Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1-es számú Általános Iskola (Temesvár)
11 tétel
2004. március 16.
Temesváron a márc. 15-i ünnepségsorozat az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének székházában kezdődött. Az első szabadtéri megemlékezésre a Győrödi fasor 1848-as Honvéd obeliszkjénél került sor a győrödi RMDSZ, a temesvár-gyárvárosi 1-es számú Általános Iskola tanárai és tanítói, valamint a Magyar Nyugdíjasok Klubja közös szervezésében. A fő ünnepséget a szabadfalui Petőfi-emlékműnél tartották. Horia Ciocarlie prefektus felolvasta Adrian Nastase román, Szász Enikő pedig Medgyessy Péter magyar miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet mondott Toró T. Tibor parlamenti képviselő és Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, majd a történelmi magyar egyházak képviselői következtek. /Sipos János: Március 15. üzenete. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2005. április 18.
Április 16-án Temesváron megtöltötte a közönség a Román Opera nézőterét a Bánsági Magyar Napok alkalmával a Hagyománykeresőben című folklórműsor előadásán. “A népi kultúra csodálatos kincseinek újra megtalálásában szegedi táncoktatók: Nagy Albert és Gombos András segítették a régió ősei hagyományait kereső magyar közösségeit” – fejtette ki Szász Enikő, a rendezvénysorozat főszervezője. A műsorban hét táncegyüttes, kétszáz gyermek és fiatal népviseletben a magyar nyelvterület jellegzetes táncaival szórakoztatta a közönséget. A műsort a legfiatalabbak, a Kisbokréta (temesvári Bartók Béla Líceum) és a Pántlika (1-es számú Általános Iskola) összevont tánccsoportja nyitotta meg. Őket követte a lugosi Gyöngyvirág, az igazfalvi Szivárvány, a dettai Búzavirág, végvári Csűrdöngölő, a Bartók Líceum Bokréta csoportja, a pusztakeresztúri Árvácska és a Vajdaságból érkezett székelykeveiek tánccsoportja. A Bánsági Magyar Napok népszerű rendezvénye a fellépő együttesek össztáncával zárult. /Szekernyés Irén: X. Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./
2007. március 16.
Dettától Gyertyámosig, Lugostól Zsombolyáig Temes megyében is megemlékeztek a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 159. évfordulójáról. Temesváron szokás szerint több helyszínen is koszorúztak. A Győrödi úti 1848-as obeliszknél a gyárvárosiak, a Magyar Nyugdíjasok Klubjának tagjai, az RMDSZ-esek és az 1-es számú általános iskola magyar tagozatos diákjai a tanáraikkal. Beszédet mondott Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Gazda István, az Új Ezredév Református Egyházközség lelkésze. Alacsony részvétel jellemezte Szabadfalun (Freidorf) a Petőfi-emlékműnél tartott ünnepséget, amely hagyományosan a Temes megyei RMDSZ március 15-i főrendezvénye. Eljött egy makói csoport, amelynek a tagjai a Nyugati Jelenben olvasták az esemény előzetesét. Halász Ferenc mondott beszédet. Fellépett a Bartók- és az Új Ezredév-énekkar, továbbá a Bokréta hagyományőrző csoport citerás együttese. /(pataky): Az eszmék nem vesztettek aktualitásukból. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2008. március 15.
A győrödi 1848-49-es szabadságharcosok emlékművénél megtartott ünnepség nyitotta meg március 14-én a Temes megyei megemlékezések sorát. A főszervező 1-es számú Általános Iskola nevében Pál Krisztina, a magyar tagozatért felelős aligazgatónő köszöntötte az egybegyűlteket. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke mondott beszédet, majd iskolások verses-zenés műsorral tisztelegtek a 48-as szabadságharcosok emléke előtt. /Pataki Zoltán: Tisztelgés a győrödi 1848-as obeliszknél. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./
2008. szeptember 2.
Augusztus 24–30-e között, a temesvári Gyárvárosi Szülők Egyesülete immár negyedik alkalommal szervezte meg Zsombolyán a Kaláka nyári kézműves tábort. A harminc fős táborba több településről érkeztek a gyerekek. A temesvári 1-es számú Általános Iskola vendégei a felsőbányai gyerekek voltak, Hitter Annamária tanítónő (a Felsőbányai Magyar Szülők egyesületének elnöke) vezetésével. A vajdasági Magyarcsernyéről is érkeztek gyerekek, őket Schmidt Lajos, a zsombolyai Csekonics Egyesület elnöke hozta el a táborba. /Sipos Ilona: Kaláka IV. Kézműves Tábor Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./
2009. január 24.
A magyar kultúra napján Tájegységek kézfogása címmel szerveztek irodalmi, történelmi és néprajzi jellegű eseményt a temesvári 1-es Számú Általános iskolában. A Molnos Ildikó magyar irodalom és néprajz szakos tanárnő által felkészített diákcsoportok kilenc magyar tájegység (Csángóvidék, Kalotaszeg, Mezőség, Szék, stb.) nyelvjárását, népművészetét mutatták be, képekkel illusztrálva az egész magyar tagozatnak. Az iskola reneszánsz együttese Péter Csilla vezetésével reneszánsz dallamokat és táncot adott elő, nagy sikerrel. /Pataki Zoltán: Tájegységek kézfogása. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./
2010. február 10.
Megszűnik a magyar oktatás Temesvár két általános iskolájában
A magyar tagozatokat ősztől Temes megye egyetlen önálló magyar nyelvű tanintézményébe, a Bartók Béla Elméleti Líceumba költöztetnék át. A temesvári 1-es számú általános iskolában vagyunk, a második osztályban. A város legrégibb tanintézményében tavaly ősszel már nem indult első osztály.
- 1990-ben az iskolánk magyar tagozatán még két-két osztály is működött párhuzamosan, mára azonban annyira lecsökkent a gyermekek száma, hogy a minimumot, azaz a tíz gyermeket sem tudjuk összegyűjteni egy-egy osztályhoz – közölte Plopeanu Georgeta, a Temesvári 1. Számú Általános Iskola igazgatója.
A magyar tagozaton most 7 és 10 közötti egy-egy osztály létszáma. Az új iskolai finanszírozási rendszer pedig már nem teszi lehetővé Romániában az ennyi gyerekkel működő városi osztályok megtartását. A decemberben megjelent kormányhatározat szerint a tanári fizetéseket az határozza meg, hogy mennyi diák van egy iskolában. Városi szinten 25-ös létszámú osztályokkal számolnak.
- Ennek az a következménye, hogy egyszerűen nem lesz elég nagy az az összeg, amelyet az iskola meg fog kapni azért, hogy a tanári fizetéseket biztosítsa – magyarázta Kiss Ferenc magyar nyelvű oktatásért felelős tanfelügyelő.
A rendelkezésnek elsősorban a kisebbségi nyelvű oktatás esik áldozatául. Így az iskola magyar tagozatának szeptembertől át kell költöznie a Bartók Béla Líceumba. Ugyanebben a helyzetben van a 26. Általános Iskola is. De nemcsak a kisebbségi iskolák, hanem a művészeti és az alternatív iskolák is a kötelező gyereklétszám alatti osztályokkal működnek. Az RMDSZ abban reménykedik, hogy sikerül majd megtalálni a megoldást a finanszírozásukra. Kérdés továbbá, hogy mi lesz a felszabadult tanerővel.
- Mi, mind az RMDSZ elnökségének, mind a pedagógus szövetség vezetőségének elküldtünk egy javaslatcsomagot, amely erre a módosításra vonatkozik. Kiemelten kezeltük a szórványkérdést, hiszen minket ez érdekel elsősorban – mondta Halász Ferenc, a Temes Megyei RMDSZ elnöke.
- Mindenképp pozitív volt a hozzáállása a temesvári önkormányzatnak, a polgármestereknek és a tanácstagok azon részének, akikkel erről beszéltünk. Egyhangúan azt nyilatkozta mindenki, hogy a temesvári hagyományos oktatási formákat – értem ez alatt a kisebbségi oktatást, az alternatív oktatást, a művészeti oktatást -, mindenképpen támogatni kell – jelentette ki Szabó Ferenc, az RMDSZ helyi tanácsosa.
Ezek szerint arra is van lehetőség, hogy az önkormányzat megszavazza a fenntartásukhoz szükséges jelentős összeget a városháza saját költségvetéséből. Erről egyelőre egy elvi döntés született, amelyet február 23-án a közgyűlés vagy megerősít, vagy nem. Amennyiben igen, akkor a 2010-es évre a probléma anyagi oldalát megoldották, de ez hosszú távon nem nyújt megoldást.
- Ez így lehetetlenné teszi a működését a kisebb létszámú nemzetiségi iskoláknak, aminek pedig nem is annyira hosszútávon, de rövid- és középtávon olyan negatív következményei lesznek, melyek kihatnak a magyar közösségre. Ha azt mondom, hogy megtizedeli a magyar közösséget, akkor még optimistán fogalmaztam – mondta Szabó Ferenc.
Egyelőre a legjobb megoldásnak mindenki számára az tűnt, ha a tagozatokat átköltöztetik a temesvári Bartók Béla Líceumba. Az iskola megerősítésének pozitív vetülete lenne, hiszen az I-VIII. osztályban párhuzamos osztályok indulhatnának, amire eddig nem volt lehetőség. Itt máris lázasan készülnek az átköltöztetett osztályok befogadására.
- A három iskola már most megkezdte az együttműködést annak érdekében, hogy minél gördülékenyebben történjen meg ez a változtatás. Szülőkkel találkoztunk, pedagógusokkal találkoztunk, és a teljes előkészítést a három intézmény pedagógusai közösen fogják elvégezni – hangoztatta Virginás-Tar Judit, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója.
Mivel fennáll annak a veszélye, hogy a szülők esetleg nem vállalják majd a lakhelyüktől távolabb eső Bartók Béla Líceumba való utaztatást, a vezetőség megoldásokat keres iskolabuszok beindítására is. A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumot az elmúlt két évben kívül-belül teljesen felújították, sőt a tetőtér átalakításával újabb osztálytermeket is hoztak itt létre. Így Temes megye egyetlen önálló magyar tanintézménye ma Temesvár egyik legjobban felszerelt iskolája.
Duna TV. Forrás: Erdély.ma
2010. május 12.
Bizonytalan a kisebbségi tagozatok sorsa
Május közepén még nem tudják a magyar, német és szerb nyelven működő vidéki iskolai tagozatokon tanuló gyerekek szülei, hogy jövőre lesz-e még a kisebbségek nyelvén folyó oktatás az illető településen, vagy sem – nyilatkozta a sajtónak Halász Ferenc Temes megyei helyettes főtanfelügyelő. A gyermeklétszám-gondokkal küzdő lugosi, dettai, nagyszentmiklósi, zsombolyai magyar iskolai tagozatok, illetve az óteleki magyar iskola sorsa még bizonytalan, mert a legutóbbi tanügyi vonatkozású kormányrendelet sem rendezte a kisebbségi iskolák finanszírozásának kérdését, de hasonló helyzetben van öt szerb és két német nyelvű iskolai tagozat is a megyében. „A tanfelügyelőség kérte az illetékesektől a kisebbségi tagozatos iskolák helyzetének rendezését, de eddig nem történt semmi – mondta Halász Ferenc Bizonytalanságban tartják a szülőket és a tanárokat is, akiknek veszélyben van az állásuk.” Temesváron már összevonták a három magyar nyelvű általános iskolát, úgy, hogy az 1-es és a 26-os Általános Iskola magyar tagozatai a Bartók Béla Líceumba költöznek, de két vidéki 1-4 osztályos iskola helyzete is tarthatatlan az alacsony gyermeklétszám miatt. „Tisztában vagyunk vele, hogy Temesváron jövőre még kevesebb gyerek iratkozik magyar iskolába, mint az előző években, mert a nagy távolság miatt nem minden gyárvárosi és Circumvalaţiunii negyedbeli magyar gyereket visznek el a Bartók Béla Líceumba” – mondta Halász Ferenc – „így mindenképpen veszteség éri magyar nyelvű oktatást Temes megyében. Bízunk benne, hogy egy következő kormányrendelet megoldja a kisebbségi iskolák és tagozatok finanszírozásának kérdését is és legalább a vidéki magyar tagozatokat sikerül megmenteni
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2010. június 17.
Új helyzet az iskolák közötti eurorégiós együttműködésben – Döbbenetet keltett a megszűnés híre
Ma ötödik alkalommal tartottak nemzetközi tudományos pedagógus-tanácskozást a temesvári 1-es Általános Iskolában, szegedi és szabadkai partneriskolák küldötteinek részvételével.
A Duna–Maros–Körös–Tisza Eurorégiós együttműködés keretében létrejött, tízéves múltra visszatekintő határon átnyúló iskolák közötti partnerkapcsolat résztvevőinek új helyzettel kell szembesülniük: ősztől megszűnik az 1-es Általános Iskola magyar tagozata.
A nemzetközi pedagógustalálkozó résztvevőit a házigazdák nevében Georgeta Plopeanu iskolaigazgató és Pál Krisztina aligazgató köszöntötték. Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő hangsúlyozta: a tudományos tanácskozás témái – oktatási menedzsment a DKMT Eurorégióban, innováció és kreativitás az oktatásban és iskolai projektek – hozzásegítik a résztvevő iskolákat, köztük az 1-es Iskolát ahhoz, hogy jobban megállja a helyét az új tanügyi törvény és iskola-finanszírozási rendszer bevezetése nyomán előállt új helyzetben. A három szekcióban lezajlott tudományos tanácskozáson részt vettek a szegedi Gedói Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a szabadkai Széchenyi István Általános Iskola küldöttei, az iskolák közötti nemzetközi együttműködés negyedik tagja, az aradi Csíky Gergely Iskolacsoport nem vett részt a találkozón.
Dr. Kissné Szamosközi Brigitta, a Gedói Általános Iskola igazgatója az iskolák közötti partnerkapcsolat jövőjéről a Nyugati Jelennek azt nyilatkozta: „Megdöbbentett bennünket a hír, amikor megtudtuk, hogy a temesvári 1-es iskolában megszűnik a magyar tagozat. Gondolkodtunk rajta, hogy mitévők legyünk. Két lehetőség merült fel bennünk, amelyeket az itteni intézményvezetőkkel is megbeszélünk. Mivel hozzánk elsősorban rajzversenyekre jöttek a gyerekek, illetve népdaléneklési versenyre, nincs nyelvi akadály, az sem gond, ha a továbbiakban egy román testvériskolánk lesz. De az is felmerült bennünk, hogy esetleg az új intézménnyel (a Bartók Béla Elméleti Líceummal – szerk.) vesszük fel a kapcsolatot.” Hasonló álláspontot képvisel Georgeta Plopeanu, az 1-es Iskola igazgatója is, aki a gyárvárosi magyar tagozatnak a jövőben otthont adó Bartók Béla Líceumot is bevonná a DKMT eurorégiós iskolák közötti együttműködésbe.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2010. szeptember 2.
Megszűnik a magyar elemi iskola Nagybodófalván és Pusztakeresztúron
Csak a minisztérium mentheti meg
A tanfelügyelőségen zajló átszervezések és leépítések végül nem érintették Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő és a magyar nyelvű, illetve a földrajz oktatásáért felelős tanfelügyelő, Kiss Ferenc állását.
A fejkvóta rendszer bevezetése okán megejtett iskola-összevonások, illetve bezárások nyomán a megye magyar oktatásában kialakult helyzetről a tisztségében szerdán megerősített Kiss Ferenc tanfelügyelővel beszélgettünk.
Jó hír az, hogy valamennyi magyar óvoda megmarad – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Kiss Ferenc – a megyében összesen 23 magyar óvoda működik, ebből 7 Temesváron. Kevésbé jó hír, hogy az alacsony gyereklétszám miatt a temesvári 1-es és 26-os Általános Iskolákban idéntől nem működik magyar tagozat. Az iskola-összevonások nyomán az I–VIII. osztályos gyerekek a Bartók Béla Líceumban folytathatják tanulmányaikat. A teljesen felújított és kibővített iskolában minden osztály délelőtt fog járni, kiváló körülmények között. A Bartók Líceumba várjuk az újszentesi V–VIII. osztályos gyerekeket is, mert az alacsony gyereklétszám miatt Újszentesen ősztől csak az I–IV. osztály működik tovább.
Vidéken hol lesznek a magyar nyelvű oktatást érintő iskola-összevonások, illetve bezárások?
Ősztől nem indul magyar nyelvű I–IV. osztály Nagybodófalván és Pusztakeresztúron, ahol 3, illetve 6 gyerekkel nem tudtuk az összevont elemi osztályt elindítani. Továbbra is működik az I–IV. osztályos magyar tagozat Dettán, Nagycsanádon, Ötvösdön, Szapáryfalván és Újszentesen. A nagybodófalvi magyar gyerekek a szapáryfalvi iskolában folytathatják tanulmányaikat.
Az I–VIII. osztályos vidéki magyar iskolák, illetve tagozatok tovább működnek Lugoson, Zsombolyán, Igazfalván, Óteleken és Végváron. Megszűnés fenyegeti a nagyszentmiklósi 1-es számú Általános Iskola magyar tagozatát. A gyereklétszám rendkívül alacsony, és az önkormányzat sem vállalta, hogy pótolja a tanító, illetve a tanárok fizetéseiből hiányzó összeget. Mi kéréssel fordultunk a Tanügyminisztériumhoz a nagyszentmiklósi magyar tagozat megmentése érdekében, de választ a mai napig nem kaptunk a megkeresésünkre. Holnap (csütörtökön – szerk. megj.) találkozunk a nagyszentmiklósi magyar gyerekek szüleivel, közösen keresve a megoldást. Az elképzelésünk az, hogy a minisztérium támogatásával a 2-es számú Általános Iskolában indítanánk el a magyar tagozatot, ahol német tagozat is működik, és az iskola vezetősége szívesen befogadná a magyar tagozatot.
Van-e arra példa, hogy a helyi önkormányzat besegít a magyar tagozat működtetésébe?
Lugoson és Dettán az önkormányzat támogatásával sikerült a magyar I–VIII., illetve I–IV. osztályokat megmenteni, havonta bepótolják az iskola költségvetéséből hiányzó összeget.
Mennyiben érintik az iskolabezárások és -összevonások a Temes megyei magyar oktatásban résztvevő tanerőket?
A véglegesen kinevezett tanárok közül senki sem marad állás nélkül.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)
2015. október 17.
Pedagógusok és diákok ünnepélyes díjazása Szovátán
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége október 10-én, Szovátán, a Teleki Oktatási Központban ünnepélyes keretek között kiosztotta az Ezüstgyopár- és a Mákvirág-díjakat.
Ezüstgyopár-díjjal kétévente jutalmazzák azokat a pedagógusokat, akiknek életpályája példaértékű, munkásságuk, alkotásuk maradandó értéket teremtett. Az elismerést olyan Romániában elő pedagógusok kaphatják meg, akiknek kiemelkedő tevékenysége a romániai magyar közoktatás megmaradását, fejlesztését, az anyanyelvű kulturális örökség megtartását szolgálta, tevékenységükkel hozzájárultak nemzeti értékeink megmaradásához.
A díjazottak között volt, Temes megyét képviselve Farkas Ilona fizika- kémia szakos tanár, az egykori 1-es Számú Általános Iskola igazgatóhelyettese és Vicze Károly történelem–földrajztanár, a Bartók Béla Elméleti Líceum tanára. Nevük megyeszerte ismert, akik szakmai tudásukkal, a számtalan iskolán kívüli program megszervezésével, a diákok iránti feltétlen odaadásukkal az egész közösség őszinte elismerését vívták ki. A több évtizedes lelkiismeretes, igényes pedagógusi munka mellett aktív résztvevői a közösségi életnek, sokrétű tevékenységük példaként szolgál a fiatalabb nemzedék számára.
Mákvirág-díjra a tanulásban kiváló eredményt felmutató, tantárgyversenyeken, kulturális, sport és tudományos diákköri rendezvényeken díjazott, példás magaviseletű tanulók pályáznak. Temes megye Mákvirág-díjjal kitüntetett tanulói (a tavalyi tanévben elért eredmények alapján) a Bartók Béla Elméleti Líceum diákjai: Bokor Zalán, IX. osztály – Bronz fokozat, Horváth Petra, X. osztály – Bronz fokozat, Szabó Anita, XI. osztály – Bronz fokozat, Stan Krisztina, XII. osztály – Bronz fokozat.
A kitüntetett diákok egy jutalomtáborozáson vettek részt október 7–10. között, Szovátán a Teleki Oktatási Központban.
Gratulálunk a díjazottaknak, és további sok sikert kívánunk!
Tasi Ottilia
RMPSZ-elnök, Temes megye
Nyugati Jelen (Arad)