Az 1992-es népszámlálás Temes megyei adatainak tükrében látható, hogy a megye magyarság a beolvadás felé halad. A megye lakosságának 9 %-a /62 798 fő/ magyar, 1977-ben még tízezerrel többen voltak. A megye lakosságának több mint fele /31 733/ Temesváron él, Lugoson 49 742 főből 5431 magyar, Nagyszentmiklóson 13 083-ból 1388, Zsombolyán 11 830-ból 1961, Dettán 6489-ből 1404 magyar nemzetiségű. Ezer főt meghaladó magyar közösség van még Újszentesen /1285 fő/, Végváron /1213 fő/ és Gátalján /1042 fő/, Újszentesen és Végváron a magyarság többségben van. A megye 27 településén él egy-egy magyar, 65 helyen számuk nem haladja meg a tizet, 108 településen 10 és 100 között van a magyarok lélekszáma, 46 helységben pedig létszámuk száz és ezer között van. - A vallási megoszlást vizsgálva a magyarok többsége /42 677 fő/ katolikus. A beolvadást mutatja, hogy a megyében 14 436 román római katolikust írtak össze. Temes megye egyetlen magyar középiskolájában, a Bartók Béla Líceumban /Temesváron/ 79-en érettségiztek, az 1042 magyar lelket számláló Gátalján kudarcba fulladt a magyar elemi iskola szervezését célzó kísérlet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

"Ápr. 30-a és máj. 4-e között tartották meg a Temes megyei RMDSZ szervezésében a hagyományossá vált Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozatot Temesváron. Ápr. 30-án megünnepelték a Magyar Ház Rt. alakuló közgyűlésének 70. évfordulóját, és megemlékeztek a Temesvári Magyar Ház tervezője, Székely László műépítész születésének centenáriumáról. Ebből az alkalomból kellett volna felavatni a Bakk László által készített és az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete által Temesvárnak ajándékozott emléktáblát, amelyen az alapkő letételekor megfogalmazott üzenet ? "A magyar kultúra várának ajánljuk ezt a házat" ? olvasható. A Magyar Házat ma törvénytelenül birtokló hírhedt I. C. Dragan-féle sajtótröszt beleegyezése hiányában az emléktábla nem kerülhetett végleges helyére, az épület falára, így csupán jelképes leleplezésnek lehetett tanúja a mintegy 300 részvevő. Az ünnepségen beszédet mondott Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, Graur János, a Magyar Ház Rt. elnöke, Bodó Barna megyei tanácsos, Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnöke, valamint az egykori alapító részvényesek leszármazottai nevében Oberst László városi tanácsos. Az ünnepségen Mátray László színművész szavalt. Az emléktábla a temesvári RMDSZ-irodában várja a temesvári és bánáti magyarság által remélt kedvező bírósági ítéletet a Magyar Ház sorsával kapcsolatban. Máj. 1-jén Szekernyés János művészettörténész megnyitotta 12 temesvári magyar hivatásos képzőművész közös tárlatát, majd bemutatták Dukász Péter és Szász Enikő rövidfilmjét azokról a temesvári köztéri műalkotásokról, amelyek képzőművészeink alkotó fantáziáját dícsérik. Máj. 2-án Magyar Bál volt a 4+2 Aszinkron zenekar és a Rezeda népi együttes felléptével, majd máj. 3-án a Csiky Gergely Színház művészeinek előadásában "A két Pierrot" c. színmű került színpadra. Máj. 4-én a bánsági magyar (temesvári, újszentesi, végvári, őscsanádi, igazfalvi, óteleki, zsombolyai és dettai) hagyományőrző csoportok "Hagyománykeresőben" címmel a Csiky Gergely Színház nagytermében rendezett vetélkedője, majd táncház zárta az ötnapos rendezvénysorozatot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 5., 1019. sz./"

"Bodó Barna tanulmányában azt vizsgálta, hogy mitől függ a kisebbségek anyanyelvi jogérvényesítése, kitért a helyi elit szerepére. 1997 folyamán néhány bánsági településen, köztük Temesváron vizsgálták a helyi elit szerepét. Az egyes népek azt szeretnék elfogadtatni egymással, hogy "otthon vannak". Az otthonosság legtermészetesebb kerete az anyanyelvhasználat. Többségi nyomásra a kisebbségi anyanyelvhasználat magánjellegűvé válik. A kisebbségi elit számára a nemzeti keret többnyire önkorlátozásként jelentkezik, például a házastárs kiválasztásában vagy az iskola nyelvével kapcsolatos döntésben. A szórványban pedig, ahol a félszázezres városban két iskola kínál csupán anyanyelvi képzést, vállalni kell azt, hogy több időt vesz igénybe az iskolába járás. Az ötezer fős magyarság Lugoson általános iskoláját sem tudja fenntartani, pedig ekkora közösség általában középiskolát éltet meg. A szórvány magyar elit rejtőzködik, a közösség élére nincs ki odaálljon. "Demográfiailag erős települések évek óta nem tudnak kiállítani egy-két olyan helyi vezetőt, akik mögé a közösség fölsorakozhatna" - állapította meg Bodó Barna. A szórvány elit nem is keresi az országos kisebbségi intézményekkel való kapcsolatot. Az oktatás területét nézve Hargita megyében szinte minden magyar gyermek magyar iskolában tanul, a másik véglet Temes megye, ahol a magyarul tanuló magyar tanulók részaránya 22 százalék. - A szórványban az elit jelentős részét semmilyen tevékenység nem köti az anyanyelvhez. Vidéki városokban - Lugoson, Zsombolyán -, ahol egy-két évtizede jelentős helyi magyar kulturális élet folyt, magyar líceumi tagozat létezett, már az általános iskolák léte is veszélyben van. Ez olyan új helyzet, amelyre az oktatás felelős irányítói nem voltak felkészülve. Iskolabuszokat kell beállítani, bentlakásprogramot kell elindítani, el kell érni, hogy magyar szaktanárok tanítsanak, mert jelenleg sok magyar tanár román iskolában tanít. - Ki kell térni a sajtó szerepére is. Temesvár hetilapja - a Heti Új Szó - fennmaradásáért hatalmas harcot vív, ebben az RMDSZ - anyagiak hiányában - nem tudja segíteni. - A helyi elit nincs helyzete magaslatán. /Bodó Barna: Helyi elit és az anyanyelvi oktatás. = A Hét (Bukarest), jún. 25./"

Sokéves szünet után ismét magyar óvodai csoport indul a Zsombolyán. Az RMDSZ-székház közelében berendezett óvodában 12-13 gyerekkel kezdődik az új tanév. /Magyar óvoda Zsombolyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

"A Petre Stoica vezette Román-Német Kulturális Alapítvány az elmúlt hét végén Petőfi estet szervezett a zsombolyai könyvtárban. Az irodalmi esten megjelent a helybeli polgármester is, annak ellenére, hogy előzetesen gyűlölködő levél érkezett a polgármester címére, amely "romángyűlölőnek" nevezi Petőfit, aki "sohasem járt Zsombolyán". Petre Stoica megjegyezte, hogy Petőfi költészete híd a magyar és a román nép között. /A költő, aki "sohasem járt Zsombolyán". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4-5./"

Temes megyében Zsombolya városban a legmagasabb a születések száma. A város nemzetiségi megoszlása is őrzi a korábbi arányokat. Zsombolya 11 830 lakosából 1960 magyar, 7380 román, 1850 roma, 450 német és 190 más nemzetiségű. /Zsombolya mezőváros maradt. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./

Nagy Károly római katolikus plébános négy éve szolgál Zsombolyán. A helyi háromnyelvű katolikus közösségben - a templomba járókat számításba véve - 1200-ra tehető a magyarok száma. A statisztikák szerint nagyobb a magyarok lélekszáma. A magyar iskolába járók mindannyian részesülnek hitoktatásban. A magyarság inkább a futoki templom javítására áldoz, a központban lévőbe inkább a németek járnak, de ők kevesen vannak, számuk alig éri el a 200-at. A román katolikusok abba a templomba járnak, amelyik közelebb esik nekik. De hát jószerével már el sem lehet dönteni, ki tiszta magyar, román, avagy német, mert a vegyes házasságok során már annyira elkeveredtek az emberek, hogy maguk sem igazán tudják, milyen nemzetiségűek. Vallásukat azonban megtartják, sőt egyre inkább nő a román katolikusok száma. /Balta János: Egyházközség a végeken. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

"Emil Constantinescu államfő szerint Románia 1994-1995-ben az ország akkori felső vezetésének tudtával és annak utasítására sértette meg a Jugoszlávia elleni nemzetközi olajembargót. Az elnök a televízióban kijelentette, "a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Határrendőrség és a zsombolyai állomásfőnök irányításával éjszakánként hatalmas mennyiségű üzemanyag kelt át a jugoszláv határon". Ion Iliescu válaszolt az Antena 1 tévéállomásnak nyilatkozva, visszautasította Constantinescu kijelentését, mondván Románia elnöke azelőtt mondott véleményt, mielőtt lezárták volna a vizsgálatot. Teodor Melescanu szintén visszautasította a vádakat, mondván: Constantinescu "kompromittálja az államelnöki intézményt és Románia még meglévő külföldi hitelét". /Emil Constantinescu versus Ion Iliescu. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3. - 373. sz./"

A magyar közösségek összetartó erejét szolgálják a falutalálkozók. Majláton, Simonyifalván (Arad megye), Bunyaszekszárdon és Zsombolyán a múlt hét végén zajlottak a falunapok, Végváron és Szapáryfalván ezen a hétvégén tartották meg az ünnepségsorozatokat. Szapáryfalván idén másodszor rendezték meg a falunapokat. Aug. 18-án istentisztelettel kezdődtek a Szapáryfalvi Napok. Másnap focicsapatok küzdöttek egymással Volt még kutyaügyességi és -szépségverseny, a gyermekeknek ügyességi vetélkedőket szerveztek. Aug. 20-án vígjátékot mutattak be a helyi amatőr színészek. /Szapáryfalvi Napok 2000. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

"Constantinescut négy évvel ezelőtt, 1996. nov. 19-én, éppen születésnapján választották meg az ország elnökének. E kettős évforduló alkalmából a tévében az államfő megerősítette: mandátumának kitöltése után visszavonul a politikai életből és folytatja egyetemi tanári karrierjét. Elnöki tisztségének idejéről szólva egyebek mellett elmondta: mandátuma idején a román titkosszolgálatok semmilyen "különleges műveletben" sem vettek részt. Hangsúlyozta: a Román Hírszerző Szolgálatot és a Külföldi Román Hírszerző Szolgálatot megreformálták és most mindkét intézmény az európai titkosszolgálatok családjába tartozik. A Zsombolya-akcióként elhíresült embargósértésre visszatérve Constantinescu rámutatott: az semmiképpen sem volt "különleges művelet". Megítélése szerint ez olyan csempészművelet volt, amellyel "az állam önmagát csapta be". Az államfő rámutatott: bár a román állam megsértette a zárlatot, Románia mégis hétszer annyi kártérítési igényt jelentett be, mint amennyi kárt valóban okozott neki a bosznia-hercegovinai konfliktus idején bevezetett embargó. /Önbecsapás. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 24./"

Zsombolyán dec. 15-én Zsombolya XXI. elnevezéssel nemzetközi szimpóziumot szerveztek, amelyre meghívták Jugoszlávia temesvári főkonzulját, a vajdasági önkormányzat alelnökét, Kikinda város polgármesterét, Románia frissen kinevezett belgrádi nagykövetét, a Temes Megyei Tanács elnökét és alelnökét, román és szerb üzletembereket. A szimpózium résztvevőitől azt várják a szervezők, hogy felkeltsék a vajdasági vállalkozók érdeklődését Zsombolya lehetőségei iránt. /Zsombolya ismét kezdeményező. Megpróbálnak a Vajdaság felé is nyitni. = Nyugati Jelen (Arad), 2000. dec. 16./

"Szekeres György nyugalmazott tanár valamikor egyik mozgatója volt a zsombolyai magyar közművelődési életnek. Katasztrofálisnak tartja a helyi anyanyelvű oktatás jelenlegi helyzetét: a magyar nyelvű óvodai csoportba alig egy tucat gyermek jár, szinte ugyanannyi az összevont elemibe is, a magyar felső tagozatba is nagyjából 15-16-an jártak összesen. Amikor még ő tanított, két sor osztállyal működött a magyar tagozat. A tanár szerint az itt élők 90%-a kivándorolt. A hatvanas években magyar nyelvű líceum működött Zsombolyán, ahol nyolc osztály érettségizett. Még 1989-ben is két tanítónővel működött az elemi, a felső tagozatban pedig rendes osztályok léteztek. A fordulat után jött a kivándorlás, elmentek a németek és a magyarok, helyükbe költöztek a moldvaiak. Nincs aki megszervezne irodalmi rendezvényeket, a magyarszakos tanárnő is kivándorolt. A magyar irodalmat egy érettségizett tanítja a felső tagozatban, ahol már alig vannak szakképzett magyar tanárok. /Balta János: Veszélyben a zsombolyai magyar nyelvű oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./"

"A Bánságban a falunapok divattá váltak. Egy-egy magyar település 2-3 naposra tervezett ünnepségsorozatot próbál meg a hagyomány szintjére emelni. Ennyi energiája van még az egyre inkább elszórványosodó bánsági magyar falvaknak, amikor hazavárják a falu szülötteit is, akik már máshol élnek. Aug. 12-én lesz a Végvári Falunap. - Bunyaszekszárd Napja: a hónap második vasárnapján tartják a megemlékező falunapot, melyen az egykor létezett településre és az elődökre emlékeznek az elszármazottak. A település 1866-1981 között létezett. - Aug. 10-én, a Zsombolyai Napokon lesz a Peter Jung-emlékmű leleplezése. A Majláthfalvi Hétvége aug. 11-12-én lesz, a Szapáryfalvi Napokat pedig aug. 24-26 között tartják. /KIRÁLY ZOLTÁN: Falunapok a Bánságban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"A Zsombolyai Napok /aug. 10-12./ minden eddiginél tartalmasabb volt: lovasbemutató, fogatverseny. Fellépett a Szeged néptáncegyüttes, valamint a nagykikindai Róna népi tánccsoport. /Sipos Erzsébet: Zsombolya ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./"

"Kaba Gábor RMDSZ-es polgármester nyitotta meg aug. 10-én a negyedik alkalommal megszervezett Zsombolyai Napokat. A városközpontban leleplezték Peter Jung (1887 - 1966) zsombolyai költő-újságíró mellszobrát. Másnap volt lovasbemutató, fogathajtó és lovasversenyekkel, emlékezve Csekonics József tábornokra, a zsombolyai magyar grófi család kimelkedő egyéniségére, aki nagy érdemeket szerzett a magyarországi lótenyésztés fellendítésében. A szabadtéri színpadon román, magyar és szerb vendég-, illetve helyi folklóregyüttesek mutatták be tudásukat. Eljött a Nagy Albert vezette Szeged Táncegyüttes is, majd Nagykikinda testvértelepülés Egység nevű magyar tánccsoportja is fellépett. /Pataki Zoltán: IV. Zsombolyai Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./"

"Pár évvel ezelőtt néhány lelkes szakember kezdeményezésére Arad és Temes megyében létrehozták a térség első gazdaköreit, s miután ezek bebizonyították életképességüket, Hunyad és Krassó-Szörény megyében is megkísérelték a felzárkózást - egyelőre kevés sikerrel. Az elmúlt évek gyakorlata szerint még a legjobban működő körök sem elég életerősek ahhoz, hogy megoldják az önálló gazdálkodás kibontakozását gátló súlyos, nyomasztó kérdéseket. Ezért elhatározták, hogy megalakítják a Bánsági Magyar Gazdák Egyesületét, aug. 15-én, Újszentesen volt az alakuló ülés, melyen jelen volt dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az új szervezet értelmi szerzője, Kocsik József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (a továbbiakban RMGE) Arad megyei fiókszervezetének elnöke, az országos gazdaegyesület ügyvezető elnöke, Kiss Károly, az RMGE Temes megyei fiókjának elnöke, továbbá aradi, pécskai, galsai, dévai, karánsebesi, boksai, lugosi, zsombolyai, végvári, újvári, gátaljai, keresztesi, igazfalvi gazda-küldöttek, jogászok, polgármesterek, RMDSZ politikusok, egyes mezőgazdasághoz kötődő cégek vezetői stb. Akik nagy anyagi erőfeszítések árán mégis dolgoznak a földjükön, értékesítéskor keservesen tapasztalják: a kisgazda módszerrel folytatott szántás-vetés kész ráfizetés. Bánság-szerte fogy a kisgazdakézen lévő föld, egyre kevesebb a magyar birtokos. Már csak kisebb-nagyobb szigetekben vannak jelen. Ezeket a megmaradt szigeteket kell megmenteni. A négy megye gazdálkodóit és kisvállalkozóit összefogó új egyesület élére 11 tagú vezetőséget választottak: négy-négy küldöttet Arad és Temes, kettőt Hunyad és egyet Krassó-Szörény megyéből. Az egyesület tiszteletbeli elnöke dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az elnöki tisztet egyéves időtartammal felváltva tölti be Kocsik József, az aradi, illetve Kiss Károly, a temesi szervezet elnöke. /Sipos János: Bánsági Magyar Gazdák Egyesülete. Alulról építkező régiós érdekszövetség alakult. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./"

"Okt. 12-én Zsombolyán a helyi RMDSZ kívülről tatarozott székházában, a helybeli magyar nyelvű óvoda tantermében találkoztak a szerkesztők az olvasókkal. Petrovics Éva tanárnő legégetőbb kérdésnek tartja a helybeli anyanyelvű oktatás elsorvadását. A magyar polgármestertől elvárnák, hogy a magyar érdekeket kiemelten kezelje. - Nagy baj, hogy senki nem akar felelős tisztséget vállalni. Erre példa az RMDSZ tisztújító közgyűlésének sorozatos elnapolása: senki nem akarja elvállalni az elnöki teendőket. - Zsombolyán létezik a Baltzer Zsiga Kulturális Egyesület, amelyet hivatalosan is be kellene jegyeztetni, ezáltal pedig pályázhatnának mind hazai, mind magyarországi alapítványokhoz. /Balta János: Családi körben Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./"

"Mandics György tizennyolc nyelven beszél, több mint harminc könyve jelent meg különböző nyelveken. Neki teljesen mindegy, hogy fizika vagy irodalom, mert mindkettőhöz egyaránt ért. Temesváron született, ott járt iskolába, az egyetemen matematika szakon végzett. Zsombolyára került, ahol hét éven át tanított. Megjelent munkái: négy verseskötet, fordításkötet, regény, irodalomtörténet, irodalomelmélet, régészet, írástörténet, ufológia, afrikanisztika és így tovább. Mandics írt egy kötetet Bolyai nevében. Nem vették észre, hogy nem eredeti Bolyai-munkáról van szó: a Magyar Tudományos Akadémia kiadványai tele vannak Bolyait dicsérő tanulmányokkal meg cikkekkel. S köszönték Mandics Györgynek, hogy kiadta ezeket a gyönyörű, csodálatos műveket. Ráadásul még az Új Magyar Lexikonban is említik, mint Bolyai művét. Amikor 1991-ben elmondta a Tudományos Akadémián, hogy ezt ő írta, Bolyainak semmi köze nincs hozzá, mindenki szégyenkezett. - Mandics György úgy látja: neki nagy szerepe volt abban, hogy megbukott a kommunizmus Romániában. - A Temesvári Golgota című könyvéért kapott díjat. Mandics jelenleg Budapesten lakik, egy nemzetközi projekt keretében dolgozik, amelynek az a célja, hogy megvalósítsák a jövőnek azt a televízióját, amelyik 25 országot közelebb hoz Közép-Kelet-Európában ahhoz, hogy megszülessen egy reális európai integráció. /Nagyálmos Ildikó: Gyerekfejjel utcaseprő szeretett volna lenni. A Földön és azon kívül. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 20./"

Temes megyében a magyarok lakta községek és falvak jártak elöl a partnerkeresésben. A példák ismertetésekor Végvár község került az élre. Az itteni közösség két irányba nyitott: egy francia és egy magyar településsel kötött együttműködési szerződést. A magyarok gyakrabban járnak át, a franciák viszont egyszerre sokan jönnek, ezért saját házat vásároltak és tartanak fenn a faluban, hogy kényelmesen megszállhassanak. Zsombolya kapcsolatot tart fenn a magyarországi Pusztamérgessel és a vajdasági Kikindával, Lugos a magyarországi Szekszárddal, Nagybodófalva Makóval, Újvár község a magyarországi Algyővel, Újszentesen a magyarországi Sándorfalvával. A legfrissebb testvértelepülési kapcsolat Temesszentandrás és a magyarországi Békésszentandrás között jött létre: Szent András névünnepén írták alá az együttműködési szerződést. /(Sipos): Baráti kézfogások. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Kása Zsolt, a Temes Megyei Tanács külügyi referense, a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió szegedi titkárságán a román megyék (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes) képviselője. A tervek szerint a 2002-es évben az ifjú jogász-közgazdász hat hónapot dolgozik majd Szegeden, ahol a magyar megyék és Vajdaság képviselőivel együtt az Eurorégiót vezető Elnökök Fóruma határozatainak a gyakorlatba ültetése lesz a feladatuk. A DMKT Eurorégió eddig nem volt jogi személyként bejegyezve, így pályázatokat sem nyújthatott be saját nevén. Febr. 7-én kerül sor Szegeden az eurorégiós csúcstalálkozóra, az Elnökök Fórumára. Az elképzelés szerint a DMKT Eurorégiót Magyarországon jegyeztetnénk be, közhasznú társaságként. Az intézmény vezetését egy évre minden bizonnyal Dan Ioan Sipos Temes megyei elnök veszi át. Az eurorégiós tevékenység fő célja közös projektek kidolgozása és ezek európai alapokból való finanszírozása. Kása Zsolt elmondta: hamarosan megvalósul a Szeged–Kikinda–Zsombolya–Temesvár vasúti összeköttetés, ami nagy mértékben elősegítheti a térség gazdasági fejlesztését. Folytatódik a Nagycsanád–Kiszombor határátkelő és a bekötőutak kiépítése, végül elkészült a Béga-csatorna hajózhatóvá tételének megvalósítási terve, erre a vajdasági partnerek nyújtanak be pályázatot. /Pataki Zoltán: Kimozdul-e a holtpontról... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Az RMDSZ-es tanácsosok javaslatára a zsombolyai tanács úgy döntött: Petőfi mellszobrot avatnak március 15-én a határmenti Zsombolya városka főterén. Kaba Gábor polgármester és a zsombolyai RMDSZ szervezet felkérte a helyi magyarságot, elsősorban a cégtulajdonosokat, hogy akár szerény összeggel is, járuljanak hozzá a szobor kivitelezési költségeinek fedezéséhez. /Petőfi szoborra gyűjtenek Zsombolyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Márc. 8-án Petőfi Sándor mellszobrát avatták fel Zsombolyán. Soltész Teophil helyi és Varga Luigi István temesvári szobrászok alkotásának leleplezésénél a Szövetség részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László és Szép Gyula ügyvezető alelnökök, illetve Toró T. Tibor Temes megyei képviselő. Az ünnepi rendezvényen Markó Béla a 17 százalékos arányban magyarok által lakott Zsombolya példaértékű üzenetét hangsúlyozta. A rendezvény záróakkordjaként Markó Béla RMDSZ-zászlót ajándékozott a zsombolyai területi szervezetnek. /Petőfi-szobrot avattak Zsombolyán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

Toró T. Tibor parlamenti képviselő beszédében utalt arra, hogy a vegyes lakosú Zsombolyán a magyarság Kaba Gábor személyében képes volt a saját soraiból polgármestert állítani a város élére. Petőfi szobrot állítottak a város szívében, a főutcán. Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke és Elekes Botond, Magyarország Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője is beszélt az ünnepségen. Küldöttséggel képviseltette magát Keszthely, Kőszeg, Kapuvár, Sajószentpéter, Tatabánya, Kiskőrös, Jászberény, Hajdúböszörmény, Kiskunmajsa, Budapestről a XVI. és XVII. kerület, Apátfalva, Szeged. A közönség tapssal köszöntötte Soltész Teophilt, a szobor alkotóját. /Sipos János: "Zsombolya népe a jól végzett munka örömével ünnepelhet" Petőfi szobor a költők sétányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./

"A Temes-megyei Zsombolya neve 670 évvel ezelőtt jelent meg először írásos dokumentumokban. A kerek évforduló tiszteletére aug. 9-11 között ötödik alkalommal tartották meg a Zsombolyai Napokat. Zsombolya a környékbeli svábság kulturális központja. Látványos volt az első zsombolyai termékbemutató, a Zsombolyai Napok Expo megnyitója. Ünnepség keretében történt a felújított Szent-Flórián szobor felavatása. A költségek nagyobbik részét a Németországba kivándorolt zsombolyai svábok fedezték. A rendezvénysorozat részeként felavatták a város jelenleg legrégebbi, 1833-ban épült felújított sváb házát. - A magyar-román határ menti kistérség, amelybe beletartozik Apátfalva, Magyarcsanád, Magyar-Nagylak, Csanádpalota, illetve a Zsombolya térségében található magyarlakta települések Phare-pályázatot készítenek, amelyek célja a közös múlt, a közös hagyományok, mesterségek felkutatása. /Pataki Zoltán: A 670 éves Zsombolya ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

ó"Az iskolák nagy részének tanszerekkel, szemléltető és didaktikai eszközökkel való felszereltsége oly szegényes, hogy gyakran még a krétát is a diákoknak kell otthonról hozniuk. Temes megyei RMDSZ oktatási munkacsoportja és a Bartók Béla Alapítvány az Apáczai Közalapítványnál pályázott meg oktatási támogatást. Pályázatukat az alapítvány kuratóriuma kedvezően bírálta el, és ötmillió forintot ítélt meg. A program első részeként júniusban összesen 2,5 millió forint értékben több Temes megyei vidéki iskola kapott korszerű felszerelést. Színes televíziókat, CD- és videólejátszókat osztottak ki, többek között az igazfalvi, ötvösdi, bodófalvi, zsombolyai iskolák magyar tagozatának. A program folytatásaként a múlt héten újabb tanszerekkel gazdagodhattak a megye magyar iskolái. Ezúttal inkább a magyar alsó tagozatos (I-IV. osztályok) iskolák kaptak könyveket, szemléltető eszközöket. A fennmaradó részéből több oktatási programot támogatnak. /Jantó-Petneházy István: Támogatás a magyar iskoláknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./"

"Gyertyámoson 1897-ben emlékművet emeltek az 1848. nov. 3-án lezajlott ütközet színhelyén, melyre felvésték a tizenkilenc hősi halott honvéd nevét. Idővel megrongálódott az emlékmű. Az RMDSZ helyi szervezete, Ordódi Árpád elnök kezdeményezte a helyreállítást Gyertyámos kis számú magyarsága - 150 lélek - felsorakozott a nemes cél mögé. Az évfordulóra elkészült az emlékmű, újraírták a neveket. Nov. 3-án az újjáépített emlékművet Nagy Károly zsombolyai plébános szentelte fel. - Gyertyámos magyar közössége példát mutat abból, hogyan kell egy kisebbségi közösségnek önazonosságát védenie, ápolnia, gazdagítania - kezdte beszédét Toró T. Tibor parlamenti képviselő. Ez az emléknap üzenete, amelyet a Bánság többi településéről jött vendég hazavihet és elmondhatja másoknak is, hogy mi, magyarok, itt a Bánságban hosszú távra tervezünk, tette hozzá. /Sipos János: Újra felavatták a gyertyámosi honvédemlékművet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./"

"Még száz lelket sem számlál a zsombolyai református gyülekezet, bár a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 188-an vallották magukat református magyarnak. Papp Csaba tiszteletes szerint a nyilvántartásában lévőknek is csak mintegy húsz százaléka látogatja rendszeresen az istentiszteleteket. Tavaly egyetlen keresztelő sem adódott, temetni viszont öt gyülekezeti tagot kellett. A legtöbben máshonnan költöztek ide. Papp Csaba a második állandó református lelkésze Zsombolyának. Hozzá tartozik még Nagyszentmiklós, Nagyősz, Klári, Gyertyámos, Valkány és Teremi. Ezeken a településeken alig akad néhány híve. Egyedüli hely, ahol lehet és kell építkezni, az Nagyszentmiklós. Ott mintegy nyolcvan református él, és ha sikerül egyezségre jutni a néhány fős evangélikus gyülekezettel, templomuk is lesz. /Sipos János: Reformátusság a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./"

"Toró T. Tibor az RMDSZ VII. kongresszusát megelőző héten ad választ arra a kérdésre, hogy ott lesz-e január 31-én Szatmárnémetiben a kongresszuson. Ismeretes: a Reform Tömörülés legutóbbi kongresszusán többségi szavazattal döntés született arról, hogy az RT távolmaradásával jelzi, nem ismeri el törvényesnek a jelenlegi RMDSZ-vezetőséget, viszont a platform tagjai, szimpatizánsai egyénileg vagy tisztségükből eredő jogon - ha jónak látják - részt vehetnek a kongresszuson. Toró elmondta, hogy az RMDSZ-tisztségviselőkkel, az egyházak és a civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélések után fog határozni. Temes megyéből legjobb esetben tizenegy tagú bizottság utazik Szatmárnémetibe: a három SZKT-tag (Toró T. Tibor, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, temesvári városi tanácsos, Bodó Barna megyei tanácsos), az ifjúsági szervezeteknek fenntartott helyre Bakk Jutast, a Temesvári Magyar Diákszövetség elnökét jelölték. A december eleji küldöttgyűlés bizalmat szavazott a következőknek: Marossy Zoltán megyei tanácsos, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Pozsár József lugosi alpolgármester, Heinrich József, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, Szász Enikő megyei tanácsos, Szilágyi Géza újszentesi polgármester és Erdei Ildikó, az RMDSZ oktatási bizottsága alelnöke. Fórika Éva temesvári városi tanácsos az Országos Szabályzat-felügyelő Bizottság tagjaként a lebonyolításban vállal szerepet. /Pataky Lehel Zsolt:Az RT-elnök még nem döntött a kongresszusi részvételről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./"

"Petrovici Éva zsombolyai tanárnő, aligazgató megjegyezte, jó dolog, hogy Zsombolya című időszakos kiadványukat meg tudják jelentetni, az viszont dermesztő, hogy 86 magyar gyermek nem az anyanyelvén tanul az iskolában. Tavaly márciusban létrehozták a zsombolyai magyar nőbizottságot, közösségmegtartó erőt látnak ebben a szerveződésben. A bizottságnak nincs székhelye, Petrovici Éva lakásán jönnek össze. /Egyik szemük sír, a másik nevet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4., átvéve a Nyugati Jelen (Arad) napilapból/ "

"Nagyszabású találkozót tartottak márc. 2-án Óteleken a megyei gazdaköri tagok és a farmerképző tanfolyam hallgatói. Az összejövetelen megjelent Kiss Károly mérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete temesvári szervezetének elnöke, Fazekas Pál egyetemi előadótanár, Szabó János mérnök is. A nagyszabású összejövetelen óteleki, keresztesi, újszentesi, gátaljai, zsombolyai, gyertyámosi, csenei, újvári, aurélházi, magyarszentmártoni gazdakörök tagjai vettek részt. /Talpai Gábor: Gazdakörök találkozója Óteleken. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./"