Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Albán Nemzeti Könyvtár
2 tétel
2012. október 6.
Nopcsa-kiállítás Déván
Kedden, október 9-én, délben 12 órakor nyitják meg a dévai Bethlen-kastélyban a Nopcsa Ferenc, világhírű paleontológus feljegyzéseiből és képeiből álló emlékkiállítást.
– A most bemutatásra kerülő hétkötetnyi kézirat az Albán Nemzeti Könyvtár tulajdonában van és első ízben kerül bemutatásra Romániában. A dévai múzeum tavaly indított egy hosszú távú projektet a hátszegvidéki Nopcsa Ferenc életének, munkásságának ismertetésére. A hónap végégig metekintehő kiállítás is szerves része a projektnek, ami remélhetőleg még újabb epizódokkal folytatódik– fogalmazott a kiállítást szervező dévai Dák és Római Civilizáció Múzeumának szóvivője.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)
Kedden, október 9-én, délben 12 órakor nyitják meg a dévai Bethlen-kastélyban a Nopcsa Ferenc, világhírű paleontológus feljegyzéseiből és képeiből álló emlékkiállítást.
– A most bemutatásra kerülő hétkötetnyi kézirat az Albán Nemzeti Könyvtár tulajdonában van és első ízben kerül bemutatásra Romániában. A dévai múzeum tavaly indított egy hosszú távú projektet a hátszegvidéki Nopcsa Ferenc életének, munkásságának ismertetésére. A hónap végégig metekintehő kiállítás is szerves része a projektnek, ami remélhetőleg még újabb epizódokkal folytatódik– fogalmazott a kiállítást szervező dévai Dák és Római Civilizáció Múzeumának szóvivője.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)
2012. október 10.
Nopcsa Ferenc szavakban és képekben
Nopcsa Ferenc kalandos életének, sokrétű tudományos munkásságának újabb vetületeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők a dévai Bethlen-kastély keleti szárnyában kedden megnyílt kiállításon.
– A tárlat egy hosszú távú terv “második felvonása”, az eredeti Nopcsa-fotókból összeállított tavalyi kiállítás után. A következő lépések már ennél sokkal merészebbeknek ígérkeznek: emlékmúzeumot és paleontológiai kutatóközpont létesítését tervezzük a Nopcsák szacsali birtokán, illetve ennek szomszédságában. A kivitelezhetőségi tanulmány már elkészült és reményeink szerint jövőre megpályázhatjuk a Norvég állam által elvileg beígért anyagi támogatást – fogalmazott Dacian Muntean, a bukaresti SENS (Societatea de Educaţie Nonformală şi Socială) lelkes munkatársa, aki eltökélten kutatja a Nopcsák gazdag kulturális hagyatékát.
Nopcsa Ferenc rendkívül sokoldalú személyisége különösképpen elbűvölte a fiatal kutatót, és néhány társával felkerekedett, végigjárni azokat a helyszíneket, melyeken a többek közt albán hősként számon tartott Nopcsa, száz évvel ezelőtt (1905 és 1921 között), lencsevégre kapta a csodálatos tájakat, életképeket, a sokszínű Albániában. Így a tegnap megnyílt tárlat első pannója egy évszázad távlatából készült fotó-párhuzam a Nopcsa-korabeli és a mai Albánia közt. A további kiállított anyag pedig végigvezet a nagy tudós – paleontológus, történész, régész, kartográfus, néprajzkutató, nyelvész – tudományos munkásságának kiemelkedő állomásain, amelyekről több mint 180 tudományos dolgozat, feljegyzés tanúskodik. 7 kötetbe foglalt albániai feljegyzéseit jelenleg az Albán Nemzeti Könyvtár őrzi. – Terepszemlénk alkalmával sikerült lefotózni a közel 3000 oldalnyi, térképekkel, vázlatokkal gazdagon illusztrált kéziratot is, ami alapjául szolgált a mostani kiállítás anyagának – magyarázza Dacian Muntean.
Nopcsa Ferenc azonban, kalandor természetű felmenőihez méltón valósággal megkoronázta a családnak e jellemvonását. Túlszárnyalva a Fatia Neagră regénybeli figuráját ihlető nagyapját, Nopcsa Lászlót, az unoka 1913-ban egyenesen albán királynak jelölteti magát, miután tíz évig a monarchia titkos ügynökeként kémkedik Albániában, sőt a helyi törzsek, etnikumok közti viszályokba is belekeveredik. 1907-ben egy hírhedt albán rablóvezér fogságába esik, ahonnan kedvenc fiatalkori olvasmányaiból ismert trükkel szabadul. Az első világháború idején pedig aktívan vesz részt a koszovói harcokban. Eközben azonban töviről-hegyire megismeri Albániát, s valósággal szerelmese lesz a vidéknek, a népnek, amely méltán tekinti nemzeti hősnek, hiszen a következő évtizedekben Nopcsa Ferenc mintegy 80 tanulmányt publikál az albán történelemről, néprajzról, nyelvjárásokról. Ebből három néprajzi témájú kötetét albán nyelven jelenteti meg. A dévai kiállításon e kiadványok kézirataiból, fotóiból is megtekinthetnek néhányat az érdeklődők. És persze elengedhetetlen tartozéka a kiállításnak néhány korabeli fegyver, amellyel Nopcsa legendásan ügyesen bánt. Nem csupán az albániai fegyveres összetűzései alkalmával, hanem vadászatokon is, amikor a Retyezát sűrűiben irigylésre méltó pontossággal találta el a kiszemelt vadat. Sajnos saját életének is fegyverrel vetett véget, 1933-ban, Bécsben. Sírját mai napig kutatják. – Most már úgy tűnik, nyomon vagyunk, s amennyiben sikerül beazonosítani örök nyughelyét, szeretnénk egy méltó emlékművet állítani a bécsi temetőben. Úgy vélem, Nopcsa Ferenc mindenképp olyan sokszínű és értékes személyiség, akivel méltán büszkélkedhet e vidék. – Ha ismertté tennénk kalandos életét, értékes tudományos munkásságát, melynek a világhírű törpedinók kutatása csak egészen kis szeletkéjét képezik, akkor egyedül Nopcsa Ferenc emléke elegendő lenne ahhoz, hogy turisták ezreit vonzza e vidékre, a szülővárosába, Dévára, illetve a Hátszegi medencébe – fogalmazott a fiatal bukaresti kutató, aki a dévai Dák és Római Civilizáció Múzeumának néhány munkatársával karöltve kitartóan halad a Nopcsa-örökség népszerűsítésében.
Nyugati Jelen (Arad)
Nopcsa Ferenc kalandos életének, sokrétű tudományos munkásságának újabb vetületeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők a dévai Bethlen-kastély keleti szárnyában kedden megnyílt kiállításon.
– A tárlat egy hosszú távú terv “második felvonása”, az eredeti Nopcsa-fotókból összeállított tavalyi kiállítás után. A következő lépések már ennél sokkal merészebbeknek ígérkeznek: emlékmúzeumot és paleontológiai kutatóközpont létesítését tervezzük a Nopcsák szacsali birtokán, illetve ennek szomszédságában. A kivitelezhetőségi tanulmány már elkészült és reményeink szerint jövőre megpályázhatjuk a Norvég állam által elvileg beígért anyagi támogatást – fogalmazott Dacian Muntean, a bukaresti SENS (Societatea de Educaţie Nonformală şi Socială) lelkes munkatársa, aki eltökélten kutatja a Nopcsák gazdag kulturális hagyatékát.
Nopcsa Ferenc rendkívül sokoldalú személyisége különösképpen elbűvölte a fiatal kutatót, és néhány társával felkerekedett, végigjárni azokat a helyszíneket, melyeken a többek közt albán hősként számon tartott Nopcsa, száz évvel ezelőtt (1905 és 1921 között), lencsevégre kapta a csodálatos tájakat, életképeket, a sokszínű Albániában. Így a tegnap megnyílt tárlat első pannója egy évszázad távlatából készült fotó-párhuzam a Nopcsa-korabeli és a mai Albánia közt. A további kiállított anyag pedig végigvezet a nagy tudós – paleontológus, történész, régész, kartográfus, néprajzkutató, nyelvész – tudományos munkásságának kiemelkedő állomásain, amelyekről több mint 180 tudományos dolgozat, feljegyzés tanúskodik. 7 kötetbe foglalt albániai feljegyzéseit jelenleg az Albán Nemzeti Könyvtár őrzi. – Terepszemlénk alkalmával sikerült lefotózni a közel 3000 oldalnyi, térképekkel, vázlatokkal gazdagon illusztrált kéziratot is, ami alapjául szolgált a mostani kiállítás anyagának – magyarázza Dacian Muntean.
Nopcsa Ferenc azonban, kalandor természetű felmenőihez méltón valósággal megkoronázta a családnak e jellemvonását. Túlszárnyalva a Fatia Neagră regénybeli figuráját ihlető nagyapját, Nopcsa Lászlót, az unoka 1913-ban egyenesen albán királynak jelölteti magát, miután tíz évig a monarchia titkos ügynökeként kémkedik Albániában, sőt a helyi törzsek, etnikumok közti viszályokba is belekeveredik. 1907-ben egy hírhedt albán rablóvezér fogságába esik, ahonnan kedvenc fiatalkori olvasmányaiból ismert trükkel szabadul. Az első világháború idején pedig aktívan vesz részt a koszovói harcokban. Eközben azonban töviről-hegyire megismeri Albániát, s valósággal szerelmese lesz a vidéknek, a népnek, amely méltán tekinti nemzeti hősnek, hiszen a következő évtizedekben Nopcsa Ferenc mintegy 80 tanulmányt publikál az albán történelemről, néprajzról, nyelvjárásokról. Ebből három néprajzi témájú kötetét albán nyelven jelenteti meg. A dévai kiállításon e kiadványok kézirataiból, fotóiból is megtekinthetnek néhányat az érdeklődők. És persze elengedhetetlen tartozéka a kiállításnak néhány korabeli fegyver, amellyel Nopcsa legendásan ügyesen bánt. Nem csupán az albániai fegyveres összetűzései alkalmával, hanem vadászatokon is, amikor a Retyezát sűrűiben irigylésre méltó pontossággal találta el a kiszemelt vadat. Sajnos saját életének is fegyverrel vetett véget, 1933-ban, Bécsben. Sírját mai napig kutatják. – Most már úgy tűnik, nyomon vagyunk, s amennyiben sikerül beazonosítani örök nyughelyét, szeretnénk egy méltó emlékművet állítani a bécsi temetőben. Úgy vélem, Nopcsa Ferenc mindenképp olyan sokszínű és értékes személyiség, akivel méltán büszkélkedhet e vidék. – Ha ismertté tennénk kalandos életét, értékes tudományos munkásságát, melynek a világhírű törpedinók kutatása csak egészen kis szeletkéjét képezik, akkor egyedül Nopcsa Ferenc emléke elegendő lenne ahhoz, hogy turisták ezreit vonzza e vidékre, a szülővárosába, Dévára, illetve a Hátszegi medencébe – fogalmazott a fiatal bukaresti kutató, aki a dévai Dák és Római Civilizáció Múzeumának néhány munkatársával karöltve kitartóan halad a Nopcsa-örökség népszerűsítésében.
Nyugati Jelen (Arad)