Támad az RMDSZ
Marosvásárhelyi utcanévtáblák
Kemény hangú állásfoglalásban szólította fel az RMDSZ a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák eltávolítására vonatkozó rendelete visszavonására Maros megye prefektusát. Lucian Goga azonban kitart amellett, hogy törvényesen járt el.
Állásfoglalásában az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete és országos ügyvezető elnöksége megállapította, hogy a prefektus semmilyen törvényes alapot nem jelölt meg átiratában a kétnyelvű utcanévtáblák eltávolítására, ezért a többnyelvűség megszüntetésére vonatkozó utasítása hivatali visszaélésnek, hatáskörtúllépésnek minősül. „Felszólítjuk a prefektust, hogy tegyen eleget jogos kérésünknek, vonja vissza törvénytelen utasítását, lehetővé téve a kétnyelvű utcanévtáblák visszahelyezését Marosvásárhelyen” – fogalmazott az állásfoglalás. „Amennyi­ben a prefektus nem vonja vissza azonnali hatállyal rendelkezését, az RMDSZ országos vezetősége határozott válaszlépéseket helyez kilátásba” – áll a dokumentumban.  Lucian Goga prefektus az Agerpres hírügynökség megkeresésére úgy nyilatkozott, a törvény szerint járt el, jogerős bírósági döntés alapján, amellyel érvénytelenítették a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről szóló helyi tanácsi határozatot. „A kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének nincs törvényes alapja, miután a 2015. 05. 28/150-es számú helyi tanácsi határozatot érvénytelenítette a bíróság. A törvényt tiszteletben kell tartani, nekem pedig az a feladatom, hogy őrködjek a törvények betartása felett. Nincs nekem semmi problémám a polgártársaimmal” – fogalmazott Lucian Goga, aki az RMDSZ állásfoglalását nem kívánta kommentálni.  A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal a prefektus felszólítására múlt szerdán kezdett a magyar utcanévtáblák leszerelésébe, illetve a kétnyelvű utcanévtáblák román nyelvűre cserélésébe a város Kolozsvár felőli bejáratától a városközpontig haladó, több mint öt kilométer hosszú Dózsa György úton. A többnyelvűségért harcoló Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) illetékese szerint négy magyar feliratot távolítottak el, és a pünkösdi munkaszünet után nem folytatódott a folyamat. 
Sorin Savu, Lucian Goga kabinetfőnöke kedden az MTI-nek elmondta: a prefektus tulajdonképpen egy bírósági ítélet végrehajtását kérte a polgármesteri hivataltól, átiratában azonban nem szerepel utalás erre a bírósági ítéletre. Háromszék (Sepsiszentgyörgy

Az RMDSZ szerint törvénytelenül vették le a magyar utcanévtáblákat
Az RMDSZ szerint törvénytelenséget követett el a Maros megyei prefektus, amikor a marosvásárhelyi magyar utcanévtáblák eltávolítására utasította a polgármestert. Lucian Goga azonban azt állítja, jogerős bírósági döntés alapján járt el.
Az RMDSZ csütörtöki közleményében emlékeztet, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal az elmúlt héten a város magyar utcanévtábláinak leszerelésébe, illetve a kétnyelvű utcanévtáblák román nyelvűre cserélésébe kezdett a Dózsa György úton. Kedden a szövetség marosvásárhelyi szervezete tiltakozott ez ellen, és írásban kért magyarázatot a kormányhivataltól az ügy kapcsán.
„Törvénytelenséget követett el, teljességgel kimerítette a hivatallal való visszaélés fogalmát és túllépte hatáskörét a Maros megyei prefektus akkor, amikor a marosvásárhelyi magyar nyelvű utcanévtáblák eltávolítására utasította a polgármestert úgy, hogy semmilyen erre vonatkozó törvényes alapot nem tudott megjelölni átiratában. (…) Amennyiben a prefektus nem vonja vissza azonnali hatállyal rendelkezését, az RMDSZ országos vezetősége határozott válaszlépéseket helyez kilátásba” – áll a szövetség csütörtöki állásfoglalásában, amelyben ugyanakkor felszólítják a prefektust, hogy vonja vissza „törvénytelen utasítását”, lehetővé téve a kétnyelvű utcanévtáblák visszahelyezését Marosvásárhelyen.
Lucian Goga prefektus az AGERPRES hírügynökség megkeresésére úgy nyilatkozott, a törvény szerint járt el, jogerős bírósági döntés alapján, amellyel érvénytelenítették a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről szóló helyi tanácsi határozatot.
„A kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének nincs törvényes alapja, miután a 2015.05.28-i 150-es számú helyi tanácsi határozatot érvénytelenítette a bíróság. A törvényt tiszteletben kell tartani, nekem pedig az a feladatom, hogy őrködjek a törvények betartása felett. Nincs nekem semmi problémám a polgártársaimmal” – fogalmazott Lucian Goga.
Az RMDSZ állásfoglalását nem kívánta kommentálni a prefektus. Népújság (Marosvásárhely)

„Csalódott a román külügy amiatt, „hogy a magyar hivatalosságok folyamatosan provokatív hozzáállásról tesznek tanúbizonyságot”
Csalódottságát fejezte ki a román külügyminisztérium szóvivője, Paul Ciocoiu, aki a Lázár János magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilatkozatát a román hatóságokat „provokáló” kijelentések közé sorolta.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter június 4-én, a nemzeti összetartozás napja alkalmából Szarvason elmondott beszédében kifejtette: a magyarok ma nem akarnak határrevíziót, etnikai feszültséget, vagy újabb háborúkat, de ez nem jelenti azt, hogy újabb száz évig eltűrik a provokációkat, nemzeti érzékenységünk újabb és újabb megsértését.
„Mikor látunk végre szlovák kormányfőt vagy román elnököt részvétet nyilvánítani, együttérzést kifejezni június 4-én a magyar nagykövetségen? Mert olyan magyar miniszterelnököt már láttunk, aki a román nemzeti ünnepen pezsgővel koccintott Nagy-Románia születésnapjára” – jelentette ki Lázár János.
„Itt az ideje, hogy szomszédjaink és Európa vezetői kimondják, elismerjék és politikájuk igazodási pontjává tegyék, hogy a magyarság, a magyar nemzet Trianonnak az áldozata, nem pedig az előidézője, elkövetője. Az nem járja, hogy Európa és a szomszédos államok vezetői csak annyit tudnak mondani erre a történelmi igazságtalanságra, hogy a magyaroknak ideje volna végre túllépniük a régi sérelmeken. (...) Az évforduló arra ok, hogy végre rendezzük közös dolgainkat, hogy Magyarország és a magyarság jóvátételt – ha nem anyagi, hát, legalább erkölcsi és politikai jóvátételt – kapjon a világtörténelem egyik legnagyobb igazságtalanságáért” – fogalmazott Lázár János.
A fideszes politikus úgy vélekedett, a magyar sebek akkor fognak behegedni, ha nem nyitják fel újra meg újra, és ha a szomszédos államok vezetői, és a közös Európa dolgában illetékes politikusok végre megértéssel és tisztelettel fordulnak a magyarok nemzeti érzékenysége felé. „Ha végre megadják a tiszteletet minden magyar embernek (...) Igenis, ma is mondhatjuk: Igazságot Magyarországnak!” – idézte az MTI Lázár János szavait.
„Hozzászoktunk már a Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrégiben tett nyilatkozataihoz, mint ahogyan más magas rangú magyar hivatalosságok nyilatkozataihoz is, amelyeket az 1920-as trianoni békeszerződés évfordulóján, június 4-én tesznek. Sajnáljuk, hogy ilyen nyilatkozatok születtek, és csalódottságunkat fejezzük ki amiatt, hogy a magyarországi hivatalosságok folyamatosan provokatív hozzáállásról tesznek tanúbizonyságot a román hatóságokkal, a román néppel és annak történelmével szemben. Ugyanolyan aggasztó számunkra a budapesti hivatalosságok azon retorikája is, amellyel megkérdőjelezik a világháborúk után Európában kialakult jogrendet, amely a régió biztonságának és stabilitásának garanciája” – idézte a külügyi szóvivő nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Ciocoiu hangsúlyozta, a román hatóságok, különösen a külügyminiszter, folyamatos párbeszédet szorgalmaznak Budapesttel, nyitottságot tanúsítottak, és a két állam közti stratégiai partnerség megerősítését és maximális kihasználását szeretnék elérni.
A szóvivő szerint ezt bizonyítja az is, hogy külügyminiszteri kinevezése után Teodor Meleşcanu első útja Budapestre vezetett, és első román külügyminiszterként részt vett a magyar diplomaták éves gyűlésén.
A szóvivő kijelentette, a jó szomszédság lényege a kölcsönös tisztelet, a párbeszéd, a diplomáciai csatornák kapacitálása az államok közti érzékeny témák megbeszélésére, amit a román fél folyamatosan szorgalmazott. A budapesti hatóságok párbeszédet elutasító magatartását, az egyoldalú, provokáló nyilatkozatokat csak bírálat érheti, hiszen ezek egyáltalán nem járulnak hozzá a kölcsönös bizalom és a két társadalom közti tolerancia fokozásához – tette hozzá Paul Ciocoiu.
Székelyhon.ro

Madéfalván volt a legalacsonyabb a részvétel a vasárnapi időközi választásokon
Az országban a legalacsonyabb részvételi arányt Madéfalván mérték a vasárnapi időközi polgármester-választásokon. A Hargita megyei településen a szavazásra jogosultak mindössze 14,65 százaléka adta le voksát.
Az este kilenc órai urnazárásig a község két szavazóirodájában összesen 335 személy adta le voksát a szavazásra jogosult 2286-ból – írja az Agerpres hírügynökség a Központi Választási Hatóság adataira hivatkozva. A rendkívül alacsony érdeklődés azzal is magyarázható, hogy a polgármesteri tisztségre egyetlen személy jelöltette magát, Csibi József az RMDSZ színeiben. A madéfalvi elöljárói szék azt követően üresedett meg, hogy a bíróság jogerős döntéssel összeférhetetlenséget állapított meg a korábbi polgármester, Szentes Csaba (RMDSZ) esetében.
Országos szinten a szavazásra jogosultak 33 százaléka voksolt
A szavazásra jogosult, körülbelül 630 ezer választópolgár mintegy 33 százaléka adta le voksát az este kilenc órai urnazárásig vasárnap az időközi helyhatósági választásokon – írja még az Agerpres. A legnagyobb részvételi arányt Szilágy megyében mérték (81,53 százalék), ezt követi Fehér (77,32 százalék) és Krassó-Szörény megye (78,27 százalék.
Alacsony volt a részvétel Craiován, ahol mindössze a választók 19,02 százaléka adta le voksát. Târgu-Jiu új polgármesterének megválasztása sem keltett nagy érdeklődést a lakosságban, mindössze 31,92 százalékuk élt szavazati jogával urnazárásig.
Románia 32 megyéjében, összesen 49 településen választottak polgármestert vasárnap. Az időközi helyhatósági választásokat egyrészt az tette indokolttá, hogy egyes elöljárók a 2016. decemberi parlamenti választások eredményeként Románia törvényhozó testületének tagjaivá váltak. Másrészt bizonyos polgármesterek jogerős törvényszéki ítéletek, összeférhetetlenségek miatt nem tölthetik be a tisztségüket. Székelyhon.ro

Dragnea örülne, ha az RMDSZ kormányon lenne a „nagy egyesülés” centenáriumán
MTI - Ismét az RMDSZ kormányra hívása mellett érvelt Liviu Dragnea, a bukaresti kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki szerint a „sebek gyógyulását” szolgálná, ha a magyar érdekképviselet kormányon lenne 2018-ban, amikor az ország „a Román Királyság és Erdély nagy egyesülésének” centenáriumát ünnepli.
A pártelnök a România TV hírtelevízióban vasárnap este azt mondta: nem zárkózik el attól, hogy felkérje az RMDSZ-t a kormányzati részvételre – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség magyar kiadása. Dragnea kifejtette: egyelőre nem tárgyaltak erről Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnökkel, a kisebbik kormánypárt a szabadelvű ALDE elnökével, erre csak a kormány tevékenységének kiértékelése után kerül sor.
„Az RMDSZ-esek mindig jól felkészült, hatékony, komoly és szorgalmas embereket javasoltak a kormányzati tisztségekbe.
Akárhány kormányban részt vettek, soha nem emlékszem olyasmire, hogy teljesítményhiánnyal lehetett volna vádolni őket” – mondta Dragnea a România TV-nek adott interjúban. A PSD elnöke kifejtette, hogy azért is pozitív lépésnek tartaná az RMDSZ felvételét a kormánykoalícióba, mert 2018-ban a „nagy egyesülés” centenáriumát ünnepli az ország. „Azt hiszem, hogy jövőre lehetőségünk kínálkozna több seb bekötözésére. Jó megoldás lenne, de még nem beszéltem velük. Talán tévedek, talán egyesek megharagszanak, talán egyeseknek gondjuk van ezzel, de mindannyian románok vagyunk. (...) Én azt mondom, hogy jót tesz, ha kevesebb köztünk a feszültség és több a híd, így, a románok között. Persze, ez kényes téma. Én nem zárom ki, nem utasítom el a gondolatot, hogy az RMDSZ kormányon legyen. Biztos, hogy jó megoldás volna, de sem nekem, sem Tăriceanu úrnak nem volt velük komoly, megfontolt beszélgetésünk erről” – idézte a szociáldemokraták vezetőjét az Agerpres.
Liviu Dragnea először az RMDSZ májusi kongresszusán hívta burkoltan a kormánykoalícióba a magyar szövetséget, amellyel a decemberi választások után parlamenti együttműködésről – az előre egyeztetett törvénytervezetek kölcsönös támogatásáról – állapodott meg a PSD-ALDE koalíció.
A román sajtó most azért vette ismét elő a témát, mert feszültségek támadtak Sorin Grindeanu szociáldemokrata kormányfő és a PSD vezetősége között. A kormány politikai összetételének megváltozásához (az RMDSZ bevonásához) a parlament bizalmi voksára van szükség, ami jó alkalom lehet Dragneának egy nagyszabású kormányátalakításra. Krónika (Kolozsvár)

Holokauszt-tagadó felirat jelent meg a kolozsvári neológ zsinagóga falán
Antiszemita feliratok jelentek meg a kolozsvári neológ zsinagóga falán. Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke arról tájékoztatta az Agerprest, hogy a rendőrségen és más illetékes hatóságoknál is panaszt tesz ez ügyben.
Schwartz Róbert elmondta, a zsinagóga (amely egyben a haláltáborokban elpusztult észak-erdélyi zsidóság emléktemploma is) utcára néző falán holokauszt-tagadó felirat és egy áthúzott Dávid-csillag jelent meg. „Nagyon súlyos, ami történt” - tette hozzá a zsidó hitközség elnöke.
„Holocaust never happened” - olvasható a zsinagóga falán, valamint a fekete festékkel áthúzott Dávid-csillag alatt ez a felirat: „Toate cele bune” (Minden jót).
Kolozsvárról 1944-ben mintegy 18 ezer zsidót deportáltak, akik közül csak kevesen élték túl a haláltáborokat. A tragikus esemény hetvenedik évfordulóján a városban emlékművet avattak a holokauszt áldozatainak. Az 1887-ben épült kolozsvári neológ zsinagóga jelenleg az egykor elhurcolt zsidók emlékházaként is működik. maszol.ro

Nehezen került vissza a magyar felirat
Hosszas egyeztetés után ismét kikerült a Kolozs megyei Méra bejáratához a kétnyelvű, a román és a magyar megnevezést is tartalmazó helységnévtábla, amelyet útfelújításra hivatkozva távolítottak el, a munkálatok után viszont csak a román feliratot tették vissza – tájékoztatott közleményében az RMDSZ. Csoma Botond, a szövetség Kolozs megyei szervezetének elnöke rámutatott: Kisbács köz­ség – amelyhez Méra tartozik – RMDSZ-es tanácsosai többször is jelezték a polgármesternek a hiányosságot, de a probléma nem oldódott meg.
Csoma Botond ezért két beadványt is benyújtott a prefektúrára, és személyesen felvette a kapcsolatot Florin Mureşan elöljáróval, míg végül megoldódott a magyar felirat kérdése. Az elmúlt időszakban az RMDSZ Kolozs megyei szervezete összesítette azokat a településeket, ahol nem tartják be a közigazgatási törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásait, noha a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. Ezeken a településeken a helyi tanácsosok segítségével kívánják betartatni a jogszabályt, ha pedig ez nem vezet eredményre, a mérai ügyhöz hasonlóan a prefektushoz fordulnak. (Krónika)
ANTISZEMITA FALFIRKÁK. Antiszemita feliratok jelentek meg a kolozsvári neológ zsinagóga falán. Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke arról tájékoztatott, hogy a rendőrségen és más illetékes hatóságoknál is panaszt tesz ez ügyben. Mint elmondta, a zsinagóga (amely egyben a haláltáborokban elpusztult észak-erdélyi zsidóság emléktemploma is) utcára néző falán holokauszttagadó felirat és egy áthúzott Dávid-csillag jelent meg. „Nagyon súlyos, ami történt” – tette hozzá a zsidó hitközség elnöke. Holocaust never happened – olvasható a zsinagóga falán, valamint a fekete festékkel áthúzott Dávid-csillag alatt ez a felirat: Toate cele bune (Minden jót). A kolozsvári neológ zsinagógát 1887-ben építették, a templom ma műemlék. (Agerpres)
LEZUHANT EGY MIG. Gyakorlórepülés közben lezuhant tegnap a román légierő egy MiG–21 LanceR típusú repülőgépe a Fekete-tenger partvidékén, a Konstancát kiszolgáló Mihail Kogălniceanu repülőtértől néhány kilométernyi távolságra. A pilóta katapultált. A védelmi minisztérium közleménye szerint a gép a bolgár légierővel közösen szervezett Thracian Eagle 2017 hadgyakorlaton vett részt, leszálláshoz készülődött, amikor a pilóta súlyos motorhibát jelentett. A MiG–21-es a lakott térségektől távol zuhant le és kiégett. A konstancai mentőszolgálat a pilótát a roncs közelében eszméletlen állapotban találta, később azonban magához tért, állapota stabil. A hírtelevíziók értesülései szerint a pilóta súlyos gerincsérülést szenvedett. Az utóbbi két évtizedben a román légierő több mint húsz MiG–21-ese hajtott végre kényszerleszállást vagy zuhant le. A korábban 110 vadászgépből álló flottában mára körülbelül 30–40 harcképes gép maradt. (MTI) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Katolikus gimnázium: érvénytelenített határozat
A marosvásárhelyi közigazgatósági bíróság első fokon érvénytelenítette a tanfelügyelőség azon határozatát, amelyben arról döntött, hogy hat osztály az Unirea Főgimnáziumból átkerül a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumba. A bíróság kedden hozta meg az erről szóló döntését, és 15 nap áll az alperesek rendelkezésére, hogy fellebbezzenek – számolt be az Agerpres.
Tavaly augusztusban négy román szülő kezdeményezte az eljárást, azóta az iskola szülői bizottságának a nevében perelnek. Úgy vélték, jogtalanul került át hat osztály a katolikus gimnáziumba 2015 augusztusától, ezért azt szerették volna elérni a bíróságon, hogy a tanfelügyelőség vonja vissza az erre vonatkozó 1385-ös határozatát.
November 29-én ugyanebből az okból kifolyólag a polgármesteri hivatal is beperelte a tanfelügyelőséget. A katolikus iskolás szülők közül néhányan szintén beszálltak a perbe, hogy kiálljanak a tanfelügyelőség határozata mellett. Ezek után a bíró a törvényre hivatkozva kötelezte a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot, hogy vegyen részt a közigazgatási perben, és törvény előtt védekezzen. A keddi bírósági döntés értelmében
érvénytelennek nyilvánították a tanfelügyelőség határozatát, amelynek alapján átkerültek az unireás magyar osztályok a katolikus gimnáziumba, és megalakulhatott a felekezeti iskola.
Zsigmond Imola, akinek a gyereke jelenleg hetedik osztályos a felekezeti tanintézetben, és maga is részt vett alperesként a perben, azt nyilatkozta lapunk megkeresésére, hogy nem kell megijedni, mert nem hagyják ennyiben az ügyet, természetesen fellebbezésre készül az iskola, és a szülők ismét kérik a perbe való belépést.
A katolikus iskola szülői közösségének a nevében is remélem, hogy azok, akikre szavaztunk, kiállnak az iskolánk mellett – mondta a szülő.
Napirendre kerülhet az iskola létrehozása
A marosvásárhelyi városháza honlapján tanulmányozható a marosvásárhelyi RMDSZ-es tanácsosok által benyújtott, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium létrehozásáról szóló határozattervezet. Ezt május 17-én iktatták, és előreláthatóan a június végén esedékes tanácsülésen kerül napirendre. Mint korábban beszámoltunk róla, az országos RMDSZ segítségével kidolgozott tervezet a felekezeti iskola megalakításáról szól. A határozattervezet arról is rendelkezik, hogy a 2018-2019-es tanévben induló új intézmény átveszi a jelenlegi katolikus gimnáziumban tanuló diákokat és az ott tanító pedagógusokat.
Hajnal Csilla Székelyhon.ro

Grindeanu: Dragnea mondjon le, mert ő a felelős a kormányválságért
Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnökre hárította a kormányválság felelősségét Sorin Grindeanu román miniszterelnök, és felszólította, hogy hétfőig mondjon le a PSD éléről. Csütörtöki sajtóértekezletén azt ígérte: maga is lemond a kormány éléről, ha Dragnea megválik párttisztségétől.
Grindeanu nem adott magyarázatot az ultimátumban megszabott határidőre. Csütörtökön a koalíciós pártok úgy döntöttek: hétfőn bizalmatlansági indítványt terjesztenek a parlament elé, hogy leváltsák Grindeanut.
A szociálliberális parlamenti többség hétfőn terjeszti be a bizalmatlansági indítványt – közölte Călin Popescu Tăriceanu, a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE elnöke. Hozzátette: a parlamenti voksoláson lezárják a politikai válságot.
Az MTI emlékeztet: a kormány leváltásához 233 voksra van szükség a kétkamarás román parlament együttes ülésén. A PSD-ALDE koalíciónak 247 törvényhozója van.
Romániában azt követően alakult ki kormányválság, hogy a koalíciós pártok a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva szerdán megvonták bizalmukat Sorin Grindeanu kabinetjétől, a miniszterelnök azonban bejelentette, hogy nem hajlandó lemondani.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága csütörtöki ülésén azt is egyhangúlag megszavazták, hogy Grindeanut megfosztják párttagságától – közölte Liviu Dragnea pártelnök. Így a PSD–ALDE koalíció elkerüli azt, hogy „saját kormánya” ellen terjesszen be bizalmatlansági indítványt. A PSD ülésén médiaértesülések szerint a „kormánypalotában kísértő volt kollégaként” emlegették Grindeanut, arra utalva, hogy kormánya valamennyi minisztere benyújtotta lemondását. Grindeanunak törvényesen 15 nap áll rendelkezésére, hogy továbbítsa a lemondásokat az államfőnek. Amíg az államfő azokat nem veszi tudomásul, és nem bocsátja ki a felmentésükről szóló rendeletet, a tárcavezetők hivatalosan tisztségben maradnak. Román hírforrások arról számoltak be csütörtökön, hogy – a PSD jelenlegi vezetőjével nyílt konfliktusban lévő – Victor Ponta volt kormányfő kormányfőtitkári tisztséget vállalna az elnéptelenedett Grindeanu-kormányban.
Grindeanu csütörtökön Facebook-üzenetben szólította meg azokat, akik „valóban hisznek a PSD-ben”.
Azt állította: két évtizede tagja a pártnak, és nem ragaszkodik a kormányfői tisztséghez, de úgy véli, a pártvezetés döntésével minden hatalmat politikai ellenfelük, a jobboldali Klaus Iohannis elnök kezébe ad. Grindeanu szerint ő azt akarja elérni, hogy a PSD kormányon maradjon, az államfő ismét szociáldemokrata jelöltnek adjon kormányalakítási megbízást.
Tăriceanu: újrakezdhetjük a tárgyalásokat az RMDSZ-szel
A Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu csütörtökön az Agerpres szerint úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy a bizalmatlansági indítványt a kormányon kívüli pártok parlamenti képviselői közül is néhányan meg fogják szavazni. Tăriceanu ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy az új kormányba bevonják az RMDSZ-t is.
„Ha a jövőben, miután a bizalmatlansági indítvány eredményeképpen Grindeanu urat távozásra szólítják fel, az RMDSZ hajlandóságot mutat részt venni a koalícióban és a kormányban, ismét tárgyalhatunk erről a lehetőségről, hisz amint tudják, mi már tavaly is beszéltünk erről és nyitottak voltunk rá” – mondta az ALDE elnöke, hozzátéve, hogy egyelőre még korai arról beszélni, hogy az RMDSZ-szel fennálló parlamenti együttműködésből lesz-e kormányszintű együttműködés.   Krónika (Kolozsvár)

Grindeanu a bizalmatlansági indítvány kudarca esetén sem tárgyalna Dragneával
Amennyiben a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) által benyújtott bizalmatlansági indítvány elbukik, tárgyalásokba kezdek a koalíciós pártokkal egy új kormány megalakításáról – nyilatkozta vasárnap este Sorin Grindeanu. A miniszterelnök hozzátette ugyanakkor, a PSD és az ALDE képviselőivel fog tárgyalni, Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnökkel azonban nem hajlandó.
„Amennyiben az indítvány elbukik – és el fog bukni –, egyeztetéseket kezdeményezek a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó PSD-vel és ALDE-val. Liviu Dragneával azonban nem fogok tárgyalni. Pont” – fogalmazott Grindeanu a Victoria-palotában bukaresti hírtelevíziók munkatársaival folytatott sajtóbeszélgetésen. A kormányfő hozzátette, nincs oka a lemondásra, hiszen mandátuma alatt „a helyes úton járt az ország”.
Elmondta, a kabinetet alkotó miniszterek többsége tisztességgel ellátta a feladatát, és meggyőződése, hogy még jobban teljesített volna a kormány, ha az elmúlt hónapban nem gyakoroltak volna nyomást rá a kormányátalakítás kilátásba helyezésével. Arra a kérdésre, hogy miért csak Sevil Shhaideh regionális fejlesztési és Carmen Dan belügyminiszter lemondását továbbította az államfőnek, Grindeanu nem kívánt válaszolni, azt mondta, nem akar találgatásokba bocsátkozni. A politikus úgy véli, a Liviu Dragnea és szűk környezete által saját pártja és a kormány érdekei ellen folytatott háborúnak vagyunk a tanúi. „Ez a legrosszabb, ami az országgal történhet egy olyan pillanatban, amikor nagy lehetőség előtt áll Románia. Rekord mértékű növekedést könyvel el a gazdaság, és ezt nem csak mi állítjuk, hanem az Európai Unió és minden pénzintézet ezt mondja, ugyanakkor tágra nyílnak előttünk a nyugati kancelláriák. Óriási erőfeszítést tettünk, hogy visszahelyezzük Romániát a normális kerékvágásba, és hogy tényleg számba vegyenek bennünket. (...) Liviu Dragnea arra használja a pártot, hogy megbuktassa a saját kormányát. Ez megengedhetetlen” – fogalmazott Sorin Grindeanu. A kormányfő olyan atlétáéhoz hasonlította az ország politikai helyzetét, akinek jól sikerül a rajt, a cél előtt azonban elgáncsolják. „Képzeljenek el egy atlétát, aki nagyon jól elkapja a rajtot, minden esélye megvan a győzelemre, de aztán jön Liviu Dragnea a tribünről, és miután megtapsolja, elgáncsolja, hogy nehogy célba érjen. Valahogy így fest Románia jelenlegi helyzete, amelyet kizárólag Liviu Dragnea teljhatalom iránti vágya idézett elő” – idézte a miniszterelnököt az Agerpres hírügynökség. A kormányfő elmondta, arra figyelmeztette szociáldemokrata párti kollégáit, hogy minden szavazattal, amellyel az indítványt támogatják, gyengítik saját pártjukat, és nagyobb hatalmat adnak Klaus Johannis államfő kezébe.
Felolvasták a bizalmatlansági indítványt, kétes Grindeanu megbuktatásának sikere Puccskísérlettel vádolják a kormányzó szociáldemokraták (PSD) Sorin Grindeanu miniszterelnököt és híveit a bukaresti parlamentben vasárnap délután ismertetett bizalmatlansági indítvány szövegében. Nem borítékolható a kormánybuktató kezdeményezés sikere.
A kormányfő emlékeztetett: 2015-ben Liviu Voineát jelölte a PSD a miniszterelnöki tisztségre, az államfő azonban Dacian Cioloşt bízta meg kormányalakítással, majd 2016 decemberében Liviu Dragnea akart kormányfő lenni, de mivel ez nem volt lehetséges, Sevil Shhaideh-t jelölte, azonban ezt a jelölést is elutasította az államfő. „Minden okom megvan azt hinni, hogy ez ismét megtörténhet. Fennáll annak a veszélye, hogy előrehozott választásokra kerül sor, amit egyáltalán nem szeretnénk” – tette hozzá. Grindeanu azt mondta, a PSD-ben jelenleg „a rettegés uralkodik”, ugyanakkor felhívást intézett az alakulat valamennyi tagjához, ne féljenek kifejezésre juttatni álláspontjukat, mert a pártot elsősorban nem az országos végrehajtó bizottság alkotja, hanem a területi szervezetek több százezer tagja. Krónika (Kolozsvár)

Ellenőrzik a DNA-főügyésszel kapcsolatos hangfelvétel hitelességét
Tudorel Toader távozó igazságügyi miniszter az Igazságszolgáltatási Felügyelethez fordul a Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyésszel kapcsolatos hangfelvétel ügyében. Hozzátette, tárcavezetőként nem áll módjában ellenőrizni, hogy a hangfelvétel hiteles-e vagy sem.
A Románia TV vasárnap közzétett egy hangfelvételt, amelyen – állítólag – az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) főügyésze, Laura Codruţa Kövesi hallható, amint megsürgeti az egyik beosztottját, hogy az általa vezetett bűnvádi eljárásban mielőbb „jusson el a miniszterelnökhöz”. Tudorel Toader igazságügyi miniszter bejelentette, hogy az Igazságszolgáltatási Felügyelethez fordul az ügyben.
A felvételen elhangzottak értelmében Kövesi azért elégedetlen, mert bizonyos ügyekben késik a vádemelés, mint mondja, bár nem küzdenek személyzeti problémákkal, nem sikerült lezárni olyan ügyeket, amelyek 6-7 év óta kivizsgálás alatt állnak. Jean Uncheşelu ügyészt pedig – a közzétett felvétel alapján – megsürgeti, hogy „abban az ingatlanos ügyben jusson már el a miniszterelnökhöz, aki aláírta azokat a szerződéseket”.
Feltételezések szerint a 967 államosított temesvári ingatlan törvénytelen visszaszolgáltatásával kapcsolatos ügyről van szó, amelyben vádat emeltek Nicolae Robu jelenlegi és Gheorghe Ciuhandu volt temesvári polgármester ellen. A DNA sajtószóvivője, Livia Săplăcan azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek a felvétellel kapcsolatban, hogy az részleteket tartalmaz Kövesinek az ügyészekkel tartott munkaülésein vagy nyilvánosan elhangzott beszédeiből, ugyanakkor azonban olyan „szókapcsolatok” is hallhatók, amelyek nem Kövesitől származnak, és amelyekkel mondandójának „súlyos eltorzítása” a cél.
Tudorel Toader igazságügyi miniszter egy vasárnap esti Facebook-bejegyzésben közölte, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács keretében működő Igazságszolgáltatási Felügyelethez fordul a felvétel ügyében.
Alina Petrescu kormányszóvivő az ügy kapcsán azt nyilatkozta az Antena 3 hírtelevíziónak, amíg nem derül ki, hogy a felvétel hiteles-e vagy sem, nem kívánják kommentálni azt.
Tudorel Toader hétfőn azt mondta, amennyiben a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács keretében működő Igazságszolgáltatási Felügyeletnek nincsenek megfelelő eszközei arra, hogy ellenőrizze a felvétel valódiságát, más törvényes eljáráshoz, például szakértői vizsgálathoz folyamodnak.
Arra a kérdésre, amely azt firtatta, behívja-e a korrupcióellenes főügyészt, hogy adjon magyarázatot a felvétellel kapcsolatban, Toader azt mondta, a minisztérium semmilyen ügyben nem folytat vizsgálatot, az esetleges panaszokat vagy feljelentéseket továbbítja az illetékes hatóságoknak.
Azt is megkérdezték az újságírók a távozó igazságügyi minisztertől, meneszti-e tisztségéből Laura Codruţa Kövesit, ha kiderül, hogy a felvételek hitelesek. „Az a javaslatom, hogy várjuk meg az ellenőrzések eredményét, mert ezek függvényében döntünk majd az esetleges intézkedésekről” – - válaszolt Tudorel Toader. 
Hétfőn kiderült, hogy az Igazságszolgáltatási Felügyelet hivatalból vizsgálatot indított a Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyésszel kapcsolatos hangfelvételek ügyében. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács keretében működő testület sajtószóvivője, Alin Alexandru azt mondta az Agerpresnek, az előzetes vizsgálat azt hivatott kideríteni, hogy történt-e fegyelmi vétség az ügyben. kronika.ro

Tánczos: az RMDSZ nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt
Miután a hétfői megállapodások érvényüket veszítették, az RMDSZ-nek semmi oka nincs arra, hogy beavatkozzon a Szociáldemokrata Párt (PSD) belső vitájába – nyilatkozta június 20-án, kedden Tánczos Barna. Az RMDSZ-es szenátor szerint a szövetség nem szavazza meg szerdán a bizalmatlansági indítványt.
„Mivel az, amiben tegnap (hétfőn) megegyeztünk, ma már nem érvényes, és a PSD levette a napirendről azokat a tervezeteket, amelyekről tegnap tárgyaltunk, semmi okunk nincs arra, hogy beavatkozzunk a PSD belső vitájába” – mondta Tánczos az Agerpres szerint.
Arra a kérdésre, hogy a keddi nap folyamán tárgyalóasztalhoz ülhet-e még az RMDSZ és a PSD, a szenátor úgy válaszolt, nem hiszi, hogy erre sor kerül. A bizalmatlansági indítvány vitájával kapcsolatban Tánczos azt mondta, a szövetség képviselőházi és szenátusi frakciójának ülésén döntenek majd arról, hogy részt vesznek-e ezen vagy sem. Minden változat lehetséges, kivéve azt, hogy megszavazzuk az indítványt.
„Fél órán belül megszületik a döntés” – tette hozzá. Călin Popescu-Tăriceanu, a PSD kormánykoalíciós partnerének, az ALDE-nek elnöke megerősítette, hogy megszakadtak a tárgyalások az RMDSZ-szel.
Sajtóértesülések szerint a PSD az erdélyi honatyáinak vehemens tiltakozása miatt visszakozott attól, hogy teljesítse az RMDSZ kéréseit. kronika.ro

A gyűlölet nem válogat
Az Adevărul, România Liberă, Evenimentul Zilei, Hotnews, 22, Cronica Română, Gândul, Cotidianul, Curierul Naţional – a Jurnalul Naţionalt és a francia rádió román nyelvű adását (RFI) leszámítva –, gyakorlatilag az egész román sajtó elhallgatta A romániai Holokauszt és az etnikumok közötti kapcsolatok megítélése című kutatásjelentést.
Az Elie Wiesel Intézet megrendelésére készült felmérés elérhető az intézet honlapján, és megjelent az Agerpres állami hírügynökség ingyenes hírfolyamában, majd az MTI révén bekerült a magyar sajtóba is. Csak találgatni lehet, hogy miért nem tartották eléggé fontosnak a román kollégák bemutatni, hiszen a sajtó egyik feladata tükröt tartani a társadalom elé. Ez a „tükör” pedig meglehetősen horrorisztikus képet mutat a román társadalomról.
Nem akarom megismételni az adatokat, amelyeket a maszol.ro tájékoztató cikkében bárki elolvashat, ha még nem tette meg, csupán néhány megállapítást emelnék ki és kommentálnék.
Az Agerpres és nyomában a Jurnalul Naţional címben ugratta ki, hogy tíz románból mindössze kettő tudja elképzelni, hogy a barátja vagy családtagja más etnikumhoz tartozzék. Csupán 12 százalékot nem zavarna, ha a szomszédjába beköltözne egy magyar család. Ugyanakkor csaknem minden harmadik megkérdezett azt mondta, hogy magyarokat legfeljebb látogatóként akar látni az országban.
Egyúttal nőtt azoknak az aránya, akik szerint a romák és a zsidók több jogot élveznek Romániában, mint a többségi nemzet tagjai. Minden ötödik román ezen a véleményen van. A magyarok viszonylatában ez az arány 15 százalék, lényegében változatlan 2015-höz képest.
Ezzel meg is érkeztünk az okokhoz. Amikor a románok azt mondják, hogy a magyaroknak, zsidóknak, romáknak több joguk van, mint a többség képviselőinek, azt úgy értik, hogy többet megengednek maguknak – túl sokat. Nem valamennyi román gondolja így, hangsúlyozom, hanem csak az a 15-25 százalék, a mostani felmérés szerint. És nem maguktól gondolják így, hanem annak alapján, amit hallanak, olvasnak a médiában. Nem véletlen például, hogy Bukarestben a legalacsonyabb a magyarok elfogadottsága, ahol a közember közvetlen tapasztalatot többnyire csak románokról szerez.
A felmérésben a médiában jól érzékelhető magyar- és általában kisebbségellenes hullám köszön vissza. Abban, hogy ma már 29 százaléknyi román csak turistaként tudja elképzelni a magyarokat Romániában, nagy szerepe van „a magyaroknak tett engedményekkel” és a „magyarok követelőzésével” riogató kampánynak, amelynek zászlóvivője a Realitatea hírtelevízió. Azért használtam fentebb idézőjelet, mert ezek általában így fogalmazódnak meg a román médiumokban és a közösségi médiában. Utóbbi egyébként egyre többek számára fő tájékozódási forrás (34 %), a tévék kárára (42%).
A kisebbségek elfogadottságának alacsony szintje magyarázható egyszerűen a tudatlansággal. A felmérés szerint például a lakosság egyharmada nem hallott arról, hogy a múlt század közepén zsidók millióit irtották ki szisztematikusan, több százezret közülük Románia területén. A román hatóságok atrocitásairól még kevesebben tudnak: a transznisztriai koncentrációs táborokról csak 25 százalék, romák elhurcolásáról és kiirtásáról 23 százalék, a romániai pogromokról pedig alig 13 százalék. El lehet képzelni, hogy a fennmaradó mintegy 80 százalék körében könnyen hódít a „mi tiszta nemzet vagyunk”, „minden bajunkért mások a hibásak” típusú diskurzus, amiben a románok még csak nem is eredetiek, és nem is az elsők.
A legerősebb averzió a romák és az arabok ellen nyilvánul meg. A romániai nyilvánosságban is egyre inkább jelen van a migránsellenes beszéd, és a legfontosabb érvként rendszerint az hangzik el, hogy a kultúrájuk összeegyeztethetetlen a románokéval (és általában az európai kultúrával). Az arabellenes érzések szinte természetes módon irányulnak a kulturális szempontból szintén inkompatibilisnek tartott másik népcsoport, a romák ellen.
Végül szólnunk kell egy „belső” tényezőről. Nem a legfontosabb, de kétségtelenül létezik. Gyakran találkozom azzal, hogy erdélyi hazánkfiai a román lapok weboldalain vagy a közösségi médiában – ékes román nyelven, de a magyarországi (köz)média diskurzusát propagálva – a „migráncsok” ellen izgatnak. A szándék a legnemesebb, vagy legalábbis ők úgy érzik, arra utal a buzgalmuk és szóhasználatuk: kötelességüknek érzik felhívni kevésbé informáltnak tartott román polgártársaik figyelmét a veszélyre, amelynek ők – hála a már említett anyaországi médiának – tudatában vannak. A mostani felmérés azt mutatja, hogy általában csökkent a kisebbségek – az „idegenek” – elfogadásának szintje, és ezzel arra figyelmeztet, hogy a gyűlölet nem ismer (ország)határokat, és nem válogat, hanem bumerángként fordul vissza azok ellen, akik „nemes szándékkal” elhintették. Szőcs Levente / maszol.ro