Önérzetjavító kiadványnak nevezte Sebestyén Spielmann Mihály, a marosvásárhelyi Teleki Téka igazgatója Berekméri Árpád Róbert Fegyver alatt – A marosvásárhelyi magyar királyi 27. székely honvéd könnyű hadosztály tisztikara 1940–1945 között /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című katonatörténeti könyvet. Önérzetjavító, mert visszaadja önbecsülését sok embernek, egy vesztett háború mégiscsak hőseinek. Az ötéves gyűjtőmunka során a szerzőnek, Berekméri Árpád Róbert történésznek a 27. székely honvéd könnyű hadosztály tisztikarából csupán 846-ról sikerült információkat begyűjtenie, s azok sem mind teljesek. A szerző elmondta, rendkívül nehezen gyűltek az adatok, kevés a hiteles forrásanyag, a katonai iratok többsége elpusztult a háborúban. Az utolsó pillanatban fogott hozzá a gyűjtőmunkához, hiszen jórészt a még élők emlékezetére kellett bíznia magát. Kiemelte a sepsiszentgyörgyi Gocz József segítségét, ki maga is foglalkozván hadtörténettel, a székelyföldiekről szolgáltatott számtalan adatot a könyvhöz. A könyv ötszáz példánya elkelt, utánnyomást kellett rendelni. /Váry O. Péter: Hiánypótló könyv hiányokkal (Fegyver alatt) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében megvalósuló 16. Erdővidéki Közművelődési Napok tizenhat településen kínál koncerteket, kiállítást, tudományos előadásokat, könyvbemutatókat, kézműves-foglalkozást és huszonnégy órás olvasómaratont. Biblia-kiállítás nyílik a baróti Erdővidék Múzeumában, majd Györgypál Lajos néhai tanár festményeiből összeállított tárlatot tekinthetik meg az érdeklődők. Illésfalvi Péter budapesti hadtörténész Erdély 1944-ben címmel, Berekméri Róbert marosvásárhelyi levéltáros a 27. székely könnyű hadosztály címmel tart majd előadást, Fehér János művészettörténész évszázados erdővidéki kőfaragványokról értekezik. Csikány Tamás budapesti hadtörténész Háromszéki határőrök Magyarországon 1848-ban, Kedves Gyula budapesti hadtörténész Székely huszárok 1848-ban címmel tart előadást. A rendezvénysorozat keretében könyveket is ajánlanak: Antal Jenő Vadászemlékeim és Kisgyörgy Zoltán geológus, újságíró Háromszéki vártúra kalauz című könyveit mutatják be Bölönben, utóbbit pedig Nagybaconban is. Baróton Nagybaczoni Molnár Ferenc budapesti történész Tábornokok földje, Erdővidék, valamint Benkő Levente – Papp Annamária Magyar fogolysors a második világháborúban című köteteit ismerhetik meg az érdeklődők. /A régió ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

Sylvester Lajost Keresztvárra invitálták könyvbemutatóra. Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője azért gondolt őrá, mert a könyv szerzője, Fekete Lajos a 27. Székely Honvéd Gyalogezredben teljesített frontszolgálatot, s a 90-es éveiben járó, hatvan esztendeje Keresztváron élő férfi egyik koronatanúja és résztvevője a 2. világháború sokáig elhallgatott eseményeinek. Sylvester Lajos publicisztikában, könyvben, filmben is többször körbejárta ezt a témát. Keresztvár – az egykori Nyén, 1903 óta viseli mai nevét – Brassó megyei nagyközség. Háromszék megyétől 1926-ban csatolták Brassó megyéhez. 1900-ban 1434 magyar és 1030 román, 195 cigány lakosa volt, 2002-ben 3710 lakosából 2750 román és 956 a magyarok száma. Fekete Lajos ezredírnokként a fronton nyomon követte az ezred életének minden mozzanatát, köztük az 1944 őszi összeomlást is. Dalból van a lelkem című emlékező könyvének ezek az emlékei a legizgalmasabbak. Annak ellenére, hogy Fekete Lajos dalszerzői, karmesteri életútja az egész könyvet átszövi, a legmaradandóbb élményei a katonaélethez kötődnek. Fekete Lajos könyve nem jutott volna nyomdafestékhez, ha Bartha Albert, a szerző régi barátja, a Brassói Lapok volt szerkesztője fel nem fedezi a kézirat irodalmi mércét is ütő kvalitásait. /Sylvester Lajos: Nótás kedvű Fekete Lajos a templomban dedikál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség arany érdemkeresztjét adományozták Gocz Józsefnek, ,,a magyar hon védelmében és a magyar katonai hagyományok ápolásában nyújtott kimagasló érdemeiért”. Gocz József /sz. Sepsiszentgyörgy, 1921/ 1940 decemberében vonult be önkéntesként a 27. tábori tüzérosztályhoz. Marosvásárhelyen elvégezte a tartalékos tiszti tanfolyam első évfolyamát. Több hadszíntéren harcolt, míg 1945 májusában amerikai fogságba esett, szabadulása után a szovjetek elhurcolták, s 1948 júliusában került haza. Gocz József a rendszerváltás óta kutatta a volt orosz hadifoglyok és a második világégésben a magyar hadseregben szolgált veteránok adatait, s tavaly megjelentette 1541, fogságba került háromszéki honvéd, 750 frontszolgálatos és ugyanannyi hadiözvegy adatait tartalmazó könyvét. Megromlott egészségi állapota miatt az ünnepélyes díjátadásra nem utazhatott ki Budapestre. /Szekeres Attila: Arany érdemkereszt Gocz Józsefnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./

Március 29-én Sepsiszentgyörgy szemerjai református gyülekezetéhez látogatott a keresztvári református gyülekezet férfikórusa és nőszövetségi küldöttsége, Kiss Zoltán lelkész vezetésével. A lelkész kitért a székelymagyar közösség legégetőbb kérdéseire, a széthúzásra, gyermektelenségre, az anyanyelv lassú elvesztésére, a közösség fogyatkozására, majd felhívta figyelmet arra, hogy nem sopánkodni kell, hanem mindenki éljen úgy, hogy abból a közösség számára előrehaladás származzék. A férfikórusban régi kántoruk, Dobai László 93 évével, valamint jelenlegi kántoruk és karnagyuk, Fekete Lajos 91 évével tette felejthetetlenné a szereplést. Mintegy ötszáz református lélekből álló gyülekezetük munkával, összefogással halad előre. A templomi előadást Fekete Lajos 88 éves korában írt, Dalból van a lelkem című könyvének bemutatása követte, kiadta a Keresztvári Református Egyházközség 2008-ban. A szerző örökmozgó, nyughatatlan ember, foglalkozására nézve tanító, de kántor, zeneszerző, versfaragó, prózaíró, kórusszervező és -vezető, gazdálkodó is. A könyv a 27. Honvéd Székely Gyalogezred történetével kezdődik, de amolyan életrajzi regény dióhéjban. /Botos Ferenc ny. tanár: Lecke a végekről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./

Lesz még kikelet!
Egy székely honvédalakulat története 
Nem csak a Székelyföld közelmúltjának magyar vonatkozású hadi történéseit gyűjti csokorba, hanem az egykori harci cselekmények szereplői közül is megszólaltat jó néhányat Berekméri Árpád Róbert történész legújabb, Lesz még kikelet! című könyvében, melyet csütörtököm mutattak be a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.
Az értékelő Nagy József gyergyóremetei történésztől megtudhattuk, hogy a kötet a marosvásárhelyi magyar királyi 27. honvéd székely könnyűhadosztály 1940–1945 közötti történetét dolgozza fel, címét pedig az egykori tábori újságról kapta. Megjelenése ugyanakkor újdonságnak számít, hiszen 1945 óta ez az első monográfia, melyet székely szerző egy székelyföldi honvédalakulatról írt. Ez a furcsa tény az észak-erdélyi magyar csapattestekre vonatkozó forrásanyagok háborúban történt elpusztulásával magyarázható. Ugyanakkor Berekméri Árpád bebizonyította, kitartó és következetes kutatómunkával ezt a hiányt is pótolni lehet. 
A könyvet személyes visszaemlékezések, háborús naplók, levéltári anyagok és az állományban szolgáló férfiakkal készített interjúk feldolgozása teszi kerek egésszé. Elolvasásával pedig a megalakulásától kezdve a cseh-morva, valamint osztrák területeken folytatott küzdelmeken át a fegyverletételig nyomon követhető a hadosztály története.
A találkozó második felében szóra emelkedő szerző csodálattal vegyes tisztelettel beszélt az általa megismert több száz honvédről, akik életkedvét nem tudták megtörni sem a háború borzalmai, sem az utána elszenvedett hadifogság viszontagságai, sem a kommunizmus kegyetlen évei. Éppen ezért idős korukban is egyenes tartás és sajátos székely kedély jellemezte őket.
Bedő Zoltán. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)