Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2015. szeptember 10.
Magyar a magyarnak?
A vádhatósághoz fordult az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete, mert vezetői úgy tartják, a partiumi megye RMDSZ-szervezete nem teszi átláthatóvá, mi is történt a nagyváradi Ady-központ ügyében. A történet ősrégi: az elképzelés az első Fidesz-kormány, a kifizetés a szocialista magyar kormány idejéből eredeztethető. Módosított útvonalon és címkével, csak az akció fedőneve maradt változatlan. Ami a lényeg: az Ady-központ azóta sem épült meg, legalábbis nem az eredeti helyen és elképzelések mentén. Hogy mennyi pénzből, azt végképp homály fedi, s a tisztázatlanságnak ezt az állapotát elégelték meg a néppártosok.
Sokak szerint nem kellett volna: legalább mi magyarok ne bántsuk egymást, bántanak eleget bennünket a románok. Tíz magyar kebelből ilyenkor legalább nyolc összeszorul, Facebook-apostolok írják át gond nélkül a tízparancsolatot, a ne csalj, ne lopj pontok mindenképpen embargóssá válnak. Persze, amíg nem bizonyított az ellenkezője, mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Az sem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy az erdélyi magyar választópolgárok azon elenyésző része is jogosult a különböző átjátszóállomások révén neki szánt magyar költségvetési pénzek felhasználási módjáról szóló tájékoztatásra, akik a legutóbbi alkalmakkor nem a tulipánra szavaztak. Még akkor is – sőt, leginkább akkor –, ha a többség sem kapott erre vonatkozó beszámolót. S hogy nem is fog, arra nem is kell ráutalóbb magatartás, mint Szabó Ödön, a Mecénás Alapítvány ügyvezetőjének érvelése, miszerint magyar közpénzek ügyében a DNA nem illetékes vizsgálódni. S ha Budapest elfogadta az 1,1 millió eurós összeg felhasználásának elszámolását, a továbbiakhoz senkinek semmi köze. Legkevésbé a néppártnak, amely, ugyebár, minden eszközt megragad ellenfelének befeketítésére.
Érdemes lenne azonban az ügyet egészen más dimenzióba sorolni. Például a közérdek iránti felelős magatartás kategóriájába, amely nem reked meg a köldöknézésnél, az érdekek által manipulált álösszetartásnál. Amely nem engedi magát a magyar szolidaritás eszméjének kalodájába zárni, s több eredménytelen, „családon” belüli tisztázási próbálkozás után sem engedi betokozódni a megkérdőjelezett tisztesség tüskéjét. Végső megoldásként a sokszor és jogosan megkérdőjelezett román bűnüldözéshez fordul, a káini árulás vádját is felvállalva.
Akiknek az esetről a Mikó-ügy jut az eszébe, rossz nyomon járnak. Akárcsak az a közösség, amely egyik tagjának alkoholizmusát a csillagot az égről is lehazudva igyekszik menteni a család becsületét. A gyógyulás a szembesítéssel és tudatosítással kezdődik.
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
A vádhatósághoz fordult az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete, mert vezetői úgy tartják, a partiumi megye RMDSZ-szervezete nem teszi átláthatóvá, mi is történt a nagyváradi Ady-központ ügyében. A történet ősrégi: az elképzelés az első Fidesz-kormány, a kifizetés a szocialista magyar kormány idejéből eredeztethető. Módosított útvonalon és címkével, csak az akció fedőneve maradt változatlan. Ami a lényeg: az Ady-központ azóta sem épült meg, legalábbis nem az eredeti helyen és elképzelések mentén. Hogy mennyi pénzből, azt végképp homály fedi, s a tisztázatlanságnak ezt az állapotát elégelték meg a néppártosok.
Sokak szerint nem kellett volna: legalább mi magyarok ne bántsuk egymást, bántanak eleget bennünket a románok. Tíz magyar kebelből ilyenkor legalább nyolc összeszorul, Facebook-apostolok írják át gond nélkül a tízparancsolatot, a ne csalj, ne lopj pontok mindenképpen embargóssá válnak. Persze, amíg nem bizonyított az ellenkezője, mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Az sem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy az erdélyi magyar választópolgárok azon elenyésző része is jogosult a különböző átjátszóállomások révén neki szánt magyar költségvetési pénzek felhasználási módjáról szóló tájékoztatásra, akik a legutóbbi alkalmakkor nem a tulipánra szavaztak. Még akkor is – sőt, leginkább akkor –, ha a többség sem kapott erre vonatkozó beszámolót. S hogy nem is fog, arra nem is kell ráutalóbb magatartás, mint Szabó Ödön, a Mecénás Alapítvány ügyvezetőjének érvelése, miszerint magyar közpénzek ügyében a DNA nem illetékes vizsgálódni. S ha Budapest elfogadta az 1,1 millió eurós összeg felhasználásának elszámolását, a továbbiakhoz senkinek semmi köze. Legkevésbé a néppártnak, amely, ugyebár, minden eszközt megragad ellenfelének befeketítésére.
Érdemes lenne azonban az ügyet egészen más dimenzióba sorolni. Például a közérdek iránti felelős magatartás kategóriájába, amely nem reked meg a köldöknézésnél, az érdekek által manipulált álösszetartásnál. Amely nem engedi magát a magyar szolidaritás eszméjének kalodájába zárni, s több eredménytelen, „családon” belüli tisztázási próbálkozás után sem engedi betokozódni a megkérdőjelezett tisztesség tüskéjét. Végső megoldásként a sokszor és jogosan megkérdőjelezett román bűnüldözéshez fordul, a káini árulás vádját is felvállalva.
Akiknek az esetről a Mikó-ügy jut az eszébe, rossz nyomon járnak. Akárcsak az a közösség, amely egyik tagjának alkoholizmusát a csillagot az égről is lehazudva igyekszik menteni a család becsületét. A gyógyulás a szembesítéssel és tudatosítással kezdődik.
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2015. szeptember 12.
Nem jelentenek fel magyarokat
Meggondolatlan magánakciónak minősítette az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége az alakulat Bihar megyei szervezetének elnöke által kezdeményezett, a nagyváradi Mecénás Alapítvány elleni ügyészségi feljelentést.
A párt közleményben tisztázta tegnap: Csomortányi Istvánt nem hatalmazta fel az országos elnökség arra, hogy feljelentést tegyen a nagyváradi Ady-központ ügyében a korrupcióellenes ügyészségnél az RMDSZ-közeli Mecénás Alapítvány ellen, mely szerinte eltulajdonította a központ felépítésére szánt pályázati összeg egy részét. Az EMNP országos elnöksége által kibocsátott mai közlemény szerint Csomortányit szankcióban részesítették, illetve leszögezik: noha elítélik a köztisztviselők korrupciós ügyeit, nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül, de nem tartják szerencsésnek a román vádhatóság szerveinél való feljelentésüket. Magyarok ellen pedig semmi esetre sem tesznek feljelentést, és felhatalmazást sem adnak ilyesmire. „Minden további ezzel kapcsolatos hír rosszindulatú rágalom, és a néppárt lejáratásának szándékával történik” – teszik hozzá. A közleményt megelőzően Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt nyilatkozta: a feljelentés azt bizonyítja, hogy az EMNP RMDSZ-szel szemben táplált szándékai egyáltalán nem jóindulatúak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Meggondolatlan magánakciónak minősítette az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége az alakulat Bihar megyei szervezetének elnöke által kezdeményezett, a nagyváradi Mecénás Alapítvány elleni ügyészségi feljelentést.
A párt közleményben tisztázta tegnap: Csomortányi Istvánt nem hatalmazta fel az országos elnökség arra, hogy feljelentést tegyen a nagyváradi Ady-központ ügyében a korrupcióellenes ügyészségnél az RMDSZ-közeli Mecénás Alapítvány ellen, mely szerinte eltulajdonította a központ felépítésére szánt pályázati összeg egy részét. Az EMNP országos elnöksége által kibocsátott mai közlemény szerint Csomortányit szankcióban részesítették, illetve leszögezik: noha elítélik a köztisztviselők korrupciós ügyeit, nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül, de nem tartják szerencsésnek a román vádhatóság szerveinél való feljelentésüket. Magyarok ellen pedig semmi esetre sem tesznek feljelentést, és felhatalmazást sem adnak ilyesmire. „Minden további ezzel kapcsolatos hír rosszindulatú rágalom, és a néppárt lejáratásának szándékával történik” – teszik hozzá. A közleményt megelőzően Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt nyilatkozta: a feljelentés azt bizonyítja, hogy az EMNP RMDSZ-szel szemben táplált szándékai egyáltalán nem jóindulatúak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)