"Harminckét település története címet viseli az Otthonom Szatmár megye /Szent-Györgyi Albert Társaság és EMKE, Szatmárnémeti/ helytörténeti sorozat 16. kötete. Merli Rezső, a kötet szerzője. /A települések: Alsóhomoród, Barlafalu, Csanálos, Csomaköz, Erdőd, Józsefháza, Gilvács, Kaplony, Kálmánd, Kigye, Kisdengeleg, Krasznabéltek, Krasznasándorfalu, Krasznaterebes, Királydaróc, Mérk, Mezőfény, Mezőpetri, Mezőterem, Nagykároly, Nagymadarász, Nagymajtény, Nagyszokond, Nántű, Szakasz, Szaniszló, Szinfalu, Tasnád, Tasnádszántó, Túrterebes, Vállaj, Zajta./ A településekből három Magyarország területére esik (Vállaj, Mérk, Zajta), egy pedig, Kigye története már csak mementó lehet. A könyv tartalmazza az egyes helységekből deportáltak névsorát is. /Az Otthonom, Szatmár megye sorozat újabb kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 23./"

Augusztus 20-án, az államalapítás évfordulója alkalmából három helyen is nyitottak ideiglenes határátkelőt Szatmár, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye falvai között, hogy az elszakított országrészek magyar lakossága együtt ünnepelhessen. Nagypeleske és a szomszédos Zajta között most megnyílt az országhatár, míg Óvári és Csenger, valamint Szaniszló és Ömböly között már hagyományszámba megy az ideiglenes határnyitás nagyobb ünnepek alkalmából. Nagypeleske és Zajta között több ezren vonultak át a két települést összekötő – az utóbbi kilencven évben szinte teljesen járhatatlan – útszakaszon. A résztvevők elmondták, Trianon nemcsak az országot darabolta fel, hanem családokat is tépett szét, most viszont alkalom nyílt a hajdani rokoni szálak megerősítésére. Lengyel István, Lázári község polgármestere hangsúlyozta: Zajta és Peleske, valamint a térség többi települése egyetlen szerves egységet alkot, hisz ezer éve ugyanannak a tájegységnek, a történelmi Szatmárnak képezik részét. Az esemény szónokai kifejtették: a most néhány órára megnyitott határ Románia schengeni csatlakozása révén pár éven belül remélhetőleg teljesen felszámolódik. A zajtai templomban szentmisét celebrált Schönberger Jenő szatmári római katolikus püspök, majd emlékoszlopot avattak vitéz Gaál Lajos volt iskolaigazgató emlékére, és megkoszorúzták az egykori oroszországi munkatáborok áldozatainak emlékművét. /Ünnepi országhatárnyitás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 21./

Jégverés, óriási viharok Szatmár megye több településén - És még nincs vége
Fák, a közvilágítás oszlopai dőltek ki az elmúlt 12 óra viharaiban Szatmár megye több településén. A tűzoltóknak legkevesebb hat esetben kellett úttestre dőlt fákat eltakarítaniuk, miközben másutt a diónyi jég okozott komoly károkat. Problémákat okozott az ítéletidő Szatmár vármegye határon túli településein is.
A Szatmár Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatása szerint péntektől hétfő reggelig legkevesebb hat esetben kellett az úttestre dőlt fákat eltakarítaniuk több településen: Szatmárnémetiben, Sándormajoron, Újnémeten és Avasfelsőfaluban. Szatmárnémetiben, a Petru Bran utcában a közvilágítás egyik oszlopát borította ki az orkán erejű szél. A tűzoltóság továbbra is lesz áll, derül ki közleményükből.
Ahol nem a vihar, ott a jég pusztított, elsősorban kedd hajnalban. A Facebookon fellelhető fényképek alapaján dió, vagy akár tojás nagyságú jégdarabok hulltak Apában (első fotó), Gencsen, Majtényban, Óváriban (fotó lent, készítette Ványi Anita), Nagykárolyban, Kisdengelegen, Csengerbagoson, Domahidán ...
Szatmárhegyre, Béltekhodosra, Meddesre és Nagyszokondra kedd hajnalban özönvízszerű esőzés köszöntött.
Nem kímélte az időjárás Szatmár vármegye az országhatáron túli területeit sem, az MTI tájékoztatása szerint Méhtelken, Rozsályon, valamint Zajtán teniszlabda méretű jég hullott. Rozsályon az elsődleges felmérés alapján 150-180 házat vert el, áttörte a cserepeket és betörte az ingatlanok tetőablakait is. Zajtán hasonló gondokat okozott a jégeső, és Méhtelekről is érkezett sérült tetőszerkezetről, beázó házról szóló bejelentés.
Személyi sérülésről egyik esetben sem érkezett hír.
szatmar.ro

Hétvégi határátkelők nyíltak a magyar-román határon
MTI - Új, alkalmi nyitvatartással működő határátkelők nyílnak a magyar-román határszakaszon a hétvégén, kilencet szombatonként, egyet vasárnaponta használhatnak az utazók.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ömböly és Károlypuszta közötti határnyitási ünnepséget követően Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta, az új átkelési helyekkel megduplázódott a magyar-román határszakaszon működő határátlépési helyek száma, így több lehetőségük van a határ két oldalán élőknek a találkozásra és a kapcsolattartásra. Eddig 58 kilométert kellett megtenni két határátkelő között, a tíz új átkelővel ez a távolság 35 kilométerre rövidül - jelezte Perényi Zsigmond. A helyettes államtitkár hozzátette, a magyar kormány azt szeretné, hogy minden nap használhassák majd a lakosok az új átkelőket.
Az ömbölyin kívül a Zajta-Nagypeleske, a Garbolc-Szárazberek, a Dombegyház-Kisvarjaspuszta, az Elek-Ottlaka, a Körösnagyharsány-Körösszeg, a Dénesmajor-Feketegyarmat, a Pocsaj-Biharfélegyháza, valamint a Bagamér-Érkenéz határátkelőhelyek nyíltak meg. Az átkelők szombatonként nyolc órán keresztül fogadják az utazókat. Csanádpalota-Nagylak között is nyílik átkelő, amely vasárnaponként lesz nyitva.
Az ömbölyi ünnepségen részt vettek a két érintett település polgármesterei, a magyar és román kormány képviselői, illetve szenátorai.
A magyar és a román településeket összekötő utat 2014-ben adták át, a 12 kilométer hosszú útszakasz több mint 10 kilométeres része román oldalon Szaniszlót, illetve a hozzá tartozó Károlypusztát és az országhatárt, a fennmaradó csaknem 2 kilométeres része a határt és Ömbölyt köti össze.
A beruházási összeg mintegy 5,6 millió euró volt, a fejlesztéshez 4,8 millió eurós támogatást nyert el az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a két település, a fennmaradó összeget pedig saját forrásból, illetve nemzeti támogatásból finanszírozták. Ebből a forrásból épült meg a másik kilenc helyszínen a magyar-román határon átvezető út is. Az utakat azonban nem használhatták az utazók, mert Románia még nem tagja a schengeni övezetnek. A két ország közötti utakat ezért betonelemekkel és sorompóval kellett lezárni. Az utak megfelelő módon történő használata a program uniós jogszabály szerinti sikeres lezárásához is szükséges, ennek határideje 2017. március 31.
A Miniszterelnökség az MTI-hez pénteken eljutatott közleményében azt írta, a továbbiakban a határnyitások gyakoriságát növelni szeretnék és legalább két út esetében az állandó határátkelést biztosítani. Ezt követően - a helyi igények figyelembevételével - további utak esetében is törekedni fognak az állandó határnyitásra.
A Pocsaj és Biharfélegyháza közötti határátkelő szombati átadásán Kecskés Gyula (Fidesz-KDNP), a Hajdú-Bihar megyei Pocsaj polgármestere elmondta: a 11 kilométeres útszakasz uniós és magyar, illetve román forrásból valósult meg, hatmillió euróba került, ebből Pocsaj önkormányzatára 3,1 millió euró jutott, míg Biharfélegyháza 2,5 millió euróval járult hozzá. A Nemzeti Infrastruktúra (NIF) Zrt. 235 ezer euróval egészítette ki az előbbi összegeket. 
Deloreán Gyula Bihar megyei alprefektus reményét fejezte ki, hogy a jövőben nem lesznek elválasztó utak a két ország között. Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat elnöke beszédében a határátkelő elkészültét a határon átnyúló együttműködések remek példájának nevezte. Kelemen Zoltán, Biharfélegyháza polgármestere köszönetet mondott a beruházásban közreműködőknek. 
maszol.ro,