Több millió gyermek, szülő és pedagógus vett részt szeptember 14-én a tanévnyitó ünnepségeken. Kolozsváron két lakónegyedi iskolában – a Marasti negyedi I. Agarbiceanu és a Monostor negyedi O. Goga Általános Iskolában – gyerekhiány miatt nem indítottak magyar első osztályt. Tanévnyitó ünnepségek voltak a kolozsvári iskolákban, többek között a Báthory-, Brassai-, Apáczai-, O. Ghibu Líceumban, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban és a S. Toduta Zenelíceumban. /Ellentétek jegyében kezdődött a 2009/2010-es tanév. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Kolozs megye: aláírások iskolabezárások ellen
A megye magyar osztályainak összevonása ellen gyűjt aláírásokat a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezete – jelentették be pénteken a párt Kolozs megyei szervezetének képviselői.
Simon Csaba, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke, illetve országos alelnöke úgy vélte, ha összevonják a magyar osztályokat, ez a falvak elnéptelenedéséhez, illetve az analfabéta gyermekek számának növeléséhez vezet.
Az aláírásokat egy hónapig gyűjtik, majd a listát benyújtják a Kolozs megyei tanfelügyelőséghez, illetve elküldik a tanügyi minisztériumba is. A tanfelügyelőség korábban úgy határozott, összevonja az egeresi és az aranyosgerendi iskolák magyar osztályait, illetve a kolozsvári Ion Agârbiceanu- és Nicolae Titulescu-iskola magyar osztályait, mert ezekben az osztályokban kevés diák tanul, fenntartásuk költséges, és csak az összevonással jönnek létre teljes létszámú osztályok. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Lapszerkesztés mint „kincskeresés”
Interjú Zsigmond Emesével, a Napsugár és Szivárvány gyermeklap főszerkesztőjével.
– Jubilál a Kolozsváron megjelenő országos gyermeklap, a Szivárvány. Miként értékelné a legkisebbeknek szánt, színvonalas irodalmat nyújtó kiadvány 35 évét?
– Ünnepi évünk kezdődött 2015-tel, hiszen 35 éves idén januárban kisebbik gyermeklapunk. Hiába keresnénk azonban az archívumban a 35 évvel ezelőtti Szivárványt – a szerkesztőség 1980-ban elindította a kis lapot, viszont az akkori rendszer kommunista cenzúrája nem engedélyezte a javasolt Szivárvány címet, és kötelezően a Haza sólymainak kellett keresztelni a Napsugár „szárnyai alatt” induló, kisebbeknek szóló kiadványt.
Zsigmond Emese
1955-ben született a Hargita megyei Szentkeresztbányán, Marosvásárhelyen érettségizett 1974-ben, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán szerzett magyar–francia tanári oklevelet 1978-ban. Tíz évig a kolozsvári 5-ös Számú Általános Iskolában tanított magyar irodalmat. 1989 őszétől a Napsugár és a Szivárvány gyermeklapok szerkesztője, 1992-től főszerkesztője. A 2013-ban indult Tanítók Lapjának rovatvezetője, számos gyermekirodalmi kötet szerkesztője.
A kényszerű-kényszerített nevet aztán 1989 decemberében azonnal lecseréltük az eredetiként javasolt Szivárványra. Tehát nincsenek bekötött Szivárványok ebből az időből a szerkesztőségben sem: 1980-tól 1989-ig Haza sólymai-példányok jelentek meg. A két lapnak – a Napsugárnak és Szivárványnak – természetesen nemcsak a szerkesztősége volt ugyanaz, hanem a szellemisége, célja is.
Ez pedig a kezdetektől máig lényegében változatlan: az alapvető emberi értékek, a magyarság történelmi, művelődési hagyományainak szellemében akarjuk nevelni a gyerekeket.
A célkitűzés azonos, csak az változott, hogy 1989 decembere óta szerzőinknek nem kellett „madárnyelven” beszélniük, ha történelmünkről, erdélyi magyarságunk sorsáról írtak.
– A Haza Sólymainak olvasói emlékeznek arra, hogy 1989 előtt is próbálta becsempészni a szerkesztőség a sok hazafias, kommunista hangvételű, kötelező írás közé a színvonalas irodalmat. Miként történt ez?
– Ami jogi helyzetünket illeti, 1989 decemberéig a Román Kommunista Párt gyermekszervezete, a Pionírtanács adta ki lapjainkat. Ez tartalmilag szigorú politikai cenzúrát jelentett, de a becsempészés mondhatni inkább fordítva történt. A lap nagy része színvonalas irodalomból és művészi értékű grafikákból állt, ezenkívül egy-két oldalnyi kötelező politikai jellegű vagy a rendszernek tetsző vers meg mese jelent meg.
Egy-egy vezércikk vagy román versfordítás tartozott a kötelező anyagok közé – ezeket a szerkesztők kényszerű feladatként osztották ki egymás közt, és természetesen nem szívesen végezték el, de hogy a lap megjelenhessen, vállalni kellett ezt a kompromisszumot. A kötelező propagandisztikus szövegeket a lap elején elintézték, és aztán jöhettek az igazi, gyermekeknek való szövegek, a népmesék, népköltészeti alkotások.
– Kortárs irodalmi művek is bekerültek természetesen a lapba. Ha a Haza Sólymaiban közlő szerzők nevével kellene fémjelezni ezt a korszakot, kiket sorolna fel?
– A szerkesztőség a Napsugáréval közös volt, és az erdélyi magyar irodalom legjobbjai voltak a lap főmunkatársai. Sokan munkahelyüket illetően is, de más lapok szerkesztői szintén gyakran „menekültek” hozzánk – merthogy itt lehetett a szívnek tetsző, nem „nem elkötelezett” irodalmat közölni. Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Fodor Sándor, Lászlóffy Aladár, Jánky Béla – ők mind belső munkatársak voltak, a lap szerkesztőségében dolgoztak. Szilágyi Domokos és Bajor Andor például külső munkatársként vett részt a lap szerkesztésében, de szinte havonta közölt verset vagy mesét Veress Zoltán is.
A grafikusok közül az akkori alkotók színe-java rajzolt a lapba: Deák Ferenc, Cseh Gusztáv. Soó Zöld Margit. Utóbbi belső munkatárs volt, és a kezdetektől, a Napsugár alakulásától napjainkig munkatársunk. (A Napsugár első száma 1957 januárjában jelent meg Asztalos István író, alapító főszerkesztő irányításával – szerk. megj.)
Unipan Helga grafikus szintén a mai napig rajzol nekünk. Aztán ahogy teltek az évek, úgy kapcsolódtak be a fiatal szerzők – akik akkoriban még egészen fiataloknak számítottak. Például Markó Béla, Kovács András Ferenc is a mi oldalainkon indult gyermekversköltészetével. Amire szerfölött büszkék vagyunk, hogy minden író-, költő- és grafikusnemzedékből megkerestek és megkeresnek a legfiatalabbak.
– Ezek szerint egyfajta szerkesztési elve a lapnak, hogy teret ad az induló ígéretes írók, költők, grafikusok alkotásainak?
– Igen. Ugyanakkor fontos megemlíteni azt a tényt is, hogy a gyermekirodalmi lapnak főként manapság igencsak akad konkurenciája Erdélyben. Nagy számban jelennek meg ugyanis itthon és Magyarországon is az inkább magazinjellegű, gyerekeket célzó kiadványok. Ezek mutatósak, piacosak, felkeltik a gyerekek érdeklődését, de velük ellentétben a mi legfontosabb érvünk és értékünk az, hogy rangos irodalmat és képanyagot jelentetünk meg. Nemcsak tetszetős a lap ily módon, hanem esztétikai mércével mérve is értékes szövegeknek és rajzoknak ad helyet. És ezt nem mondhatja el magáról egyetlen más, itthon kapható gyermeklap sem.
Az is beszédes lehet, hogy a nálunk közlő szerzők érdekes módon egyetlen konkurens lap szerkesztőségéhez sem kopogtatnak be, hogy közöljék a munkáikat, egyedül a Napsugárt és a Szivárványt keresik meg. Olyan sokan, hogy nem is jut minden hónapban rajzolnivaló mindenik nagyszerű grafikusunknak, és nem is tudjuk mindenik szerző művét megjelentetni. Így megengedhetjük magunknak azt a szerkesztői luxust, hogy válogassunk még a legjobb művek között is. A válogatás ugyanakkor nem gyengébb vagy jobb művek közt történik, hanem téma szerint.
– A Szivárvány is országos terjesztésű lap, akárcsak a Napsugár, és állandó, élő kapcsolatot tart fenn olvasóközönségével…
– Igen, a moldvai, magyarok lakta megyékbe is eljut, s a határon túlra is, de Bukarestbe is. Akik megismerik a lapot, azok hűségesek maradnak hozzá. Például amerikai magyar édesanya fedezte fel boldogan a világhálón a Napsugárt és a Szivárványt, és azt szerette volna, hogy gyermekei kezükbe vehessék a lapot. Óriási lelkesedéssel és elismeréssel írta, hogy megkapták az első csomagot, és ez valóságos kincs számukra.
Az interaktivitást is fontosnak tartjuk: a gyerekek állandóan visszajeleznek, és rendezvényeink révén is megszólítjuk az olvasókat, de természetesen szót kapnak azok a pedagógusok, akik a mi lapjainkra irányítják a gyerekek figyelmét. Mondhatni belső munkatársaink a tanítók és óvónők – több százukat személyesen is ismerjük annak köszönhetően, hogy meghívjuk őket nyaranta tanácskozásra és gyermektáborba.
A gyermekcsoportokat a táborokba elkísérik a tanítók, akikkel baráti viszonyt tartunk fenn, és akik nélkül a lapok nem jutnának el a gyerekekhez. Kell ugyanis valaki, aki felhívja a szülők és gyerekek figyelmét az értékeinkre – a hídszerepet pedig a pedagógusok töltik be.
– Ennek a hídszerepnek köszönhető, hogy a pedagógusok a Napsugár és a Szivárvány segítségével a kortárs gyerekirodalomra hívják fel a diákok figyelmét…A fiatalabb kortárs írók, költők közül kik munkatársai a két lapnak?
– Állandóan jelentkezik verseivel László Noémi, Balázs Imre József, Nagyálmos Ildikó, Bertóti Johanna, és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy mi fedeztük fel a gyermekirodalom számára Máté Angit. Ő közben Magyarországra telepedett át, úgyhogy mostanában kevesebb mesét küld, de azért nem mondtunk le róla.
És mi fedeztük fel Szőcs Margitot, aki a Napsugárban közölte első gyermekverseit és meséit – biztosak vagyunk benne, hogy nemsokára megismeri a szélesebb olvasóközönség is. Tehát ugyanaz a kincskereső munka zajlik a Napsugárban és a Szivárványban, ami több mint 50 évvel ezelőtt kezdődött. Az akkori fiatalokból a legnevesebb tollforgatók lettek, s a majdani nagyok pedig most is a mi lapjainkon közlik írásaikat.
– Ez a képi világ, az illusztráció tekintetében szintén megmutatkozik?
– Igen, most már a legnagyobb neveket sorolhatjuk fel. Az idősebb nemzedékről volt már szó, de hadd említsem meg Keszeg Ágnes, Kürti Andrea, Bak Sára, Szilágyi Tosa Katalin nevét – a fiatal művészek állandóan rajzolnak a lapokban.
– Miként ünneplik a Szivárvány jubileumát?
– Az Életfa Családsegítő Egyesület által szervezett kolozsvári adventi sokadalom keretében tartottuk az ünneplés nyitányát: író-olvasó, felolvasó, dedikálós találkozót rendeztünk szerzőkkel, gyerekekkel, szülőkkel, pedagógusokkal. Szeretnénk még hasonló, szélesebb körű találkozót szervezni Kolozsváron és Erdély több városában – mivel ehhez a korosztályhoz a játék illik leginkább – játékosan.
Kiss Judit
Krónika (Kolozsvár)

Kolozsvár: először keresettebbek a negyedi iskolák a belvárosiaknál
Az előkészítő osztályok bevezetése óta először volt nagyobb az érdeklődés a negyedi iskolák iránt a belvárosiakkal szemben Kolozsváron - mondta pénteki sajtótájékoztatóján Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelő. Az előkészítőbe való beiratkozás első szakaszában a legtöbb kérvényt a Donát (Grigorescu), Mărăşti, Monostor és Hajnal negyedi iskolákba nyújtották be, és első alkalommal nem kell pótlistát indítani a Nicolae Bălcescu Elméleti Líceumban. A tanfelügyelő összegezte: az első szakasz végén 5485 gyereket írattak előkészítőbe Kolozs megyében, és a becslések szerint 290 előkészítő osztály indul. Ami Kolozsvárt illeti, a legkeresettebb a Donát negyedi Onisifor Ghibu iskola volt, majd a Mărăşti negyedi Ion Agârbiceanu iskola és a monostori Ion Creangă, valamint a Hajnal negyedi Tiberiu Popoviciu informatikai líceum volt. Ezek közül egyedül az Onisifor Ghibuban van magyar nyelvű előkészítő osztály. A tanfelügyelő szerint a belvárosi forgalom enyhülhet annak következtében, hogy több diák jár majd a negyedi iskolákba. A beiratkozás ugyanakkor nem zárult le, a felvett diákok listáját március 22-én és 23-án teszik közzé az egyes intézmények, majd azokat a gyerekeket, akiket nem sikerült első körben beíratni, új kérvény alapján újraosztják a megmaradt helyekre. A második szakasz március 24. és 30. között zajlik.
(ziarul făclia, hírszerk.)
Transindex.ro

Izgalom a szülőknek: kérdéses az előkészítős gyerekek sorsa
A szakoktatást népszerűsíti a tanfelügyelőség
Közel 5500 gyereket írattak be eddig Kolozs megyében előkészítő osztályba. A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség vezetősége azt követően ismertette az iratkozási adatokat, miután március 16-án lezárult az előkészítő osztályba való iratkozás első szakasza. A szülők március 22-én vagy 23-án tudják meg, hogy az iskola elfogadta-e gyerekük iratkozási lapját. Évek óta először történt meg, hogy a lakónegyedi iskolák „lekörözték” a belvárosi iskolákat, mivel négy nagy külvárosi iskolába 1-2 osztállyal több gyerek jelentkezett. Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk: idén minden rendben volt az előkészítő osztályokba való beiratkozásnál, egyetlen magyar osztály sem morzsolódott le. A sajtótájékoztatón arról is beszéltek, hogy a szakoktatás népszerűsítése céljából a tanfelügyelőség tájékoztató kampányt szervez, ahol premierként nemcsak a nyolcadikos, hanem a hetedikes gyerekeket és szüleiket is tájékoztatják a megyei szakoktatási lehetőségekről.
Kolozs megyében 5485 gyereket írattak be előkészítő osztályba a február 27-én kezdődött és március 16-án véget ért első iratkozási szakaszban. Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelő örömmel nyugtázta: megdőlni látszik az elmélet, miszerint a belvárosi iskolák iránt nagyobb az érdeklődés, mert évek óta először négy lakónegyedi iskolába is olyan sok gyereket írattak be, hogy a tervezett osztályszámnál egy vagy akár két osztállyal többet kell jóváhagyniuk.
– Örülök, hogy a szülők végre belátták, hogy nemcsak a belvárosi iskolák tudnak megfelelő körülményt biztosítani az oktatáshoz. Döntésüket szerintem az is befolyásolta, hogy a belvárosi iskolákban teremhiány miatt nem lehet délutáni tevékenységet, azaz after school programot lebonyolítani, ezért már délben el kell hozni a gyereket a tanintézményből. Szintén a belvárosi iskolák zsúfoltsága miatt harmadikos és negyedikes elemistáknak délután kellett járniuk, és gondolom, ez sem felelt meg a szülőknek – magyarázta az évek óta szokatlan jelenséget a főtanfelügyelő-helyettes. A négy lakónegyedi iskola, amelyre nézve a tervezettnél több előkészítő osztályt hagynak jóvá az a Donát negyedi Onisifor Ghibu Elméleti Líceum, a Hóstát/Mărăşti negyedi Ion Agârbiceanu Általános Iskola, a Monostor negyedi Ion Creangă Általános Iskola és a Hajnal negyedi Informatikai Líceum. Utóbbi három iskolában nem működik magyar tagozat.
Ami a Kolozs megyei magyar előkészítő osztályokat illeti, Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes elmondta: a beiskolázási tervben szereplő magyar előkészítő osztályok beindulnak, nem veszítenek egyetlen ilyen osztályt sem. Csak két magyar tannyelvű iskolában volt eddig túljelentkezés: a Báthory-líceum step-by-step osztályában a meghirdetett 25 helyre 35-en jelentkeztek; a János Zsigmond Unitárius Kollégium 50 helyére (két osztályba) pedig 63-an.
A tanfelügyelőség továbbra is kitart a hároméves szakoktatás népszerűsítésének fontossága mellett. Ezért már elkezdődött az a sokrétű tájékoztatókampány, amelynek során ellátogatnak minden Kolozs megyei általános iskolába, hogy ott a hároméves szakoktatást népszerűsítsék nemcsak a nyolcadikosok és szüleik, hanem a hetedikesek körében is. Minden nyolcadikos gyereket szaktanácsadásban részesítenek, a szakképzésben érintett vállalatok képviselői is jelen lesznek ezeken a találkozásokon. Májusban még a sajtó képviselőit is meghívják üzemlátogatásra.
Nagy-Hintós Diana
Szabadság (Kolozsvár)