Diszkriminatív román jogrendszer
Az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottsága (ECRI) számos, a magyar kisebbséget érintő hiányosságot állapított meg a román jogrendszerben – közölte az Alapjogokért Központ. A szervezet közleményében hangsúlyozza: az európai testület legutóbbi romániai országjelentésében egyebek mellett rámutatott arra, hogy egyes esetekben a gyűlöletbeszédet nem szankcionálják megfelelő módon, az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem jut elegendő pénzügyi forráshoz, és a kisebbségek önkormányzati képviselete sincs kielégítő módon szabályozva. Az Alapjogokért Központ tájékoztatásában kiemeli, hogy a magyar jogalkotás több szinten is megfelelően biztosítja a magyarországi kisebbségek képviseletét. A nemzetiségi önkormányzatok mellett ugyanis kedvezményes kvóták segítik a kisebbségeket nemcsak az országgyűlési, hanem a helyi önkormányzati választásokon is.
A tanulmányt nyilvánosságra hozó magyarországi szervezet 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult, célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás. Elemzéseik módszertana kizárólag jogi szempontokat vesz figyelembe, politikai értékelésre nem terjed ki – áll honlapjukon.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

M1: több határon túli magyar szervezet tiltakozott Gyurcsány Ferenc kezdeményezése ellen
Több határon túli magyar szervezet tiltakozott, mert Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke bejelentette, aláírásgyűjtést indít azért, hogy ne szavazhassanak, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik szavazatuk következményeit – hangzott el az M1 aktuális csatorna híradójában szerda este.
A DK elnökének keddi bejelentése után az M1 megszólaltatta mások mellett Zubánics Lászlót, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökét, aki Gyurcsány Ferencre utalva azt mondta: valószínűleg „a lemeztűje akadhatott be”, hiszen 2004. december 5-én is hasonló témákkal próbálták a hangulatot kelteni a határon túli magyarok ellen. (Akkor tartották a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazást.)
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke úgy fogalmazott: ez a javaslat „összeugrasztja a magyart a magyarral” ezért szerinte ettől a magyarországi ellenzék többi pártjának is vagy el kell határolódnia vagy el kell majd mondania, hogy egyetért vagy nem ért egyet a kezdeményezéssel, mert 2017-ben ez „elképesztően rossz üzenet”.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint Gyurcsány Ferenc „szerbekről, románokról, ukránokról és szlovákokról beszél külhoni magyarok helyett”, amit kikérnek maguknak. Ezt sértőnek nevezte és hozzátette: ilyen minősítéseket a „többségi politikától” nem szoktak kapni.
Biró Zsolt, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke azt mondta: az utóbbi 8-10 évben egy „egészséges folyamat zajlik az anyaországban”, és „ma már evidencia” a nemzet egysége a Kárpát-medencében. Hozzátette, azt ajánlja Gyurcsány Ferencnek, hogy „Szatmárnémetitől Kovásznáig járja végig átlósan Erdélyországot, álljon meg minden településen, nézze meg az első és második világháborús emlékműveket, olvassa végig a neveket”.
A Fidesz is reagált Gyurcsány Ferenc felvetésére, Hidvéghi Balázs, a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója azt hangsúlyozta: a baloldal illegális bevándorlók „tömegeit” telepítené be Magyarországra, de közben kész bármikor „magyarok ellen fordulni és gyűlöletkampányt kezdeni”.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet: az alaptörvény nagyon világosan fogalmaz, aki magyar állampolgár, az választójoggal rendelkezik. A „legaljasabb” politikai kategóriának nevezte a magyarországi és határon túli magyarok egymás ellen „uszítását”. MTI; Erdély.ma