Magánvélemény a székely–baszk kapcsolatokról
Örömmel veszem tudomásul, hogy a Székely Nemzeti Tanács meghívást kapott a Baszk Nemzeti Párt legfontosabb kulturális/politikai összejövetelére, az Alderdi Egunára. És azt, hogy a négy éve megvalósított kapcsolatfelvételnek látható, tapasztalható eredményei vannak. Az idősebb nemzedékek évtizedek óta olvasnak az ETA nevű baszk terrorszervezetről, robbantásairól, amit sokan elítéltünk. De a közelmúlt elhozta a békés tárgyalások és megbeszélések idejét, a mai Baszkföld legitim vezetői pedig egyetértenek a székelység önrendelkezési törekvéseivel. De erkölcsi kötelességünk, hogy mi is többet tudjunk e népről és nyelvéről.
A baszkok a Pireneusok két oldalán, Spanyolországban (kb. 850 ezren) és Franciaországban (kb. 130 ezren) élnek, valamint kisebb számban (mintegy 170 ezren) az Egyesült Államokban, Uruguayban, Argentínában és Mexikóban. A baszk az egyetlen nyugat-európai nyelv, amely nem tartozik az indoeurópai nyelvcsaládba; eredete vitatott. Baszkföld (Euskadi) a Vizcayai-öböl délnyugati partszakaszát, a Kantábriai-hegység keleti és a Nyugati-Pireneusok egyes részeit magában foglaló, 7234 négyzetkilométeres terület, lakossága 2 115 000 (volt 2003-ban). Nagyobb része Spanyolországhoz, kisebb része Franciaországhoz tartozik. A spanyolországi része autonóm körzet, a történelmi baszk tartományokból hozták létre 1979-ben. Székhelye Vitoria, nagyobb városai: Bilbao, San Sebastian. Francia része Pyrénées-Atlantiques megye nyugati részén terül el. A baszkoknak nincs egységes irodalmi nyelvük. Nyolc-tíz nyelvjárás létezik, valamennyinek többé-kevésbé jelentős a vallásos irodalma és közmondásgyűjteménye. Az irodalomban leggyakrabban használt dialektusok: a Baszkföld nyugati részén a vizcayai, keleten a szuletin, délen az alsónavarrai, míg északon a laburdin. Irodalmának általános jellemzője, hogy az európai irányzatok későn érkeznek, és rendkívül sokáig virágzanak, ha meghonosodnak. A kevésbé jelentős írásos irodalommal szemben igen gazdag a baszkok szóban terjedő népi irodalma, amelynek legrégebbi emlékei a pogányok és keresztények békés, ha nem is mindig baráti viszonyáról, sárkányokról, boszorkányokról szólnak... Ferenczy L. Tibor Háromszék (Sepsiszentgyörgy)