Betekintés a dési magyarság életébe
III. Lakossági Fórum Désen
A legutóbbi helyhatósági választásokon Dés szavazókörzetében az 1480, RMDSZ-re leadott szavazat eredményeként az önkormányzatban két tanácsos képviseli a 14,7%-os dési magyar közösség érdekeit. Kovrig Annamária (aki egyben az RMDSZ dési szervezetének elnöke) és Varga Loránd a közösségépítést tűzte ki fő céljául, a helyi magyarság minden korosztályának igényeit és érdeklődését szem előtt tartó rendezvények szervezésével, természetesen a lehetőségek szerint. Ezt a célt szolgálják a lakossági fórumok is: az elsőn Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes és Szabó Gábor szakfelügyelő volt a meghívott, a másodikon pedig Lőrinczi Zoltán megyei tanácsos, a vidékfejlesztési iroda igazgatója tartott tájékoztatót a vidékfejlesztési lehetőségekről, pályázatokról. Az április 16-i, szintén a dési Magyar Házban megtartott harmadik fórum témáját az RMDSZ-es tanácsosok mintegy 10 hónapos tevékenységi beszámolója képezte. A találkozó végeztével a hallgatóság az utóbbi 23 év legkonkrétabb, leghihetőbb beszámolójaként jellemezte és fogadta el ezt a jelentést.
Kovrig Annamária és Varga Loránd beszámolójából, valamint a kérdéseimre adott válaszaikból kitűnik, hogy a dési RMDSZ és egyben a Civil Műhely, a Kádár József Kultúregyesület és az Aranyeső Egyesület fiatal vezetői Dés 14,7%-ra csökkent, és mindinkább fogyatkozó tendenciát mutató magyar közösségének megmaradásáért, munka- és tanulási lehetőségeiért, hagyományunk ápolásáért kíván tevékenykedni. Helyi tanácsosként ilyen megfontolásból kértek tagságot a tanács tanügy-kultúra, valamint az ingatlanok vásárlásával-értékesítésével foglalkozó szakbizottságába is, ezenkívül vezetőbizottsági tagok a magyar tagozattal is rendelkező Piticot napközi óvodában és az 1-es számú Általános Iskolában.
– Néha keményen, okosan kell tárgyalni, kitartóan képviselni érdekeinket – mondja Varga Loránd –, és kis lépésekkel elérni, hogy egyházaink, iskoláink, óvodáink meg is kaphassák azt, ami jár nekik, legyen szó támogatásról vagy bármi másról. Utánajártunk például annak, hogy az elmúlt 24 év alatt a helyi költségvetésből a magyar egyházak eddig soha nem kaptak anyagi támogatást építkezésre vagy javításokra. Szóvá tettük, kiharcoltuk, így 2013-ban a helyi református és katolikus egyháznak összesen 19 ezer lejt osztottak le javításra, 11 ezer lejt fenntartásra, kultúrára pedig 20 ezer lejt kaptunk a dési költségvetésből. A megyei költségvetésből Dés a helyi RMDSZ képviselőinek száma szerint 21 ezer lejt kapott, célszerűen a malatói napközi és a déscichegyi napközi kerti bútorral, illetve az 1-es számú Általános Iskola modern eszközökkel való felszerelésére. Itt újra és újra felhívjuk a figyelmet a pályázati lehetőségek kihasználására: akik ezt nem teszik meg, legyenek egyházak, tanügyi vagy kulturális szervezetek, nem részesülhetnek az egyébként jogos anyagi támogatásból”.
Magyar Napok Désen, először
A két tanácsos törekszik a magyar–román és a magyar–magyar kapcsolatok erősítésére, ilyen indokból a dési Magyar Házban szolgálati irodát nyitottak, ahol be lehet jelenteni a különféle lakossági panaszokat. Ezeket a tanácsosok továbbítják az illetékes önkormányzati szervekhez, ugyanakkor követik azok megoldását is – ha ez elmarad, a tanácsülésen hivatalos választ kérnek az illetékesektől.
Ami a legsürgetőbb megoldandó feladatokat illeti, mindketten a dési Magyar Ház rendbetételét nevezik meg elsőnek (a közösségi ház állapotáról részletesebben április 19-i számunkban olvashattak – szerk. megj.), remélve, hogy minél több cserépjegyet fognak vásárolni a közeljövőben azok, akiknek szívügyük Dés, illetve a dési magyar közösség. Ami pedig a közelebbi terveket illeti, már készülnek a szavalóverseny szervezésére, a dési Diáknapokra, a Néptáncfesztiválra, majd augusztus 17–18-án az első ízben megrendezendő Dési Magyar Napokra.
„Tanácsosként nem csak a magyar közösség ügyei foglalkoztatnak – folytatja Varga Loránd –, hanem a város általános, megoldásra váró problémái, mint a „csókaelhárítás” – nemrég tudtuk meg: szaporodásuknak természetes módon mókusok betelepítésével lehet elejét venni –, a város energetikai programja, a város közbiztonságának növelése, valamint az autós forgalom biztonsági kamerás felügyelete. Ezekre konkrét programokat dolgoztam ki, szakértőket kutattam fel, így most már csak határozat kellene hogy szülessen a dési tanácsban ezek megvalósítására, véghezvitelére. Ezenkívül igyekszünk minden városi rendezvényen – koszorúzások, nemzeti ünnepek, emléktábla-avatások stb. – jelenlétünkkel képviselni a dési magyarságot.
Kovrig Annamáriát befejezésül a távolabbi terveikről kérdeztem. „Jövőre városunk 800 éves fennállását ünnepli. Dés alapítóinak méltó emléktáblát szeretnénk, miután ősi temetőnket három éve feldúlták, új parkoló építése címén. El szeretnénk érni az 1848-as Oroszlános emlékszobornak a város tulajdonába való helyezését, majd annak restaurálását, és persze mielőbb be kell fejezni a Magyar Ház teljes felújítását. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a kulturális rendezvények építik és hozzák egy fedél alá a magyar közösséget. Igyekszünk hatékonyabban megszervezni munkánkat, minél szélesebb körben bevonni mindazokat, akik tenni akarnak közösségünkért. Sokan nem hiszik el, de 70 szavazaton múlott, hogy két tanácsos képviselheti közösségünket ott, ahol a város életét szervezik, azét a városét, ahol, ha egyre kevesebben is, de még 14,7 %-os arányban jelen vagyunk.”
LUKÁCS ÉVA
Szabadság (Kolozsvár)

A Maniu-gárdisták gaztetteiről Balánbányán
Péter László csíkszentdomokosi történelemtanár tart előadást Balánbányán a Maniu-gárda szárazajtai és felcsíki mészárlásáról. A történelmi előadásra október 2-án este 7-től kerül sor.
1944 őszén magyarellenes erőszak sepert végig Románián. Az augusztus 23-i átállást követő napokban az akkori hatóságok megkezdték a dél-erdélyi magyarság gerincét képező emberek internálását. Ezzel a tömeges deportálással egy időben a Keleti Kárpátokon átözönlő szovjet csapatok nyomában garázdálkodott Székelyföldön a Maniu-gárdaként ismert paramilitáris alakulat. Raboltak, fosztogattak és gyilkoltak. Szárazajtán 13 személyt gyilkoltak le nagy kegyetlenséggel, utána Csík és Gyergyó fele vették útjukat. 1944 október első napjaiban Felcsíkon garázdálkodtak. Csíkmadarason 2, Csíkkarcfalván 1, Csíkszentdomokoson 11 embert végeztek ki.
A Botorka Közművelődési Órák következő előadása, amelyre október 2-án, du. 7 órakor kerül sor a balánbányai 1-es sz. Általános Iskola konferenciatermében ezeket a tragikus napokat próbálja megidézni. Az előadó Péter László csíkszentdomokosi történelemtanár.
Az előadássorozat támogatói Hargita Megye Tanácsa és a Communitas Alapítvány.
Maszol.ro,

Magyar szórványgondok Székelyföld szívében
A székelység szívében fekvő Balánbánya a szórványmagyarságra jellemző oktatási gondokkal küszködik. Előbb iskolákat vontak össze a településen, nemrégiben a még meglévő magyar osztályok összevonásával próbálkoztak, ősztől pedig összeköltöztetnék a magyar és a román osztályokat.
Múlt héten felszólították a balánbányai V-VIII.-os magyar tagozat tanulóit és tanárait, hogy ősztől költözzenek be a román tannyelvű Geo Bogza Általános Iskola épületeibe. Jelenleg a magyar diákok az 1. sz. Általános Iskola épületében tanulnak, ám az év elején végrehajtott iskolaösszevonások következményeként a két iskola jogilag egyesült.
Az év eleji – gazdasági és multikulturális indokokkal alátámasztott – iskolaösszevonás a kisváros többi tanintézményét is érintette. Így az óvodákat a Liviu Rebreanu Szakközépiskolához csatolták, ahol évfolyamonként egy magyar osztály tanul, összesen csaknem 100 magyar ajkú gyermek – tudtuk meg Vermesser Levente pedagógus szerkesztőségünkbe eljutattatott leveléből.
A multikulturalitás jegyében
A magyartanár szerint az iskolaösszevonást irodában döntötték el, sem a gyerekekkel, sem szüleikkel és a közösség tagjaival nem egyeztetett a helyi önkormányzat, az iskolák vezetősége és a Hargita megyei tanfelügyelőség. A tanintézmények vezetői azt mondták, hogy csupán formális összevonásról van szó, minden marad a régiben. „Ehhez képest két hétre rá már közölték, hogy összevonnak két magyar osztályt” – írja Vermesser.
A szülők az iskolaösszevonásra nem panaszkodtak, elfogadták a „nehéz gazdasági helyzettel” érvelő magyarázatot. Ám az osztályösszevonások ellen már összefogva tiltakoztak az iskola vezetőségénél, a Hargita Megyei Tanfelügyelőségnél és az oktatási minisztériumnál. Sikeresen, mert az osztályösszevonások nem történtek meg.
A legutóbbi szülőbizottsági gyűlésen az egyesítés révén újonnan létrejött tanintézmény vezetője, Liliana Izabela Tîrnaucă meglepődve kérdezte a magyar tagozatos szülőktől, miért nem igényelnek önálló magyar iskolát, ha nem felel meg az osztályok költöztetése? „Jelenleg három épületben zajlik az oktatás, mi azt kértük, hogy a magyar osztályok maradjanak egy épületben, ne szórják szét a gyerekeket különböző épületekbe” – magyarázta az előzményeket lapunknak Orbán Lóránd történelemtanár.
Egyszerű jogi procedúra?
A tanügyi törvény 45/2. cikkelye értelmében a nemzeti kisebbségek gyermekeinek szülei kérhetik olyan csoportok, osztályok, illetve önálló iskolák létrehozását, amelyben az oktatás a diákok anyanyelvén történik. Ezt a törvénycikkelyt szeretnék érvényesíteni a balánbányai magyarok: államilag finanszírozott magyar iskolát kérnek a településen.
„Eléggé puskaporos a hangulat a városban az iskolák miatt ” – számolt be Orbán Lóránd, akinek meggyőződése, hogy a törvény által szavatolt anyanyelven történő oktatáshoz való jogot különálló jogi személyiség, azaz önálló magyar iskola formájában sikerül elérni, mivel "ez simán egy jogi procedúra kérdése".
Orbán a maszol.ro-nak azt is elmondta: olyan ajánlatot tesznek a 15 tagú helyi tanácsnak – amelyben 5 magyar képviselő is ül az RMDSZ színeiben –, ami elfogadható helyi szinten. Az önkormányzat jóváhagyására a megyei tanfelügyelőségnek, majd a minisztériumnak is rá kell bólintania – tette hozzá a történelemtanár.
A szülők először is aláírásgyűjtésbe kezdtek, a petíció internetes változatának elkészítése folyamatban van.
A minisztérium nem szól bele
Király András oktatási államtitkár a maszol.ro-nak elmondta, önálló jogi személyiséggel rendelkező tanintézményt valóban létre lehet hozni szülői kérésre ott, ahol nemzeti kisebbségek élnek. „A tanügyi törvény ad erre lehetőséget, viszont nagyon sok függ a diáklétszámtól, és az osztálylétszámot is a diáklétszám határozza meg” – fogalmazott.
Az államtitkár szerint ha a helyi tanács beleegyezik és a megyei tanfelügyelőség is jóváhagyja, gyakorlatilag semmi akadálya nincs az iskola létrehozásának. "A minisztérium nem szólhat ebbe bele” – tette hozzá Király, aki üdvözli a balánbányaiak kezdeményezését. Ugyanakkor rámutatott: meg kell vizsgálni a fenntarthatósági lehetőségeket is, hiszen, ha helyi szinten negatív választ kapnak a közösség tagjai, azt már nagyon nehéz Bukarestből módosítani, mivel a decentralizációs elvek érvényesülnek.
A Hargita megye északkeleti szélén elhelyezkedő Balánbányán a második világháború óta nem létezik önálló magyar nyelvű tanintézmény, mert ahogy a településen a románság kezdett gyarapodni, a román tannyelvű osztályok létrehozásával egyre inkább visszaszorult a magyar oktatás. A körülbelül 6000 lelket számláló település 2011-es népszámlálási adatai szerint 2000 magyar él, magyar nyelven pedig 200 gyerek tanul.
Pásztor Krisztina. maszol.ro

Magyar iskolát akarnak
Fenyegetettséget jelentene a magyar közösség számára, ha szétszakítanák a jelenleg egy épületbe járó magyar iskolaközösséget – vélik Balánbányán. A magyar szülők és pedagógusok szeretnék, ha a magyar diákok egy helyen maradnának, ezért kisebbségi magyar iskola létrehozását kezdeményezték.
Drámai hangú nyílt levélben fordult a nyilvánossághoz Vermesser Levente, a balánbányai 1-es számú általános iskola magyar szakos tanára. „Magyar iskolát kérünk Balánbányán. Abban az épületben, amit apáink és nagyapáink építettek. Ehhez kérjük az Önök támogatását is, tisztelt Olvasók. Szívdobogással, jó szóval, mert ez a legtöbb, amit kérhetünk. Mert kétezer ember úgy döntött, csekélyben is lehet nagy a kezdet. Mert Balánbánya magyarsága úgy döntött, amíg lehet, írjuk és mondjuk el magyarul is azt: Nagyhagymás, Öcsém, Egyeskő. És a város német neve, a Kupferwergberk, a román neve, Bălan mellett, amíg lehet, mondjuk és írjuk le magyarul: Balánbánya. És amíg lehet, mondjuk és írjuk magyarul: édesanyám, édesapám, gyermekem, családom, Istenem. Mi döntöttünk. Kérjük, segítsenek a fiatalokon, gyermekeinken és a hetvenéves nénin, hogy a végvár talpon maradjon” – fogalmazta meg a pedagógus.
Két jogi személyiségű iskola
A balánbányai iskolahálózat egy 16 ezer lakosú város kiszolgálására épült, az 1-es számú Általános Iskolában ezer gyerek tanult valamikor, a Geo Bogza Általános Iskolában pedig több mint ezer – idézte fel a levél közzététele nyomán tett balánbányai látogatásunkon Brezovszky György, a város polgármestere.
Ehhez képest most összesen 488 gyermek van a két általános iskolában, a magyar tagozaton ősztől 109 gyerek lesz, jelenleg hattól 17-ig terjed az osztálylétszám. Az 1-es számú Általános Iskolába jár jelenleg az összes magyar osztály és néhány román tannyelvű, a Geo Bogza Általános Iskola pedig teljesen román tannyelvű. Néhány hónapja a gyermeklétszám csökkenése miatt és a fenntarthatóság érdekében az önkormányzat úgy döntött, ősztől egy jogi személyiségű iskolává olvasztja össze a két általános iskolát, egy másik jogi személyiségű tanintézetet pedig a szakközépiskola alkot majd a két óvodával összevonva.
Szétmorzsolódástól tartanak
Bár azt ígérték, hogy a magyar osztályok az összevonás után is a helyükön maradhatnak, a húsvéti vakáció után arról értesültek, hogy a felső tagozatos magyar diákokat ősztől a Geo Bogza Általános Iskolába akarják átvinni – ismertette Orbán Loránd történelem és Vermesser Levente magyar szakos tanár azt, hogy mi volt „az utolsó csepp a pohárban”, mi váltotta ki a szülők és a magyar közösség felháborodását.
Nem szeretnénk, ha a gyerekek egy része a másik iskolába járna, az egyes iskolában egyben van a magyar közösség, a tanintézet szellemi központként is működik – fejtették ki. Úgy látják, a magyar gyerekek két iskolába való szétosztása folyamatos fenyegetettséget jelent majd a balánbányai magyar közösség szétdarabolására és felmorzsolására.
Különálló kisebbségi iskola
Az ősztől létrejövő összevont általános iskola osztályainak átrendezése kapcsán több találkozó lezajlott már, amint hallottuk, ezek egy része indulatoktól sem volt mentes. Az egyesülő két iskola szülői bizottságai is találkoztak, ott hangzott el az, ami aztán kezdeményezéssé konkretizálódott, hogy hozzon létre magyar iskolát a közösség. Utánanéztek, és a tanügyi törvény lehetőséget biztosít kisebbségi iskola létrehozására, ezért el is kezdték ennek érdekében az aláírásgyűjtést. Addig is, amíg az elképzelés megvalósulhat, azt szeretnék, hogy a magyar gyerekeket ne vigyék el jelenlegi helyükről – mondta el a két pedagógus. „Nem harcolni, építkezni akarunk” – szögezték le.
„Ha a törvény lehetőséget ad rá, miért ne?”
Nem zárkózik el egy kisebbségi iskola létrehozásának lehetőségétől Brezovszky György, Balánbánya polgármestere. Elmondta, a kisebbségi iskola óvodától középiskoláig ad helyet a gyerekeknek, és a fejkvóta keretében valamennyi plusz finanszírozás is jár az ilyen típusú tanintézeteknek. Ugyanakkor figyelmeztetett, az önkormányzatnak nincs pénze arra, hogy jelentősen kipótolja a fejkvóta alapján járó finanszírozást, ezért a gazdasági oldalát is meg kell fontolni a kezdeményezésnek. Azzal kapcsolatosan, hogy a magyar osztályokat addig se helyezzék át, a polgármester azt mondta, az iskola vezetősége kell döntsön erről.
Szükségtelen, érzékeny helyzet alakul ki
A kisebbségi magyar iskola az egyetlen megoldás arra, hogy el legyen rendezve a magyar gyerekek sorsa és hogy ne legyenek magyar és román összezördülések ezen a téren – mondta el a kezdeményezést szülőként támogató Sándor Csaba Lajos koreográfus, az Ördögborda néptáncegyüttes vezetője. „Mi a közösséget elsősorban nyelvi közösségben látjuk, és nem akarjuk kitenni magunkat annak, hogy ezt szétforgácsolják” – magyarázta. Ugyanakkor szülőként tart attól, hogy gyermeke román többségű iskolába járjon. Elhangzottak érvek, miszerint a román gyerekekkel egy iskolában könnyebben megtanulnak románul a magyar gyerekek is – ez véleménye szerint azért nem állja meg a helyét, mert a balánbányai gyerekek többsége a játszótársai körében úgyis elsajátítja a nyelvet.
Gazdasági és oktatási szempontokat tartottak szem előtt
Gazdasági és oktatásszervezési szempontok alapján tervezték meg az osztályok átszervezését az ősztől létrejövő összevont általános iskolában – mondta el mindkét, még különálló általános iskola igazgatója.
Az 1-es számú tanintézet vezetője, Hada János rámutatott, jó állapotban, de rossz anyagi helyzetben vannak a helyi iskolák, ezért olyan megoldást kerestek, amellyel benépesítik mindenik iskolaépületet és egy váltásban tudnak járni a gyerekek, az 1-es iskolában ugyanis jelenleg két váltás van. Így az a terv született, hogy az 1-es iskola épületébe kerüljenek ősztől a magyar és a román elemi osztályok, a Gego Bogza iskola egyik szárnyában maradjanak a step by step módszerrel tanuló román elemi osztályok, ezen iskola másik szárnyába kerülne az összes felső tagozatos osztály – részletezte az igazgató.
Liliana Tîrnaucă, a Geo Bogza igazgatója még azt mondta el, több tanárnak katedrakiegészítése van náluk, így az órarend és a pedagógusok szempontjából is egyszerűbb lenne, ha a felső tagozatosok egy helyen lennének. Nem játszottak szerepet nemzetiségi szempontok az osztályok átrendezésének megtervezésekor – szögezte le Liliana Tîrnaucă is, aki ennek alátámasztására azt mondta, gyermekei beszélnek magyarul, iskolájukban pedig opcionális tantárgyként a román gyerekek is választhatják a magyart. Az igazgató úgy tudja, sok az olyan magyar szülő is, aki nem ellenezné, hogy a felső tagozatosok egy helyre járjanak a román gyerekekkel.
Hada János a kisebbségi iskola ügyéről azt gondolja, hogy el lehet azt közben indítani, az osztályok áthelyezéséről pedig az a véleménye, hogy erről még tárgyalni kell és kész közvetíteni ez ügyben. Az átrendezésről a végső döntést az iskola vezetőtanácsának kell meghoznia.
„Helyi szinten kell döntést hozni”
Nem fogják elbotlasztani, ha kapnak egy ilyen önkormányzati döntést – mondta a kisebbségi iskola létrehozása kapcsán Bartolf Hedvig, Hargita megye főtanfelügyelője. Bár a szív azt mondaná, hozzák létre, a gazdasági szempontokat tekintve elég rizikósnak látszik az elképzelés – tette hozzá. Rámutatott, a fejkvóta alapú finanszírozással azok az iskolák jönnek ki jól, ahol ötszáz körüli a létszám, és bár kisebbségi iskola esetén van kiegészítő finanszírozás, egy ilyen tanintézetnek így is gondjai lehetnek – vélte a főtanfelügyelő. Leszögezte, egy iskola létrehozásáról a helyi önkormányzat kell döntést hozzon, és ugyancsak az kell vállalja, hogy kiegészítő finanszírozást nyújt, ha szükséges.
R. Kiss Edit. Székelyhon.ro

Amikor egy végvár nem akar összeomlani
Ha manapság valaki Balánbányáról hall Hargita megyében, megpróbál az emlékezetéhez vagy az internethez nyúlni. Az idősebbek tudják, hogy volt ott egy bánya, nem is működött rosszul, több ezer embernek adott munkalehetőséget.
Hogy miért szüntették meg a bányászatot, nos ezen majdnem annyian rágódnak, mint akik azon töprengenek, miért drágul már megint kistérségünkben a kenyér meg a hús. Az idősebbek és a fiatalabbak is tudják, hogy tavalyelőtt a balánbányai néptáncegyüttes elnyerte a Fölszállott a páva népzenei és néptáncvetélkedő közönségdíját.
Amit megint sokan tudunk – bármilyen kellemetlen legyen –, az éppen az, hogy Balánbánya a Székelyföld szívében egy magyar szórvány. Végvár. Mennyire pontos, fájdalmasan szép magyar szó. Egy szórványközösség, egy végvár megmaradásának legfontosabb kulcstényezője pedig a fiatalokkal való törődés. További gondolataim, meglátásaim ezirányban haladnak majd.
Igaza van Péntek János professzor úrnak, az erdélyi magyar közoktatás kiváló képviselőjének, amikor azt fejtegeti a Krónikában megjelent nyílt levelében, hogy a magyar anyanyelvű oktatásról való lemondás, az ebbe való beletörődés az illető magyar közösség eltűnését, megsemmisülését jelenti, szórványközösség esetében iszonyúan gyors következményekkel.
Segesvárott vagy Temesvárott éppúgy, mint Balánbányán. És ami minket, balánbányai magyarokat illet, a látlelet a következő. Ez év elején összevonták a kisváros tanintézményeit. Ezt gazdasági és multikulturális előnyökkel indokolták. Történt pedig ez a következőképpen: a Liviu Rebreanu Szakközépiskolához csatolták az óvodákat, a Geo Bogza Általános Iskolához az 1-es Számú Általános Iskolát.
Ez utóbbiban vannak, voltak a település I–VIII osztályos magyar tagozatai, hozzá kell tennem, a szakközépben is van évfolyamonként egy magyar osztály. És hozzá kell tennem azt is: az, hogy ki hová csatlakozik, a magyar gyerek, magyar szülő, a pedagógus, a pap, vagy a hetvenéves néni abszolút mellőzésével, meghallgatása nélkül történt. Azt ígérték ugyanakkor, hogy a magyar osztályok továbbra is ott maradhatnak, ahol eddig tanultak, ugyanabban az épületben. Meg hogy minden marad a régiben.
Kicsi, szegényes autonómia, de valamiféle autonómia. Ehhez képest két hétre rá már közölték, hogy összevonnak két magyar osztályt. És akkor a szülők összefogtak, és közölték, hogy na azt már nem. Hál’istennek s jó néhány ügyes embernek köszönhetően összevonás nem lett. És mindezek után néhány napja közölték, hogy a magyar gyerekek, pontosan az V–VIII-as tagozat tanulói szíveskedjenek ősztől leköltözni az újonnan névadó iskola épületeibe. Ezt megint a multikulturalitás előnyeivel indokolták.
Ennyit az előzményekről, és akkor a legfrissebb fejlemények. A legutolsó szülőbizottsági gyűlésen az újonnan egyesített tanintézmény vezetője meglepődve közölte: hát akkor miért nem igényelünk egy önálló magyar iskolát ? És mi, szülők, tanárok, gyerekek, lélekvezetők úgy döntöttünk: igen, ezt fogjuk tenni. Magyar iskolát kérünk Balánbányán. Abban az épületben, amit apáink és nagyapáink építettek.
Ehhez kérjük az önök támogatását is, tisztelt olvasók. Szívdobogással, jó szóval, mert ez a legtöbb, amit kérhetünk. Mert kétezer ember úgy döntött, csekélyben is lehet nagy a kezdet. Mert Balánbánya magyarsága úgy döntött, amíg lehet, írjuk és mondjuk el magyarul is azt: Nagyhagymás, Öcsém, Egyeskő. És a város német neve, a Kupferwergberk, a román neve, Bălan mellett, amíg lehet, mondjuk és írjuk le magyarul: Balánbánya. És amíg lehet, mondjuk és írjuk magyarul: édesanyám, édesapám, gyermekem, családom, Istenem.
Mi döntöttünk. Kérjük, segítsenek a fiatalokon, gyermekeinken és a hetvenéves nénin, hogy a végvár talpon maradjon.
Vermesser Levente
A szerző magyar irodalomtanár. Krónika (Kolozsvár)

Magyar iskolát kérnek a szülők Balánbányán
Közel kilencszáz aláírást gyűjtöttek össze Balánbányán a szülők egy magyar iskola létrehozása érdekében. Ez irányú kérésüket csütörtökön nyújtják be az illetékes intézményekhez.
Az egykori bányavárosban a gyermeklétszám csökkenése miatt összevonták a két általános iskolát, a román tannyelvű Geo Bogza Általános Iskolát, illetve az 1-es számú tanintézetet, melyben többnyire magyar oktatás zajlik.
Az új intézmény ősztől Geo Bogza néven, két tannyelvű általános iskolaként fog működni összesen 488 gyermekkel. A különálló magyar kisebbségi iskola ötlete akkor fogalmazódott meg, amikor az összevont iskola működtetését tervezve felmerült, hogy a felső tagozatos magyar diákokat ősztől a Geo Bogza Általános Iskolába vinnék át az 1-es iskolából, ahova jelenleg járnak.
Ezzel a magyar gyermekek szülei nem értenek egyet, ugyanis – mint azt egy korábbi nyílt levelükben kifejtették – attól tartanak, hogy a magyar gyerekek két iskolába való szétosztása fenyegetettséget jelent a balánbányai magyar közösségre. Ezért amellett, hogy azt kérték, hogy a gyerekek továbbra is a jelenlegi épületben maradhassanak, kisebbségi magyar iskola létrehozását is kezdeményezték. Ez a szabályok szerint óvodától középiskoláig tartana.
A Hargita megyei városban az elmúlt hetekben 890 szülői és támogatói aláírást gyűjtöttek össze – közölte Orbán Loránd történelem szakos tanár, a kezdeményezést felvállaló pedagógus. Mint elmondta, az 1-es iskolába járó gyerekek szüleinek több mint 90 százaléka támogatta aláírásával a kezdeményezést, továbbá az óvodába és a középiskolába járó magyar gyerekek szüleinek többsége is aláírta az íveket.
A törvény szerint az iskola igényléséhez a szülők legalább felének a támogatása szükséges, de ennél sokkal több aláírás gyűlt össze, mutatott rá a pedagógus. Hozzátette, hogy nemcsak a magyar szülők, hanem az 1-es iskolába járó román gyerekek szülei közül is aláírták többen az íveket, ugyanis ők is azt szeretnék, ha gyerekük továbbra is abban az épületben maradna.
Az elképzelés szerint ugyanis az újonnan létrejövő magyar kisebbségi iskolában román tagozat is működne. Az aláírásokkal támogatott igénylést csütörtökön nyújtják be az iskola vezetőségéhez, a helyi önkormányzathoz, a tanfelügyelőséghez, illetve az oktatási minisztériumba. Ma délután az 1-es iskolában vitafórumot is tartanak a témában.
Hada János, az 1-es iskola igazgatója elmondta, még nincs válasz a szülők azon kérésére, hogy a felső tagozatosok az iskola-összevonás után is az eddigi épületben maradjanak. Elmondta, keresik a megoldást a szülők kérésére, de tárgyalnak még a lehetőségekről. Krónika (Kolozsvár)

Ahol kitárulnak az iskolák kapui, ott kivirágzik a föld
Gondolatok egy rendkívüli iskolatalálkozó margójára
„A keresztény vallás elterjedésével, egyház és iskola kéz a kézben haladt. Dés első iskolája (...) Kádár József szerint, elképzelhető, hogy még Szent István korában alakult. A XIII. század elején a Désre telepedő keresztény szászok, akiket teutonoknak is neveztek, egyházközséget szerveztek, iskolát állítottak fel” – írja Huber András Város az időben című helytörténeti munkájában, a dési iskolák történeti leírásának bevezetőjében, majd aki tovább olvas, megtudja: az évszázadok során római katolikus, evangélikus, unitárius, református fiú és lány iskolákban folyt a tanítás, nevelés, megszakítás nélkül. Úgy tűnik, messzire kanyarodtam az időben, hiszen amiről e cikk szól, „alig” 60 éve történt. Csakhogy jó okom van kiemelni Dés igen gazdag oktatási múltját, összehasonlításképp a jelennel, és még inkább a jövőképpel.
Forró nyári délelőtt, 2015. augusztus 8-a. Helyszín: Dés főtere, a római katolikus templom tőszomszédsága: a valamikori Zárda, majd a Dési Magyar Vegyes Líceum, a mai 1-es számú Általános Iskola műemlék épülete, kanyargós lépcsősorával, hosszú tornácával, két udvarával. Kapuja tárva, ki-ki unokájára támaszkodva vagy kis csoportokban lép az oly sok gyerekcipővel koptatott folyosóra. „Lépnek az egyszer voltba... a nem létezőbe. A mégis létezőbe. Ami él, míg élünk mi, a 453-ból máig megmaradtak. Akik közül mi, az ’59-esek, ama 11 év legutóbbi végzettjei, a legtöbb előttünk járót többnyire csak a tanári folyosóján függő tablók fényképeiről ismertünk” – idézet Kövesdy Pál távolból írt üdvözlő leveléből.
Semmi sem változott, csak egy kissé hajlottabb a váll, bizonytalanabb a járás. A szemüveg elrejti a ráncokat és az örömkönnyeket; kereső tekintetek és boldog kézszorítások, ölelés, és már indulni kell az alsó udvarra, fényképezni az eddig soha nem látott csoportot, a 108 egybegyűlt magyar véndiákot, előbb együtt, aztán osztályonként. A hőség könyörtelen, de átsétálnak a római katolikus templom jóleső hűvösébe. Megtelik a templom.
LUKÁCS ÉVA
Szabadság (Kolozsvár)

Balánbányán megmenekült a magyar oktatás a beolvasztástól
Hosszas vajúdás után a helyi tanács végre rábólintott, hogy Balánbányán egyazon intézmény keretében történjék a magyar nyelvű oktatás. A döntés ára az alpolgármesteri szék volt.
A diáklétszám csökkenése miatt 2013-ban összevonták a Balánbányai 1-es számú Általános Iskolát a Geo Bogza Általános Iskolával, ezzel megszűnt a „magyarként elfogadott” iskola. A RMDSZ többször is tiltakozott a döntés ellen, a szövetség azt szerette volna, ha a magyar oktatás egy intézmény keretében történik.
A helyi tanácsban gazdasági és nemzeti érdekek mentén folyt a vita, bár korábban a román és a magyar fél is nyilatkozott arról, hogy nem magyar–román konfliktus húzódik az ügy hátterében. Az öttagú RMDSZ-frakciónak szövetségesekre volt szüksége, hogy a Geo Bogzáról leválasszák a magyar osztályokat. A szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok kivételével a többi tanácsossal sikerült a szövetségnek megállapodást kötnie – a megállapodás ára az alpolgármesteri szék volt.
„Román tanácsos kollégákkal együtt sikerült elérnünk, hogy a Liviu Rebreanu Iskolaközpontban 1-es számú iskola megnevezés alatt létrejöjjön az az alintézmény, amely a magyar diákságot tömöríti. Ennek egyik ára az volt, hogy lemondtam az alpolgármesteri tisztségről egy román nemzetiségű tanácsos javára. Az óvodai és a középiskolai magyar oktatás korábban is az iskolacsoporton belül működött. Így óvodáskortól középiskolás korig ugyanabba az intézménybe járhatnak a magyar diákok, és a korábbi 1-es iskola épületét használhatják, amely egyben a helyi magyar civil élet központja is” – nyilatkozta a Maszolnak Orbán Loránd Levente, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke.
A döntésnek elsősorban gyakorlati hozadékai vannak, ugyanis eddig az óvodások és a középiskolások a Liviu Rebreanu iskola, míg az általános iskolások a Geo Bogza tanulói voltak. Orbán elmondása szerint a két intézménnyel nehéz volt együttműködni, mivel a magyar vonatkozású események szervezésénél mindkét iskolával kellett egyeztetni, és ez sokszor akadályt jelentett.
Balánbányán mintegy 150 magyar anyanyelvű diák tanul, az alintézménybe tartozó 0–8. osztályos évfolyamokon 85 diák kezdi meg tanulmányait ősztől.
Kovács Boglárka
maszol.ro

Nagy Andrea parádés orgonakoncertje Aradon
Amint azt előre jeleztük az Aradi Magyar Napok programjában, kedden 19 órától az arad-belvárosi katolikus (minorita) templomban orgonakoncertet adott az aradi származású, Bécsben élő Nagy Andrea orgonaművész.
A hangversenyre egybegyűlt mintegy 80 érdeklődőt a rendezvény házigazdája, Matekovits Mihály nyugalmazott minisztériumi vezérigazgató, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének tiszteletbeli elnöke köszöntötte, majd ismertette Nagy Andrea eddigi pályáját. Elemi iskoláit magyar nyelven, az 1-es Számú Általános Iskolában kezdte, ahol maga is tanította, majd a Sabin Drăgoi Művészeti Líceumban folytatta. A Bécsi Konzervatóriumon tanult orgonálni, jelenleg a Bécsi Német Lovagrend templomában orgonál, de más templomokban is rendszeresen koncertezik. Szülővárosában, Aradon első alkalommal lép fel, ezért fogadjuk nagy szeretettel – fejezte be felvezetőjét Matekovits Mihály.
A hangversenyen, magas színvonalú tolmácsolásban hallhattuk: Georg Muffat Toccata prima az „Apparatus musico-organisticusból”; Johann Sebastian Bach „Schmücke dich, o liebe Sele”, BWV 654; Dietrich Buxtehude g-moll Preludium, BuxWV 149; Camille Saint-Saens Fantasie Nr.3, Op.157; Liszt Ferenc Nun danket alle Gott (Most jertek, áldjuk Őt!) Théodore Dubois Cantiléne religieuse és César Franc Choral a-moll című darabjait.
A koncert végén Fekete Károly, az RMDSZ Arad Megyei Szervezete Művelődési Szakbizottságának az elnöke, a Kölcsey Egyesület alelnöke lehívta a művésznőt, akinek megköszönte a parádés koncertet, majd az érdekvédelmi szövetség nevében, virágcsokorral kedveskedett neki.
Nagy Andreának a barátai – köztük Demian Silvia, a Sabin Drăgoi Művészeti Lízeum nyugalmazott igazgatója – és a hozzátartozói is gratuláltak, nagy szeretettel vették körül. A művésznő rövid köszönet után megkérte őket, hogy várjanak egy kicsit, majd boldogan rohant fel újra az orgonához, hogy ráadással, méghozzá egy közismert slágerrel, Johann Sebastian Bach d-moll Preludium és Fuga című darabját játszhassa el nekik. Azok vastapssal ünnepelték első aradi koncertjén Nagy Andreát. Nagy kár, hogy egy ilyen kaliberű művésznek a produkciójára csupán mintegy 80 aradi volt kíváncsi!
Balta János Nyugati Jelen (Arad)