Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Ákosfalvi Önkormányzat [beleértve: Helyi Tanács; Polgármesteri Hivatal; Községháza]
2 tétel
2010. október 6.
Találkozások helyszíne
225 éves a cserefalvi református templom
"Várak és kastélyok csak elvétve vannak a Nyárád mentén, egymásnak köszönő harangtorony viszont annál több. Amikor a Vácmány-tetőről lenézek a völgybe, s meghallom a harangzúgást, megnyugtató érzés fog el: a Nyárád mentiek itthon vannak" – hangzott el vasárnap Ötvös József, a Vártemplom esperese, az Erdélyi Református Püspökség generálisdirektorának prédikációjában, aki a cserefalvi református templom fennállásának 225. évfordulójára szervezett ünnepi istentiszteleten hirdette az igét.
Azon a szent helyen, amely a mai 250 lelkes gyülekezet elődeinek összefogásából, hálájából született. Két és egynegyed századdal ezelőtt a Cserefalván élő negyven református család arról panaszkodott, hogy Nyárádszentbenedek leányegyházaként csak minden harmadik vasárnap van istentisztelet kicsi templomukban, amit más alkalmakkor a nagy harangzúgásában is zárva kell tartani. Mivel tele voltak vágyakozással, hogy náluk is rendszeresen szóljon az ige, bár nem voltak gazdagok, javaikat összeadták és 1785-re felépítették a mai templomot. Azt a lelki házat, ahol Istennel és egymással találkozhatnak, s amelyhez az élet legfontosabb eseményei, a születés, a házasság, a konfirmáció, a temetés kötődik. A templom sok megpróbáltatáson ment át, 1843-ban leégett, tornyát ágyúval lőtték, de minden nemzedék kijavította és továbbörökítette azt a helyet, ahol anyanyelvünkön szól az ima, s amely a mindenkori találkozások helyszíne – hangzott el Soós Noémi lelkész történelmi visszatekintőjében. A cserefalvi lelkész asszony elmondta, hogy bár vizesek a falak, s a gyülekezetnek továbbra is szerények a lehetőségei, mégis össze tudtak fogni, újraépítették a járdát, elvezették a szennyvizet, újrafestették a kerítést, a cinterem bejáratát. Munkájukat az Ákosfalvi Polgármesteri Hivatal is támogatja, amelyet Osváth Csaba képvisel. A cserefalvi gyülekezet az évek során jelentős segítséget kapott a leeds-i angol és a luntereni holland testvérgyülekezettől – hangzott el Farkas Domokos gondnok beszédében. Az angol testvérgyülekezetet a 87 éves Norman Highly, a lunterenit Jan Hassink képviselte, akik saját közösségeik üzenetét tolmácsolták.
Az istentiszteleten megindító szavakkal Kapás Imola mondott imát, az idős korosztály képviseletében Debreczeni Lujza szavalt, s verset mondtak, énekeltek a gyermekek és a fiatalok. Aki pedig támogatni szeretné a salétromos falak megmentését, a Simon Miklós által e célra készített perselybe teheti hozzájárulását.
Az évfordulós ünnepség a cserefalvi asszonyok hozzáértését bizonyító szeretetvendégséggel ért véget a helyi művelődési házban.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)
225 éves a cserefalvi református templom
"Várak és kastélyok csak elvétve vannak a Nyárád mentén, egymásnak köszönő harangtorony viszont annál több. Amikor a Vácmány-tetőről lenézek a völgybe, s meghallom a harangzúgást, megnyugtató érzés fog el: a Nyárád mentiek itthon vannak" – hangzott el vasárnap Ötvös József, a Vártemplom esperese, az Erdélyi Református Püspökség generálisdirektorának prédikációjában, aki a cserefalvi református templom fennállásának 225. évfordulójára szervezett ünnepi istentiszteleten hirdette az igét.
Azon a szent helyen, amely a mai 250 lelkes gyülekezet elődeinek összefogásából, hálájából született. Két és egynegyed századdal ezelőtt a Cserefalván élő negyven református család arról panaszkodott, hogy Nyárádszentbenedek leányegyházaként csak minden harmadik vasárnap van istentisztelet kicsi templomukban, amit más alkalmakkor a nagy harangzúgásában is zárva kell tartani. Mivel tele voltak vágyakozással, hogy náluk is rendszeresen szóljon az ige, bár nem voltak gazdagok, javaikat összeadták és 1785-re felépítették a mai templomot. Azt a lelki házat, ahol Istennel és egymással találkozhatnak, s amelyhez az élet legfontosabb eseményei, a születés, a házasság, a konfirmáció, a temetés kötődik. A templom sok megpróbáltatáson ment át, 1843-ban leégett, tornyát ágyúval lőtték, de minden nemzedék kijavította és továbbörökítette azt a helyet, ahol anyanyelvünkön szól az ima, s amely a mindenkori találkozások helyszíne – hangzott el Soós Noémi lelkész történelmi visszatekintőjében. A cserefalvi lelkész asszony elmondta, hogy bár vizesek a falak, s a gyülekezetnek továbbra is szerények a lehetőségei, mégis össze tudtak fogni, újraépítették a járdát, elvezették a szennyvizet, újrafestették a kerítést, a cinterem bejáratát. Munkájukat az Ákosfalvi Polgármesteri Hivatal is támogatja, amelyet Osváth Csaba képvisel. A cserefalvi gyülekezet az évek során jelentős segítséget kapott a leeds-i angol és a luntereni holland testvérgyülekezettől – hangzott el Farkas Domokos gondnok beszédében. Az angol testvérgyülekezetet a 87 éves Norman Highly, a lunterenit Jan Hassink képviselte, akik saját közösségeik üzenetét tolmácsolták.
Az istentiszteleten megindító szavakkal Kapás Imola mondott imát, az idős korosztály képviseletében Debreczeni Lujza szavalt, s verset mondtak, énekeltek a gyermekek és a fiatalok. Aki pedig támogatni szeretné a salétromos falak megmentését, a Simon Miklós által e célra készített perselybe teheti hozzájárulását.
Az évfordulós ünnepség a cserefalvi asszonyok hozzáértését bizonyító szeretetvendégséggel ért véget a helyi művelődési házban.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)
2015. szeptember 23.
270 vidéki részesült szakmai képzésben
A végzősök egy része már munkába állt
A Nyárádmentéről 270 személy részesült szakmai képzésben az uniós finanszírozású projekt keretében, amit a marosvásárhelyi Tabula Felnőttképző Központ az Ákosfalvi Polgármesteri Hivatallal közösen ültetett gyakorlatba az elmúlt másfél évben. Az oklevelet szerzett vidékiek egy része már munkába állt, és ezen a héten a nyárádmenti vállalkozók bevonásával állásbörzét is szerveznek számukra. A projekt eredményeiről tegnapi sajtótájékoztatójukon számoltak be az illetékesek.
A Valós esélyek a munkaerő foglalkoztatására az ákosfalvi régió fenntartható fejlesztése érdekében elnevezésű projektre a szektoriális operatív program humánerőforrás-fejlesztésre szánt tengelye keretében nyertek 1,5 millió lejes finanszírozást. A projektben a Tabula Felnőttképző Központ partnere az ákosfalvi önkormányzat, a kétszázalékos önrészt helyi költségvetésből biztosította a község. László Tünde, a Tabula igazgatója elmondta, a tavaly áprilisban kezdődő és most záruló projekt keretében az Ákosfalvi Polgármesteri Hivatalban egy képzésre alkalmas termet rendeztek be, és tizenöt számítógépet vásároltak, amelyek a projekt lejárta után is ott maradnak, emellett a Tabula képzőközpontjába két hordozható számítógépet szereztek be. Kocsis Róbert, az Ákosfalvi Polgármesteri Hivatal pályázatíró irodájának a vezetője kifejtette, a haszonélvezők kiválasztásakor a helyi igényeket vették figyelembe.
– Abból az elgondolásból indultunk ki, hogy aki vidéken nem mezőgazdaságból él, nagyon nehezen talál állást, ezért elsősorban a munkanélkülieknek szerettünk volna segíteni az elhelyezkedésben. Figyelembe vettük, hogy melyek azok a szakmák, amelyek iránt a legnagyobb igény mutatkozik a térségben, és azt is, hogy milyen ipari létesítmények, vállalkozások üzemelnek, amelyek felvevőpiacot jelentenének a végzősöknek – fogalmazott. Ennek alapján tizenhárom szakmát különítettek el, többek között pincér, szakács, szobafestő, asztalos, könyvelő, kereskedelmi dolgozó, otthoni beteggondozó, számítógépes adatkezelő, menedzserasszisztens, angol és német nyelv, valamint vállalkozási ismeretek. Ezeken a területeken szervezték meg az akkreditált képzéseket. A résztvevőket Ákosfalva, Balavásár, Backamadaras, Gyulakuta, Karácsonfalva, Dózsa György, Nyárádgálfalva és Koronka községekből választották ki. 270-en kezdték el a 120 órás szakmai képzéseket, és végül 219-en szerezték meg az országban, illetve az uniós országokban is elismert oklevelet. A "diákok" egy része időközben lemorzsolódott, többnyire azért, mert a képzésekre nyáron került sor, amikor a mezőgazdasági teendők sokasodnak.
Továbbá a jelentkezők egy részét el kellett utasítani, ugyanis feltétel volt, hogy legalább nyolcosztályos végzettséggel kell rendelkezzenek. A pályázat részeként a többi községből ingyen szállították az ákosfalvi képzőközpontba a magyar nyelven zajló tanfolyamok résztvevőit. Emellett mindenki, aki elvégezte a tanfolyamot, az oklevél mellett egyszeri juttatásként 500 lejt kapott. A vidékiek körében rendkívül népszerűnek bizonyult az idősgondozói, valamint a kereskedelmi dolgozói képzés, ezekre ötvenéves korosztályúak is jelentkeztek. A fiatalok számára a legvonzóbbnak a pincérszakma tűnt. Kocsis Róbert szerint nehezen értették meg a vidéki emberekkel, hogy pontosan miről is van szó, viszont most, a projekt végén, egyre többen keresik meg őket azzal a kérdéssel, hogy lesz-e folytatás, mivel szeretnének jelentkezni.
Lapunk kérdésére, hogy a képzés lejártával a végzősöknek segítenek-e munkát találni, Kocsis Róbert hangsúlyozta, a projektben szereplő egyik feltétel, hogy hat hónapon belül a 270 személyből, azaz valójában a 219- ből, akik elvégezték a kurzust, legkevesebb 25-en helyezkedjenek el. A képzések a nyáron zajlottak, és augusztus végére már 14 végzősnek sikerült munkába állni. – Elégtétel volt számomra, hogy nemrég Gyulafehérváron, a pályázati ügyek intézésekor összefutottam egy fiatal hölggyel, aki a menedzserasszisztens-képzést végezte el, és rövid időn belül el is helyezkedett egy pályázatíró cégnél. A végzősök elhelyezkedésében próbálunk segíteni, szeptember 24-én, csütörtökön 10 órakor a göcsi Vektor panzióban állásbörzét szervezünk számukra, amelyre 13 környékbeli céget hívtunk meg, olyanokat, amelyek az ő felkészültségükkel rendelkező szakembereket keresnek.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)
A végzősök egy része már munkába állt
A Nyárádmentéről 270 személy részesült szakmai képzésben az uniós finanszírozású projekt keretében, amit a marosvásárhelyi Tabula Felnőttképző Központ az Ákosfalvi Polgármesteri Hivatallal közösen ültetett gyakorlatba az elmúlt másfél évben. Az oklevelet szerzett vidékiek egy része már munkába állt, és ezen a héten a nyárádmenti vállalkozók bevonásával állásbörzét is szerveznek számukra. A projekt eredményeiről tegnapi sajtótájékoztatójukon számoltak be az illetékesek.
A Valós esélyek a munkaerő foglalkoztatására az ákosfalvi régió fenntartható fejlesztése érdekében elnevezésű projektre a szektoriális operatív program humánerőforrás-fejlesztésre szánt tengelye keretében nyertek 1,5 millió lejes finanszírozást. A projektben a Tabula Felnőttképző Központ partnere az ákosfalvi önkormányzat, a kétszázalékos önrészt helyi költségvetésből biztosította a község. László Tünde, a Tabula igazgatója elmondta, a tavaly áprilisban kezdődő és most záruló projekt keretében az Ákosfalvi Polgármesteri Hivatalban egy képzésre alkalmas termet rendeztek be, és tizenöt számítógépet vásároltak, amelyek a projekt lejárta után is ott maradnak, emellett a Tabula képzőközpontjába két hordozható számítógépet szereztek be. Kocsis Róbert, az Ákosfalvi Polgármesteri Hivatal pályázatíró irodájának a vezetője kifejtette, a haszonélvezők kiválasztásakor a helyi igényeket vették figyelembe.
– Abból az elgondolásból indultunk ki, hogy aki vidéken nem mezőgazdaságból él, nagyon nehezen talál állást, ezért elsősorban a munkanélkülieknek szerettünk volna segíteni az elhelyezkedésben. Figyelembe vettük, hogy melyek azok a szakmák, amelyek iránt a legnagyobb igény mutatkozik a térségben, és azt is, hogy milyen ipari létesítmények, vállalkozások üzemelnek, amelyek felvevőpiacot jelentenének a végzősöknek – fogalmazott. Ennek alapján tizenhárom szakmát különítettek el, többek között pincér, szakács, szobafestő, asztalos, könyvelő, kereskedelmi dolgozó, otthoni beteggondozó, számítógépes adatkezelő, menedzserasszisztens, angol és német nyelv, valamint vállalkozási ismeretek. Ezeken a területeken szervezték meg az akkreditált képzéseket. A résztvevőket Ákosfalva, Balavásár, Backamadaras, Gyulakuta, Karácsonfalva, Dózsa György, Nyárádgálfalva és Koronka községekből választották ki. 270-en kezdték el a 120 órás szakmai képzéseket, és végül 219-en szerezték meg az országban, illetve az uniós országokban is elismert oklevelet. A "diákok" egy része időközben lemorzsolódott, többnyire azért, mert a képzésekre nyáron került sor, amikor a mezőgazdasági teendők sokasodnak.
Továbbá a jelentkezők egy részét el kellett utasítani, ugyanis feltétel volt, hogy legalább nyolcosztályos végzettséggel kell rendelkezzenek. A pályázat részeként a többi községből ingyen szállították az ákosfalvi képzőközpontba a magyar nyelven zajló tanfolyamok résztvevőit. Emellett mindenki, aki elvégezte a tanfolyamot, az oklevél mellett egyszeri juttatásként 500 lejt kapott. A vidékiek körében rendkívül népszerűnek bizonyult az idősgondozói, valamint a kereskedelmi dolgozói képzés, ezekre ötvenéves korosztályúak is jelentkeztek. A fiatalok számára a legvonzóbbnak a pincérszakma tűnt. Kocsis Róbert szerint nehezen értették meg a vidéki emberekkel, hogy pontosan miről is van szó, viszont most, a projekt végén, egyre többen keresik meg őket azzal a kérdéssel, hogy lesz-e folytatás, mivel szeretnének jelentkezni.
Lapunk kérdésére, hogy a képzés lejártával a végzősöknek segítenek-e munkát találni, Kocsis Róbert hangsúlyozta, a projektben szereplő egyik feltétel, hogy hat hónapon belül a 270 személyből, azaz valójában a 219- ből, akik elvégezték a kurzust, legkevesebb 25-en helyezkedjenek el. A képzések a nyáron zajlottak, és augusztus végére már 14 végzősnek sikerült munkába állni. – Elégtétel volt számomra, hogy nemrég Gyulafehérváron, a pályázati ügyek intézésekor összefutottam egy fiatal hölggyel, aki a menedzserasszisztens-képzést végezte el, és rövid időn belül el is helyezkedett egy pályázatíró cégnél. A végzősök elhelyezkedésében próbálunk segíteni, szeptember 24-én, csütörtökön 10 órakor a göcsi Vektor panzióban állásbörzét szervezünk számukra, amelyre 13 környékbeli céget hívtunk meg, olyanokat, amelyek az ő felkészültségükkel rendelkező szakembereket keresnek.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)