Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1993. november 8.
Erdélyre mind a románság, mind a magyarság érzékeny, állapította meg Ion Iliescu elnök a The Washington Postnak még októberben adott interjújában, melyet most a Dimineata napilap közölt. Iliescu elnök értetlenkedését fejezte ki, hogy még nem írták alá a magyar-román alapszerződést. Az elnök magas szintű találkozót sürgetett magyar vezetőkkel. Iliescu magas szintű találkozót sürget. = Magyar Hírlap, nov. 8./
1993. november 10.
A kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja mindkét szárnya elégedetlen a kormánnyal, írja a Romania Libera nov. 9-i száma. Döntő fontosságú, hogyan zárulnak a Nemzetközi Valutaalap és a kormányküldöttség most folyó washingtoni tárgyalásai. /Magyar Hírlap, nov. 10./
1993. november 10.
"Amilyen nehezen kapta meg Bukarest az amerikai legnagyobb kedvezményt, olyan könnyen elveszítheti azt, ha teret enged az antiszemita uszításnak, mondta a Zsidó Világkongresszus egyik Izraelbe látogató vezetője arról, hogy Romániában kiadták Hitler Mein Kampfját és a főügyész szerint ez nem minősül antiszemita uszításnak. A Zsidó Világkongresszus tiltakozást jelentett be Romániánál, ha interveniálásuk nem jár sikerrel, "a washingtoni zsidó lobbi veszi kezébe az ügyet" - jelentette ki az említett vezető. /Zsidó világszervezetek ellenzik a Mein Kampf romániai terjesztését. = Magyar Hírlap, nov. 10./ "
1993. december 14.
Nyugati körútra indult Melescanu külügyminiszter. Először Luxemburgba megy, ahol üzletemberekkel találkozik, majd Washingtonba repül. /Melescanu útra kel. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14./
1993. december 17.
Melescanu külügyminiszter dec. 15-én Washingtonba érkezett. Találkozni fog Warren Christopher külügyminiszterrel, aláírják a beruházások kölcsönös védelméről szóló szerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
1994. február 9.
A Zsidó Világkongresszusra Washingtonba utazott Moses Rosen főrabbi. El fogja mondani az igazságot, ha megkérdezik a romániai állapotokról, Antonescu rehabilitálásáról. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
1994. április 9.
Románia orosz fegyvereket, pontosabban pótalkatrészeket vásárol Oroszországról, állapodott meg Gracsov orosz és Gheorghe Tinca román védelmi miniszter Bukarestben, a márc. 29-i tárgyaláson. Az orosz pótalkatrészekért Románia abból az amerikai hitelből fizet, amelyet Washington a békepartnerség aláírásakor ajánlott fel. /Magyar Hírlap, ápr. 9./
1994. április 21.
A washingtoni Holocaust Múzeumban a túlélőket nyilvántartó osztály igazgatója, Radu Ioanid nyilatkozott a romániai Holocaustról. Mintegy ötszázezer oldalnyi hivatalos irat van a múzeum birtokában, ezek túlnyomórészt román nyelvűek, romániai, moldovai, ukrán és orosz levéltárokból származnak. 1930-ban Romániában 759 ezer zsidó élt. Közülük 150 ezer Észak-Erdélyben élt, akiket náci koncentrációs táborokba hurcoltak, akik közül legfeljebb 15 ezren kerültek haza. A román hatóságokat a többiekért, a 600 ezernyi zsidóért terheli a felelősség. Romániában már 1940-ben voltak pogromok. Akik rehabilitálni akarják Antonescut, azoknak tudni kell, hogy Antonescu a perében elismerte, hogy az ő 1941-ben kiadott parancsára Besszarábiából és Bukovinából 150-170 ezer zsidót deportáltak Transznisztriába. A Holocaust Múzeum és Tanács leszögezte: Antonescu felelős 250 ezer zsidó és 20 ezer cigány kiirtásáért. /22 (Bukarest), febr. 9-22., fordításban: A Hét (Bukarest), ápr. 1. - a hetilap jelzi: tényleges megjelenés: ápr. 22./
1994. július 5.
A Washington Postban D. B. Ottaway Az identitásért folyó harc megosztja Erdélyt című írásában bemutatja, milyen nehéz a magyarok helyzete Erdélyben a román ultra-nacionalisták miatt. Részletesen ír Funar kolozsvári polgármester tevékenységéről. A cikkíró a Mátyás-szobor körüli vitát olyan gyújtóanyagnak tekinti, ami egy balkáni konfliktushoz vezethet. Megszólaltatja Tőkés Lászlót, aki szerint a szobor szimbolizálja a magyarság harcát. /D. B. Ottaway: A Battle for Identity Divides Transylvania. = The Washington Post, júl. 5./
1994. július 18.
Júl. 17-én Bukarestbe érkezett William Perry amerikai védelmi miniszter, aki tájékozódni akar a Balkán biztonságának kérdéséről. Találkozik Iliescu elnökkel is. Négy hónapja üresen áll a washingtoni román nagyköveti poszt és az Egyesült Államokat sem képviseli jelenleg nagykövet Bukarestben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19., Magyar Hírlap, júl. 18./
1994. július 26.
Bodó Barna júl. 20-21-én Washingtonban tárgyalt a fokozódó magyarellenes intézkedésekről. Útját a Hámos László vezette Magyar Emberi Jogi Alapítvány /HHRF/ szervezte. A kongresszusi képviselők szerint az újabb kisebbségellenes lépések veszélybe sodorhatják a Romániának nyújtott segélyeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
1994. augusztus 1.
A The Washington Times tudósít Romániáról, a súlyos gazdasági gondokról, a román-magyar határ zsúfoltságáról. Kolozsváron a nacionalista Funar polgármesternek útjában áll a város főterén álló Mátyás-szobor, egy magyar király szobra. A szobor eltávolítása érdekében ásatásokat szorgalmazott a téren, azonban a minisztérium ezt megtiltotta. /David B. Ottaway: Post-Communist Country A Pre-Industrial Time Warp. = The Washington Post, aug. 1./
1994. augusztus 9.
"Richard Schifter, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának közép- és kelet-európai kérdésekkel foglalkozó igazgatója Budapestről érkezett Romániába aug. 6-án. A kormány privatizációs elképzeléseit az amerikaiak jelentős összeggel támogatják. Tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel és Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 9., Magyar Hírlap, aug. 8./ Románia stabilizáló tényező lehet Európának ebben a részében, állapította meg aug. 6-i bukaresti sajtóértekezletén Richard Shifter, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa közép- és kelet-európai ügyekkel foglalkozó igazgatója, méltatva a román gazdasági reformokat. Washington késznek mutatkozik a közbenjárásra Bukarest érdekében a nemzetközi pénzügyi szervezeteknél. Shifter idén harmadszor látogatott Romániába. A Reuter elemzése szerint három évi elzárkózás után Washington szívesen látna Romániában szövetségest. John R. Davis távozó amerikai nagykövet búcsúbeszédében kifejtette: "Romániának minden esélye megvan arra, hogy a virágzás és a siker modellországa legyen, ahol minden állampolgár - függetlenül etnikai hovatartozásától" egyenlő lehet. A román-amerikai kereskedelem mértéke az idén egyharmadával nő, 442 millió dollárról 600 millióra és a külföldi befektetők listáját már az USA vezeti. /Magyar Nemzet, aug. 9./"
1994. szeptember 30.
Iliescu elnök szept. 25-én New Yorkba utazott, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés szept. 26-án kezdődő ülésszakán és találkozzon Bill Clinton elnökkel. Iliescu elnök találkozott Mexikó, Bosznia-Hercegovina, Lettország elnökével, Simon Perez izraeli külügyminiszterrel, majd Clinton elnökkel. Az amerikai elnökkel folytatott megbeszélése során Clinton elismerően szólt Románia belső stabilitásáról és a térségben stabilitási tényezőként betöltött aktív szerepéről. A román államfő kifejezte reményét, hogy a jelenleg egyéves határidőre szóló legnagyobb kedvezményt kiterjesztik határidő nélkülire, majd meghívta az amerikai elnököt, aki a meghívást elfogadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27, 28./ Iliescu az ENSZ-közgyűlésen elmondott beszédében felvetette a világszervezet szerepének újradefiniálásának kérdését. Románia részt vesz a regionális konfliktusok elsimítására tett nemzetközi kérdésekben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./ Iliescu elnök szept. 27-én Washingtonban találkozott a Világbank alelnökével, Franc Thalwitzcal, megbeszéléseket folytatott amerikai kongresszusi képviselőkkel. Iliescu sajtónyilatkozatában rendkívül konstruktívnak minősítette a megbeszélések légkörét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Iliescu szept. 28-án - Melescanu külügyminiszter kíséretében - találkozott a Képviselőház külügyi bizottságának elnökével, Hamiltonnal, majd a Szenátus külügyi bizottságának elnökével, Bell szenátorral és más kongresszusi tagokkal. Lloyd Bensen pénzügyminiszterrel tartott megbeszélésén a romániai reform haladását méltatták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
1994. október 10.
Okt. 8-án Washingtonba érkezett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki a virginiai Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezésében háromhetes amerikai körutat tesz az Egyesült Államokban. Találkozik Richard Schifterrel, az elnök egyik főtanácsadójával, a nemzetbiztonsági tanács közép- és kelet-európai kérdésekkel foglalkozó igazgatójával, képviselőkkel, külügyi és nemzetbiztonsági szakemberekkel, az amerikai magyar és román közösség tagjaival, továbbá előadásokat fog tartani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12., Népszabadság, okt. 10./
1994. október 14.
Az autonómiatervekről és az anyanyelvű oktatásról tárgyalt Washingtonban Markó Béla, az RMDSZ elnöke Richard Schifterrel, az elnök egyik főtanácsadójával, a nemzetbiztonsági tanács közép- és kelet-európai kérdésekkel foglalkozó igazgatójával, továbbá kongresszusi képviselőkkel. Érezhetően lehet arra számítani, hogy amerikai részről támogatják a magyar anyanyelvi oktatás igényét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14., Népszabadság, okt. 14./
1994. november 3.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke befejezte az Egyesült Államokban tett háromhetes körútját, nov. 1-jén utazott haza Washingtonból. Úgy tapasztalta, hogy az amerikai illetékesek tisztában vannak a romániai magyar nyelvű oktatás problémáival, és a kérdés rendezéséhez támogatást ígértek. A kulturális autonómia gondolatát fenntartás nélkül támogatják, a területi önkormányzat tervéről pedig további információkat várnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
1995. február 23.
"Román kormányküldöttség utazott febr. 20-án a Moldovai Köztársaságba Vacaroiu miniszterelnök vezetésével, több miniszter elkísérte /külügy-, közlekedési, idegenforgalmi, tudományos kutatás-, ifjúságügyi miniszter/ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./, a fagyossá vált román-moldovai viszonyt akarják felmelegíteni. Mircea Snegur elnök fogadta a román küldöttséget. Snegur egyetértett a két ország "közös kulturális és szellemi térsége" erősítésének szükségességével, de felhívta a figyelmet a keleti piacok újrahódítására. Vacaroiu tárgyalt Andrei Sangheli kormányfővel, Sangheli kijelentette, hogy a moldovai-román kapcsolatok prioritást élveznek. Megállapodtak az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások felgyorsításában. A napirenden szerepelt az európai szabvány szerinti vasútvonal építése Iasi és Chisinau között. A Moldovai Köztársaságban ugyanis mindmáig az orosz vasúti nyomtávon zajlik a forgalom. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./ Vacaroiu azzal magyarázta a gazdasági csere 1994-es 30 százalékos csökkenését, hogy 1993-ban Románia nagyobb kölcsönnel támogatta a moldovai beszerzéseket. Az Evenimentul Zilei szerint Vacaroiu nem leplezte meglepetését, amikor megtudta, hogy Snegur elnök washingtoni látogatását követően katonai szerződést kötött Oroszországgal, amelynek értelmében a felek kölcsönös katonai támogatást nyújtanak egymásnak határaikat ért támadás esetén. /Székely László: Két testvér fagyos kéznyújtása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./"
1995. április 4.
Warren Christopher külügyminiszter ápr. 3-án Washingtonban, egy emberi jogi konferencián a megelőző diplomácia példájaként említette a magyar-szlovák alapszerződést, egyúttal reményét fejezte ki, hogy Románia és Magyarország között is hamarosan létrejöhet egy hasonló megállapodás. /Népszabadság, ápr. 4./
1995. május 4.
Tőkés László püspök máj. 4-én véget ért tíznapos amerikai látogatásán szorgalmazta, hogy a washingtoni kormány vegye fontolóra, miként tudná előmozdítani a hivatalos keretekben megvalósuló román-magyar párbeszédet. A szenátus, a képviselőház és a kormányzat képviselőivel tárgyalt. A püspök utazását a Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány szervezte. Tőkés László utazásának legfőbb célja volt adományokat gyűjteni a református tanügyi intézetek részére, mindenekelőtt a szatmári Rákóczi Kollégium felépítésének támogatása. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Clevelandben több jótékonysági vacsorán vett részt, az egyiket a clevelandi Bocskai István Kör szervezte, élén Berta László elnökkel, ez a társaság támogatja az erdélyi református egyházat. Tőkés László washingtoni programját a Human Rights Foundation /HHRF/ szervezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
1995. június 20.
A NATO többsebességes kiterjesztésével kapcsolatos román aggodalmaknak adott hangot Gheorghe Tinca védelmi miniszter Washingtonban tartott megbeszélései során. /Magyar Hírlap, jún. 20./
1995. június 22.
Gheorghe Tinca védelmi miniszter jún. 21-én találkozott Washingtonban Willam Perry amerikai védelmi miniszterrel és átadta magyar kollégájával, Keleti György honvédelmi miniszterrel közösen írt levelét, melyben kérik az Egyesült Államok további támogatását a két ország katonai együttműködéséhez, többek között a Budapest és Bukarest közötti forró drót létesítéséhez, amelyet amerikai segítséggel hoznának létre. Tinca útjának egyik legfontosabb célja Románia NATO-csatlakozásának előmozdítása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21., Magyar Hírlap, jún. 22./
1995. július 6.
"A mintegy százezer emberrel dolgozó, 63 vállalatot foglalkoztató román fegyvergyártó ipart sorozatos sztrájkok rázták meg idén. A Brassó melletti IAR Ghimbav üzem francia szabadalom alapján Puma helikoptereket gyárt, 1994-ben 25 darabot rendelt ebből a típusból Szaud Arábia. Ezt követően azonban szélnek eresztették az adminisztratív gárdát. Legutóbb azonban Gheorghe Tinca hadügyminiszter Washingtonban aláírt egy szerződést, ennek értelmében ez a Brassó melletti cég az amerikai Bell Helicopter Textron vállalattal együtt 1999 és 2005 között összesen kétszáz Cobra helikoptert állít elő, fele-fele arányban, mindkét ország haderejének igénye szerint. Amíg a Puma védelmi jellegű volt, addig a Cobra kifejezetten támadó típusú gép. Az új román stratégia már újra valamiféle "középhatalmi státusról" szól, ez Lengyelország és Románia részére különleges politikai szerepet szán. A román vezetés körében idegességet váltott ki Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter Moldovába tett útja, illetve a Dnyeszter melletti orosz támaszpont létrehozásának bejelentése. /Ara-Kovács Attila: Katonadolgok Bukarestben. = Magyar Narancs, júl. 6./"
1995. július 19.
Borbély László képviselő az amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ meghívására az Egyesült Államokba látogatott, ahol találkozott Daniel Frieddel, Clinton elnök kelet-európai kérdésekben illetékes tanácsadójával, az EBESZ amerikai delegációjának tagjaival, Frank Collinsszal, az amerikai külügyminisztérium Romániáért felelős szakértőjével, Tom Lantos képviselővel, továbbá a washingtoni román és magyar nagykövetség munkatársaival. A tárgyalások középpontjában a nemrég megszavazott tanügyi törvénytervezet volt. Amerikai részről konkrét ígéretek hangzottak el, hogy az illetékesek felhívják a romániai hatóságok figyelmét, próbáljanak változtatni a törvény diszkriminatív jellegén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19., 577. sz./
1995. augusztus 10.
"Az Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából Bill Clintonhoz intézett üdvözlő táviratában "szólta el magát" Iliescu elnök, hogy szeptemberben a Fehér Ház vendége lesz. A Fehér Ház a hírt hosszú ideig nem cáfolta, de nem is erősítette meg. Washingtonnak továbbra is fenntartásai vannak Iliescuval kapcsolatban, hiszen a közép-kelet-európai régió államfői közül egyedül ő nem kapott még hivatalos meghívást az elnöktől. Olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy Iliescu Horn Gyula miniszterelnök legutóbbi programjához hasonló látogatási menetrendhez ragaszkodott volna. Aug. 9-én a román külügyi szóvivő megerősítette, hogy Iliescu Clinton elnök meghívására szeptemberben Washingtonba látogat, ahol aug. 26-án találkozik Clinton elnökkel. A román elnök az ENSZ ülésszakára érkezik Amerikába. A Ziua lap figyelmeztetett, hogy kényes kérdések is napirendre kerülnek, így a zsidó és más nemzetiségek államosított javainak visszaszolgáltatása, Antonescu rehabilitálása, a bukaresti zsidó temető meggyalázása és a kisebbségek helyzete. /Magyar Nemzet, aug. 10./ "
1995. szeptember 11.
Petre Roman Iliescu elnök előtt utazik Washingtonba, szept. 12-14-én az euroatlanti ügyekben képviseli a román parlamentet. /Távirati stílusban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
1995. szeptember 15.
"A Hargita Népe /Csíkszereda/ napilapban Rokaly József, Gyergyószentmiklós, illetve Gyergyó-vidék egyik vezető politikusa leszögezte: erős a gyanú, hogy Románia félig kényszerhelyzetben tette meg ezt a megbékéléssel kapcsolatos lépést, hiszen ugyanezt öt évvel ezelőtt is megtehette volna. A mai magyar kormánnyal könnyebb tárgyalni, mint az előzővel, ezt a kedvező esélyt a román hatalom szeretné kihasználni. A másik rejtett ok Iliescu közelgő washingtoni látogatása, ahol szeretne valamit "felmutatni". /Új Magyarország, szept. szept. 15./"
1995. szeptember 27.
Ion Iliescu elnök szept. 25-én egyhetes amerikai látogatásra indult, amelyre elkísérte Teodor Melescanu külügyminiszter, számos kormánytisztviselő és újságíró. Az államfő 1993-ban, a holocaust-emlékünnepség alkalmából járt először az Egyesült Államokban, akkor találkozott Clinton elnökkel is, 1994-ben az ENSZ közgyűlésén is folytattak megbeszélést, azonban Iliescut most hívták meg hivatalosan először a Fehér Házba. Washingtonba érkezése után Iliescu ellátogatott a kongresszusi könyvtárba és a World Watch világszervezet székházába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
1995. szeptember 28.
Szept. 26-án Iliescu elnök Washingtonban találkozott Bill Clinton elnökkel. A félórás megbeszélés után Iliescu elégedetten szólt a két ország viszonyáról, a tárgyalások középpontjában a NATO békepartnerségi programjában való román részvétel és a kétoldalú együttműködés állt. Iliescu sürgette a legnagyobb kedvezmény állandó megadását, amit szerinte Clinton melegen támogatott. A román államfő elmondta, hogy Clinton pozitívan értékelte a gazdasági és demokratikus reformok érdekében tett román erőfeszítéseket. A találkozó az Egyesült Államok teljes nyitását jelentette Románia irányában, fűzte hozzá. Iliescu találkozott Al Gore alelnökkel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
1995. szeptember 28.
A román Helsinki Bizottság közleménye elítélte a bukaresti parlament szándékát, hogy a büntetőtörvénykönyvet felújítva emberi jogokat sértő intézkedéseket vezessen be. Az eddigi módosításokkal az európai földrész legsötétebb rendőrállamát hozzák létre. Ködös, megfoghatatlan bűntetteket is megfogalmaztak: ország- és nemzetgyalázás, köztisztviselők és politikusok keresetlen bírálatát. A közleménnyel egyidőben az újságírók szakmai szövetségei és az ellenzéki politikusok egyre hevesebben tiltakoznak a tekintélyelvű rendeletek ellen. Washingtonban is éppen a sajtót ért diszkriminatív intézkedések miatt marasztalták el Iliescu elnököt, olvasható Cseke Gábor bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 28./