. Szász Jenő kifejtette, hogy a bővített elnökségi ülés döntése nyomán elbúcsúztak Csuzi István és Sárközi Zoltán volt nagyváradi kollégáiktól. Szász Jenő elmondta, hogy az állami számvevőszék ellenőrei tavaly (október–novemberben) két hónapig vizsgálódtak a hivatalában anélkül, hogy bármilyen szabálytalanságra bukkantak volna. Ennek ellenére idén ismét bejelentkeztek: a februárt és a márciust fogják itt tölteni. „Véletlenül” éppen abban a periódusban, amikor közös nagygyűlést akarnak szervezni a Székely Nemzeti Tanáccsal. Szász Jenőnek az az érzése, hogy az RMDSZ amolyan politikai rendőrségként használja fel ellenük a számvevőszéket, megfélemlítés céljából. /Jakab Lőrinc: Bízik a bejegyeztetésben az MPSZ. Beszélgetés Szász Jenővel, a Magyar Polgári Szövetség országos elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 24./
2008. március 13.
Közhasznú szervezetté nyilvánította a kormány az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítványt. A rendelet lehetővé teszi többek között, hogy a közhasznú civil szervezetek ingyenesen vegyenek használatba köztulajdonban levő javakat. Takács Csaba, az alapítvány elnöke nem válaszolt a Krónika hívásaira, Markó Béla RMDSZ-elnök nem ért rá, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke későbbre ígérte válaszait a Krónika kérdéseire. Takács a Transindex portálnak elmondta, az intézkedés lehetővé teszi, hogy a Communitas a közeljövőben többletfinanszírozásban részesüljön. Pályázhat ugyanis a kormány által meghirdetett különböző programokon keresztül megszerezhető pénzösszegekre is. Az új státus nem változtatja meg a szervezet pénzügyi ellenőrzésének a szabályait. A módosuló jogszabály tiltja, hogy a közhasznú szervezetek „politikailag elkötelezett” tevékenységet folytassanak, politikai pártokat, politikai vagy választási szövetségeket, valamint köztisztségeket viselő vagy ezekre pályázó személyeket támogassanak. A Communitas Alapítvány és az RMDSZ összefonódásaira korábban a Számvevőszék is felfigyelt. Egy ellenőrzés során megállapította, hogy a Communitas nem tett eleget a kisebbségi alapok elosztásáról szóló jogszabályi előírásoknak. E kormányhatározatok rögzítették, hogy nem részesülhetnek a kisebbségeknek szánt pénzekből olyan szervezetek, amelyek parlamenti pártként is költségvetési támogatáshoz jutnak. A Krónika korábban közölte, az RMDSZ a Communitas tulajdonaként telekkönyveztette azt a kolozsvári ingatlant, amelyben a szövetség ügyvezető elnöksége működik, és az alapítványra terhelte az ügyvezető elnökség működési költségeit. Amikor a Krónika ezt megírta, azt a hivatalnokot büntették megrovással, aki az adatokat kiszolgáltatta. A Krónika arra is felhívta a figyelmet, hogy a Communitas a költségvetésből kapott összegeknek csupán harmadrészét osztja ki nyilvános pályázatokon. A fennmaradó kétharmaddal még soha nem számoltak el a romániai magyar közösség előtt. A Krónika tényfeltárásai nyomán az alapítvány honlapot hozott létre, amelyen immár a nyilvános pályázatokon megítélt támogatások visszakereshetők. A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996-os párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től az RMDSZ-nek az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az EMKE kuratóriuma az RMDSZ vezérkarából állt. A kuratóriumot ma Takács Csaba, az RMDSZ tavaly leköszönt ügyvezető elnöke vezeti, tagjai: Kelemen Hunor jelenlegi ügyvezető elnök, Szép Gyula, Lakatos András és Kovács Péter ügyvezető alelnökök, Lakatos Péter és Seres Dénes képviselők és Verestóy Attila szenátor. /Gazda Árpád: Több pénz, több kockázat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./
2008. június 28.
Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, a Számvevőszék helyzetének tisztázása érdekében egyetért a rendkívüli parlamenti ülésszak összehívásával. Amennyiben rendkívüli ülésszak összehívásáról döntenek, napirendre lehet tűzni a volt miniszterek ügyét is – fejtette ki. /Markó egyetért a rendkívüli ülésszakkal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2008. szeptember 24.
Sorin Bota, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető titkára sajtótájékoztatóján élesen kifakadt Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter ellen, mivel a minisztérium „Építs, hozz létre partnerségeket, fejlessz!” című kiadványát magyarul is megjelentette. „Értesítem a Számvevőszéket a történtekről, s ugyanakkor azzal a kéréssel fordulok az említett hatósághoz, hogy vizsgálja ki: törvényes-e, hogy Romániában egy minisztérium más nyelven is adjon ki tájékoztató kiadványt, mint az ország hivatalos nyelve? Vagy ez azt jelenti, hogy Romániában két hivatalos nyelv létezik: a román és a magyar?” – tette fel a kérdést, kifogásolván azt is, hogy a kiadvány fedőlapján „magyar színek” találhatóak: a zöld, a fehér és a piros... „Ez a tipikus példája annak, hogy egyesek még nem jöttek rá arra, hogy az a nacionalista hangvétel, ami ezelőtt néhány évvel még szavazatokat hozott volna, ma már nem működik” – mondta erre Borbély László miniszter. Már egy éve minden prefektúrának kiküldtek magyar nyelvű kiadványokat, mert az országban majdnem 190 magyar polgármester van. /N. -H. D. : Nacionalista kirohanás Borbély ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2008. október 22.
Pete István lemondásával hatra emelkedett azoknak a honatyáknak a száma, akik más tisztségre cserélték az RMDSZ-es parlamenti mandátumukat. Garda Dezső képviselő kilépett az RMDSZ-ből, frakciótagsága bizonytalan. Lemondott október 20-án szenátori mandátumáról Pete István, mert a Számvevőszék vezető testületébe került. Pete István utódja Szentmiklósi Zoltán agrármérnök lesz, akinek a mandátuma alig másfél hónapig, a választásokig tart. A 2004-es választások után az RMDSZ szenátusi frakciójából elsőként Puskás Bálint került más tisztségbe: 2007. június 18-án az Alkotmánybíróság tagjává választották, helyébe Szabó Ilona lépett. Szabó egyébként az első hölgy volt az RMDSZ férfiak által uralt parlamenti frakcióiban. Másodikként Sógor Csaba váltott bársonyszéket: bukarestit brüsszelire. A csíkszeredai lelkészt ugyanis európai parlamenti képviselővé választották, helyébe 2007. december 11-én Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységet Ellenőrző Hatóság akkori elnöke került. Változott az eltelt négy év alatt a képviselőházi frakció összetétele is. A múlt héten tette le a parlamenti esküt Olosz Gergely, aki az Energiaszabályozási Hatóságot hagyta ott a törvényhozói mandátumért. A politikus Antal Árpád helyét foglalja el, akit a helyhatósági választásokon Sepsiszentgyörgy polgármesterévé választottak. Szintén a helyhatósági választások után távozott a frakcióból Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, akinek helyébe Haszmann Pál lépett. A Brassó Megyei Tanácsba került Kovács Attila képviselő, akinek székét 2008. augusztus 13-ától Nádudvary György foglalta el a frakcióban. Hivatalosan nem távozott a frakcióból, de kilépett az RMDSZ-ből Garda Dezső. A Hargita megyei képviselő független jelölt lesz a választásokon, az MPP támogatásával. /Cs. P. T. : „Kicserélt” frakciók. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2009. március 6.
Demeter Jánosnak, a Kovászna megyei tanács korábbi elnökének kell kifizetnie azt a 8 238 lejt, amibe a Kovászna és Brassó megye határánál 2007-ben felállított Székelyföld-tábla került – döntött a számvevőszék. Kovászna és Brassó megye határán 2007 augusztusában, az RMDSZ vezető politikusainak jelenlétében avatták fel a közel 18 négyzetméteres táblát. Néhány nap múlva az akkori közlekedési miniszter utasítására az országos útügyi hatóság leszereltette a táblát arra hivatkozva, hogy az túl közel áll az úttesthez. A tábla ellen tiltakoztak a háromszéki román civil szervezetek és politikusok. /A korábbi tanácselnökkel fizettetik meg a Székelyföld-táblát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./
2009. október 15.
Románia gazdasági helyzetét negatívan befolyásolja a Boc-kormány bukása. Elnapolják a jövő évi költségvetés október 15-re tervezett megszavazását. Ha az instabil helyzet fennmarad, az is elképzelhető, hogy az ország a Nemzetközi Valutaalap-hitel (IMF) soron következő részletét is elveszíti, vallják hazai szakemberek. Pete István, a román számvevőszék tanácsosa emlékeztetett, Romániában arra is volt példa, hogy a parlament márciusban szavazta meg az aktuális évi költségvetést. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) volt elnöke, Coltea Tibor szerint a befektetők bizalma már az elmúlt hetekben, amikor még csak a kormányválság kérdése felmerült, lényegesen visszaesett, ezt nyilván tetézte maga a bukás is. /Fleischer Hilda: Elnapolják a költségvetést. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2011. április 5.
EMNT: elszámolást, összegszerűen, öt évre visszamenőleg!
Örömmel értesültünk arról, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) hétvégi ülésén is megerősítették: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minden adólejjel és adóforinttal el tud számolni.
Felhívásunk éppen erre irányult, vagyis a nyilvános elszámolásra.
Az nem is képezi kérdés tárgyát, hogy a magyarországi szociálliberális kormányzás alatt a Szülőföld Alap Erdélyre jutó támogatás-részét az RMDSZ kézivezérlésű kuratóriumai klientúraépítésre használták fel. Ehhez elég csak egy felületes pillantást vetni az elmúlt évek nyertes pályázataira, illetve rámutatni az összegszerű aránytalanságokra. De ha már itt tartunk: érdemes megnézni például, hogy a nemrégiben a megszokott támogatás elmaradása miatt panaszkodó, egyébként az Orbán-kormányt folyamatosan célkeresztben tartó és diktatúrát vizionáló bukaresti Új Magyar Szó, valamint elvtárshetilapja, az Erdélyi Riport 2005–2010 között mennyi magyar adóforintot emésztett fel – szemben az erdélyi magyar média többi részével.
Bennünket, erdélyi magyarokat viszont még az előbbinél is inkább érint és érdekel, hogy a román költségvetésből a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel az RMDSZ ne csupán a Román Állami Számvevőszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetők felé is számoljon el. Tegye ezt annál is inkább, mert „a legreprezentatívabb magyar szervezetként” a saját magára szabott törvény értelmében a Szövetség a költségvetési pénzek kezelését teljes egészében magának sajátította ki.
Következésképpen felszólítjuk az RMDSZ új vezetőségét, hogy tételes formában, összegszerűen és öt évre visszamenőleg tegyék közzé:
. Mennyi közpénzt kapott az RMDSZ, illetve – amíg a pártpénzre is igényt tartott – az általa a Kisebbségi Tanácsban megnevezett Communitas Alapítvány?
· Ezen összegekből mennyit osztott vissza az erdélyi magyar közösségnek nyilvánosan; továbbá mekkora az az összeg, amit nem nyilvánosan jutatott „baráti igények” kielégítésére; végül pedig mennyit fordított saját működésére?
· Az RMDSZ működési költségei összegszerűen milyen tételekből állnak?
· Hogyan gazdálkodott az RMDSZ megbízásából további közpénzek fölött rendelkező Progress Alapítvány, az Iskola Alapítvány, továbbá a többi hasonló RMDSZ-háttéralapítvány?
· Található-e politikus ezen alapítványok fizetési listáján, és amennyiben igen, milyen funkcióban, milyen teljesítményért mennyi illetményt vett fel politikusi fizetése mellett?
· A magyar és román közpénzek fölött rendelkező alapítványok utaltak-e adományokat az RMDSZ számlájára, és ha igen, mekkora összegeket?
Ezek konkrét kérdések, konkrét válaszokat várunk. Az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyar választóknak joguk van erre. Másfelől a nyilatkozatok szintjén a „megújulás útjára lépett” RMDSZ-nek is hasznos lehet, ha működését a továbbiakban az átláthatóság jellemzi
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, ügyvezető elnöke
Erdély.ma
Örömmel értesültünk arról, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) hétvégi ülésén is megerősítették: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minden adólejjel és adóforinttal el tud számolni.
Felhívásunk éppen erre irányult, vagyis a nyilvános elszámolásra.
Az nem is képezi kérdés tárgyát, hogy a magyarországi szociálliberális kormányzás alatt a Szülőföld Alap Erdélyre jutó támogatás-részét az RMDSZ kézivezérlésű kuratóriumai klientúraépítésre használták fel. Ehhez elég csak egy felületes pillantást vetni az elmúlt évek nyertes pályázataira, illetve rámutatni az összegszerű aránytalanságokra. De ha már itt tartunk: érdemes megnézni például, hogy a nemrégiben a megszokott támogatás elmaradása miatt panaszkodó, egyébként az Orbán-kormányt folyamatosan célkeresztben tartó és diktatúrát vizionáló bukaresti Új Magyar Szó, valamint elvtárshetilapja, az Erdélyi Riport 2005–2010 között mennyi magyar adóforintot emésztett fel – szemben az erdélyi magyar média többi részével.
Bennünket, erdélyi magyarokat viszont még az előbbinél is inkább érint és érdekel, hogy a román költségvetésből a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel az RMDSZ ne csupán a Román Állami Számvevőszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetők felé is számoljon el. Tegye ezt annál is inkább, mert „a legreprezentatívabb magyar szervezetként” a saját magára szabott törvény értelmében a Szövetség a költségvetési pénzek kezelését teljes egészében magának sajátította ki.
Következésképpen felszólítjuk az RMDSZ új vezetőségét, hogy tételes formában, összegszerűen és öt évre visszamenőleg tegyék közzé:
. Mennyi közpénzt kapott az RMDSZ, illetve – amíg a pártpénzre is igényt tartott – az általa a Kisebbségi Tanácsban megnevezett Communitas Alapítvány?
· Ezen összegekből mennyit osztott vissza az erdélyi magyar közösségnek nyilvánosan; továbbá mekkora az az összeg, amit nem nyilvánosan jutatott „baráti igények” kielégítésére; végül pedig mennyit fordított saját működésére?
· Az RMDSZ működési költségei összegszerűen milyen tételekből állnak?
· Hogyan gazdálkodott az RMDSZ megbízásából további közpénzek fölött rendelkező Progress Alapítvány, az Iskola Alapítvány, továbbá a többi hasonló RMDSZ-háttéralapítvány?
· Található-e politikus ezen alapítványok fizetési listáján, és amennyiben igen, milyen funkcióban, milyen teljesítményért mennyi illetményt vett fel politikusi fizetése mellett?
· A magyar és román közpénzek fölött rendelkező alapítványok utaltak-e adományokat az RMDSZ számlájára, és ha igen, mekkora összegeket?
Ezek konkrét kérdések, konkrét válaszokat várunk. Az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyar választóknak joguk van erre. Másfelől a nyilatkozatok szintjén a „megújulás útjára lépett” RMDSZ-nek is hasznos lehet, ha működését a továbbiakban az átláthatóság jellemzi
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, ügyvezető elnöke
Erdély.ma
2011. április 6.
Tőkés László „nyomora”
Nyilvános elszámolásra szólítja fel az RMDSZ-t Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Tőkés tegnapi közleményében kifejti, „a magyarországi szociálliberális kormányzás alatt a Szülőföld Alap Erdélyre jutó támogatás-részét az RMDSZ kézivezérlésű kuratóriumai klientúraépítésre használták fel”.
Az EMNT elnöke „az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyarok” nevében azt is követeli, hogy „a román költségvetésből a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel az RMDSZ ne csupán a Román Állami Számvevőszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetők felé is számoljon el”.
Felszólítjuk az RMDSZ új vezetőségét – fogalmaz királyi többesben Tőkés –, hogy tételes formában, összegszerűen és öt évre visszamenőleg tegyék közzé, mennyi közpénzt kapott az RMDSZ, illetve az általa a Kisebbségi Tanácsban megnevezett Communitas Alapítvány, (...) mennyit fordított saját működésére (...), hogyan gazdálkodott az RMDSZ megbízásából (...) a többi hasonló RMDSZ-háttéralapítvány, található-e politikus ezen alapítványok fizetési listáján, és (...) milyen teljesítményért mennyi illetményt vett fel politikusi fizetése mellett?”
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök már korábban visszautasította Tőkés vádjait. „Az RMDSZ soha nem kapott pénzt egyetlen magyar kormánytól sem. Azok az alapítványok pedig, amelyek a magyarországi támogatásokat intézték, a román–magyar kormányközi megállapodás szerint minden évben elszámoltak a pénzzel. Az ilyen rágalmakat visszautasítjuk” – jelentette ki a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésén Kelemen.
Új Magyar Szó-replika
Tőkés ezúttal sem mulasztotta el az alkalmat, hogy lapunkat – a budapesti kormánnyal szembeni kritikus hangneme miatt – minősítgesse. Lapunk visszautasítja a minősítgetéseket, és biztosítja Tőkést: a 2005 és 2009 között számunkra megítélt Szülőföld Alap-támogatásokat – amelyek arányaikban nem érték el költségvetésünk 5%-át sem – rendeltetésszerűen használtuk fel, s azokkal a pályázati szabályzatnak megfelelően elszámoltunk.
Az ÚMSZ reményét fejezi ki, hogy Tőkés hasonló figyelemmel követi a Bethlen Gábor Alap által kiutalandó támogatások sorsát is, és töretlen lendülettel figyelmeztet majd a támogatási összegeket illető aránytalanságokra.
Szintén a hétvégi SZKT-n kérte fel Tőkést Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-képviselő: tisztázza a 2002-es Református Világtalálkozó, illetve az egyházi földvásárlások elszámolását. Ezen tisztázatlan elszámolások kapcsán tegnap az ÚMSZ megkérdezte Toró T. Tibort, az EMNT ügyvezető elnökét, aki viszont azzal hárított, hogy „Tőkés László püspöki minőségét nem kell összekeverni európai parlamenti képviselői minőségével”. „Ahogy én ismerem őt, mindennel elszámolt annak idején, de erről a püspökséget kell megkérdezni” – tette hozzá Toró.
Kovács Péter RMDSZ-főtitkár tegnap este blogbejegyzésben reagált a Tőkés-féle közleményre. Kovács hangsúlyozza, „az RMDSZ és az általa működtetett alapítványok az utolsó baniig, fillérig elszámoltak és elszámolnak. A folyamatos ellenőrzések során soha, semmilyen állami szerv nem talált kivetnivalót az RMDSZ pénzügyvitelében”.
A főtitkár szerint Tőkés alighanem „azért rukkolt elő ezzel az újabb támadásával, hogy elterelje a figyelmet a demokrácia-központokban, a magyarországi adófizetők pénzén folyó pártépítési próbálkozásról”.
„Vajon nem azért ködösít, hogy könnyebben pazaroljon forintszázmilliókat? Vajon van még valaki, aki elhiszi azt a maszlagot, miszerint az EMNT irodáiban boldog önkéntesek hada kizárólag a könnyített honosítással foglalkozik? Senki nem teszi fel azt a kérdést, hogy vajon hány ezer, hány tízezer közpénzből kifizetett forintba került egy párttámogató aláírás? Vajon nem a tolvaj kiállt tolvajt?” – sorolja kérdéseit Kovács.
Iskola Alapítvány helyett RMPSZ?
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) bízná meg a magyar kormány az oktatási-nevelési támogatások kezelésével – értesült a Krónika. A szervezet elnöke, a kolozsvári lapnak nyilatkozó Burus Siklódi Botond szerint Budapest még nem kereste meg őket ebben az ügyben, ám ha felkérik az RMPSZ-t, el tudnák látni a feladatot.
Mint ismert, egy korábbi román–magyar kormányegyezmény értelmében az oktatási-nevelési támogatásokat jelenleg az Iskola Alapítvány kezeli. Az alapítvány igazgatója, Nagy Zoltán korábban azt nyilatkozta: az államközi egyezmény módosítására van szükség, ha ezen Budapest változtatni akar.
Új Magyar Szó (Bukarest)
Nyilvános elszámolásra szólítja fel az RMDSZ-t Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Tőkés tegnapi közleményében kifejti, „a magyarországi szociálliberális kormányzás alatt a Szülőföld Alap Erdélyre jutó támogatás-részét az RMDSZ kézivezérlésű kuratóriumai klientúraépítésre használták fel”.
Az EMNT elnöke „az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyarok” nevében azt is követeli, hogy „a román költségvetésből a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel az RMDSZ ne csupán a Román Állami Számvevőszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetők felé is számoljon el”.
Felszólítjuk az RMDSZ új vezetőségét – fogalmaz királyi többesben Tőkés –, hogy tételes formában, összegszerűen és öt évre visszamenőleg tegyék közzé, mennyi közpénzt kapott az RMDSZ, illetve az általa a Kisebbségi Tanácsban megnevezett Communitas Alapítvány, (...) mennyit fordított saját működésére (...), hogyan gazdálkodott az RMDSZ megbízásából (...) a többi hasonló RMDSZ-háttéralapítvány, található-e politikus ezen alapítványok fizetési listáján, és (...) milyen teljesítményért mennyi illetményt vett fel politikusi fizetése mellett?”
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök már korábban visszautasította Tőkés vádjait. „Az RMDSZ soha nem kapott pénzt egyetlen magyar kormánytól sem. Azok az alapítványok pedig, amelyek a magyarországi támogatásokat intézték, a román–magyar kormányközi megállapodás szerint minden évben elszámoltak a pénzzel. Az ilyen rágalmakat visszautasítjuk” – jelentette ki a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésén Kelemen.
Új Magyar Szó-replika
Tőkés ezúttal sem mulasztotta el az alkalmat, hogy lapunkat – a budapesti kormánnyal szembeni kritikus hangneme miatt – minősítgesse. Lapunk visszautasítja a minősítgetéseket, és biztosítja Tőkést: a 2005 és 2009 között számunkra megítélt Szülőföld Alap-támogatásokat – amelyek arányaikban nem érték el költségvetésünk 5%-át sem – rendeltetésszerűen használtuk fel, s azokkal a pályázati szabályzatnak megfelelően elszámoltunk.
Az ÚMSZ reményét fejezi ki, hogy Tőkés hasonló figyelemmel követi a Bethlen Gábor Alap által kiutalandó támogatások sorsát is, és töretlen lendülettel figyelmeztet majd a támogatási összegeket illető aránytalanságokra.
Szintén a hétvégi SZKT-n kérte fel Tőkést Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-képviselő: tisztázza a 2002-es Református Világtalálkozó, illetve az egyházi földvásárlások elszámolását. Ezen tisztázatlan elszámolások kapcsán tegnap az ÚMSZ megkérdezte Toró T. Tibort, az EMNT ügyvezető elnökét, aki viszont azzal hárított, hogy „Tőkés László püspöki minőségét nem kell összekeverni európai parlamenti képviselői minőségével”. „Ahogy én ismerem őt, mindennel elszámolt annak idején, de erről a püspökséget kell megkérdezni” – tette hozzá Toró.
Kovács Péter RMDSZ-főtitkár tegnap este blogbejegyzésben reagált a Tőkés-féle közleményre. Kovács hangsúlyozza, „az RMDSZ és az általa működtetett alapítványok az utolsó baniig, fillérig elszámoltak és elszámolnak. A folyamatos ellenőrzések során soha, semmilyen állami szerv nem talált kivetnivalót az RMDSZ pénzügyvitelében”.
A főtitkár szerint Tőkés alighanem „azért rukkolt elő ezzel az újabb támadásával, hogy elterelje a figyelmet a demokrácia-központokban, a magyarországi adófizetők pénzén folyó pártépítési próbálkozásról”.
„Vajon nem azért ködösít, hogy könnyebben pazaroljon forintszázmilliókat? Vajon van még valaki, aki elhiszi azt a maszlagot, miszerint az EMNT irodáiban boldog önkéntesek hada kizárólag a könnyített honosítással foglalkozik? Senki nem teszi fel azt a kérdést, hogy vajon hány ezer, hány tízezer közpénzből kifizetett forintba került egy párttámogató aláírás? Vajon nem a tolvaj kiállt tolvajt?” – sorolja kérdéseit Kovács.
Iskola Alapítvány helyett RMPSZ?
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) bízná meg a magyar kormány az oktatási-nevelési támogatások kezelésével – értesült a Krónika. A szervezet elnöke, a kolozsvári lapnak nyilatkozó Burus Siklódi Botond szerint Budapest még nem kereste meg őket ebben az ügyben, ám ha felkérik az RMPSZ-t, el tudnák látni a feladatot.
Mint ismert, egy korábbi román–magyar kormányegyezmény értelmében az oktatási-nevelési támogatásokat jelenleg az Iskola Alapítvány kezeli. Az alapítvány igazgatója, Nagy Zoltán korábban azt nyilatkozta: az államközi egyezmény módosítására van szükség, ha ezen Budapest változtatni akar.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. április 7.
EMNT-felszólítás: mi lett az állami pénzekkel? (Elszámolási csörte az EMNT és az RMDSZ között)
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) újabb felhívásban szólította fel az RMDSZ-t, hogy számoljon el mind a magyar, mind a román államtól kapott pénzekkel, mégpedig ne csupán a pénzt juttató szerveknek, hanem az erdélyi magyar közösségnek is, tételesen, összegszerűen és öt évre visszamenően.
A Tőkés László EMNT-elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök aláírását viselő dokumentumban másodszor intéztek felhívást az RMDSZ-hez. Tőkés László február 28-án szólította fel először a szövetséget: adjon számot az általa kezelt román és magyar költségvetési pénzekről. Az EMNT elnöke ráadásul a magyarországi elszámoltatási biztost kérte fel e pénzek erdélyi felhasználásának ellenőrzésére. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök legutóbb Kolozsváron visszautasította Tőkés feltételezését, miszerint a magyarok e szervezete ,,rosszul bánik a magyarországi pénzekkel”. Erre reagálva adta ki Tőkés és Toró az újabb állásfoglalást, amelyben hangsúlyozzák, hogy felhívásuk a nyilvános elszámolásra irányult. A dokumentum aláírói azt is követelik, hogy az RMDSZ a román költségvetésből a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel is számoljon el, ne csupán a Román Állami Számvevőszéknek, hanem az erdélyi magyar közösségnek, saját választóiknak, vagyis a romániai adófizetőknek.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára blogbejegyzésben reagált a felszólításra: ,,Az RMDSZ és az általa működtetett alapítványok az utolsó baniig, fillérig elszámoltak és elszámolnak. A folyamatos ellenőrzések során soha semmilyen állami szerv nem talált kivetnivalót az RMDSZ pénzügyvitelében.” A főtitkár szerint Tőkés alighanem azért rukkolt elő ezzel az újabb támadásával, hogy elterelje a figyelmet a demokráciaközpontokban a magyarországi adófizetők pénzén folyó pártépítési próbálkozásról.
Az EMNT tegnap újabb közleményben minősítette Kovács Péter reagálását. ,,A főtitkár blogbejegyzésben reagált felszólításunkra. (...) Sajnáljuk, hogy csak annyira méltatja választóit, vagy akár a sajtó képviselőit, hogy az alternatív nyilvánosságban félkézből odakent szöveggel fedi el a lényeget, pedig tanulhatott volna abból a 2008-as esetből, amikor az RMDSZ rövid időre kiesett a hatalomból, és a Korrupcióellenes Főügyészség rögtön vizsgálni kezdte a pénzügyeiket. Kovács Péter elhallgatja, ami számunkra rövid kutakodás után kiderült, hogy például a Hivatalos Közlönyben közölt adatok, illetve a román sajtó szerint 2010-ben az RMDSZ – mint az erdélyi magyar közösség erre kizárólagosan jogosult szervezete – közel 15 millió lejt kapott, a kormányfőtitkárság pedig ezt decemberben további 5,7 millió lejjel egészítette ki, adományokból, tagdíjakból 1,2 millió új lej gyűlt össze. Az adományokat kivéve ezek az összegek – mintegy 5 millió euró – a mi adólejeinkből származnak” – áll a közleményben. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által működtetett demokráciaközpontok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekből működnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jó szándékú támogatóinknak tartoznak, fogalmaznak az EMNT vezetői. Ugyanakkor felszólítják Kovács Pétert, hogy tartsa tiszteletben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómiáját, és illetéktelenül ne csorbítsa pénzügyi és intézményi autonómiáját.
Az EMNT kérdései – Mennyi közpénzt kapott az RMDSZ, illetve – amíg a pártpénzre is igényt tartott – az általa a Kisebbségi Tanácsban megnevezett Communitas Alapítvány? – Ezen összegekből mennyit osztott vissza az erdélyi magyar közösségnek nyilvánosan; továbbá mekkora az az összeg, amit nem nyilvánosan juttatott ,,baráti igények” kielégítésére; végül pedig mennyit fordított saját működésére? – Az RMDSZ működési költségei összegszerűen milyen tételekből állnak? – Hogyan gazdálkodott az RMDSZ megbízásából további közpénzek fölött rendelkező Progress Alapítvány, az Iskola Alapítvány, továbbá a többi hasonló RMDSZ-háttéralapítvány? – Található-e politikus ezen alapítványok fizetési listáján, és amennyiben igen, milyen funkcióban, milyen teljesítményért mennyi illetményt vett fel politikusi fizetése mellett? – A magyar és román közpénzek fölött rendelkező alapítványok utaltak-e adományokat az RMDSZ számlájára, és ha igen, mekkora összegeket? – A közpénzek elköltéséről az előbb felsorolt esetek és viszonylatok rendjén milyen erre hivatott grémiumok és mely költségvetési és működési szabályok alapján rendelkeztek?
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) újabb felhívásban szólította fel az RMDSZ-t, hogy számoljon el mind a magyar, mind a román államtól kapott pénzekkel, mégpedig ne csupán a pénzt juttató szerveknek, hanem az erdélyi magyar közösségnek is, tételesen, összegszerűen és öt évre visszamenően.
A Tőkés László EMNT-elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök aláírását viselő dokumentumban másodszor intéztek felhívást az RMDSZ-hez. Tőkés László február 28-án szólította fel először a szövetséget: adjon számot az általa kezelt román és magyar költségvetési pénzekről. Az EMNT elnöke ráadásul a magyarországi elszámoltatási biztost kérte fel e pénzek erdélyi felhasználásának ellenőrzésére. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök legutóbb Kolozsváron visszautasította Tőkés feltételezését, miszerint a magyarok e szervezete ,,rosszul bánik a magyarországi pénzekkel”. Erre reagálva adta ki Tőkés és Toró az újabb állásfoglalást, amelyben hangsúlyozzák, hogy felhívásuk a nyilvános elszámolásra irányult. A dokumentum aláírói azt is követelik, hogy az RMDSZ a román költségvetésből a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel is számoljon el, ne csupán a Román Állami Számvevőszéknek, hanem az erdélyi magyar közösségnek, saját választóiknak, vagyis a romániai adófizetőknek.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára blogbejegyzésben reagált a felszólításra: ,,Az RMDSZ és az általa működtetett alapítványok az utolsó baniig, fillérig elszámoltak és elszámolnak. A folyamatos ellenőrzések során soha semmilyen állami szerv nem talált kivetnivalót az RMDSZ pénzügyvitelében.” A főtitkár szerint Tőkés alighanem azért rukkolt elő ezzel az újabb támadásával, hogy elterelje a figyelmet a demokráciaközpontokban a magyarországi adófizetők pénzén folyó pártépítési próbálkozásról.
Az EMNT tegnap újabb közleményben minősítette Kovács Péter reagálását. ,,A főtitkár blogbejegyzésben reagált felszólításunkra. (...) Sajnáljuk, hogy csak annyira méltatja választóit, vagy akár a sajtó képviselőit, hogy az alternatív nyilvánosságban félkézből odakent szöveggel fedi el a lényeget, pedig tanulhatott volna abból a 2008-as esetből, amikor az RMDSZ rövid időre kiesett a hatalomból, és a Korrupcióellenes Főügyészség rögtön vizsgálni kezdte a pénzügyeiket. Kovács Péter elhallgatja, ami számunkra rövid kutakodás után kiderült, hogy például a Hivatalos Közlönyben közölt adatok, illetve a román sajtó szerint 2010-ben az RMDSZ – mint az erdélyi magyar közösség erre kizárólagosan jogosult szervezete – közel 15 millió lejt kapott, a kormányfőtitkárság pedig ezt decemberben további 5,7 millió lejjel egészítette ki, adományokból, tagdíjakból 1,2 millió új lej gyűlt össze. Az adományokat kivéve ezek az összegek – mintegy 5 millió euró – a mi adólejeinkből származnak” – áll a közleményben. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által működtetett demokráciaközpontok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekből működnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jó szándékú támogatóinknak tartoznak, fogalmaznak az EMNT vezetői. Ugyanakkor felszólítják Kovács Pétert, hogy tartsa tiszteletben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómiáját, és illetéktelenül ne csorbítsa pénzügyi és intézményi autonómiáját.
Az EMNT kérdései – Mennyi közpénzt kapott az RMDSZ, illetve – amíg a pártpénzre is igényt tartott – az általa a Kisebbségi Tanácsban megnevezett Communitas Alapítvány? – Ezen összegekből mennyit osztott vissza az erdélyi magyar közösségnek nyilvánosan; továbbá mekkora az az összeg, amit nem nyilvánosan juttatott ,,baráti igények” kielégítésére; végül pedig mennyit fordított saját működésére? – Az RMDSZ működési költségei összegszerűen milyen tételekből állnak? – Hogyan gazdálkodott az RMDSZ megbízásából további közpénzek fölött rendelkező Progress Alapítvány, az Iskola Alapítvány, továbbá a többi hasonló RMDSZ-háttéralapítvány? – Található-e politikus ezen alapítványok fizetési listáján, és amennyiben igen, milyen funkcióban, milyen teljesítményért mennyi illetményt vett fel politikusi fizetése mellett? – A magyar és román közpénzek fölött rendelkező alapítványok utaltak-e adományokat az RMDSZ számlájára, és ha igen, mekkora összegeket? – A közpénzek elköltéséről az előbb felsorolt esetek és viszonylatok rendjén milyen erre hivatott grémiumok és mely költségvetési és működési szabályok alapján rendelkeztek?
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. június 7.
Tőkés László privát „nyomora”
„Az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyarok” nevében követelte nemrégiben Tőkés László egyik, a tőle megszokottnál is harsányabb hangvételű sajtóközleményében azt, hogy az RMDSZ „a román költségvetésből a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel (...) ne csupán a Román Állami Számvevőszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetők felé is számoljon el”.
„Az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyarok” nevében követelte nemrégiben Tőkés László egyik, a tőle megszokottnál is harsányabb hangvételű sajtóközleményében azt, hogy az RMDSZ „a román költségvetésből a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel (...) ne csupán a Román Állami Számvevőszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetők felé is számoljon el”.
Már akkor sejteni lehetett, hogy az RMDSZ által európai parlamenti képviselői székbe, majd a Fidesz által egyenesen az EP alelnöki tisztségébe röpített volt püspök ezzel a néhány hónappal ezelőtti kirohanásával elejét akarja venni a neki és klikkjének a magyar államkasszából juttatott, a mai körülmények között csillagászatinak nevezhető összegek firtatásának. A „Ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel” krisztusi tanítás helyett
„A legjobb védekezés a támadás” nem éppen bibliai bölcsességét követő egykori egyházi ember úgy vélhette: ha túlharsogja a demokrácia-központok pénzügyei felől érdeklődő újságírók egyre kellemetlenebbé váló kérdezősködéseit, ha eltereli a figyelmet arról, hogy pártépítés folyik közpénzből – és pártlegitimálás a magyar állampolgársággal kapcsolatos tájékoztatás révén –, akkor megúszhatja a számonkérést.
Nos, akár önkritikának is tekinthető az, amit most mondani fogok. Nem az erdélyi magyar sajtó volt az, amelyik kiderítette, hogy Tőkés László nem mondott igazat, amikor azt állította – egy másik, hasonlóan agresszív hangvételű közleményében –, hogy az úgynevezett demokrácia-központokat nem közpénzből, hanem „jószándékú támogatók” pénzéből gründolták össze. Nem a „Tőkés László tönkretételén munkálkodó” romániai magyar „pártsajtó”, ahogyan előszeretettel nevezi a volt püspök a neki nem tetsző, neki nem hódoló újságokat, köztük lapunkat is, hanem egy – történetesen a román kormánypárthoz közel állónak tartott – központi lap.
Amely arra is fényt derít, hogy a magyar adófizetők pénzét határon túli klienseinek nagyvonalúan osztogató budapesti kormány juttatásaiból a demokrácia-központok egyszerű munkatársainak nagy része minimálbért alig meghaladó összegű béreket kap, miközben a „nagymenők” – Tőkés, Toró és családtagjaik – miniszteri fizetésnél alább nemigen adják.
A cikkünk elején idézett Tőkés-közlemény szavaival élve: gondjuk volt arra, hogy ők maguk ne osztozzanak „az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyarok” sorsában.
Salamon Márton László
Új Magyar Szó (Bukarest)
„Az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyarok” nevében követelte nemrégiben Tőkés László egyik, a tőle megszokottnál is harsányabb hangvételű sajtóközleményében azt, hogy az RMDSZ „a román költségvetésből a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel (...) ne csupán a Román Állami Számvevőszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetők felé is számoljon el”.
„Az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyarok” nevében követelte nemrégiben Tőkés László egyik, a tőle megszokottnál is harsányabb hangvételű sajtóközleményében azt, hogy az RMDSZ „a román költségvetésből a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel (...) ne csupán a Román Állami Számvevőszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetők felé is számoljon el”.
Már akkor sejteni lehetett, hogy az RMDSZ által európai parlamenti képviselői székbe, majd a Fidesz által egyenesen az EP alelnöki tisztségébe röpített volt püspök ezzel a néhány hónappal ezelőtti kirohanásával elejét akarja venni a neki és klikkjének a magyar államkasszából juttatott, a mai körülmények között csillagászatinak nevezhető összegek firtatásának. A „Ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel” krisztusi tanítás helyett
„A legjobb védekezés a támadás” nem éppen bibliai bölcsességét követő egykori egyházi ember úgy vélhette: ha túlharsogja a demokrácia-központok pénzügyei felől érdeklődő újságírók egyre kellemetlenebbé váló kérdezősködéseit, ha eltereli a figyelmet arról, hogy pártépítés folyik közpénzből – és pártlegitimálás a magyar állampolgársággal kapcsolatos tájékoztatás révén –, akkor megúszhatja a számonkérést.
Nos, akár önkritikának is tekinthető az, amit most mondani fogok. Nem az erdélyi magyar sajtó volt az, amelyik kiderítette, hogy Tőkés László nem mondott igazat, amikor azt állította – egy másik, hasonlóan agresszív hangvételű közleményében –, hogy az úgynevezett demokrácia-központokat nem közpénzből, hanem „jószándékú támogatók” pénzéből gründolták össze. Nem a „Tőkés László tönkretételén munkálkodó” romániai magyar „pártsajtó”, ahogyan előszeretettel nevezi a volt püspök a neki nem tetsző, neki nem hódoló újságokat, köztük lapunkat is, hanem egy – történetesen a román kormánypárthoz közel állónak tartott – központi lap.
Amely arra is fényt derít, hogy a magyar adófizetők pénzét határon túli klienseinek nagyvonalúan osztogató budapesti kormány juttatásaiból a demokrácia-központok egyszerű munkatársainak nagy része minimálbért alig meghaladó összegű béreket kap, miközben a „nagymenők” – Tőkés, Toró és családtagjaik – miniszteri fizetésnél alább nemigen adják.
A cikkünk elején idézett Tőkés-közlemény szavaival élve: gondjuk volt arra, hogy ők maguk ne osztozzanak „az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyarok” sorsában.
Salamon Márton László
Új Magyar Szó (Bukarest)