Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
5-ös számú Líceum (Brassó)
3 tétel
2007. március 28.
Emlékkönyv készül dr. Fejér Pál tanár születésének százéves évfordulójára. Pali bácsi – Brassóban mindenki így nevezte – a hatvanas évek derekán vegytant és fizikát tanított az Unirea Líceumban. Szívesen beszélt az eszperantóról, a hagyományos lengyel–magyar barátságról és a tankönyvekben nem szereplő írókról is. Ugyanígy tett a tragikus sorsú Szikszay Jenő, és biztosan más tanárok is. Fejér Pál a hetvenes években megejtett püspöki bérmaútján ebéden látta vendégül Márton Áront, aki nála találkozott régi falubelijével, majd közéleti ellenfelével, végül pedig börtön-sorstársával, Kurkó Gyárfással. Az ebéden a két öreg könnyes szemekkel emlékezett meg a közös börtönévek embert próbáló kihívásairól. Addigra már minden fontos dolog megtörtént velük, földi életük vége felé az emberek egyre elnézőbbek lesznek. (Márton Áron püspök 1980-ban halt meg, Kurkó Gyárfás, a Magyar Népi Szövetség szintén csíkszentdomokosi születésű elnöke három esztendővel később.) Hogyan is kerülhetett ugyanazon koncepciós perben a „klerikális reakciót” képviselő püspök és a népfrontos álorcában nyomuló baloldali diktatúra szálláscsinálója? A kínzás után elborult elméjű Kurkó Gyárfás még a börtönben is Sztálinnal és Rákosival folytatott párbeszédet. – A két megbékélt öreg a múltra igyekezett pontot tenni. /K. N. K. : Sorstársak a plébánián. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 28./
2007. december 6.
Elhunyt Reiff István tanár, népművelő /Brassó, 1926. jan. 22. – Brassó, 2007. dec. 1./ A Bolyai Tudományegyetem francia–magyar szakát 1953-ban végezte el. 1946–1948 között pedagógus volt a brassói Római Katolikus Főgimnáziumban, később tanár a brassói magyar vegyes líceumban. 1951-től igazgatója lett a 2-es számú Általános Iskolának, 1953-ig nemzetiségi tanfelügyelő a brassói tanügyi osztályon. 1953–57 között igazgató a magyar vegyes líceumban. 1958–88 között az Unirea Líceum tanára. Az 50-es évektől a brassói magyar kulturális élet irányítója lett, mint rendező, szövegíró, tánctanár. Színpadi művei: Szeretsz-é, hogy szeresselek (csángó guzsalyos); Édesanyám rózsafája (csángó mátkásodó); Görög Ilona (balladajáték); Fürjecském, fürjecském... (barcasági guzsalyos); Aki szép lányt akar venni (barcasági lakodalmas); Csáki bíró lánya (balladajáték). 1949-ben alakította meg a magyar középiskolában az első népitánc-csoportot, a Búzavirág népi együttes elődjét, majd éveken át a Búzavirág vezetője volt. A néptáncegyüttes a brassói magyarság fontos intézményévé vált, fiatalok százaiban erősítette a magyarságtudatot. Reiff István 1992-ben az RMDSZ Brassó megyei szenátora lett. Alapító tagja az Apáczai Csere János Kulturális Egyesületnek, tagja volt a Romániai Magyar Cserkészek Szövetségének. Brassó díszpolgára volt. /Elhunyt Reiff István. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 6./
2008. március 20.
Az egykori brassói Római Katolikus Főgimnázium neves tanárainak sora megfogyatkozott. A közelmúltban Line Zoltán, Papp József és Reiff István is követték idősebb kollégáikat az örökkévalóságba. Valamennyien hivatásként élték meg tanári mesterségüket. Születésének 100., halálának 10. évfordulóján dr. Fejér Pálra, a Római Katolikus Főgimnázium tanárára emlékezett a hetilap. Dr. Fejér Pál /Brád, 1908. aug. 15. – Brassó, 1998. ápr. 19./ egyetemi tanulmányait a kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetemen kezdte 1928-ban. Fő szaknak a fizika–kémiát, mellékszaknak a matematikát választotta. Tanulmányait Iasiban fejezte be 1935-ben. Ugyanabban az évben letette a záróvizsgát a kolozsvári Egyetemi Pedagógiai Szemináriumban és megszerezte a fizika–kémia fő és matematika mellékszakos tanári oklevelet is. 1948-ban sikeresen letette a vegyészdoktori vizsgát is Kolozsváron. Brassóban a Római Katolikus Főgimnázium tanára lett. Az iskola államosítása után ugyanabban, a 4-es számú Magyar Vegyes Líceumnak átkeresztelt iskolában tanított 1960-ig. Ebben az évben megalakították az 5-ös számú Unirea Líceumot, román és magyar tagozattal. 1960-tól nyugdíjazásáig, 1970-ig, az Unirea Líceum magyar tagozatán tanított. 1946-ban főtanfelügyelő lett, 1947-től a brassói magyar tartományi tanfelügyelőségi főigazgatóvá nevezték ki. A Matematika és Fizika Társaság tagjaként tudománynépszerűsítő írásokat közölt folyóiratokban. /Tartsd meg a jövőnek. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 20./